Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-29 / 203. szám, hétfő

Ez a helyzet az öttusában az olimpia előtt Sok a pályázó, az érem viszont kevés Földrengés. Ez az olimpiász úgy kezdődött, hogy az 1984-es nyári játékokról való távolmaradás nem befolyásolta döntően az erőviszo­nyokat és folytatódik a szovjet-ma­gyar párharc a világversenyeken. A két örök rivális 1985-ben látszólag testvériesen megosztozott a világ- bajnoki érmeken. A következő év viszont váratlan fordulatot hozott. A bomba a Montecatiniben rende­zett világbajnokságon Avgyejev 0 pontos lovaglásával robbant. A doppingon ért tizenöt öttusázó eltil­tása viszont már kisebb földrengést okozott a sportágban. A legnagyobb veszteség a szovjet öttusasportot érte: az 1980 óta uralkodó olimpiai és világbajnok Sztarosztyint is harminc hónapra eltiltották, ami azt jelentet­te, nem lehet ott az ez évi olimpián! Az 1986-os vb-n az olaszok re­mekül tudták időzíteni formájukat, így a hazai pálya előnyét kihasznál­va 15 ponttal megelőzték a magya­rokat. Hasonló bravúrra készültek tavaly László István vezetésével a franciák. Bouzou-nak ugyan sike­rült egyéniben győznie, viszont Mi- zsérék lefutották ellenfeleiket, s csapatban világbajnokok lettek. A közelmúlt eredményei jól mutat­ják: sem egyéniben, sem pedig csa­patban nem sikerült senkinek sem az ismétlés! Tülekedés. Az ez évi eredmények szintén azt jelzik, hogy nincs biztos esélyese az olimpia egyéni verse­nyének. A legutóbbi három világbaj­nok közül Bouzou Párizsban nyert nemzetközi versenyt, Mizsér Wa- rendorfban elért második helyezé­sével, tokiói és római győzelmével bizonyította jó formáját, az olasz Massulo pedig a párizsi versenyen szerepelt jól, tehát mindhárman eséllyel harcolnak majd az olimpiai éremért. Természetesen sokkal többen pályáznak dobogós helyezésre. Kö­zéjük tartozik a tavalyi vb bronzér­mese, Fábián László, aki a felkészü­lési versenyeken biztatóan szere­pelt, megnyerte az aldershoti via­dalt. Jó formában van Jagorasvili is, aki az idén az összes éremre pályá­zó közül a legeredményesebben szerepelt: győzött San Antonióban, Warendorfban, s a Honvéd Hungalu Kupán egyedül csak Martinék tudta megelőzni. Az 1985-ben junior vi­lágbajnokságot nyerő szovjet öttu­sázó mind az öt számban jó teljesít­ményre képes, az úszásban pedig kiemelkedőre. A moszkvai verseny győztese, Avgyejev 1985-ben tagja volt a világbajnok szovjet csapatnak és azóta még tovább fejlődött. A technikai számokban egyenletes teljesítményre képes, a fizikai szá-. mokban pedig kitűnőre. S még mindig nincs vége az esé­lyeseknek ... Kadlec, a csehszlovák öttusasport első világbajnoki érmét nyerte (ezüstöt) tavaly, s ez nem is volt nagy meglepetés, ugyanis már négy éve minden világversenyen a legjobbak között végzett. A cseh­szlovákok kiválóságának egyetlen gyenge száma van, az úszás (csak 3:40-en felüli eredményre képes), viszont futásban a világ legjobbja, a két legutóbbi világbajnokságon biztosan nyerte a befejező tusát. Az olaszok közül szóltunk már Massu- lóról, akinek honfitársa, az olimpiai és világbajnok Masala is bizakodva készülhet címe megvédésére. Ö sem bíz semmit a véletlenre, a ta­valyi vb-t kihagyta az ez évi jó sze­replés érdekében. Ha összeszámol­juk: kilenc esélyesről szóltunk, s ak­kor még nem beszéltünk a brit Phelpsről, a francia Ruerről, a svéd Danielssonról, hogy csak néhány nevet említsünk azok közül, akik meglepetést okozhatnak. Kivétel nincs. Ilyen sok kiemelke­dő képességű öttusázó között vajon mi döntheti majd el a végső sorren­det? Az elmúlt évek világversenyei egyértelműen bizonyították, hogy napjainkban csak mind az öt szám­ban jó teljesítményre képes öttusázó számíthat sikerre. Éppen ezért dön­tő lehet, hogy az esélyesek hogyan veszik az első akadályt, a lovaglást, amelyben sajnos sokszor előfordul, nemcsak a tudás számít, hanem a szerencse is. A szöuli rendezők­nek nagy gondot okozott a megfele­lő számú ló biztosítása, s mivel jár­vány miatt ezt vásárlással nem tud­ták megoldani, az olaszoktól kapnak kölcsön 36 négylábút. Túlzás lenne azt állítani: Masaláék így biztosra mehetnek, ám előnyt jelenthet szá­mukra, hiszen ismerik a lovak ké­pességét és ennek megfelelő stílus­ban lovagolnak majd. A vívás az olimpián is kulcsszám lesz, ugyanis ebben a tusában minden győzelem duplát ér, mert a riválisnak annyival kevesebb pontja lesz. A doppingbot­rány utáni visszaesés a lövészetben megállt, sőt az idei versenyeken már sok jó eredmény született, javult az élmezőny átlaga. Mindkét fizikai számban kiemelkedő teljesítményt kell nyújtania annak, aki meg akarja hallgatni a verseny végén országa himnuszát. * ... (S. M.) Egyéves szünet után ismét az élvonalban Az OSP Galanta ökölvívócsapata egyéves szünet után újra a legjob­bak között szerepel, miután a Szlo­vák Nemzeti Liga 1987/88-as idé­nyét kétpontos előnnyel megnyerte legnagyobb vetélytársa, a Vranov csapata előtt. Tavaly, amikor a ga- lántaiak (Galanta) kiestek az I. ligá­ból, hat öklözőjük, Bihari, Oláh, Kol- ler, Kulina, Varga és Takács bevo­nult katonának, ellenben Sztojka és Dubecký leszerelt. A lényegesen A többszörös országos válogatott és bajnok Jucha Gyula (balról) már évek óta a galántaiak erőssé­gei közé tartozik meggyengült csapatot ifjúsági öklö- zőkkel töltötték fel, akik nem vallot­tak szégyent, és nagy küzdelemben kiharcolták az élvonalba jutást. Az új idényre is Ivan Zelenák edző készíti fel a gárdát.- A feljutás után olyan új csapat kialakításán fáradoztunk, amely ké­pes lesz helytállni az élvonalban. Fiatalítottuk a keretet, mivel az eddi­gi nem felelt meg az I. ligás követel­ményeknek. Az ökölvívószakosztály vezetősége a jóváhagyott terv sze­rint irányítja a felkészülést. A baj­nokság szeptember 17-én kezdődik. Az első mérkőzést Komáromban (Komárno) a Spartak csapatával vívjuk. Tulajdonképpen szeptember 3-án kellett'volna először ringbe lép­nünk (US Praha), ám a válogatott programja miatt a nyitófordulót ké­sőbbi időpontra halasztották - mondta az OSP edzője. A galántai öklözök felkészülésé­nek egyik fontos állomása a Paks ellen vívott barátságos mérkőzés volt, amelyen nagy csatában 12:8 arányban a magyar csapat diadal­maskodott. Hozzá kell viszont azt is tenni, hogy a házigazdák tartalékos együttessel vették fel a harcot. Ezt követően következett a Szlovák Ku­pa Trnavában megrendezett tornája, ahol várakozáson alul szerepeltek az OSP Galanta öklözői.- Az új idényre háromhetes szü­net után, július 3-án kezdtük a felké­szülést Azért ilyen korán, hogy be­hozzuk az ifjúsági versenyzőink erőnléti lemaradását. Kétfázisos edzésekkel készülünk, sajnos, nem mindegyik versenyzőnknek van erre lehetősége. Jelenleg a technika csi­szolására helyezzük a fő hangsúlyt. Közvetlenül a ligarajt előtt két előké­születi találkozót játszunk nemzeti ligás csapatokkal. Erősíteni nem sikerült a galántai- aknak, így jobbára saját nevelésű ökölvívókra építenek. Nehéz dolga lesz az újoncnak, hiszen az idei bajnokság után is a tabella utolsó Izland, a kézilabdaország ÍJ SZÚ 8. VIII. 29. Az északnyugat-európai szigetország, Izland kézilabdasportját bemutató cikkét ezzel a kérdéssel kezdi az NDK-beli Neues Deutschland című napilap: „Izland esélytelen az olimpián?“ Az írásból aztán kiderül, hogy a kérdésre a válasz: nem. Egyetlen más sportág iránt sincs ak­kora érdeklődés Izlandon, mint a kézilab­da iránt, amely a népszerűségi ranglistán már régen megelőzte a labdarúgást - írja a lap. A férfiválogatott hétszer vett részt világbajnokságon. A csapat a legutóbbi olimpián és vb-n egyaránt a hatodik he­lyet szerezte meg. A sportág 1927-ben vetette meg lábát az országban és külö­nösen az utóbbi évtizedben indult nagy fejlődésnek. A kézilabda olyan sport, amely nagyon jól megfelel népünk mentalitásának - mondta Jan Magnusson, az Izlandi Kézilabda Szövetség elnöke. - A férfiak magasak, szikárak és - a szigorú termé­szeti körülmények miatt - az élet szinte minden területén egymásra szorulnak. Ez a felfogás aztán különösen a csapatsport­ágakban kamatozik, amelyek közül a ké­zilabdát a hosszú és kemény tél a teoen sportcsarnokokba kényszerítette. Izlandon tizenegy csarnok található, amelyek mindegyikében több mint ezer néző fér el és amelyeknek méretei meg­felelnek a kézilabdázás nemzetközi előí­rásainak. Az iskolai testnevelésben is fő­szerepet játszik a kézilabda: már a legki­sebbekkel megismertetik annak alapjait. Ezek után érthető, hogy a szigetország 250 000 lakója közül 11 000 kézilabdázik valamelyik egyesületben. A legjobb férfijátékosok rendkívül ke­ményen készülnek az olimpiára, hiszen a nehezebbnek tűnő csoportba kerültek: a Szovjetunió, Jugoszlávia, Svédország, Algéria és az Egyesült Államok lesz az ellenfelük. Naponta kétszer gyakorol az együttes. Ez azt jelenti, hogy a közös felkészülési idő háromszorosa annak, amely a legutóbbi világbajnokság előtt állt a válogatott rendelkezésére... (N) Horváth János (balról) az or­szágos ifjúsági bajnokságon is bizonyította tehetségét. Nehéz percek várnak rá az I. ligás szőri- tókban (A szerző felvételei) két helyezettje elbúcsúzik az élvo­naltól. Az OSP I. ligás kerete a kö­vetkező: Takács László, Kollárik Károly, Kiss László, Horváth Ist­ván, Horváth János, Svarc Tibor, Király Sándor, Jucha Gyula, Vajda József, Szolga Tibor, Csadi Imre, Sumina Ferenc, František Ond­ruš, Jozef Dubecký, Iván Macek.- Elsőrendű célunk, hogy kivívjuk a bentmaradást. Ez nagyon nehéz feladat lesz. Hogy ez sikerüljön, fel­tétlenül szükség lesz arra: két-há­rom jóképességú ökölvívóval erősít­sünk a közeljövőben. Mivel nagyon sok új fiatal öklözőnk van, a csapat egy újabb edzővel, Porozsnyák Lászlóval bővül. CSÓKA ISTVÁN Húsz nyári olimpia (1984 - Los Angeles) A szocialista országok nélkül Montreal és Moszkva után Los Angelesben is csonka olimpiát rendeztek. A körülmények ismertek: az amerikai reakciós erők olyan szovjetellenes és kommunistaellenes légkört alakítottak ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok olimpiai bizottságai úgy döntöttek - főleg a kellő biztonságot hiányolva nem küldik el sportolóikat a játékokra. A szélsőségesen antikommunista erők^ossz- indulatü támadásai azt a célt szolgálták, hogy az olimpiát a szovjetelle- nesség és a kommunistaellenesség fesztiváljává alakítsák át. Ezeknek a csoportoknak megfékezésére az amerikai kormányzat semmi buzgal­mat sem tanúsított. Ők lettek az olimpia első „győztesei“... 1. OWENS UTÓDA. Az USA máso­dik legnagyobb városában rendezett olimpia hőse a 25 esztendős Carl Lewis volt, aki négy atlétikai szám­ban győzött: 100 m 9.99, 200 m 19.80, távolugrás 854 cm, 4x100 m váltó 37.83. Az ideális testi felépí­tésű, 180 cm magas Lewis megis­mételte Jesse Owens páratlan sike­rét az 1936-os berlini olimpián. Min­den számban fölényesen nyert. Pél­dául a távolugrásban 30 centimétert vert a második helyezettre, méghoz­zá úgy, hogy csak egyet ugrott, egyszer beiépett, aztán már nem folytatta. Muhammad Alira jellemző bombasztikus kijelentéseket is tett győzelmei után: „Mindaz, amit hal­lok, olvasok, hogy ellenfeleim le­győzzenek, csak erősít engem. Én tudom, hogy ez lehetetlen...“ Úgy tűnik, tavalyi világbajnoki veresége után (Ben Johnson győzte le) már szerényebben nyilatkozik; bár min­den jel arra vall, nem lesz igazi ellenfele Szöulban. MAROKKÓI ARANY. Amennyire mindenki várta Lewis győzelmeit, annyira nem számított úgyszólván senki arra, hogy a 400 méteres női gátfutásban Marokkó reprezentán­sa, Naval el-Montawakel bizonyul a legjobbnak, mégpedig 54,62 má­sodperces új olimpiai csúccsal. Ko­rábbi legjobb ideje 56.23 volt! Tehát marokkói olimpiai bajnok. Női szám­ban! Vannak még csodák... Még egy afrikai atléta ért el nagy sikert: Elefántcsontpart első érmét szerez­te az olimpiák történetében Gabriel Tiacoch: 400 méteren lett második. Feltétlenül meg kell még említe­nünk az NSZK-beli Ulrike Meyfar- thot, aki 12 (!) esztendő után ismét aranyérmet nyert a nói magasugrás­ban (202 cm). A férfi 800 méteren egy ismeretlen brazil, Joaquim Cruz legyőzte az esélyesebbnek tartott angol Coe-t. Cruz a brazil főváros egyik nyomornegyedében látta meg a napvilágot, gyerekkorában cipőpu­coló volt. Rendellenességgel szüle­tett: jobb lába máig is két centivel rövidebb a balnál, ezért különleges futócipőben versenyez. Nem is rosz- szul. Az elmúlt héten nagyszerű eredményt ért el a genfi viadalon (1:44.58). NŐI MARATONI FUTÁS. Első ízben szerepelt az olimpia műsorán a női maratoni futás. Az amerikai Bőit messze maga mögött hagyta a többieket, csaknem két perccel előzte meg (2:24:52) a norvég Wai- tzot. A verseny igazolta: a női szer­vezet alkalmas a leghosszabb távok teljesítésére. Ennek még az sem mond ellent, hogy a 39 esztendős svájci Schiess (síoktató) imbolyogva tette meg az utolsó 400 métert, s a versenybírók kapták ölbe a célban. Ha már a nőknél tartunk, néhány szót a 3000 méteres futásról. Az első ízben kiírt szám sok izgalmat okozott. Már hónapokkal a játékok előtt a 19 éves Zola Budd családjá­val azért települt át Nagy-Britanniá- ba, mert mint dél-afrikai nem vehe­tett volna részt az olimpián. Köszö­net a nagypapának, aki Londonban született, a kislány gyorsan megkap­ta a brit állampolgárságot (talán az esetleges olimpiai bajnoki cím miatt is), és rajthoz állhatott Los Angeles­ben. Mezítláb. Mert így szokta meg a futást. Budd diktálta is az iramot, amikor azután az amerikaiak re­ménysége, Marry Decker előzni akart, Budd furcsa mozdulattal úgy buktatta, hogy kiesett a pályáról és nem is tudta folytatni a versenyt, a kórházba szállították. A mezőny viszont haladt tovább, a 34 éves román Puica tört az élre és győzött. Budd hetedik lett, s a verseny után rögtön diszkvalifikálták. Ez azok számára volt elégtétel, akik szabály­talannak tartották a dél-afrikai lány állampolgárságának villámgyors el­intézését, és egyáltalán részvéte­lét a játékokon. Nem maradhat ki a győztesek említése közül Edwin Moses neve. Úgy nyerte olimpiai aranyérmét, hogy előtte 1977-től 105 versenyen veretlen volt. 2. A KÍNAIAK IS. Kína utoljára 1952-ben volt olimpián és Los An­gelesben szerezte első aranyérmét. Mégpedig stílusosan: az első napon. A sportlövő Hszü-Haj-feng (szabad­pisztoly) lett első. Óriási meglepe­tésnek számított az is, hogy először nyert ázsiai versenyző vívást. A női tőrvívásban a 26 esztendős kínai Luan-Csü-csien bizonyult a legjobb­nak. Egyébként a vívóversenyeket Lón Beach-ben bonyolították le- amerikai módra. Színház volt a színhely, hollywoodi ötletekkel. A színpad előtt kis zenekar játszott, a szmokingos konferanszié elma­gyarázta a nézőknek a legfontosabb szabályokat. A nézőtéren sötét volt, csak a szereplőkre, s körülöttük a bí­rókra esett fény... 3. 12 VILÁGCSÚCS, DE... Úszás­ban 12 világcsúcs született, és sok amerikai elsőség. Ám még a hazai újságírók sem felejtették el megje­gyezni; legalább tíz aranyéremmel kevesebb jutott volna a csapatnak, ha ott vannak az NDK-beli és a szovjet úszók. Európa becsületét az NSZK-beli Michael Gross men­tette meg. A 20 éves versenyző (188 cm, 84 kg) megnyerte a 100 m pil­langót és a 200 m gyorsot, de nagy meglepetésre a 200 m pillangón csak második lett és tagja volt az ezüstérmes 4x200-as váltónak. A nők közül kiemelkedett a három­szoros aranyérmes Meagher (100 és 200 pillangó, 4x100 vegyesváltó) és Caulkins (200 m vegyes és 400 m vegyes, 4x100 m vegyes­váltó). Első ízben fordult elő az olimpiák történetében, hogy a 100 méteres gyorsúszásban két aranyérmet osz­tottak ki. Steinseifer és Hogshead (amerikaiak) között annyira nem volt különbség a célba éréskor, hogy így döntött a zsúri. 4. KISAJÁTÍTÁS. A szocialista or­szágok kényszerű távolmaradása következtében - ahogy az várható volt- az Egyesült Államok szerezte a legtöbb bajnoki címet (83), 2. Ro­mánia 20, 3. NSZK 17, 4. Kína 15 aranyérem. Nemcsak az úszásban hiányoztak az elsőségre esélyes szocialista országok sportolói, ha­nem súlyemelésben, öttusában, ví­vásban, az evezésben, kajak-kenu­ban, sőt még az atlétika több szá­mában is. „Az aranyérmek értéke nem igazán teljes, mert hiányoztak a szovjet, NDK-beli, kubai és más szocialista országok versenyzői- „állapították meg a reálisan gon­dolkodó amerikai újságírók. - Spor­tolóink számára sok verseny könnyű sétának bizonyult.. Az amerikai televíziónak ez mit- sem számított, az egekig magasz­talta a hazai győzteseket. Alig törő­dött a külföldiekkel, egyszerűen ki­sajátította magának az olimpiát. Mintha a többi ország sportolói nem is léteztek volna, gyakran még a baj­nokok nevét sem említette. Reméljük, Szöulban merőben másként lesz. Az olimpia az egész emberiségé. Szüksége van rá. Meg kell óvni attól, ami tagadhatatlanul árnyékot vetett a XXIII. nyári játé­kokra. TOMI VINCE

Next

/
Thumbnails
Contents