Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-11 / 161. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1988. július 11. XLI. évfolyam 161. szám Ara 50 fillér Biztonságot nyújtó koncepció A KGST múlt heti prágai tanácskozásának elsősorban az volt a feladata, hogy a küldöttségek megvitassák és elfogadják a szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991 -2005-ös évekre szóló kollektív koncepcióját, amely három ötéves tervidőszak tartalmára vetíti előre a tagországok gyártásszakosítási és kooperációs programjainak fő irányzatait. A 44. ülésszak ennek a feladatnak - a gondos előkészítő munkálatoknak is köszönhetően - teljes mértékben eleget tett, s ezzel a tagállamok olyan kulcsfontosságú dokumentumhoz jutottak, amely rendkívül értékes kiindulási alapot képez az egyes népgazdaságok termelési szerkezetének kölcsönösen egyeztetett átalakításához. Az európai tagországok többségénél ugyanis a termelési szerkezet átalakításának és a tudományos-műszaki haladás új feltételeihez igazodó fejlesztésének a szükségessége egyre nyomasztóbb követelményként hat, ám ebben az irányban az intézkedések kockázatos jellege, a kellő garanciák hiánya, s nem utolsósorban a munkaerő-átcsoportosítások szokatlan mértékű feladata miatt csak nagyon kevés előrehaladást sikerült elérni. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy olyan nemzetközi csúcsszínvonalat, amilyent a tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja feltételez, s amely nélkülözhetetlen a világpiacon való tartós érvényesüléshez, csak a termelés gyökeres szerkezeti átalakítása útján lehet elérni. Gyakran emlegetjük például, hogy a csehszlovák népgazdaság rendkívül sokoldalú termelési szerkezete, s ezzel összefüggésben a kutatási-fejlesztési irányzatok elaprózottsága súlyos tehertételként fékezi a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelését, s egyre érezhetőbben csökkenti termékeink világpiaci verseny- képességét a hagyományos gépipari és egyéb szakágazatokban. Hasonló helyzetben vannak más tagországok is, ahol úgyszintén a termelési szerkezet gyökeres átalakításával, az adott ország számára leginkább megfelelő kiemelt gyártási programok nemzetközileg szakosított fejlesztésével kell megteremteni a gazdaság intenzifikálásához, a hatékonyság növeléséhez szükséges alapvető feltételeket. Mielőtt azonban korlátoznák, illetve beszüntetnék a termelést egyes szakágazatokban, először gondoskodniuk kell arról, hogy az adott termékekből továbbra is biztosítva legyen a népgazdaság és a lakosság ellátása, ami a tervszerűen végrehajtott nemzetközi szakosítás útján válik lehetségessé. Nem véletlen tehát, hogy a prágai ülésszakon a küldöttségek figyelme erre a legfontosabb dokumentumra, s az ezzel összefüggő kérdésekre összpontosult. A tanácskozáson számos témakör szerepelt, de ezek mindegyike elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójával. Sok szó esett például a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakításáról, a KGST szakosított szerveiben és bizottságaiban végzett munka átszervezéséről, a gazdasági szabályozás elveinek és eszközeinek érvényesítéséről, elsősorban az áru- és pénzviszonyok problémáiról, az árképzési módszerekről, az árfolyamokról, a hitel- politikáról, a közös valuta és a nemzeti valuták kölcsönös átválthatóságának kialakításáról, valamint az együttmüködés új feltételeihez igazodó szervezési és jogi viszonyok megteremtéséről. A kollektív koncepció megvalósítása ugyanis olyan időszakra esik, amikor a tagországok többségében már az új gazdasági mechanizmus gyakorlata fog érvényesülni. Ez azt jelenti, hogy a központi szervek iránymutató és koordináló tevékenysége mellett az együttműködés tervezésének, szervezésének és végrehajtásának a súlypontja az önállóan gazdálkodó vállalatokra, kutatóintézetekre kerül át. Érthető, hogy egyes tagországok képviselői a 44. ülésszak vitájában nehezményezték az együttműködési mechanizmus átalakításának lassú ütemét, hiszen gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a gazdálkodó szervezetek közti közvetlen kapcsolatok fejlesztése, s főleg a közös vállalatok, szervezetek létrehozása és működtetése számos problémába ütközik az árpolitika, a pénzügyi elszámolás, a hitelezések, valamint a jogi és egyéb előírások területén. Ám az is tény, hogy ezek a problémák nem egyenlő mértékben jelentenek gondot az egyes tagországok számára, s így a megközelítésükben, értelmezésükben és magyarázásukban bizonyos eltérések is vannak. A szocialista gazdasági integráció új mechanizmusának kialakításában rendkívül sok tényező és körülmény játszik szerepet, ezért ebben a folyamatban nagyon fontos követelmény a megoldások fontossági sorrendjének a meghatározása, valamint a fokozatosan kialakuló lehetőségek minél gyorsabb kihasználása. Sok kihasználatlan lehetőség mutatkozik például a gazdaságpolitikai koncepciók kölcsönös egyeztetésében, a tagországok pénzügyi és árpolitikájának egyeztetését elősegítő tapasztalatcserék, szakmai konzultációk szervezésében. Nagyon sok hasznos tapasztalatot nyújthat az együttműködés új feltételeinek és módszereinek kísérleti bevezetése is a közvetlen gazdassági kapcsolatokba lépő vállalatok és egyesülések szűkebb körében, amelyek a későbbiekben általános érvényű megoldásokká válhatnak. Ilyen irányú kezdeményezések már most is vannak a közvetlen kapcsolatok szintjén, főleg csehszlovák-szovjet és lengyel-szovjet vonatkozásban, s a prágai tanácskozáson elhangzott felszólalások szerint rövidesen tovább bővül a nemzeti valutákban elszámoló, s a szerződéses árak gyakorlatát alkalmazó közvetlen gazdasági kapcsolatok köre. A kollektív koncepció elválaszthatatlan részét képezik azok a speciális komplex programok, amelyek a nem európai KGST-országok gyorsabb ütemű gazdasági fejlődését segítik elő, természeti adottságaik hatékony kihasználása alapján, s az európai tagországok közreműködésével. Jelentős lépésnek számít az a körülmény is, hogy közvetlenül a prágai tanácskozás előtt eredményesen zárultak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség immár 15 éve tartó tanácskozásai, s a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődése az eddiginél gyümölcsözőbb lehet mindkét fél számára, bár ennek az útjából számos akadályt kell még elgördíteni. MAKRAI MIKLÓS Nyikolaj Rizskov befejezte csehszlovákiai látogatását Fontos lépés az együttműködés fejlesztése terén A szovjet kormányfő Bratislavában • A vendég tiszteletére adott díszebéden Colotka és Rizskov elvtárs beszédet mondott • Koszorúzás a Slavínon és a Szlovák Nemzeti Felkelés terén • Látogatás a vágsellyei (Šaľa) Duslóban (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton Szlovákiában folytatta hivatalos baráti látogatását. A bratislavai várban délelőtt Ľubomír štrougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek jelenlétében a szlovákiai párt- és állami szervek tisztségviselőivel találkozott. Jelen voltak: Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Miloslav Hruško- vič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Ivan Knotek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Ott volt Viktor Lomakin és Jindŕich Ŕehoŕek, a két ország nagykövete, valamint Pjotr Kosztyikov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Ignác Janák tájékoztatta vendégét Szlovákia dinamikus fejlődéséről. Nyikolaj Rizskov az SZKT 19. országos értekezletén hozott határozatokat ismertette. A továbbiakban a KGST 44. ülésszakának eredményeiről beszélgettek. Nyikolaj Rizskov Ľubomír Štrougal társaságában a bratislavai Slavínon és a Szlovák Nemzeti Felkelés terén megkoszorúzta a hősök emlékművét. Ezután Peter Colotka feleségével díszebédet adott Nyikolaj Rizskov és felesége tiszteletére. Jelen voltak: Ľubomír Štrougal, valamint a szlovákiai párt- és állami szervek vezető tisztségviselői. A szívélyes baráti légkörben lezajlott díszebéden Peter Colotka és a szovjet miniszterelnök beszédet mondott. Colotka elvtárs egyebek között megállapította, hogy a szovjet kormányfőnek a csehszlovák vezetőkkel tartott megbeszélései fontos lépést jelentenek a csehszlovák -szovjet együttműködés elmélyítése Ignác Janák, Peter Colotka és Nyikolaj Rizskov a bratislavai repülőtéren és fejlesztése terén. A Szovjetunióval kifejtett testvéri együttműködésnek köszönhetően megszűnt Szlovákia évszázados elmaradottsága, s így Csehszlovákia fejlett, modern részévé vált. Az átalakítás jelenlegi időszakának jellemzője, hogy a folyamat a kommunista párt kezdeményezésére zajlik le. Beszédének végén Colotka elvtárs a KGST 44. ülésszakának határozatait méltatta. Nyikolaj Rizskov szívből jövő köszönetét mondott az SZLKP KB vezetőségének, a szlovák kormánynak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a szlovákiai meghívásért. Hangsúlyozta, hogy a szlovák nép áldozatos munkájával a kommunista párt vezetésével már sokat elért. A továbbiakban nagyra értékelte a Robot szovjet-csehszlovák társulás tevékenységét. Ezután a következő ötéves időszakra szóló népgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) mmr ■■ ■■ ■ ■■ ■ w Kozos kozlemeny Nyikolaj Rizskovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének csehszlovákiai látogatásáról (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására július 4-én és 8-9-én hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Nyikolaj Rizskov, Jókívánságok Mongóliába (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Gustáv Husák köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Dzsambin Batmönnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, a Nagy Népi Hural Elnöksége elnökének és Dumagijn Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének az ország nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 67. évfordulója alkalmából. A távirat szövege a következő: Kedves Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és népe nevében, valamint a saját nevünkben is őszinte elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hural Elnökségének, a Mongol Népköztársaság (Folytatás a 2. oldalon) az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A látogatásról közös közleményt adtak ki, amelyben egyebek között ez áll: A testvéri, szívélyes légkörben lezajlott megbeszéléseken a két kormányfő tájékoztatta egymást a társadalmi és a politikai életnek a két országban folyó átalakításáról és demokratizálásáról, valamint a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusán a gazdasági és a szociális fejlesztéssel kapcsolatban elfogadott tervek megvalósításáról, s áttekintette a csehszlovák-szovjet gazdasági, tudományos- műszaki és másfajta együttműködés helyzetét és távlatait. Ezenkívül eszmecserét folytatott az európai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. (Folytatás a 2. oldalon) ÜNNEPI ÜLÉS AZ ÉPÍTŐK NAPJA ALKALMÁBÓL Jelentős hozzájárulás a párt programjának megvalósításához A párt- és kormányküldöttséget Mikuláš Beňo vezette • Kitüntették az ágazat legjobb dolgozóit (ČSTK) - Együttes ülést tartott szombaton Prágában az Építőipari és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének Csehországi Bizottsága, valamint a Cseh Fejlesztési és Építőipari Minisztérium az építők napja alkalmából. A jelenlevők az elmúlt évre visszatekintve értékelték a négazdasági terv teljesítését és a munkakezdeményezés fejlődését. Jan Paleček, az említett szakszervezet csehországi bizottságának elnöke az ülésen szívélyesen üdvözölte, a Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára vezette párt- és kormányküldöttséget, valamint a többi vendéget. Bevezetőben Jaroslav Vávra, a Cseh Szocialista Köztársaság fejlesztési és építőipari minisztere értékelte a cseh építőipar eredményeit. Utána Mikuláš Beňo elvtárs szólalt fel. Hazánk legfelsőbb szervei nevében szívélyesen üdvözölte a csehszlovák építőipari dolgozókat ünnepük alkalmából, s köszönetét mondott az elmúlt év folyamán végzett munkájukért. Az építők napja szocialista hagyományaink szerves részét képezi. Alkalmat ad arra, hogy sokoldalúan értékeljük az építőipar társadalmi szerepének betöl- (Folytatás a 2. oldalon)
