Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-13 / 163. szám, szerda

Dolgozókollektíva tanácsa a Kassai (Košice) Nehézgépgyárban Kedvező változások Ezekben a hetekben a szokottnál is zajosabb lett az élet a több mint tízezer embert foglalkoztató Kassai Nehézgépgyár dolgozói körében. A szokottnál sűrűbben történt olyan, ami felkeltette az emberek érdeklő­dését. Munkahelyük, vállalatuk sor­sának alakulása került napirendre, s a tény, hogy az elkövetkező idő­szakban a vállalat minden dolgozója kifejtheti véleményét, és a későbbi­ek folyamán is részesévé válik a gazdasági célok meghatározásá­nak, s azok következetes teljesíté­sének. A vállalat dolgozói is nagy figyelemmel kísérik a hazánkban végbemenő gazdasági átalakítás fo­lyamatát, hiszen annak követelmé­nyei lehetőséget teremtenek szá­mukra, hogy részt vegyenek vállala­tuk irányításában, s így érvényesít­hetik javaslataikat, igaz a nagyobb felelősség is terheli őket az állami tervfeladatok teljesítéséért. E gondolatok jegyében értékelték a vállalat dolgozói a 8. ötéves terv­időszak első két évének gazdasági mérlegét, s azokat az eredménye­ket, melyeket az elmúlt év július 1 -tői kísérletező vállalatként elértek. Köz­ben a gazdasági átalakítás követel­ményeinek szellemében az állami vállalatról szóló törvény 28. paragra­fusa értelmében megválasztották a vállalati dolgozókollektíva taná­csát. Elsőként a kerületben A közgyűlés és a tanács a vállala­ti szocialista önigazgatás szervei­ként szerepel a szóban forgó tör­vényben. A Kassai Nehézgépgyár­ban - elsőként a Kelet-szlovákiai kerületben - a dolgozókollektívák küldöttközgyűlése - 190 résztvevő­vel - titkos szavazással választotta meg a 27 tagú tanácsot. A tanács alapján a jövőben is élvezni fogják választóik, munkatársaik bizalmát. Ezt a tényt František Gešvantner mérnök, a Kassai Nehézgépgyár vállalati igazgatója is megerősítette: - Alapos előkészület előzte meg a dolgozókollektívák küldöttértekez­letét, a tanácstagjelöltek kiválasztá­kozni, ezért igyekeznek áttérni a gazdaságosabb termékskálára. Kísérletező lett az elmúlt év július elsejétől a Kassai Nehézgépgyár, ami alapvető változásokat vont ma­ga után. Ezek közé sórolható a ter­melési eredmények értékelési szempontjainak módosítása, akár­csak a legyártott és értékesített ter­Gabriel Sala munka közben sát és végül megválasztását. Mi is­merjük az érintett dolgozókat, s ed­digi tapasztalataink alapján elmond­hatom, hogy az egyes munkahelyek kollektívái a legjobbak közül javasol­ták képviselőiket a tanácsba. Olya­nokat, akik képesek teljesíteni a leg­igényesebb feladatokat is. így a vál­lalati vezetéssel karöltve összhang­ba tudják hozni a társadalmi, a válla­Borisz Tlehasz (jobbról) az Uzsgorodi Turbogaz igazgatója és František Gešvantner a kassai vállalat igazgatója, kicserélik az együttműködési szerződést (R. Berenhaut felvételei) elnökévé Gabriel Sala szerszámké­szítőt, a Szocialista Munka Hősét, helyettesévé Pavel Láska mérnököt, titkárrá Ladislav šosták mérnököt választották. Gabriel Sala megválasztása után nyilatkozta:- Én és a tanács minden egyes tagja teljes mértékben tudatában va­gyunk annak, hogy a tanács a szo­cialista önigazgatás olyan kollektív végrehajtási szerve, amely felelős­séget visel a vállalat gazdasági és szociális tevékenységéért. Egyéb­ként hatáskörünket az állami válla­latról szóló törvény világosan meg­határozza, s ehhez tartjuk magun­kat. Szilárd meggyőződésem, hogy a dolgozókollektíva tanácsa, annak minden tagja aktív segítőtársa lesz vállalatunk gazdasági vezetésének a közös feladataink megvalósításá­ban. Olyan emberek kerültek a ta­nácsba, akik alaposan ismerik a vál­lalat és munkahelyük feladatait, problémáit és képesek is komoly, elkötelezett munkára mozgósítani munkatársaikat, de egyben felelős­séget is vállalni gazdasági és szoci­ális céljaik megvalósításáért. Mint a dolgozókollektíva választott szer­ve, igyekszünk ezt a felelősségérze­tet megosztani vállalatunk minden dolgozójával. A szocialista önigaz­gatás elve erre is kötelez bennünket, mint saját választott szervét. A vállalat vezetői és dolgozói re­mélik, hogy a tanács tagjai megfelel­nek az elvárásoknak, s munkájuk lati érdekeket dolgozóink érdekeivel, akiktől a bizalmat kapták. A legna­gyobb örömmel mondhatom, hogy vállalatunkban kedvezően változik az emberek gondolkodása és cse­lekvése, amit az elért eredményeink is igazolnak. Egyre igényesebb fela­datok várnak vállalatunkra, s remé­lem, ebben a szocialista ön­igazgatás megválasztott szerve hat­hatós segítséget nyújt a vállalat ve­zetőségének. Közös erővel, becsü­letesen végzett munkával igyek­szünk öregbíteni városunk több mint évszázados gépiparának jó hír­nevét. Mérleg Ha figyelembe vesszük a Kassai Nehézgépgyár eddigi eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a vállalat dol­gozóinak eme igyekezete már a ko­rábbi ötéves tervidőszakok folyamán is sikerekhez vezetett. Az utóbbi két esztendő mérlege szintén munkájuk eredményességét bizonyítja, hiszen az 1986-os évben 12,3 százalékkal növelték a terme­lést, tavaly elérték a 2 milliárd 590 millió korona termelési értéket. A 8. ötéves tervidőszak első két évében sikeresen teljesítették az exportfel­adatokat, és 30,9 százalékkal növe­kedett nyereségük. A vállalat idei gazdasági feladatai a korábbiaknál még nagyobbak, pél­dául a nyereséget - a tavalyihoz viszonyítva - 16 százalékkal kell növelniük, s a növekedés ütemét a későbbi években tovább kell fo­mékek alapján kialakított bérezés, vagyis a dolgozók anyagi érdekelt­ségének fokozódása. Az eddig szer­zett tapasztalatok alapján az új érté­kelési rendszer előnyei között tartják számon, hogy megváltozott az em­berek gondolkodása: a munkásoké és a műszakiaké egyaránt. Míg a múltban a rentabilitás, a termelési költségek kérdése kellően nem érin­tette a dolgozókat, ma már kezdik mérlegelni a hatékonyság tényezőit döntéseikben és munkájukban is. Az is megmutatkozik viszont, hogy me­lyek még a gyakorlatban finomítás­ra, módosításra, esetleg változtatás­ra váró szabályozók. A megoldandó problémák közé tartoznak egyebek mellett a készletgazdálkodás kérdé­sei, s a vállalatban kialakult véle­mény szerint átértékelésre van szükség az elvonásokkal kapcsola­tos szigorú szabályok esetében is. Intenzifikáciős tényezők A vállalat komplex intenzifikáciős programjában kulcsfontosságú sze­repet játszik a tudományos-műszaki fejlesztés, a termékinnováció, a kor­szerű termelési folyamatok gyakor­lati alkalmazása, s a nemzetközi együttműködés. A 8. ötéves tervidőszakra kidolgo­zott komplex program teljesítését ér­tékelve, František Gešvantner el­mondta, hogy a tervidőszak első két évében 652 millió korona értékű, magas műszaki-gazdasági színvo­nalú terméket gyártottak, ami az árutermelés csaknem 27 százalékát tette ki. Ezek közé sorolhatók példá­ul a CA-16, CAS-11 és CAV-11 típusú tartálygépkocsik. A sikeresen innovált termékek közé pedig a TSS 315/400 típusú darabolóautomata, amit a Nehézgépipari Müvek terme- lési-gazdasági egység legjobb ter­mékének nyilvánítottak. A piacon is keresett termékké vált, a Szovjetuni­óba ez idén ötöt exportálnak. Az értékelt időszakban sikerült üzembe helyezni nyolc robotizált munkahe­lyet. A korszerű munkafolyamatok alkalmazása két év alatt csaknem 50 millió korona költségmegtakarí­tást eredményezett. A nemzetközi együttműködés a gazdaságfejlesztés egyik jelentős intenzifikáciős tényezőjeként szere­pel a kassai vállalatban is. Első helyen érdemel említést az Uzsgo­rodi Turbogaz és a Kassai Nehéz­gépgyár közvetlen kapcsolata, ami az idén csaknem 250 ezer rubel értékű kölcsönös kereskedelmi for­galmat eredményez. Ez az együtt­működés főleg az építőipari gépek, fogaskerekek gyártására, szer­számkészítésre, gépek és alkatré­szek cseréjére, tehát kölcsönösen előnyös tevékenységre irányul. Ennek a két testvérvállalatnak az együttműködése is bizonyítja, hogy milyen lehetőségek rejlenek a gazdasági mechanizmus átalakí­tása elveinek alkalmazásában. Ezúttal immár a dolgozókollektíva tanácsának közreműködésével is. KULIK GELLÉRT Felkészültek a gabona felvásárlására SZÜKSÉG ESETÉN ÉJSZAKA IS FOGADJÁK A SZÁLLÍTMÁNYOKAT Hányszor elhangzott már aratás idején, hogy termelni tudunk, de a betakarítási és tárolási vesztesé­gek még mindig nagyok. A termés jelentős része a tarlón marad, más része pedig az útszéleken, a felvá­sárló központok udvarán vagy az ideiglenes tárolókban megy tönkre. Még hozzáfűzhetjük, hogy a nem megfelelő raktározás következtében sok gabona megpenészesedik és emi­att nem használható fel sem élelmi­szer-ipari célokra, sem takarmányo­zásra. A veszteségek megelőzésé­ről tehát nagyon is időszerű beszélni aratás elején. Erről volt szó a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzemé­nek köbölkúti (Gbelce) felvásárló központjában megtartott tanácsko­záson. Faludi Vince mérnöknek, az üzem igazgatójának elnökletével a mezőgazdasági vállalatok képvi­selői megbeszélték a felvásárlás szervezésével, a minőség megtartá­sával összefüggő feladatokat. Abból indultak ki, hogy a termésnek kisebb veszteséggel kell a jól előkészített raktárakba kerülnie. Többször is megemlítették a kölcsönös együtt­működés jelentőségét. Főleg azért, mert a múlt évben a meg nem értés, a fölösleges huzavona miatt egyes körzetekben időszakonként nem volt elég rugalmas a felvásárlás. Például a szógyéni (Svodín) Csehszlovák- -Szír Barátság Efsz a saját labora­tóriumában ellenőrizte a gabona nedvességtartalmát, de ezt az ered­ményt a felvásárló üzem dolgozói sok esetben nem ismerték el. Ami­kor azonban felülviszgálták a ned­vességtartalmat, az esetek többsé­gében kiderült, hogy a szövetkezet­nek van igaza. A felvásárló üzem igazgatója a termelő vállalatok képviselői által említett problémákkal kapcsolatban kifejtette, hogy a közös cél érdeké­ben az idén javítani kell az együtt­működést. Annál is inkább, mert a feladatok nagyobbak, a tárolási és egyéb lehetőségek pedig nem a leg­megfelelőbbek. A tervek szerint mi­nél több élelmiszer-ipari búzát kell felvásárolni, s elejét kell venni an­nak, hogy a jó minőségű búzát összekeverjék a gyengébb minő­ségűvel. Minden lehetőséget ki kell használni a gabona tárolásának és utókezelésének javítására. A járás­ban úgy néz ki a helyzet, hogy a šuranyi és az udvardi (Dvory nad Žitavou) központban az állami ala­pok feltöltésére felvásárolt gabonát el tudják helyezni. Ezzel szemben a köbölkúti körzetben - mivel az integrációs beruházással épülő bé- nyi (Bíňa) raktárt nem helyezhették üzembe - a termés 40 százalékát a mezőgazdasági vállalatoknál kell elraktározni. A tanácskozás résztvevői beható­an foglalkoztak a sörárpa-felvásár- lási feladatok teljesítésének lehető­ségeivel. Elhangzott, hogy a múlt évben sok volt a mulasztás és rossz a feladatokhoz való hozzáállás. A já­rásban megtermett ugyan a terve­zett mennyiségű sörárpa, de a ter­més a raktárakban sokat veszített a minőségéből, így a sörgyáraknak a tervezett mennyiség felét sem ad­hatták el. Ezért a kijelölt raktárakban az idén sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a termés szakszerű utókezelésének. A rövid tanácskozáson még sok egyéb gondról, problémáról esett szó. Kitűnt, hogy a hibák elkendőzé­se, a nem megfelelő hozzáállás és a mulasztások miatt a múltban jelen­tős károk keletkeztek. Igazat kell adnunk a felvásárló üzem igazgató­jának, aki figyelmeztetett arra, hogy ha a helyzet nem javul, akkor az idén megismétlődhetnek az orszá­got is érintő problémák. Valóban nem mindegy, hogy a népgazdaság milyen minőségű gabonát kap a ter­melőktől, hiszen a rossz alapanyag­ból nem lehet jó minőségű élelmi­szer-ipari termékeket és takarmány- keverékeket előállítani. Ezért nem időpazarlás az általános ellenőrzés után még egyszer körülnézni a rak­tárakban, rendben van-e minden, szakszerűen hajtották-e végre a fer­tőtlenítést stb. Célszerű foglalkozni ezzel a kérdéssel, ugyanis egyes raktárak csak részben ürültek ki ara­tás kezdetéig. Juhász Jenő, a Kö­bölkúti Efsz üzemgazdásza elmon­dotta, hogy a 120 tonna lencsét csak az idén júniusban szállították el tő­lük, pedig az ígéret értelmében erre még a múlt óv negyedik negyedé­ben sort kellett volna keríteni. így most gyorsan kellett elvégezniük a tatarozást, mert a tárolóba az új termésből 260 tonnát kell elhelyez­niük. A Kéméndi (Kamenín) Efsz- ben nem tudnak mit kezdeni az étkezési babbal. Kínálják fúnek-fá- nak, de nem akad rá vevő. A štúro- vói Állami Gazdaság képviselője azt kifogásolta, hogy a napraforgó és a borsó deszikálásához szükséges vegyszerek csak a 60 százalékát kapta meg. Mit felelhetett erre az érsekújvári felvásárló üzem igazgatója? Annyit, hogy az élet nem mentes a bosszú­ságoktól és nehézségektől. Aztán ő is panaszkodott. Például arra, hogy a lencse senkinek sem kell. Már a magyarországi Skála-Coop vállalatnak is feíkínálták, de az sem kapott a lehetőségen. A bab egy részét megvásárolná a Jednota, de nem tudnak megegyezni az árban. Ugyanis az történt, hogy a Kéméndi Efsz-tól a felvásárló üzem megvásá­rolta, de nem szállította el a termést, viszont a Jednota nem hajlandó megfizetni a tárolási költségeket. A problémát gyorsan meg kell olda­ni, mert a Jednotának - és a fo­gyasztóknak - a babra, a szövetke­zetnek pedig a tárolóra van szüksé­ge. Miért főjön a fejük a termelők­nek, amikor a bab még Bratislavában is hiánycikknek számít? Mélyen elemző és nagyon sok problémát felvető tanácskozás volt a köbölkúti központban. A felvásár­lók és a termelők nyíltan véleményt mondtak az egyes kérdésekkel kapcsolatban. A követendő példákat is felhozták. Amikor Szúcs György- gyel, a köbölkúti központ dolgozójá­val üzemlátogatásra indultunk, azt tapasztaltuk, hogy mindenütt ké­szülnek a gabona fogadására. A karbantartók mindent megtesznek azért, hogy a berendezések kifogás­talanul működjenek. Dávid István, a bényi nagyraktár vezetője megmu­tatta a szépen kimeszelt, fertőtlení­tett tárolókat. Nem csoda, hogy már harmadízben nyerték el az üzem igazgatójának és az FSZM üzemi bizottságának a vándorzászlaját. Pontos, alapos munkát láttunk min­denütt. Rubec Károly villanyszerelő például elmondta, hogy a kis kollek­tíva tagjai nem sajnálták az ünnep­napokat sem, amikor arról volt szó, hogy a lehető leghamarabb fel kell készülni az új termés átvételére és tárolására. Azt mondhatjuk tehát, hogy az érsekújvári felvásárló üzem dolgozói a lehetőségeknek megfelelően ala­posan felkészültek a gabona gyors átvételére. Úgy tervezik, hogy szük­ség esetén nyújtott műszakban fog­nak dolgozni és éjszaka is átveszik a termelőktől a gabonát, csakhogy minél hamarabb tető alá kerüljön a termés. BALLA JÓZSEF 234853485323235348485353535348484848

Next

/
Thumbnails
Contents