Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-06 / 157. szám, szerda
Az SZKP 19. országos konferenciájának dokumentumai (Folytatás a 3. oldalról) haladás kísérje, támaszkodva a nemzetek és nemzetiségek kulturális önazonosságára. A szocialista kultúra, amely soknemzetiségű jelleggel fejlődik, továbbra is egész társadalmunk eszmei és erkölcsi konszolidációjának hatalmas tényezője kell, hogy legyen. Gondoskodni kell arról, hogy a saját államiterületi egységeik határain túl élő vagy ilyennel nem rendelkező nemzetiségek több lehetőséget kapjanak kulturális igényeik teljesítéséhez, különösen az oktatás, a kölcsönös érintkezés, a népművészet vonalán, s ugyanúgy kulturális központjaik létrehozásában, a tömegtájékoztató és propaganda eszközök használatában és vallási igényeik kielégítésében. Soknemzetiségű államunk rendkívül fontos elve az, hogy a Szovjetunió minden állampolgára szabadon fejleszthesse és egyenjogúan használhassa anyanyelvét és elsajátíthassa az orosz nyelvet, amelyet a szovjet állampolgárok önként elfogadtak, mint a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei közti érintkezés eszközét. Minden feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a nemzeti nyelv és az orosz nyelv kétnyelvűsége harmonikusan és természetesen fejlődjön, tekintettel minden területi egység sajátosságaira, és mentes legyen a formalizmustól. Többet kell gondoskodni a nemzeti nyelvek aktív használatáról az állami, a társadalmi és a kulturális élet különböző területein, ösztönözni kell a más nemzetiségek állampolgárait, elsősorban a gyerekeket és fiatalokat, hogy tanulják annak a nemzetnek a nyelvét, mely szerint az a köztársaság van elnevezve, amelynek területén élnek. Mindennek nem szabad ellentétbe kerülnie az oktatási nyelv szabad megválasztásának demokratikus elveivel. 5. A szovjet emberek minden nemzedéke sajátos módon járja ki a hazafiasság és az internacionalizmus iskoláját. Fontos, hogy ezek az értékek az egyénnek már korai szociális tapasztalataiban - a családdal, az iskolával, a Pionír- és Komszomol- szervezettel kezdve - szervesen összekapcsolódjanak, megbonthatatlan egységben nyilvánuljanak meg és kizárják mind a nemzeti nihilizmust, mind a nemzeti elkülönülést. Meg kell mutatni nemzeteink barátságának forrásait, aktívan létre kell hozni a nemzetek közti kapcsolatok kultúráját, tiszteletre kell nevelni országunk nemzetei és a világ más nemzetei hagyományai, nyelve, művészete és történelme iránt. Az internacionalizmus valódi iskolájává kell válnia a szolgálatnak a Szovjetunió fegyveres erőiben. A konferencia úgy véli, növelni kell az össznépi ünnep - a szovjet oktatás napja társadalmi-politikai jelentőségét. Az élet meggyőzően bizonyította, hogy ott, ahol a gyakorlatban meggyengül a szovjet hazafiság és a szocialista internacionalizmus, aktivizálódik a nemzeti korlátoltság és a soviniszta felfuvalkodott- ság. Minden szovjet ember kölelessége, hogy harcoljon ezekkel a torz elhajlásokkal és megszüntesse keletkezésük okait. Erkölcsi szempontból elfogadhatatlannak és a szovjet állam érdekeivel ellentétesnek kell tekinteni minden, a nemzetek és nemzetiségek megosztására irányuló akciót és a törekvéseket bármely nemzet állampolgárai jogainak korlátozására. Meg kell tanulni megkülönböztetni a valódi nemzeti érdekeket a nacionalista deformációktól. Megengedhetetlen és sértő mindennemű igény a nemzeti kizárólagosságra annak a népnek a számára is, melynek a nevében ezeket kifejezésre juttatják. A lenini hagyomány szellemében mindenekelőtt a „saját“ nacionalizmussal és sovinizmussal kell harcolni, miközben ezt főleg az érintett nemzetiség tagjainak kell megtenni. 6. A konferencia megállapítja, hogy országunk feltételei között a soknemzetiségű jelleg a nemzetek fejlődésének és kölcsönös szellemi gazdagodásának hatalmas forrása. A szocialista, internacionalista életforma létrehozása az egész párt és minden szovjet ember ügye. Ehhez mozgósítani kell a politikai tapasztalatokat, a munkaerkölcsöt és a munkás- osztály, a földművesek és az értelmiség erkölcsi potenciálját, mély odaadásukat a különböző nemzetek jószomszédi egymásmellett élése iránt. Megkülönböztetett feladat hárul ebben a munkában a szovjet értelmiségre. A nemzetiségi kapcsolatok egész légköre óriási mértékben függ állampolgári öntudatuktól, a nép és az egész társadalom létfontosságú érdekei teljes megértésétől. Minden nemzetiségi probléma megfontolt és sokoldalú megközelítést igényel az adott konkrét helyzet mélyreható elemzése és elfogulatlan értékelése alapján. Ezeket a problémákat nyugodtan, rendkívüli felelősségérzettel, a szocialista demokrácia és törvényesség keretei között kell megoldani, elsősorban egymás irányába tett lépésekkel, a forradalmi megújhodás kibontakozó folyamatainak tekintetbe vételével, anélkül, hogy bármiféle kárt okoznának a szovjet nép internacionalista összeforrottságának. Olyan társadalmi légkört kell létrehozni, melyben minden nemzetiség tagja otthon érezné magát szocialista hazánk bármely részén. 7. A mostani nemzetiségi politikát tudományos és elméleti szempontból egyaránt alaposan ki kell dolgozni. Ez fontos társadalmi megrendelés a tudományos intézetek és szakemberek számára. Sikeres teljesítéséhez meg kell teremteni a megfelelő szervezeti és káderfeltételeket, egyesíteni kell a tudományos front erőfeszítéseit. Célszerű lenne megvitatni egy tudományos központ létrehozásának kérdését, ez a központ foglalkozna a nemzetiségi kapcsolatok időszerű problémáinak komplex kutatásával, országos szintű lenne, s ezen a területen bővíteni kellene a tudományoskutató és tájékoztató tevékenységet is. 8. A pártszervezeteknek és az összes nemzetiséghez tartozó kommunistáknak kell lenniük a nemzetek szocialista szövetsége összefogó erejévé és leikévé, az internacionalizmus aktív hordozóivá. Egész tevékenységükkel hozzá kell járulni a dolgozók összeforrottságához az átalakítás feladatainak teljesítése során, létre kell hozniuk az egészséges közvéleményt és vezetniük kell az embereket. A lenini követelmény szellemében feltétlenül következetesen kell érvényesíteniük az irányvonalat, hogy a párt-, állami, szakszervezeti, Komszomol- és gazdasági szervezetekben, szövetségi szinten is képviselve legyen minden nemzet és nemzetiség, s a vezető káderek összetétele teljes mértékben tükrözze a szovjet társadalom nemzetiségi struktúráját. A konferencia támogatja az SZKP KB Politikai Bizottságának azt az indítványát, hogy a központi bizottság szentelje egyik ülését a nemzetiségi viszonyok kérdéseinek. A konferencia kifejezi szilárd meggyőződését, hogy korunk és jövőnk minden szovjet nemzet konszolidációjától és egységétől függ. Minden állampolgár és minden kommunista hazafias és internacionalista kötelessége mindannak a védelme és megsokszorozása, ami hozzájárul a szovjet társadalomnak mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége valamennyi nemzetisége szabad fejlődése és felvirágzása alapjának összeforrottságához, közös hazánk hatalma megszilárdításához. Erre ösztönzött minket Vlagyimir lljics Lenin és a kommunista párt ezen az úton halad. Határozat a bürokratizmus elleni harcról 1. A konferencia megállapítja, hogy az SZKP KB áprilisi (1985) ülésének és a párt XXVII. kongresszusának határozatai jelentik a bürokratizmus és olyan torz megnyilvánulásai elleni hatékony támadás kezdetét, mint a diktátum, az adminisztratív önkény a gazdaságban, a szociális és a szellemi szférában, az emberek jogai és szükségletei iránti hivatalos közöny, a közvélemény és a dolgozók társadalmi tapasztalatainak figyelmen kívül hagyása. A pangás és a demokratikus intézmények gúzsba kötésének időszakában a bürokratizmus veszélyes méreteket öltött és a társadalmi fejlődés fékezőjévé vált. A bürokratikus deformációk elsősorban a politikai rendszerben idegenek a szocializmustól mint a tömegek élő alkotó tevékenységétől. A radikális gazdasági reform, a politikai rendszer reformja, a pártban és a társadalomban végbemenő demokratizálási folyamat, a nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat fejlesztése szükségképpen aláássa a bürokrácia pozícióit. Ám a harc nagyobbik része csak ezután vár ránk. Az irányító apparátus még mindig indokolatlanul - nehézkes. Jelentős része a társadalom szükségleteitől és érdekeitől elszakadva tevékenykedik. Azokat az intézkedéseket, melyeket a párt a gazdaságban és országunk élete más területein való változtatásokra dolgozott ki, gyakran megbénítja a minisztériumok, az állami és gazdasági szervek eljárása, számos pártszervezet és tanács passzivitása. Még mindig elterjedt a reszort- és lokálpatrióta hozzáállás, nem sikerült felszámolni a kimutatások meghamisítását és az önkényt, a szovjet törvények megsértését. Gyakori eset a bírálat és a dolgozók kezdeményezésének elnyomása. Minden pártszervezet és minden kommunista kötelessége az átalakítás szülte feltételek teljes mértékű kihasználása, a következetes és megalkuvás nélküli harc a bürokratizmus társadalmi alávaló- sága ellen és a szocialista irányító apparátus magas minőségéért. A gazdaságban ezt a harcot a vállalatról, a szövetkezetekről szóló törvény következetes megtartása alapján a dolgozókollektívák tanácsainak jogköre, az önelszámolási viszonyok sokoldalú és komplex fejlesztése, a vállalatok önállósága és felelőssége, a gazdálkodás brigádrendszere, szerződéses, haszonbérleti és szövetkezeti formái, a termelési demokrácia és az irányítás szervezeti rendszerének tökéletesítése alapján kell kibontakoztatni. A társadalmi szférában ezt a harcot a dolgozók anyagi-társadalmi és szellemi szükségletei kielégítéséről való nagyobb gondoskodás, a szocialista igazságosság és a törvények pontos megtartása elveinek következetes érvényesítése alapján kell folytatni. A politikai és a társadalmi életben a bürokratizmus elleni harcot a demokrácia állandó mélyítése, a szocialista önigazgatás formáinak széles körű fejlesztése, a tanácsok hatalmának bővítése és megszilárdítása, a dolgozóknak az állami döntések kidolgozásában és megvalósításában való közvetlen részvétele, a lakosságnak a társadalom élete különböző területein kialakult helyzetről történő tájékoztatásának bővítése, az irányító szervek feletti népi ellenőrzés megszilárdítása alapján kell folytatni. El kell hárítani mindennemű próbálkozást arra, hogy a demokratikus centralizmust bürokratikus centralizmussal helyettesítsék. A bürokratizmus elleni támadás kibontakoztatása a szellemi és erkölcsi területen a szellemi élet lenini elveinek és kritériumainak felújítását, a marxizmus -leninizmus ideológiájának alkotó kihasználását és fejlesztését, az új politikai gondolkodásmód érvényesítését és fejlesztését, a dogmatizmus, a kispolgári erkölcs, a társadalmi élősködés és a hivatali helyzettel való visszaélés megnyilvánulásainak elutasítását jelenti. Meg kell teremteni a nézetek és a vélemények szabad összehasonlításának légkörét, határozottan meg kell szüntetni a kicsinyes utasítgatásokat és a direktív irányítás maradványait a tudomány és a kultúra irányítása terén. A párt csak akkor nyerheti meg az összes társadalmi erőt a bürokratizmus elleni harcra, és ebben akkor érhet el reális sikereket, ha meggyőző példát szolgáltat saját tevékenysége és a pártélet demokratizálására, megtisztítására mindennemű bürokratikus hordaléktól. 2. A konferencia pozitívan értékeli az irányítás átalakítására, az irányítási rendszer és apparátus szintjei számának csökkentésére a XXVII. pártkongresszus és a júniusi (1987) KB-ülés határozataival összhangban tett intézkedéseket, s úgy véli, ez a tevékenység nem túr halasztást és nem szabad egyszeri kampánnyá és mechanikus átszervezéssé redukálódnia. Folyamatosan kell megvalósítani és biztosítani kell az irányító rendszer és a társadalomban lezajló állandó változások közti összhangot. Törekedni kell az irányító funkciók és jogkörök mind nagyobb számának átruházására fentról le, a központi irányítást mindenekelőtt a fő folyamatokra kell összpontosítani. Megkülönböztetett jelentősége van az irányítás tökéletesítésének közvetlenül a termelésben, továbbá annak, hogy a vezetők minden szinten szigorúbban tiszteletben tartsák a dolgozókollektívák törvényes jogait, a dolgozókollektívák tanácsai aktivizálják tevékenységüket. A pártszervezetek és minden kommunista kötelessége érvényt szerezni annak az elvnek, amely szerint az apparátus a választott szerveknek a tanácsi hatalomnak és a népnek van alárendelve, köteles azoknak beszámolni tevékenységéről. Alkotmányellenes minden olyan eljárása, amely az állami törvények és döntések eltorzításához és korlátozásához vezetne. Az apparátus tevékenységének normája kell hogy legyen a nyilvánosság és az ellenőrizhetőség, az ellenőrzés a dolgozók és a közvélemény joga. Az apparátus elsőrendű feladata a munka hozzáértő szervezése. Ehhez mélyreható változásokat kell végrehajtani az irányításra vonatkozó döntések előkészítésének és jóváhagyásának eljárásában, maximális mértékben le kell egyszerűsíteni ezt az eljárást, meg kell szüntetni az alibizmust, a felesleges helyi jelentések és adatok kitalált követeléseit, valamint el kell érni a kimutatások számának sokszoros csökkentését. Be kell vezetni azt a gyakorlatot, hogy a legfontosabb gazdasági és szociális problémák megoldásának egyes változatait véleményezésre a tudósok és a közvélemény elé terjesztik össznépi vitára, vagy népszavazásra bocsátják. Pontosan be kell határolni és differenciálni kell az irányítás minden szintjének és dolgozóinak funkcióit és felelősségét. Következetesen meg kell valósítani Lenin útmutatását: a kollektivizmust kivétel nélkül minden körülmények között a pontosan meghatározott dologért való személyes felelősség lehető legpontosabb meghatározásával kell megvalósítani. A konferencia állást foglal amellett, határozottan le kell számolni azzal a helyzettel, amikor az irányító szervek nem tartoznak anyagi felelősséggel tevékenységük negatív következményeiért, a döntések végrehajtói, a dolgozók és a dolgozókollektívák pedig nem rendelkeznek reális eszközökkel ahhoz, hogy hassanak rájuk. Az irányító apparátust be kell sorolni az új gazdasági kapcsolatok és viszonyok rendszerébe, meg kell szüntetni az irányításban dolgozók bérezésében az egyenlósdit és a bérezést összhangba kell hozni az ágazatok, a vállalatok és szervezetek, ugyanígy a területi egységek munkája önelszámolási eredményeivel. A bürokratizmus elleni harcban egyben óvni és minden eszközzel erősíteni kell a vezetők tekintélyét. Az irányítás vonalán széles körűen meg kell kezdeni az előkészületeket a káderek átképzésére, lényegesen emelni kell a vezetők és a szakemberek tevékenységének kultúráját. A harmonikusan, pontosan dolgozó és rugalmasan irányító apparátusnak az átalakítás hatékony eszközévé kell válnia. 3. Az állami és társadalmi intézményeket és pártbizottságokat teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni a dolgozók számára, ki kell küszöbölni az apparátus gyakorlatából mindenféle huzavonát és kicsinyes hivatalnokoskodást, meg kell szüntetni azt a helyzetet, amikor az ember tehetetlennek érzi magát a bürokrata közönyével és makacsságával szemben. Vissza kell szorítani minden olyan próbálkozást, amely arra irányul, hogy reszortérdekekkel és bürokratikus machinációkkal korlátozzák az állampolgárok törvényes jogait. Lényegesen tökéletesíteni kell az ügyfélfogadást az intézményekben és a vállalatoknál, a párt- és szakszervezeti szerveknél, a tanácsokban, ha személyes ügyekről van szó. A dolgozók jogos igényei és törvényes követelései megvitatásának elutasítását súlyos hivatali kihágásnak kell tekinteni, s ennek a lehető legszigorúbb büntetést kell maga után vonnia, egészen az elbocsátásig. A minisztereknek, a szövetségi, köztársasági és helyi szervek más vezetőinek közvetlenül a dolgozókollektívákban kell fogadniuk az állampolgárokat, operatív módon kell megoldani a felmerülő problémákat és megszüntetni a hiányosságokat, amelyek nyugtalanítják az embereket. Normává kell válnia, hogy e szervek vezetői beszámoljanak tevékenységükről a dolgozókollektívákban és az állampolgárok lakhelyén. A pártszervek vezetői - egészen az SZKP KB titkáraiig - kötelesek rendszeresen találkozni a párttagokkal és a dolgozókkal annak érdekében, hogy megoldják a pártszervezetek és a dolgozókollektívák életében és tevékenységében felmerülő időszerű problémákat. 4. A konferencia megköveteli, hogy minden párt- szervezet teljes mértékben kihasználja a káderpolitikát a bürokratizmus elleni harcban. Ezt elérik, ha a káderek kiválasztásánál és elosztásánál a nyíltságot, a pályázati módszert és a versengést fogják alkalmazni. Megköveteli a vezetők elvhűségét, elvtársi magatartását és felelősségét az őket megválasztó kollektívákkal szemben. A pártszervezeteknek meg kell vonniuk a bizalmat azoktól a kommunistáktól, akik - bár felelős tisztségeket töltenek be - formálisan viszonyulnak munkájukhoz, érzéketlenek és közömbösek az emberek szükségletei iránt. Az ilyen személyektől minden tétovázás nélkül meg kell szabadulni és meg kell akadályozni a próbálkozásokat, hogy más vezető posztokba helyezzék át őket. 5. A bürokratizmus felszámolásának döntő tényezője a nép valódi szuverenitása, a dolgozók széles körű bevonása az állami és közügyek irányításába. A konferencia hangsúlyozza annak rendkívüli jelentőségét, hogy létrejöjjön az állami és társadalmi ellenőrzés egységes rendszere, amely alá lenne rendelve a választott hatalmi szerveknek. A párt- szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy ez a rendszer a tömegek, alkotó szövetségek és nőszervezetek, a háborús veteránok szervezetei és más olyan kezdeményező társadalmi szervezetek aktivitására támaszkodjék, melyek kifejezésre juttatják a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak érdekeit. Az SZKP kötelességének tartja olyan helyzet létrehozását, amelyben minden állampolgár bizonyos lesz, hogy a tanácsokban és a népi ellenőrzés szerveiben védelmet talál a bürokratizmussal szemben, hogy munka- és társadalmi jogait megvédi a szakszervezeti szövetség, hogy az ifjúság érdekeit a Komszomol fogja védelmezni, hogy a jogvédelmi szervek biztosítják a megfelelő védelmet az adminisztratív önkénnyel, a jogok és a szabadságjogok megsértésével szemben. A konferencia szükségesnek tartja a bürokratizmus elleni harc fokozása jogi feltételeinek megteremtését és ezek besorolását a tervezett törvényekbe. Tökéletesíteni kell a Szovjetunió ama törvénye érvényesítésének gyakorlatát, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy bírósághoz forduljanak, ha hivatali személyek eljárása károsítja jogaikat. Az apparátus tevékenységét rendszeresen meg kell vitatni és értékelni a lakóterületi gyűléseken, a dolgozókollektívák és társadalmi szervezetek gyűlésein. A tömegtájékoztató és propaganda eszközök kötelesek konkrétan megvilágítani a bürokratizmus forrásait és megnyilvánulásait, példákkal illusztrálni az ellene folyó eredményes harcot. A negatív jelenségek elleni harcban teljes mértékben ki kell használni az olyan műfajt, mint a szatíra. 6. A konferencia minden pártszervezettől megköveteli az energikus intézkedéseket a bürokrácia minden elemének megszüntetésére saját hatáskörükben, valamint a lenini munkastílus alkalmazására. Minőségileg új szintre kell emelni a párt határozatai és politikai koncepciói tényleges teljesítésének ellenőrzését. A bürokratizmus elleni harcban ez a kérdés elsőrendű jelentőségű, erre külön fel kell hívni a kommunisták, a minisztériumokban, a központi hivatalokban, az emberek igényei és szükségletei kielégítésének közvetlen kapcsolatban álló szervezetekben és intézményekben dolgozók figyelmét. Biztosítani kell annak az elvnek a következetes megvalósítását, hogy minden vezető tisztségben levő kommunista a pártalapszervezetnek van alárendelve és köteles neki beszámolni, arra kell törekedni, hogy minden vezető szoros kapcsolatban álljon a tömegekkel, legyen a magasfokú hozzáértés, szorgalom, szerénység, nyitottság és az emberek iránti tisztelet példája. Minden pártszervezetnek a kollektivizmus elve alapján kell szerveznie munkáját, tökéletesítenie kell a gyakorlatot, hogy a pártbizottságok plémunülésein és a kommunisták gyűlésein rendszeresen beszámoljanak a választott pártszervek tevékenységéről; fejleszteni kell a bírálatot és az önbírálatot; szigorú felelósségrevonást kell alkalmazni a párton belüli demokrácia normáinak megsértésekor. Egyetlen pártszervezet, egyetlen dolgozó sem állhat az ellenőrzésen kívül. A bürokratizmus elleni harcban a kezdeményező, alkotó, a megcsontosodottsággal és a pangással szemben kérlelhetetlen emberekre, az olyan emberekre kell támaszkodni, akik a gyakorlatban bizonyították képességüket, hogy demokratikus módszerekkel cselekedjenek. Éppen az ilyen embereket kell minden eszközzel támogatni és javasolni pártmunkára. Az SZKP 19. országos konferenciája felszólítja a kommunistákat és minden dolgozót, hogy aktívabban harcoljanak a bürokratizmus ellen az irányítás minden területén, a társadalom életének minden szférájában. (Folytatás az 5. oldalon)
