Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-14 / 164. szám, csütörtök

Környezetünk és egészségünk védelmében A mezőgazdasági vegyszerek használatának jogi szabályozása KOMMENTÁLJUK L--- ........... A vegyipar viharos fejlődése, melynek főként századunk második felében lehetünk tanúi, sajnos nem csak haszonnal, de különféle nega­tív következményekkel is jár, mivel veszélyezteti környezetünket. A ke- mizálás a mezőgazdaság intenzifi- kálásának fő tényezői közé tartozik. A vegyszerek alkalmazását a mező­gazdaságban viszont olyan negatív mellékhatások kísérik, melyek ve­szélyeztetik a természet ökológiai egyensúlyát és az emberek egész­ségét. Megnyilvánulnak azonban a termőtalaj biológiai, fizikai, vegyi tulajdonságainak romlásában, a szabadon élő, illetve a haszonálla­tok egészségének veszélyeztetésé­ben, a mezőgazdaságban alkalma­zott vegyszerekkel közvetlen érint­kezésbe kerülő dolgozók egészsé­gének veszélyeztetésében, a vízfor­rások szennyezésében, s nem utol­sósorban a mezőgazdasági termé­kek higiéniai, technológiai tulajdon­ságainak és tápértékének romlá­sában. Szigorú feltételek Természetes, hogy az említett té­nyekre megfelelően kellett reagálnia az érintett társadalmi érdekek védel­mével foglalkozó jogi szabályozás­nak. A növénytermesztés és nö­vényvédelem kemizálásának jogi szabályozása a növénytermesztés fejlesztéséről szóló 1964. évi 61. sz. törvényből indul ki, amely az egész­ségügyi felügyelet részvételét hang­súlyozza a növényvédelmet szolgá­ló készítmények vizsgálatában és engedélyezésében. Minden egyes a növényvédelmet és a termesztést szolgáló vegyi készítmény haszná­latát csak a készítmény megvizsgá­lása és az eredmények értékelése után engedélyezik (ez az eljárás átlagosan három évet vesz igény­be). Az engedélyezést csak a re­gisztrálás után adják ki. A regisztrá­lást a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium végzi, s a regisztrált vegyszereket a nö­vényvédő szerek évente kiadott lis­tájában hirdeti ki. Lényegében csak olyan készítményt szabad alkalmaz­ni, amelyet a CSSZK vagy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma megemlít a növényvédelemről szóló módszer­tani utasításban (ezt időszakonként, szükség szerint adják ki). Ebben az utasításban a minisztérium részlete­sen meghatározza azokat a feltéte­leket is, melyek megtartása mellett az adott készítmény alkalmazható. Évente meghatározzák azokat a hatóanyagokat, illetve készítmé­nyeket is, amelyek alkalmazása megengedett a vízforrások köz­egészségügyi védelmének 1. vagy 2. övezetében. A konkrét növényvé­dő szerek alkalmazóit számos sza­bályozó rendelkezés kötelezi: a) a készítményeket csak megha­tározott esetekben szabad alkal­mazni; b) a készítményt csak az alkal­mazásának regisztrált módjával összhangban szabad felhasználni; c) egyes készítmények alkalma­zása tilos a vízforrások közegész­ségügyi védelmének sávjaiban; d) a megmaradt készítményeket, melyek a továbbiakban felhasznál- hatatlanok, illetve a vegyi készítmé­nyek csomagolását és a készítmé­Pénteken ismét ünnepi pillanatok tanúi lehetünk Bratislavában a Kle­ment Gottwald téren. Tisztavatás lesz, ünnepélyesen elbúcsúznak a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia végzett hallgatóitól. A négy év alatt a fiatalok mély elmé­leti ismereteket sajátítottak el és gyakorlati tapasztalatokat is gyűjtöt­tek, hogy a Csehszlovák Néphadse­reg politikai munkatársaiként szer­vezni és irányítani tudják a hadsereg alakulataiban a pártpolitikai munkát. Alig fiatalabb fiatalokat fognak majd irányítani és nevelni. Az államvizs­gán tanújelét adták, hogy jól felké­szültek a hivatásukra, meg tudnak majd birkózni a rájuk váró igényes feladatokkal. * Az akadémia végzős hallgatói az elmúlt időszakban példát mutattak fiatalabb társaiknak a tanulásban és nyék maradványait a meghatározott módon kell likvidálni; e) a készítmények alkalmazása során kötelező az előírt személyi munkavédelmi eszközök használata és a növényvédelmi készítmények alkalmazása megállapított szabá­lyainak megtartása; stb. Minden hazánkban gyártott nö­vényvédő szernek kell, hogy legyen műszaki leírása (szabványa) és használati utasítása. Ezek a normák és a további dokumentáció a CSSZK vagy az SZSZK közegészségügyi főellenórének vannak alávetve. A közegészségügyi ellenőrök kizá­rólagos jogkörébe tartozik a vélemé­nyezés más, hasonló esetekben is. Azokban az esetekben, amikor ez számításba jöhet, az említetteken kívül kezdetét veszi a mérgek és más, az egészségre ártalmas anyagokról szóló 56/1967. sz. kormányrendelettel meg­alapozott eljárás is, amelyben a CSSZK vagy az SZSZK közegész­ségügyi főellenőre megállapítja, hogy az adott készítményt mérlegnek kell-e tekinteni vagy sem. Az eddig elmondottakból nyilvánva­ló, hogy a vegyi készítményeknek a mezőgazdaságban való alkalmazása tekintetében jelentős szerepe van a mérgekről és más, az egész­ségre ártalmas anyagokról szóló kormányrendeletnek, illetve végre­hajtási utasításnak. Minden egyes mérgező anyagot az illetékes köz- társasági egészségügyi minisztéri­um bírál felül, mielőtt a gyártását bevezetnék nálunk, illetve azelőtt, hogy behoznák országunkba. A mérgeket raktározni, szállítani és az igénylőknek kiadni csak kellőkép­pen szilárd, és a bomlásukat meg­akadályozó^ csomagolásban szabad. Azoknak a dolgozóknak, akik kap­csolatba kerülnek a mérgekkel, bi­zonyos képesítési előfeltételeknek kell megfelelniük. Az egészségvédelem szerves része A mezőgazdaság kemizálásának negatív következményei elleni vé­delmet jogilag szélesebb szempont­ból a nép egészségének védelméről szóló 1966. évi 20. sz. törvény egyes rendelkezéseivel, illetve az egészséges életfeltételek megte­remtéséről és védelméről szóló 45/1966. sz. rendelet rendelkezése­ivel lehetne alátámasztani. A tör­vény arról rendelkezik, hogy az egészséges életfeltételeket főként a légkör, a vizek és a természeti környezet további alkotóelemeinek egészséges állapotáról való gon­doskodással, a lakosság egészsé­ges élelmezésével és egészség­ügyileg kifogástalan árukkal való el­látásával kell megteremteni és vé­deni. Az egészséges életfeltételekről való gondoskodás módját az egyes, fentebb említett területeken a 45/1966 sz. rendelet szabályozza részletesen. A rendelet az egészsé­ges életfeltételekről való gondosko­dást egyebek között környezetünk egyes összetevőinek az egészségre ártalmas anyagok (főként a toxikus hatású anyagok, melyek közé olykor besorolhatjuk az ipari műtrágyákat, növényvédő szereket) elleni véde­lemként fogja fel. A közegészségügy szempontjából a rendelet különle­ges figyelmet szentel az élelmezés higiéniájáról való gondoskodásnak. A termékminőség irányításának rendszere viszonylag bonyolult. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipa­ri termékek minőségéről való gon­doskodásban pótolhatatlan szerepe van az ellenőrzésnek és a felügye­letnek, melyet az állategészségügyi szolgálat szervei, illetve a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Felügyelőség szervei látnak el. Ez a specializált állami ellenőrzés a Központi Mezőgazdasági Ellenőr­ző és Minőségvizsgáló Intézettel együtt felöleli az élelmiszerek terme­lésének és forgalmazásának egész folyamatát. Az említett szervek idő­szerű feladatai közé tartozik a jelen­legi időszakban az idegen anyagok előfordulásának ellenőrzése a me­zőgazdasági termőtalajban, a táp­szerekben és az élelmiszerekben. A környezetvédelem és a kemizá- lás viszonyának jelenlegi szabályo­zását gyakran kifogásolják abból a szempontból, hogy hiányos és nem átfogó jellegű. Ezért kívánatos, hogy távlatilag biztosítsa az ember és a természeti környezet konkrét védelmét a kemizálás negatív követ­kezményeivel szemben. így elvár­ható az is, hogy az egészségre ár­talmas anyagoknak maximálisan megengedett mennyiségét a mező- gazdasági eredetű élelmiszerekben törvény állapítsa meg úgy, mint ahogy ezt már megtették más orszá­gokban. Azoknak az országoknak többségében, ahol már hoztak ilyen jogszabályt, figyelembe vették az Egészségügyi Világszervezet aján­lásait is. Dr. RICHARD RAPANT, docens, a tudományok kandidátusa EGY| Nyitva vagy zárva? Az üzletek nyitva tartási ideje nagyon lényeges meghatározója a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának. Az hogy mikor vásárolhatunk, befolyásolja a lakosság elégedettségét, de a kereskedelmi szervezeteknek sem mindegy, hogy akkor áll- nak-e a vevók rendelkezésére, amikor a legtöbben térnek be a boltokba. 1981 -tői, az új kereskedelmi törvény életbe lépésétől, hatáskörük bővítésével összhangban az is a nemzeti bizottságok jogává vált, hogy meghatározzák az egységek nyitva tartási idejét. Logikusnak tűnő lépés, hisz nekik kell (kellene) a leg­jobban ismerniük a lakosság igényeit, vásárlási szokásait. Most viszont, amikor a kereskedelmi törvény novellája életbe lép, egy kissé más megvilágításba kerül ez a kérdés is. A keres­kedelmi szervezetek ugyanis egyre gyakrabban mutatnak rá arra, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása, az új gazdálko­dási feltételek arra késztetik őket, hogy a lakosság igényeivel összhangban, de saját gazdasági körülményeiket, feltételeiket is figyelembe véve határozzák meg a nyitva tartási időt. Végül is kompromisszumos megoldás született: továbbra is a nemzeti bizottságoké a döntő szó a boltok nyitását, zárását illetően, de a kereskedelem hatékonyságát és rentabilitását is szem előtt tartják. Értelmetlen ugyanis a nyitva tartási idő minden ároni meghosszabbítása, főképp akkor, ha azt a lakosság nem hasz­nálja ki kellőképpen. Nem egyszerű kimondani, milyen nyitva tartási idő ideális a helybelieknek, az átutazóknak egyaránt. A kereskedelmi kuta­tóintézet 1981-ben végzett felmérései és a legutóbbi vizsgálatai is azt mutatták, hogy különösebb fogyatékosságok nincsenek ezen a téren. A megkérdezettek több mint 90 százaléka elégedett annak á boltnak a nyitva tartási idejével, melyet rendszeresen látogat. Inkább azzal kapcsolatban fejezték ki elégedetlenségü­ket, hogy a boltok gyakran zárnak be áruátvétel, leltár, az eladók betegsége miatt. Az ilyen bezárások nemcsak a lakosok bosszú­ságát váltják ki, hanem az érintett terület ellátására is negatív hatással vannak, főképp az olyan helyeken, ahol a bolthálózat különben sem kielégítő. Gyakoriak a megjegyzések, hogy a zárás előtt sokszor már nem kaphatóak az alapvető élelmisze­rek, a pékáru vagy tejtermékek. Az említett felmérések még egy érdekes tényt is a felszínre hoztak: a megkérdezetteknek csupán 22 százaléka tudta ponto­san „saját“ élelmiszerboltjának nyitva tartási rendjét. De ez azt is jelzi: eddig még nem okozott számukra gondot a bevásárlás. Mostanság időszerű szólni a nyitva tartási időről, ugyanis itt a nyár, a szabadságok ideje. Mint minden más ágazat, a kereske­delem dolgozói is ilyenkor szeretnének pihenni. És ez bizony már nem egyszerű kérdés. Egy-egy üzemet karbantartás címen akár két hétre is bezárhatnak, s ezt az érintetteken kívül szinte senki sem veszi észre, de nem így van ez a boltokkal. Ráadásul szinte valamennyi kereskedelmi szervezet munkaerőhiánnyal küzd. Ott, ahol teljes a létszám, megpróbálják különösebb zökkenők nélkül átvészelni ezt a nem könnyű időszakot. Sajnos, a boltok egy része a vevők elégedetlensége ellenére rövidebb- hosszabb ideig zárva marad, vagy a nyitva tartási időt módosít­ják. A lakótelepeken rendszeresen alkalmazkodni kell a lakók­nak, meg kell jegyezniük, mikor melyik üzlet van nyitva és milyen renddel. De nem ártana, ha a nemzeti bizottságok körültekintőb­ben vizsgálnák felül és egyeztetnék az időpontokat, hogy még véletlenül se zárjanak be egymás szomszédságában egyidejűleg két vagy több boltot. Amint minden problémát okozó jelenségnek a kereskedelmi egységek nyitva tartásának is több összetevője van. A vásárolni szándékozók igényein és a vállalat gazdaságosságán kívül nem téveszthetjük szem elöl, hogy az élelmiszerboltokban dolgozók 84 százaléka nő, nagyrészük kisgyermekes anya. Az apróságok­kal való törődés, gyakran a munkahelyre való utazás is nehezíti helyzetüket. Mindezek ellenére a vevők szempontja kell hogy elsődleges legyen. DEÁK TEREZ Mi folyjon a csapból, avagy lakótelepi gondok... „Galántán lakom az Észak nevű lakótelepen, ahol több ezer ember él és nincs egy rendes üzlet, rengeteg a kisgyerek, de nincs óvoda, s ha esik az eső, az ember bokáig jár a sárban, mintha nem lenne elég az, hogy pár méterre a lakótömböktől húzódnak a sínek, éjjel-nappal za­katolnak a vonatok..."- írja Rózsa Marita galántai (Galanta) olvasónk. Ellátogattunk a lakótelepre. Igaz, hogy eső akkor nem esett, sárnak nyoma sem volt, a házak között füves területet, tiszta járdákat talál­tunk. Közben ráleltünk az üzletre, egy dobozkához hasonlítható épít­politikai tevékenységükben is. Szá­mos oklevelet, díjat kaptak az orszá­gos versenyekben, s a diákok tudo­mányos munkájában. Jól ismerik őket a SZISZ alapszervezeteiben, a Honvédelmi Szövetség szerveze­teiben, gyakran fordultak meg a leg­kisebbek, a pionírok között is. Négy év alatt több száz órát dolgoztak társadalmi munkában, segítséget nyújtva népgazdaságunknak. A fiatal tisztek hozzátartozóik je­lenlétében átveszik dr. Jirí Reindl kandidátustól, az akadémia rektorá­tól okleveleiket, a legjobbak közül egyúttal doktori címet is kapnak. Ezután megkoszorúzzák az elesett szovjet hősök emlékművét, ezzel is emlékezetessé téve tanulmányaik ünnepélyes befelyezését. ANTON PEČ ményre. Bent öt ember tartózkodott, nem hiszem, hogy mi is befértünk volna. A környező családi házak lakói is ebben vásárolnak. Az élelmi­szerbolt mellett egy modern, de szintén aprócska „zöldségest“ lát­tunk, ám az áruválaszték semmivel sem volt szegényebb, mint a főváro­si zöldségüzletek bármelyikében. S mivel bölcsödét, óvodát hiába ke­restünk, megkértük Emil Hončík mérnököt, a Galántai Városi Nemze­ti Bizottság közszolgáltatási, közle­kedési és kereskedelmi szakosz­tályvezetőjét, hogy tájékoztasson a lakótelep gondjainak megoldá­sáról.- Észak nevű lakótelepünk építé­se még javában folyik, ezért lehetsé­ges, hogy esős napokon itt több sár kerül az utakra, habár a teherautók számára a lakótelep szóién utat je­löltünk ki. Mire a lakók költözködni kezdenek, kész utak, járdák várják őket, s addig befejezzük a parkosí­tást is. Jelenleg 460 lakáskérvény vár elintézésre városunkban, ezért első­sorban a lakásra várók igényeit igyekszünk kielégíteni. Itt ebben az évben fejezzük be egy 32 lakásos lakótömb építését, a többit majd 1990 után kezdjük el. A járulékos létesítmények, mint az élelmiszerüz­let, az óvoda, egy 20 osztályos alap­iskola, a szolgáltatások háza és az étterem az ötéves tervidőszak végé­ig épülnek majd fel. Ezen kívül a most épülő tömb földszintjén is üzletek várják a lakókat. Ezen a la­kótelepen több mint 2000 ember él, de köztük nincs olyan elárusítónő, aki a jelenlegi ideiglenes élelmi­szerüzletünkben dolgozna - így munkaerőgondokkal is meg kell bir­kóznunk.- És mi a helyzet az óvodákkal?- Galánta bölcsődéi és óvodái je­lenleg fogadni tudják az Észak nevű lakótelepen élő gyermekeket is, s városunk területe nem olyan nagy, hogy a szülőknek több kilométeres utat kellene megtenniük a lakástól az óvodáig. (Erről a lakótelepen megkérdezett anyukák is így véle­kedtek). „Egyszeriben abbahagyták a me­legvíz-szolgáltatást, még május 23- án. Azután valaki kiírta az ajtóra, hogy június 8-ig nem is lesz meleg víz“ - folytatja levélírónk. - ,,Nagy nehezen átvészeltük ezt az idősza­kot, de azután jött a legbosszantóbb. Június 8-án déltől estig volt meleg víz, azóta újra nincs, csak egy cetli az ajtón, hogy műszaki okokból majd a jövő héten foglalkoznak a kérdéssel... Különben rengeteg esetben történt meg, hogy 2-3 napig nem volt meleg víz, olykor hideg sem." A Fűtőanyag- és Energiaipari Mi­nisztérium által 1987. november 19-én a hőgazdálkodásról hozott rendelet 5. paragrafusa 1. bekezdé­sének a) pontja egyebek között ki­mondja: amennyiben a hőenergia szolgáltatója nem egyezik meg más módon a megrendelővel, a hét leg­kevesebb 3 napján kell meleg vizet szolgáltatnia; ebből egy napon szombaton vagy vasárnap, s hét­köznap két egymást követő napon - tájékoztat bennünket a témával kapcsolatban Ján Karas mérnök, a galántai lakásszövetkezet energe­tikusa. Műszaki okok miatt megtör­ténhet, hogy nem tudunk meleg vi­zet szolgáltatni, de a hibákat általá­ban két héten belül ki tudjuk javítani.- Ilyen eset állt fenn ezen a lakó­telepen is - mondja Mikuláš Zárecký energetikus. Az évi kötelező karban­tartást május 23-tól június 8-ig ter­veztük, s ez alatt el is végeztük. Mikor működésbe hoztuk a kazánt, kiderült, hogy elromlott az égőfej. Azonnal hívtuk a bratislavai javító- szolgálatot, s ők egy héten belül megjavították a kazánt. Ezen a lakó­telepen ideiglenes kazánházaink vannak, gáz- és tüzelőanyag-füté- sesek; ebben az évben beszerelünk még egy olajfűtéseset is, s 90-ig fokozatosan áttérünk a termálvízfű­tésre. Levélírónk szerint 2 év alatt már negyedszer nem volt hosszabb ideig meleg víz a lakótelepen. Ács Róbert, a járási lakásgazdálkodási vállalat hőenergia-gazdálkodási osztályve­zetője adatokkal cáfolja ezt az állí­tást: 1987-ben 290 napon keresztül szolgáltattunk meleg vizet, egy alka­lommal három hétig műszaki hiba miatt nem volt meleg víz, tehát nem szegtük meg az előbb említett ren­deletet. A lakók kényelme, nyugalma a legfontosabb követelmények közé tartozik. Az ennek kialakításához szükséges feltételeket a város illeté­kesei - amint láthattuk - igyekeznek biztosítani. Úgylátszik azonban, hogy akadnak olyanok is közöttünk, akik azt szeretnék, ha a melegvíz­csapból egyben már sampon is foly­na... MADINÉ JAKAB GIZELLA ÚJ SZÚ 4 1988. VII. 14 TI SZT AVATÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents