Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-09 / 160. szám, szombat

Elérkezett a lépésváltás ideje Célunk a Nemzeti Front szervezetei tevékenysége hatékonyságának növelése Társadalmi viszonyaink átalakítá­sának, életünk további demokratizá­lásának szárnyait bontogató folya­matában megújuló, nyitottabb szem­lélettől vezérelve gondolnunk kell ar­ra is, hogy az új idők s az új, mind igényesebb feladatok lényeges vál­tozásokat, új szellemet követelnek Nemzeti Frontunkban is. Ez elha­nyagolhatatlanul fontos főként azért, mert a CSKP vezetésével benne tömörült pártok és szervezetek poli­tikai rendszerünknek olyan széles össznépi alapját képezik, amelynek az eddiginél jóval eredményesebb, formalizmustól mentesebb, nagyobb kezdeményezéstől áthatott tevé­kenysége híján szándékaink meg­valósítása megnehezülne, sőt - túl­zás nélkül -, lehetetlenné válna. Ez már csak abból is következik, hogy a forradalmi hagyományokra vissza­tekintő Nemzeti Front politikai párt­jai, valamint huszonöt társadalmi és érdekképviseleti szervezete - nem is beszélve a sorain kívül hasznos társadalmi munkásságot kifejtő csaknem háromszáz szervezetről és egyesületről - tagjának tudhatja fel­nőtt lakosságunknak mintegy 95 százalékát. A kezdeményezés felkarolásáért Hatalmas erő ez, amely évtizedek óta számos eredménnyel járul hoz­zá az ország gazdasági, szociális és kulturális felemelkedéséhez, főleg a választási programok megvalósí­tásához, békepolitikánk gyakorlásá­hoz, az emberek neveléséhez, a tagság szükségleteinek, érdekei­nek és kedvteléseinek kielégítésé­hez. Mindezt együttműködésben az állami szervekkel, kiváltképp a nem­zeti bizottságokkal. Viszont az is mind világosabban kirajzolódik előt­tünk, hogy ennek a szerteágazó te­vékenységnek a múltban volt és mindmáig van jónéhány kerékkötő­je, amelyeknek felszámolása igen nagy mértékben segítené ennek a roppant tömegenergiának kellő felszabadítását, az emberek száz­ezreinek és millióinak cselekvőbb bevonását, illetve beilleszkedését a politika kimunkálásába, a köz­ügyek igazgatásába. Ennek még távolról sem élünk minden lehetőségével. Persze ez csak következmény, amelynek van­nak meghatározó okai is. Felderíté­sük, elemzésük és megszüntetésük a jelen és a közeljövő tennivalója. Főleg az elmúlt hónapokban vezető párt- és állami szerveink nemcsak az elméleti megállapítások, hanem már a gyakorlati lépések síkján is rátapintottak a lényegre. Nevezete­sen arra, hogy elsősorban felülről kell véget vetni annak a helytelen szemléletnek és gyakorlatnak, amely a Nemzeti Front szerveit eléggé mellőzte a „fent“ hozott, egyébként többségükben vitathatat­lanul helyes döntések, határozatok különféle nézeteket szembesítő elő­zetes megvitatásánál. Olyan politikai és társadalmi kérdésekről van itt szó, amelyek széles népi rétegeket érintenek. A kedvező változás pél­dájaként említhetjük meg egyebek között az elmúlt hónapok társadalmi vitáit is egyes alapvető, immár a jövő útját egyengető törvénytervezetek­ről. Ez már egészen más dolog, mint a korábban nem egyszer előfordult eljárás, amelynek keretében a Nem­zeti Front szervezetei csak tudomá­sul vették a döntéseket és ezért nem minden esetben tanúsítottak meg­valósításukban kezdeményezőbb magatartást. Gátló körülmények Persze a Nemzeti Front szervei sem követték a múltban minden esetben azt az utat, amely az embe­rek mozgósításához, kezdeménye­zésük felkarolásához és nem else- kélyesedéséhez vezet. Nem egy­szer előfordult és sajnos még ma is előfordul, hogy gyámkodnak szerve­zeteik fölött, olyan részletekbe avat­koznak bele, amelyeknek megoldá­sát nyugodtan rájuk bízhatnák. S fé­kezőleg hatottak azzal is, hogy irdat­lanul sok különféle felesleges, író­asztalok fiókjainak aljába kerülő je­lentést, tájékoztatást, statisztikai adatot igényeltek tőlük, ami elbürok­ratizálódáshoz vezetett. Tették és teszik ezt ahelyett, hogy kellő for­mákban ösztönöznék az alapvető helyi és regionális feladatok önálló teljesítésére, a problémák megoldá­sára. Ezek a szervezetek így nem éltek eléggé sajátos lehetőségeikkel. Te­vékenységük igen sokszor átfedte egymást, formálisan tervezték és valósították meg akcióikat, hogy azokat lent és fent „kipipálhassák" a munkatervekből. Olyan tennivalót kívántak meg tagjaiktól, amelyek nem feleltek meg az adott szervezet jellegének, szerepének, mértéktele­nül felduzzasztották gyűléseik, a kü­lönféle szemináriumok, oktatások számát és nem egy közülük lebo­nyolításukban gépiesen másolta a pártban alkalmazott módszereket. Az NF szervezetei alsóbb szintű láncszemeiben a formalizmust, illet­ve a tagság és a tisztségviselők passzivitását éltette a demokratikus centralizmus helytelen értelmezése is. Főként az, hogy többnyire felülről szabták meg feladataikat, s elég gyakran megfeledkeztek ésszerű ja­vaslataik, kezdeményezésük kama­toztatásáról. Az ezzel kapcsolatos gondokat sokhelyütt és számos esetben tetéz­te és részben még ma is tetézi, hogy egyrészt a tennivalókat öncélúan vagy a legkisebb részletre is vonat­kozóan határozzák meg, függetlenül a rendelkezésre álló eszközöktől és erőktől, másrészt pedig utasítások „helyettesítik“ a rendszeres meg­győzést, a politikai munkát. S végül a szóban forgó szervezetek appará­tusi dolgozóit és önkéntes tisztség- viselőit megterhelik időigényes, sok­szor felesleges adminisztratív mun­kával, úgyhogy gyakran nem is ma­rad elég idejük arra, hogy közvetle­nül, személyesen segítségükre le­hessenek az alapszervezetek tag­ságának. Hadd jegyezzük meg, hogy ez a munkastílus - sajnos - e funkcionáriusok egy részének megfelel és meg is szokták. A helyzet javításának útja A Nemzeti Front vezető szervei az utóbbi időben javaslatokat dol­goztak ki ennek a helyzetnek gyöke­res megváltoztatására. Véleményük szerint a munka aktivizálásának el­sőrendű követelménye olyan feltéte­leket teremteni, hogy az NF és a benne tömörült szervezetek az eddiginél jobban vehessék ki a ré­szüket politikánk kimunkálásából, megvalósításából és gyakorlásának ellenőrzéséből. Többek között arról van szó, amit már említettünk. Va­gyis arról, hogy az NF illetékes szer­vei és szervezetei megtárgyalják a párt- és a kormányszervek, az egyes tárcák és a nemzeti bizottsá­gok előkészítés alatt álló döntéseit, amelyek érintik a társadalom és a la­kosság legfontosabb érdekeit, szük­ségleteit, illetve - jellegüknek meg­felelően - részt vállaljanak már ki­dolgozásukból is. Következeteseb­ben kellene élni azzal is, hogy az NF-nek valamint szervezeteinek központi bizottságai képviselőcso­portjaikat megbízhatják azzal, hogy törvénytervezeteket terjesszenek elő. Az ügy javát szolgálná, ha ezek a szervek az eddiginél gyakrabban javasolnák a kormányoknak és a tárcáknak szervezeteik tagsága és a társadalom időszerű kérdéseinek közös programokra és döntésekre épülő megoldását. El kell érni továbbá azt is, hogy a nemzeti bizottságok az NF szerve­it és szervezeteit javaslataik alapján az eddiginél jobban bevonják a köz­ségek, a városok, a járások és a ke­rületek problémáinak rendezésébe. Új gondolkodásmódról tanúskodó javaslat, hogy ezek a szervek és szervezetek a nemzeti bizottságok­kal karöltve vitassák meg a legfonto­sabb helyi regionális kérdéseket is, amilyen egyebek között a szolgálta­tások, a kereskedelem, a közleke­dés fejlesztése, az egészségügyi el­látás kérdése, a környezetvédelem tökéletesítése stb. Ennek érdekében jobban kell felhasználni a nyilvános gyűlések adta lehetőségeket is. Magukban az NF szerveiben és szervezeteiben jobban érvényesül­hetnének a szocialista demokrácia „játékszabályai“ s el kell mélyíteni bennük az önigazgatást. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Elsősorban is a nyílt véleménycserét, a tagság helyes észrevételeinek nemcsak tu­domásul vételét, hanem a lehetősé­geknek megfelelő megvalósítását is. Ezen túlmenően a tisztségviselők megválasztása módjának további demokratizálását, beleértve az alap­szervezetek hozzászólási jogának elmélyültebb alkalmazását, a titkos szavazást, esetleg több jelölt közül. S természetesen azt is, hogy a vá­lasztott szervek tekintélye és szere­pe növekedjen, döntéseiket testüle­tileg hozzák meg és figyelmük ne a részletekre, hanem a lényeges kérdésekre összpontosuljon. Elke­rülhetetlenül ésszerűsíteni kell az NF szervei központi apparátusának munkáját is, munkatársainak egy ré­szét átirányítva a járási szervek, esetleg az alapszervezetek segítsé­gére. Az NF irányító szerveinek ugyanis ez utóbbiakban kell látniuk azt a fő láncszemet, amellyel szoros kapcsolatban kell állniuk s amelynek munkáját hatékonyan elő kell moz­dítaniuk. Mindez szerves része azon álta­lános követelmény megvalósításá­nak, hogy minden szinten alaposab­bá váljon a Nemzeti Front szervei­nek tevékenysége. Vagyis annak, hogy az állami szervekkel együttmű­ködésben figyelmüket a kulcsfelada­tokra és problémákra irányítsák és tüzetesen foglalkozzanak a lakos­ság valamint az egyes szervezetek észrevételeivel és javaslataival, job­ban általánosítsák tapasztalataikat. Ezt a célt szolgálná többek között az NF-szervek összetételének javítása, szervezetei felelősségének, jogkö­rének és gazdasági önállóságának növelése, a politikailag szervezetlen emberek, a nők és az ifjúság na­gyobb mérvű bevonása a munkába csakúgy, mint az elburjánzott admi­nisztrálás megszüntetése. A Nemzeti Front vezető szervei által végrehajtott helyzetfelmérés ilyen és ehhez hasonló következte­tései nemcsak megfontolást érde­melnek, hanem a már megkezdett folyamat részeként minden szinten a fokozatos gyakorlati megvalósítá­sát is. Egyes kérdésekben eltérőek lehetnek és lesznek is a vélemé­nyek, de abban nyilván megegyez­nek majd, hogy ezen a fontos terüle­ten is elérkezett a lépésváltás ide­je. (gály) A vŕtkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár szennyvíztisztító berendezések előállításával járul hozzá a környezetvédelmi céljaink eléréséhez. A gyakorlatban kipróbált berendezéseknek kiválóak a műszaki paraméterei, s alacsony az energiaszükségletük. Az első ilyen tisztítót az Ostrava-martinovi Húskombinátban szerelték fel. A képen Vladimír Marek üledékmintát vesz. (Petr Berger felvétele - ČTK) Új feladatok - új módszerek A járási és kerületi pártkonferen­ciák után nagyobb pezsgés, aktivi­tás és hasznos vita tapasztalható társadalmi életünk minden területén. A 8. ötéves terv két éve eredményei­nek és hiányosságainak nyílt és részletes feltárása megmutatta azo­kat a feladatokat, melyeket a jövő­ben teljesítenünk kell. Mezőgazda- sági üzemeink is keresik azokat az új módszereket, amelyek segítségével növelni tudják a termelés hatékony­ságát, javítani lehet a minőséget, csökkenteni az önköltséget s általá­ban eredményesebbé és gazdasá­gosabbá tenni a termelést. így van ez a görgői (Hrhov) Béke Egységes Földműves Szövetkezetben is. A fel­adatokról, eredményesebb munka- módszerek kereséséről beszélge­tünk Körtvély Károllyal, a szövetke­zet pártszervezetének elnökével.- Az irányítás, a vezetés, a ter­melési módszerek megválasztása - mondja a pártelnök - elsősorban magas fokú szakmai és politikai fel­készülést igényel. Vitathatatlan, hogy ezek elválaszthatatlanok egy­mástól. Az is tény, hogy az állandó és sokoldalú továbbképzés nélkül a célok elérhetetlenek. Legfontosabb feladatunk a gazdaság minden ága­zatában emelni a termelés színvo­nalát. Igaz, hogy a mezőgazdasági termelés és az eredmények nagy­ban függnek az időjárástól, de az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jó szervező munkával, az ag­rotechnikai előírások szigorú betar­tásával a szeszélyes időjárás elle­nére is érhetők el jó eredmények. Célunk, hogy a kalászosokból négy tonnánál, kukoricából öt, hüvelye­sekből pedig három tonnánál ala­csonyabb hektárhozamot ne érjünk el. Ez a mennyiség természetesen a tudományos módszerek alkalma­zásával évről évre növelhétő.- És a takarmánytermesztés?- A növénytermesztés legfőbb ágazata a takarmánytermesztés. Ezen a téren van a legtöbb javítani­valónk, különösen, ami a minőséget illeti. Ezért ma már főképpen fehér­jedús takarmányt termelünk. A ka­szálás és a begyűjtés jó ütemben halad s az eredményekkel elégedet­tek lehetünk. Szálas takarmányból eddig annyit gyűjtöttünk be, mint tavaly egész évben. így a következő kaszálásokkal együtt harminc szá­zalékos többlettel számolunk. Az ál­latállomány részére vetettünk har­minc hektáron takarmányrépát, itt harminc tonnás hektáronkénti átlag­ra számítunk. Az eddigi eredménye­ink szerint a tél folyamán nem lesz­nek takarmánygondjaink. Erre nagy szükségünk is van, ha az állatte­nyésztés terén kitűzött céljainkat el akarjuk érni.- Hallhatnánk erről is valamit?- Elsődleges feladatunk a tejter­melés növelése. Jelenleg az egy tehénre eső évi fejési átlag 3400 liter. Ezt az év végéig 3500 literre szeret­nénk növelni. A fejőstehenek és a hízómarhák számát is növelni akarjuk. A hízómarhák napi súlygya­rapodása most mindössze 50 de­kagramm, a cél napi 70 dekás súly- gyarapodás elérése s így a hizlalási idő lecsökkentése. A juhtenyésztés terén rátértünk a gyapjú- és a hús­termelésre, egy juhtól öt kilogramm gyapjú nyírását tervezzük. Jelenleg 4,80 kilogramm az átlag.- Foglalkozik a szövetkezet zöld­ségtermesztéssel is?- A mezei zöldségtermesztést harminc hektáron végezzük. Sárga­répát és petrezselymet termesztünk. Sárgarépából harminc, petrezse­lyemből tizenkét tonnás hektárho­zamra számíthatunk. Új raktárt épí­tünk, a jövőben magunk végezzük el a válogatást és a csomagolást, s mi szállítjuk el az üzletekbe. Célul tűz­tük ki a termőföld növelését is, 182 hektáron már elvégeztük a meliorá­ciós és rekultivációs munkálatokat. A Tornapatak mentén nyolc kilomé­teres szakasz szabályozásával 370 hektár szántóterületet nyerünk. Tervbe vettük 320 hektár vetés ön­tözését, s reméljük, hogy rövidesen megkezdhetjük a kijelölt területek öntözését. FECSÓ PÁL Ismét kevés a pótalkatrész alaktrészeket, speciális csöveket és öntözőberendezéseket forgalmaz­nak. Sokan keresik a Zetor 16 145 típusú traktorokat, de akárcsak a korszerű szalmakocsik, ezek is hiánycikknek számítanak. Szalma- présből szintén kevés volt. Ezzel szemben Bizon kombájnt akár most is vásárolhat bármelyik üzem, ha a két járás részére érkezett kilenc NDK-gyártmányú gépből nem ka­pott vagy az átlagosnál gyorsabb ütemben szeretné felújítani a gép­parkját. Az ígéret szerint még két DON típusú szovjet kombájn érke­zését várják ebben a központban. És a kertbarátok gép- és pótalkat­rész-ellátása? Az ő helyzetük még az említetteknél is mostohább. A ke­resett, NDK-gyártmányú rotációs kapák behozatala az idén szünetel, a magyar egytengelyes Robi kerti traktorok szállítása akadozik, a jičíni Agrozetnél gyártott Vari kistraktorotf forgalmazási jogát pedig a kereske­delmi konszernvállalat holiči kiren­deltsége kapta meg. Néhány sorban ennyiszer leírni ezt, hogy nincs, hiánycikk... Mi en­nek az oka? Czibor Miklós mérnök szerint az, hogy a gyártó vállalatok nem reagálnak kellő rugalmassag- gal a keresletre, és talán nem is készültek fel kellőképpen a pótalkat­részek iránti növekvő kereslet kielé­gítésére. Nem beszélve arról, hogy a gyártó vállalatoknál lassan változ­tatják a termelés szerkezetét. Ez is közrejátszik abban, hogy az Agrozet dunaszerdahelyi kirendeltségénél a közel 22 millió koronás raktárkész­let jelentős hányadát olyan pótalkat­részek képezik, amelyek iránt nincs, vagy csak minimális a kereslet. így aztán az idei aratás megintcsak nem lesz mentes az alkatrész-beszerzési gondoktól. Sajnos. SZITÁS GABRIELLA DJ SZÍ 1988. VII. A legfontosabb nyári munka kez­detén évről évre felmerül a kérdés, vajon lesz-e végre aratás pótalkat- rész-ellátási gondok nélkül? Ezt kérdeztük mi is Czibor Miklós mér­nöktől a zvoleni Agrozet kereskedel­mi konszernvállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) körzeti kirendelt­ségének vezetőjétől. A válasz, hogy tudniillik az idei gabonabetakarítás sem lesz problémáktól mentes, nem lepett meg különösebben. Ugyanis a mezőgazdasági vállalatok vezetői­től gyakran halljuk, hogy több hazai és külföldi géphez szinte lehetetlen bizonyos pótalkatrészeket besze­rezni. Az elosztás átszervezését köve­tően a Nyugat-szlovákiai kerületben az előző évekhez viszonyítva bizo­nyos javulás tapasztalható, de még korántsem kielégítő az ellátás. Pél­dául az Agrozet említett körzeti ki- rendeltségénél sok minden megvál­tozott, mégis sok a szervezési prob­léma, és gyakran félreértést, bonyo­dalmat okoz, hogy az átszervezés címén a körzeti elosztóhelyeket sza­kosították. Újabban a kombájnok pótalaktrészeit a seredi raktárban, a traktorokét a nyitraiban (Nitra) kell keresni stb. Igaz, hogy a mezőgazda- sági vállalatok által igényelt alkat­részt a területileg illetékes Agrozet- kirendeltség feladata beszerezni, előteremteni, csakhogy a vállalatok egyelőre nem nagyon igénylik ezt a szolgáltatást. Úgy gondolják, gyor­sabban, biztosabban hozzájutnak a hiányzó pótalkatrészekhez, ha maguk veszik kézbe az ügyintézést. Hogy milyen feladatot kapott a szakosítást követően a Komáromi (Komárno) járást is ellátó dunaszer­dahelyi központ? Elsősorban boro- nákhoz, műtrágyaszórókhoz, len­gyel gyártmányú permetezőgépek­hez, répafejelókhöz szükséges pót-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents