Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-25 / 200. szám, csütörtök

„A terror és a destrukció orgiája“ AFGÁN NAPILAP A KUNDUZI ESEMÉNYEKRŐL Ijszú 8. VIII. 25. (CSTK) - A Kabul Times afgán na­pilap tegnapi számában az északkele­ti Kunduz tartományban történtekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy Kun- duzt felégették, kirabolták, a város súlyos károkat szenvedett. Mindez azoknak a lelkiismeretén szárad, akik úgymond az iszlám védelmé­ben fognak fegyvert, de legfonto­sabb céljuk a rablás és a gyilkolás. Röviddel a szovjet csapatok távo­zása után, augusztus elején a szél­sőségesek megtámadták a tartomá­nyi központot, s egy hétre el is foglalták. Mielőtt a kormánycsapa­toknak sikerült volna visszafoglalni a várost, a szélsőségeseknek sike­rült a pusztával egyenlővé tenni azt. A lap a Kunduzban történteket a „terror és a destrukció orgiája­ként“ emlegeti. A középületek, az üzletek, iskolák és mecsetek a tá­madások célpontjaivá váltak. Fel­gyújtották a várost, számos nőt és gyereket meggyilkoltak. A Kabul Ti­mes szemtanúkat is idéz. Moham­mad Amir kereskedő: A mudzsa- heddinek azt mondták, a szovjet csapatok megszállták országunkat, s ők azért jöttek, mert segíteni akar­nak nekünk. De amikor rabolni kezd­tek - az én házamból és üzletemből is vittek el dolgokat - megértettem, hogy valójában mit is jelent az ő se­gítségük és a „szent háborújuk". Egy másik kereskedő így nyilatko­zott: Az volt az első szavuk, mutas­sátok meg nekünk, hol laknak a párttagok, veletek semmi bajunk. Amikor ezt elutasítottuk, megvertek bennünket. A moszkvai Pravda tegnapi szá­Továbbra is zavaros a libanoni elnökválasztások körüli helyzet (ČSTK) - A libanoni elnökválasztások újabb fordulója megtartásának feltétele: az alapvető politikai reformok megvalósí­tása. Ezt a libanoni muzulmánok, a balol­dali pártok és mozgalmak vezetői jelen­tették ki a meghiúsult választások után kialakult helyzetről szóló keddi tanácsko­zásuk végén. Az ülés résztvevői közös nyilatkozatban ítélték el Izraelt, az USA-t és azokat a libanoni erőket, amelyek bojkottálták a választásokat. Egyben hangsúlyozták: elutasítják a választások megismétlését, amíg reformok útján el nem érik a nemzeti megbékélést. Ismét Szulejman Frangie egykori elnök jelölé­sét támogatták. A múlt héten a keresztény jobboldal határozottan fellépett Frangie ellen és arra kényszerítette a képviselő­ket, hogy ne vegyenek részt a parlamenti ülésen, amelyen dönteni kellett volna az új elnök személyéről. A bejrúti Carlton Szállóban megtartott találkozón a Libanoni Kommunista Párt, a Haladó Szocialista Párt, a síita Amal mozgalom és számos további párt és szervezet képviselői vettek részt. Figyel­meztették Amin Gemajelt: egy új kor­mány megalakítása az ország további megosztottságához vezetne. A jelenlegi maronita keresztény elnök mandátuma szeptember 23-án jár le. Amennyiben eddig nem születik megálla­podás az elnökjelölt személyéről, az ál­lamfőnek az alkotmány értelmében joga van a kormány feloszlatására és egy új kormány kinevezésére, melynek élén szintén maronita keresztény állna. A balodali és az iszlám pártok péntek­re általános sztrájkot hirdettek meg. mában az afgán mezőgazdaság problémáival foglalkozik. Mint írja, a háború következményeire való te­kintet nélkül a mezőgazdaság idei mérlege kedvezőbb, mint a forrada­lom előtti években volt. A háborús károk azonban rendkívüliek - csak gazdasági téren mintegy 5 milliárd dollárt tesznek ki. Afganisztánban jelenleg 800 ezer földtulajdonost tartanak nyilván. A földreform keretében 340 ezer falusi család kapott földet, közülük 255 ezer nem műveli azt meg. A nemzeti megbékélés politikájának eredményeként a helyzet lassan ja­vul. A földtulajdon nagyságát szabá­lyozó limitek szabadabbak, s egyes területeken el is törölték azokat. A forradalom vívmányaitól való eltá­volodás lenne ez? Nem, mivel nem lehet ott eltávolodni tőle, ahol nem is értek el haladást. A fejlődés nem a helyes irányban történt, mestersé­gesen megalkotott elméleti mítoszok alapján. A földreform jelenlegi mó­dosításai sem tökéletesek, s újabb szociális összeütközésekhez vezet­hetnek. Az afgán vezetők optimis­ták, s úgy vélekednek, hogy az élel­miszerprobléma 4-5 év múlva már nem lesz olyan égető. Véleményük szerint külföldi pénzügyi segítséggel 2000-ig az afgán mezőgazdaság egyharmaddal tudja növelni a ter­melését - állapítja meg a Pravda. Rangunban feloldották a rendkívüli állapotot AZ ORSZÁGBAN TOVÁBB FOKOZÓDIK A FESZÜLTSÉG (ČSTK) - A burmai kormány szerdán megszüntette a fővárosban, Rangunban érvényes rendkívüli állapotot - közölte az állami rádió, s jelezte, hogy a szerda esti órákban Maun Maun államfő rádióbeszé­det mond. Az országban a kormány erőfeszítései ellenére fokozódik a feszültség. A ranguni utcákon több mint 200 ezren rendeztek békés tüntetést, s más nagyvárosokban mintegy 600 ezren vettek részt a különbö­ző tiltakozó megmozdulásokban. A tünte­tőkhöz az elmúlt napokban csatlakoztak Találkozó az egykori partizánparancsnokokkal (ČSTK) - Hazánk moszkvai nagykövetsége tegnap találkozót rendezett a szlovák nemzeti felkelés 44. évfordulója alkalmából az egy­kori résztvevőkkel. Ivan Szkripka, a partizánmozgalom szlovákiai ve­zérkarának egykori parancsnoka ki­jelentette: a szlovák nép segítsége nélkül mi partizánok nem élhettük volna túl a háborút. Nemcsak a fel­kelésre és a hegyekben vívott sú­lyos harcokra emlékezett, hanem vázolta a felkelés politikai hátterét, a szlovákiai kommunisták tevékeny­ségét, s beszélt a Jan Švermával, Gustáv Husákkal és Golian tábor­nokkal folytatott együttműködésről. Rajta kívül több más partizánpa­rancsnok is visszaemlékezett a 44 évvel ezelőtti eseményekre, így pél­dául Mihail Szaviljev, Vlagyimir Volosztov, valamint Rudolf Ora­vec, aki akkoriban Trenčínben élt. A találkozó résztvevői méltatták az sznf jelentőségét a csehszlovák -szovjet kapcsolatokban. Véres összecsapások Sprinagarban (ČSTK) - Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam fővárosában, Sprinagarban muzulmán szunniták és síiták csaptak össze az utcákon, annak ellenére, hogy az egész vá­rosra kiterjedő kijárási tilalom volt érvényben. A zavargásokban egy ember meghalt, hat megsebesült. Az összetűzések során üzleteket rongáltak meg, házakat gyújtottak fel, s kövekkel dobálták meg a kive­zényelt rendőröket. A rendőrség kénytelen volt tüzet nyitni rájuk, egy ember meghalt, öten megsebesül­tek. A rendfenntartó erők ezután könnygázt és gumibotokat használ­tak, aminek következtében további 50 személy szerzett sebesüléseket, közülük 11 állapota súlyos. A kövek­től 13 rendőr sebesült meg. Faruk Abdullah, a szövetségi ál­lam fóminisztere szerint a zavargá­sokért külföldről támogatott felforga­tó elemeket terheli a felelősség. az állami alkalmazottak is, ami azt jelzi, hogy a kormányzó Szocialista Program Pártjával szembeni ellenzék sorai bő­vülnek. A fegyveres erők a városok többségé­ben igyekeztek a háttérben maradni, s el­kerülni az összecsapásokat a tüntetőkkel. A ranguni rádió mindazonáltal beszámolt egy esetről, amikor a biztonsági erők Moulmein városban négy, tüntetőket szál­lító hajót fegyverrel tartóztattak fel. A tün­tetők többször megismételt támadásaik során kedden felgyújtották a helyi vámőr­ség épületét és néhány lőfegyvert zsák­mányoltak. Helyi források szerint az akci­ót hat támadó nem élte túl. Külföldi diplomaták beszámoltak róla, hogy Burma több városában sorra lemon­danak a helyi közigazgatási szervek. SZOVJETUNIÓ Korlátozzák a sajtótermékek példányszámát (ČSTK) - A Pravda, az Izvesztyija és a Szovjetszkaja Rosszija című napilapok, valamint öt politikai folyóirat kivételével 1989-től a Szovjetunióban korlátozzák minden sajtótermék példányszámát - kö­zölte a Moszkovszkije Novosztyi. A papír­hiányra való tekintettel az említett nyolc lapot kivéve semmilyen sajtótermék pél­dányszáma nem emelhető az idei szint fölé. Jevgenyij Manyakin távközlési mi­niszterhelyettes szerint az elmúlt három év során a lapok és folyóiratok példány­száma folyamatosan növekedett, a papír­termelés azonban lemaradt. A Moszkovszkije Novosztyi kerekasztal-beszélgetése az 1968-as csehszlovákiai eseményekről (ČSTK) - A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilap egy kerekasztal-beszélgetés keretében tért vissza az 1968-as csehszlová­kiai eseményekre. A beszélgetésen a központi szovjet lapok egykori tudósítói vettek részt, akik abban az időben Csehszlovákiában tevé­kenykedtek. Képviseltette magát a Pravda, a Trud, az Izvesztyija és a Komszomolszkaja Pravda, valamint a Béke és Szocializmus című folyóirat. A Varsói Szerződés öt tagállamá­nak csapatai 1968 augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka léptek Cseh­szlovákia területére - emlékeztet rá bevezetőben a Moszkovszkije No­vosztyi. Rendkívüli intézkedésről volt szó, amelyet az a szándék ve­zetett, hogy vége szakadjon a test­véri országban kialakult és növekvő politikai válságnak, s elháruljon a csehszlovák dolgozók szocialista vívmányait fenyegető veszély, to­vábbá a stratégiai stabilitás és a szocialista világrendszer biztonsá­ga aláaknázásának a veszélye. A hetilap a továbbiakban rámutat, hogy az akkori helyzetet pontosan elemezte a Tanulságok című doku­mentum, amely a válság gyökereit, okait és következményeit elemzi és egyetértően szól a szövetséges szo­cialista államok akcióiról. Az 1968-as események gazdasá­gi problémákból eredtek, és később terebélyesedtek politikai problémák­ká - állapították meg a kerekasztal résztvevői. A csehszlovák közgaz­dászok már 1965 elején sürgették a gazdaság áttérését az intenzív fejlődésre. Amikor azonban a reform megvalósításához láttak volna hoz­zá, az ellentétbe került az irányítás adminisztratív-utasításos módsze­reivel, és éppen ekkor kezdődtek a komoly ideológiai és politikai konfliktusok. A kerekasztal-beszélgetésen töb­bek között elhangzott, hogy az au­gusztusi eseményeket megelőzően a csehszlovák sajtóban nagy teret kapott a szocialista törvényesség megsértésének, valamint a negyve­nes és ötvenes években ártatlanul elítélteknek a kérdése. A deformáci­ók felszámolására és a megtisztu­lásra irányuló jogos erőfeszítéseket a szocializmus ellenségei saját cél­jaikra igyekeztek kihasználni, ame­lyek azonban távol álltak a dolgozók szükségleteitől. Rendkívül fontos az a körülmény, hogy az ellenzék érve­ket kapott kezébe a kommunista párt és Csehszlovákia 1948 február­ja utáni egész szocialista fejlődésé­nek a lejáratására. Az aggodalomra akkor megvolt minden ok - mutattak rá a kerekasz­tal-beszélgetés résztvevői. A CSKP KB 1968 januári ülése után - ekkor történtek változások a pártvezetés­ben - körülbelül márciustól fokoza­tosan aktivizálódtak a jobboldali erők, egyre nagyobb méreteket öl­tött azoknak az üldözése, akik vala­miben nem értettek egyet a „refor­mátorok“ ideológiai szószólóival. Mellesleg a „Kétezer szó“- a CSKP bizottságai elleni támadás- úgyszintén történelmi tény. Az ak­kori pártvezetés döntése, hogy nem vesz részt a szocialista országok 1968 júliusi varsói találkozóján, Csehszlovákiában nacionalista hul­lámot eredményezett. E találkozót kővetően egyes vezető politikusok lehetségesnek tartották a szocialista közösséggel való szakítást. A beszélgetés résztvevői rámu­tattak, hogy a csehszlovák sajtó 1968-ban nagy szabadságot élve­zett, de ezt nem volt képes a nép szocialista választásának érdeké­ben kihasználni. A jobboldali erők kezében a bomlasztás, a dezinfor- máció eszközévé vált. Az 1969-es esztendő olyan időszak volt, amikor az országban mély közöny uralko­dott. A terveket csak 40 százalékra teljesítették, kevesen dolgoztak tel­jes erővel. Itt elismerés illeti meg az új pártvezetést, élén Gustáv Husák­kal, mivel hihetetlenül nehéz feladat volt kivezetni Csehszlovákiát ebből a transzból. Lemondott a japán hadügyminiszter (ČSTK) - Kavara Cutomu japán had­ügyminiszter tegnap benyújtotta lemon­dását. Magára vállalta a felelősséget az egy hónappal ezelőtti balesetért, amikor is egy tengeralattjáró összeütközött a Fudzsi Maru sporthajóval, s 30 ember életét vesztette. Takesita Noburu kor­mányfő Tazava Kicsirót nevezte ki a hadügyi tárca élére. A 70 éves Tazava a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselője. Tokióban kedden hozták nyilvános­ságra a hadügyminisztérium évi jelenté­sét, amely Japán katonai erejének növe­lését sürgeti. A militarista szellemben megfogalmazott kiadvány elsősorban a szovjet veszélyre hivatkozik, azt állítva, hogy az enyhülés olyan jelei, mint a szov­jet-amerikai rakétaszerzódés, a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból, nem szavatolják eléggé a békés fejlődést. A dokumentum a térségben kialakult helyzetet ,,a Szovjetunió, az USA és Kína közötti konfrontáció és együtműködés bo­nyolult szövevényeként" jellemzi. A kato­nai költségvetés 7,9 százalékos növelé­sét sürgeti, s számol azzal, hogy az amerikai katonai támaszpontok üzemelte­tésének költségeihez Tokió nagyobb mér­tékben járul hozzá. Folytatódik a két Korea párbeszéde (ČSTK) - A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea megállapodott abban, hogy az olimpiai játékok és a meg nem támadási nyilatkozat kérdéseiről a két parlamenti küldöttség a hét végén folytatja a tárgyalásokat. A delegációk az elmúlt hét végétől Panmindzsonban foly­tattak megbeszéléseket, azonban nem sikerült megállapodásra jutniuk. A tegnapi zárt ülésen a párbeszéd folytatásáról döntöttek.---------------Gyűlések Rigában és Vilniusban-------------­A Szovjetunió és a náci Németország közötti szerződés évfordulóján A Himalája térségében, India északi és északnyugati, Banglades északi részében és Nepálban az évszázad legnagyobb földrengése pusztított augusztus 21-én. A halálos áldozatok száma több százra tehető, egész falvak, városok dőltek romba, utak rongálódtak meg, gátak szakadtak át. Képünkön: az indiai Darbhanga járás kórházában a földrengés egyik sebesült áldozatát ápolják. (ČSTK-felvétel) (ČSTK) - A Lett SZSZK fővárosá­ban, Rigában kedden este több ezer ember részvételével rendeztek gyű­lést a Szabadság Emlékműnél a Szovjetunió és a fasiszta Német­ország közötti meg nem támadási szerződés aláírásának 49. évfordu­lója alkalmából. Az akció megrende­zésére a rigai városi tanács végre­hajtó bizottsága adott engedélyt. A gyűlésen elhangzott az a nézet, hogy a sztálini vezetés adminisztra­tív-utasításos elemeket alkalmazott az államközi kapcsolatokban is, fi­gyelmen kívül hagyta a nemzetközi jog és az alapvető etika normáit. Egyes résztvevők azt próbálták bi­zonygatni, hogy az 1939. augusztus 23-án aláírt szerződés titkos jegyző­könyvei az érdekszférák felosztásá­ról a Szovjetunió és Németország között, előre meghatározták a balti államok beolvasztását a Szovjet­unióba. Leonard Bartkevics, Lettország külügyminisztere a TASZSZ hírügy­nökségnek adott nyilatkozatában ki­jelentette: az ilyen állítások terjesztői a történelem hiányos ismeretére alapoznak. A szerződés megkötése lehetővé tette a Szovjetunió stratégi­ai pozícióinak javítását. A Szovjet­unió és Németország között megál­lapodás született az érdekszférák felosztásáról Lengyelországban és a Baltikumban. Ezek a megállapodá­sok bizonyos időre szavatolták Lett­ország és Észtország biztonságát, s megakadályozták, hogy Németor­szág megszállja őket. A szeptember 28-i szovjet-amerikai tárgyalásokon Moszkva kívánságára új megállapo­dás született, amely a szovjet ér­dekszférába sorolta az egész Balti­kumot, beleértve Litvániát is. Termé­szetesen a szovjet-német szerző­dés nem akadályozhatta meg a má­sodik világháborút. Ebből a szem­pontból a szovjet kormány nem táp­lálhatott semmilyen illúziót - mondta a miniszter majd rámutatott, hogy a meg nem támadási szerződésnek nyilvánvalóan volt előnye is: lehető­vé tette a Szovjetunió számára a há­ború kezdetének elhalasztását. Bartkevics a továbbiakban kije­lentette: a szovjethatalom felújítása és Lettország önkéntes csatlakozá­sa a Szovjetunióhoz, békés szocia­lista forradalom eredménye volt. Megemlítette például, hogy minden európai és más állam, amelyeknek Rigában képviseletük volt, elismer­ték az új kormányt. Még a volt elnök sem tiltakozott. Ugyanis csupán a következő választási lehetőség volt: vagy szövetség a Szovjetunió­val, vagy pedig a hitleri megszáliás. Ma nyilvánvaló, hogy az 1939-1949-es évek eseményei nem egyértelműek. Bonyolultak, s bizo­nyos mértékig ellentmondásosak. Viszont arról tanúskodnak, hogy Lettország lakosságának túlnyomó többsége a szovjethatalom érdeké­ben tett történelmi jelentőségű vá­lasztást. Ugyanebből az alkalomból a Lit­ván SZSZK fővárosában, Vilniusz- ban is nagygyűlést tartottak, ame­lyen közel 100 ezer ember vett részt. A résztvevők megemlékeztek a hit­leri megszállás áldozatairól, hang­súlyozva, hogy a hitleri Németor­szág sértette meg a meg nem táma­dási szerződést, s kirobbantotta a háborút. Akkoriban a Szovjetunió volt az egyedüli reális erő, amelynek segítségére Litvánia számíthatott.

Next

/
Thumbnails
Contents