Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-23 / 198. szám, kedd

Afgán kormánycsapatok akciói a szélsőségesek ellen Hakk halálával kapcsolatban cáfol a moszkvai Pravda • Hazatért egy fogságba ejtett szovjet pilóta (CSTK) - A moszkvai Pravda teg­napi kommentárjában azokkal a szovjet- és afgánellenes híreszte­lésekkel foglalkozik, amelyeket a nyugati tömegtájékoztatás Ziaul Hakk pakisztáni elnök múlt szerdai repülöszerencsétlensége körül bontkoztatott ki. A napilap szerint a nyugati sajtó­ban szégyenletes koholmányok ter­jesztésére használják ki a tragikus eseményt. Például a brit The Times szerint a baleset kapcsán jelentős mértékben gyanúsítani lehet az af­gán kommunistákat és szovjet szö­vetségeseiket. Ez az állítás arról tanúskodik, hogy egyáltalán nem is­merik a pakisztáni helyzetet, vagy pedig árnyékot akarnak vetni Moszkvának és Kabulnak a rende­zés érdekében kifejtett erőfeszítése­ire. A Pravda szerint, ha bebizonyo­sodik, hogy valóban diverzáns akció történt, akkor nyilvánvaló, hogy Hakk tábornok saját politikájának az áldozatává vált. Hiszen éppen ő nyi­totta meg országa kapuit a terroriz­mus előtt - Pakisztánban több tucat olyan támaszpont van, ahol az afgán szélsőségeseket a terrorista akciók­ra készítik fel. Ziaul Hakk sorsában tragikus szerepet játszott az Egye­sült Államok is. Washington bűne, hogy Pakisztán képtelen volt ren­dezni a válságos helyzetet, s bele­rángatta Iszlámábádot az Afganisz­tán elleni hadüzenet nélküli háború­ba. Az amerikai sajtó értesülései szerint azonban az USA továbbra is szorosan együttműködik Iszlama- baddal, s rákényszeríti ezt a lejára­Kitüntetéseket - csak érdemekért (ČSTK) - A Szovjetunióban a közvélemény kívánságára meg­változtatták a különböző kitünteté­sek és érdemrendek odaítélésé­nek módszereit. A változás lénye­ge, hogy demokratikus módon ja­vasolják a kitüntetésre kiválasztott személyeket, korábban ugyanis erről a vezetők egy szűk csoportja döntött. Ezek után a kezdeménye­zés a dolgozókollektívákból indul ki, s ez lesz a mérvadó a további eljárás során. Minden kollektívá­nak joga van arra, hogy bármely tagját állami kitüntetésre javasolja. Hasonló jogokkal bírnak a társa­dalmi szervezetek is. A változáso­kat három dokumentum tartalmaz­za, egyet az SZKP Központi Bi­zottsága, kettőt pedig a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége hagyott jóvá. A szovjet sajtó mindhármat közzé teszi. Döntés született arról is, hogy cso­portos kitüntetéseket - például az ötéves tervek teljesítéséért - nem fognak odaítélni. Eltörlik az életju­bileumok alkalmából odaítélt kitün­tetéseket is. Arra sem lesz mód például a jövőben, hogy egy sze­mély több ízben is megkapja a Szovjetunió Hőse, illetve a Szo­cialista Munka Hőse címet. A dokumentumok pontosan megszabják a legfelsőbb szovjet kitüntetések - a Lenin-rend és az Októberi Forradalom Érdemrend - odaítélésének kritériumait is. Ezenkívül a különböző szakmák szerint 15 új megtisztelő címet hoztak létre. A TASZSZ hírügy­nökség mindezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a közelmúltban az állami kitüntetések értékét lejá­ratták, s az odaítélések során gyakran nem a kitüntetett érdemei szolgáltak a legfőbb kritériumként. Továbbra is bizonytalanság uralkodik a libanoni elnökválasztás körül Palesztin-síita harcok Szidonban (ČSTK) - A libanoni elnökválasz­tások meghiúsított első fordulóját követően bizonytalanság jellemzi az országban kialakult légkört. A fővá­ros egyik negyedében egy parkoló gépkocsiban elhelyezett nagy erejű bomba robbant fel, s a merénylet minden valószínűség szerint a köze­li ellenőrző ponton szolgálatot telje­sítő szíriai katonák ellen irányult. Az Asz-Szafir című lap szerint 22 em­ber sebesült meg, 6 gépkocsiban és a környező épületekben jelentős ká­rok keletkeztek. Ugyancsak vasárnap a szíriai rendfenntartó egységek az egyik bejrúti étterem előtt parkoló gépko­csiban fedeztek fel bombát, s gyors beavatkozásuknak köszönhetően sikerült csak megelőzni a robbanást. A libanoni sajtó a kudarcba fulladt első elnökválasztási fordulóval kap­csolatosan azt a véleményt hangoz­tatja, hogy nem a jelöltek nevéről, hanem konkrét programjukról kell vitát folytatni. Nabih Berri, a síita Amal-mozgalom elnöke, miután Da- maszkuszban folytatott tárgyaláso­kat, hangsúlyozta, az elnökválasz­tás előtt a libanoni pártoknak elvi megállapodásra kell jutniuk. Amin Gemajel államfő, akinek mandátuma egy hónap múlva jár le, javasolta a parlamenti képviselők­nek, hogy folytassanak konzultáció­kat három új jelöltről, akik közül Phenjan elutasítja a szöuli javaslatot (ČSTK) - A KNDK tegnap vissza­utasította Dél-Koreának egy olyan rendkívüli tanácskozás megrende­zésére tett javaslatát, amelyen kizá­rólag a közelgő szöuli olimpiával kapcsolatos kérdéseket vitatták vol­na meg. Dél-Korea ugyanis így pró­bálja háttérbe szorítani a kölcsönös meg nem támadásról szóló nyilatko­zat kérdését, amely az olimpia meg­rendezésével kapcsolatos problé­makörrel együtt a két parlamenti küldöttség előkészítő tárgyalásainak alapfeltételét képezi. A tegnapi tárgyalás, melyet a de- militarizált övezetben fekvő Pan- mindzsonban tartottak, múlt péntek óta már harmadik volt. a törvényhozás megválaszthatná az államfőt. Szidon dél-libanoni kikötőváros palesztin menekülttáboraiban vasár­nap újultak ki az összecsapások a palesztin harcosok és a síita Amal mozgalom fegyveresei között. A harcok tegnap szórványos lövöl­dözésekkel folytatódtak. A legsúlyosabb összetűzések Ajn Hilva és Mijah Mijah táborok környé­kén voltak, ahol aknavetőket és ágyúkat is bevetettek. Szidon keleti elővárosában pedig Jasszer Arafat hívei csaptak össze az Amal fegyve­reseivel. A libanoni rádió jelentette, hogy az ún. Nasszerista Népi Szer­vezet, amely vasárnap megpróbált a felek között közvetíteni, folytatja erőfeszítéseit a tűzszünet érde­kében. tott politikát - állapítja meg végeze­tül a Pravda. A kommentár mellett más, e tér­séggel kapcsolatos híreket is közölt a szovjet napilap. Tegnapi számá­ban beszámolt arról, hogy Alek­szandr Ruckoj pilótát a pakisztáni szervek átadták a szovjet félnek. Ruckoj gépét az afgán szélsősége­sek augusztus 4-én lőtték le, s a pi­lótát Pakisztánba hurcolták. A Pravda beszámol arról is, hogy Alekszandr Ruckoj ezredes gépét Hoszt kelet-afgán város térségében két, F-16-os pakisztáni vadászgép­ről kilőtt rakéta találta el, s a pilóta katapultált. Ruckoj az afgán szélső­ségesek kezébe került, akik jó pén­zért „eladák őt“ a pakisztáni katonai szerveknek. Ruckojt a fogságban kínozták és megpróbálták zsarolni. A szovjet szervek mindent megtet­tek kiszabadítása érdekében, s en­nek köszönhetően vasárnap már ta­lálkozhatott családjával. xxx Kabuli tájékoztatás szerint az af­gán kormánycsapatoknak az utóbbi napokban egy egész sor sikeres akciót sikerült végrehajtaniuk a szél­sőséges ellenzéki csoportok ellen, amelyek az ország különböző ré­szeiben terrorista akciókkal igyekez­tek megfélemlíteni a lakosságot. A Paktia, Szamangan és Kunar tar­tományokban a sikeres hadművele­tek során több mint húsz szélsősé­ges veszítette életét, a sebesültek száma pedig ennél is többre rúg. A kormányegységek ugyanakkor rengeteg fegyvert, lőszert, robbanó­anyagot, köztük föld-föld típusú ra­kétákat is lefoglaltak. Guatemalai felhívás (ČSTK) - Guatemalában a nemze­ti megbékélési bizottság azzal a felhívással fordult a kormányhoz, a politikai pártokhoz, a szakszerve­zeti, a diák- és a parasztszerveze­tekhez, hogy rendezzenek olyan or­szágos párbeszédet, amelynek se­gítségével megoldhatnák a válságos helyzetet. A dokumentum aláhúzza, a legnagyobb szakszervezetek a kö­zeljövőben kidolgozzák a válság le­küzdését célzó akcióprogramot, s ezt Vinicio Cerezo elnök kormá­nya elé terjesztik. Jelenleg gyakorla­tilag az összes tartományban folyta­tódnak a sztrájkok, az állami intéz­mények nagy részében szünetel a munka. Rengeteg vállalatot és üzemet katonák és rendőrök szálltak meg. A fővárosban és más nagyvá­rosokban folytatódnak a tüntetések, a résztvevők azt követelik, hogy az élelmiszer-árakat helyezzék állami ellenőrzés alá, s az infláció mérté­kének megfelelő béremeléseket is sürgetnek. A guatemalaiak többsé­ge síkraszáll azért, hogy azonnal oszlassák fel a szélsőjobboldali cso­portokat is. India, Banglades, Nepál Súlyos károkat okozott a földrengés (ČSTK) - Nagyerejű földrengés rázta meg vasárnap India északi és északnyugati részét, továbbá Észak-Bangladest és a szomszédos Nepált. Több mint 800 személy halt meg a Richter skála szerinti 6,7 erősségű földmozgás során, mely­nek epicentruma az indiai Bihar ál­lamban volt: az UNI hírügynökség közölte, több mint 500 személy vesztette életét, mintegy tízezren sebesültek meg. Patnában, a szövetségi állam köz- igazgatási központjában emberek százai lelték halálukat a romok kö­zött. A földrengés 25 ezer épületet tett egyenlővé a földdel. Ugyancsak rombadőltek a vasúti hidak, az uta­kon óriási szakadékok tátonganak. A megáradt folyók elöntötték a kör­nyező területeket. Nyugat-Bengáliában, Arunacsalp- radesben, Szikkimben a földcsu­szamlások következtében járhatat­lanná váltak az utak, egész térségek vannak elzárva a külvilágtól. A sze- izmológusok szerint még több napig újabb földmozgásra kell számítani. A szomszédos Nepálban is káro­kat okozott a földrengés. Mintegy háromszáz emberéletet követelt, s a sebesültek számát ezerre be­csülik. Bangladesben ugyanakkor óriási pánikot keltett a földmozgás. Daccában például ötven személy akkor sérült meg, amikor félelmük­ben kiugráltak lakásaik ablakából. Nepál és India kormánya orvoso­kat küldött a katasztrófa sújtotta te­rületekre és anyagi támogatást nyújt a károsultaknak. Románia nemzeti ünnepén. Bonyolult időszak B onyolult és nehéz fejlődési szakaszon megy keresztül mostanában a Román Szocialista Köztársaság, melynek lakossága augusztus 23-án emlékezik meg a bukaresti fasisztaellenes felkelés 44. évfordulójáról, tartja nemzeti ün­nepét. Mint ismeretes, ebben a balkáni országban az utóbbi években főként bel-, de részben külpolitikai okok miatt lelassult a fejlődés üteme, ko­moly gazdasági gondok, s társadal­mi feszültségek keletkeztek. A leg­különbözőbb intézkedések, minden szintet érintő személyi változások és a számos rövid, valamint hosszú lejáratú program kidolgozása ellené­re is a román gazdaságot eddig még nem sikerült átállítani az extenzív fejlődés útjáról az intenzívre. Ugyan­akkor súlyos problémát jelent a nagy nyersanyag- és energiahiány, s egy­ben azok ésszerűtlen felhasználása, a mezőgazdaság nem kielégítő ter­melékenysége, a külkereskedelem alacsony hatékonysága, valamint az ország külföldi adósságai. Bár a ro­mán gazdaság és társadalom már mintegy tíz éve a szigorú takarékos­ság jegyében működik, haladást csak egy súlyos probléma megoldá­sában sikerült elérnie: az ország külföldi adósságai, melyek 1980- ban 11 milliárd dollárt tettek ki, 1986 végéig 5,5 milliárdra csökkentek. Azóta erről újabb adatokat nem hoz­tak nyilvánosságra. A tavalyi év vé­gén viszont Bukarest nem hivatalo­san közölte, hogy a jövőben már nem szándékszik külföldi hitelek fel­vételéhez folyamodni. A szigorú nyersanyag- és energia­korlátozás, valamint a gazdaság maximális, gyakran ráfizetéses, kivi­telre való orientáltsága, s főképpen a jelentős élelmiszerexport negatí­van érinti a lakosságot, melynek életszínvonala a nyolcvanas évek folyamán stagnál, illetve csökken. Az élelmiszerellátásban már 1981 óta jegyrendszer van érvényben, s egyre jobban korlátozva van a vil­lamosenergia és a földgázfogyasz­tás. Jegyre van a benzin is. A laká­sokat télen maximum 14 Celsius fokra fűtik, ritkán van meleg víz, még annak ellenére is, hogy az ország energiaiparában 1985 őszén rendkí­vüli állapotot hirdettek ki, s az ága­zatot katonai irányítás alá helyezték. Ezek a problémák, együtt a más jellegű gondokkal, természetesen hatással vannak a lakosság hangu­latára, s bizonyos társadalmi feszült­ség forrásai. Észrevehető ez többek közt a kivándorlási tendenciák fel­erősödésében is. Másrészt tavaly no­vemberben kormányellenes tünteté­sekre került sor Brassóban és né­hány más városban, melyekről an­nak idején a csehszlovák sajtó is beszámolt. Hasonlóan komoly társadalmi fe­szültségforrássá vált a már koráb­ban emlegetett, de a romániai és nemzetközi nyilvánosság számára nagyobb vonalakban csak az idén tavasszal körvonalazott, úgyneve­zett településrendezési program'. Bukarest elképzelései - melyek megvalósítása néhány helyen már elkezdődött hogy az ezredforduló­ig a jelenlegi 13 ezerről mintegy 5-6 ezerre csökkentik a falvak számát, s 558 agráripari központot alakíta­nak ki, a külföldi sajtó szerint nagy riadalmat keltettek a vidéki lakos­ság, főleg a romániai magyarság, németség és a többi nemzeti ki­sebbség körében. Megfigyelők sze­rint ugyanis nyilvánvaló, hogy ez a program, melynek hivatalosan be­jelentett célja a falu és a város közti különbségek eltüntetése, 350 ezer hektár termőföld megszerzése, s ezáltal az élelmiszerellátás javítá­sa, valamint „az egységes dolgozó nép homogén társadalma“ előfelté­teleinek a megteremtése, egyben erőszakos beavatkozást jelent az adott földrajzi térségnek a történe­lem folyamán természetes úton kia­lakult etnikai struktúrájába is. Mivel a falurombolás közben évszázados kulturális értékek elpusztulása is várható, nem véletlen, hoav Buka­rest terve ellen kormányok, parla­mentek, pártok és tekintélyes politi­kusok is felemelték tiltakozó szavu­kat szerte a világon. Ugyanakkor rendkívül felerősödött a román nem­zetiségi politika nemzetközi bírálata is. Az említett program, illetve Buka­restnek a nemzetiségeket negatívan érintő más intézkedései következté­ben súlyosan megromlott egyebek közt a román-magyar viszony is. Az RKP és az MSZMP közt levélváltás­ra került sor, majd a békés budapes­ti tüntetésre, amely egyértelműen nem a román nép, hanem az euró­pai kulturális örökség egy részének a tervezett megsemmisítése ellen irányult, Bukarest a kolozsvári ma­gyar főkonzulátus bezárásával vála­szolt. Arra a tárgyilagos magyar ja­vaslatra azonban, hogy a két párt központi bizottságának titkárai, majd főtitkárai találkozzanak, s átfogóan elemezzék a felmerült problémákat és keressék a kiutat, egyelőre Buka­rest érdemben nem reagált, pedig a helyzet mielőbbi rendezése mind­két nép érdeke. Romániában jelenleg az RKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülését készítik elő. Ami a politikai és a gazdasági rendszer reformját illeti, amely kibontakozóban van az euró­pai szocialista országok többségé­ben, Nicolae Ceausescu román párt- és államfő nemrégiben kijelen­tette, hogy Románia számára „nem merülnek fel ilyen problémák“, mivel „az RKP, főként a IX. kongresszust követően számos intézkedést ho­zott, tökéletesítette a vezetési, szer­vezési tevékenységet, ide értve a szocialista demokrácia fejlesztését is“. A főtitkári beszéd szellemében a megyei pártbizottságok május vé­gén szintén egybehangzóan hang­súlyozták, hogy a román gazdaság­ban ma nincs szükség szerkezeti átalakításra, hanem csak a meglevő rendszert kell tovább tökéletesíteni. A KGST keretén belül Románia úgyszintén az eddigi együttműködé­si rendszer tökéletesítését, és nem pedig annak radikális megváltozta­tását, reformját szorgalmazza. Ro­mánia véleménye szerint először a kétoldalú kapcsolatokat kell a le­hető legmagasabb szintre emelni, s csak azután kell a sokoldalú koo­peráció kérdéseivel foglalkozni. Eb­ből az elvből kiindulva Románia a KGST legutóbbi prágai ülésén nem írta alá az európai szocialista országok egységes piacának a fo­kozatos kialakításáról szóló szerző­dést és már korábban elutasította nemzeti valutájának, a lejnek, jövő­beni szabad átválthatóságát*’ a KGST-tagállamok együttműködé­se keretében. Egyébként a román külkereskedelem mintegy fele a KGST keretén belül bonyolódik le. Az előbbiek alapján tehát megál­lapítható, hogy Románia a bel- és külpolitikában egyaránt, továbbra is a saját, egyedi útját járja, egész sor sajátos elképzeléssel, megoldással. Legutóbb ez a bécsi utótalálkozón mutatkozott meg, ahol egyedül Ro­mánia az, amely a semleges orszá­gok kompromisszumos javaslatát a harmadik kosár, tehát az emberi jogok kérdésében továbbra sem fo­gadja el, s ezzel hátráltatja a konfe­rencia befejezését. M indezek ellenére és mellett azt is szükséges megjegyez­ni, hogy az elmúlt 44 év alatt Romá­niában sikerült olyan gazdasági és társadalmi alapot létrehozni, amely képes a ma kétségtelenül meglévő súlyos gazdasági és társadalmi gon­dok megoldására. Nem vitás, hogy Bukarest a felettébb szükséges út­keresésben számolhat a többi szo­cialista ország segítségével is. KOKES JÁNOS Aquino nem mond le A kelet-nepáli Bhaktapuri városka házai is romba dőltek (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Corazon Aquino Fü­löp-szigeteki államfő kijelentette, 1992-ig nem kíván lemondani tiszt­ségéről. Az alkotmány értelmében ugyanis ekkor kerül sor az újabb elnökválasztásokra. Hangsú lyozta, a nép, és nem az ellentábor akaratát teljesíti. Az államfő mostani nyilatko­zatával Salvador Laurel augusztus 13-i követelésére válaszolt. Az alel­nök Aqunio lemondására és előre­hozott elnökválasztásra szólított fel. A Fülöp-szigeteki államfő felszólí­totta a közvéleményt, ne vegyen részt abban a kampányban, amely korrupcióval vádolja a kormányt. Hangsúlyozta, mindent tud a kor­mány egyes lépéseiről, és intézke­déseket foganatosít a helyzet javítá­sa érdekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents