Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-09 / 160. szám, szombat

A lakosokért és a vendégekért KOMMENTÁLJUK .............................. ni—..................................... A túród völgykatlan egyik városa Turčianske Teplice. Több mint 700 éves múltra tekint vissza. Nevét nemcsak a szlovák nemzeti felkelés krónikájába írta be, de érdemeket szerzett a békés építőmunkában is. Ma már hétezer állandó lakosa van. A nemzeti bizottságok versenyében nyolc évvel ezelőtt járási elsők let­tek, 1985-ben pedig a fürdőhelyek szlovákiai versenyében kiérdemel­ték az SZSZK kormányának elisme­rő oklevelét.- Úgy igyekszünk fejleszteni a vá­rost, hogy az itt élők, de a gyógyu­lást kerešô emberek is jól érezzék magukat. Van termálfürdőnk, így a hét végén a vendégek száma megközelíti az ötezret, amit szintén figyelembe kell vennünk - tudjuk meg Milan Nemectől, a vnb elnö­kétől.-A legfontosabb, hogy az idén befejezzük a szennyvíztisztító állo­más építését, - viszi tovább a szót Ján Rešetár, a vnb alelnöke. - így aztán folytathatjuk a szennyvízcsa­tornahálózat építését, eddig csak a település felén épült meg. A vízve­zetéket már korábban lefektettük. Jelenleg az ivóvízforrások kapacitá­sának növelésén fáradozunk. A vá­ros több mint a felében már van gázvezeték. Az idén a Horné Rakovce-i lakó­telepen átadják az új bölcsödét és óvodát, így elérik, hogy minden gyermeket el tudnak helyezni a gyermekintézményekben. A jövő­ben nem fordul majd elő, hogy elin­tézetlen kérvények nyugtalanítsák a város vezetőit, de a lakosságot is. A gyermekintézmények fejlesztésé­hez a legnagyobb mértékben, 4,5 millió koronával, az Állami Fürdő járult hozzá.-A két alapiskolába, a gimnázi­umba, és a pedagógiai iskolába mintegy ezerkétszáz tanuló jár - je­gyezte meg Milan Cvik, a vnb titkára. - Szűkösen vannak, ezért a jövő tervidőszak első évében tizenhat tantermes iskola építését kezdjük el. Szükség van erre, mivel az iskolák­ba nemcsak a város, hanem a kör­nyező falvak gyermekei is járnak. Igyekszünk a tanulás jó feltételeit megteremteni, csökkenteni a zsú­foltságot, növelni a szaktantermek számát. A város lakosai nem ülnek ölbe tett kézzel. Tavalyi kötelezettségvál­Elena néni kertjét sokan megcso- ^ dálják (A szerző felvételei) lalásukat az év végére csaknem megduplázták. A Z akció beruházási részében 2 millió 270 ezer, a nem beruházási részében több mint négy millió korona értéket hoztak létre. A hét polgári bizottság is tevékenyen segít.- Úgy oldottuk meg, hogy a pol­gári bizottságok elnökei a tanácsta­gok soraiból kerültek ki. Ez egysze­rűsíti a munkát, a feladatok megha­tározását és az ellenőrzést, - mond­ja az elnök.- A polgári bizottság eredményes­sége a jó szervező és meggyőző munkán alapszik - egészíti ki az elmondottakat Ján Jerabka, a Dolná Štubňa-i városrész polgári bizottsá­gának elnöke. - Rendbetettük az iskola udvarát és szociális létesít­ményt építünk a sportpályán. A vá­rosba látogató turistákról sem feled­keztünk meg. Egy évvel korábban mi voltunk a legjobbak és az idén is mindent megteszünk, hogy helytáll- junk. Ebben a megbízatási időszakban állami beruházással kilencvenöt la­kás épült fel és további negyven- nyolc épül még fel a tervidőszak végén. A korábbihoz viszonyítva le­lassult az egyéni építkezések üte­me, elsősorban az építkezési telkek hiánya miatt. Ám hamarosan válto­zik a helyzet. Jövőre megkezdik an­nak a területnek a közművesítését, ahol kétszázötven családi ház épül­het majd fel.-A könyvesboltnak, a drogériá­nak a fürdő adott otthont, a négy éve felépült Nagy-Fátra fürdöpavilon- ban. Van korszerű élelmiszerbol­tunk, üzletházunk, a Jednotának áruháza is, de több üzlet régi, kiöre­gedett épületben van elhelyezve. Ennek ellenére inkább az ellátással vannak gondjaink. A hétezer lakos, a közel ötszáz fürdővendég, a hét­végén ide látogató ötezer turista jobb, folyamatosabb áruellátást igé­nyel. Egyetlen szállodánkat tataroz­zák. így a két kempingen kívül el­szállásolási lehetőségeink nincse­nek. Egy korszerű szállodára nem­csak a turizmus szempontjából vol­na szükségünk, hanem azért is, hogy a mozgásszervi és urológiai betegségekben szenvedők közül azok is felkereshessék fürdőnket, akik nem kapnak gyógyfürdői beutá- lót - tér át egy további gondjukra Ján Rešetár. A múlt évben megkapták a fürdő­városi statútumot, aminek előnye, de hátránya is van. Például a belvá­rosból teljesen ki kell tiltani az autó­kat, de a terelőutak még nem ké­szültek. el. S hogy a jövőben ne a maguk kárán kelljen tanulniuk, tapasztalatcserén jártak Sliačban és Bojnicében. Tudják, a közeljövőben sok mindent kell megoldaniuk, főleg a szolgáltatások fejlesztésében. Amióta a szolgáltatóház felépült, ja­vult ugyan a helyzet, de a borbély és a fodrászüzlet folyamatos üzemelte­tése még gondot okoz. A középüle­tek és a lakóházak tatarozására, a kiegészítő szolgáltatásokra a vá­rosi nemzeti bizottság kisüzemet lé­tesített, amelynek tavalyi bevétele már meghaladta a 3,4 millió koronát. Egy kis pékséget is beindítottak, amely naponta kétszáz darab kétki- lós kenyeret süt.- Városunkban évek óta sokan kapcsolódnak be a Virágos utca, virágos kert mozgalomba - tudjuk meg Milan Cviktől. A verseny több­szörös győztese a nyolcvanéves Elena Žabková. Kertje virágjainak elrendezése elárulja, hogy Cseh­szlovákia megalakulásának 70. év­fordulójára, a Vöröskereszt és a Vö­rös Félhold jubileumára készült. Miloslav Nemec Kertjét mindenki megcsodálja. Azt mondja, a férjétől tanulta a virágok ápolását, akit a Kertbarátok Szlová­kiai Szövetsége arany jelvénnyel tüntetett ki. A fürdő parkjában is szorgalmas munka folyik, új sétányok épülnek, virágsávok létesülnek. Ott, ahol egy­kor a kertészet volt, a közeljövőben gyermekpavilon épül.- Túlnyomó részben hazai fürdő- vendégeink vannak, de a jövőben főleg a német nyelvterülethez tarto­zó országokból is várunk betegeket. A bő forrású termálvíz lehetővé te­szi, hogy a fürdőt tovább bővítsük - mondja dr. Ľubomír čarvaga a für­dő vezetője. - Tagja vagyok az igaz­gatók tanácsának, így van beleszó­lásom a fejlesztésbe. A szennyvíz- tisztító állomás építéséhez hétmillió koronával járultunk hozzá. Az idén a műjégpálya építése is folytatódik. Szeretnék, ha a Z akció­ban épülő létesítmény elkészülne, s így erejüket, anyagi eszközeiket másra fordíthatnák. Terveik bőven vannak, de nem találnak partnere­ket. Nehezen érthető, hogy a város­ban lévő vállalati üdülők tulajdonosai miért nem tesznek többet, miért nem nyújtanak nagyobb segítséget, hi­szen az ó érdekük is a fejlesztés. A hétezer lakosú, jó természeti adottságokkal rendelkező fürdővá­ros sajátságos gondokkal küzd. A város vezetői minden tőlük telhe­tőt megtesznek, azért, hogy lakosaik és vendégeik is elégedettek legye­nek. Tudják azonban, évek szüksé­gesek ahhoz, hogy elképzeléseik valóra válhassanak. NÉMETH JÁNOS A szakmunkásképzés új összefüggései Július második felében a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa is megvitatta a szak­munkásképzés helyzetét, amely szorosan összefügg az átalakí­tással és a demokratizálással kapcsolatos időszerű és távlati feladatok teljesítésével. A szakmunkás-utánpótlás nevelése új összefüggésekbe kerül az állami vállalatról szóló törvények és az új gazdasági mecha­nizmussal összefüggő jogszabályok életbe lépésével. Munkás- osztályunk jövő nemzedékéről van szó, amelynek felkészültsége sokban függ attól, hogy miként képes alkalmazkodni a felgyor­sult tudományos-műszaki és társadalmi változásokhoz. Az SZKT és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa ülésén is méltán jutott kifejezésre az elismerés azokért az eredményekért, amelyeket az elmúlt évtizedek során a szakmunkásképzésben elértünk. Munkásosztályunk mai fejlettsége az 1948 februárja óta végzett céltudatos munka vitathatatlan eredménye. Ám nem állhatunk meg a megkezdett úton és változtatni kell azon is, ami már nem felel meg a jelen és a jövő követelményeinek. Az SZKT ülése rámutatott a szakmunkásképzés számos hiá­nyosságára. Nemcsak a szakmunkásképző intézmények, az üzemek és a reszortok címére hangzottak el e tanácskozáson nyílt szavak, de a szakszervezetek irányában is. A beszámoló és a vita is feltárta, hogy nem minden tekintetben van összhangban a munkásfiatalok elméleti és gyakorlati oktatása. Az oktatás kiszélesítése egyes vonatkozásokban háttérbe szorította a neve­lési kérdéseket, s ez például a tanulás és a munka iránti viszony lazulásában, a társadalmi kérdések iránti közömbösségben jutott kifejezésre. Ezek a jelenségek ismételten előtérbe állítják a család és az iskola mellett a társadalmi szervezetek - különö­sen a SZISZ és a szakszervezetek - nevelő szerepe elmélyítésé­nek kérdését is. Egyetérthetünk több felszólalóval, akik a munkásszakmákat megillető társadalmi megbecsülés megszilárdításának fontossá­gáról szóltak. Többen mutattak rá, hogy a legkülönbözőbb okok miatt még mindig kevés fiatal vállalja tudatosan a munkás­szakmát. A beszámoló nagyon nyugtalanítónak minősítette a munkásszakmákban a bérezés következetlenségeit, a fáradsá­gos munkafolyamatok megszüntetésének lassú ütemét, a még mindig jelenlevő béregyenlösdit. Azt is elmondták többen, hogy nem volt helyes lépés a szak- képzettséget bizonyító felszabadító levelek megszüntetése. Mindez, következményeit tekintve, csökkenti a munkásszakmák tekintélyét, a választott szakma feletti büszkeséget. Károsan hat a közvéleményre, elsősorban a szülőkre, akiknek döntő szavuk van gyermekük jövő hivatásának meghatározásában. Sok a teendő a szakmunkásképző intézetek szakoktatói állo­mánya színvonalának javításában, de vonatkozik ez a szaktanin­tézetek anyagi és műszaki felszereltségének korszerűsítésére is. A szakoktatók hiánya törvényszerűen az oktatási-nevelési folya­mat színvonala csökkentéséhez, sőt a munkavédelmi szabályok gyakoribb megszegéséhez vezet. Az SZKT IV. plenáris ülése határozatában foglalta össze a szakszervezetek feladatait a szakmunkás-ifjúság nevelésében. A szakszervezeteknek behatóbban kell foglalkozniuk az ipari tanulók és a nevelők, oktatók munka- és életkörülményeivel. Ám a szakszervezetek lehetőségei, jogai, felelőssége és kötelessé­gei a munkásfiatalokat érintő kérdésekben való közvetlen rész­vételén kívül a szocialista állammal, az állami intézményekkel, s nem utolsósorban a családdal való cselekvő együttműködés-1 ben is testet ölthetnek. Következésképpen a szakszervezetek aktív részvétele nélkül nem képzelhető el a munkásifjúság életét, nevelését és érvényesülését érintő kérdések maradéktalan meg­oldása. A jövő munkásnemzedékeiröl való gondoskodás a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom állandó, megtisztelő feladata. Helytállni ezen a téren ma egyeníő a jövő munkás nemzedékeinek magas fokú szaktudásáért s öntudatáért folyó küzdelemmel. Ettől is függ a társadalmi és gazdasági fejlődésünk meggyorsítá­sát célul kitűző program megvalósítása. SOMOGYI MÁTYÁS A párt szociálpolitikájának megvalósítása (Az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának üléséről) 1988. június 29-én megtartotta a járási konferencia utáni első ülését az SZLKP Komáromi Járási Bizott­sága. Az ülésen a felsőbb pártszerv képviseletében jelen volt Ladislav Sádovský, az SZLKP KB póttagja és Jaromír Algayer, az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottsága elnök­ségének tagja, a kerületi nemzeti bizottság elnöke. Ezúttal rendkívül széles körű té­ma került napirendre: a párt szociál­politikájának megvalósítása a járás­ban és távlatai a CSKP XVIII. kong­resszusáig terjedő időszakra. Az élet csaknem minden területét átfo­gó, számtalan, egymást átszövő és egymással kölcsönösen összefüggő problémát magába foglaló témát Varga Ernő, az SZLKP JB elnöksé­gének tagja, a járási nemzeti bizott­ság elnöke elemezte beszámolójá­ban. Kiemelte, hogy a CSKP rendkí­vüli szerepet tulajdonít a szociális kérdések megoldásának. Nem ke­vesebbet, mint a nemzeti jövedelem harmadát fordítjuk szociálpolitikánk megvalósítására. A járási nemzeti bizottság költségvetéséből 373 mil­lió korona szolgálja ezeket a célokat. Varga Ernő beszámolójában ala­posan elemezte többek között a la­kosság foglalkoztatottságának kér­déseit, középpontba állítva a dolgo­zókról való gondoskodás színvona­lát. Egyik fő problémaként vizsgálta a munkaerő-vándorlás okait. A járás üzemei közt olyan is akad, ahol ez meghaladja a 38 százalékot, s a já­rási átlag nem kevesebb, mint 19 százalék. A felmondások három fő oka az alacsonynak ítélt bér, a meg­oldatlan lakásprobléma és a rcssz munkahelyi légkör. A jelenlegi körül­mények között a vállalatok kevés stabilizációs lakást tudnak biztosíta­ni dolgozóiknak. Javulás 1995-ig nem várható, mivel a járásban eb­ben az időszakban mindössze 1900 lakás átadását tervezik, de legalább 2500-ra lenne szükség. A beszámo­ló rámutatott, hogy a lakosság szá­mához viszonyítva az felelne meg a kerületi átlagnak. A munkaerő stabilizálásának gondja azonos okokból nyomasztó az egyes mezőgazdasági üzemek­ben is. Ezek még ha rendelkeznek is megfelelő számú lakással, azonban azok korszerűtlenek, s higiéniai szempontból sem megfelelőek. Kor­szerűsítésükre nincsenek meg a szükséges eszközök, a felsőbb állami szervek segítsége nélkül eze­ket a problémákat képtelenek meg­oldani. Mint az a beszámolóból kitűnt, a járás falvaiban csökken a ma­gánépítkezések száma, s nem el­lensúlyozza ezt az sem, hogy a vá­rosokban valamelyest növekszik. A fiatalok lakásgondjainak megoldá­sa nem halad olyan ütemben, ahogy azt a járás gazdasági érdekei meg­követelnék. Ez egyik oka annak, hogy a fiatal szakemberek, röviddel munkába állásuk után távoznak a já­rásból, oda, ahol nagyobb keresetet és lakást ígérnek nekik. Még mindig mintegy 4400 dolgozó a járáson kí- _vül vállal állást. Ennek persze egyik oka, hogy lakhelyük közelebb esik Érsekújvárhoz (Nové Zámky) vagy Vágsellyéhez (Sala), mint a járási székhelyhez. Komáromhoz. Hiányát érzi a járás a főiskolát végzett műszaki szakembereknek. Annak ellenére, hogy a járásban, illetve magában a járási székhelyen jó hírű gimnáziumok és szakközép- iskolák vannak, kevés érettségizett fiatal jelentkezik főiskolára, s még kevesebb műszaki irányzatúra. A 145 főiskolára jelentkező közül most is csupán 42 jelentkezett mű­szaki, illetve természettudományi és matematikai irányzatra. A beszámolóban sok szó esett az egészségügyi szolgáltatások javítá­sáról, környezetvédelemről, az üze­mi és egyéb balesetekről, a dolgo­zók üdültetéséről és számos más kérdésről. A vitafelszólalások sok olyan fo­gyatékosságra hívták föl a figyelmet, amelyek sürgős intézkedést követel­nek. Ilyen egyes egészségügyi léte­sítmények szociális és higiéniai szempontból is tarthatatlan állapota, elavult fölszerelése. Két vagy három felszólaló is rá­mutatott egy, az előbbihez hasonló­an furcsa jelenségre. Azt panaszol­ták el, üzemükben a legszüksége­sebb szociális beruházásokat sem lehet megvalósítani, mivel a vállalat „beruházási stoppot“ rendelt el. Felszólalásukból az is kitűnt, hogy minden esetben nyereségesen gaz­dálkodó üzemről van szó, olyanokról azonban, amelyeknek nyeresége á vállalat kasszájába folyt be, s az belátása szerint rendelkezik vele. Az ábra ismerős, nem részletezem. Ez is egyik módja annak, hogyan lehet a jól gazdálkodó üzemeket a vállalati önkénnyel lezülleszteni: a feltétlenül szükséges szociális beruházások elodázásával megfosztani jól kép­zett szakmunkásaiktól. Az effajta „szociálpolitika“ nem csoda, ha a munkaerő elvándorlásával üt visz- sza. Legfőbb ideje tehát, hogy az új vállalati törvény rendelkezései ezek­ben a dolgokban is rendet teremt­senek. Az ülés lefolyásán, egész légkö­rén meglátszott, hogy a járási pártbi­zottság már keresi az új munkafor­mákat és -módszereket. Előkészíté­sébe - Anton Hlaváč vezető titkár zárszava szerint - a bizottság és az apparátus mintegy negyven tagját kapcsolták be. A vitafelszólalás le­hetősége mellett a résztvevők írás­ban nyújthatták be kérdéseiket, amelyekre az illető terület munkájá­ért felelős vezető adott választ. E körültekintő, alapos szervezésnek köszönhetően mind a beszámoló, mind pedig a vitafelszólalások több­sége lényegre irányuló, a hiányos­ságokat kritikusan föltáró volt, s a konkrét határozatoknak jó alapot biztosított. MORVAY GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents