Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-04 / 182. szám, csütörtök
KOMMENTÁLJUK Öreg kombájn nem vén kombájn Aratási határszemlén az Udacs mentén A tiszta égbolton a tüzelő nap épp a legmagasabban állt, amikor a helyi tógépes ítővel, Vaszily Árpád mérnökkel és Böszörményi Gyula pártelnökkel a csicseri (Čičarovce) Vörös Lobogó Efsz határába indultunk aratási szemlére. A délidő s a nagy meleg elnéptelenítette a község utcáit, csak a kertek pirosló paradicsomlugasai között volt némi mozgás.- Mire odaérünk, bizonyára befejezik ott a munkát - jegyezte meg útközben a főgépesí- tő. - Az előbb jártam arra, s a negyvenből már csak egy-két hektáron állt lábon a gabona. Ha nincs üzemhiba, akkor azt a „harapásnyit“ pillanatok alatt levágják a gépek. Igaza volt a fiatal szakembernek, xxx ízlett az ebéd a fülig poros gépkezelőknek: Palkó Györgynek, Dudás Lászlónak, Juhász Dezsőnek, Smajda Jánosnak, Balogh Gézának, Szokol Ottónak, Kódus Sándornak, Perdók Istvánnak, Kobák Istvánnak és a többi aratónak.-Csak egy jó hideg üdítő kellene még - mondták szinte kórusban. - Ami pedig a port illeti, már megszoktuk. Az itteni semmi ahhoz képest, ami a vajáni (Vojany) villanytelep közelében volt. Ott a salaktól annyira porzott a búza, hogy alig láttunk. ígérték is a szövetkezet vezetői, hogy külön pótlékot, „porpénzt“ is kapunk majd a fizetésünkhöz. Lehet, ha új kombájnjaink volnának, akkor nem jutna be a fülkébe annyi por. Sajnos, már a legfiatalabb ötszáztizenhatosaink is hétnyolc évesek... A szomszéd mező- gazdasági üzemek egyre-másra vásárolják az újakat, mi pedig a régiekkel küszködünk. A kombájnokkal kapcsolatban a fógépesítő is kifejtette véleményét: - Szerintetek - fordult a munkatársaihoz mi nekünk a jobb, a gazdaságosabb: ha nyolc-tíz év után kiselejtezzük, félreállítjuk a gépet és veszünk helyébe újat, vagy pedig, ha gondos karbantartással és szakszerű javításokkal minél tovább tartjuk üzemképes állapotban a meglévőket? Mert cserélhetnénk mi is gyakrabban, de akkor, más fontos beruházásokra kevesebb jutna. Egyetértettek vele. Belátták, az öreg kombájn sem mind „vén" kombájn. Böszörményi Gyula megnyugtatta a gépkezelőket: - Azért mi sem hanyagoljuk el a géppark felújítását, mi is vásárolunk új kombájnokat. Egy ötszáztizen négyest éppen most várunk. /- Jó az idei aratás - tértek át más témára. - Én már hetedik éve veszek részt az aratásban - mondta a vasutasból lett alkalmi kombájnos, Kobák István -, de ilyen szép gabonát még nem vágtam. Ha nem éri- Arathatjuk ezt is - állapította meg a Kisrét dúló búzájáról Böszörményi Gyula (balról), Vaszily Árpád és Perdók István (A szerző felvétele)- Ami igaz, az igaz - szólt közbe a legidősebb kombájnos, Juhász Dezső a vajáni kémények tövében a legkorszerűbb gépek fülkéjébe is bejutna a por. Munka tekintetében pedig nem lehet a masináinkra különösebb panaszunk. Mennek ezek, mint az óra. No, persze, minden aratás előtt mi tesszük őket rendbe, meg csépléskor is kellően ügyelünk rájuk. Emlékeztek, mennyi bajunk volt ezekkel a tizenhatosokkal újkorukban? Milyen nagy szemveszteséggel dolgoztak? Amióta meghosszabbítottuk a rostáikat, azóta alig szórnak el néhány szemet. Kánikula - veszélyekkel Sorban állunk. A házak falai árasztják a meleget, az ember önkéntelenül irigyelni kezdi nyaraló, vízben lubickoló embertársait. Lassan haladunk előre, az elárusítónőnek is melege van. Hangtalanul állunk, ám közvetlenül előttem hirtelen mozgolódás támad. Valaki elájult, biztos hőgutát kapott - hallom. Van aki vízért kiált, van aki orvosért. Nem telik bele öt perc, szirénázó mentőautó fékez a tömeg előtt. Az orvos letérdel a szerencsétlenül járt mellé, vált vele néhány szót, s mire a hordágyra helyezik, visszatér a színe is. A mentőautó elszáguld, s mi egymásnak mondogatjuk, nem csoda, hogy rosszul lett, a nagy meleg...- A kánikula, a rekkenő hőség határása a gyors-mentőszolgálat dolgozóinak több lett a munkája Hiába jelzik előre az időjárást, - esténként a tévében, reggelenként a rádióban - a beteg emberek nem veszik figyelembe - közölte dr. Zuzana Orbánová, a bratislavai gyors- mentószolgálat főorvosa. - A szívbetegek tudják, a rekkenő hőség beállta előtt, a reggeli órákban kellene vásárolniuk, kerülniük kell a napot. No meg azt is, hogy panaszaikkal idejében forduljanak kezelőorvosukhoz - magyarázta. Hozzátette azt is, sokan nem veszik a jó tanácsot figyelembe. Megtudtuk, a szívbetegeknek ezekben a napokban nem tesz jót a túlzott folyadékfogyasztás sem, az alkoholról már nem is szólva. Az okok köztudottak. A meleget az egészséges emberek szervezete is nehezen tűri, hát még a betegé. Sokan feszültté, figyelmetlenekké válnak, nem csoda, jóval több a közúti baleset is.- A kórházba került betegek közül sokan a tömegközlekedési jármüveken lettek rosszul, de a meleg az egyébként panaszmentes epilepsziás betegeknél is rohamot válthat ki - kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Miroslav Sámel, a bratislavai L. Dérer Kórház intenzív osztályának főorvosa. Szólt az egészség- ügyiek nagy gondjáról, a fürdózők gyakori baleseteiről- Mi csak azokról beszélünk, akiket sikerült megmenteni, illetve akik a kimentés után hozzánk kerültek. Sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy életben maradnak - közölte kissé szomorúan, majd egy új esetet említett. A férfi ittasan ment a tó vizébe, fulladozni kezdett, a fürdózők kimentették. Az volt a szerencséje, hogy elsősegélyben részesítették Mire a mentőautó odaért, már magához is tért, de az alkohol nem szállt el belőle. Kórházba szállítás közben ismét éleszteni kellett, s egyhetes harc után belehalt a fulladást követő fertőzésbe. (Ennek kapcsán szóba került az is, hogy a kórházi kezelés, főleg az intenzív osztályon, naponta több ezer koronát tesz ki).-Annak ellenére, hogy a nyári idény kezdetén nem győzzük eléggé hangsúlyozni - folytatta dr. Sámuel főorvos hogy a víz mellé nem való az alkohol, a strandokon, a tavak mellett nagyban csapolják a sört, a többi italról nem is szólva. S hiába őrködnek a fürdózők épsége felett szakképzett életmentők, ha az emberek értelmetlenül kockáztatnak. Nem tudatosítják, hogy a tiszta víz, illetve az ásványvíz a legjobb szomjoltó. Nyár van, s nyáron az a természetes, ha meleg van. A hőséget nem mindenki viseli egyformán. A betegesebbek, az idősebbek fogadják meg a jótanácsot s óvakodjanak a közvetlen napsütéstől. Megbetegedésük, esetleg hiányuk, fájdalmasan érintené szeretteiket. PÉTERFI SZONYA semmi baj, bizony megtelnek a magtárak. Jóslatokba a többi arató sem igen bocsátkozott, ám annak rendkívül örültek, hogy az őszi árpa 5,7 tonnát adott hektáronként.- Kár, hogy csak negyven hektár volt belőle - sopánkodott a Kódus Sándorral együtt szovjetunióbeli vendégaratásra készülő Palkó György. - Persze, ezt a Danubiát sem érheti vád - mutatott a vastag szalmarendekre. - Megfigyeltem, milyen szaporán, milyen gyorsan telt itt a kombájn magtartálya... Közben megérkezett a növény- termesztési ágazatvezető, Eötvös Ödön. Ó sem titkolta, hogy ígéretesebb a határ, mint más esztendőkben, de ugyanakkor óvatosságra intette a többieket: - Várjuk ki a végét, fiúk, hiszen a nyolcszáz hektárnak még a negyedét sem arattuk le! Egyelőre csak reménykedhetünk, ... no meg... jó munkával sokat tehetünk a jó eredményekért. Az aratócsoport keveset pihent. Újból felzúgtak a motorok, s a kombájnok, a tehergépkocsik, valamint a tűzvédelmi szolgálatot teljesítő csoport tagjai elindultak a közeli Kisrét dűlőbe. Néhány perc múlva ott folytatódott a munka. XXX A község határában nemcsak arattak. Gyors ütemben folyt a szalma betakarítása is. Három gép göngyölte boglya nagyságú hengerbálákba a szalmát, s nyomukban ott haladtak a szalmaszállítók. Tóth József és Ján Dzuro bálázók traktorain helyi jelzés volt, ugyanig ők mindketten a csicseri szövetkezet tagjai, viszont a harmadik erőgép „kilógott“ a sorból.- Magyarországi. A traktor, a Hesston bálázó, meg a traktoros is- árulta el Böszörményi Gyula:- Hajdúszoboszlói. Mi pedig az egyezség szerint egy tehergépkocsit küldtünk oda. Mindkét félnek hasznos az együttműködés. Sőt, az utóbbi években a humennéiekkel is kisegítettük egymást. Kincses Ferencet csak egy rövid időre tartottuk fel. Addig, míg elmondhatta, hogy a hajdúszoboszlói Vörös Lobogó Tsz-ből jött két hétre, s hogy csakúgy, mint az utóbbi két évben, most is jól érzi magát a csicseri határban, ugyanis a munka folyamatos, a vendéglátás pedig kitűnő. xxx Csicser fölött késő délután megjelentek az aratókat riasztgató fellegek. Szerencsére az eső nem eredt meg, így a cséplők és a szalmagyújtók aznap reggeltől sötétedésig zavartalanul dolgozhattak. GAZDAG JÓZSEF Ahol nemcsak beszéltek... A gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsításának alapelveit részletező pártdokumentumokban és egyéb központi irányelvekben kivétel nélkül hangsúlyozott tény, hogy az átalakítás kezdeményezője a párt és a kommunisták vezetésével történik. Az évzáró párttaggyűlések és az azokat követő konferenciák során mindenki meggyőződhetett róla, hogy a kommunisták a feladat nagyságát és felelősségüket kellően tudatosították. Tanácskozásaikat a munkaszellem jellemezte, a problémákat bíráló és önbíráló hangnemben vitatták meg. Olyan munkaprogramokat dolgoztak ki, amelyek messzemenően összhangban vannak a CSKP KB 7. és 9. ülésén elfogadott határozatokkal, a párt egységének megszilárdítását és cselekvőképességének növelését szolgálják, az átalakítást segítik. Miért emlékeztetünk minderre most? Azért, mert július nemcsak a kánikulát és az aratást hozta meg, hanem 1988 második félévét is, amikor számot kell adni az év első felében végzett munkáról. Az év eleji tanácskozásokon a kommunisták mindenütt fő szempontként az idei tervmutatók és ezzel együtt a 8. ötéves tervidőszak feladatainak a teljesítését jelölték meg, mint az átalakítás elvei gyakorlati alkalmazásának lényeges feltételét. Elérkezett tehát az időpont, amikor az új elvek helyeslését, támogatását bizonyító szavak - határozatok - súlyát konkrét tettekkel és eredményekkel lehet (kell) mérlegelni. Különösen azokban a pártalapszervezetekben, ahol a tagok túlnyomó többsége közvetlenül a termelő munkaközösségekben tevékenykedik. Aligha mondunk újat annak hangsúlyozásával, hogy a dolgozókollektívákban és a szocialista munkabrigádokban, műhelyekben és részlegeken dolgozó pártonkívüiiek elsősorban nem a szavak, hanem a konkrét tettek és eredmények alapján ítélik meg a kommunistákat. A párttagok és a pártalapszervezetek vezetőségének tagjai az elismerést és támogatást nem a dolgok bonyolultságának és a feladatok nehézségének a hangsúlyozásával szerzik meg, hanem határozott munkaprogramok kidolgozásával és azok realizálásával. Azzal, amit az adott kollektívában, munkahelyen és üzemben irányításukkal és támogatásukkal az átalakításért tesznek. Most, a féléves gazdasági eredmények értékelésekor tehát azt a kérdést is meg kell válaszolni, hogy az évzáró taggyűlés határozatainak szellemében konkrétan mit tettek az átalakítás alapelveinek érvényesítésében. Milyen újszerű munkaformákat és módszereket vezettek be és alkalmaznak a pártmunkában, megszüntették-e azokat a hiányosságokat és fogyatékosságokat, amelyekről az évzáró párttaggyűlés beszámolójában szóltak, javult-e a termelés hatékonysága, milyen arányban csökkentek a készletek, vagy a tavalyi év végéhez viszonyítva milyen a minőség. Összesíteni kell, hogy az év elejétől hány tudomá- nyos-műszaki újszerűséget vezettek be a termelésben, hány dolgozókollektíva fogadta el és alkalmazza a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást stb. Ez lenne az alapvető újszerűség a határozatok teljesítésének ellenőrzésében. Nem szabad újra (ismételten felfedezett tényként) felsorolni azokat a hiányosságokat, amelyeket már az évzáró taggyűlésen is bíráltak, hanem azt kell elemezni, hogy azokból mennyit és milyen mértékben oldottak meg. A hiányosságok okai mennyiben objektívek és mennyiben szubjektivek. Ezekért konkrétan kik a felelősek. Amennyiben az érintett személy vezető gazdasági dolgozó, azt is érdemes megvizsgálni, hogy az új elvárásoknak egyáltalán képes-e eleget tenni. Ott, azokban a pártalapszervezetekben, ahol az évzáró taggyűlésen nemcsak beszéltek az átalakítás szükségszerűségéről és alapelveiról, hanem késedelem nélkül hozzáláttak az ezek szellemében megfogalmazott határozatokba foglalt feladatok teljesítéséhez, az ilyen felmérés természetes. És ahol nem ilyen? Ott meg kell kezdeni az átalakítást, mégpedig az évzáró taggyűlésen is felsorolt fogyatékosságok és hiányosságok következetes felszámolásával. EGRI FERENC A Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzemek dolgozói egy 56 millió 500 ezer svájci frank értékű megrendelésnek tesznek eleget: kínai exportra egy gázgyár teljes berendezését készítik. Az első szállítmányt februárban indították útnak, a próbaüzemelés beindítását 1990 elejére tervezik. A felvételen Josef Tichý és Zdenék Hloušek egy hőcserélőt szerel. (Petr Josek felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1988. VIII.
