Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-05 / 156. szám, kedd
Harmincöt év a volán mögött Kurucz László gyermekkorától szerette a gépeket, de mivel a fel- szabadulás után más lehetősége nem volt, a kereskedelmi szakmát tanulta ki. A tinta jóformán még meg sem száradt a „segédlevelén“, amikor megszerezte a gépjárművezetői engedélyt. Mivel lehetővé vált, szakmát változtatott.- Személyautóval jártam, s amikor a néphadseregbe bevonultam, sofőrként teljesítettem szolgálatot. A két év alatt lehetőség adódott, hogy jogosítványt szerezzek autóbusz vezetésére. Éltem az alkalommal - eleveníti fel pályafutását. Amikor leszerelt, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzemében állt munkába és a mai napig ott dolgozik. Az ott eltöltött három és fél évtized alatt sok minden történt vele. Abban az időben, amikor munkába állt, vagy harmincötén voltak sofőrök, most többszázan.- Autóbusszal különböző vonalakon jártam, közben kirándulókat vittem az ország különböző tájaira, de külföldre is. Igyekeztem helytállni, így az évek során teljesült a vágyam, kamionra kerültem. Változatos évek következtek, főleg eleinte. Új tájakkal, emberekkel ismerkedtem meg. Igaz, feszültséggel járt a munkám, ügyelni kellett arra, hogy a szállítmány idejében megérkezzen a rendeltetési helyére, hogy visszafelé is legyen rakomány. Tíz évig járt kamionnal. Ez alatt az idő alatt csupán egy esetben kellett hazavontatni autóját, akkor is motorhiba miatt. Az útra mindig vitt magával pótalkatrészt, társával, néha egyedül, kijavította az előforduló hibákat. Minden út előtt alaposan átnézte a járművet. Jól érezte magát a kamion nyergében, csakhogy amikor 56 éves lett, meg kellett tőle válnia. Nehezen törődött bele, de az érvényes rendelet ellen nem tehetett semmit. Vége szakadt a gyors ebédfőzéseknek, a kocsiban való alvásnak. Újra autóbuszt kapott.- Néha hetekig nem voltam idehaza, aminek az asszony, a család nem nagyon örült. De hát a pénzre szükség volt. A sors ugyanis úgy hozta, hogy kétszer is építkeztünk. A gondjaira bízott Karosa autóbusszal különjáratokra [ár. Ottjár- tunkkor éppen Zselizre (Želiezovce) vitt korán reggel munkásokat, este pedig értük ment. Napközben, ha kiesik valamelyik járat, beugrik helyettesíteni. A fő turistaidényben pedig kirándulókat szállít, gyerekeket visz pionírtáborba. Olyan ember, akit bármikor és bárhová el lehet küldeni, aki nem hoz szégyent vállalatára, a gépjárművezetők nagy családjára. Amióta itt dolgozik, baleset nélkül közlekedik. Számláján ma már több mint két millió kilométer van. Amikor szóba kerül, minek köszönheti ezt, csak ennyit mond.-A szerencsének... a szakma szeretetének... Annak, hogy óvatosan vezetek, ügyelek a forgalomra, igyekszem hidegvérem megőrizni akkor is, ha kritikus helyzet adódik. Rossz műszaki állapotban levő kocsival sohasem veszek részt a közúti forgalomban. Este, amikor végez, s valami javítanivaló akad a kocsin, addig nem megy haza, amíg nem készül el. A műhelybe csak akkor megy be, amikor már egyedül nem boldogul, leginkább szabadidejében, hogy ő is ott lehessen a javításnál. Büszke arra, hogy a hajtási jogosítványában ma is az eredeti betét van, ami azt jelenti, hogy nem követett el nagyobb közlekedési szabálysértést. t -w r%! t - A/ v Ei J m$ Mi (A szerző felvétele) Nem jár kocsmába, sört is csak akkor fogyaszt, amikor nem kell másnap a volán mögé ülnie, mert amint vallja, ahhoz, hogy baleset nélkül közlekedjen, a kocsi jó műszaki állapota mellett tiszta fejre is szükség van.-Jó egy évem van még hátra a nyugdíjkorhatárig. Nem tudom, hogyan alakul a sorsom, de nem szívesen mennék még nyugdíjba. Ha szükség lesz rám, maradok, persze, ha az egészségi állapotom megengedi. Elnézem miközben beszél. Tagbaszakadt ember, kezébe beitta magát az olaj. Egyenruhája tiszta, nyakkendőt visel, úgy, ahogy azt a szabályzat előírja. A múlt évben megkapta A Közlekedés Érdemes Dolgozója kitüntetést. Hogy számláján két millió van - igaz, nem a takarékpénztárban - azt az utasai közül kevesen tudják. Harmincöt év alatt munkával gyűjtötte össze, a tőle megszokott szorgalommal. NÉMETH JÁNOS Következetes ellenőrzéssel a gazdasági feladatok teljesítéséért Beszélgetés Ján Jakab mérnökkel, a Losonci (Lučenec) Járási Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökével (A szerző felvétele) VII. 5. A Losonci Járási Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottsága az elmúlt év folyamán huszonöt jelentős ellenőrzésben vett részt, melyek közül nyolc országos program keretében valósult meg, hetet pedig a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság megbízásából folytattak le. A többi vizsgálatot maga a járási szerv kezdeményezte, illetve egy esetben a közbiztonsági szervek felkérésére valósult meg. Ján Jakab mérnökkel, a bizottság elnökével arról beszélgettünk, hogy mely területeket érintették a vizsgálatok, s milyen eredménnyel jártak? eleget tenni a járás építőipara. A hetedik ötéves tervidőszak folyamán az el nem végzett munkák összértéke meghaladta a 23,5 millió koronát. Nem javult a helyzet a nyolcadik ötéves tervidőszak első esztendejében sem, amikor a lemaradás értéke meghaladta a hat millió koronát. A szállítói- megrendelői kapcsolatok lazasága miatt még a tavalyi mutatók sem alakultak kedvezően. A minőséget illetően látszólag ugyan javulást mutat a termelési statisztika, ám a hanyag munkavégzés miatt keletkezett selejt kimutatásában komoly fogyatékosságokra derítettünk fényt. A hibák többségét sajnos csak az átadáskor vagy utána észlelik, s a felelősségre- vonás tekintetében nem következetesek az építőipari vállalatok.- Javult-e a helyzet a korábbi évekhez viszonyítva a lakosság hangulatát, közérzetét is befolyásoló kereskedelmi szolgáltatások, s az áruellátás terén?- A lakosság ellátása változatlanul kielégítő alapvető élelmiszerekből, a tej és hústermékek választéka azonban nem minden vonatkozásban felel meg a követelményeknek. A tej útját a termelőktől a feldolgozáson keresztül egészen a fogyasztó kosaráig kísértük figyelemmel, s megállapításaink bizony nem éppen szívderítőek. A szállításban, a tárolásban és a feldolgozásban igen sok a probléma. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a hússal és a húskészítményekkel való ellátásban, a higiéniában és az eladás kulturáltságában sem.- Mit tapasztaltak az egészségügyi ellátásban, az orvosi műszerek és berendezések kihasználtsága terén?- Megállapítottuk, hogy a hetedik ötéves tervidőszak éveiben és 1986-ban vásárolt orvosi műszerek, gyógyászati gépek és eszközök kihasználtsága megfelelő, s üzembehelyezésükkel jelentősen-Ha nagyon tömören akarnám jellemezni az elmúlt esztendő munkáját, akkor elmondanám, hogy tevékenységünket a XVII. pártkongresszus határozatainak szellemében a népgazdasági feladatok teljesítése érdekében végeztük, nagy súlyt helyezve a program megvalósítása útjában álló akadályok eltávolítására, az élet számos területén előforduló visszás jelenségek felszámolására. Figyelmünket többek között a lakásépítés feladatainak teljesítésére, az áruellátás javítására, a feltaláló és újítómozgalom hatékonyságának növelésére fordítottuk. Átfogó vizsgálataink nyomán kellő áttekintést kaptunk a földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok melléküzem- ági tevékenységéről, a magánerős lakásépítés előkészítésének nehézségeiről, a szövetkezeti és az állami lakások elosztásáról, s természetesen a szocialista törvényesség, a jogi fegyelem és a közerkölcs helyzetéről.- Milyen tapasztalatokkal járt például a lakásépítési program végrehajtásának ellenőrzése?- A vizsgálat csak megerősítette a már ismert tényt, hogy a lakásépítés feladatait az ötéves terv időszakában, sőt az 1986- os esztendőben sem sikerült teljesíteni. A mennyiségi lemaradás mellett sajnos a minőségi követelményeknek sem tudott javult az egészségügyi intézmények gyógyító, betegségmegelőző és rehabilitációs munkája. Magas színvonalú műszaki berendezésekkel látták el többek között a járási kórház és rendelőintézet biokémiai és hematológiai osztályait. Az új műszerek lehetővé tették a belgyógyászatban, gyermekgyógyászatban, a sebészetben, a nőgyógyászatban és más területeken a betegségek gyors felismerését. Az ellenőrzés eredménye tehát egyértelműen pozitív volt, ám néhány régebbi gyógyászati eszköz elhelyezése és nyilvántartása terén akadtak fogyatékosságok.- Befejezésül arra kérném, tájékoztassa lapunk olvasóit a lakossági észrevételekről, panaszokról és bejelentésekről. Hogyan alakult számarányuk a korábbi esztendőhöz viszonyítva, s mennyiben segítették az ellenőrző szervek munkáját?- Az elmúlt év folyamán összesen 338 lakossági észrevétel, bejelentés érkezett hozzánk, hatvankilenccel több mint a korábbi esztendőben. Pontosan 279 esetet mi vizsgáltunk ki, néhánnyal a felsőbb szervek foglalkoztak. A bejelentések az esetek 45,7 százalékában megalapozottaknak bizonyultak. Az elmúlt évben is leggyakrabban a lakáshelyzettel, az élet- körülményekkel kapcsolatos bejelentésekkel kellett foglalkozni, sok panasz érkezett az irányítószervek munkájára, a kereskedelemre, a szolgáltatásokra. Lakossági bejelentés nyomán derült fény többek között egy építőipari vállalat munkájának fogyatékosságaira. A korábbi esztendőhöz viszonyítva több panasz érkezett az egészségügyi ellátásra, hozzá kell azonban tennem, hogy nem minden esetben megalapozottan. Negyvenöt bejelentés névtelenül érkezett, s ezek többsége a szocialista vagyon megdézsmálására, vezetői önkényre és egyéb visszás jelenségre hívta fel figyelmünket. A bejelentések negyven százaléka részben vagy teljesen megalapozott volt, s ez feltétlenül figyelmet keltő növekedésről tanúskodik, hiszen a korábbi esztendőben a névtelen bejelentéseknek csupán a tizennyolc százalékát találtuk megalapozottnak. Végezetül hadd mondjam el, hogy mi mindenképpen örülünk az irántunk megnyilvánuló bizalomnak, ugyanakkor aggasztanak bennünket a negatív jelenségek, s visszafordításuk érdekében az elkövetkezőkben még hatékonyabbá, még következetesebbé tesszük ellenőrző munkánkat. HACSI ATTILA Egy közös sír titka A Veľký Šarišból Malý Šarišba vezető országút mentén egy parányi sírkert látható. A helybeliek által katonai temetőnek nevezett földdarabon mindössze két sír domborodik. Az egyik újabb a másik régebbi. Mindkettő példásan rendben van tartva. A helyi ellenállók és az alapiskola pionírjai gondozzák. A nagyobbik halmon sírkő is van, a következő szerény fölírással: Felkér István 35 éves Simon János 19 éves Jamrich István 33 éves A Magyar Vörös Hadsereg katonáiként estek el 1919-ben. Az emberek csaknem hetven éve járnak e temető körül, egyesek megállnak, elolvassák a sírfeliratot és tovabbmennek. Lehet, hogy magukban gondolnak arra, akik itt pihennek, azoknak tán rokonaik is lehetnek valahol, kilétükről azonban közelebbről nem érdeklődnek. Mintegy három évvel ezelőtt az ellenállókat tömörítő Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének Veľký Šariš-i alapszervezete úgy döntött, hogy föl kellene deríteni e három magyar vöröskatona sorsát és halálának körülményeit, és olyan állapotba kell a temetőt hozni, hogy 1989- ben, a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából méltó emlékünnepélyt lehessen itt tartani. Ekkor az alapszervezet bizottsága engem bízott meg azzal, hogy írásos munkában összegezzem ■ kutatásaim eredményét. Már hosszabb idő óta, úgy 1950-től följegyeztem az idős Veľký Šariš-i lakosok visszaemlékezéseit, amelyekkel a velük folytatott beszélgetések során ismerkedtem meg. Ezek az emberek egyrészt közvetlen résztvevői voltak az eseményeknek, másrészt emlékeztek a Szlovák Tanácsköztársaság alatt történtekre. Ezekből a visszaemlékezésekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a közös sírban három katona nyugszik, akik részt vettek a Szlovák Tanácsköztársaságért folytatott harcokban, s a falunk környékén estek el, és az említett temetőben temették el őket. A Szlovák Tanácsköztársaságért folyó harcok egyik közvetlen részvevője volt Ladislav Mátray munkás, akit a Magyar Vörös Hadsereg vezérkara is kitüntetett. A helyi malomban dolgozott. Visszaemlékezésében, amelyet hitelesen följegyeztem, elmondta:- Nagyon jól emlékszem még arra az időre, amikor az intervenciós alakulatok kiszorították a magyar katonaságot és önkénteseinket Prešovból és térségéből. Egy kisebb magyar alakulat érkezett Veľký Šarišba. Egyesek közülük beásták magukat a falu szélén húzódó dombokon, mások szétszéledtek a faluban. Ágyúkat állítottak föl, és lőtték a Prešovot Sabinovval összekötő országutat, hogy megakadályozzák az ellenség előrenyomulását. A faluban levő katonáknak az asszonyok ennivalót hordtak, ők pedig a férfiaknak leveles dohányt osztogattak, amely rendkívül erős volt. Szlovákul is tudtak egy keveset. Az egyiknek rangjelzése is volt. Azt a csoportot, amely az országúihoz közelebb került, az ellenség felfedezte, és közülük hármat megölt. A többiek a községbe hozták őket, és kérték a helyi plébánost, Konczot, hogy temesse el őket. Ezt azonban ő elutasította azzal, hogy a fölszentelt földbe nem temethet gyilkosokat, akik valahol bizonyára papot is öltek. Különben még azt sem tudja róluk, hogy milyen vallásúak. Később a katolikus temető mellett jelöltek ki számukra egy kis parcellát, ahová azután eltemették őket. A sír mellett fölsorakoztak a magyar katonák, parancsnokukkal együtt, és sortűz- zel búcsúztatták társaikat. Röviddel ezután a fölkelést leverték. Prešovot megszállták, és bennünket is, akik részt vettünk a küzdelemben, kiűztek a városból. Semend’ák elvtársat és engem Čaňába szállítottak, de hamarosan megszöktünk és egy idő után hazatértünk. Andrej Matys malomipari munkás a következőképpen idézte föl emlékeit:- A katonák közül az egyiknek vörös csillag volt a sapkáján. Azt mondta, hogy Miskolc környékéről származik. Mi is elmentünk megnézni az elesetteket. Hanudeľ pajtájában voltak kiterítve. Hanudeľ később a malomban megalapítója volt a kommunista pártnak, és a háború alatt a párt zászlóját rejtegette. A halottakat azután a temető melletti réten temették el. A Veľký Šariš-i katonai temető közös sírjában alussza örök álmát a Magyar Vörös Hadsereg három katonája, akik internacionalista szolidaritásból segítettek megalakítani a Szlovák Tanács- köztársaságot. Munkások voltak ök, a kizsákmányolt magyar proletariátus osztályának fiai. A Szlovák Tanácsköztársaság internacionalista összefogásból született. Több nemzet katonái harcoltak érte. Jövő évben ünnepeljük munkásmozgalmunk e dicső időszakának 70. évfordulóját. Veľký Šarišban is emlékünnepélyt rendezünk, és szeretnénk méltóképpen megemlékezni azokról, akik annakidején életüket áldozták jelenünkért. JAROSLAV MÍČA Várgedén (Hodejov) a nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyik szépen jövedelmező szakosított ágazata a pecsenyebárány-hizlalás. Az ínyencfalatok hazai kedvelőinek és a külföldi - elsősorban olaszországi - megrendelőknek minden év tavaszán rendszeres szállítmányokról gondoskodnak a gort- vai hizlaldában. (Lalo Károly felvétele)
