Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-26 / 201. szám, péntek

HAT HÉTTEL A NÉPSZAVAZÁS ELŐTT Szeptember 2: Chilében feloldották Megkezdődik a rendkívüli állapotot a Pershingek kivonása i ................ (ČSTK) - Az Egyesült Államok (Č STK) - A chilei katonai kormány tegnap közölte, feloldja az 1973, vagyis Salvador Allende elnök kormányának megbuktatása óta gyakorlati­lag megszakítás nélkül érvényben levő szükségállapotot. A rendkívüli állapot és több más megtorló intézkedés jelentősen kor­látozta az állampolgári szabadság- jogokat, többek között a szólássza­badságot és a gyülekezési jogot. Lehetőséget adott a rezsimnek arra, hogy a számára kényelmetlen sze­mélyeket letartóztassa, illetve szám­űzetésbe küldje. A kormány dönté­séről hat héttel a népszavazás meg­tartása előtt tájékoztatták a nyilvá­nosságot. A chilei nép ezen a nép­szavazáson mond majd véleményt az egyedüli elnökjelöltről, aki való­színűleg Augusto Pinochet lesz. Győzelme esetén 1997-ig töltené be az elnöki tisztséget. A burzsoá ellenzéki képviselők hangsúlyozták: az új intézkedéssel azt a benyomást akarják kelteni, hogy a népszavazást demokratikus légkörben tartják meg. A centrista és a jobboldali politikai pártok, élükön a kereszténydemokratákkal, vala­mint a baloldali politikai ellenzék egy része a népszavazást a kormányje­lölt elutasítására akarják kihasználni és a választások útján a demokrácia helyreállítását szorgalmazzák. A Chilei Kommunista Párt vezette baloldali ellenzék a népszavazást a diktatúra elleni harc egyik eszkö­zének nevezte. A diktatúrát azonban nem lehet kizárólag a választások­kal megdönteni, hanem elsősorban a nép mozgósításával. A kommunis­ta párt szerint Pinochet valószínűleg a rendszer érdekében manipuláni fogja a szavazást, és még veresége esetén is elég hatalma lesz ahhoz, hogy megakadályozza a demokrati­zálási folyamatot. a szovjet-amerikai rakétaszerződés teljesítése keretében szeptember 2- án megkezdi az NSZK-ban telepített Pershing 2 rakétáinak leszerelését - közölte a Heilbronner Stimme cí­mű nyugatnémet napilap. A lap szerint az első szakaszban 9 rakétaberendezést vonnának ki az Egyesült Államok fegyveres erői 4. zászlóaljának és 9. tüzérségi alaku­latának heilbronni támaszpontjáról. A tervek szerint október közepén nyilvános bemutatót tartanának az említett rakéták szállító- és kilövő­berendezéseinek megsemmisíté­séről. Karabahi program a fejlődés gyorsítására (ČSTK) - A Karabah-hegyvidéki népi képviselők tanácsa szerdán döntött annak a konkrét programnak a kidolgozásáról, amely az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrégiben hozott határozatának a megvalósítását célozza. Ez a ha­tározat az autonóm terület gazdasá­gi és szociális fejlesztésének meg­gyorsítását tűzi ki célul az 1988-1995-ös évekre. A területi ta­nács végrehajtó bizottságának fela­datul adták, hogy a program előké­szítése során elemezzék az említett határozatban szereplő intézkedése­ket, s vegyék figyelembe a Hegyi Karabah dolgozókollektíváinak ja­Bevezetik Burmában a többpártrendszert? Rangun: egymilliós tüntetés (ČSTK) - Maun Maun burmai államfő, a Burmai Szocialista Prog­ram Párt KB Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke szeptember 12-re összehívta a párt rendkívüli kong­resszusát, s kijelentette: abban az esetben, ha nem hagyják jóvá a plu­ralista politikai rendszer bevezeté­séről tartandó népszavazás javasla­tát, lemond a párt vezetése. Egyide­jűleg felhívással fordult a lakosság­hoz, hogy a kongresszus előkészü­leteinek idejére függessze fel kor­mányellenes tüntetéseit. Mint isme­retes, a kormányzó párt júliusban megtartott rendkívüli kongresszusa elvetette egy ilyen népszavazás megrendezésének lehetőségét, a mostani döntés viszont már figye­li j szú 3 % 13. VIII. 26. Azok a szegény gazdagok... A Fortune című amerikai gazdasági folyóirat legutóbbi szá­mában egy névsort közölt a világ leggazdagabb embereiről. Az el­ső helyen Brunei szultánja áll, akinek magánvagyonát hozzá­vetőleg 25 milliárd dollára be­csülik. S bár az olaj világpiaci ára csökken, a 42 éves szultán leg­főbb gondja az, hogy hogyan költse el a mégis növekvő va­gyonát. Pedig igazán mindent megtesz annak érdekében, hogy megszabaduljon pénzétől. Kétfe- lesége van, kilenc gyermeke, palotájában 1788 szoba találha­tó, istállói légkondicionáltak, s egyébként 200 argentin pónilo- vat tart. A második helyen egy olaj­mágnás áll: Fahd szaúd-arábiai király, neki ,,csak“ 18 milliárdja van. A harmadik egy amerikai, a közvélemény számára nem túl ismert Forrest Mars, aki csokolá­dé- és cukorkagyártással ala­pozta meg vagyonát. A lista ne­gyedik helyén egy európai sze­mélyiség áll: Erzsébet angol ki­rálynő, aki 8,7 milliárddal rendel­kezik. Egyébként ó a világ leg­gazdagabb asszonya. A világ 129 leggazdagabb emberét felsoroló listán a legfia­talabb, a 32 éves amerikai Willi­am Gates, aki a számítógépipar­ban érdekelt. Különböző keres­kedelmi vállalkozásokkal eddig szerény 1,4 milliárdot gyűjtött össze, s ez majdnem megközelí­ti azt a szintet, amit Rupert Mur­doch és Robert Maxwell sajtó­mágnások képviselnek. Befejezésül még néhány adat: a 129 személy közül 51 amerikai, 38 európai, 12 japán, és 13 közel-keleti... (Č) lembe veszi a lakosság követeléseit a többpártrendszer bevezetésére. Burmában 1964 óta van érvény­ben egypártrendszer. Bevezetése U Nei Win nevéhez fűződik, aki idén júliusban egészségi okokra hivat­kozva mondott le tisztségéről, meg­figyelők szerint azonban a nagysza­bású véres tiltakozó akciók követ­keztében kényszerült távozásra. Posztján U Sein Lwin követte őt, aki keményen szembeszállt minden de­mokratizálási kísérlettel. Az erősödő kormányellenes tiltakozások hatá­sára azonban ő sem maradhatott hosszú ideig tisztségében. Tegnap ismét csaknem egymillió ember vonult a burmai főváros utcái­ra egy ideiglenes kormány létreho­zását követelve. A legfrissebb hírügy­nökségi jelentések szerint a rendkí­vüli állapot szerdai feloldása óta nem látni a városban rendfenntartó erőket. A ranguni rádió bejelentése szerint a burmai hatóságok eleget tettek a tüntetők egyik kulcsfontos­ságú követelésének: tegnap reggel szabadon bocsátották Aun Gyi is­mert politikai aktivistát, valamint a reformkövetelések további 10 hí­vét. A tüntetések során letartóztatot­tak közül ezt követően még 200-an nyerték vissza szabadságukat. vaslatait is. A szerdai határozat megállapítja, hogy a szövetségi és köztársasági minisztériumok, a köz­ponti hivatalok és területi szervek eddig nem járultak hozzá kielégítő módon a központi bizottság és a kormány határozatának teljesíté­séhez. A népi képviselők jóváhagy­ták a karabahi jdolgozókollektívák azon kezdeményezéseit, hogy bő­vítsék a gazdasági és a kulturális együttműködést az örmény SZSZK- val. A tanácskozáson részt vett Ar- kagyij Volszkij, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságát és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét képviselte. Az ülésen Szemjon Babajant az autonóm területi tanács végrehajtó bizottságának elnökévé választot­ták. Bábáján a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: Kara­bah lakossága arra a véleményre jutott, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozata elfogad­ható kiindulási alapnak számít a je­lenlegi helyzet megoldásában. Szovjet - afgán ürrepülés Türelmetlen várakozás (ČSTK) - Afganisztán-szerte nagy ér­deklődéssel és türelmetlenül várják a kö­zeli napok egyik fontos eseményét, a kö­zös szovjet-afgán űrrepülést. A sajtó­kommentárok szerint ez az űrrepülés a szovjet-afgán kapcsolatok új szakaszá­nak a nyitányához tartozik, ez a szakasz a kapcsolatok bővítését hozza magával, egyebek között a tudomány területén is. Az afgán tudósok a gazdaság további fejlődéséhez szükséges fontos informá­ciókat várnak az űrrepüléstől. Hiszen a kozmonauták programjában szerepel Afganisztán földgáz- és kóolajtartalékai- nak, szénmezóinek és más ásványi kin­cseinek, közöttük a víztartalékoknak a fel­tárása is. A világűrből egy egész sor fényképfelvételt készítenek, főleg Afga­nisztán északi és keleti vidékeiről. Annak érdekében, hogy az ismereteket hatéko­nyan kihasználhassák, az afgán geodézi­ai és kartográfiai intézetben egy új osz­tályt is létrehoztak, amely a kozmikus kutatásokkal foglalkozik. Namíbia napja V annak napok, melyeknek kül­detésük van, olyanok, ame­lyek mások, mint a hétköznapok, mert megkülönböztetett figyelemben részesülnek, viszont ezzel egyidejű­leg feladatot teljesítenek: figyelmez­tetnek, emlékeztetnek. Az égető megoldásokra váró kérdéseket állít­ják reflektorfénybe, hogy évről évre ismét elgondolkoztassanak, mérle­gelésre késztessenek. Augusztus 26-a Afrika szégyenle­tes feszültséggócára irányítja a fi­gyelmet. Arra a Namíbiára, amely a mai napig függetlenségéért küzd, s amelynek neve gyakorlatilag egy­befonódott az apartheid fogalmával. A nemzetközi köztudatba beivódott kifejezést Dél-Afrika vezető politiku­sai természetesen „faji“ vonatko­zásban - „elkülönített fejlődésként" magyarázzák, ami valójában a „fej­lődéstől való elkülönítést“ jelenti: tá­vol tartani tőle az országot, hogy a fehér kisebbség érdekeinek sem­mi se állhassa útját. Annak ellenére, hogy számtalan dokumentum foglalkozik a legalap­vetőbb emberi jogokkal, hogy már az ENSZ Alapokmánya az emberi­ség eileni bűncselekményként ítéli meg az apartheidet, s hogy az or­szágok többségében törvény szól a faji egyenlőségről, a faji meg­különböztetés mégsem a múlté, sőt, napjainkra az egyik legidőszerűbb, megoldásra váró kérdéssé lépett elő. Vitathatatlan, hogy az aparthe­iddel nem lehet alkut kötni, nem lehet megreformálni, el kell tűnnie a föld színéről. E cél azonban csak politikai eszközökkel érhető el. Ezzel kapcsolatban pedig az idén talán biztatóbb ez a mai nap. Mert végre megmozdult az a politikai gépezet, amely a térség égető, halasztást nem tűrő kérdéseit hivatott végre megoldani. Tizenhárom év tizenhárom dél­afrikai intervenciója után az angolai tűzszünet megkötésével végre meg­született az első gyakorlati lépés Namíbia függetlensége felé. A tér­ség konfliktusának rendezésével foglalkozó négyoldalú tárgyalásokon olyan kibontakozással kecsegtető eredmények születtek, amelyek kézzel fogható közelségbe hozták a megoldást. Hiszen az Egyesült Államok közvetítésével kidolgozott egyezményben közösen kérték fel a felek az ENSZ főtitkárát, hogy 1988. november 1-től kezdjen hozzá a Namíbia függetlenségéről intézke­dő 435. számú BT-határozat végre­hajtásának előkészítéséhez. A meg­állapodások értelmében a dél-afrikai csapatok szeptember 1-ig távozná­nak az angolai területekről, s no­vember 1 -vei megkezdődhet Namí­bia fokozatos megtisztítása a preto­riai egységektől is. A rendezés ügye tehát kimoz­dult a holtpontról. Bár még korántsem beszélhetünk végleges megegyezésről. Az ENSZ gyámsá­ga alatt álló ország számára re­ményt keltő a jövő: rajzolódni látsza­nak egy szabad Namíbia körvona­lai. (f.m.) Növekvő aggodalom Libanonban Intenzív damaszkuszi tárgyalások (ČSTK) - A Damaszkuszban foly­tatott intenzív tárgyalások szerény eredményei és a különböző libanoni csoportok vezetőinek bejrúti találko­zói egyelőre nem adnak esélyt arra, hogy hamarosan sor kerül az elnök- választásra. Ezért Libanonban nö­vekszik az aggodalom az alkotmá­nyos válság következményei miatt. Azt követően, hogy a baloldali és iszlám erők közös álláspontot dol­goztak ki, kevesen tartják valószínű­nek, hogy a választást szeptember 23-a, azaz Amin Gemajel elnök megbízatásának lejárta előtt meg le­het tartani. Bejrútban már nyíltan beszélnek arról, hogy Gemajel vala­melyik maronita politikust bízza meg az új kormány megalakításával. Szerdán tért vissza Damaszkusz- ból Szalem Ahmed Hosz ügyvivő kormányfő. Hafez Asszad szíriai el­nökkel a bonyolult libanoni helyzet­ről folytatott tárgyalásokat. Szulejman Frangié volt államfő időközben ismét megerősítette, hogy nem vonja vissza jelölését, s a szíriai vezetés szilárd támogatá­sára hivatkozott. A helyi sajtó szerint új helyzet állhat elő azután, hogy Raymond Iddah, az élesen Izrael- ellenes álláspontjáról ismert politi­kus bejelenti, indul az elnökválasz­táson. Maga Iddah azt nyilatkozta, hogy a parlament új ülése időpontjá­nak kitűzésekor jelenti be hivatalo­san, hogyan döntött. Az AFL-CIO Dukakist támogatja Bush veszített előnyéből (ČSTK) - Az AFL-CIO, a legna­gyobb amerikai szakszervezeti köz­pont, amely 14 millió dolgozót tömö­rít, szerdán hivatalosan Michael Dukakis demokrata párti elnökjelölt támogatásáról döntött. Az ABC té­vétársaság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a támogatás bizonyos pénzügyi hozzájárulást je­lent, azonban nem garancia arra, Tokió hozzájárul a kínai korszerűsítési programhoz Pekingben tárgyal (ČSTK) -Takesita Noburu japán miniszterelnök tegnap hivatalos látogatásra a Kínai Népköztár­saságba érkezett. Elutazása előtt kínai újságírók­nak nyilatkozva annak a reményének adott han­got, hogy látogatása hozzájárul az egyébként is jónak nevezhető kínai-japán kapcsolatok fejlő­déséhez. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, pe­kingi tárgyalásain szó lesz a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről, a kambodzsai kérdésről és az iraki-iráni tűzszünetről. Takesita tegnap meg­kezdte eszmecseréit Li Peng kormányfővel, s több más vezető politikussal is találkozik kínai tartózkodása során. xxx Takesita Noburu hatnapos kínai látogatásának mind­két fővárosban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ezzel kapcsolatban két fontos mozzanatra hívják fel a figyel­met. Az első: az idén van tíz éve annak, hogy aláírták a kínai-japán béke- és barátsági szerződést, s az új japán miniszterelnök (a múlt év novembere óta tölti be ezt a tisztséget) most találkozik első ízben azzal az új kínai vezetéssel, amely a Kínai KP KB múlt évi XIII. kongresszusa, valamint a parlament idei ülése után került a kormányrúdhoz. Tokiói hivatalos körök többször is üdvözölték a kínai reformokat, a világ felé való nyitás politikáját. Takesita személyesen is megígérte, hogy kormánya a lehető legnagyobb mértékben hozzá fog járulni ázsiai szom­szédjának korszerűsítési programjához. Mostani látoga­tása alkalmával az 1990-1995-ös évekre szólóan előter­a japán kormányfő jeszti a Kínának nyújtandó japán hitelek bővítésének tervét. Tokiói kormánykörök tájékoztatása szerint mint­egy 700-800 milliárd jenről (6 milliárd amerikai dollár) van szó. Ez a program a két előzőre köt, Japán az 1979-1983-as években 330,9 milliárd jent folyósított, 1984 és 1989 között pedig mintegy 470 milliárdot bocsát Peking rendelkezésére. Kínának érdeke a gazdasági együttműködés Japán­nal, de nem szeretné, hogy megismétlődjön az 1985-ös év, amikor is a kínai piacot elárasztották a japán gépko­csik és tévékészülékek, s ezért a Japánnal szembeni kereskedelmi mérlegét jelentős deficittel zárta. Ez az utóbbi két-három évben csökkent ugyan, s Peking azt szeretné, ha Tokió növelné beruházásait Kínában. Annak ellenére, hogy a két ország viszonya a hivata­los értékelések szerint lényegében jónak nevezhető, egyes politikai kérdések mégis hátráltatták a kapcsolatok fejlődését. Kínában például bírálták Japánt az olyan iskolai tankönyvek kiadásáért, amelyek elbagatellizálták Japán Kína elleni agresszióját a második világháború idején. Hasonló eset volt, amikor japán miniszterek a jaszukuni temetőben felkeresték a japán katonák sírját, s Tokióban volt példa arra, hogy ismét „a két Kína elméletéhez" tértek vissza. Megfigyelők szerint a mostani látogatásra jó légkör­ben kerül sor. Peking bizonyára ismét hangsúlyozni kívánja, hogy a kínai-japán barátság fejlesztését állami politikaként kezelik, Takesita pedig valószínűleg azt fogja bizonyítani, hogy Japán számára ez a barátság az egyik külpolitikai alappillérnek számít. hogy a szakszervezet minden tagja Dukakisra fog szavazni. Az elmúlt két választáson a szakszervezeti köz­pont tagjainak 40 százaléka a re­publikánus Ronald Reaganre adta le szavazatát. Az események leg­utóbbi alakulása azonban azt jelzi, hogy Dukakis fokozatosan a maga oldalára állítja a demokraták hagyo­mányos választóit, akik 1980-ban és 1984-ben „átálltak“ Reaganhez. A legutóbbi közvélemény-kutatá­sok szerint George Bush, a republi­kánus elnökjelölt veszített a Duka- kissal szemben korábban szerzett előnyéből. Az arány most közöttük 44:39 Bush javára, ami lényegében erőegyensúlynak tekinthető. A re­publikánusok tekintélyvesztéséhez bizonyára hozzájárult Dán Quayle indianai szenátor alelnökjelöltté vá­lasztása. Quayle-nek továbbra is a szemére vetik, hogy a vietnami háború idején befolyásos családja segítségével a nemzeti gárda köte­lékében szerzett „meleg helyet“. Újabb zavargások Srinagarban (ČSTK) - Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam fővárosában, Srinagar­ban egy muzulmán ünnepség alkalmával szerdán a rendkívüli állapot ellenére is­mét áldozatokat követelő összecsapá­sokra került sor a muzulmán szunniták és síiták között. A félkatonai rendőri alakula­tok a fővárosban elfoglalták a stratégiai fontosságú pontokat, a hadsereget foko­zott harci készültségbe helyezték. A há­rom napja tartó zavargások eddig már több mint száz emberáldozatot követeltek. Faruk Abdullah, a szövetségi állam fómi- nisztere a nyugalom megőrzésére, vala­mint a hatóságok támogatására szólította fel a lakosságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents