Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-18 / 194. szám, csütörtök

V. i ■>, ^-v VX Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Ahol fogékonyak az új iránt Előtérben a napenergia felhasználása Energiaszükös korunkban egyre égetőbb feladat a hagyományos energiahordozókkal való szigorú ta­karékosság. Ez többféle úton is elér­hető: vagy lényegesen csökkentjük a felhasználásra kerülő energiahor­dozók mennyiségét - ez volna az egyszerűbb, de hálátlan megol­dás -, vagy pedig különböző újítá­sokkal, korszerűsítésekkel tesszük energiatakarékosabbá eszközein­ket, berendezéseinket, illetve ki­használjuk a másodlagos energia- hordozóinkat, többek között a me­legvízforrásokat, a hulladékból szár­mazó biogázt, a nap és szél energi­áját. E tág lehetőségek közül, termé­szeti adottságainkat is figyelembe véve, hazánkban a napenergia és a gazdaságossági számítások után a vállalat gazdasági vezetése is engedélyezte a szolgáltatás beve­zetését. Az új utakon járók dolga sosem volt könnyű, hiszen a meg­szokottól eltérő elfogadtatásához sok-sok meggyőző érv felvonultatá­sára van szükség. A kétkedők ellen­vetései a berendezések működése, megbízhatósága, hatékonysága, beruházási és üzemeltetési költsé­geinek megtérülése tekintetében szerencsére nem voltak megalapo­zottak. Ezt igazolja az elmúlt három év során felszerelt 140 berendezés használója is. Nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági üzemek is egyre jobban felismerik a napener­gia jelentőségét. A napkollektorok Az új, a Nap járását követő szoláris berendezés a feltalálójával, Klúcsik Jánossal (A szerző felvétele) hasznosítása felé tették meg az első lépéseket, mivel elég magas az évi napfényes órák száma. Próbálkozá­sok itt is, ott is megkezdődtek, noha kezdeti nehézségekkel számolni le­hetett, ezért csak az új iránt fogé­kony, vállalkozó szellemű vállalatok vágtak bele a napenergiát hasznosí­tó berendezések előállításába. Vállalatunk is foglalkozik napkol­lektorok felszerelésével. Ma már csaknem 400 fővel dolgozva fő tevé­kenységünk ugyan a közép- és nagyhatósugarú öntözőrendszer üzemeltetésének irányítása, emel­lett a melléküzemági termelésben is állandóan keressük, kutatjuk az újat. Olyan termékek gyártását szorgal­mazzuk, amelyekre a piacon szük­ség van, eladhatók, s amelyekre a korszerű mezőgazdaság is igényt tart. így a termékszerkezet-váltási folyamatban a faipari termékek - ati­pikus nyílászárók, csomagoló ládák - gyártásán kívül mindinkább előtér­be kerülnek a fémipari lakatosmun­kák. Ennek keretében például az öntözőszivattyúk nagyjavításához szükséges alkatrészek, a Sigma konszernvállalattal kialakított koope­rációban a csévélődobos öntözőbe­rendezésekhez alvázak és dobok, valamint az állattenyésztő telepek korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen atipikus elemek, részegységek, nedvesetető berendezések gyártása és szerelése mellé már négy éve a napkollektorok szerelését is vál­laljuk. A mindig megújulni kész vállala­tunk párt- és gazdasági vezetése, valamint szakszervezeti üzemi bi­zottsága felkarolta a dolgozók kez­deményezését, amely az előbbrelé- pést, a fejlődést, a vállalat termékei­nek korszerűsítését és jó minőségét garantálja. Jelenleg az új, saját fej­lesztésű, nagyteljesítményű öntöző- berendezés kipróbálása és sorozat- gyártásának megszervezése folyik, valamint az öntözés munkaerő­szükségletének csökkentését szol­gáló automatizálás lehetőségeinek kutatása. Már töb mint négy éve, amikor Molnár Zoltán, a szerelőrészleg ve­zetője egy szolgálati út alkalmával a pŕelouči Agrozet vállalatnál meg­látta a napkollektorokat. Az ötlet szöget ütött a csallóközi szakember fejében, és elhatározta, hogy a vál­lalatnál megpróbál létrehozni egy szerelőcsoportot, mely kooperációs alapon végezné a napkollektorok szerelését a mezőgazdasági üze­mekben. A lehetőségek felmérése által kapott meleg vizet hasznosít­hatják az állattenyésztési telepeken különböző berendezésekben, a nedvestakarmány etetésénél, fejő­berendezések tisztításánál és még sok más helyen, ahol a napi felada­tok ellátásánál szükséges. A napkollektorok alkalmazási te­rülete kiszélesíthető az ipari üze­mekre, üdülőközpontokra, sport-, kulturális és egészségügyi létesít­ményekre, lakótelepekre, vagyis mindenütt alkalmazhatók, ahol ezek felállítására megfelelő hely van és ahol gazdaságos melegvízellátásra van szükség. Az idén 60, jövőre további 50 felszerelésére van szer­ződésünk. A berendezések iránt a Közép- és Kelet-szlovákiai kerületben van nagy érdeklődés, pedig a Nyugat­szlovákiai kerületben - főleg a déli járásokban - jóval kedvezőbbek a feltételek a napfényes órák számát illetően. A Komáromi (Komárno) Do­hánygyárban, a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat štúrovói üze­mében, a duchonkai üdülőközpont­ban, a Szenckirályfai (Kráľová pri Senci) Zöldségtermesztési Kutatóin­tézetben és a Hűli Efsz-ben már évek óta élvezik a megbízhatóan működő berendezések gazdasági előnyeit. Ami pedig a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek hoz­záállását illeti, nincs mit dicsekedni Itt vannak - néhány kivételtől elte­kintve - a legkonzervatívabb ener­getikusok, akik nem ösztönzik a be­rendezések telepítését. Viszont jó példával elől járók között említhetjük a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz-et, az Agrostavot, az intézmények közül a dunaszerdahe­lyi fürdőt, a nagymegyeri (Čalovo) és a nagymagyari (Zlaté Klasy-Rastice) egészségügyi központot, ahol nap­energiával melegítik a vizet. Az ES 30/1250-1001 típusú 30 négyzetméter felületű napkollekto- ros melegvíz-szolgáltató berende­zés kooperációval készül. A kollek­torokat az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit gyártja, a többi technoló­giai és egyéb részegységet - hőcse­rélőt, szivattyút, tartályt, vezérlőegy­séget - a pŕelouči Agrozet szállítja, az Agroprogres pedig vállalja a megrendelők igénye szerinti sze­relést. A berendezés szereléssel együtt, a helyi adottságok figyelem- bevételével, körülbelül 90 ezer koro­nába kerül, hiszen ez attól is függ, hogy hol, milyen helyen állítják fel. Az 1200 literes akkumulációs tar­tály 10-12 óráig tárolja 75-80 Celsius fokon a napsugarak által felmelegített vizet. Ugyanakkor e hőtároló tartályban három-hat kilo­watt teljesítményű elektromos fűtő­test is be van építve, ami kedvezőt­len időjárás esetén folyamatossá te­szi a melegvíz-szolgáltatást. A be­rendezés az olcsóbb, éjjeli áramra is átállítható, és még a gyenge, téli napsugaras időben is bizonyos mér­tékig képes előmelegíteni a tartá­lyokban lévő vizet. Mindezt figye­lembe véve az eddigi számítások szerint egy-egy ilyen berendezéssel évente 12-14 ezer kilowattóra elekt­romos energia takarítható meg. Születőben van a nap járását kö­vető berendezés, ami Klúcsik János szerelő nevéhez fűződik. Lényege, hogy a forgó alvázra szerelt 15 négyzetméter felületű napkollekto­rok az általa kifejlesztett ötletes hid­raulikus berendezés segítségével követni tudják a nap járását, s ennél­fogva a napsugarak mindig merőle­gesen érik a kollektorok felületét, s ezáltal megduplázódik hatásfokuk. A hazánkban eddig egyedülálló be­rendezés prototípusát most próbál­ják ki. Az alektromos vezérlő-irányí­tó egységet a Muzslai Pál mérnök vezette fejlesztési kollektíva alkotta meg. A találmány másik előnye, hogy kis helyen elfér, és a hidrauli­kus berendezés több, sorba kap­csolt napkollektor egyidejű mozga­tására is alkalmas. Járása csendes, a forgásra szükséges energia pedig szinte minimális. Ha a forgó alvázra szerelt berendezés beváltja a hoz­záfűzött reményeket, akkor vállala­tunk felkészül a sorozatgyártásra. Egyébként az idei nyitrai (Nitra) Ag­rokomplex országos mezőgazdasá­gi kiállításon bemutatjuk ezt a nem mindennapi terméket. MÉRI ISTVÁN, a nagymagyari Agroprogres technikusa Oncsai utcarész (A szerző felvétele) Mindennapi gondjaink Nevével ellentétben, a belterület nagysága és lakosainak száma sze­rint, nagyközségnek számít a Tőke­terebesi (Trebišov) járásban Kisgé- res (Malý Horeš). Négyszázharminc családi házban közel 1400 ember él, többségük aktív dolgozó. A Bodrog­közben dolgozni szerető emberek­nek ismerik őket. Ezt vallja Nagyidai Balázsné, a helyi nemzeti bizottság elnöke is, aki sétánk során szívesen beszélt a lakosság segítségével fel­épült művelődési házról, óvodáról, járdákról, sportlétesítményekről. Aki a községbe érkezik, szó sze­rint rázós úton jön mindhárom irány­ból, mert az utakon egy talpalatnyi sima terület sincs. Az illetékesek már jó pár éve ígérgetik a Királyhel- mecről (Kráľovský Chlmec) a köz­ségen keresztül Bodrogszerdahe­lyen (Streda nad Bodrogom) vezető harmadosztályú út felújítását. A leg­utóbbi információ szerint talán már jövőre megkezdik a munkákat. Emeletes, központi fűtésű, kor­szerű családi házak sorakoznak mind a tizenkét utcában. Ezek a há­zak is a lakosság munkaszeretetéről tanúskodnak, az építésükhöz szük­séges pénzt a rendszeres havi bé­rük mellett zöldség és szőlő értéke­sítésével teremtették elő. Talán nincs is a faluban olyan család, amely ne foglalkozna zöldség és gyümölcs termesztésével, értékesí­tésével. Szakítanak időt a közérdekű fel­adatokra is. Ebben a választási idő­szakban szerények a tervek, de sok­szor adódnak váratlan problémák is. Például tavaly az óvoda épülete vált veszélyessé. Azonnal megkezdték az átépítését, s szeptembertől már ismét a gyerekek rendelkezésére áll. Közel 600 ezer koronát költöttek rá. Felújították a helyi iskolát is, átépíté­sénél a nagygéresi (Veľký Horeš) szövetkezet építőcsoportja segített. Most már egész napos gondosko­dást biztosítanak a több mint 60 alapiskolásnak, s a szülők nyugod­tan dolgozhatnak. A községi utak is rossz állapotban vannak, de nem javítják ki, mért készülőben van az ivóvízvezeték építése. A Bodrogközben már csak hét községben nincs vezetékes ivó­víz. Rövidesen itt is megkezdik az építését ugyanúgy, mint Nagygéres- ben, Nagytárkányban (Veľké Tra- kany), Kistárkányban (Maié Tra- kany), Őrösben (Strážne). Ezért az utakat csak a vízvezeték megépíté­se után építik át. A községgel összeépült Oncsán már széles utcák, újonnan épülteme- letes családi házak állnak. A köz­ségnek ez a része a felszabadulás utáni években épült. Három utcája van csupán, de közel hatszáz ember lakja. 1960-ban épült össze a falu­val. Minden ház előtt szép virág­ágyak láthatók, de a szövetkezet naponta kétszer hajtja oda-vissza az utcán végig a teheneket. Ez nagyon bosszantja az embereket. A hnb plenáris ülésén vitatta meg ezt a kérdést. A szövetkezet azzal ma­gyarázkodik, hogy a legelők a köz­ségtől északra terülnek el, a gazda­sági udvar pedig délre. Egyik napról a másikra nem tudnak külön utat építeni, ezért úgy döntöttek, hogy még az idén elviselik ezt a helyzetet, de a következő évben már nem hajthatják a falun keresztül a legelő­re a teheneket. A rázós utak és a mindennapi problémák növelik a nemzeti bizott­ság képviselőinek gondjait. Sajnos, egyes esetekben a feladatok megol­dása nemcsak rajtuk múlik. Az sem csupán a hnb gondja, hogy a köz­ségben nincs húsbolt, amelyet már évek óta kérnek a különböző fóru­mokon. Megfelelő helyiséget is tud­nának adni, csak a Jednota fogyasz­tási szövetkezet részéről hiányzik a tenniakarás, a megértés. HOROSZ ÁRPÁD, a Tőketerebesi Jnb szervezési osztályának vezetője Sokáig készültem e gondolatok leírá­sára, mert valami mindig visszafogott. Kényes kérdések egész sora vetődik fel bennem, amelyekről őszintén szeretnék írni. A Kassa (Košice) -vidéki Jnb megbí­zásából mint - nyugalmazott titkár - kép­viselő több héten át tagja voltam a soro­zóbizottságnak a pótsorozásoknál. Főleg az 1970-ben születetteket hívták be, de voltak idősebbek is, akiket egészségi álla­potuk vagy más ok miatt az előbbi sorozá­sokon nem nyilvánították katonai szolgá­latra alkalmasnak. Csaknem négyszáz fiatalember állt a sorozóbizottság elé. Ezúttal csak az észlelt negatív jelensé­gekkel foglalkozom, hogy ezekből tanul­junk, próbáljuk az okait feltárni, elemezni, s a jövőben a szükséges következtetése­ket levonni, s kellő lépéseket tenni. A behívott ifjak között akadt olyan is, aki az előző napon többet öntött fel a ga­ratra. S ami sajnálatos, több esetben a regrutákat a sorozásra nem kísérte el A felnőtt kor küszöbén a hnb elnöke, titkára vagy más képviselő­je. Úgy gondolom, erről is nyíltan kell szótoi. Mint nyugdíjasnak feltűnt az is, hogy a fiatalok egy része nem tud kellően viselkedni a hivatalos szervek előtt. A so­rozó bizottság elnökének nem tud beje­lentkezni, sapka nélkül is tiszteleg, a nagy hajától nem látni a szemét. Az iskolai tornaórákon, a sportegyesületekben, a SZISZ-szervezet, valamint a Honvédel­mi Szövetség kiképzési központjaiban ezen a téren tulajdonképpen mit csi­náltak? Amíg az orvosok a kivizsgálás után tanácskoztak, próbáltam szót váltani a regrutákkal. Voltak közöttük alapiskolát, szakmunkásképző intézetet végzettek, valamint a középiskolások harmadik osz­tályosai, vagy éppen érettségizettek. Kér­deztem, tagjai-e a SZISZ-szervezetnek, s annak keretén belül mivel foglalkoznak? A válasz főleg az volt, hogy tulajdonkép­pen csak a tagdíjat fizetik, a szervezet nem működik. A kivétel ritka volt. Milyen újságot, mit olvasnak, a tévé programja közül mi érdekli őket kérdésre alig kaptam választ. A járnak-e a lakosság nyilvános gyűléseire kérdésre a felelet szinte kivétel nélkül nemleges volt. Ezek a fiatalok nem járnak a községben szervezett társadalmi munkákra, sőt többen azt sem tudják, hogy a községben művelődési ház, óvo­da, bölcsőde vagy egyéb létesítmény épül-e. Ezek, a felnőttkor küszöbét átlépő em­berek a mi gyermekeink, a mi neveltjeink. Néhányan közülük nem tudták megmon­dani, ki a köztársasági elnök, a szövetségi kormány elnöke, pártunk főtitkára: a szlo­vákiai, a kerületi, vagy járási tisztségvise­lőkről már nem is szólva. A sorozóbizott­ság asztala mellett ül a hnb elnöke vagy titkára, ha eljött, de néhány regruta őket sem ismeri, sem tisztség, sem név sze­rint. Hát ez szinte hihetetlen. S milyen a regruták egészségi állapo­ta, állókéDessége? Hatvan százalékuk al­kalmas mindennemű katonai szolgálatra, 25-30 százalékuk csupán alacsonyabb rendű beosztásra, a többi pedig alkalmat­lan. Elképesztő, hogy sok fiatalnak nagy a súlyfölöslege, görnyedt a háta. Aki csak teheti, motorkerékpáron vagy autón jár, a kirándulások, túrák, testedzések háttér­be szorulnak. Megtudtam, hogy valamikor lakossá­gunk egészségi állapotát tekintve Euró­pában az ötödik helyen volt, most pedig az utolsó előtti 22. helyen van. Nem a pozitív, hanem a kimondottan negatív jelenségekre hívtam fel a figyel­met, mivel ezeket kell sürgősen orvosolni. Megfújja-e valaki a riadót, hogy javítsunk az áldatlan helyzeten? Társadalmunk kö­vetkezetes átalakításának szükségessé­ge a javítást célzó munka megkezdését e területen is parancsba adja. IVÁN SÁNDOR, nyugdíjas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents