Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-06 / 157. szám, szerda
Az SZKP 19. országos konferenciájának dokumentumai Határozat a jogi reformról 1. Az országos pártkonferencia megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1985 áprilisi ülése óta jelentős intézkedések születtek az átalakítás jogi biztosítására. Ezek az intézkedések azonban csupán a kezdetét jelentik a szocialista jogállam kialakításával kapcsolatos nagyszabású munkának. A következő években az országban átfogó jogi reformot kell bevezetni, amely biztosítani hivatott a törvények uralmát a társadalom életének minden szférájában, erősíteni kell a szocialista jogrend fenntartásának mechanizmusait a néphatalom fejlesztésével. 2. Ezzel összefüggésben különösen fontos a Szovjetunió, a szövetséges és az autonóm köztársaságok legfelsőbb hatalmi szervei törvény- alkotó tevékenységének javítása, ez az alkotmányos rend megszilárdítására, a társadalmi viszonyok legfontosabb területeit szabályozó szovjet törvények szerepének következetes fokozására irányul. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy mindaz megengedett, amit nem tilt a törvény. Különösen fontos demokratizálni a törvényhozó folyamatot, s itt a nyilvánosságra, a törvényjavaslatok szakszerű, tudományos értékelésére és széles körű társadalmi megvitatására kell támaszkodni. 3. A jogi reform elidegeníthetetlen része a törvényalkotás alapos felülvizsgálata, rendszerességének biztosítása. A gazdálkodás, a közélet humanizálása és demokratizálása, a törvénysértések megelőzésének tökéletesítése új feltételeinek szempontjából lényeges változásokat kell végrehajtani a tervezésről, a szocialista tulajdonról, a pénzügyi, adó- és gazdasági viszonyokról, a környezetvédelemről szóló törvényekben, a polgári jogi normákban, a munka-, a lakás-, a nyugdíjügyi és a dolgozók életét érintő más kérdésekben. Radikálisan felül kell vizsgálni a büntető, a közigazgatási, az eljárási törvényalkotást. Elsőrendű figyelmet kell fordítani a személyiség jogi védelmére, a szovjet emberek politikai, gazdasági, szociális jogainak és szabadságjogainak szavatolt érvényesítésére. Ugyanakkor fokozni kell minden egyes állampolgár felelősségét munkahelyi kollektívájával, az állammal és a társadalom egészével szemben. Annak érdekében, hogy a törvények és a kormányrendeletek szigorúan összhangban álljanak a Szovjetunió alkotmányának követelményeivel, hasznos lenne egy alkotmány-felügyeleti bizottság létrehozása és az ellenőrző tevékenység fokozása, hogy a minisztériumi rendeletek szigorúan tiszteletben tartsák a törvényes rendelkezéseket. Ezeknek a rendeleteknek a számát lényegesen csökkenteni kell. 4. A konferencia az átalakítás egyik jelentős feladatának tartja, hogy a szocialista demokrácia rendszerében növekedjen a bíróságok szerepe. Jelentős mértékben erősíteni kell a szovjet igazságszolgáltatás olyan elvei érvényesítésének a garanciáit, mint a megtárgyalási elv, a nyilvánosság, az ártatlansági vélelem feltétlen betartása, a törvénysértőkkel szembeni elfogultság és elnéző magatartás megengedhe- tetlensége. Fokozni kell a bíróságok tekintélyét, biztosítani kell a feltétlen bírói függetlenséget s azt, hogy kizárólag a törvénynek legyenek alárendelve, konkrét intézkedéseket kell meghatározni arra az esetre, ha beavatkoznának munkájukba. A bírók függetlensége megszilárdításának egyik garanciája lesz, ha a járási, városi, körzeti, kerületi és határterületi bírókat a felettes népi képviselői tanácsok választják meg, s ha számukra hosszabb megbízatási időszakot határoznak meg. Az igazságszolgáltatás objektivitásának, valamint a népi ülnökök szerepének és felelősségének fokozása érdekében célszerű növelni számukat a legbonyolultabb bírósági esetek megtárgyalása során. 5. A gazdasági reform, az önelszámolás, az önigazgatás és az önfinanszírozás feltételei között szükséges az állami döntőbíráskodás hatáskörének bővítése a szerződéses fegyelem erősítésében, a vállalatok és szövetkezetek jogainak védelmében. Lényegesen növelni kell az igazságszolgáltatási szervek szerepét, a népi képviselői tanácsok, a minisztériumok, a főhatóságok és gazdasági szervezetek jogsegélyszolgálatát. 6. Lényegesen fokozni kell az ügyészség felelősségét, teljes mértékben helyre kell állítani az ügyészi felügyelet lenini elveit, ennek feladata a törvények betartásának, egységes magyarázatának és egységes érvényesítésének a szigorú ellenőrzése, a szocialista törvényesség megsértése elleni kitartó harc, bárki is kövessen el törvénysértést. E feladat teljesítése érdekében tovább kell erősíteni az ügyészek függetlenségét és ki kell zárni, hogy bármiféle nyomás nehezedjen rájuk és bárki beavatkozzék tevékenységükbe. 7. Állandó figyelmet követel a rendőrség (milícia) munkájának javítása, a belügyi szervek munkatársai kulturáltságának és szakmai hozzáértésének növelése, a szocialista törvényesség legszigorúbb betartatása, a dolgozókollektívákkal és a lakossággal fenntartott kapcsolataik erősítése, a visszaélések kiküszöbölése. Annak érdekében, hogy a belügyi szervek lehetőségeit jobban használjuk ki a bűnözés elleni harcban, célszerű a bűncselekmények nagyobb részének a kivizsgálását a belügyminisztérium vizsgálati apparátusánál összpontosítani, s ezt az apparátust önállósítani kell, nem szabad a köztársasági és a helyi belügyi szervek hatáskörébe helyezni, fokozni kell a vizsgálók felelősségét, meg kell szilárdítani tevékenységük törvényességének jogi garanciáit és ugyancsak fokozni kell az előzetes vizsgálat feletti ügyészi felügyeletet. 8 A konferencia nagy jelentőséget tulajdonít az ügyvédi intézménynek mint az önigazgatáson alapuló, az állampolgároknak, az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek jogsegélyszolgálatot nyújtó szervezetnek. Bővíteni kell az ügyvédek részvételét az előzetes vizsgálatokban és a bírósági tárgyalásokon. 9. Halaszthatatlan feladat a jogi reform személyi feltételeinek a biztosítása, amely feltételezi azoknak a jogászoknak a kiválasztása, nevelése, felkészítése és szakmai fejlődése egységes rendszerének a létrehozását, akik a népi képviselők tanácsaiban, a népgazdaságban, a rendőrségen és a bíróságokon helyezkednek el. E célból át kell szervezni a magasan képzett tudományos és pedagóguskáderek felkészítését, le kell küzdeni a gyakorlattól való elszakadásukat, fokozni kell a gazdasági reform bevezetésével összefüggő jogi kérdések megoldásáért viselt felelősségüket. 10. A szocialista jogállam kialakítása, a politikai rendszer reformja és az új gazdálkodási módszerek bevezetése hathatós intézkedéseket tesz szükségessé a lakosság jogi nevelésének átalakítására, átfogó jogi képzésének megszervezésére, egy olyan országos program kidolgozására, amely magában foglalná a dolgozók minden rétegét, a központban és helyi szinten dolgozó valamennyi kádert. A jogi irodalomnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, ezért a jogi munkákat kellő példányszámban szükséges megjelentetni. A törvénytiszteletre, a szocialista demokrácia kultúrájára és a nagyfokú állampolgári aktivitásra és felelősségre nevelésben jelentős szerepet kell vállalniuk a középiskoláknak, a szakiskoláknak és a főiskoláknak, a tömegtájékoztató eszközöknek, az alkotó szövetségeknek és más társadalmi szervezeteknek. 11. A konferencia célszerűnek tartja, hogy az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa a társadalmi és tudományos szervezetek közreműködésével már a közeljövőben dolgozza ki és valósítsa meg a jogi reform cselekvési tervét. A KGST végrehajtó bizottságának jelentése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 44. ülésén Előterjesztette RUDOLF ROHLÍČEK elvtárs A végrehajtó bizottság megvitatásra terjeszti elő beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. és 44. ülése közötti időszakról. Ez az az időszak, amikor a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai kongresszusainak stratégiai célkitűzései a megvalósítás stádiumába léptek. Az ötéves terv feladatainak teljesítésén túl egész sor országban megvalósultak azok az intézkedések, amelyeket az irányítási rendszer átalakítása érdekében hoztak. A nemzetközi politika területén pozitív változások következtek be, megerősödött az országok közötti bizalom. Az új nemzetközi feltételek, amelyek a Szovjetunió és a KGST többi tagországainak kezdeményezésére keletkeztek, kedvezőbb légkört biztosítottak a KGST-tagorszá- goknak a világ többi országaival történő együttműködéshez. A Tanács tevékenységében jelentős mérföldkőnek tekinthető az elmúlt időszakban annak 43. (rendkívüli) ülése. Ezen hagyták jóvá az együttműködés mechanizmusának, a szocialista gazdasági integrációnak és a Tanács tevékenységének átalakítását szorgalmazó intézkedéseket. A Tanács megteremtette a kellő feltételeket a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásának, akárcsak a baráti országok vezetői 1986 novemberében létrejött munkaértekezletének határozataiból eredő feladatok megvalósítására. Ezek az intézkedések közösségünk számára lehetővé tették, hogy a fejlődés új szakaszába lépjen, amelyben a Tanács elsősorban a kölcsönös együttműködés stratégiai kérdéseinek megoldására, az átalakítás kérdéseinek kidolgozására és az együttműködés mechanizmusa további fejlődésének kérdéseire összpontosíthat. Ezek a megállapodások tág teret nyitottak az integrációs folyamatban történő széles körű részvételre a tagországok gazdasági szervezetei számára. Éppen ezért a végrehajtó bizottság beszámolója elsősorban a KGST szervezeti felépítésének tökéletesítésére, a KGST szervei tevékenységének javítására és az elért eredményekre, valamint azokra a gondokra összpontosít, amelyek a Tanács 44. ülése elé terjesztendő javaslatok előkészítését kísérték. A beszámoló egyúttal értékeli a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásán kitűzött feladatok megvalósításának folyamatát és annak eddig elért eredményeit, a korábban hozott határozatok teljesítését, a jóváhagyott programok és sokoldalú megállapodások eredményeit, tehát azt a tevékenységet, amelyet a KGST szervei az elmúlt időszakban kifejtettek. A végrehajtó bizottság és a KGST többi illetékes szerve rendkívüli figyelmet szentelt a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztése Komplex programjának. Azonban e program megvalósítása során mind ez idáig nem értük el a várt eredményeket közösségünk műszaki és technológiai színvonala emelésében. Éppen ezért a KGST illetékes szervei megvitatás céljából a Tanács 44. ülésszaka elé terjesztik elő a beszámolót és azokat a javaslatokat, amelyek a helyzet javítását szorgalmazzák ezen a területen. A KGST-n belül intenzív munka folyt a Nemzetközi Szocialista Munkamegosztás kollektív célkitűzéseinek megállapításán az 1991-2005 közötti évekre, s ezt a dokumentumot szintén a Tanács jelenlegi ülése elé terjesztjük. A KGST számos szervében javaslatok készülnek az együttműködés mechanizmusa átalakításának egyes kérdéseire, elsősorban azokra, amelyek a kölcsönös kereskedelem szerződéses árai képzésének tökéletesítését érintik az 1991 -1995-ös esztendőkre. Jelentős figyelmet szenteltünk a Tanács 43. (rendkívüli) ülése határozatai teljesítésének, mindenekelőtt a pénzügyi, így a deviza- és hitelkapcsolatok kérdésének. Az itt érdekelt KGST-tagországok megtették az első lépéseket a kölcsönös szállítások elszámolása során a nemzeti pénznemek felhasználására. A végrehajtó bizottság feladatul adta a KGST újonnan létrehozott állandó bizottságának - amely a jogi kérdésekben egész sor igényes feladatot tűzött ki - az együttműködés jogi alapjainak elmélyítésére, különösen a KGST-tagországok gazdasági szervezeteinek közvetlen kapcsolatfelvételére, hiszen éppen ez az együttműködési forma az, amelytől a jövőben az együttműködés dinamikus fejlődését várjuk. Amint arról a beszámoló is szól, mind ez idáig nem sikerült kiküszöbölnünk számos olyan nehézséget, amelyeket a sokoldalú termelési szakosodás és kooperáció során az együttműködésben tapasztaltunk, akár azok részarányát vesszük alapul az érintett országok kölcsönös kereskedelmében, akár az új termelési folyamatok bázisának kiszélesítését nézzük a tudományos-műsza- ki haladás komplex programja alapján, akár a közvetlen kapcsolatok fejlődésének megállapodásait tekintjük. Azzal számolunk, hogy az egyes tagországok és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakítása segíti e nehézségek elhárítását. Napjainkban, amikor a KGST-tagországok és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervei az 1991-1995-ös évekre szóló nép- gazdasági tervek összehangolásának időszakába lépnek, határozott lépéseket kell tennünk a sokoldalú együttműködés kiszélesítése lehetőségeinek biztosítására a megállapodások végrehajtására az együttműködés valamennyi területén. Itt mindenekelőtt a nagy integrációs építkezések megvalósítására, a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a híradástechnika területén kötött keretmegállapodások teljesítésére gondolok. Ez a követelmény abból a tényből következik, hogy a KGST-tagországok kölcsönös kereskedelme az 1987-es évben a korábbi évhez viszonyítva csak 1,5 százalékkal nőtt. Éppígy a kölcsönös kereskedelem áruszerkezetében sem történtek lényeges változások, és ahogy ezt valamennyien tudjuk, ugyanez vonatkozik az 1988-as esztendőre is. A végrehajtó bizottság elégedetlen a jelenlegi állapotokkal, és szükségesnek tartja, hogy az egyes tagországokban, akárcsak a KGST szerveiben, rendkívüli figyelmet szenteljünk a kölcsönös kereskedelem ki- szélesítésének. ÜLÉSEZETT AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA Napirenden: A pártkonferencia határozatainak megvalósítása (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága hétfői ülésén a 19. országos pártkonferencia határozatainak teljesítésével összefüggő kérdéseket vitatott meg. Megállapította, hogy a konferencia kiemelkedő esemény volt a párt életében, a szovjet társadalom forradalmi megújítását, az átalakítás elmélete és gyakorlata elmélyítését, a radikális gazdasági reform megvalósítását és a társadalom demokratizálását célzó irányvonal következetes érvényesítésében. A konferencia dokumentumaiban foglalt intézkedések, a küldöttek által előterjesztett javaslatok és hozzászólások gyakorlati megvalósításának kérdéseiről szólva a politikai bizottság hangsúlyozta: idén július végén össze kell hívni a központi bizottság plenáris ülését. A testület irányelveket fogadott el a KB-ülés előkészítésével kapcsolatban. Ezek a politikai rendszer reformjára, a párt- az állami és a társadalmi élet demokratizálására vonatkoznak. A politikai bizottság döntést fogadott el arról, hogy a 19. országos pártkonferencián készült gyorsírásos feljegyzést nagy példányszám- ban kiadják. A végrehajtó bizottság, összhangban a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásán kitűzött feladatokkal, az utóbbi két évben intenzíven foglalkozott a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságával kapcsolatos kérdésekkel, azok fejlődésének meggyorsításával, gazdaságuk hatékonysága növelésével. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye az a három speciális és komplex programjavaslat, amely a szóban forgó országokkal történő sokoldalú együttműködés kérdéseit boncolgatja, s azokat szintérv-a Tanács 44. ülése elé terjesztjük. Az utóbbi két év során tovább fejlődött a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködése. Nyugtalanító azonban az a tény, hogy a kölcsönös külkereskedelem növekedési üteme az erőfeszítések ellenére számottevően lelassult. Fejlődtek a KGST és a Finn Köztársaság kapcsolatai is. Az elmúlt időszak során további 11 megállapodást írtunk alá a gépipar, a cellulóz- és papíripar, a közlekedés és a termelési folyamatok automatizálása területén történő együttműködésről. Pozitív eredményeket értünk el az 1987-es esztendő során az Angolával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, Etiópiával, Afganisztánnal, Mozambikkal és Nicaraguával folyó együttműködésben is. Egyúttal azonban a KGST-tagországok és a szocialista fejlődés útjára lépett államok sokoldalú együttműködése terén egész sor olyan nehézség merült fel, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják annak további fejlődését. Itt többek között a vegyesbizottságok munkájának szervezési kérdéseiben, az együttműködés hatékony formáinak kiaknázásában - mint például a közös vállalatok kialakítása - merültek fel hiányosságok. Nyugtalanító a gazdasági szervezeteknek ebbe az együttműködésbe történő bekapcsolása, nincs megnyugtatóan kidolgozva az ezekben az országokban folyó jelentős építkezések sokoldalú pénzügyi biztosításának mechanizmusa sem. A beszámolóból következik annak szükségessége, hogy a KGST- tagországok és a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös kapcsolatát új formákkal bővítsük, mint például a gyártási kooperáció, és hogy eltávolítsuk a fennálló akadályokat a kereskedelemben és a műszaki ismeretek cseréjében. Néhány héttel ezelőtt fejeződött be a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti tárgyalássorozat, amelynek végén közös nyilatkozatot írtunk alá a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok felvételéről. Ezt a lépést a végrehajtó bizottság nagyon hasznosnak tartja az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmánya megvalósítása során, s ez lényeges eleme a politikai légkör javulásának Európában és a nagyvilágban. Az utóbbi időben végrehajtottuk a KGST titkárságának szerkezeti átalakítását. Ezzel azt a célt követtük, hogy megerősítsük gazdasági elemző és előrejelző tevékenységét, biztosítsuk a KGST-tagországok közötti együttműködés folyamatának és elért szintjének állandó ellenőrzését és értékelését, valamint, hogy általánosíthassuk a Tanács tagországai gazdasági életének tapasztalatait. A KGST apparátusa szervezetileg leegyszerűsödött, és csaknem egyharmadával csökkent a KGST titkársága állandó alkalmazottainak állománya. összhangban a Tanács tevékenységéről szóló beszámolóval és e tanácskozás elé terjesztett további dokumentumokkal, a végrehajtó bizottság elkészítette a KGST 44. ülésének határozati javaslatát, amely tartalmazza a KGST-tagországok címére szóló ajánlásokat. Engedjék meg, hogy végezetül biztosítsam a Tanács ülését arról, hogy a végrehajtó bizottság részéről minden intézkedést megteszünk a Tanács által kitűzött feladatok teljesítése érdekében.
