Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-15 / 165. szám, péntek
A kapcsolatteremtés fóruma A szófiai Csehszlovák Műszaki és Gazdasági Napok eredményei [ KOMMENTÁLJUK Talán kissé a második bolgár űrhajósról a nap minden órájában érkező hírek árnyékában, de azért az érdekelt szakemberek és vállalatvezetők érdeklődésétől kísérve- s a szaksajtó által támogatva- zajlottak le az elmúlt hónap első felében Szófiában az 5. Csehszlovák Műszaki és Gazdasági Napok. Amint már az lassan megszokottá és hagyománnyá vált, ez évben is a Csehszlovák-Bolgár Műszaki- Gazdasági Együttműködési Bizottság vállalta a védnökséget, annak reményében, hogy megfelelő formákat találnak majd mindkét fél vállalatainak képviselői az együttműködés megalapozásához, s a szükséges információk cseréjéhez. Kiemelt területeken Manapság ha a gazdasági kül- kapcsolatok kerülnek szóba, óhatatlanul a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésére terelődik a szó - joggal mivel ezek a partneri viszonyok képesek a kétoldalú előnyök mellett a ma már elengedhetetlen rugalmasságot és gyorsaságot is biztosítani mindkét fél számára. Ezeknek a közvetlen kapcsolatoknak a megteremtésére irányult tehát az említett szófiai rendezvény- sorozat is, arra hogy egymás jobb megismerése megvillantsa azokat a lehetőségeket, amelyeket a csehszlovák vagy a bolgár vállalatok megragadhatnak saját és partnervállalataik jobb és hatékonyabb gazdálkodása érdekében. Szófiába a gépipar, a kohászat, az autógyártás, az építőgép-gyártás, az öntözési technika és a számítástechnika területéről érkeztek csehszlovák szakemberek - egy- egy ilyen területen tevékenykedő vállalat képviselői s a Bolgár Ipari és Kereskedelmi Kamara olyan kedvező klímát igyekezett kialakítani számukra, amelyben a siker reményében tárgyalhattak a közvetlen gyártási együttműködésről. Ezen kívül 15 szakelőadás is elhangzott olyan szakterületekről, mint az elektronika, mikroelektronika, a gumiabroncsok felújítása, hidraulika, öntözés és hasonlók. Ezen előadások témáit a Bolgár Ipari és Kereskedelmi Kamara ajánlásai alapján választották ki, figyelembe véve azt, mire van (vagy lesz a közeljövőben) igénye a bolgár gazdaságnak. Megalapozott lehetőségek A cél tehát világos: nemcsak lehetőséget adni a közvetlen kapcsolatok megteremtésére, és az eszmecserére a partnerek között, hanem módot adni egészen specifikus igényeik feltérképezésére is, s az információ alapján a mérlegelésre, mit lehetne a másik fél gépei, berendezései, gyártási eljárásai közül saját körülményeink között hasznosítani. De vajon milyen alapokra is támaszkodhat az új típusú, közvetlenebb együttműködés? Természetesen az eddigi kapcsolatok eredményeire, mivel ezeket - főleg az elmúlt ötéves terv ide vonatkozó eredményeit - egyértelműen pozitívan értékelhetjük. Az árucsere a tervezett mennyiséget 20 százalékkal lépte túl, és ezen belül nőtt a specializáló és a kooperáció keretében termelt áru mennyisége is, amely az egész forgalomnak most már 44 százalékát teszi ki. Azonban az új ötéves tervidőszak alatt sem ülhetnek babérjaikon a csehszlovák-bolgár kereskedemi kapcsolatok irányítói, hiszen erre az időszakra újabb 70 százalékos növekedést irányoztak elő a tervek készítésénél. Nos, éppen e megnövekedett feladatok teljesítéséhez adhatnak segítséget az együttműködés új formái, amelyeknek megszületését voltak hivatva elősegíteni a szófiai Csehszlovák Műszaki és Gazdasági Napok. Lehetőséget és keretet ad erre a mindkét szocialista országban most folyó gazdasági átalakítás is - például a nálunk éppen július elsejével hatályba lépett új vállalati törvény, illetve a Bolgár Népköztársaságban az átalakítás jogi keretét adó Gazdasági Tevékenység Szabályai. Az első lépés: termékcsere Ami a konkrét eredményeket illeti, talán csalódottak is lehettek volna az újságírók a rendezvényt záró sajtóértekezlet után, mivel egyetlen olyan megkötött szerződésről sem számolhattak be, amely közvetlen termelési együttműködést eredményezett volna két vállalat között. A bolgár és a csehszlovák kereskedelmi kamara képviselői azonban nagyon biztatónak ítélték meg a helyzetet. A partnerek közötti minden tárgyalás az együttműködés lehetőségeinek keresésére s arra irányult, hogy ez az együttműködés a későbbiekben hogyan változhatna közvetlen kapcsolattá, összességükben az eredményeket csak egy bizonyos idő eltelte után értékelhetjük reálisan, de az alapvető célt, a kapcsolatteremtés lehetőségének megadását, elérték. A tudományos-műszaki együttműködés feltételeit vizsgáló csoportban általában a mindkét országban most folyó átalakítás volt a téma, s az ebből adódó új helyzet által teremtett lehetőségek. A bolgár fél érdeklődött arról is, hogy a Poly- techna külkereskedelmi vállalat - amely találmányok, licencek közvetítésére szakosodott - milyen formát és eljárásokat alkalmaz a szakemberek tapasztalatcseréjére, vagy az üzletkötés finanszírozására. Ezek a tárgyalások tehát inkább informatív jellegűek voltak. Annál hatékonyabbnak mutatkozott a prešovi Dukla Ipari Automatizációs Üzemek és a szófiai Elektronika vállalat megegyezése a számítástechnika területén. Már ebben az évben berendezést kap a prešovi üzem a hengeres sornyomtatók gyártására, júliusban döntés születik a szervomeghajtások gyártására kötendő kooperációs szerződésről, és a hónap végén Prešovban tartandó találkozón a vállalatok képviselői megegyeznek a közvetlen kapcsolatok felvételének további lépéseiről. A prešovi vállalat egyébként licencvásárlásról és részegységek szállításáról is tárgyalt a ZZV Plovdiv vállalattal is. Az említetteken kívül a hat csehszlovák vállalat helyszínen megjelent képviselői még egy sor konkrét szállítási szerződést kötöttek a bolgár cégekkel, amelyek mindenképpen egy tartósabb együttműködés első lépésének is tekinthetők. Távlati program alapján Ami az előadásokat illeti például a közös vállalkozásokról és a közvetlen kapcsolatokról, az új anyagokkal szerzett tapasztalatokról, a bioprocesszorokról, a számjegy- vezérlésű esztergapadokról), még a specifikus témákon sem volt ötvennél kevesebb hallgató. A gumiabroncsok felújításáról és a közvetlen kapcsolatok felvételének módszereiről és feltételeiről szóló előadásokat pedig a hivatalosan meghívottaknál jóval nagyobb számban ülték végig az érdeklődők, s élénk volt a beszámolót követő vita is. Az eseménysorozat rendezőivel és résztvevőivel együtt is elmondhatjuk tehát, hogy van keresnivalója a kapcsolatteremtésre áhítozó vállalatainknak Bulgáriában - (s ez az óhaj „visszafelé" is legalább ennyire érvényes )), találhatók megfelelő műszaki és gazdasági feltételek a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokra. A két ország közötti további együttműködés irányát a Miloš Jakeš és Todor Zsivkov elvtársak által ez év áprilisában aláírt Hosszútávú Tudományos és Gazdasági Együttműködési Program határozza meg, amely elsősorban a gépiparra, az elektornikára, a kohászatra, vegyiparra és a mezőgazdaságra helyezi a hangsúlyt. A jelenlegi szakaszban tehát célratörően fel kell mérni a két ország gazdasági lehetőségeit, amelyeket a program megvalósításának szolgálatába képesek állítani. Keresni kell a kölcsönös informálás lehetőségeit, az együttműködés módjait, s a szófiai Csehszlovák Műszaki és Gazdasági Napok ezt a célt jól szolgálták. SZÉNÁSI GYÖRGY ORVOSI TANÁCSADÓ Az adenoid vegetáció Az adenoid vegetáció, más néven a kórosan megnövekedett orr-garat-mandula az orr-száj-garat nyirokrendszer fontos részét alkotja. Legtöbbször orrmandulaként emlegetjük, de ezt a fogalmat sokan az orr nyálkahártyájának polipjaira is használják. Az adenoid vegetáció tulajdonképpen nem más, mint az orrgarat hátsó és oldalsó falain felhalmozódott nyirokszövet, mely legtöbbször több lebenyből tevődik össze. Legnagyobb méreteket a csecsemőknél és az óvodáskorú gyermekeknél ölti. A serdülőkorban fokozatosan visszafejlődik, sorvad s a fiatal felnőttek körében már csak nagyon ritkán találkozhatunk vele. Az orrgaratmandula részt vesz a szájon, orron keresztül bekerülő vírusok, baktériumok elleni harcban. Mint a védekezőrendszer része, igyekszik meggátolni a különböző kórokozók bejutását a szervezetbe. Kóros megnagyobbodására - az adenoid vegetáció kialakulására - általában a felületi barázdáiban élő mikroorganizmusok elszaporodásakor, legtöbbször a kiütéses gyermekbetegségek vagy ismétlődő felső légúti gyulladások után kerül sor. Megfigyelték, hogy a betegség kialakulásánál allergiás, sőt környezeti tényezők is közrejátszhatnak. Bizonyított, hogy az adenoid vegetáció jóval gyakoribb a nagyvárosok, szennyezett légkörű iparvidékek gyermekei körében, mint a vidéken élőknél. A megnagyobbodott orrgaratmandula különböző tüneteket okoz. Ezek közül a legfontosabb, hogy a felszaporodott nyirokszövet részben vagy teljesen elzárja az orrüregból a légcsőbe áramló levegő útját, aminek következtében a beteg kénytelen a száján keresztül lélegezni, alváskor horkol, sokszor felébred, nem alussza ki magát. Az orrüreg kiiktatása a légzésből egész sor negatív következménnyel jár. Romlik az orr melléküregeinek légcseréje, következésképpen nő az arc- és homloküreg-gyulla- dás esélye. A szájon keresztül való légzéskor elmarad a beszívott levegő mechanikus tisztítása, szűrése, felmelegítése és nedvesítése, tehát fokozottan ingerlódik a garat és a légcső, melyeknek nyálkahártyáján az idült gyulladás jelei mutatkoznak. Szaporodik a légcső- és hörghurutok előfordulása is. A beteg hangja dünnyögővé válik. A szájon keresztül való felületes légzés a mellkas szabályos kifejlődését is gátolja, ennek következtében a beteg gyermekeknek lapos a mellkasuk, sót a hátgerinc-deformációk sem számítanak ritkaságnak. Ha a nyirokszö- vetgyarapodás az Eusztach-féle kürt orrgaratba való kivezetó- nyílását is szűkíti, esetleg elzárja, a következményként fellépő légcserezavar a középfülben, valamint a gyakori középfülgyulladások nagyothalláshoz vezetnek. A kórosan megnagyobbodott orrgaratmandula a gyakran visszatérő gyulladások góca is. Ilyenkor a beteg gyermek elsősorban a nátha, orrgarat és torokgyulladás tüneteitől szenved, általában hóemelkedés kíséretében. Az orrgaratban képződő és az éjjeli alvás alatt a légcsőbe lefolyó mikroorganizmusokkal tele váladék ismétlődő anginát, légcső- és hörghurutot is okoz. Amennyiben az adenoid vegetációval járó tüneteket a szülő és a gyermek közvetlen környezete figyelmen kívül hagyja, a betegnél idegrendszeri, sót pszichés változások is kialakulhatnak. Az ilyen gyerekeknél gyakoribb az éjjeli bevizelés, a nagyot- hallás korlátozza a beszédfejlődést, az állandó kialvatlanság pedig fáradtságot, rossz összpontosítóképességet eredményez. Ezen tünetek együttes hatására a beteg gyermek legtöbbször testileg és szellemileg némileg elmarad kortársaitól, ami többek között az iskolai előmenetelében is tükröződik. Az adenoid vegetációban szenvedő gyermek arckifejezése is meglehetősen jellegzetes. A sápadt arcról fáradtság, figyelmetlenség, lelki tompaság olvasható le s a képet a félig nyitott száj teszi teljessé. Amint látható, a kórosan megnövekedett orrgaratmandula megfelelő gyógyítás hiányában a fiatalkorú, fejlődő szervezetben nagyon komoly károsodásokhoz vezethet. A szülőknek, nevelőknek ezért a nyitott száj kissé nagyothalló, figyelmetlen, alváskor horkoló és nyugtalanul alvó gyermekre mindig fel kell figyelniük és mielőbb ajánlatos vele orr-fül-gége szakorvoshoz fordulni. Egyszerű nem fájdalmas kivizsgálás után eldönthető a kórosan megnövekedett orrgaratmandula további sorsa. A legtöbb esetben a legbeváltabb módszert, az adenoid vegetáció sebészeti úton való eltávolítását alkalmazzák. Ez a műtét egyáltalán nem veszélyes, s legtöbb gyermek komplikációk nélkül viseli. A beteget általában az operáció után másnap már haza is engedik. A műtét utáni 3-4 napban a szülőnek csupán a gyermek helyes étkeztetésére kell odafigyelni (puha, fűszerszegény, nem ingerlő ételek). Nagyon lényeges a gyermekkel rendszeresen gyakoroltatni az orron keresztül való légzést, amiről a betegség alatt kénytelen volt leszokni, s melyet az operáció újra lehetővé tett. Dr. RÁCZ GÁBOR Igényesebb gazdasági környezetet Manapság lépten-nyomon hangsúlyozzuk, hogy az egyes munkahelyek legkorszerűbb munkaszervezési formája a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás. Ha előnyeit soroljuk már-már ismerős szóösszetételek köszönnek vissza, s az a megállapítás, hogy előnyei vitathatatlanok. Jobb gazdasági eredményeket érhetünk el általa, tökéletesedik a vállalaton belüli irányítás, és elérhető a dolgozókollektívák kezdeményezésének mozgósítása. Fontos tényként tartjuk számon azt is, hogy növekszik ily módon a kollektívák tagjainak személyes felelőssége az elért eredményekért, a rájuk bízott termelőeszközökért. Általában nem képezi az sem immár vita tárgyát, hogy így növelhető a munkatermelékenység, csökkenthető az önköltség, és - természetesen nem utolsósorban - általában növekszik a kollektívák tagjainak jövedelme. Mindez így együtt nagyon is egyszerűnek tűnik, azonban az utóbbi időben számos gond, illetve hiányosság is tapasztalható. Mintha ezen a területen is visszaesnénk egy, a múltra jellemző hibába, amikor is elsősorban a dolgok mennyiségi oldala kapott hangsúlyt szemben a minőségével. Mert mit is mutatnak a statisztikák? A legújabb adatok szerint a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás elveit alkalmazza az országban jelenleg több mint 17 ezer dolgozókollektíva, s azok több mint 450 ezer dolgozót tömörítenék. Az ötéves tervidőszak végéig az ily módon elbírált dolgozók összlétszámának el kellene érnie az 1,2 milliót. Amint az egy legutóbbi találkozón - amelyen Szlovákia gazdasági életének szinte minden területéről részt vettek brigádtagok, - többször is elhangzott, ezen a területen is fenyeget a formalizmus veszélye. Többen is említették az önkéntesség kérdését, s elmondották azt is, hogy adminisztratív úton aligha lehet célhoz érni. Ha valahol a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elveit akarjuk alkalmazni, ott elengedhetetlenül szükséges az is, hogy ebbe bevonjuk a termelésben dolgozó munkásokon kívül a művezetőket és a kollektívákkal legszorosabban együttműködő műszaki-gazdasági dolgozókat is. A formalizmus feltétlenül megbosszulja magát, mert számos kollektívában hiányzik éppen a kollektív szellem, hiszen egy brigád, - ha azt kollektívának nevezzük - nem jelentheti csak egyének össz- létszámát, annak sokkal erősebbnek kell lennie, mint az - akár erős - egyének összességének. Amikor tovább vizsgáljuk a szóban forgó brigádok helyzetét, azonnal fölmerül egy olyan, az idők során általánossá vált probléma, amelyet sehol sem lehet megkerülni: a szállítóimegrendelői kapcsolatok kérdése. Ez utóbbiakról általában sosem beszélünk túlzott lelkesedéssel, és a szerződéses fegyelem nem tartozik gazdasági életünk erős oldalai közé. Ez pedig a kis dolgozókollektívákban épp úgy lecsapódik, mint a nagy termelőegységekben. Ilyen körülmények között pedig félő, hogy az évtized végére előirányzott szám - ha addigra elérjük egy statisztikai adat lesz csupán. Hogy ne így legyen, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének irányításában és szervezésében az eddiginél jóval nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Jelentős tartalékok vannak a tájékoztatás területén, hiszen számos brigádban, annak tagjai éppen a lényeggel nincsenek tisztában. Ehhez pedig az is szükséges, hogy az ilyen kollektívák értékelése során munkájukat ne csak statisztikai módszerekkel, hanem a jelenségek mély összefüggéseiben bíráljuk el. Ez már csak azért is fontos, mert éppen az ilyen kollektívákban akarjuk és lehet megvalósítani a javadalmazás szocialista elveit. Ha pedig pusztán adminisztratív módszereket alkalmazunk a munkaszervezésben, aligha tudunk megmagyarázni olyan jelenséget, hogy a kísérletező vállalatoknál a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elvei szerint dolgozók nem egyszer csökkenő jövedelmet tapasztalhatnak. Vagyis elsősorban olyan igényes gazdasági környezetet kell megteremteni, amelyben érvényre juthat a szociális igazságosság. Éppen az elmondottak miatt emlékeztetünk végezetül arra, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elterjedésének és fejlődésének feltételeit mindenképpen a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek fokozatos megvalósításához kell kapcsolnunk. Mivelhogy ez alapfeltétele a vállalati önelszámolás és önfinanszírozás tökéletesedésének. Elsősorban azért, mert - ahogy azt a legfelsőbb pártszervek legutóbbi ülései is hangsúlyozták - a cél nemcsak a kiemelkedő gazdasági eredmények elérése, hanem annak konkrét következményeként: előrelépés a létbiztonság javítása területén is. MÉSZÁROS JÁNOS A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház új épülete a legkorszerűbb technológiával készül. A Stavoindustria által alkalmazott csúszóállványzat gazdaságosabb és gyorsabb előrehaladást eredményez, mint a hagyományos állványzat. Felvételünkön Michal Miščík mérnök, a Stavoindustria építésvezetője magyarázat közben Robert Baumgartner mérnökkel (középen) megbeszéli az acéltetőszerkezet szerelésének feladatait. (Miroslav Vojtek felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 \
