Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-05 / 156. szám, kedd

Levelezőink írják Becsülettel végzi munkáját Igen gyakran olvassuk és halljuk az elégedetlen utasok panaszait a tömegközlekedéssel kapcsolatban és sajnos, ezek a panaszok helytál­lóak. Néha a közlekedési vállalat, de legtöbbször a gépjárművezetők el­len merülnek fel panaszok. Mi épp az ellenkezőjéről szeretnénk hírt ad­ni, mert akadnak a felelőtlen embe­rek mellett olyanok is, akik becsület­tel végzik munkájukat. Közéjük tartozik a debrődi (Deb- rad) Szeles József (a felvételen), aki a Mecenzéf (Medzev) - Szepsi (Moldva nad Bodvou) vonalon telje­sít szolgálatot. A környéken már is­mertté vált, hogy az általa vezetett autóbuszhoz az ember az óráját is beállíthatja, olyan pontosan érkezik és indul. Már régen megtett egymil­lió kilométert baleset nélkül, s gép­járműje százezer megtett kilométer után mind műszaki, mind esztétikai szempontból magasan fölötte áll na­gyon sok újabb autóbusznak. Mind­ez elsősorban Szeles József mun­kaszeretetének, a közlekedési sza­bályok megtartásának köszönhető. Jó lenne, ha közutainkon több ilyen pontos és biztoskezű emberrel talál­koznánk. Kép és szöveg: Koncz Árpád Egy járás - három hír A CIGÁNYPRÍMÁSOK VERSE­NYÉT elsó alkalommal rendezte meg a zsélyi (Želovce) művelődési központ és az Aranykalász Efsz a járási népművelési központ támo­gatásával a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A Nagykür- tösi, Losonci (Lučenec) és a Lévai (Levice) járásból összesereglett 11 prímás teljesítményét öttagú zsűri értékelte. Az első ifj. Szőlőssi Sán­dor (Ipolyhidvég - Ipeľské Predmos- tie), második Kozák Tibor (Ipoly- pásztó - Pastovce), a harmadik pe­dig Balázs József (Tőrincs - Trenč) prímás lett. AFGANISZTÁNIAK 15 FŐS CSOPORTJA - akik a CSKP KB Politikai Főiskolájának egyéves tan­folyamán vesznek részt - két hetet töltött a Nagy kürtösi járásban. A vendégek több üzemben, munka­helyen jártak, ismerkedtek az isko­lák, művelődési intézmények mun­kájával, a pionír és SZISZ-szervezet tevékenységével. A vendégeket meghívták a járási dal- és tánc­ünnepélyre, s kérésükre ők is fellép­hettek a rendezvény műsorában. Rövid, rögtönzött műsoruk nagy tet­szést aratott a közönség körében. AZ IFJÚ TURISTÁK nyári talál­kozóját a Turisztikai Szövetség Kö­zép-szlovákiai Kerületi Bizottsága a Nagykürtösi járásban a festői szépségű koprovnicai üdülőköz­pontban rendezte meg. A szervezett Száguldó „beteg“ villamosok Földrészünk sok nagy városá­ban járva utaztam földalattin, vil­lamoson, emeletes és földszin­tes buszon, fogaskerekűn, trolin, de sehol sem láttam ilyen egyedi figyelmeztető táblácskát, mint Duna-parti városunkban, Brati­slavában. Szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamelyik tö­megközlekedési jármű ablakán ne látnám viszont azt a fehér, hosszabb téglalap alakú bádog­táblát, amelyre piros betűkkel ezt a szöveget festették:,,Meghibá­sodott jármű“. Hányszor előfordult, hogy a villamos megállójánál várakoz­va, amikor végre közeledni lát­szik a jármű, vezetője a lassítás helyett nagyobb sebességre kapcsol, szinte elviharzik a vára­kozók mellett, s inkább csak vil­lanásszerűen fedezhető fel abla­kán az említett kellemetlen fel­irat. Ez a tény már máskor is gondolkodóba ejtett. Ha valóban meghibásodott a jármű, hogyan száguldhat olyan lendülettel, mintha a Forma 1 következő ver­senyére készülne? Zala József turisztika 100. évfordulójának jegyé­ben zajló háromhónapos rendezvé­nyen több mint 500 fiatal sereglett össze az egész kerületből. A turiszti­kai-honvédelmi versenyekbe első­sorban a járási fordulók győztesei kapcsolódtak be. A versenyeken és túrákon kívül egyéb sportolási és fürdési lehetőség is rendelkezésük­re állt. Bodzsár Gyula Várják látogatóikat Az Éjsekújvári (Nové Zámky) járásban 27 forradalmi hagyományok szobája van berendezve, egy pionír-emlékszoba Barsfüssön (Trávnica) és egy mezőgaz­dasági fiatalok terme Udvardon (Dvory nad Zitavou). Ezek fejlesztéséről és aktív tevékenységéről az > Éjsekújvári Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya gon­doskodik. Az iskolákban létesített forra­dalmi hagyományok szobáját főleg a tör­ténelemoktatásban, a honismereti és a vi­lágnézeti nevelésben használják fel. Itt rendezik meg a pionírszervezetek a vetélkedőket, beszélgetéseket és pioníravatásokat. Az Érsekújvári Elekt- rosvitben, a Tesla vállalatnál, a Dolný Ohaj-i keményítőgyárban ezek a szobák főleg üzemüket, a szocialista fejlődést, legjobb dolgozóikat mutatják be. Kaplan László Új tevékenységi terület A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságnak a komáromi (Komárno) Jed­nota fogyasztási szövetkezetben működő alapszervezete is bekapcsolódott a társa­ság szlovákiai, illetve kerületi tanácsa által szervezett feltaláló és újítómozga­lomba. Partnerszervezetéhez, a nyitrai (Nitra) Zdroj élelmiszerkereskedelmi vál­lalathoz kapcsolódva hat tagjuk részt vett a budapesti Skála Metró Áruházban tett tanulmányi kiránduláson. A legutóbbi vezetőségi ülésen új tevé­kenységi területet jelentő számítástechni­kai bizottság alakult. A kezdeti kisebb akciók mellett a jövő év elején szeretnénk egy kerületi méretű számítástechnikai szemináriumot rendezni. Sztrecskó Rudolf Adósak a tejfeldolgozó üzemek... A Közép-szlovákiai Tejfeldolgozó Vállalat losonci (Lučenec) üzemé­nek gazdasági elemzéséből kiderül, hogy az év elejétől teljesíti a belke­reskedelmi eladás feladatait. Az üzem számára a járás tejtermelő üzemeinek nagy része is teljesíti az előirányzott felvásárlási mennyisé­get. Igaz, a felvásárolt tej nagy része máshová kerül feldolgozásra, vi­szont az üzemből így is majd 58 millió korona értékű tejtermék került az élelmiszerüzletekbe az elmúlt 5 hónap során. A losonci élelmiszerüzletek tejter­mékválasztéka mégis igen szegé­nyes. Tejen, vajon, néhány kevésbé keresett sajtfélén kívül a hét napjai­nak nagy részén alig kapható vala­mi. Néha van ugyan néhány fajta ínyenc sajt, túró, tejszín, túrókrém, juhtúró, tejföl vagy savanyú tej, amit a vásárlók pár óra alatt szétkapkod­nak, s ezzel a választék ki is merült. Fél év is eltelik, amíg megjelenik a pultokon a joghurt, vaníliakrém, párolt juhsajt vagy más tejtermék­különlegesség. ügy érzem, sokkal adós a hazai tejipar a fogyasztóknak. Nemrégen olvastam a dobozos tartóstej gyártásáról, hasznosságá­ról, értékeiről és előnyeiről a nyári időszakban, még akkor is, ha drá­gább, mint a zacskós vagy üveges tej. Valóban jó tudni, hogyan gyárt­ják ezt az ultrapasztőrözött tejet, bár szerintem, a jó bornak nem kell cégér. A fogyasztók nagy része is­meri a tartós tejet, melynek nemcsak az az előnye, hogy dobozban tartva 1-2 hónapig is eláll, hanem tegyük hozzá, hogy jó ízű is. Viszont érde­kelne az is, hogy Bratislaván kívül, hol kapható még. Mert losonci élel­miszerüzletekben már több mint egy éve nem jelent meg a pultokon. A tartóstej gyártója a bratislavai Milex tejüzem, gondolom ezért a fő­városban gyakrabban kapható, de drága mulatság lenne 250 kilométert utazni érte. Jó volna, ha illetékes elosztó szervek juttatnának a tartós­tejből vidékre is. Nem kellene gyak­ran, havonta legalább egyszer, eset­leg negyedévenként vagy féléven­ként, hogy ne felejtsük el az ízét. Tresťanský Mária Lelkes színjátszók A Csemadok rimaszombati (Rimavská Sobota) alapszervezetének Tompa Mihály Klubja jelentős színfolttal gazdagította tevékenységét Dr. Poór János irányításával Blaha Lujza Játékszín néven megalakult színjátszóköre beta­nulta Batta György: Töklámpás című mesejátékát. A próbák a konzervgyár vezetőségének jóvoltából az üzem kisszínpadán folytak, majd a régi művelő­dési házban gyakorolt tovább a csoport. A darabot az első félévben nemcsak a város közönsége láthatta, hanem a járás községeinek lakosai is. Az előadás mind a felnőttek, mind a gyerekek körében nagy tetszést váltott ki. A sikertől lelkesülve a játékszín vezetője és tagjai máris az őszi idényre, a vidéki vendégszereplések folytatására és a következő színmű betanulá­sára készülnek. Kép és szöveg: Vörös Attila özvegyi nyugdíj és a nyugdíjak emelése M. N.: Édesapánk ez év elején elhunyt. Édesanyánk a haláláig nem dolgozott (most 49 éves). A számára megítélt özvegyi segély azonban nem éri el édesapánk fizetésének felét sem, s így kénytelen volt mun­kába állni. Azt szeretnénk tehát tud­ni, miért nem kapja édesanyánk el­hunyt édesapánk fizetésének 90 százalékát egy évig, és jelent-e szá­mára változást az új törvény a nyug­díjakról? özvegyi segélyről, melyet édes­anyjának az elhunyt férje fizetésé­nek 90 százaléka összegében kelle­ne kapnia, nincs tudomásunk. Való­színűnek tartjuk, hogy az édesany­jának megítélt segély özvegyi nyugdíj. A jelenleg hatályos Társadalom- biztosítási törvény 38. § (1) bekez­désének a) pontja szerint az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj­nak, melyre a dolgozónak halála pillanatában lett volna joga. Tehát nem „90 százalék“ és nem közvet­lenül a fizetésből számítják ki. Az özvegyi nyugdíj megállapítása előtt először az elhunyt öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának összegét számítják ki (azt, amelyik kedve­zőbb, azaz magasabb összegű), s ennek hatvan százaléka az özve­gyi nyugdíj, ami természetesen már nem azonos az elhunyt keresetének hatvan százalékával, mert az öreg­ségi, illetve a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál is érvényesülnek bi­zonyos korlátozások. Az utolsó öt vagy tízévi tényleges átlagkereset­ből jelenleg 2000 koronát számíta­nak be a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló ún. redukált havi átlagkeresetbe, s a tényleges havi átlagkereset kétezer koronát meg­haladó összegéből pedig egyharma­dos de legfeljebb ezer koronát. (Ok­tóber 1 -jétől ez a számítási mód úgy változik, hogy 2500 koronát számí­tanak be korlátozás nélkül, a 2500 koronát meghaladó tényleges havi átlagkeresetből 6000 koronáig egy­harmados s a hatezer koronát meg­haladó átlagkeresetből tízezer ko­ronáig egytizedet). Ez a redukált havi átlagkereset az az összeg, melyből az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat kiszámítják (a III. munkakategóriában a nyugdíj alapmértéke 25 ledolgozott év után 50 százalék, s minden további, a 18. életév betöltése után ledolgozott évért további 1 százalékkal növek­szik a nyugdíj százalékban kifejezett mértéke - 42 ledolgozott év esetén tehát a nyugdíj mértéke a redukált havi átlagkereset 67 százaléka). Az új Társadalombiztosítási Tör­vény (amely október 1-jén lép ha­tályba) több kedvező változást hoz az édesanyja számára is. Itt csupán a törvény hatálybalépése előtt meg­ítélt és folyósított nyugdíjellátások, nyugdíjak emeléséről tennénk emlí­tést, mégpedig kissé általáno­sabban. A törvény az 1988. szeptember 30-ig megítélt (illetve a jelenlegi sza­bályok alapján október 1-je után megítélt) nyugdíjak emelését diffe­renciálja egyrészt a nyugdíjellátás fajától függően (más rendelkezések vonatkoznak az öregségi és rok­kantsági nyugdíjakra, ismét mások az özvegyi nyugdíjakra és árvaellá­tásokra, illetve a részleges rokkant­sági nyugdíjakra, egyedi rendelke­zések vonatkoznak az I. és II. mun­kakategóriából megítélt nyugdíjakra, a személyi nyugdíjakra, az ellenállók nyugdíjaira és az ellenállók özve­gyeinek és árváinak nyugellátására is stb.), másrészt a folyósított nyugellátás megítélésének időpont­jától függően. A szabályozás tehát meglehetősen bonyolult, s ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a nyugellátások emelésére vonatko­zó rendelkezések majd három és fél millió ellátást érintenek. A legma­gasabb összeggel az 1976 előtt megítélt nyugellátásokat emelik (az emelés konkrét összege azonban függ még a nyugellátás fajától és a munkakategóriától). Rendkívül dif­ferenciált lesz az emelés összege az 1976. január 1-jétől 1984. december 31-ig megítélt nyugellátásokat élve­zők esetében, mivel itt pl. a nyugel­látások faja és a munkakategóriák szerinti differenciáláson kívül még a megítélés éve szerint is differenci­ál a törvény. Maradjunk talán elő­ször ezeknél az évenkénti össze­geknél, mivel ezek egyfajta kiindulá­si alapot képeznek. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat 1988. október 1-jétől 140 koronával emelik, ha 1975. decem­ber 31 -ig ítélték meg; 130 koronával, ha 1976-ban ítélték meg; 120 koro­nával, ha 1977-ben ítélték meg; 110 koronával, ha 1978-ban ítélték meg; 100 koronával, ha 1979-ben ítélték meg; 90 koronával, ha 1980-ban ítélték meg; 80 koronával, ha 1981- ben ítélték meg; 70 koronával, ha 1982-ben ítélték meg; 60 koronával, ha 1983-ban ítélték meg; 50 koroná­val, ha 1984-ben ítélték meg; s vé­gül 40 korona az emelés összege, ha az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjat 1985. január 1-je és 1988. szeptember 30-a között ítélték meg. Azt az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat, melyet az I. munkakate­góriából ítéltek meg, az említett 140-40 koronás emelésen kívül to­vábbi 80 koronával emelik, s a II. munkakategóriából megítélt öregsé­gi vagy rokkantsági nyugdíjat továb­bi 40 koronával. Az említett 40-140 korona össze­gű emelésen kívül további 30-120 korona összegű emelés jár az el­lenállóknak; 120 korona azoknak, akik az ellenállók I. csoportjába, 80 korona akik az ellenálók II. csoport­jába, és 30 korona azoknak, akik az ellenállók III. és IV. csoportjába tar­toznak. Előfordulhat persze, hogy egyide­jűleg állnak fenn a 40-140 koronás nyugdíjemelés feltételei és a mun­kakategóriák, illetve az ellenállás­ban szerzett érdemek szerinti eme­lések feltételei. Mindhárom jogcí­men egyidejűleg azonban a nyugdíj nem emelhető. Ilyenkor a nyugdíj megállapításának éve szerinti (40-140 korona) emelést adják meg elsősorban, s a további kettő közül azt, amelyik az adott esetben maga­sabb. Ha azonban valaki több olyan nyugdíjat élvez, melyhez emelés jár, csupán az egyik nyugdíját emelik, mégpedig azt, amelynél az emelés magasabb összegű. Az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek 60 százalékával emelik, amely emelés­ként ahhoz a nyugdíjhoz járna, melyből az özvegyi nyugdíjat kiszá­mították. Például, a III. munkakate­góriából az év elején megállapított özvegyi nyugdíjnál az emelés nem 40 korona, hanem 24 (a 40 korona 60 százaléka). Ha azonban az I. munkakategóriából ítélték meg, úgy 72 korona (40+80=120 korona 60 százaléka). Az emelés nem hoz számottevő javulást általában azok esetében, akiknek nyugdíját már emelték 1000, esetleg 1700 koronára, abból az okból, hogy ez megélhetésük kizárólagos forrása. Ha például a nyugdíj a kizárólagos megélhetési forrásként való emelése előtt 900 korona volt, úgy az említett szabá­lyok szerinti emeléseket nem az 1000 koronához, hanem a 900 koro­nához számítják hozzá. Ténylege­sen 1000 korona fölé a nyugdíj ak­kor emelkedhetne tehát, ha az emlí­tett szabályok alapján kiszámított emelés összege meghaladná a 100 koronát. így a kizárólagos megélhe­tési forrásként 1000 korona ösz- szegben folyósított, s korábban 900 korona összegben megítélt öregségi nyugdíj, ha a III. munkakategóriából ítélték meg 1981-ben, nem haladja meg október 1 -je után sem az 1000 koronát, ha azonban 1975. decem­ber 31 -e előtti időponttól ítélték meg, 1040 koronára emelkedik a 140 ko­ronás emeléssel, ha jelenleg 1000 korona összegben folyósítják is, mint kizárólagos megélhetési for­rást. Befejezésül - bár ez a rövid tájé­koztatás távolról sem kimerítő - még egy fontos rendelkezést említenénk: az emeléseket általában kérvénye- zés nélkül hajtják majd végre, csu­pán az I. és II. munkakategóriából megítélt nyugdíjaknak, illetve az el­lenállók nyugdíjainak emelését kell majd kérvényezni. (m-n.) ÚJ SZÚ 1988. VII. 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents