Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-06 / 157. szám, szerda

Az SZKP 19. országos konferenciájának dokumentumai

Határozat a nyilvánosságról

ÚJ SZÚ

1988. VII. 6.

1. Az SZKP 19. országos konferenciája a szocializmus és az átalakítás érdekeitől vezérelve az egyik legfontosabb politikai feladatnak tartja a nyilvánosság fejlesztését.

Az átalakítás első három éve megerősítette, hogy a nyilvánosság légköre a párt- és társadalmi szervezetek, a tanácsok, a tömegtájékoztató és propaganda eszközök tevékenységében, a valódi kritika és önkritika fejlesztésének légköre, a nyíltság politikájának érvényesítése a párt és az egész nép számára lehetővé tette, hogy jobban megértse múltját és jelenét, felszínre hozza a gátló tényezőket, roppant hazafias erőket mozgósítson az ország javát, a szocializmust szolgáló aktív és céltudatos munkára. A nyilvánosságnak a társadalom életébe való bekapcsolása segítette elő az ország helyzetének mélyreható és objektív, a közvélemény részvételével történő értékelését, a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítását célzó elvi döntések kollektív kidolgozását, s annak biztosítását, hogy a dolgozók aktívan támogassák az SZKP-nak az átalakításra irányuló politikáját.

A konferencia fejlődő folyamatnak tekinti a nyilvánosságot, hangsúlyozva, hogy annak következetes bővítése nélkülözhetetlen feltétele a szocialista rendszer demokratikus lényege, emberközpontúsága kifejeződésének, a személyiség bevonásának a társadalom, az állam, a kollektíva minden ügyébe, s tényleges garanciája a szocializmus torzulásai megakadályozásának, s garanciája annak, hogy a társadalmi intézmények, a hatalmi és irányító szervek össznépi ellenőrzés alatt tevékenykedjenek.

A konferencia a nyilvánosságot a nép szocialista önigazgatása, az alkotmányos jogok, szabadságjogok és az állampolgári kötelességek érvényesítése elengedhetetlen feltételének, a szovjet társadalomban meglevő sokszínű érdekek összehasonlítása és összevonása, a nézetek szocialista pluralizmusa módjának, az internacionalizmus és a szocialista hazafiságra való nevelés megszilárdítása, a szocializmus humanista arculata érvényesítése hatékony módszerének tartja. A nyilvánosság az élet minden területén az átalakítás további elmélyítésének, az átalakítás visszafordíthatatlanságának egyik legfontosabb feltétele. Nemzetközi szinten a nyilvánosság világossá teszi a kormányok és nemzetek álláspontját, elősegíti a békét és az együttműködést, az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ kiépítésére, a korszerű és civilizált nemzetközi kapcsolatok megteremtésére irányuló eszmék megszilárdítását. Mint a nyílt külpolitika elvei érvényesítésének eszköze, elősegíti, hogy a nemzetközi kapcsolatokban részt vegyenek a társadalmi szervezetek, a dolgozókollektívák, a dolgozók széles rétegei, tudósok és kulturális személyiségek, elősegíti továbbá a népi diplomácia fejlesztését és hozzájárul a bonyolult nemzetközi problémák államközi, a kormányok közötti kapcsolatok keretében történő megoldásához.

A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat a nép érdekeit szolgálja, a társadalom politikai rendszerének nyitottságát tükrözi, erejét, politikai életre valóságát, erkölcsi egészségét tanúsítja.

2. A konferencia ugyanakkor megállapítja, hogy a nyilvánosságot mint az átalakítás eszközét szintén mélyíteni és támogatni kell.

Még mindig számottevő információmennyiség nem hozzáférhető a társadalom számára, még mindig jelentős információkat nem használnak fel a gazdasági-szociális és a szellemi fejlődés meggyorsítására, a tömegek politikai kultúrájának és az irányítást végző káderek kultúrájának emelésére. A pártós társadalmi szervezetek, a tanácsok, a kollektívák és a tömegtájékoztató és propaganda eszközök tevékenységében előfordulnak a nyilvánosság lefékezésére irányuló kísérletek. Gyakran állnak a nyilvánosság útjába ágazati és lokálpatrióta akadályok. Az a szándék, hogy a közvéleményt tájékoztassuk a hiányosságokról, a jogkörökkel való visszaélésről, a bürokratizmus eseteiről és más negatív jelenségekről, adminisztratív ellenállásba ütközik. A dolgozók különböző panaszokat tartalmazó leveleket írnak a pártszerveknek és a tömegtájékoztató és propaganda eszközöknek. Mindmáig előfordulnak a bírálatért való üldöztetés, sót, a büntetés esetei is. Az is megtörténik, hogy a nyíltságot egyéni és csoport ambíciók érdekében használják fel, ami megzavarja az emberek közötti normális kapcsolatokat és az elvtársi igényességet. Nem mindig érvényesül a tényleges nyilvánosság elválaszthatatlan elve, amely lényege abban rejlik, hogy a nézetek szabadságának a személyiség felemelkedését és méltóságának védelmét kell szolgálnia, nem pedig az alaptalan vádakkal történő megalázását.

A konferencia hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság következetes kiszélesítése elengedhetetlen feltétele a társadalmi élet valamennyi szférájára kiterjedő demokratizálási folyamatok kibontakozásának, a szocializmus megújhodásának. Amikor a párt fejleszti a nyilvánosságot, abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy a tömegeknek mindent tudniuk kell, mindenről véleményt kell mondaniuk és tudatosan kell cselekedniük. A kommunista pártnak, a szovjet népnek szüksége van az igazságra, szüksége van teljes és tárgyilagos információra mindenről, ami a társadalomban zajlik.

A nyilvánosságnak azt kell szolgálnia, hogy valamennyi társadalmi erő az átalakítás eszméi és elvei körül konszolidálódjon.

3. A konferencia a párt halaszthatatlan feladatának tartja, hogy hozzájáruljon a nyilvánosság legfőbb elveinek az érvényesítéséhez és fejlesztéséhez; ezek a következők: minden állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy a társadalmi élet minden kérdésében teljes és megbízható információhoz jusson, nyíltan és szabadon megvitathasson bármilyen társadalmi jelentőségű kérdést.

A konferencia megállapítja: a nyilvánosság kibontakoztatásában legyen kezdeményező példakép a párt. A kommunisták, az egész lakosság alapos tájékozottsága az SZKP vezető szerveinek és a helyi pártszervezeteknek a munkájáról, a vezetők tevékenységéről, a pártfórumok és a taggyűlések nyitottsága, a pártélet, a pártvezetés kérdéseinek szabad megvitatása, figyelmesség a dolgozók bíráló megjegyzései, véleménye és javaslatai iránt, a legfontosabb döntések javaslatainak nyilvánosságra hozása és a róluk folytatott vita - ezekből tevődik össze az SZKP politikájának nyitottsága, ezek révén erősödik kapcsolata a társadalommal.

Valamennyi szinten a pártvezetők, valamint a választott pártszervek tagjainak kötelessége, hogy rendszeresen beszámoljanak munkájukról mind a pártszervezetek, mind pedig a dolgozókollektívák és a lakosság előtt. A pártszervezetek kötelessége a nyilvánosság kultúrájára, a demokratikus polémiára és az elvtársi vitára való nevelés.

A konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy a pártélet demokratizálásának követelményével összhangba kerüljenek a pártbizottságok és -szervezetek tevékenységének szabályai és az arra vonatkozó instrukciók.

A választott pártszervek tagjai szabadon részt vehetnek az alájuk rendelt pártbizottsági iroda, közöttük az SZKP KB Politikai Bizottsága ülésein, joguk van kihasználni azokat a dokumentumokat, információkat és adatokat, amelyekkel a pártbizottság és annak apparátusa rendelkezik.

A pártkonferencia különösen fontosnak tartja a nyilvánosságot a káderpolitikában, a vezető káderek kiemelése olyan demokratikus mechanizmusának megteremtésében, amely a közvéleményre támaszkodik.

4. A konferencia hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság, a tömegek részéről gyakorolt ellenőrzés és bírálat iránti nyíltság az államhatalmi szervek hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele. Az államhatalmi szervek tevékenységének minden szakaszán, a tervezés és az irányítás területén bővíteni kell a nyilvánosságot, tanulmányozni kell a közvéleményt és arra tekintettel kell lenni, nyilvános vitát kell szervezni országos és helyi jelentőségű gazdasági, nemzetiségi, ifjúsági, ökológiai, szociális és más problémákról.

A nyilvánosság alapján kell dolgozniuk a vállalatok és intézmények vezetőinek, a kolhozok és szövetkezetek vezetőségének, valamint a dolgozókollektívák tanácsainak. A dolgozókat tájékoztatni kell a termelési és szociális kérdések megoldásáról, a dolgozóknak ismerniük kell kollektívájuk tevékenységének eredményeit és a kollektíva pénzügyi helyzetét. A vezetésnek kötelessége időben tájékoztatni a kollektívát azoknak a döntéseknek a tervezetéről, amelyek az emberek érdekeit érintik, fel kell mérnie a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos álláspontokat.

A nyilvánosság kötelező oldala a népi ellenőrzés és a jogvédelmi szervek tevékenységének. Rendszeresen nyilvánosságra kell hozni a munkájukról szóló adatokat, a bűnözés állapotáról és a megelőzést célzó intézkedésekről szóló statisztikai információkat.

Meg kell szüntetni az indokolatlan korlátozásokat a társadalom szociális-gazdasági és politikai fejlődésére, az ökológiai helyzetre vonatkozó statisztikai információ felhasználásában, ki kell alakítani a korszerű információs technológiára épülő adatgyűjtési, adatfeldolgozási és terjesztési rendszert, biztosítani kell az összes könyvtár hozzáférhetőségét, törvényben kell szabályozni a levéltári anyagok felhasználását.

A konferencia felszólítja a társadalmi szervezeteket, hogy nyilvánosan és nyíltan teljesítsék az alap- szabályzatukból eredő feladataikat és széles körben tájékoztassák az állampolgárokat kongresszusuk, konferenciájuk és a választott szervek munkájáról, valamint azok határozatairól.

5. Az országos pártkonferencia kiemeli a tömeg- tájékoztató eszközök szerepének fontosságát a nyilvánosság kiszélesítésében. Ezek az eszközök kötelesek sokoldalúan tükrözni a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek tevékenységét, a szocialista társadalom konszolidálását kell szolgálniuk, aktívan kell propagálniuk a szerzett tapasztalatokat és az országunkban kialakult helyzet össznépi ellenőrzése eszközeként kell szolgálniuk. A konferencia megengedhetetlennek tartja a sajtó bíráló megnyilatkozásainak elfojtását, ugyanúgy, mint az állampolgárok becsületét és méltóságát érintő nem hiteles információk nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosság feltételezi a tömegtájékoztató eszközök társadalmi, jogi és erkölcsi felelősségét. Ebből a szempontból elengedhetetlen feltétel a tömegtájékoztatásban dolgozók nagyfokú eszmei és erkölcsi színvonala, szakmai rátermettsége, a szakmai etika szigorú betartása, az információk hitelessége és minden megbírált állampolgár azon joga, hogy ugyanabban a sajtószervben nyilvánosságra hozzák indokolt válaszát. A nyilvánosság és a bírálat keretében azonban nem burjánozhat a klikkek érdekeinek kifejeződése, a demagógia, a nemzetiségi, a regionális vagy a csoportegoizmus. A tömegtájékoztatási eszközökben objektív módon, torzítás nélkül tükrözni kell a vitában részt vevő mindegyik fél álláspontját. Senkinek sincs monopóliuma az igazságra, és ezért senkinek sem lehet monopóliuma a nyilvánosságra sem.

6. A konferencia úgy véli, a nyilvánosság teljes mértékben bevált, és hogy azt minden eszközzel tovább kell fejleszteni. Ezért létre kell hozni a nyilvánosság jogi garanciáit, ami magába foglalja a szovjet állampolgárok tájékozódási jogának alkotmányos rögzítését is. Olyan törvényeket kell előkészíteni, amelyek meghatározzák az állam, a tisztségviselők és az állampolgárok jogait és kötelességeit a nyilvánosság elveinek érvényesítése során. Egy olyan rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatnál, a faluban vagy a városban, a kerületben, a köztársaságban és az egész országban kialakult helyzetről a dolgozók folyamatos és teljes információkat kapjanak, törvényben kell lefektetni az állampolgárok, a tömegtájékoztató eszközök, a dolgozókollektívák és a társadalmi szervezetek jogát arra, hogy megszerezzék az őket érdeklő információkat. Pontosan körül kell írni a szükséges titkosság, a szolgálati titkok határait, meg kell jelölni a felelősséget állami és katonai titkot képező értesülések, valamint olyan egyéb információk terjesztéséért, amelyek az állampolgárok törvényes jogait érintik, amelyek kárt okoznak a közrendnek, a biztonságnak, a lakosság egészségének és erkölcsiségének. Ugyancsak meg kell határozni a felelősséget az

állampolgárok információhoz való joga érvényesítésének útjában álló akadályokért, az információk eltitkolásáért, elferdítésért és jogtalan kihasználásáért.

Nem érvényesíthető a nyilvánosság a szovjet állam, a társadalom érdekei, a személyiség jogai rovására, háború és erőszak, fajgyűlölet, nemzeti és vallási türelmetlenség hirdetésére, a kíméletlenség propagandájára és pornográfia terjesztésére, valamint a közvélemény manipulálására.

A párt és a szovjet társadalom azzal, hogy a párt- , állami és társadalmi ügyekben és a tömegtájékoztató eszközökben kitartóan érvényesíti és bővíti a nyilvánosságot, mozgásba lendítette a szocialista rendszer hatalmas potenciális lehetőségeit és tartalékait.

Nyilvánosság nélkül nincs átalakítás, nincs demokrácia. A nyilvánosság a demokratikus, humánus szocializmus életének és haladásának természetes atmoszférája.

A konferencia felszólít minden kommunistát, minden pártszervezetet, hogy az igazságnak megfelelően tájékoztassa a tömegeket, aktívan fejlessze a szocialista demokratizmust, a vitakultúrát, hogy kedvező feltételeket teremtsem minden kérdés élénk és nyílt megvitatásához, a szovjet állampolgárok kezdeményezőkészsége és alkotó gondolkodásmódja megnyilvánulásához.

A konferencia meggyőződését fejezi ki, hogy minden kommunista elősegíti a nyilvánosságnak mint a szocialista társadalom élete normájának az érvényesítését.

Határozat a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyról

1. A Vlagyimir lljics Lenin által létrehozott szovjet szocialista állam megtestesítette az egyenjogú nemzetek soknemzetiségű családjának forradalmi akaratát és vágyait. Közös történelmi sorsuk az internacionális szocialista testvériség alapja. A szovjet emberek számos nemzedéke erőfeszítéseinek eredménye lett a köztársaságok egyedülálló szövetsége. Zászlajára van írva a Szovjetunió minden nemzete és nemzetisége dolgozóinak internacionalista egysége, a nemzetek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúrák újjászületése és fejlődése, a korábban elmaradott nemzeti területek haladásának meggyorsítása és a nemzetiségi ellentétek áthidalása. Létrejött az egységes népgazdasági komplexum, a Szovjetunió nemzetei egységének anyagi bázisa. Mérhetetlenül megnövekedett minden köztársaság és autonóm közigazgatási egység gazdasági, kulturális és káderpotenciálja. Valósággá vált az új történelmi közösség - a szovjet nép. Törvényszerűen növekszik a nemzeti öntudat.

A soknemzetiségű szovjet állam kialakulása kezdeti szakaszát jellemző dinamizmus azonban lényegesen meggyengült, megtörte azt a nemzetiségi politika lenini elveitől való eltávolodás, a törvényesség megsértése a személyi kultusz időszakában, a pangás ideológiája és pszichológiája. Abszolutizálták a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket, problémamentesnek tüntették fel a nemzetiségi viszonyokat.

Nem vették kellő mértékben tekintetbe az egyes köztársaságok, autonóm közigazgatási egységek és nemzetiségi csoportok társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének szükségleteit. Nem oldottak meg idejében sok olyan éles kérdést, amelyet a nemzetek és népcsoportok fejlődésének menete vetett fel. Ez elégedetlenséget idézett elő a társadalomban, s ez olykor konfliktus-jelleget öltött. Továbbra is előfordulnak a nemzetiségi egoizmus és gőg jelenségei, a törekvések, hogy mások rovására éljenek, előfordulnak a lokálpatriotizmus megnyilvánulásai. Ezeket az egész évtizedek során halmozódó negatív jelenségeket hosszú ideig figyelmen kívül hagyták és elhallgatták, a párt ezeket nem értékelte kellőképpen. Az átalakítás, a demokratizálás és a nyíltság politikája feltárta ezeket a jelenségeket, s egyben létrehozta a szükséges feltételeket demokratikus megoldásukhoz.

2. A pártkonferencia történelmi fontosságú feladatnak tekinti a nemzetiségi politika lenini normáinak és elveinek állhatatos erősítését és alkotó szellemű továbbfejlesztését, határozott megszabadítását a mesterséges lerakódásoktól és torzításoktól. Ehhez az alapot az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott politikai irányvonal adja, amely öszekapcsolja valamennyi nemzet és nemzetiség érdekeinek kielégítését az ország közös érdekeivel és szükségleteivel, az internacionalista ideológia, amelytől idegen a sovinizmus és a nacionalizmus bármely megnyilvánulása.

A szövetségi köztársaságok és autonóm közigazgatási egységek fejlődését - a párt véleménye szerint - szorosan össze kell kapcsolni felelősségükkel, soknemzetiségű államunk megszilárdításáért és haladásáért. A szocialista eszme nem bénító unifikálás, hanem bővérű és dinamikus egység a nemzetiségi sokszínűségben.

3. A pártkonferencia úgy véli, a politikai rendszer átalakításának keretében mielőbbi intézkedéseket

kell tenni a szovjet föderáció demokratikus elveken alapuló további fejlesztésére és szilárdítására. Mindenekelőtt a szövetségi köztársaságok és autonóm területi egységek jogainak bővítéséről van szó, mégpedig oly módon, hogy be kell határolni a Szovjetunió és a szovjet köztársaságok illetékességét, meg kell valósítani a decentralizálást, átadni az irányító funkciók jelentős hányadát a helyi szerveknek, fokozni kell a önállóságot és a felelősséget a gazdasági, a szociális és kulturális fejlesztés és a környezetvédelem terén.

Az egyik fő feladat a feltételek megteremtése a területi egységek nagyobb önállóságához és az olyan együttmúködési formák alkalmazása, amelyek arra ösztönöznének minden köztársaságot, hogy érdekelt legyen gazdasági tevékenysége mint saját jóléte alapjának végeredményei javításában, érdeke legyen a közös gazdagság megsokszorozása és a szovjet állam hatalmának megszilárdítása. A radikális gazdasági reform és a demokratizálási folyamat széles teret nyit a nemzeti közigazgatási egységek és az egész ország érdekeinek optimális összekapcsolására. Biztosítani kell, hogy a dolgozók jól tudják, a köztársaság vagy a kerület mennyit termel, mennyiben járul hozzá az ország gazdaságához és mennyit kap. Figyelmet érdemel az az elgondolás, hogy a köztársaságok és a kerületek térjenek át az önelszámolás elveire, miközben pontosan meghatároznák hozzájárulásukat az össz-szövetségi programok teljesítéséhez.

A gazdaság és az egész társadalmi élet interna- cionalizálódása törvényszerű folyamat. Bármilyen törekvés a nemzeti elszigetelődésre kizárólag gazdasági és szellemi visszaeséshez vezethet.

Törvényben kell meghatározni a köztársasági és helyi költségvetések kialakításának minőségileg új mechanizmusát, s lényegesen fokozni kell ezek szerepét a területi egységek társadalmi és gazdasági fejlesztését érintő kérdések megoldásában. Feltétlenül biztosítani kell a területi irányító szervek, valamint a Szovjetunió minisztériumai és központi hatóságai és a szövetségi jelentőségű vállalatok közti hatékony együttműködést, fokozni kell a köz- társasági és szövetségi irányító szervek felelősségét minden területi egység komplex fejlesztéséért. Alapos jogi átdolgozást és gyakorlati megoldást igényelnek a szövetségi köztársaságok közti közvetlen kapcsolatok fejlesztésének kérdései.

Aktivizálni kell a politikai rendszernek azokat az intézményeit, amelyek révén felszínre hozhatók és egyeztethetők a nemzeti érdekek. Ezzel összefüggésben elsőrendű fontosságú a népi képviselők tanácsai, elsősorban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának, továbbá annak állandó bizottságai és a Szovjetunió kormánya szerepének fokozása. Célszerű lenne a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsaiban, s ott, ahol ez szükséges a helyi tanácsokban is állandó bizottságokat létrehozni, amelyek a nemzetek és nemzetiségek közti viszonnyal foglalkoznának. Mérlegelni kell a nemzetiségek ügyeivel és a nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó külön állami szerv létrehozásának kérdését.

Tekintettel az új realitásra, a konferencia javasolta a szövetségi és autonóm köztársaságokról, az autonóm területekről és körzetekről szóló törvények továbbfejlesztését és-megújítását, ezek jogainak és kötelességeinek, az önigazgatás, valamint minden nemzetiségnek a központi és helyi szintű hatalmi szervekben való képviselete elveinek teljesebb kifejezését. Ez megköveteli a megfelelő változtatások végrehajtását a Szovjetunió, valamint a szövetségi és autonóm köztársaságok alkotmányaiban.

4. Fontos, hogy minden nemzeti területi egységben a gazdasági és a társadalmi haladást szellemi (Folytatás a 4. oldalon)