Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-30 / 204. szám, kedd

Gejza Šlapka elvtárs beszéde az sznf 44. évfordulója alkalmából ÚJ SZÚ 388. VIII. 30. Bevezetőben Gejza šlapka elvtárs kiemelte: negyvennégy évvel ezelőtt Szlovákiában nemzeti felkelés tört ki, amelynek során népünk bátran fellépett a német megszállók és kle­rikális fasiszta kiszolgálóik ellen, hogy hozzájáruljon a náci Németor­szág vereségéhez, felszabaduljon az idegen rabság alól, s új, szociális és nemzetiségi szempontból igaz­ságos alapon újítsa fel a csehek és a szlovákok közös államát. A szlovák nemzeti felkelés nagy forradalmi esemény volt, amely múl­tunk marádandó értékei közé tarto­zik. A szabadságharc dicső napjai örökre megmaradnak a nemzedé­kek emlékezetében. Ma is tisztelet­tel emlékezünk az antifasiszta har­cosok hősiességére, azok küzdel­meire és áldozatvállalására, akik hozzájárultak a győzelemhez. Nem feledjük, hogy elsősorban a szovjet nép volt az, amely a fasiszta betola­kodók elleni élet-halál harcban nem­csak saját országának, hanem más népeknek is meghozta a szabad­ságot. Két hónap múlva emlékezünk meg az önálló csehszlovák állam létrejöttének 70. évfordulójáról. Pol­gári demokratikus államként jött lét­re, ami a környező országokhoz ké­pest is haladást jelentett. Lényeges az a tény, hogy ebben az államban a forradalmi munkásosztály és politi­kai képviselője, a CSKP teret harcolt ki ahhoz, hogy következetesen har­colhasson a tőke ellen, a szocialista változások megkezdéséhez szüksé­ges feltételek megteremtéséért. A felkelés idején mélyreható poli­tikai, szociális és kulturális változá­sok mentek végbe. A cseh-szlovák kapcsolatokat az egyenlőség és az egyenjogúság elvei alapján kezdték fejleszteni. A fegyveres harcban kö­zösen ontott vér megpecsételte nemzeteink szövetségét a Szovjet­unió népével, amely nagy politikai, katonai és erkölcsi támogatásban részesítette a felkelést és általában nemzeti felszabadító harcunkat. A szlovák nemzeti felkelés nagy politikai és erkölcsi ösztönzést adott a cseh népnek az illegalitásban és a májusi felkelés idején. Támasza és része volt annak a küzdelemnek, amelyet a dolgozók azért folytattak, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőjön át. Tartós helyet vívott ki ma­gának a cseh nemzet társadalmi tudatában. A szlovák nemzeti felkelésnek rendkívüli nemzetközi jelentősége és hatása is volt. Nemcsak azért, mert a szlovákokon és a cseheken kívül számos további nemzet és nemzeti­ség fiai is küzdöttek a felkelésben, amit rendkívül nagyra értékelünk. Ezen túlmenően a csehszlovákiai nemzeti felszabadító harc és a szlo­vák nemzeti felkelés a társadalmi haladásért, a szabadságért, a béké­ért és a nemzetközi kapcsolatok új elrendezéséért folytatott küzdelem­ben is nagyon jelentős volt. Az elmúlt negyvennégy esztendő alátámasztotta azon nagy eszmék történelmi érvényességét, ame­lyekért a szlovák nemzeti felkelés résztvevői kezdettől fogva harcoltak. Csehszlovákia népe szabad, békés életének első napjaiban lelkesedés­sel kezdte meg a háború által el­pusztított gazdaság újjáépítését és a népi demokratikus állam alapjai­nak lerakását. Levonta a tanulságo­kat a történelmi tapasztalatokból, és úgy döntött, hogy a szocializmus építésének útjára lép. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a felszabadulás óta mélyreható for­radalmi változások mentek végbe hazánkban. Ezzel megvalósulnak az igazságos társadalmi rendszerért küzdők nemzedékeinek vágyai. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságnak ma hatalmas gazdasá­gi és szellemi potenciálja van., Mo­dern, gazdasági és kulturális szem­pontból fejlett ország, szilárd szociá­lis biztonságot teremt minden állam­polgár számára, szavatolja jogaikat, megteremti fejlődésüknek, valamint nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogú együttélésének feltéte­leit. A szocializmus útján haladva éles osztályharcot vívtunk a reakciós bel­ső és külső erők ellen, s jelentős akadályokat kellett leküzdenünk. Súlyos tévedések és tragikus hibák is történtek. A legnehezebb idősza­kot pártunk és társadalmunk a hat­vanas évek végén élte át, amikor szembe kellett szállni a szocializmus alapjait veszélyeztető ellenforradal­mi erők támadásaival. A Szovjetunió és más szocialista országok segít­ségével meghiúsítottuk a külföldi és a belső reakció terveit, amelyek a szocializmus megsemmisítésére irányultak. E mélyreható társadalmi és politikai válság leküzdése során megálltuk a helyünket, s tovább fej­lesztettük nemzeti felszabadító har­cunk örökségét, s valóra váltottuk a harcoló Szlovákia forradalmi szer­vei által negyvennégy éve meghir­detett gondolatot: a cseh és a szlo­vák nemzet kapcsolatait az egyenlő­ség és az egyenjogúság lenini elvei alapján kell rendezni. Számos sikert értünk el a CSKP XVII. kongresszusa óta, amely kitűz­te a feladatokat a szocializmus épí­tésének mostani szakaszára. Folyik a népgazdaság s a szociális és a kulturális szféra kulcsproblémái­nak, valamint a pártélet kérdéseinek megoldása. Az eddiginél összeha­sonlíthatatlanul igényesebb feltéte­lek között törekszünk arra, hogy a szocializmus építését egybekap­csoljuk a tudományos-műszaki for­radalom eredményeivel, lényegesen növeljük a munkatermelékenységet, korszerűsítsük a termelési kapacitá­sokat, demokratizáljunk, s emeljük a nép anyagi és szellemi színvo­nalát. A CSKP KB 7. és 9. valamint az SZLKP KB azt követő ülésein hozott határozatok alapján határozott küz­delmet kell folytatnunk a fennálló problémák és fogyatékosságok ki­küszöbölésére. A kitűzött feladatok teljesítésében ■ keletkezett lemara­dás fő oka az, hogy elégtelen az intenzifikálás, lassabban nő a mun­katermelékenység, nem megfelelő­en csökkentjük az anyagköltségeket és az energiaszükségletet, megnö­vekszenek a készletek, és fogyaté­kosságok vannak a beruházások te­rületén. A jelenlegi időszakban alapvető feladatunk a komplex átalakítás, a nagyszabású demokratizálással és a szocialista önigazgatás fejlesz­tésével egybekapcsolva. A 8. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok va­lóra váltása megköveteli, hogy a jö­vő időszakban megnövelt figyelmet fordítsunk a minőség javítására, s a gyártási folyamat intenzifikálásá- ra és hatékonyabbá tételére. Erre következetesen fel kell használni az új gazdasági mechanizmus eszkö­zeit és azt, hogy Szlovákiában már 134 állami vállalat működik. A felkelés idején a tét kulcsfon­tosságú társadalmi és politikai kér­dések megoldása volt, s ma - úgyanúgy mint akkor - ismét nagy jelentősége van az emberek hazafi­as elkötelezettségének, eltökéltsé­gének és annak, hogy a szocialista fejlődés minőségileg új szakaszá­ban képesek legyenek a feladatok megoldására. Erre kötelez bennün­ket nemzeti felszabadító harcunk forradalmi öröksége. Társadalmunk átalakítását kez­dettől fogva egybekapcsoljuk a vi­lágbékéért és a nemzetközi hala­dásért vívott harccal. Népünk nagy­ra értékeli a Szovjetunió és Gorba­csov elvtárs békekezdeményezéseit s a leszerelésre és az új világháború elkerülésére tett erőfeszítésekhez való aktív hozzájárulását. Az SZKP nemrég lezajlott 19. országos érte­kezletének eredményei jelentős mértékben előmozdítják a szocializ­mus építésével összefüggő problé­mák megoldását, s a tanácskozás határozatai a CSKP számára is az ösztönzés gazdag forrásai. MAGYAR-ROMÁN CSÚCSTALÁLKOZÓ Hasznos, nyílt, realista tárgyalások zajlottak (ČSTK) - Mint már beszámoltunk róla, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő meghívására Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, vasárnap egynapos munkalátogatást tett Aradon. A két vezető a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok kérdéseit tekintette át. A tárgyalások után a két főtitkár sajtóértekezletet tartott. Ceausescu hasznosnak és elengedhetetlennek nevezte a Grósz Károllyal folytatott tárgyalásait és azt a véleményét hangoztatta, hogy a megbeszélések jó eredményeket hoztak. Kitért rá, vannak még problémák, melyekre vonatkozóan a felek véleménye el­térő, de megegyezés született ab­ban, hogy az első helyre kell tenni azokat a területeket és kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a nézetek azonosak vagy nagyon közeliek. A véleménykülönbségeket nem kell dramatizálni, hanem meg kell őket magyarázni és közeledésre kell tö­rekedni. Abból indulunk ki - mondot­ta a román vezető -, hogy a szocia­lizmus országonként különböző fel­tételek között épül, s minden pártnak és népnek önállóan kell megválasz­tania a szocialista építés útját. Egy kérdésre válaszolva Ceausescu rá­mutatott, hogy a nemzetiségi kérdé­sek megoldása az adott ország párt­jának, illetve kormányának dolga. Elmondta azt is, Grósz Károllyal megegyezett a véleménye abban, hogy a továbbiakban sem szabad az állampolgárokat arra bátorítani, hogy hagyják el országukat. Akik mégis így döntenek, megkapják a lehetőséget e szándékuk megva­lósítására. A sajtókonferencián Grósz Károly hangoztatta, a hasznos, nyílt, realis­ta, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott a kétoldalú kap­csolatokról folytatott eszmecserére. Szombaton 127 rakétát lőttek ki Kabulra (ČSTK) - A kabuli repülőtér elleni szombati rakétatámadásnak négy halálos áldozata van, 17-en megse­besültek, köztük nők és gyermekek is - közölték az afgán fővárosban. A támadás során károk keletkeztek egy raktárban, egy tartályautóban, valamint több leszállópályán is. Az Ariana társaság három polgári repü­lőgépe csak kisebb mértékben káro­sodott. Szombaton a szélsőségesek összesen 127 rakétát lőttek ki a fő­városra. Ezeknek mintégy a fele a repülőteret és környékét érte. Ta­lálatok érték a szovjet katonai lakta­nyákat is, nyolc katona megsérült, közülük néhányan súlyosan. E tá­madások is egyértelműen bizonyí­tották, teljesen hamisak azok a szél­sőségesek által terjesztett vádak, hogy a barbár rakétatámadásokért a szovjet csapatok a felelősek. Az őszinte vita segített feltárni azt a tényt, hogy a kölcsönös tájékozta­tás területén több problémát illetően vannak fehér foltok. Meggyőződé­sünk, hogy a megvitatott kérdéseket közös erőfeszítésekkel meg tudjuk oldani - hangsúlyozta a magyar ve­zető, s egyben kifejtette, a párt- és állami vezetés szintjén rendszere­sebben kellene találkozni. Végezetül kijelentette, hogy az MSZMP elvi és politikai kötelességének tartja, hogy minden korábbi és jelenlegi megál­lapodást maradéktalanul meg­tartson. Az aradi munkaértekezletről ki­adott közlemény egyebek között hangsúlyozza, hogy a tárgyalások építő szellemben folytak. Mindkét fél keresni fogja az együttműködés megszilárdításához vezető utakat, a román-magyar viszonyban felme­rülő problémák leküzdésére, vala­mint a barátság és a jószomszédság fejlesztésére fog törekedni. A közle­mény külön kihangsúlyozza a kon­taktusok intenzívebbé tételének, va­lamint az összes felmerülő problé­máról folytatott véleménycsere foko­zásának a jelentőségét. A dokumen­tum rámutat, hogy kedvező lehető­ségek vannak a gazdasági csere fejlesztésére és a termelési szakosí­tás elmélyítésére. Románia és Ma­gyarország további területeken is a kapcsolatok fejlesztésére, a kül­döttségek és tapasztalatok cseréjé­re fog törekedni. A közlemény meg­erősíti a két főtitkár azon szándékát, hogy a jövőben mindig, amikor arra szükség lesz, találkozzanak és megvitassák a két felet érdeklő problémákat. Grósz Károly, miután Aradról ha­zatért, nyilatkozatot adott a magyar rádiónak és televíziónak. Többek között elmondta, az aradi találkozón a román fél egyetértett azzal a ja­vaslattal, hogy reprezentatív magyar küldöttség utazzon Romániába és megismerkedjen a településrende­zéssel kapcsolatban kialakult reális helyzettel. Grósz Károly elmondta, hogy jövő­re magyar-román tárgyalások lesz­nek a nemzetiségi kérdésről. Ha arra szükség lesz, a tárgyalások előtt a két főtitkár ismét találkozik egymással. A nyolcórás aradi meg­beszélések kb. egyharmadát a felek a nemzetiségi kérdéseknek szen­telték. A magyar vezető megállapította, mivel a román fél nem mutat érdek­lődést a főkonzulátusok és külföldi kulturális központok tevékenysége iránt, a tárgyalások napirendjéről végleg levették a kolozsvári magyar főkonzulátus és a bukaresti magyar kulturális központ újramegnyitásá- nak kérdését. Grósz Károly azt a véleményét hangoztatta, hogy bár az aradi talál­kozót nem lehet új korszak vagy szakasz kezdeteként értékelni, mégis hozzájárult a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez. Né­hány kérdésben elvi megállapodás született, valószínűleg felújítja tevé­kenységét a történészek vegyesbi­zottsága, a kulturális együttműködé­si bizottság és megvizsgálják a köl­csönös turistaforgalommal kapcso­latos kérdéseket. A román fél szá­mos kérdéssel kapcsolatban más állásponton van - mondotta Grósz Károly, s konkrétan például a sajtó- szabadságot és az állampolgárok szabad véleménynyilvánításának a formáit említette. Megkezdődött a 38. Pugwash-konferencia Mihail Gorbacsov üzenete a dagomiszi tanácskozáshoz (ČSTK) - Szocsi mellett, Dago- misz fekete-tengeri üdülővárosban tegnap megkezdődött a 38. Pug­wash-konferencia. A tanácskozáson 40 országból több mint 1260 tudós vesz részt, ami a mozgalom 31 éves történetében rekordnak számít. A nyitóülés után a résztvevők öt munkacsoportban folytatják a mun­kát, immár hagyományosan zárt aj­tók mögött. A leszerelési kérdése­ken túlmenően olyan globális kérdé­seket tekintenek át, mint a környe­zetvédelem, továbbá az éhség, az elmaradottság és a nyomor elleni harc. Tegnap felolvasták a jelenlevők­nek azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára intézett a tanácskozáshoz. Az üze­net megállapítja, a Pugwash-moz­galom megalapítói által megfogal­mazott gondolatok lényegében új gondolkodásmódot jelentenek. Hívei példát adtak a történelem, a fejlődés iránti felelősségteljes és morális megközelítésből. Most, a 20. évszá­zad végén az emberiség első ízben kezdi tudatosítani a kölcsönös füg­gőséget, az összefüggést az ember, a társadalom és a természet viszo­nyában. Felméri termelőmunkájá­nak és politikai döntéseinek követ­kezményeit. A globális jellegű ve­szélyek elleni harcban a győzelem­hez elkerülhetetlenül szükséges, hogy az emberiség egyetemes hoz­záállása felülkerekedjen az egyének egoizmusán, a különböző szociális rétegek, országok és országcsopor­tok érdekein - szögezi le Mihail Gorbacsov üzenete. Wojciech Jaruzelski zárszava a LEMP KB 8. ülésén—---------------------------------­A gondokat türelmes párbeszéd útján kell megoldani (ČSTK) - A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 8. ülése vasárnap Wojciech Jaru­zelski első titkár zárszavával ért véget. Jaruzelski egyebek között nagyra értékelte a tanácskozás nyílt, bíráló szellemét, s azt, hogy a testü­let reálisan értékelte az országban kialakult társadalmi-gazdasági és politikai helyzetet. A továbbiakban hangoztatta, ér­zékenyen kell elemezni a mostani eseményeket, amelyekkel össze­függésben a reformok jövőjével kap­csolatos aggályok is felmerültek. A pártnak meg kell oldania a helyze­tet és ki kell tűznie a további fejlődés irányait. Az ország belső gondjai nem oldhatók meg sztrájkokkal, sem pedig azzal, hogy a munkabeszün­tetések ellen kényszerítő eszközö­ket alkalmaznak. A szocialista állam stabilitásának és biztonságának ve­szélyeztetése esetén azonban min­den törvényes eszközzel élni fogunk - mondotta Jaruzelski. A kormányt ért bírálatokkal kap­csolatban a LEMP KB első titkára elmondta, a szejm különleges bizott­sága legközelebbi ülésén, a parla­ment pedig szeptemberi tanácsko­zásán tűzi napirendjére a kormány tevékenységét. A szejm dönti el, hogy a kormány képes-e tovább teljesíteni feladatait. A pártvezetésben szükségesnek tartjuk a további változásokat, főleg a fiatal nemzedék bevonásával számolunk. Az erre vonatkozó ja­vaslatokat a LEMP KB egyik legkö­zelebbi ülése fogja megvitatni - mondotta. A továbbiakban hang­súlyozta, hogy a X. pártkongresszus határozataival összhangban Len­gyelországban gyökeresen átalakul a hatalmi rendszer. Nyitottak va­gyunk minden ésszerű javaslat irá­nyában, azt akarjuk, hogy a hatalmi rendszer Lengyelországban a nem­zeti megegyezés kiszélesített bázi­sára támaszkodjon. Az eddigi koalí­ciós formákat olyan irányzatokkal, tömörülésekkel, illetve egyénekkel lehet kiegészíteni, amelyek, illetve akik az alkotmányos rend alapján készek az együttműködésre. Az ál­lamtanács elnöke mellett működő konzultatív tanács tagjait a közeljö­vőben felkérem arra - mondotta Ja­ruzelski, hogy vegyék fontolóra e szerv nemzeti megegyezési ta­náccsá való alakításának lehetősé­gét. Ez a tanács készíthetné elő a politikai rendszer reformjára vo­natkozó javaslatokat. A szocialista megújulás egyik vív­mánya, hogy a szakszervezetek nyomatékosan fejezik ki saját véle­ményüket. A párt támogat minden olyan megoldást, amely a szakszer­vezetek erejének növekedését és munkájuk hatékonyságának fokozá­sát segíti elő. Az olyan javaslatokat azonban nem fogadjuk el, amelyek a dolgozók érdekeit károsítják és az üzemekbe helyezik át a politikai harcot. A sztrájkhullám visszavonulóban van, de a problémák megmaradtak. Mindig arra törekszünk, hogy még a legsúlyosabb gondok is türelmes párbeszéd útján oldódjanak meg - hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a Kiszczak tábornok, belügy­miniszter által javasolt kerekasztal hozzájárul a párbeszéd kibővítésé­hez. A párt kulcsfontosságú felada­tai Jaruzelski szerint a következők: fel kell számolni a feszültséget és helyre kell állítani a társadalmi ren­det, a biztonságot és a normális munka feltételeit; a gazdaságpolitika területén fordulatot kell elérni és fo­kozni kell a gazdasági reform máso­dik szakaszának dinamikáját; a re­formok valamennyi potenciális tá­mogatóját meg kell nyerni és ki kell bővíteni a nemzeti megegyezés bá­zisát. Lengyelországban jelenleg rend­kívül kedvezőek a feltételek a mély- rehajtó reformok megvalósításához. Ide sorolható a Lengyelországban folyó szocialista megújulás és a Szovjetunióban zajló átalakulás, valamint az egész szocialista közös­ségben végbemenő változások cél­jainak az azonossága. Ezt a kivéte­les lehetőséget nem szabad elsza­lasztani - mondotta végezetül Woj­ciech Jaruzelski.

Next

/
Thumbnails
Contents