Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-23 / 198. szám, kedd

A jó munkaszerve­zésnek köszönhető­en az ágcsernyöi (Čierna nad Tisou) határmenti átrakóál­lomás dolgozói a jú­liusi kánikulában túlteljesítették a ter­vet. Az idén csak­nem 4,4 millió tonna Szovjetunióból ér­kezett árut raktak át, miközben a terv minden mutatóját sikerült túlszárnyal­niuk. A felvételen Jozef Hrab raktárve­zető a szovjet Lada személygépkocsik átvételét ellenőrzi. (Jozef Veselý felvéte­le - ČSTK) Két évtized távlatából Közös felelősség Vállalatunk, a Galántai (Galanta) Járási Ipari Vállalat gazdálkodási eredményeivel a testvérüzemek so­rában az élenjárók közé tartozik. Tervmutatóinkat már évekre vissza­menően teljesítjük, sót több vonat­kozásban rendszeresen túlszárnyal­juk. Ez a megállapítás a lakossági szolgáltatásokra is érvényes. Szol­gáltatásainkat az igényekkel össz­hangban fejlesztjük. Az anyagi érde­keltség elmélyítésével évről évre nö­veljük a munkatermelékenységet és csökkentjük az anyagi ráfordításo­kat. Munkánk hatékonyságát bizo­nyítja, hogy a saját termelés mutató­ját is rendszeresen túlteljesítjük. Mindez a vállalat 1007 tagot számláló dolgozókollektívájában akár általános megelégedettségre is alapot adhatna. Annak, hogy még- sincs így, oka van. 1989. január elsejétől állami vállalattá alakulunk. A jelenleginél nagyobb önállóságot kapunk, de - és ezt mindannyian tudjuk - a nagyobb önállóság na­gyobb felelősséggel jár majd együtt. Abból kell megélnünk, amit megter­melünk és kigazdálkodunk. Érthető tehát, hogy a napok, hetek múltával sikeres termelésünk ellenére egyre intenzívebben keressük a még haté­konyabb munka és eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit, a saját tartalékokat. Eszmecseréinket és útkeresése­inket kettősség jellemzi. Egyrészt a reményteljes várakozás, aminek alapja a saját erőnkben és kezde­ményezőkészségünkben való biza­lom, másrészt egy bizonyos fokú tartózkodás, talán félelem, amit a szállítói-megrendelői kapcsolato­kat pillanatnyilag jellemző felelőtlen­ség vált ki. Ahhoz, hogy dolgozni, termelni tudjunk, műanyagokra, fur­nér- és farostlemezre, fémlemezek­re és -profilokra, bőrre, bútorszövet­re stb. van szükségünk. Terveink teljesítéséhez az alapanyagok igé­nyelt mennyiségét szerződéses ala­pon jelenleg 60-70 százalékban tudjuk biztosítani. A hiányzó részt úgy és ott szerezzük be, ahol s ahogy tudjuk. Nagy kérdés, hogy mindez a jövőben miként alakul. A szerződéses kötelezettségek olyan dolgok, amelyeket mi nem tudunk befolyásolni, s éppen ezért ezekre az illetékes szerveknek job­ban oda kellene figyelniük. Az önállóságra való felkészülés további feltételei már rajtunk múló dolgok. Keresett, kiváló minőségű és árakkal is versenyképes termé­keket kell piacra adnunk. Eleget te­szünk vagy sem e követelménynek, az a műhelyekben folyó termeléstől, az egyének felelősségérzetétől, a gazdasági vezetők szervező és irányító képességétől, vállalkozói bátorságától, valamint a tisztségvi­selői aktíva emberközpontú és kö­zösség szemléletmódjától függ. Ez­zel a közös felelősséget akarom hangsúlyozni, azt a nagyon lénye­ges követelményt, amely két évti­zeddel ezelőtt háttérbe szorult. Ak­kor a gazdasági vezetés, a dolgozók megalakulóban lévő tanácsa és a pártalapszervezet politikai irányító munkája egymástól eltávolodott. Mint a vállalat igazgatóhelyettese - karöltve a többi vezetővel - 1968- ban elsősorban a termelés ütemét igyekeztem megtartani. Ez lényegé­ben sikerült. A munkafegyelem kellő szinten maradt, terveinket teljesítet­tük, még az egy órás sztrájkhoz sem csatlakoztunk, és az év végén sem­miféle kárt sem mutattunk ki. Rossz tanácsadók és hibás kezdeménye­zések persze nálunk is voltak. Pél­dául megalakulóban volt a dolgozók tanácsa, amelynek gondolatát külső erők sugallták. De hogyan alakult ki és mit akart? Nem volt előkészítő, sem választó bizottság, amely a dol­gozók javaslatait összegezte volna. A tanácsba a vállalaton kívülállókat is javasoltak, ki-ki a saját emberét, hogy útját biztonságosabban egyen­gethesse. A folytatást illetően a gaz­dasági vezetéssel nem szorgalmaz­ták az együttműködést. Elmaradt a nyíltság, a kérdések alapos meg­magyarázása, az emberekkel folyta­tott széles* körű eszmecsere, a sok­oldalú és alapos felkészülés, és a párt az egész folyamatban elvesz­tette a politikai irányítást. Ezzel is magyarázható például, hogy a „re­formerek“ a társadalmi és gazdasá­gi problémák megoldásának feltéte­leként a szocialista munkabrigádok feloszlatását is számításba vették. Vállalatunk keretében maradva most, húsz évvel később hozzájáru­lásunkat a népgazdaság fogyaté­kosságainak megszüntetéséhez és a lenini munkastílushoz való vissza­téréshez teljesen más alapokon és formákkal igyekszünk teljesíteni. Készülünk a választásokra, de szé­les körű demokratikus alapokon. A vállalati dolgozókollektíva tanácsa ELSOKENT A KERÜLETBEN A Kelet-szlovákiai kerület járásai közül az idén a michalovcei jelentette be első­ként az aratás befejezését és az állami gabonafelvásárlási terv sikeres teljesíté­sét. Több mint 21 ezer hektárról 5,2 tonnás átlaghozamot elérve több mint 110 ezer tonna gabonát takarítottak be Feladataik teljesítésében egyetlen mezőgazdasági üzem sem maradt le. A legjobbak közül a Blatná Polianka-i Efsz 152,6, a Rybnicai 147, az Ostrovi Efsz pedig 142 százalékra valósította meg a gabonatermesztési tervet. A palini Csehszlovák-Vietnami Barátság Efsz 41 százalékkal szárnyalta túl az előirányza­tot, hektáronként 6,31 tonna hozamot ta­karított be. A járásban s a Kelet-szlovákiai síksá­gon a termőföld meghálálta a mezőgaz­dasági dolgozók fáradságát. Jozef Lu- káč mérnök, a legjobb terméshozamokat elérő palini szövetkezet elnöke elmondta:-Az idén több mint ezer hektáron termesztettünk gabonanemúeket, s 6,31 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, a 850 hektáron termesztett búzákból 6,83 tonnát. A siker titka, hogy tavaly ősszel október 20-ig jól előkészített talajba vetet­tük el a búzát, megtartva az agrotechnikai határidőket. (kulik) Jövőre ugyanitt Katonák a pionírtáborban A vakáció megkezdése előtt rövid közvéleménykutatást tartottam ismerőseim gyerekei között, vajon készülnek-e pionírtáborba. A kérde­zettek többsége bizony nemmel válaszolt, s nyíltan közölték, elegük van a táborok egyhangúságából, szervezett „unalmából“. A 12-13 éves gyerekek már tapasztalt táborozóknak számítanak, s véleményük bizony bírálat a táborok szervezői felé. Igen ám, de mi az, ami lekötné, érdekelné őket? Mi az, amit igényes gyerekeink elfogadnának? és az igazgató megválasztásába is az egész kollektívát bevonjuk. Min­denki elmondhatja nézeteit, javasla­tait, és ezt a jelöltek névsorának összeállításakor messzemenően fi­gyelembe vesszük. Úgyszintén ki­emeljük és hangsúlyozzuk a gazda­sági vezetés, a tanács és a pártalap­szervezet politikai irányításának szoros egységét. Az új igényeket és az újszerűségek lényegét részletei­ben megvitatjuk és mindenkivel megértetjük. A felmerülő kérdésekre részletes magyarázatot adunk. A termelés hatékonyságát az anyagi érdekeltség elmélyítésével fokozzuk, ügyelve arra, hogy az egyén nagyobb keresete mögött va­lóban értékesebb munka álljon. A vállalatot 39 önelszámoló egység­re osztottuk, és egy egységen belül már a brigádrendszerű munkaszer­vezést és javadalmazást is alkal­mazzuk. Az év végéig még további három helyen szeretnénk bevezetni a brigádrendszert. Közben, 1968-cal ellentétben nem feloszlatni, hanem éppen fordítva, megerősíteni akar­juk a szocialista munkabrigádokat, hogy a mozgalom elmélyítésével hasznosíthassuk a bennük rejlő le­hetőségeket. A szocialista munka­brigádok ugyanis a közösségi szelle­met erősítik. A kollektíva erejével hatnak arra, aki munkafegyelmével károsítja társait, de ugyanakkor megvédik társukat, ha azt valahon­nan igazságtalanul valamilyen elma­rasztalás érné. Ez így helyes. Mert igaz, hogy a selejtért, az igazolatlan hiányzásért, a munkagép helytelen kezelése miatt stb. megvont prémi­ummal az egyént megbüntetik, vi­szont a tervek nem teljesítéséért, a nagyobb önköltségért stb. a kol­lektíva is károsodik. Ezért szüksé­ges: a kollektívának joga legyen az ót károsító tagjának kizárására, hogy annak munkabérét a feladatot teljesítők között eloszthassa. A szo­cialista munkabrigádok tehát annak a demokratikus szellemnek és kol­lektív elosztásnak a megalapozói, amely a brigádrendszerben bonta­kozik ki teljes mértékben. Még egy összehasonlítást teszek húsz év távlatából. Amikor gazdasá­gi önállóságunkról és önfinanszíro­zásunkról beszélünk, nagyon sok­szor hangsúlyozzuk a rend és fe­gyelem, a feladatok következetes teljesítésének és a személyes pél­damutatásnak a fontosságát, vala­mint az egyéni számadások szük­ségszerűségét. A kritika mellett az elmaradhatatlan önkritikát is általá­nossá szeretnénk tenni. A hibákra nyíltan rámutatunk, lentről felfelé és fentről lefelé egyaránt. Ha valaki hibát követ el, azon vagyunk, hogy ^beismerje, dolgozzon bármilyen be­osztásban, vezető helyen. A demok­rácia elmélyítésének ez lényeges feltétele. Megnyugtató érzés, hogy ezt a szükségszerűséget a központi párt- és gazdasági szervek doku­mentumai mindannyiszor kiemelik és hangsúlyozzák. OREL DEZSŐ, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke Változatosságot - tűzték ki a jel­szót a Pravda Kiadóvállalat vezetői és a szakszervezettel karöltve újítot­tak a hagyományos, bevált (és a gyerekek szerint unalmas) táboro­zási formákon. Hogy ez mennyire sikerült, arra a tábor színhelyén, Vývraton, alig 50 kilométerre Brati- slavától faggattuk a vezetőket, gye­rekeket egyaránt. A bejárati kapunál őrség vigyázza a táborlakók nyugalmát. Még sze­rencse, hogy telefonösszekötteté­sük van a vezetőkkel; mert ki tudja, bejutottunk volna-e a táborba. A vál­lalati üdülő előtti térséget óriási kato­nai sátrak uralják, a közöttük futkosó gyerekek szinte eltörpülnek mel­lettük.- Negyed óra múlva lövészeti gyakorlat - hangzik mellőlünk a ka­tonás parancsszó, és azon nyom­ban megjelenik a hang tulajdonosa is, Stanislav Čáp őrnagy, katonai táborvezető, majd civil társa, Otília Prochádzková is. Készségesen be­széltek elképzeléseikről, terveikről, az újszerű táborozási formáról.- Ezidáig a vállalati üdülőben csak kevés gyereket nyaraltathat­tunk és a korszerűsítés után sem igen javultak lehetőségeink. Ezért jött jól a katonákkal való megállapo­dás, s az eredmény felülmúlta el­képzeléseinket. A tábor lakói, a ki­csik és nagyok élvezik az ,,igazi“ katonai vezetők társaságát, de ma­gukat a változatos napi teendőket is. A tábor elnevezése „Békeverseny pionírtábor “ is elárulja, nem hagyo­mányos táborról van szó. A pionírok magukkal hozták kedvenc bringáju­kat, s a kerékpár-túrákat a gyerekek és a felnőttek is élvezik.- Igaz, nagyobb a felelősség, de hát „áldozat“ nélkül nem megy - vette át a szót Stanislav čáp őrnagy. Elmondta, a katonák verték fel a táborlakók sátrait, építették fel a katonai konyhát, a tábori higiéniai berendezéseket, sőt, gondolva a rosszabb időjárásra, játszó-sátrat, illetve társalgó-sátrat (színes tv-vel, társasjátékokkal) is. A programon ugyancsak érződik a katonák jelenléte, hiszen a gyere­kek megismerkednek a topográfia alapjaival, megtanulnak tájékozódni iránytű segítségével, de a csillagok állása szerint is, és természetesen részt vesznek különböző honvédel­mi játékokon, versenyeken.- Megteremtettük a feltételeket, és a pionírok ellátogattak a közeli katonai alakulathoz, megismerhet­ték jelenlegi katonai vezetőik „ottho­nát“. Érdekes volt megfigyelni a lá­nyokat, őket talán jobban érdekelte a helyszín, mint fiútársaikat. A kiska- tonák bizony beleizzadtak, míg vála­szoltak a temérdek sok kérdésre. Mint megtudtuk, a táborba vezé­nyelt 11 katonát körülrajongják a gyengébb nem képviselői, szájtát- va hallgatják előadásaikat. A ked­venc a nemsokára leszerelő Mariin Kern, aki a táborlakók egészsége felett őrködik. Ottjártunkkor az első­segélynyújtásról tartott előadást a cserfes lányoknak, akik szemmel láthatóan élvezték a játékot. Nem is siettek a másik foglalkozásra, pedig az is izgalmasnak ígérkezett. - Nem hajtjuk őket, de azért rendnek kell lenni - mondta a tábor vezetője, miközben a lányokra szólt, majd folytatta. - Természetesen ügyelünk arra, hogy a gyerekeknek legyen szabadjuk is, viszont az is igaz, hogy a napjuk be van táblázva. Egyelőre úgy látjuk, így van jól. Megegyez­tünk, ha kételyeik támadnak a napi­renddel kapcsolatban, megbeszél­jük panaszukat. Miközben ezeket mondta, vagy öt katonának a konyha lett az úticélja, hiszen ellátni 100 éhes gyereket nem egyszerű feladat. Az üdülőben dolgozó ügyes kezű szakácsnők elégedetten fogadják a katonák se­gítségét, s annak ellenére, hogy sok a tennivalójuk, nyugodtan dolgoz­nak, s dicsérik a kiskatonák szorgal­mát, ügyességét. A katonák persze megsúgják, szívesen csinálnak bár­mit, mert mégiscsak különbség le­szerelés előtt az alakulatnál tölteni 18 napot, vagy a pionírtáborban!- Jól megy a mosogatás is - mond­ták büszkén, majd hozzáfűzték: - Az üres tányérok látványa és a gyere­kek harsány tetszésnyilvánítása (fő­leg a tésztafélék láttán) elegendő elismerés mindannyiunk számára. Stanislav Čáp őrnagy és Otília Prochádzková társaságában ellenő­riztük a kisebbek szobáinak tiszta­ságát és a nagyoknál a sátrak rend­jét. - Katonás rend - nyugtázta az őrnagy elégedetten. Kihasználva a két foglalkozás közti szünetet rövid közvéleményku­tatást végeztünk a táborlakók között.- Ilyen érdekes táborban még nem voltam - mondta Petra Šinová.- Mi sem - csatlakoztak hangoskod­va a Katik, Márták, Évák Péterek és Ferik. - Es milyen jó aludni a sátor­ban, milyen kényelmesek az ágyak!- lelkesedtek. - Meg a tegnapi bog­rácsgulyás-főzés? Es az éjjeli riadó? Na és a diszkó, - súgtak össze a lányok a hátunk mögött. Nagyso­kára elárulták, a katonák nemcsak jó vezetők, hanem kiváló táncosok is.- Igaz, míg szólt a zene, nem ülhet­tek le. Harci feladatukat teljesíteni kellett - közölték nevetve, majd hoz­záfűzték. - örülünk, hogy a táboro­zás kezdetén vagyunk csak... Bevallották, eredetileg tiltakoztak a tábor gondolata ellen is, de amikor megtudták, hogy ez majd eltér a megszokottól, s katonák irányítják a tevékenységet, beleegyeztek a részvételbe. S hogy nem bánták meg, arról az is tanúskodik, hogy elhatározták, jövőre ugyanitt talál­koznak ismét. A látottak, hallottak alapján meg­győződhettünk arról, hogy gyereke­ink, ha érdekes, izgalmas játékba vonjuk be őket, örömmel, lelkesen veszik ki részüket. Persze, azt is tudjuk, nem könnyű évról-évre kita­lálni olyat, ami leköti figyelmüket. Ám a következő szünidőig biztosan akad olyan hasznosítható ötlet, melynek valóra váltása emlékeze­tessé teheti gyerekeink táborozását, vakációját.-'Mert, ugye, ez a cé­lunk? PÉTERFI SZONYA Dél-csehország hangulatos tájai, természeti szépségei éppúgy vonzzák a turistá­kat, mint műemlékei, melyek számát 5000-re becsülik. Ezek közül is a leglátoga­tottabb a Hluboká nad Vltavou-i kastély (felvételünkön) és a közelében található, Mikuláš Alešrôl elnevezett Dél-csehországi Galéria. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents