Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-23 / 198. szám, kedd

Felkészítik a sorköteleseket A Honvédelmi Szövetség Galán­tai (Galanta) Járási Szervezetének tagjai aktívan készülnek a szövetség közelgő VIII. kongresszusára. A já­rási bizottság az elmúlt időszakban szép eredményeket ért el a honvé­delmi nevelés elmélyítésében, a po- litikai-nevelő és szervező munka ja­vításában. Jelenleg a járás 91 alapszerveze­tének 10 706 tagja van, közülük 2430 fiatal, s így a szervezet a leg­jobbak közé tartozik a fiatalok szer­vezettsége terén. A SZISZ járási bizottságával karöltve a fiatalok szá­mára rendszeresen honvédelmi ver­senyeket szerveznek. A fiatalok ne­velése hatékonyságának növelése érdekében 23 alapszervezetnek van szerződése valamely iskolával. A szoros együttmüködés eredmé­nye az évről évre növekvő taglét­szám, s a diákok fokozott érdeklő­dést tanúsítanak a katonai pálya iránt. A szövetség járási bizottsága 25 kiképző központban sikeresen végzi a sorkötelesek felkészítését a tény­leges katonai szolgálatra Annak el­lenére, hogy a felkészítés a délutáni órákban folyik, a fiatalok rendszere­sen látogatják a foglalkozásokat. Nagy az érdeklődés a szakköri tevé­kenység, főleg a lövészet iránt. A Honvédelmi Szövetség tagjai az első félévben csaknem félmillió korona értéket hoztak létre társadal­mi munkában. A Z akció nem beru- házásos formájában 16 200 órát, környezetszépítés során 10 500 órát és saját létesítményeik karbantartá­sában pedig 22 150 órát dolgoz­tak. Oláh Gyula Piešťany képzőművészeti alkotásokban címmel nyilt kiállítás a világ­hírű fürdőváros egykori belvárosi gyógyszertárából a közelmúltban kialakított kiállitóteremben. Az augusztus 28-ig megtekinthető tárlaton harminc 1823-tól máig készült, fürdővárost ábrázoló olajfestmény, akvareli és karcolat tekinthető meg. Milan Kupka felvételén egy ismeret­len szerző Ferenc fürdő című 1900-ból származó olajfestménye lát­ható. Zora Petrášová Létfontosságú a telefon A Töketerebesi (Trebišov) járásban már a nyolcvanas évek elején elhangzott a figyelmeztetés: tenni kell valamit a tele­fonhálózat korszerűsítése érdekében. A feladat bekerült a Nemzeti Front járási választási programjába is. A posták és a telefonhálózat helyzetét értékelte a minap a Töketerebesi Jnb Tanácsa. Az összegezés nem volt ke­csegtető. Perbenyiken (Pribeník), Par- chovanyban, Vojčicében, Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) és más községekben áldatlan körülmények között dolgoznak Legyünk felkészülve A forgalom növekedésével párhu­zamosan egyre szaporodnak a bale­setek. Statisztikai adatok mutatják, hogy nemcsak jelentős anyagi káro­kat okoznak, hanem számos em­beréletet is követelnek. Az adatok­ból az is kiderül, hogy a balesetek 90 százalékát maguk a gépjárműveze­tők okozzák, s csupán elenyésző részüket - 3 százalékukat - a jármű szerkezeti és gyártási hibái, a rossz utak, a helytelenül elhelyezett közle­kedési jelzések és más hasonló fo­gyatékosságok. A közlekedési balesetek számá­nak csökkentése az egész társada­lom ügye, s fontos a már bekövetke­zett balesetek során az emberélet megmentése. Ezért minden gépjár­művezetőnek elsősegély-nyújtási is­meretekkel is kell rendelkeznie, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan tudjon segíteni. Köztu­dott, hogy az idejében érkező segít­ség életet menthet. De vajon tudják-e mindazt a gépjárművezetők, amit ilyenkor tudni kell? Erre a kérdésre kereste a választ a közúti ellenőrzés is, melyet a Nemzetbiztonsági Testület Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) Közlekedésren­dészeti Felügyelőségének tagjai tar­tottak a járás egyik forgalmas közút- ján. A rendőrök egészségügyi nővé­rek segítségével a mentőládák tar­talmát és a gépjárművezetők első­segély-nyújtási ismereteit ellenőriz­ték. Az eredmény nem á legmeg­nyugtatóbb volt. A több mint száz ellenőrzés során nem kevés hiá­nyosságra derült fény. Jarmila Jonášová egészségügyi nővér (a felvételen) a gépjárműve­zetők elsősegély-nyújtási ismereteit ellenőrizte. Egy részük az elméleti részt úgy-ahogy tudta, de az egyes fogások bemutatása az ott lévő bá­bun alig néhánynak sikerült. Megle­pő volt, hogy a hivatásos gépkocsi- vezetők között is akadtak olyanok, akik tanácstalanul álltak az út men­tén fekvő „sebesült“ felett, holott ők minden évben tanfolyamon vesznek részt, ahol az elsősegélynyújtást is átismétlik. Az ellenőrzés rámutatott arra, hogy ezen a téren bőven van még tennivaló, s nemcsak a Nagykürtösi járásban, hisz más járásból való gépkocsikat is ellenőriztek. A jövő­ben az üzemeknek hatékonyabban kell elősegíteniük az ismeretek bőví­tését és szigorúbban kell venniük az ellenőrzést, a gépjárművezetőknek pedig igyekezniük kell pótolni a hiá­nyosságokat. Kép és szöveg: Bojtos János a posták alkalmazottjai. Az új posták épí­tése késik. Parchovanyban és Perbenyi­ken Z akcióban épül új posta, de Király­helmecen az átadási határidő éveket csú­szik. Közben szinte lehetetlen telefon­összeköttetést létesíteni Királyhelmec, Nagy kapós (Veľké Kapušany), Tőketere- bes vagy Ágcsernyó (Čierna nad Tisou) között, valamint Bodrogszerdahely (Stre­da nad Bodrogom) körzetében. Szeren­cse kell ahhoz is, hogy a telefonáló sza­bad vonalat kapjon távolsági telefonhívás esetében. Nagyon sok posta körzetében telített­ség miatt nem lehet új telefonállomásokat bekötni, pedig több éve 934 kérvény van beadva. Töketerebesen, Nagykaposon és Királyhelmecen felépült közel 500-500 lakásos lakónegyedekben egy telefonké­szülék sincs. Pedig kormányhatározat rögzíti, hogy az első lakó beköltözése után a lakónegyedben telefonnak kell len­ni. Ebben az esetben a Michalovcei Ma­gasépítő Vállalat a hibás, mivel nem ren­delte meg a telefonkábelek lefektetését. A postások az egész járás területén helytállnak. Naponta 28 ezer újságot, kö­zel félmillió egyéb postai küldeményt kéz­besítenek. Megérdemelnék, hogy jobb munkakörülmények között dolgozza­nak. Horosz Árpád Javuló helyzet A feltaláló- és újítómozgalom te­rületén a komáromi (Komárno) Jed­nota fogyasztási szövetkezetben nem tudnak túl nagy eredményeket felmutatni. Eddig 6-7 javaslatot ad­tak be évente, ebből hármat-négyet fogadtak el és vezettek be a gyakor­latban. Az újítások főleg a kereske­delmi dolgozók munkájának a meg­könnyítésére irányultak. A mozga­lom népszerűsítése érdekében évente kétszer meghirdetik az újítók hónapját, ilyenkor minden beadott és elfogadott javaslatot külön jutal­maznak. A kedvezőtlen helyzet kezd javulni. Ezt bizonyítja az újítómozga­lommal foglalkozó bizottság leg­utóbbi ülése, ahol a központ által leküldött javaslatokon kívül öt saját javaslatot is értékeltek. Hármat elfo­gadtak, kettőt pedig visszaadtak a szerzőnek átdolgozás végett. A három elfogadott javaslat az áruk kirakására szolgáló polcok tökélete­sítésére az előre megírt öntapadós címkék készítésére és hegesztóké- szülék tökéletesítésére szolgál. Sztrecskó Rudolf Sokrétű nyári tevékenység A Fegyverneki (Zbrojníky) Alapis­kola Jurij Gagarin Pionírcsapatának nyári tevékenysége igen sokrétű. A pionírok felkészültek a következő tanévre, bővítették ismereteiket, is­merkedtek a munkásmozgalom ha­ladó hagyományaival, az ifjúsági mozgalom történetével, hazánk ter­mészeti szépségeivel és szocialista társadalmunk építésének eredmé­nyeivel. A pionírok a nyár folyamán talál­koztak és elbeszélgettek idős pártta­gokkal, az első pionírokkal és pionír­vezetőkkel, ismertették velük piomr- szervezetük életét, tevékenységét. A pionírszervezet tisztségviselői Kováčovában készültek fel az idei tanévben rájuk váró feladatok telje­sítésére. A csapat pionírjai hazai és külföldi táborozásokban vettek részt, illetve a lakóhelyükön bekapcsolód­tak a különféle kulturális és társadal­mi tevékenységbe. Gyógynövénye­ket gyűjtöttek, gondozták az iskola környékét, szépítették a falut. Az aratás idején tűzbiztonsági határ­szemlét tartottak, s más hasznos munkát végeztek. Veress Vilmos Tj TI" nn G. II. JIaJ iíí UÜ Özvegyi nyugdíj L. G.: 1983-tól rokkantsági nyug­díjat kapok 1073 korona összegben. A férjem az idén hunyt el 49 éves korában. Az ó nyugdíját 1335 koro­nában állapították meg, s ebből 801 korona összegben számították ki az én nyugdíjamat. Ebből az összegből én csak 401 koronát kapok, holott tudomásom szerint a szabályok ér­telmében 60 százalékra lennék jo­gosult. Kérdem én, az 1335 koroná­ból, hogyan lett 401 korona? Az özvegyi nyugdíj valóban a 60 százaléka annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjnak, melyre a férjnek jogigénye lett volna halála időpontjában. A férje nyugdíja - mint írja - 1335 korona lett volna. Ennek az összegnek 60 százaléka 801 ko­rona. Az özvegyi nyugdíja tehát 801 korona, ha alacsonyabb összegben folyósítják is. Az özvegyi nyugdíjának alacso­nyabb összegben történő folyósítá­sának indoka az, hogy ön 1983-tól rokkantsági nyugdíjra is jogosult. Ilyenkor - több nyugdíjra való jog­igény esetén - az úgynevezett nyugdíjhalmazatra vonatkozó ren­delkezéseket kell alkalmazni, me­lyek szerint, ha a nyugdíjasnak egy­idejűleg van jogigénye rokkantsági és özvegyi nyugdíjra, a magasabb összegű nyugdíjat korlátozás, azaz csökkentés nélkül, az alacsonyab­bat pedig a fele összegében folyó­sítják. A magasabb nyugdíj az ön esetében a rokkantsági, melyet 1073 korona összegben folyósíta­nak, az alacsonyabb pedig az özve­gyi nyugdíj (801 korona), melyet a fele összegében folyósítanak. Üzemi baleset kártalanítása K. T.: Az elmúlt évben üzemi balesetem volt (nem az én hibámból következett be). Egy évig tartó ott­honi és kórházi kezelés után 50 szá­zalékban munkaképtelenné váltam. Mivel nem volt baleseti biztosítá­som, a biztosító sem térített semmit. A kezelőorvosaim által adott pont­számok alapján a munkáltatóm két­ezer koronát fizetett ki nekem. Mivel a korábbi munkámat nem tudom ellátni, rendészként foglalkoztatnak, s így a jelenlegi havi kerestem az üzemi baleset előtti havi átlagkere­setemnek csak a 40 százaléka. Na­gyon megkárosítva érzem magam. Ezért kérelemmel fordultam a mun­káltatómhoz, hogy térítsék meg ne­kem a baleset következményeként jelentkezett káromat. Ezt a kérést a munkáltatóm elutasította azzal az indoklással, hogy kétezer koronát már kifizetett nekem, s a továbbiak­ban az ügyemhez, káromhoz semmi köze. Valóban nem jár nekem sem­miféle kártérítés még akkor sem, ha az üzemi baleset nem az én hibám­ból következett be? Köteles vagyok viselni ilyen jelentős kárt csak azért, mert nem volt baleseti biztosításom? Kihez fordulhatok segítségért? A pontszámok alapján - kártala­nításként - kifizetett kétezer korona valószínűleg fájdalomdíj vagy (és) a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítés (náh­rada za ťaženie spoločenského uplatnenia) volt. A fájdalomdíj és a tár­sadalmi életben való részvétel meg­nehezüléséért járó térítés összegé­nek megállapításánál ugyanis az or­vos által meghatározott pontszám képezi a kiindulási alapot, miközben egy pont értéke 15 korona. Az említett két kártalanítási igé­nyen kívül az üzemi balesetet el­szenvedett dolgozónak még joga van a jövedelemkiesése, a gyógyí­tással kapcsolatos célszerű kiadásai (utazási költségek, gyógyszervényre kiadott összegek stb.) és az úgy­nevezett dologi kár megtérítésére (a dolgozó „dolgaiban“, ruhájában, tu­lajdonában esett kárt nevezzük do­logi kárnak). A pénzben is kifejezhető kárnak általában a legjelentékenyebb téte­lét a jövedelemkiesés képezi. Közis­mert, hogy a munkaképtelenség ide­jére járó táppénz jóval alacsonyabb, mint a munkabér. A munkabér és a táppénz közti különbözet tehát olyan kár, amelyet a munkáltató kö­teles megtéríteni (lásd a Munka Tör­vénykönyve 193. és 194. paragrafu­sait). Jövedelemkiesés azonban bekö­vetkezhet a munkaképtelenség megszűnése után is, főként ha a dolgozót az üzemi baleset követ­keztében olyan egészségkárosodás érte, amely miatt nem tudja elvégez­ni korábbi munkáját, s ezért nem éri el azt a munkabért, melyet a balese­te előtt megkeresett. Lényegében ez az ön esete is, hiszen az üzemi balesete előtti munkakörét már nem tudja ellátni, s így a munkabére 60 százalékkal csökkent. Itt azon­ban valamivel bonyolultabb a hely­zet, mint a munkaképtelenség ideje alatti jövedelemkiesésnél. A súlyos üzemi balesetet szenve­dett dolgozók gyakran két helyről, két jogcímből kapnak jövedelmet; munkabért az elvégzett munkáért és részleges rokkantsági nyugdíjat (esetleg rokkantsági nyugdíjat). Va­lószínűnek tartjuk - bár levelében nem tesz róla említést -, hogy a munkaképessége 50 százalékos csökenésének fogalma alatt részle­ges rokkantságot ért, s hogy részle­ges rokkantsági nyugdíjat is folyósí­tanak önnek (a Társadalombiztosí­tási Törvény értelmében önt részle­gesen rokkantnak kellene tekinteni, ha hosszan tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt csak ala­csonyabb képzettséget igénylő munkát végezhet, s ennek követ­keztében a keresete lényegesen csökkent). A részleges rokkantsági nyugdíjat ilyenkor lényegében jöve­delemnek, keresetnek kell tekinteni. A munkaképtelenség idejét köve­tő jövedelemkiesést természetesen akkor is kártalanítani kell, ha a dol­gozó részleges rokkantsági nyugdí­jat kap. Az általános szabály az, hogy a kártalanítás összege az üze­mi baleset utáni munkabérrel és az üzemi baleset indokából folyósított részleges rokkantsági nyugdíjjal együtt el kell hogy érje a baleset előtti átlagkereset összegét. A társadalombiztosítási jogsza­bályok alapján folyósított részleges rokkantsági nyugdíj beszámításán kívül van itt egy további lényeges korlátozás; a kártalanítás, az üzemi baleset utáni munkabér, s az üzemi baleset indokából folyósított részle­ges rokkantsági nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg a 2500 koronát. Ha azonban a dol­gozó átlagos havi jövedelme az egészségkárosodás előtt meghalad­ta a 2500 koronát, az említett összeg a 2500 korona és az átlagos havi jövedelem közti különbözet fe­lével növekszik (például a baleset előtti háromezer koronás átlagos havi jövedelemnél 250 koronával, tehát 2500 koronáról 2750 koroná­ra). Ezt az utóbbi korlátozást azon­ban nem szabad figyelembe venni, ha a kárt szándékosan okozták vagy ha a kárt kizárólag a munkáltató okozta az egészséges és biztonsá­gos munkafeltételekre vonatkozó előírás megszegésével. Kártalanítási igényeivel ajánljuk forduljon előbb a szakszervezet üzemi bizottságához, mivel a kárta­lanítást a munkáltató ezzel a szerv­vel köteles megvitatni. Ha nem járna sikerrel, forduljon a járás székhelyén működő ügyvédi tanácsadóhoz, s bízza meg érdekei képviseletével. Üdülési szabadság B. B.: Középiskolai tanár vagyok. A nyári szabadságom megkezdése előtt megbetegedtem. Kórházi keze­lésem előre láthatólag augusztus közepéig húzódik el. Azt szeretném megtudni, hogyan vehetem majd ki a szabadságomat, illetve jogom van-e a szabadság kivételére a tan­év folyamán? A szabadság kiadásának idő­pontját szinte kivétel nélkül a mun­káltató jogosult meghatározni a szakszervezet üzemi bizottságá­nak előzetes beleegyezésével. A munkáltató köteles természetesen figyelembe venni a dolgozó jogos érdekeit is a szabadság kiadása idő­pontjának megállapításakor. Ugyan­akkor - bár a dolgozónak jogigénye van üdülési szabadságra - a mun­káltató nem köteles kiadni a dolgozó teljes szabadságát, csupán egy he­tet, illetve a fiatalkorú dolgozónak két hetet. A szabadság fennmaradó részét a munkáltató azonban pénz­ben köteles kiadni, ha nem tette lehetővé, hogy a dolgozó a tárgy­évet követő naptári év április 30-ig merítse szabadságának ezt a ré­szét. (m-n.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents