Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-15 / 165. szám, péntek
I L A G TARJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Differenciált társadalombiztosítás Az utóbbi hónapok, évek jogszabályai közül alighanem a Társadalombiztosítási Törvényt várták a legtöbben kíváncsian és bizakodva. A társadalombiztosítás reformjának szükségességét tulajdonképpen már a CSKP XVII. kongresszusa megfogalmazta, amikor az egyik legfontosabb célként jelölte meg az életszínvonal emelését, az emberek szociális biztonságának megszilárdítását, s konkrét feladatul tűzte ki a fiatal családok erőteljesebb és differenciált támogatását, valamint a nyugdíjak felső összeghatára emelése, illetve a már megállapított nyugdíjak differenciált növelése lehetőségeinek megvizsgálását. Az általánosan megfogalmazott célkitűzések és feladatok tavaly áprilisban kaptak konkrétabb formát, amikor a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége és a SZISZ KB Elnöksége közös határozatot hozott a társadalombiztosítás rendszerének továbbfejlesztéséről. Ezt a politikai döntést azóta több törvényhozói döntés követte. A Szövetségi Gyűlés az anyasági és a gyermekgondozási segélyekről szóló törvények, illetve a Munka Törvénykönyve módosításával tavaly júniusban egymillió fiatal család anyagi helyzetét javította. 1987. október 1-től 950 koronáról ezer koronára, illetve 1600 koronáról 1700 koronára emelte a kizárólagos megélhetési forrást képező nyugdíjak összegének alsó határát. Ennek a folyamatnak újabb, s egyben a legjelentősebb állomása az új Társadalombiztosítási Törvény elfogadása. Tizenkét hónapon belül ez az ötödik törvény, amely továbbfejleszti, magasabb szintre emeli a társadalombiztosítást. Nem véletlen, hogy sokak szerint a társadalombiztosítási jog fejlődése csak a tudományos-műszaki fejlődéshez, annak üteméhez hasonlítható. S nyilván igazuk van. Gondoljuk csak el, alig 100 éve még csak az ún. bányatársládák, segélypénztárak, azaz önsegélyezés alapján csökkenthették a munkások azt a veszélyt, amely betegség, baleset, öregség vagy rokkantság következményeként fenyegette őket, hogy a megélhetésüket biztosító jövedelem nélkül maradnak. Jogszabály csupán 1981-ben írta elő a kötelező betegségi biztosítást, de csak az ipari és a gyári munkásság részére. Az első átfogó társadalombiztosítási (akkor még nemzeti biztosítási) törvényt négy évtizede, 1948-ban fogadták el. Azóta sokszor, bár nem mindig előnyére változott a társadalom- biztosítás rendszere, változtak a társadalombiztosítás szerepéről vallott nézetek. Volt időszak, amikor a nyugdíjakat progresszív adónak vetették alá, s voltak egyenlösdire törekvő irányzatok. Az igazsághoz hozzátartozik persze az is, hogy a nemrég elfogadott törvény megalkotásáról sem folyt vita, a különféle nézetek ütköztetése nélkül. A legélesebb viták a társadalombiztosítás reformjának kulcskérdését, a differenciálást érintették. Találkozhatunk olyan aggodalmaskodó nézetekkel is, hogy a differenciálás sértené az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét. Az aggodalmak abból, az egyébként megalapozott félelemből eredtek, hogy egyeseknek magasabb lesz a jövedelme, a nyugdíja. A törvény előtti egyenlőség azonban nem jelenti azt, hogy egyformák lennénk - nem végzünk egyformán nehéz munkát, egyforma minőségben és mennyiségben, egyformán súlyos körülmények közt. Miért legyen akkor egyforma a munkabér, a nyugdíj? A törvény előtti egyenlőség nem jelenthet mást, mint egyenlő mérce alkalmazását a különböző képességekkel rendelkező, különböző igyekezetet, kezdeményezést tanúsító, különböző teljesítményt nyújtó emberekre. Ez az egységes és egyenlő mérce pedig csak a munka lehet. Igaz, megszoktuk az egyenlősdit, azt, hogy lehetőleg mindenkinek mindenből egyformán jusson, tekintet nélkül munkaérdemeire, munkája minőségére, mennyiségére, társadalmi jelentőségére. Hosszú éveken át ezt a felfogást ösztönözte a bérrendszer, az árak, sőt a társadalombiztosítás is, hiszen a különböző összegű jövedelmekből megítélt nyugdíjak mindinkább kiegyenlítődtek. Nem lesz könnyű egyik napról a másikra levetni kényelmes megszokásainkat, valóban munka szerinti differenciálást teremteni a javadalmazásban, következésképpen a társadalombiztosításban is, és nem utolsósorban - elfogadnunk, hogy egyeseknek többre is telhet. A társadalombiztosítás természetesen nem nélkülözheti a szociális szempontokat sem, s az új törvény a korábbi szabályozással összehasonlítva bővítette a szociális szempontok érvényesítését is. Növelte majd minden nyugellátás minimális összegét, perelhető jogigényt teremtett a házastársi nyugdíjra, özvegyi hozzájárulásra, stb., melyeket eddig egyáltalán nem vagy csak önkéntes alapon folyósítottak a társadalombiztosítási szervek. Nem kisebb jelentőségű azonban az a felhatalmazás sem, melyet a törvényhozó a CSSZSZK kormányának adott arra, hogy a jövőben a bérszínvonal növekedésének figyelembevételével szabályozza a nyugellátások rendszeres, pl. évenkénti emelését. Hogy ezt megtehette volna már az új Társadalombiztosítási Törvény is? Pusztán jogtechnikai szempontból nem lett volna akadálya sokkal magasabb nyugdíjakat biztosító törvény megfogalmazásának sem. Csakhogy a törvényhozói akaratnak is megvannak a maga korlátai, határt szabnak többek közt a reális lehetőségek, a népgazdaság teherbírása. A jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, pénzeszközöket oly módon kell felhasználni, hogy az a munkaérdemek fokozottabb elismerésével ösztönözze a még aktív életkorban levő dolgozókat. Az új Társadalombiztosítási Törvény így az állami vállalatról és a szövetkezetekről elfogadott törvényekkel, illetve a Munka Törvénykönyve előkészületben levő Novellájával együtt nagyobb teljesítményre, gazdaságosságra, s végső soron a nemzeti jövedelem növelésére ösztönöz, hogy létrejöhessenek a társadalombiztosítás, az életszínvonal további fejlesztéséhez szükséges eszközök. FEKETE MARIAN Ma ül össze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete A csehszlovák küldöttséget Miloš Jakeš vezeti (ČSTK) - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soros ülésére tegnap a lengyel fővárosba utazott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Miloš Jakešnek, a CSKP KB főtitkárának vezetésével. A delegáció további tagjai: Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök, Ľubomír štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszter- elnök, Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Milán Václavi’k hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter. A Ruzynéi repülőtéren a küldöttség búcsúztatásán megjelentek: Ladislav Adamec és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, František Pitra és Miroslav Zavadil, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára, Zderiék Horení, Vasil Mohorita, Jindrich Poledník és Miroslav Štépán, a CSKP KB titkárságának tagjai, valamint más személyiségek. Ott volt Andrzej Jedynak, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. PENTEK 1988. július 15. XLI. évfolyam 165. szám ★ Ára 50 fillér Iván Knotek Dél-Szlovákiában (ČSTK) - Ivan Knotek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás vezető tisztségviselőivel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar átalakításának időszerű feladatairól tanácskozott. Járt a Hegyétei (Kútniky) és a Hroboňovói Efsz földjein, s tájékozódott az aratási munkák eddigi menetéről és a várható terméshozamokról. A Komáromi (Komárno) járásban Knotek elvtárs egy új tejipari üzem és húskombinát építésének távlataival ismerkedett meg. A Nemesócsai (Zemianská Ol- ča) Efsz tagjaival tartott találkozón méltatta eredményeiket és a betakarított gabona minőségét. Érdeklődött a lencse begyűjtéséről, amelyet a szövetkezet 250 hektáron termeszt. Pozitívan értékelte a kommunisták politikai szervezőmunkáját és a legfontosabb mezőgazdasági munkák során követett példás eljárásukat. Tanácskoztak néphadseregünk politikai szerveinek parancsnokai A pártnak az átalakítás mozgatóerejévé kell válnia A VITÁBAN MILOŠ JAKEŠ IS FELSZÓLALT (ČSTK) - Miloš Jakešnek, a CSKP KB főtitkárának részvételével országos ülést tartottak tegnap Prágában a Csehszlovák Néphadsereg politikai szerveinek parancsnokai. Jelen volt Vladimír Blech- ta, a CSKP KB osztályvezetője és több más vendég, köztük Viktor Lomov altábornagy, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának csehszlovákiai képviselője. Vitaindítójában Jaroslav Klícha vezérezredes, a Csehszlovák Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke kiemelte: az átalakítás hadseregünkben elsősorban a harci és politikai felkészítés továbbfejlesztését, a katonák és az egységek erkölcsi állapotának további javítását és politikai állásfoglalásának megszilárdítását, valamint a nevelési feladatok igényes teljesítését jelenti. A hadseregben is át kell térni a mennyiségről a minőségre. A demokratizálás folyamata a hadsereg sajátos feltételei között is végbemegy. Néphadseregünk a következetes centralizmus és az osztatlan parancsnoki jogkör elveire épül. A szocialista demokrácia elmélyítése nem az említett elvek feladását jelenti, hanem azt, hogy nő a Csehszlovák Néphadsereg katonáinak az egységek életének megszervezéséhez való hozzájárulása. Ezzel kapcsolatban Klícha vezérezredes méltatta a hadseregen belüli ifjúsági és szakszervezeti mozgalom jelentőségét. Miloš Jakeš a tanácskozás résztvevőivel beszélget (ČSTK-felvétel) Vitafelszólalásában Milán Váciavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy nem csökken a hadsereg szerepe az ország védelmi képességének biztosítása terén. Megbocsáthatatlan hiba lenne lebecsülni azt a reális veszélyt, amelyet az imperialista erők jelentenek, figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy jelentős erőforrásaik és politikai befolyásuk van, s tovább folytatják a háborús előkészületeket. Az erőpolitika az imperialista országoknak továbbra Befejeződtek a hivatalos lengyel - szovjet tárgyalások A felek közös nyilatkozatot írtak alá (CSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap befejezte hivatalos tárgyalásait a lengyel vezetőkkel. Azonban továbbra is Varsóban marad, mert pénteken és szombaton kerül sor a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. Az SZKP KB főtitkára tegnap a varsói királyi várban találkozott a lengyel és a szovjet értelmiség képviselőivel. Jelen volt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke. Közismert lengyel és szovjet tudósok, művészek, tanítók, orvosok és újságírók a több mint kétórás beszélgetés során azt hangsúlyozták, milyen jelentős szerepet tölt be a tudomány és a kultúra a társadalmi élet átalakításában mindkét országban, s fontos feladatuk van a közös európai ház építésében, a világbéke megszilárdításában. Síkraszálltak a tudományos és kulturális kapcsolatok szélesítése és mélyítése mellett. Különösen a Szovjetunióban folyó átalakítás ad reményt arra, hogy a baloldali erők felújítják vezető szerepüket a világ intellektuális előrehaladásában, ez a szerep ugyanis az elmúlt időszakban a szocializmus stagnálása miatt gyengült. A tartalmi szempontból rendkívül sokrétű vitában a résztvevők emlékeztettek arra, milyen fontos szerepe van a nyilvános tájékoztatásnak, valamint a szocialista demokrácia egyéb elemeinek az átalakítás forradalmi céljainak megvalósítása szempontjából a szocialista országokban. Ugyanakkor figyelmeztettek: nem szabad, hogy az emberek energiája a vitákban merüljön ki. Mert akármilyen fontosak legyenek is ezek, de a szocializmus fejlődése érdekében elsősorban tettekre van szükség. A találkozón beszédet mondott Mihail Gorbacsov, s rámutatott: Nagy benyomást tett ránk az, ami ma Lengyelországban történik. (Folytatás a 2. oldalon) is fő hatalmi eszközük, annak ellenére, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés többi tagállamának köszönhetően sikerült csökkenteni a háborús veszélyt. A szocialista országok következetes békepolitikája nem a gyengeség jele, hanem az új politikai gondolkodásból, annak tudatosításából indul ki, hogy a problémákat kizárólag békés úton kell megoldani. A vitában Miloš Jakeš elvtárs is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozásra a CSKP KB fontos 9. ülését követően kerül sor, amely a párt központi bizottsága 7. plénumának határozataiból kiindulva a társadalmi s gazdasági átalakítás és demokratizálás feltételei között végzett pártmunka kérdéseivel foglalkozott. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy a párt, szervei és szervezetei számára világosan megmutatta, mire kell orientálni figyelmüket a pártmunka átalakítása terén, hogy ez a munka megfeleljen korunk követelményeinek. Az említett kérdéseket a járási és kerületi párbizottságok vezető titkárainak országos ülése is megtárgyalta: az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák eredményei alapján nyíltan értékelték a párt és a társadalom jelenlegi helyzetét. További fontos esemény volt az SZKP nemrég lezajlott 19. országos értekezlete, amelynek eredményei jelentős ösztönzést adnak a CSKP tevékenységének. Felhasználásukkal a közeljövőben a CSKP KB Elnöksége foglalkozik. (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök Jiŕí Kubkát kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Mexikói Egyesült Államokba. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Jindŕich Tučeket, az eddigi nagykövetet.
