Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-04 / 182. szám, csütörtök

Középpontban az adósságproblémák megvitatása

(ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter, aki hétfőn kétnapos látogatásra Buenos Airesbe érkezett, kedden Raul Alfonsín államfővel, Dante Caputo külügyminiszterrel, valamint több más vezető politikussal találkozott. Mindenekelőtt a gazdasági kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok problémáit tekintették át.

Az argentin főváros utcáin kedden több ezren tüntettek Shultz látogatása ellen, amiatt tiltakozva, hogy az USA durván beavatkozik a latinamerikai országok belügyeibe.

Alfonsín elnök sajtószóvivője, s az amerikai küldöttség tagjai is úgy nyilatkoztak a tárgyalások után, hogy az USA segítséget akar nyújtani Argentínának a külföldi eladósodottsággal kapcsolatos problémák megoldásához. Konkrétan 500 millió dollár ún. áthidaló hitelt nyújt Buenos Airesnek, de ennek fejében újabb gazdasági reformok végrehajtását követeli Argentínától. Főleg olyanokat, amelyek csökkentenék az inflációt és az adósságterheket, amelyek jelenleg már elérik az 55 milliárd dollárt. Alfonsín arra figyelmeztette Shultzot, hogy Latin-Ame- rikának gyors és nem hagyományos segítségre van szüksége, de pontosította, hogy mit ért ez utóbbi alatt. A kölcsönös kapcsolatokról szólva állítólag mindketten síkraszálltak azok fejlesztése mellett.

Frank Carlucci kedden a Kalinyinról elnevezett tamanyi gárdahadosztálynál tett látogatást (CSTK-felvétel)

Andrej Gromiko fogadta az amerikai hadügyminisztert

Carlucci szovjet kollégáinak nyíltságáról

(ČSTK) - Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter tegnap moszkvai tárgyalásainak befejezése után Jaltába és Szimferopolba utazott. Kedden újságírók előtt kijelentette, hogy a szovjet kollégák részéről meglepő nyíltságot és őszinteséget tapasztalt. S nemcsak a megbeszélések során: módjuk volt ugyanis a legújabb haditechnika megtekintésére is. Szovjetunióbeli látogatásának első két napján Carlucci négy órán keresztül tárgyalt vendéglátójával, Dmitrij Jazov honvédelmi miniszterrel különböző katonai kérdésekről. Carlucci elmondta, hogy egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Jazovot, aki a meghívást elfogadta.

Az újságírók kérdéseire válaszolva a Pentagon vezetője kijelentette, hogy azok a szovjet korszerű fegyverek, amelyeket módja volt megtekinteni, magas

Grósz Károly néhány hónapon belül megválik kormányfői tisztségétől

(ČSTK) - Grósz Károly, az

MSZMP főtitkára, a minisztertanács elnöke a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában megerősítette döntését, hogy néhány hónapon belül megválik kormányfői tisztségétől.

A főtitkár egyebek közt kijelentette: az MSZMP következő kongresz- szusáig ki kell dolgozni az ország további fejlődését érintő öt-hat legfontosabb kérdéssel kapcsolatos álláspontot. E feladatokat azonban, mint mondotta, nem lehet olyan körülmények között megvalósítani, amikor „az ember egyik helyről a másikra vándorol". Konkrétan szólt az elmúlt negyven év értékelésének, az új pártprogram, s esetleg a szervezeti szabályzat kidolgozásának szükségességéről. Véleménye szerint fontos lenne a párt belső életét és munkastílusát érintő dokumentumok kidolgozása is.

A legfelsőbb tisztségek megosztását illetően az MSZMP főtitkára úgy nyilatkozott, hogy távlatilag szükséges lenne a főtitkári és a kormányfői poszt összevonása. „Meggyőződésem, hogy a kormány munkájának nyilvános értékelése hozzájárul a párt politikai tevékenységének társadalmi ellenőrzéséhez, a kormány tevékenységének értékelése pedig egyidejűleg a párt társadalmi ellenőrzését jelenti. Ma még azonban nem tudjuk e két dolgot együtt elképzelni" - mondotta végezetül az MSZMP főtitkára.

harci paraméterekkel rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban viszont azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak magas szinten kell megőriznie „feltartóztató képességét", s annak a reményének adott hangot, hogy az amerikai törvényhozás megszavazza az ehhez szükséges eszközöket. Az amerikai miniszter nagyra értékelte, hogy megismerkedhetett a szovjet haditechnikával, Moszkvában azt vallják, minél tájékozottabb az USA a szovjet katonai rendszerről, annál köny- nyebb sikereket elérni a nemzetközi feszültség csökkentése terén.

Végezetül Carlucci azt húzta alá, az amerikai fél nem óhajtja az amerikai hadihajók és az ezeken elhelyezett atomfegyverek ellenőrzését, mert szerinte jelenleg ezt nem lehet hatékonyan végrehajtani. Szovjet vélemény szerint viszont az ilyen ellenőrzés lehetséges és szükségszerű is a hadászati eszközökről szóló szerződés megkötése érdekében.

Carluccit tegnap Jaltában fogadta Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.

Afganisztán

Sikeres hadművelet

(ČSTK) - Az afgán hadsereg egységei folytatják azt a hadműveletet, melynek célja a biztonság megteremtése Kabulban és környékén. Az elmúlt napokban, csak Pagman járásban 10 felkelőt tettek harcképtelenné, elfoglalták megerősített állásaikat, rakétakilövó berendezéseket és géppuskákat koboztak el. Parván tartományban az összecsapások során négy szélsőséges vesztette életét, hárman fogságba estek. Az afgán fegyveres erők hadműveleteit az ellenzék provokációi tették szükségessé.

Husszein huszárvágása

K

ezdetben csak némi meglepetést, nem sok izgalmat és egy adag értetlenséget okozott a jordán uralkodó múlt csütörtöki döntése, hogy feloszlatja a parlament alsóházát, amely 1950, Ciszjordániá- nak az országhoz való csatolása óta fele részben mindig palesztinokból állt. Ezen az sem változtatott, hogy

1967-ben izraeli megszállás alá került az eredetileg Palesztina részének szánt terület. Mit akar ezzel jelezni vagy elérni az uralkodó - ez volt a kérdés. Csak három napig maradt megválaszolatlan, az AFP hírügynökség már vasárnap jelentette: a király az alsóház feloszlatásával meghajolt a PFSZ és az arab országok akarata előtt, mert azok az utóbbi időben úgy vélekedtek, hogy ez az intézmény nem szolgálta a palesztin nép igazságos harcának támogatását. Husszein erről a lépéséről és indoklásáról levélben tájékoztatta az arab államfőket és Jasszer Arafatot, s ugyanígy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját, vagyis az Egyesült Államokat, Franciaországot, Kínát, Nagy-Bri- tanniát és a Szovjetuniót.

Aki netán még ebből sem értett volna, annak mindent megmagyarázott a hasemita uralkodó vasárnapi televíziós beszéde, melyben leszögezte: hajlandó elfogadni a jelenleg izraeli megszállás alatt lévő nyugati part különválását országától, mivel ezt kívánják a Palesztinái Felszabadítási Szervezet érdekei is. Ezt meg is erősítette a PFSZ Központi Tanácsa Bagdadban vasárnap kezdődött ülésén, majd szintén az iraki fővárosban a palesztin parlament. Ez utóbbi testület indítványozta, a palesztin csúcsszervek tartsanak még egy ülést, amelyen végérvényesen tisztáznák: hogyan tovább Jordánia nélkül.

Amman döntésével végérvényesen lezárta azt az időszakot a palesztin rendezést célzó erőfeszítések buktatókkal teli folyamatában, amelyben a fő - pontosabban: az egyik fő - kérdés mindig az volt, milyen szerepre tart igényt Jordánia, lemond-e a nyugati partról, ha netán mégis arra kerülne sor, hogy megalakul a független palesztin állam. Most már világos: lemond. De le- mond-e Izrael a megszállt területekről? Aligha. Legalábbis nem az az Izrael, amelynek Jicchak Samir a miniszterelnöke, ráadásul Simon Peresz a külügyminisztere, s egy személyben nemcsak a kormányfő koalíciós partnere, hanem - úgymond - ellenzéke is.

ÚJ SZÚ

1988. VIII. 4.

M

inden más délkelet-ázsiai hírt háttérbe szorított a múlt héten a kambodzsai rendezésről megtartott dzsakartai koktélparti. Pedig e nem hivatalosként elkönyvelt találkozó befejezésének napján az egyik részt vevő ASEAN-ország, a kambodzsai konfliktusban meghatározó szerepet játszó Thaiföld is szolgált meglepetéssel: Prem Tinszulanond, aki nyolc éve állt a kormány élén, bejelentette, az újabb megbízatási időszakra már nem vállalja azt a tisztséget. Lehet, hogy a túl bonyolult thai belpolitika bennfentesei számoltak ezzel a lehetőséggel, a külföld viszont nem. Tinszulanond ugyanis az általános vélemény szerint sikerpolitikus, amit kevés volt tábornokról állítanak. Az ő nevéhez kapcsolják az utóbbi években rendkívül dinamikusan felfutó gazdaságot, persze a Thaiföld számára kedvező világpiaci szelek is az ő vitorláját dagasztották.

Röviden az előzményekről: az ellenzéki pártok azt tervezték, hogy május elején a parlamentben felvetik a kormánnyal szemben a bizalmi kérdést. Tinszulanond ezt megelőzte, még április végén feloszlatta a törvényhozást és július 24-re kiírta az új parlamenti választásokat. Ami kétségkívül ügyes húzás volt - bizonyítják a választási eredmények. Jóllehet egyetlen párt sem szerezte meg az abszolút többséget, az addigi ötpárti kormánykoalíció viszont igen. Magabiztosan, 58 százalékos győzelemmel került ki az előrehozott vokscsatából, a 357-ből 215 képviselői mandátummal rendelkezik. A pártok természetesen ismét Tin- szulanondot kérték fel, hogy vállalja a kormányfői posztot.

Azért természetesen, mert minden követelményt teljesít, amire szükség van ahhoz, hogy Tahiföldön valaki betölthesse ezt a tisztséget. Thaiföld (az egykori Sziám) alkotmányos monarchia, királya, Bhumi- bol Aduljadedzs igazi politikai hatalommal nem rendelkezik, viszont rendkívül népszerű a lakosság körében. Aki tehát Bangkokban el akarja foglalni a miniszterelnöki bársonyszéket, a király támogatását kell élveznie. De még ennél is van két fontosabb feltétel: bírnia kell a kulcsKétségtelen, hogy a kormánykoalíció a másfél héttel ezelőtti választásokból éppen a sikeres gazdaság- politikának köszönhetően kerülhetett ki győztesen. Ezért továbbra is ezt az irányvonalat fogja követni. Az országban a gazdasági növekedés üteme tavaly 7,2 százalékos volt, s a Nemzetközi Valuta Alap becslése szerint valószínű, hogy egészen 1992-ig tartani tudja a 6-7 százalékos ütemet. Az ASEAN-országok közül az utóbbi öt évben itt volt a leggyorsabb növekedés, ebben

Thaiföldi változások

szerepet játszó nagytőke és a hadsereg bizalmát is. Ami az elsőt illeti: a gyors gazdasági fejlődés, a világpiaci sikerek igazolják, hogy e téren nem voltak komoly nézeteltérések, a kormányintézkedések jól a magántőke kezére játszottak. S mint volt tábornoktól (aktív katona nem lehet kormányfő) a hadsereg sem vonta meg a bizalmat, olyannyira, 1986-ban még azt is megengedhette magának, hogy leváltsa a hadsereg akkori főparancsnokát, aki megpróbált vele rivalizálni.

Miután Tinszulanond nemet mondott, Csaticsaj Csunhavan (szintén nyugalmazott tábornok), a koalíció legnagyobb pártjának, a Nemzeti Pártnak a vezetője állhat a kormány élére, aki úgy nyilatkozott, hogy elfogadja a megbízatást. A Nemzeti Párt a koalíció 215 mandátumából 87-tel rendelkezik. Csunhavan állítólag már elnyerte a hadsereg jelenlegi főparancsnokának, Csaovalit Jong- csajuthnak a támogatását is. A kérdés most az, történik-e változás az ország bel- és külpolitikájában.

még Szingapúrt is lekörözte. Az általános vélemény, hogy a gazdasági fejlődésük gyorsasága miatt a térség négy tigrisének nevezett Szingapúrhoz, Tajvanhoz, Hongkonghoz és Dél-Koreához hamarosan egy ötödik is csatlakozik: Thaiföld. A felfutás ütemét jól jellemzik például a külkereskedelmi arányszámok. Míg az országok többsége csak nehezen tudja növelni a kivitelét, Thaiföldnek aránylag rövid idő alatt ez több mint 30 százalékkal sikerült, a behozatalt viszont csökkentette. Az import az ország áruszükségletének 10 százalékát sem éri el. Úgyhogy 1986-ban már aktívummal zárta külkereskedelmi mérlegét. Az importvisszafogás az energiagazdálkodásban volt a leglátványosabb: 1980 és 1985 között 12 millió barrellel csökkentette az olajbehozatalt.

Sokáig Thaiföld volt az, amely az ASEAN-országok közül a legmerevebben ellenezte az indokínai országok felé való nyitást, mondván, mindaddig nem tárgyalnak, amíg

egy vietnami katona van Kambodzsában. De Bangkokban is ráébredtek az utóbbi egy-két évben: a jól prosperáló gazdasághoz nemcsak belső, hanem külső stabilitásra is szükség van. Változott tehát a hangnem, hosszú idő óta az idén először találkozott a thaiföldi és vietnami külügyminiszter. (Természetesen a folyamatba belejátszott az afgán rendezés által elindított „láncreakció", amely lassan a világ összes regionális válsággócát eléri.) Májusban pedig Moszkvában járt Tinszulanond kormányfő, s Mihail Gorbacsov is fogadta őt. S bár a felek eltérően ítélték meg a kambodzsai probléma okait, abban egyetértettek, hogy a konfliktust politikai eszközökkel kell felszámolni. S végezetül ne feledjük: az ASEAN (így Thaiföld is) síkraszáll a délkelet-ázsiai atomfegyvermentes övezetért.

M

int mondottuk, Bangkok kulcsszerepet játszik a kambodzsai kérdésben, az ó területén állomásoznak a rendezést hátráltató polpotisták. A Kambodzsából elmenekültek táborai pedig Thaiföld számára is egyre terhesebbé válnak. Ugyanakkor a thai-laoszi határviszály rendezéséről is megkezdődtek (már hónapokkal ezelőtt) a tárgyalások. Mindent összegezve: az utóbbi hónapokban egy realisztikusabb

irányvonal volt tapasztalható

a bangkoki külpolitikában. Nehéz megjósolni, hogy hogyan lesz

tovább. Ha a vezetés továbbra is megmaradt a valóság talaján, akkor csak ezt folytathatja: Thaiföldnek is, az egész térségnek is ez az érdeke.

MALINÁK ISTVÁN

Csak egyféleképpen értelmezhető a hasemita uralkodó döntése: Jordánia a jövőben nem tart igényt a palesztinok képviseletére, elismeri jogukat arra, hogy szerveik önállóan képviseljék saját népük érdekeit. A PFSZ tagszervezeteinek többsége és a tőle független ellenállási szervezetek mindig is ezt akarták, ezért kényszerítették rá Arafatot, hogy mondja fel az Ammannal létrehozott szövetséget. Hiszen ezt szinte kizárólag csak azok a palesztin képviselők támogatták, akik Jordániában éltek, különböző okokból Jordániához kötődtek, vagy éppen a most feloszlatott alsóházban volt képviselői mandátumuk.

H

usszein huszárvágása - maradjunk a harcias hasonlatoknál - megadta a kegyelemdöfést a Shultz-terv néven ismert amerikai rendezési elképzeléseknek, melyekben Jordániának vezető szerepet szántak. Maga Shultz elismerte, az uralkodó döntése ,,annak tudomásulvétele, hogy a palesztinok maguk akarnak magukért szólni“. Sietett azonban hozzáfűzni, sem az USA, sem Izrael nem érzi magát ezáltal arra kényszerítve, hogy közvetlenül és feltételek nélkül tárgyaljon a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel.

Míg Shultz nyilatkozatában volt némi sajnálkozás, Samir egyenesen üdvözölte Husszein lépését, melyet ó - egészen sajátos logikával - úgy értelmezett, mint bizonyítékot arra, a király feladta a reményt, hogy Ciszjordániából valaha is kivonulnak az izraeli csapatok. Tehát annak sincs sok értelme, hogy ragaszkodjon a területtel való adminisztratív és jogi kapcsolatokhoz.

Milyen változás várható Ciszjor- dániában ezek után? Egyelőre semmi nagy és szembetűnő. Erre tegnapelőtt a jordán belügyminiszter is figyelmeztetett, kijelentve, hogy a nyugati part iránti új viszony konkrét megvalósítása eltart még egy ideig. A palesztin vezetésnek is ki kell dolgoznia állásfoglalását és új stratégiáját, lépéseit egyeztetnie kell Jordániával. Mert hiszen Husszein döntése nem jelenti azt, hogy önként kizárja magát a közel-keleti rendezésből, amelynek kulcspontja a palesztin kérdés megoldása. Nem is szólva arról, hogy olyan kérdéseket is meg kell oldani, amelyek a Cisz- jordániában élő palesztinok mindennapi életét érintik. Körülbelül egymillió palesztinnak van itt jordán útlevele, s 15 ezer oktatási és egészség- ügyi alkalmazott kapja fizetését Jordánia kormányától. Amman megerősítette, ezen a téren nem terveznek semmilyen változásokat, s ugyancsak nem zárják le a hidakat a Jordán folyón, hiszen ezek a legfontosabb exportútvonalak Ciszjordániából.

Mindezek alapján egyértelmű: politikai, elvi jelentőségű döntésről van szó, nem a palesztinokkal való kapcsolatok megszakításáról, vagy éppen a megszállás véglegességének elismeréséről. A király már említett vasárnapi televíziós beszédében azt is leszögezte: a nyugati part 1,3 milliárd dolláros fejlesztési programjának leállítása sem jelenti azt, hogy Jordánia nem akar eleget tenni azoknak a kötelezettségeinek, melyek az arab-izraeli konfiktusból hárulnak rá. Időközben olyan értesüléseket is lehetett hallani, hogy a palesztinok megkapják ezt az összeget, de immár maguk dönthetik el, mire akarják költeni.

M

ég nagyon cseppfolyós ez az egész új palesztin-jordániai viszony, de az biztos, az USA neheztel Husszeinre, amiért nem adott előzetes tájékoztatást. Washingtonban most törhetik a fejüket, mit lépjenek az amúgy is sokszor áttekinthetetlen közel-keleti sakktáblán, ha most elveszítették királyukat.

GORFOL ZSUZSA