Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-11 / 188. szám, csütörtök

Minden esély megvan a nyolc éve tartó iraki-iráni konfliktus befejezésére (Folytatás az 1. oldalról) lezte, hogy kész részt venni a cso­port tevékenységében, míg Brazília kizárta részvételét. Reagan elnök után Frank Car- lucci amerikai hadügyminiszter is megerősítette, hogy nem vonják ki az öbölből az USA flottakötelékét. Carlucci nem zárta ki, hogy korlátoz­zák a hadihajók jelenlétét, de teljes kivonásukról nincs szó, mivel az USA-nak a második világháború óta mindig is voltak hadihajói a térség­ben. A Pentagon főnöke szerint csak a tűzszünet hatályba lépése után, vagy még később kerülhet sor a flot­ta korlátozására. Ezt azzal indokol­ta, hogy meg akarnak győződni, megtartják-e a felek a tűzszünetet és biztonságos-e a hajózás az öböl­ben. Reaganhez hasonlóan igyeke­zett azt állítani, hogy éppen az ame­rikai katonai jelenlét járult hozzá a helyzet javulásához a térségben, bár a tények sora bizonyítja, hogy ennek épp az ellenkezője az igaz. A francia haditengerészet pa­rancsnoksága is azt közölte, hogy az öbölben állomásozó francia flot­takötelék egyelőre „nem kap új uta­sításokat". Emellett a francia kül­ügyminisztérium üdvözölte a tűz­szünetet. Hasonlóan nyilatkozott az olasz külügyminisztérium képviselő­je is. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere kijelentette, a tűzszünet kihirdetése bizonyítéka annak, hogy eredményes volt a ke­let-nyugati együttműködés a Bizton­sági Tanácsban. Úgy vélekedett, a konfliktus befejezése érdekében tett erőfeszítéseiért az ENSZ főtitká­ra megérdemli a Nobel-békedíjat. Nagy a megkönnyebbülés az, öböl menti államokban. Kuvaitban csütörtökön munkaszüneti napot rendeltek el, ami érthető is, hiszen az ország a szó szoros értelmében lőtávolságban fekszik a fronttól és tartályhajóit többször érte támadás. Fahd szaúdi király jókívánságait fe­jezte ki mind Iraknak, mind Iránnak. Miután az Egyesült Államok veze­tői is üdvözölték a tűzszünetet, az izraeli külügyminisztérium is sietett a pozitív reagálással. Reményét fe­jezte ki, hogy Bagdad most kihasz­nálja befolyását és meggyőzi Jordá­niát és Szíriát, folytassanak közvet­len tárgyalásokat Izraellel. Közép-amerikai csúcs Sok a halálos áldozat Burmában augusztus végén Az utóbbi napokban megszokott rangooni utcakép: a burmai főváros lakossága tüntetéseken követel nagyobb demokráciát (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - A burmai rádió részlete­sen beszámolt a hétfő óta tartó za­vargásokról, melyek csak azután csitultak, hogy a rendőrség figyel­meztető lövéseket adott le. A rend- fenntartó erők és a tüntetők közti összecsapások során az elmúlt na­pokban legalább 36-an vesztették életüket. A fővárosban öt áldozata és 55 sebesültje volt az összetűzé­seknek, 1451 embert letartóztattak. A jelentés szerint 31-en akkor vesz­tették életüket, amikor egy ötezer fős csoport a fővárostól 600 kilomé­terre levő Savaing városban meg­próbálta elfoglalni az ottani rendőr­őrsöt. Az akciónak harminchét se­besültje volt. A kormányellenes tüntetések azután lángoltak fel ismét, hogy a kormányzó Burmai Szocialista Programpárt közelmúltban tartott kongresszusán U Sein Lwint vá­lasztották a párt élére, aki viszont az ellenállás hatékony elnyomását szorgalmazza. Hírügynökségi jelentések nyugati doplomáciai körökre és szemtanúk­ra hivatkozva állítják, hogy a legu­tóbbi zavargásoknak valójában sok­kal több a sebesültje, s számuk eléri a kétszázat. Az UPI hírügynökség közölte, a külföldi diplomatákat felszólították, ne menjenek ki az utcára. Erre azt követően került sor, hogy a katonák megtámadtak egy brit diplomatát, aki a Sule pagodánál a tüntető tö­meg fényképezését követően nem volt hajlandó kiadni a kezéből fény­képezőgépét. A hírügynökség hiva­talos forrásokra hivatkozva közölte azokat az adatokat, melyek szerint a megmozdulásoknak legalább 70 halálos áldozata van. (ČSTK) - Rodolfo Castillo meg­bízott salvadori államfő sajtóérte­kezletén elmondta, augusztus utolsó hetében San Salvadorban szeretnék megtartani a közép-amerikai állam­fők találkozóját. A guatemalai béke­megállapodások aláírásának első évfordulójára tervezett csúcstalálko­zót ugyanis elhalasztották, amit Ri­cardo Acevedo salvadori külügymi­niszter azzal magyarázott, hogy a résztvevők először meg akarnak ismerkedni George Shultz amerikai külügyminiszter legújabb javaslata­ival. Shultz kedden Oscar Arias Cos­ta Rica-i államfővel tárgyalt. A talál­kozó után kijelentette a nicaraguai ellenforradalmárok készen álltak a megállapodásra a sandinista kor­mánnyal, az azonban nem volt ké­pes megteremteni a béketárgyalá­sok feltételeit. Shultz így próbálta magyarázni a júliusi tárgyalások si­kertelenségét, majd megvádolta a nicaraguai kormányt, hogy állító­lag nem engedélyezte a kontrák ve­zetőinek a találkozást a politikai el­lenzék vezető képviselőivel és az újságírókkal. A Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás 43. évfordulójának napján a japán város Békaparkjában többtízezres nagygyűlést i-CS rendeztek (Telefoto - ČSTK) Szovjet lapok az afganisztáni helyzetről A csapatkivonás első szakasza a terrorcselekmények ellenére időre befejeződik Washington az UNITÁ-t támogatja (ČSTK) - Az Egyesült Államok továbbra is katonai támogatásban részesíti az UNITA angolai kormány- ellenes szervezetet - jelentette ki Chester Crocker, az amerikai 'külügyminiszter afrikai ügyekben il- ' letékes helyettese. A diplomata, aki a múlt héten Genfben részt vett az Afrika déli részén kialakult helyzet rendezésé­vel foglalkozó négyoldalú tárgyalá­sokon, keddi washingtoni nyilatko­zatában megpróbált egyenlőségjelet tenni: az angolai kormánynak nyúj­tott törvényes szovjet segítség és az UNITÁ-nak szánt amerikai fegyver­szállítmányok között. A genfi tárgyalásokon elfogadott kötelezettségvállalással összhang­ban Angolából tegnap megkezdő­dött a Dél-afrikai Köztársaság inter­venciós erőinek kivonása, amely a tervek szerint szeptember elsején fejeződik be. Botha elnök ezzel kap­csolatban ismételten kijelentette, hogy csapatainak teljes kivonása az angolai területekről, valamint Namí­bia függetlenségének megadása a kubai kontingens Angolából törté­nő távozásától függ. Argentína ________ (ČSTK) - A szovjet sajtó nagy figyelmet szentel az afganisztáni csapatkivonásnak, az országban ki­alakult bonyolult és ellentmondásos helyzetnek. Megnyilvánul ez Kanda­har tartományban is, ahol az afgán szervek adatai szerint 200 fegyveres banda tevékenykedik, összlétszá­múk 11 ezer fő - írta tegnapi riport­jában a moszkvai Pravda. Ezek a bandák a közelmúltban pesavari vezetőiktől utasítást kaptak harci te­vékenységük fokozására és a hata­lomátvétel megkísérlésére. Mint is­meretes, a pesavari hetek a közel­múltban úgy döntöttek, hogy Kanda- harban ,.ideiglenes kormányt“ hoz­nak létre, s most Afganisztán meg­osztásának terveivel foglalkoznak. * Ugyancsak a helyi afgán hatóságok szerint a tartományban több mint húsz tanácsadó tevékenykedik az Egyesült Államokból, Kínából, az NSZK-ból, Pakisztánból, Iránból és Szaúd-Arábiából. A térségbe 300 terroristát irányítottak külföldről, azt a feladatot kapták, hogy terrorakció­kat hajtsanak végre nemcsak a szovjet és afgán katonák, valamint a polgári lakosság, hanem az ENSZ-megfigyelők ellen is. Mindez nemcsak a szovjet csapatok kivoná­sát bonyolítja Kandaharban, hanem a tartomány helyzetének egészét is. A Szovjetszkaja Rosszija arról számolt be, hogy míg megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Kabul­ból, változatlanul folytatódnak a fő­város elleni terrorista támadások. Kabulba beszivárogtak Afganisztán Iszlám Pártjának speciális fegyveres csoportjai, melyek terrortevékenysé­gükben barbár módszereket alkal­maznak: lövik a mecseteket, iskolá­kat és kórházakat. Az utóbbi napok­ban elkövetett tetteiknek egyetlen katona sem esett áldozatul, viszont több tucat polgári személyt öltek meg. Kandaharhoz hasonlóan itt is a külföldi tanácsadók segítik tevé­kenységüket, tanítják őket a legkor­szerűbb rakétafegyverek használa­tára, ezekkel a fegyverekkel 25 km- es távolságból lövik Kabult. A Pravda és a Szovjetszkaja Rosszija egyöntetűen hangsúlyoz­za, hogy tekintet nélkül a bonyolult helyzetre és a terrorista csoportok fegyveres akcióira, augusztus 15-re befejeződik - pontosan a genfi meg­állapodásokban foglaltak alapján - a szovjet csapatok kivonásának első szakasza. Tábornokok bíróság előtt Palesztin kérdés Nincs egyetértés Jordánia és az USA között VIII. 11. (ČSTK) - Richard Murphy ame­rikai külügyminiszter-helyettes Am- manból kedden Kairóba, közel-keleti körútja utolsó állomására érkezett. Ammanban az amerikai politikus Husszein királlyal tárgyalt, aki - hi­vatalos források szerint - megerősí­tette, felemás terveik elfogadtatásá­ban az amerikaiak nem számíthat­nak országára. A király hangsúlyoz­ta, Jordánia a nemzetközi konferen­cia megrendezését szorgalmazza, valamennyi érdekelt fél részvételé­vel. A konferenciának megfelelő jog­körrel kell rendelkeznie és nem lehet az izraeli-arab különtárgyalások nyitánya, márpedig az Egyesült Álla­mok éppen erre számít. Husszein hozzáfűzte, Jordánia kész részt venni a konferencián, de nem fogja képviselni a palesztinokat és nem fog á palesztin kérdésről a PFSZ nevében tárgyalni. Mielőtt elutazott volna Ammanból, Murphy megismé­telte, hogy Washington ellenzi a füg­getlen palesztin állam létrehozását. Az egyiptomi fővárosban Murphy Eszmat Abdel Megid külügyminisz­terrel tárgyalt. Izraeli repülőgépek kedden dél­libanoni palesztin létesítménye­ket bombáztak, három ember meghalt, 12 megsebesült. Képün­kön: a Palesztina Hangja rádió- állomás épületét is találat érte Szidon mellett. (Telefoto - ČSTK) A Malvin-szigetek témája még nem tűnt el az argentin újságok hasábjairól, s az argentin lakos­ságot is élénken foglalkoztatja. Több mint hat évvel a háromezer áldozattal járó háború után a poli­tikai és a jogi lépések egyaránt azt bizonyítják, hogy a brit-argentin konfrontáció, más terepen ugyan, de folytatódik. Nagy-Britannia szüntelenül azt hangoztatja, hogy nem kíván tár­gyalni a szigetek jövőjéről. A Malvin- szigeteket körülvevő 150 mérföldes térséget kizárólagos halászati öve­zetévé nyilvánította. A szigeteken légi és haditengerészeti bázist épí­tett ki, ahol atomfegyverek is elhe­lyezhetők. Az idén nagyszabású hadgyakorlatot rendeztek itt, s Lon­don nem hajlandó teljesíteni az ENSZ határozatait. Ebben a helyzetben, amely Latin- Amerikában tovább ösztönzi az anti- imperialista hangulatot, olaj volt a tűzre két további esemény: az egyik a Malvin-háború idején, 1982- ben hatalmon lévő katonai junta tag­jai elleni bírósági tárgyalás zárósza­kaszának kezdete. A katonai bíró­ság a következő büntetéseket szab­ta ki: Leopoldo Galtieri tábornok számára 12, Isaak Anaya tenger­nagy számára 14 és Basilio Lami Dozo dandártábornok számára 8 évi börtönbüntetést. A másik tényezőt azok a tanúvallomások jelentik, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az Egyesült Álla­mok döntő mértékben járult hozzá Nagy-Britannia győzelméhez. Az argentin katonatisztek ellen folyó per azon a vádon alapul, hogy súlyos stratégiai hibákat követtek el és komoly hanyagságot tanúsítottak a háború során. A vádirat mintegy 35 ezer oldalt tesz ki. A Malvin-háborúban több száz katona halálra fagyott, mert nem volt elegendő meleg ruha, és sokan éh­halált szenvedtek a parancsnokság hibái miatt. A hadsereg három fegy­verneme - a szárazföldi erők, a ha­ditengerészet és a légierő - között nem volt megfelelő az akciók egyez­tetése. Gyakran megesett például, hogy az argentin légierő saját csa­patainak az állásait bombázta. A legkomolyabb hiba az volt, hogy a legfelsőbb katonai parancsnokság nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az USA minden erejéből Nagy- Britanniát támogatja. John Lehman, aki abban az idő­ben az amerikai haditengerészet fő- parancsnoka volt, londoni lapoknak nyilatkozva kijelentette, Nagy-Bri- tannia elvesztette volna a háborút, ha az USA nem segítette volna. Emlékeztetni kell arra is, hogy a há­ború idején a két harcoló fél között Alexander Haig akkori amerikai kül­ügyminiszter lépett fel közvetítő­ként. Az argentin katonatisztek pere je­lenleg abba a szakaszába érkezett, amikor az előírások szerint nem a katonai, hanem a polgári jog érvé­nyesül. Moreno Ocampo ügyész szerint a javasolt büntetések a vád­lottak magas beosztására való te­kintettel túl alacsonyak. A fegyveres erőket emellett azzal vádolta, hogy nem voltak felkészülve az ország szuverenitásának védelmére, mivel az ún. „nemzetbiztonsági“ doktrína az országon belüli megtorlásokra irányult, ami a katonai diktatúrák idején Argentína számára 30 ezer „eltűnt“ személyt jelentett. A bírósági tárgyalásnak ebben a szakaszában a korábban felmen­tett, különböző szintű katonai pa­rancsnokok vallomását is felelevení­tik. Ezzel egyidőben tanúként több száz katonáj hallgat meg a bíróság, s tanúvallomást tesz Nicanor Costa Mendez volt külügyminiszter is. Nem idéztek azonban a bíróság elé szá­mos volt katonát, akik a Malvin- háború veteránjainak a szövetségét hozták létre, s akik értékes tanúval­lomást tehetnének. Ezek a volt kato­nák és más hazafias erők az argen­tin nép gyarmatosításellenes harcá­ról beszélnek, amelyben valódi hő­sök voltak. Az argentinok csodálkozva figye­lik Raúl Alfonsín elnök kormányának azon törekvéseit, hogy Buenos Aires és Washington állapodjon meg az argentin hadseregnek szánt fegy­verszállítmányok felújításáról, vala­mint közös tengeri hadgyakorlatok megrendezéséről. Az argentin veze­tés nem veszi figyelembe azokat a tényeket, amelyek fokozatosan napvilágot látnak. Ezek az események természete­sen nem maradnak visszhang nélkül a népi szervezetek, különösen a bal­oldal, az Argentin Kommunista Párt körében. Történik mindez akkor, amikor Argentínában megkezdődtek az 1989-re tervezett elnökválasztá­sok előkészületei. JORGE BERGSTEIN, az Argentin KP képviselője a Béke és Szocializmus folyóiratnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents