Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-24 / 199. szám, szerda

Az SZKP konferenciái

Az SZKP 19. országos konferenciája rendkívüli jelentőségű nemcsak a szovjet kommunisták pártja, hanem az egész szovjet társadalom számára. Lapunk is - a Rudé právóval és a Pravdával közösen - folyamatosan közli azokat a válaszokat, melyeket olvasóink kérdéseire az APN sajtóügynökség munkatársai adtak. De mivel foglalkoztak a korábbi pártkonferenciák? Erre ad választ az alábbi tömör áttekintés.

1. konferencia: 1905-ben a finnországi Tamperében tartották meg. Napirendjén a KB szervezeti kérdésekről szóló beszámolója és a helyi szervezetek jelentése szerepelt. A küldöttek megvitatták a párt két részének egyesítéséről, a párt átszervezéséről, a mezőgazdaságról és az állami Dumáról (orosz parlament) szóló beszámolókat.

2. konferencia: Résztvevői 1906- ban Tamperében ültek össze. A választási kampánnyal, a párt- és a munkáskongresszussal, az ultrareakciós csoportok elleni harccal, valamint a partizánmozgalommal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

3. konferencia: Kotkában, 1907 júliusában a küldöttek a 2. állami Duma feloszlatásával és a 3. Duma összehívásával összefüggő kérdésekről tanácskoztak.

4. konferencia: 1907 novemberébe/l „Helsinkiben tartották meg. A résztvevők az állami Duma pártfrakciójának taktikájáról, a KB és a helyi pártszervezetek szorosabb kapcsolatáról tanácskoztak.

5. konferencia: Párizsban került rá sor 1908 decemberében. A konferencia napirendjén a KB és a területi pártszervezetek beszámolói, a nemzeti szervezetekkel való kapcsolattartás kérdései szerepeltek. A résztvevők áttekintették az akkori politikai helyzetet, a pártra háruló feladatokat, és a szervezési kérdéseket.

6. konferencia: Ezen az értekezleten 13 kérdés szerepelt a napirenden. Többek között a helyi szervezetekben kialakult helyzetről, a 4. állami Dumában történő választásokról, a pártfrakciókról, a sztrájk- mozgalomról és a párti rodalomról szóló beszámolók hangzottak el. A konferenciát 1912-ben Prágában tartották meg.

7. konferencia: Az 1917 áprilisában Péterváron megrendezett konferencián 12 kérdéscsoportot vitattak meg, köztük az akkori helyzettel, a békekonferenciával, a szovjetekhez fűződő viszonnyal, a pártprogram felülvizsgálatával, az Interna- cionáléban kialakult helyzettel, a pártfeladatokkal, a mezőgazdasági és a nemzetiségi problémákkal összefüggő kérdéseket.

8. konferencia: Moszkvában tartották meg 1919 decemberében. Az ezt követő összes pártértekezletet a szovjet fővárosban rendezték. A 8. konferencia napirendjén szerepelt a KB politikai és szervezeti kérdésekkel foglalkozó beszámolója, a nemzetközi helyzet és az ukrajnai szovjethatalom megvitatása, a párt alapszabályzatának és a tüzelőa- nyag-válságnak a kérdése.

9. konferencia: A bolsevik párt 1920 szeptemberében tartotta meg

9. konferenciáját. A küldöttek megvitatták a lengyel kommunisták képviselőjének beszámolóját, a KB politikai és szervezeti kérdésekkel foglalkozó, valamint a Kommunista Inter- nacionálé 2. kongresszusáról szóló jelentést.

10. konferencia: 1921 májusában rendezték. A konferencia több problémakörrel foglalkozott, elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekkel (élelmiszeradó, szövetkezeti mozgalom, pénzügyi reform), továbbá az esze- rek és mensevikek feladatával, a Kommunista Internacionálé 3. kongresszusával és a szakszervezeti tevékenységről szóló tájékoztató beszámolóval.

11. konferencia: Napirendjén a következő kérdések szerepeltek: a párt szerepe a gazdaság megújítása során, az ország gazdasági helyzete, a szövetkezeti mozgalom, a párt sorai megtisztításának eredményei. A tanácskozást 1921 decemberében tartották meg.

12. konferencia: Az 1922 augusztusában megrendezett pártértekezleten a nemzetközi helyzetet tekintették át. Ezenkívül a küldöttek megvitatták a szakszervezetekkel, a szovjetellenes pártokkal és irányzatokkal, a párttagok anyagi helyzetének javításával kapcsolatos problémákat. Szó volt a Kommunista Internacionálé 4. kongresszusáról

13. konferencia: Az 1924 januárjában sorra kerülő újabb konferencián gazdaságpolitikai feladatokat tűztek ki. A résztvevők a nemzetközi helyzetről és a pártépítéssel kapcsolatos kérdésekről tanácskoztak.

14. konferencia: 1924 áprilisában ' tartották meg. Az értekezlet napirendjén a szövetkezeti mozgalommal, a mezőgazdasági adóval és a forradalmi törvényességgel kapcsolatos kérdések szerepeltek.

15. konferencia: 1926 októberében és novemberében került rá sor. A küldöttek a nemzetközi és az országban kialakult helyzetről, a pártra, valamint a szakszervezetekre háruló feladatokról tanácskoztak.

16. konferencia: Az 1929 áprilisában megtartott konferencián a népgazdaság fejlesztését célzó ötéves tervet, a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit tekintették át. Foglalkoztak továbbá a középparasztság adókedvezményeivel, a bürokratizmus elleni harccal, a párttagok átigazolásával kapcsolatos problémákkal is.

17. konferencia: Ezen az 1932 januárjában és februárjában sorra került pártértekezleten a résztvevők kidolgozták az 1933-1937-es időszakra vonatkozó 2. ötéves terv irányvonalát.

18. konferencia: 1941 februárjában tartották meg a pártkonferenciát. A küldöttek megvitatták a párt- szervezetekre háruló feladatokat, az 1940-es év gazdasági eredményeit, és kidolgozták a szovjet népgazdaság fejlesztését célzó, 1941-es évre vonatkozó tervet.

Részvények és részvényesek

Részvények árfolyama szovjet újságban? Ma már ez egyáltalán nem hangzik valószínűtlenül. Ha vannak vállalatok, amelyek részvényeket bocsátanak ki- márpedig vannak -, akkor miért ne jelenhetne meg az árfolyamuk a lapokban?

A szovjet sajtó nemrégiben tudósított először arról, hogy egyes vállalatok részvényeket adnak ki. Nincsenek sokan és az egész ügy még meglehetősen gyerekcipőben jár. Azt hiszem, korai lenne még értékelni az átalakuló szovjet gazdaságban betöltött szerepüket. De azt már megvizsgálhatjuk, milyen tényezők késztettek egyeseket arra, hogy részvénytulajdonosok legyenek.

Azoknak a vállalatoknak van erre igénye, amelyek már belekóstoltak a gazdálkodás korszerű módszereibe, ahol a kollektíva valóban részt vesz a vállalat irányításában, beleszólása van a műszaki és szociális fejlesztés lehetőségeinek kialakításába. Olyan vállalatoknál, ahol a kollektíva - vagy legalábbis a többség- támogatja a vezetők vállalkozó kedvét, kezdeményzőkészségét.

A legnevesebb részvénytársaság alighanem a lett Adazsi Agráripari Egyesülés.

1948 augusztusában az egyik lett újság hírt adott arról, hogy a köztársaságban megalakult az Adazsi kolhoz. Hu636 személyt rehabilitáltak

Szolomencev nyilatkozata a moszkvai Pravdának

Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a 30-as es 40- es években, valamint az 50-es évek elején elkövetett megtorlásokkal kapcsolatos anyagok utólagos tanulmányozásával megbízott bizottság elnöke a moszkvai Pravdának nyilatkozott a bizottság munkájáról és feladatairól.

Szolomencev egyebek között elmond- a bírósági tárgyalásokat a konkrét törtéta, a bizottság, amelyet az SZKP KB 1987 októberi döntése alapján hoztak létre, munkája során szorosan együttműködik a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaival, a területi, járási, városi és városkerületi pártbizottságokkal. Ebbe a munkába bevonják a központi és a helyi bírósági szerveket, ügyészségeket, az állambiztonsági szerveket és a szovjet állampolgárokat is.

A bizottság egyezteti a rehabilitálásokkal kapcsolatos minden munkát, feladata ennek megtervezése és a kitűzött feladatok teljesítésének ellenőrzése, a megfelelő anyagok tanulmányozása, a bírósági tárgyalások eredményeinek az értékelése. A bizottság rendelkezésére állnak a párt- és állami szervek archívumaiban elhelyezett anyagok és dokumentumok.

A bizottság által vizsgált ügyeknek elsősorban politikai jellegük van - hangsúlyozta Szolomencev, s hozzáfűzte, ezért gondosan kell megvizsgálni a jelenségek és a tények okozati összefüggéseit,

nelmi helyzettel és az azokban az években folyó kiélezett politikai és eszmei harcra való tekintettel kell megítélni. Jelentős feladat az akkori programok és platformok elemzése, a politikai, gazdasági és szociális problémákra vonatkozó különböző álláspontok megvilágítása.

A bizottság tevékenységének ideje alatt összesen 636 személyt rehabilitáltak, továbbá 68 személy párttagságát állították helyre az idén. A sértettek erkölcsi és társadalmi-lélektani kielégítéséért, valamint törvényes jogaik és érdekeik védelméért mindent megteszünk - mondotta Szolomencev.

A bizottság munkatervében szerepel Sz. M. Kirov 1934 decemberében történt meggyilkolásával kapcsolatos kérdések áttanulmányozása és az ügy lezárása. A speciális bizottságok áttanulmányozták ezt az esetet, de még számos körülmény vár tisztázásra - mondotta Szolomencev. (ČSTK)

szonhét tagja van, 231 hektáron gazdálkodnak, az állatállomány 27 igáslóból, 50 fejőstehénből. 44 borjúból áll. Ennyi volt az Adazsi „kezdő tőkéje“. A néhány soros tudósítás óta nagyot változott a helyzet. A kolhozban ma 4500 ember dolgozik, 12 601 hektárt művelnek meg. A termelési alap 34,8 millió rubel, vagyis 296 traktor, 30 kombájn, 310 gépkocsi. A kolhoznak modern termelő üzemei, állattenyésztő telepei, magtárai vannak. Az éves nyereségük 18 millió rubel, megengedhetik maguknak, hogy évente félmilliót fordítsanak az óvoda fenntartására és 300 ezer rubelt fizessenek ki a kolhoz nyugdíjasainak.

Néhány évvel ezelőtt alakították meg az Adazsi Agráripari Egyesülést, amelynek ez a kolhoz lett a vezető vállalata. Ez a szerteágazó termelési rendszer több partnergazdaságot egyesít. A tőkés gazdaságban a cég neve mellé odatennék: incorporated.

A hagyományos mezőgazdasági munkák listája itt kiegészül még eggyel, a termelési kísérlettel. A cég többek között intenzív technológiák kidolgozására és bevezetésére szakosodott. A laboratóriumokban például vírusmentes burgonyát tenyésztettek ki saját maguk és az Ada- zsihoz tartozó többi gazdaság részére. Az általuk kidolgozott módszerrel 370 mázsás hektáronkénti termés érhető el. Embrióátültetéssel évi 10 ezer liternél több tejet adó teheneket tenyésztettek ki, egy csehszlovák mezőgazdasági kombináttal közösen szaporítják az előnyös tulajdonságú szarvasmarhákat és így tovább.

Ma már az Adazsi neve mellé azt is odaírhatjuk: részvénytársaság. Ennek megalakításáról tavaly júniusban döntött a közgyűlés. Az alapító okirat kimondja, hogy nemcsak a cég tagjai lehetnek részvényesek, hanem bármely szovjet állampolgár. A külső tagoknak azonban nincs döntési joguk, a részvények többsége megmaradt a cég kezéber\. Legalább 100 rubellel kell „beszállni“. Ez legkevesebb évi 2 százalékot kamatozik, a három évre lekötött betét pedig 4 százalékot. De az olyan betét, amelyből célirányos programot, például gyárépítést valósítanak meg, akár 25 százalékos hasznot is hozhat.

A részvényalap többségét szociális fejlesztésekre fordítják. Építenek például lakóházakat, ezeket kedvező feltételekkel, részletre vásárolhatják meg a kolhoztagok. A fiatal házasok akár 10 ezer rubeles kölcsönt is kaphatnak.- Jó az, hogy az emberek személyesen érdekeltek a haszonban - mondja Albert Kaulsz, a kolhoz elnöke. - Képzelje csak el, hány gazda figyeli árgus szemekkel a gazdaság ügyeit. Szélesedik a demokrácia, minden részvényes személyesen vesz részt a közös ügy irányításában FELIKSZ ALEKSZEJEV

(APN)

í

KOMMENTÁLJUK

5

„Törődjön többet egéwségével“

Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy valami igencsak sántít egészségvédelmi szemléletünkben, de még inkább gyakorlatunkban. Az üzemorvos - panaszolja a beteg - potenciális táppénzcsalót lát a segítségért, gyógyításért folyamodóban. A beteg pedig - mondja az orvos - nem tartja be az utasításokat, nem őszinte az orvossal szemben, s szinte saját felelőtlensége, egészségét romboló magatartása, életmódja ellenére kell gyógyítani.

Ezek lehetnének pusztán benyomások, érzelmi érvek is. Azonban a statisztikában, a kimutatásokban - a belőlük levont következtetésekben - is érzem ezt a kettősséget, ezt a „húzd meg-ereszd meg“ magyarázkodást. Tény, s miért kételkednék az igazában, hogy előfordulnak táppénzcsalások is. Azonban összességükben nem tesznek ki annyi százalékot, amennyit az utóbbi két-három évben emelkedett a dolgozó nők betegállományban eltöltött munkanapjainak aránya.

Most, amikor a gazdaságosság, a hatékonyság egyre meghatározóbb követelménnyé válik, az üzemorvosok is megkapják a szigorú figyelmeztetést, hogy „szűrjék ki“ a táppénzcsalókat, s elvárják tőlük, hogy segítsenek csökkenteni a betegállományban eltöltött munkanapok számát. Éppen az idei és a tavalyi évben „kötik rá“ mezőgazdasági üzemeinket is egyre nagyobb számban az üzemorvosi hálózatra, mivel feltételezik, hogy ott- a körzeti orvos lakóhelyi közelsége által - sokszor került sor nem indokolt betegállományba helyezésre.

Lehetséges, hogy így volt, s van. Azonban ami a mezőgazdaságban dolgozó nők munkafeltételeit illeti, meggyőződésem, hogy aki tíz, tizenöt esztendőt ledolgozott a kertészetben vagy a szőlészetben, netán az állattenyésztésben, az, ha egészéges- nek vallja is magát, bármikor betegállományba kerülhetne, ha alaposan kivizsgálnák. A reuma, a női szervek megbetegedései, visszerek gyulladása, de minek soroljam... Ügy lenne helyes és igazságos, ha táppénzre szorulókról azt is közzé tennék, mi okozta a betegségüket. Mert így a mezőgazdaságban dolgozó nőkről az is kiderülne, hogy munka- és védőruha ellátásuk még mindig megoldatlan, egy-egy üzem kénye és kedve dönti el, mennyi és milyen munkaruhát vásárol a számukra.

És kiderülne bizony még sok egyéb. Az is, hogy hiába a minisztériumi rendelet, az előírások, hogy a nehéz, a nőknek nem ajánlott, veszélyes munkahelyekről át kell helyezni a lányokat és asszonyokat más, megfelelőbb munkahelyre. Például az orvos is belátja, hogy egy súlyos műtét után valaki nem dolgozhat a mezei csoportban, vagy etetőként. Hol akad könnyebb, „megfelelőbb“ munka? A magtárban... - ott „csak“ forgatni kell a gabonát, söprögetni, s igazán néha-néha átrakni a zsákokat egyik helyről a másikra. Akin így segítettek, az hálás, hogy adtak neki munkát, hogy dolgozhat. Mert bizony falvainkon lassan a technika kiszorítja a mezőgazdaságból a nőket. S akkor hová? Helyben nagyon nehéz, szinte lehetetlen munkát találni. Ezért ha árt, ha nem, vállalják az asszonyok azt a munkát, amit kapnak.

Mi lenne a megoldás? Ha nemzeti bizottságaink több kisüzemet létesítenének, szem előtt tartva a lakóhelyükhöz kötött édesanyákat, azok munkalehetőségeit is.

Persze ettől még az orvosok által fölvetett probléma nem oldódik meg. Mert - hogy orvoshoz ne kelljen menni - beszed a falusi ember minden sógor és koma ajánlotta gyógyszert, kísérletezik mindenféle módon az öngyógyítással, csak ha már semmi sem segít, akkor ül be a rendelőbe, méginkább akkor meg csak, amikor már viszik... Túlhajszoltak, agyondolgozottak a falusi emberek. És szélmalomharcnak tűnik - hiába írják rá akárhányszor a betegkísérő papírra hogy változtassanak az életmódjukon. Több hónapos gyógykezelések eredménye vész kárba például a diétára szorulók esetében, miután a kórházból hazakerülnek. A kímélésre szoruló, műtétek után lábadozók, vagy törött lábbal gipszben bicegők - még betegállományban- a család, a ház körül nekilátnak a tennivalóknak.

Furcsa módja a táppénzcsalásnak. Tény, hogy a gyógyulásra fordítandó időt másra használják fel, azonban elsősorban sajítf egészségüket veszélyeztetik sokszor tartósan és helyrehozhatatlanul. Hogyan lehetne ezen változtatni? Megakadályozni, hogy harmincéves fiatalasszonyok ne hősködjenek diónyi, megerőltetéstől keletkezett csomókkal a karjukon, deformálódott ujjakkal ne végezzék továbbra is ugyanúgy, ugyanazt a munkát, hogy a pihenésre fordítandó idő pihenésre, a gyógyulásra szánt gyógyulást szolgáljon. A megelőzésre kellene fordítanunk sokkal több figyelmet. Elsősorban az üzemekben, ahol minden nagyobb táblán ott áll: a legfőbb érték ez ember. És az lenne nagyon fontos, hogy önmagunk is érezzük ezt. Csak azt nem tudom, hogyan lehetne áthidalni azt a bizalmatlanságot, ami az utóbbi években beteg és orvosa, a dolgozó ember és az egészségügyi gondoskodás között kialakult. Ami végül a legfőbb akadálya, hogy a helytelen szemlélet megváltozzon.

H. MÉSZÁROS ERZSÉBET

A petrodvoreci egykori cári nyaraló rendkívül értékes és gazdag műgyüj- teményéből származnak azok a remekbe formált porcelánok és fajanszok, amelyeket augusztus 18-tól a Bratislavai Művészetek Házában láthatnak az érdeklődők. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK)