Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-11 / 161. szám, hétfő

Közös közlemény Nyikolaj Rizskovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének csehszlovákiai látogatásáról Nyikolaj Rizskov befejezte csehszlovákiai látogatását (Folytatás az 1. oldalról) A csehszlovák fél tájékozódott az SZKP 19. országos értekezletének eredményeiről, amely tanácskozás fel­tárta a Szovjetunióban folyó átalakítás kezdeti szakaszának ellentéteit és ne­hézségeit, s egyöntetűen jóváhagyta az SZKP KB irányvonalát, amely a párt­munka lenini elveinek helyreállítását, a társadalmi élet minden területének demokratizálását, a politikai rendszer reformját és a radikális gazdasági vál­tozások következetes végrehajtását célozza. A konferencián kitűzött prog­ram megvalósítása lehetővé teszi a szovjet társadalom megújhodása for­radalmi folyamatainak meggyorsítását, azt, hogy teljes mértékben felhasznál­ják a szocialista népi igazgatás teljes gazdag potenciálját. A csehszlovák kormányfő hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák kommunis­ták és hazánk népe nagy érdeklődés­sel kísérték az SZKP 19. országos érte­kezletének munkáját. Ez a történelmi jelentőségű tanácskozás alátámasz­totta a szovjet társadalom forradalmi átalakításának visszafordíthatatlansá­gát, és kitűzte további fejlődésének útját. A konferencia eredményei Cseh­szlovákia népe széles rétegeinek tá­mogatására találnak, és ösztönzést ad­nak a csehszlovákiai szocialista építés igényes feladatainak megoldásához. Ľubomír štrougal szólt a gazdasági reformról, amely az ország gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsí­tására és a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek a termelésben való felhasználására irányul, ami hozzájárul a dolgozók életszínvonalának emelke­déséhez. Rámutatott azon intézkedé­sek jelentőségére, amelyeket Cseh­szlovákiában a szocialista demokrácia tökéletesítése és a nép irányításban való részvételének elmélyítése érdeké­ben teszünk. A felek megállapították, hogy a Csehszlovákiában és a Szovjetunió­ban végbemenő változások a két or­szág sajátosságai ellenére sokban azonosak. Ez új távlatokat nyit a cseh­szlovák-szovjet együttműködés foko­zatos további fejlődése és hatékonysá­gának növekedése előtt. A megbeszéléseken a fő figyelmet a Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra által tartott találkozón a két állam gazdasági integrációjának elmélyíté­séről született megállapodások végre­hajtására összpontosították. E megál­lapodások realizálása elősegíti a két fél termelési potenciáljának és a nemzet­közi szocialista munkamegosztás elő­nyeinek maximális hasznosítását. Kü­lön kiemelték annak sürgető voltát, hogy aktívabban munkálkodjanak a gazdasági együttmükdés új, prog­resszív formáinak meghonosításán. Ezenkívül értékelték az azon intéz­kedések végrehajtása terén követett eljárást, amelyekről a csehszlovák és a szovjet kormányfő korábbi találko­zóin állapodtak meg, s amelyek az újfajta gyártmányok közös kifejleszté­sének és előállításának meggyorsítá­sával kapcsolatosak. Ide sorolva azo­kat is, amelyek a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex tudományos­műszaki fejlesztési programjában sze­repelnek. Foglalkoztak továbbá a gyár­tásszakosítás és a kooperáció elmélyí­tésével, valamint a gazdasági együtt­működés mechanizmusának tökélete­sítésével. A felek megállapodtak: utasítják az illetékes csehszlovák és szovjet szer­veket, hogy továbbra is állapodjanak meg az árucsere és a gazdasági együttműködés optimális terjedelmé­ben az 1989. és az 1990. évre vonatko­zóan; ennek során az elért szintből és az elért eredményekből induljanak ki, s közben legyenek tekintettel a fizetési mérleg egyensúlyának jelenlegi kérdé­seire. Megelégedéssel állapították meg, hogy a csehszlovák-szovjet együttmű­ködés egyre sokoldalúbb és minőségi­leg új tartalommal töltődik meg. Mind­két országban új ösztönzést ad a nép- gazdasági integráció folyamatának a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés következő 15-20 évre szóló, közösen kidolgozott koncepciója, de a legna­gyobb figyelmet a következő ötéves időszakra szóló tervek egyeztetésére fordítják. A gyártásszakosítás és a kooperá­ció fejlesztésének fontosságából kiin­dulva Csehszlovákia és a Szovjetunió kész intenzívebben alkalmazni az együttműködés olyan új, kölcsönösen előnyös formáit, mint a közvetlen kap­csolatok, a közös vállalatok, tudós- és szakember-kollektívák, a nemzetközi társulások és konzorciumok létrehozá­sa (további országok közreműködésé­vel is). A gép- és az elektrotechnikai ipar területén kifejtett együttműködés táv­latairól eszmecserét folytatva kijelölték azokat a fő feladatokat, amelyeket kö­zös erővel kell megoldani. Emelni kell a kölcsönösen szállított termékek mű­szaki színvonalát, és javítani kell minő­ségüket, minél gyorsabban meg kell kezdeni az új gépek előállítását, s nö­velni kell a szovjet gépek, berendezé­sek és elektronikai ipari gyártmányok Csehszlovákiába való kivitelét. A felek hangsúlyozták, hogy aktívan elősegítik a KGST 44. ülésszaka hatá­rozatainak következetes végrehajtását, a KGST keretén belüli együttműködés mechanizmusának átalakítását, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fej­lesztését, s megteremtik a szükséges feltételeket a szocialista országok kö­zös piacának fokozatos létrejöttéhez. A nemzetközi kérdések megtárgya­lása során teljes volt a nézetazonos­ság a világhelyzet értékelésében. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az új politikai gondolkodás előmozdítja az államok közötti bizalom megszilárdítá­sát, s kifejezték, hogy készek megtenni mindent a nemzetközi ügyek pozitív irányzatainak erősítésére. Kiemelték Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök moszkvai csúcstalálko­zójának különös jelentőségét, amely találkozó a nemzetközi élet fontos ese­ménye volt. Fő eredménye az, hogy elmélyül a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikai párbeszéde, és konstruktív alap jött létre a két ország kapcsolatainak hosszútávú fejleszté­séhez. A csehszlovák fél ezzel kapcsolat­ban teljes támogatásáról biztosította az SZKP és a szovjet állam elvhű és rugalmas külpolitikáját, amely már meghozta az első pozitív eredménye­ket, elsősorban a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés for­májában. A felek megelégedéssel fo­gadták, hogy az egyezmény hatályba lépett, és rámutattak a leszerelési fo­lyamat következetes folytatásának szükségességére. Csehszlovákia és a Szovjetunió a jelenlegi időszak fontos feladatának tartja, hogy létrejöjjön a hadászati tá­madófegyverek állományának 50 szá­zalékos csökkentéséről szóló szov­jet-amerikai egyezmény, azzal a felté­tellel, hogy megtartják a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szer­ződést, s hogy ezt a szerződést az egyezmény érvényességének idején egyik fél sem mondja fel. Hosszú távon mindkét állam továbbra is nagy erőfe­szítéseket tesz az atomfegyverek foko­zatos megsemmisítésére, valamint a világbéke és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtésére. A megbeszélések résztvevői rámu­tattak arra, hogy az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszakán határozottan hallatszott a nemzetközi közösség szava, a béke, valamint az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ érdekében. Egyúttal azonban a régi gondolkodás sztereotí­piái is megnyilvánultak. A legfonto­sabb azonban az, hogy az ülésszakon olyan új eszméket és javaslatokat tűz­tek ki, amelyeket aktívan érvényesíteni kell a gyakorlati politikában. Az európai folyamat továbbfejleszté­sének határozott támogatása kapcsán a csehszlovák és a szovjet kormányfő rámutatott annak elsőrendű fontossá­gára, hogy kidolgozzák az európai fegyveres erők és konvencionális fegyverzetek állományának csökken­tésével foglalkozó tárgyalások gyors megkezdésének mandátumát. A kon­vencionális fegyverzetek csökkentésé­nek folyamatát a fennálló egyenlőtlen­ségek és aránytalanságok felszámolá­sával kell megkezdeni. A felek síkraszálltak a bécsi utóta­lálkozó olyan megfelelő politikai ered­ményekkel való mielőbbi befejezésé­ért, amelyek elősegítenék az európai folyamat minőségileg új szintre emelé­sét, összefognák a földrész minden országának a „közös európai ház“ fel­építésére irányuló erőfeszítéseit. A szovjet fél méltatta az európai gazda­sági fórum összehívására tett cseh­szlovák javaslat jelentőségét. Cseh­szlovákia és a Szovjetunió támogatja az európai gazdasági és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesz­tését és elmélyítését, s örömmel fo­gadja a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatfelvételét. A lépést a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítá­sához való hozzájárulásként értékeli. A Csehszlovákia és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a Varsói Szerződés tagállamai békekezdemé­nyezései megvalósításának, s támo­gatja más országok és politikai erők olyan konstruktív javaslatait, amelyek az európai kölcsönös bizalom megte­remtésére és a minden területen kifej­tett szoros együttműködés kiterjeszté­sére irányulnak. A szovjet fél nagyra értékelte azt a komplex kezdeménye­zést, amelyet Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán létesítendő bizal­mi, együttműködési és jószomszédsá­gi övezet létrehozására tett, s hangsú­lyozta gyakorlati megvalósításának fontosságát. Nyikolaj Rizskov tájékoztatott az Af­ganisztán körüli helyzet politikai ren­dezésére vonatkozó genfi megállapo­dások végrehajtásának menetéről, és figyelmeztetett arra, hogy a pakisztáni fél rendszeresen megszegi vállalt köte­lezettségeit. Ezzel kapcsolatban rámu­tattak Pakisztán különleges felelőssé­gére az előállott helyzetért és az Egye­sült Államok felelősségére is mint a genfi megállapodások szavatolójáé- ra. Kifejezték reményüket, hogy ezen országok vezetőségében végső soron a józanság és a nemzetközi közösség­gel szembeni felelősségérzet kereke­dik felül. A felek támogatásukról biztosítot­ták a kombodzsai nemzeti megbékélés folyamatát, s örömmel fogadták a viet­nami és a kambodzsai kormánynak azt a döntését, hogy 1988-ban kivonják a Kambodzsában tartózkodó vietnami katonai kontingens felét. Ezt konstruk­tív hozzájárulásnak tekintik a délkelet­ázsiai konfliktus megoldásához és a katonai feszültség a világnak ezen a részén való felszámolásához. A többi térség helyzetét megítélve súlyos aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti, a közép-európai és a dél-afrikai helyzettel kapcsolatban. Kifejezték eltökéltségüket, hogy aktí­van elősegítik a politikai rendezést a világon létező feszültséggócokban és konfliktusos helyeken. A kormányfők hangsúlyozták a kör­nyezetvédelemmel és a természeti erő­források ésszerű hasznosításával összefüggő globális problémák meg­oldásának sürgős szükségességét. Ezzel kapcsolatban mindkét fél kész aktivizálni a nemzetközi ökológiai biz­tonság szavatolására irányuló közös tevékenységet. A látogatás folyamán aláírták a csehszlovák atomenergetika fejlesz­tése terén való szovjet-csehszlovák együttműködés 2000-ig terjedő prog­ramját. Nyikolaj Rizskov őszinte köszönetét mondott a CSKP Központi Bizottságá­nak és a csehszlovák kormánynak vendéglátásáért, s mély megelégedett­ségét fejezte ki a tárgyalások eredmé­nyeivel kapcsolatban. A szovjet minisztertanács elnöke hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról) tervek egyeztetéséről beszélt. Vé­gezetül a KGST 44. ülésszakán ho­zott határozatokra utalt. Nyikolaj Rizskov Ľubomír Štrou­gal társaságában szombaton dél­előtt Szlovákia egyik legnagyobb vegyipari vállalatánál, a vágsellyei (Šaľa) Duslónál járt, s megtekintett több üzemegységet. Körútját a helyi Barátság Efsz-ben folytatta. Ezután a vágsellyei művelődési házban a Nyugat-szlovákiai kerület, a Galán- tai (Galanta) járás és Vágsellye tiszt­ségviselőivel s a Barátság Efsz tagjai­val találkozott. A kora esti órákban befejezte hi­vatalos, baráti csehszlovákiai láto­gatását, amelyet a CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívásá­ra tett. Az ünnepélyesen feldíszített bratislavai repülőtéren a szovjet kor­mányfőt a szlovák főváros dolgozói és fiataljai búcsúztatták. Jelen volt Miloslav Hruškovič, Viliam Šalgovič, Ivan Knotek és több más személyi­ség. A szovjet kormányfőt Ľubomír Štrougal, Ignác Janák, Peter Colot- ka, továbbá Rudolf Rohlíček, a szö­vetségi miniszterelnök első helyet­tese és Jaromír Johanes, a külügy­miniszter első helyettese kísérte a repülőgéphez. A különgép délután háromnegyed ötkor indult el Moszk­va felé. Jókívánságok Mongóliába (Folytatás az 1. oldalról) Minisztertanácsának és az egész mongol népnek országuk nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzel­mének 67. évfordulója alkalmából. Csehszlovákia népe nagyra érté­keli azokat az eredményeket, ame­lyeket a mongol dolgozók a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresz- szusán a szocialista társadalom to­vábbi dinamikus fejlesztésével kap­csolatban elfogadott határozatok végrehajtása terén ért el. Meggyő­ződésünk, hogy a mongol nép a párt vezetésével új kiemelkedő sikereket mutat fel a szocializmus építésének útján haladva a társadalom életének minden területén. Nagyra értékeljük a Mongol Nép- köztársaság elvhű békepolitikáját, az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli és a világbéke megszilárdítására s a biztonság rendszerének megte­remtésére tett kezdeményező és konstruktív erőfeszítéseit. Szilárdan hisszük, hogy pártjaink és államaink baráti és elvtársi együttműködése, amely a marxiz- mus-leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvein alapul, a jö­vőben sikeresen tovább fejlődik és mélyül barátsági s együttműködési szerződésünk és nemrégi megálla­podásaink szellemében mindkét or­szág nemzeteinek, a szocialista kö­zösség egységének, a nemzetközi haladásnak és a tartós világbékének az érdekében. További sok sikert kívánunk önöknek, kedves elvtársak és az egész testvéri mongol népnek a Mongol Népköztársaság sokoldalú fejlesztésére tett erőfeszítéseikhez. Alois Indra, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke táviratban köszöntötte Lo- dongijn Rincsint, a Nagy Népi Hu­ral elnökét az ország nemzeti ünne­pe alkalmából. A mongol nemzeti ünnep alkal­mából Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszter táviratban gratulált Ce- renpilijn Gomboszürennek, a Mongol Népköztársaság külügy­miniszterének. Ugyanebből az alkalomból a Szakszervezetek Központi Taná­csa üdvözlő táviratot küldött a Mon­gol Szakszervezetek Központi Ta­nácsának. Ünnepi ülés az építők napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) tését. Az ágazat dolgozói nagy csa­ládjának becsületes munkája nélkül nem születnének olyan művek, amelyekre egész társadalmunk büszke. Elismeréssel tartozunk az építőipari dolgozóknak azért, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak a párt gazdasági és szociális prog­ramjának megvalósításához. Az átalakítás forradalmi időszaka a mi­nőségért, a rendért és a műszaki színvonalért folytatott kemény küz­delem időszaka, s ez az építőiparra is teljes mértékben vonatkozik. A továbbiakban Benő elvtárs be­hatóan foglalkozott a beruházási problémákkal. Rámutatott annak fontosságára, hogy jól gazdálkodja­nak a munkaidővel, az alapanya­gokkal, a gépekkel, de ugyanígy az emberek kezdeményezésével és a költségvetési eszközökkel is. Az ágazat előtt álló konkrét feladatok ismertek, hiszen a CSKP XVII. kongresszusán a 8. ötéves tervben, valamint a párt központi bizottságá­nak 7. és 9. ülésén tűzték ki őket. Nem csak a minisztériumnak, ha­nem az egész ágazatnak kell szava­tolnia a megszabott politikai, gazda­sági és szociális stratégia valóra váltását. Az építőiparban is nagy súlyt kell helyezni a tudományos-mű­szaki fejlesztés eredményeinek fel- használására. Végezetül Benő elv­társ kiemelte, hogy a reszort új cél­jai, feladatai és módszerei is részét képezik az új gondolkodásnak. Az ülés végén a résztvevők a CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi és a cseh kormánynak, valamint a Szakszervezetek Köz­ponti és Csehországi Tanácsának levelet küldtek, amelyben kifejezik eltökéltségüket, hogy mindent meg­tesznek a CSKP XVII. kongresszusa által az építőipar elé kitűzött célok eléréséért. „A mozi az mozi“ Karlovy Varyban bemutatták a szlovák versenyfilmet (Munkatársunktól) - Mint minden fesztivál, ez is találgatásokkal indult. Mi nyújt majd nagyobb, izgalmasabb szóra­kozást: a játékfilmek versenye vagy az információs vetítések sorozata? Mit tarto­gat vajon a szabad fórum, az alkotók, az esztéták, a kritikusok és az újságírók véleménycseréje? Eljönnek-e a világhírű rendezők, és az „ötcsillagos“ sztárok? - A kérdésekre egyelőre nincs pontos válasz. Előlegként mindössze annyit: Kar­lovy Vary már igazi filmes életet él. Még el sem kezdődtek a vetítések, amikor a ren­dezvény színhelyén, a Thermal Szállóban futótűzként terjedt el a hír: Jiŕí Purš, a Csehszlovák Film vezérigazgatója, a fesztiválbizottság elnöke levelet kapott Miloš Formántól. A fesztiválújság aztán idézte is a New Yorkban élő rendező sorait: ,.Köszönöm a meghívást... meg­hat, hogy gondoltak rám. Ha nem most kezdeném el új filmem forgatását, semmi sem tartana vissza az utazástól. De most már nem mehetek, rengeteg a tenniva­lóm. Két év múlva viszont, ha újra meg­hívnak, ígérem ott leszek.“ Hat versenyfilmet mutattak be eddig. A norvégot, a kínait, az osztrákot, az NDK-belit, a lengyelt és a szlovákot. Vla­dimir Balco a Kolibán forgatott filmje, az Álláspont sajnos nem aratott egyértelmű sikert, noha a téma sokat ígért: egy negy­venöt év körüli szlovákiai régész örökös konfliktusa önző,' tisztességtelen kollégá­jával és annak karrierista védencével. Versenyen kívül vetítették Bernardo Serto/ucc/nak, Az utolsó tangó és a Hu­szadik század világhírű rendezőjének ki­lenc Oscart nyert legújabb alkotását, Az utolsó császárt. Ez a százhatvan perces, több mint ötven millió dolláros költségve­téssel készült film Pchu-i, a utolsó kínai császár életútját eleveníti fel, pontos ké­pet adva fogságának éveiről is. „Nem akarom bántani a tévét, de a mozi az mozi - nyilatkozta Bertolucci a film bemutatója előtt. - Ott mindannyian ugyanazt szeret­nénk álmodni...“ Az utolsó kínai császár gyönyörű álom - a vörös, a piros, a na­rancssárga ezernyi árnyalatában. Oliver Stone A szakasz című alkotása ugyancsak világsiker, de mert a vietnami háborút eleveníti fel, a néző két órán át szinte mást sem lát a vásznon, mint ke­gyetlenséget, öldöklést és vérfürdőt. Sto­ne filmje mindennek ellenére mégis érté­kes produkció, mivel tárgyilagosan, való­sághűen ábrázolja a történteket, s pon­tosan olyannak mutatja az amerikai kato­nákat, amilyenek akkor és ott, Vietnam­ban voltak. Bohumil Hrabal a vetítést követően reggel ennyit mondott csupán A szakaszról: „Két altatót vettem be a film után, mégsem tudtam aludni.“ Felkavaró alkotás a moszkvai Alek- szandr Proskin filmje, az ötvenhárom hideg nyara is, amely alig három hónap alatt két és fél millió nézőt vonzott a mo­zikba a Szovjetunióban. A Karéliában for­gatott filmet Tengiz Abuladze Vezetésé­vel együtt emlegetik, s nem véletlenül. Cselekménye 1953-ban játszódik, amikor meghalt Sztálin, és az őt követő Berija több ezer köztörvényes bűnözőnek adott amnesztiát. Ezek a gátlástalan, elvete­mült alakok megszámlálhatatlan rablást, gyilkosságot és erőszakot követtek el, felmérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozva. Brutalitás, vér és embertelenség szövi át Proskin filmjét, ennek ellenére mégis azt kell mondani: szép, tiszta, igaz munka az ötvehárom hideg nyara. (szabó) 1988. VII.

Next

/
Thumbnails
Contents