Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-28 / 176. szám, csütörtök
A húsz évvel ezelőtti események tanulságai Nem csak vitaklub volt 1 1 * KOMMENTÁLJUK Mintha véletlenül keletkezett volna. Állítólag spontánul. De valóban így volt ez? A Lucerna és a filmgyárak volt tulajdonosainak fiai és mindazok, akiket a köldökzsinór a tegnapi erőkhöz kötött 1968 levegőjében megérezték, elérkezett az ideje, hogy megtorolják 1948 februárját, politikai, gazdasági és társadalmi eredményeit. A kezdetet Václav Havel drámaíró, a Literárni Listyben közölt cikke jelentette. A vitaklubnak nevezett rovatban állást foglalt az ellenzék kérdésében. Szerinte a múlt „kommunista tévedés“, a borzalmak és tragédiák időszaka volt. Azt állította, ezért meg kell változtatni a mai rendszert. Barátai abban az időben még mindig a szocialista társadalmi struktúra megújhodásáról beszéltek és csak úgy mellékesen tették hozzá, hogy ennek a struktúrának meg kellene felelnie a „két párt modelljének". Havel gondolatainak hívei néhány összejövetelt tartottak, majd április 5-én Prágában a vegyészeti technológiai főiskola nagytermében 200 meghívott gyülekezett, hogy jóváhagyja az ilyen „másik“ párt megalakulását, amelyet taktikai okokból, hogy eltereljék a figyelmet igazi elképzeléseikről „az elkötelezett pár- tonkívüliek klubjának“ (KAN) neveztek el. Kétségtelen, hogy már az elkötelezett pártonkívüliek elnevezés politikai csalás volt. Nyíltan meg kell mondani, hogy egyúttal kísérletet jelentett a CSKP 1968 január előtti politikája gyengéinek, pontosabban annak kihasználására, hogy ez a politika nem jelentett mindig igazi együttműködést a pártonkívüliekkel, elhanyagolták a párt és a nép szövetségének kulcsfontosságú alapelvét. A politikai hovatartozás nélküli állampolgárok érdekei mellőzésének következményekkel kellett járnia és a KAN szervezői demagóg módon kihasználták az akkori politikai élet gyengéjét. A KAN előkészítő bizottságának tagjai még áprilisban kapcsolatba léptek a K 231-gyei, vagyis azzal a szervezettel, amely politikai szempontból a legközelebb állt hozzájuk. Egyúttal kidolgozták a KAN nyilatkozatát, programját és alapszabályzatát is. A KAN vezetői a nyilvánosság előtt még mindig lojálisán jártak el. A hivatalosan elfogadott dokumentumok elkötezettségról, együttműködésről és arról beszéltek, hogy nincs szó politikai pártról. Csakhogy... A KAN előkészítő bizottsága már április 16-i ülésén leveti álarcát. Tagjai felszólalásait a kommunistákkal és a szocialista rendszerrel szembeni gyűlölet jellemzi. Valamilyen új Nemzeti Front kialakításáról, az antikommunista erők támogatásának szükségességéről beszélnek, hogy esetleges koalíciót alakítsanak a CSKP ellen. Egy koordinációs antikommunista központot szorgalmaznak, arról beszélnek, hogy még jobban kell befolyásolniuk a tömegtájékoztatás és propaganda eszközeit. Sviták filozófus, a KAN tagjainak egyik összejövetelén állást foglalt a további tevékenységet illetően. Beszédét a Student című folyóirat 18. száma közölte. „...Norbert Wiesser egyszer megpróbálta megállapítani, miért lehetséges az, hogy a tacskó nagyságú jelentéktelen állatka (mungo) miért győzhet a sokkalta erősebb kígyók felett. Részletesen tanulmányozta a küzdelmüket megörökítő filmszalagokat, és megállapította, hogy a mungo azért győzhet, mert jelzőrendszere magasabb szintű, a küzdelemben szüntelenül engedményeket tesz, manőverezik, halálos csapást mér a kígyó sebezhető pontjára és így kihasználja gyors reagálóképességének, „intelligenciájának" előnyeit. Jó a jelzőrendszerünk. Engedményeket tudunk tenni a diktatúra kígyójának és egyelőre semmit sem vesztettünk el.“ A KAN illetékes bizottságai még áprilisban feladatul kapták, hogy konkretizálják ezt az utasítást: a program kidolgozásában (Pospi- šil), a választások előkészítésében > (Plichta), a CSKP akcióinak figyelemmel kísérésében (šimon), a szakszervezeti mozgalomban (Lánský). Az első időszak végétért. Megkezdődött a második, amelynek az volt a célja, hogy megteremtsék a feltételeket az általános támadáshoz. xxx „Politikai klubnak nevezzük magunkat“ - írta Rudolf Batték mérnök, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, a KAN egyik vezető ideológusa. „Tehát legyünk, akarjunk klub lenni!“ Batték azonban A KAN és a további fejlődés lehetőségei című cikkében nem ellenzi egy új politikai párt megalakítását. Ellenkezőleg. Azt javasolja, elemezzék a KAN viszonyát „a hatalom megszerzéséhez“, mivel - amint írja - „céljainkat és törekvéseinket illetően az olyan társadalmi csoportosulások kategóriájába tartozunk, mint a politikai pártok“. Ez fontos nyilatkozat volt. Nyíltan kifejezte a politikai kalandorok valós céljait: ki akarták harcolni a politikai hatalmat, megdönteni a februári győzelem eredményeit és visszatérni az 1938 előtti viszonyokhoz. Sviták az ostravai vasmű művelődési házában így nyilatkozott: elérkezett az alkalmas idő arra, hogy kialakuljon mindazok nézetazonossága, akik nem tagjai a CSKP-nak, azzal a céllal, hogy később politikai erőként lépjenek fel államunkban. Napjainkban csak várni kell a megfelelő alkalomra... Ludvik Rybáček, a KAN előkészítőbizottságának alelnöke a Csehszlovák Tudományos Akadémia szervetlen vegyészeti kutatóintézetének akkori alkalmazottja kijelentette: „Átmeneti időszakról van szó, amelynek az államnak a politikai ideológiától való elválasztásához kell vezetnie. Azt akarjuk, hogy az állam elfogulatlan szervező legyen...“ Tehát olyan államot akartak, amelynek példaképe a háború előtti időszak vagy az amerikai típusú demokrácia lenne, amint azt a Student 6. és 18. számában Sviták és Kramer nyíltan elismerte. A KAN nyilatkozatában is emellett foglalt állást. Tehát nem ideológia nélküli, hanem a tudományos szocializmus ideológiája nélküli államot akartak. Közben megalakultak a KAN első szervezetei. Ričanyban tagjai azt követelték, hogy a hadseregből és a biztonsági szervekből távolítsák el a kommunistákat. Ústí nad Labem- ban gyűjteni kezdték az olyan információkat, melyek alapján lejárathatták az egyes vezetőket és politikai csoportosulásokat. Az Alexander Dubčeknak, a CSKP KB akkori első titkárának adott információk szerint különösen éles antikommunista álláspontra helyezkedtek a KAN pnbrami, česká Lípa-i, chomutovi, jab- loneci, semilyi, Havliókűv Brod-i, tre- bíči szervezetei. A KAN képviselői megpróbáltak behatolni egyes üzemekbe, mivel „a munkásosztály és a munkásmozgalom csak akkor érhet el nagy sikereket, ha a mozgalom élén a forradalmi értelmiség áll“ - írta május 19-én a Práceban A megújhodás értelme című cikkében Sviták. Sviták kiválóan értett a szavak csúréséhez-csa- varásához - a forradalmi értelmiségről beszélt, de a valóságban azokra az erőkre gondolt, amelyek szembeszegülnek a forradalommal, vagyis az ellenforradalmi erőkre. A KAN gyorsabb fejlődését az hátráltatta, hogy még nem zárultak le a tárgyalások engedélyezéséről František Kriegel, a Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, észrevételeket tett az alapszabályzat tervezetéhez, ezzel is támogatva engedélyezését, de a párt akkori vezetői közül többen is támogatták jóváhagyását. Ugyanakkor a szak- szervezetek és más szervezetek ellenezték, nem látták indokoltnak a KAN működését. Ezért a Belügyminisztérium nem zárta le a tárgyalásokat, sót július 25-én kifejezte kétségeit a KAN valódi céljaival kapcsolatban. Ennek ellenére fokozatosan véget ért a második szervezési szakasz, és az előkészítő bizottság tagjai is úgy remélték, hogy az előkészületeket rövidesen befejezhetik. Ezért már a fejlődés harmadik szakaszára gondoltak. xxx Nyíltan arról vitatkoztak, milyen legyen a további eljárásuk. A KAN előkészítő bizottságának egyik jegyzőkönyve ismerteti Sviták felszólalását, amelynek az volt a célja, hogy „kikényszerítse a demokratikus választásokat“. Milyen volt Sviták elképzelése? Erről többször is beszélt. Ostravában például azt hangsúlyozta, hogy a jelölőlistákra nem szabad felvenni azokat, akik a mai rendszert szolgálják, a tisztségviselőket, aktivistákat, kommunistákat és nem kommunistákat. A Student 16. számában leszögezte, hogy „a Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásakor egy eddigi képviselőt sem szabad újraválasztani“. Az Ústí nad Labem-i alapszervezetben és más helyeken azt az utasítást terjesztették, hogy fokozatosan szorítsák ki a tisztségekből a kommunistákat a Forradalomi Szakszervezeti Mozgalomban és más társadalmi szervezetekben. Jablonecben Matouš, Kmínek és Vích, a KAN előkészítő bizottságának tagjai a járási újság szerkesztőségével együtt egy kérdőívet szerkesztettek, amely révén támadták a képviselőket és a rendszert azzal a céllal, hogy előkészítsék a talajt a változásokhoz. A további lépést tehát az jelentette volna, hogy kiszorítsák a kommunistákat a funkciókból és felszámolják a szocializmust, mint társadalmi rendszert. így többek között arra törekedtek, hogy felszámolják a többi politikai pártot. Erről nyíltan írt Batték, a Cseh Nemzeti Tanács későbbi képviselője, akit már a KAN jelöltjeként választottak meg. „Mindenekelőtt választásokat kell rendezni, amelyekben a KAN hívei bizonyos előnnyel vennének részt - hangsúlyozta Sviták. - „Ókét ugyanis nem terheli az elmúlt húsz év öröksége, amelyért a kommunista párt felelős.“ Ezért, mindenáron sárba kellett tiporni a múltat. Hogy mi következett volna, az világos Véget ért volna a szocializmussal kapcsolatos „kísérlet". Szerintük ugyanis „számos ország magas fejlettségi szintet ért el a szocializmus nélkül", amint azt Slanička, a KAN egyik vezetője egy pardubicei gyűlésen hangsúlyozta. A jövőt illetően a KAN a politikai és társadalmi élet konszolidálásának megakadályozására törekedett. „Utasítsatok vissza minden alkotó- tevékenységet azokban az ágazatokban, amelyek nem létfontosságúak!". „Hagyjátok ott munkahelyeiteket, legyetek munkások a gyárakban, szövetkezetekben és állami gazdaságokban!" - szólított fel a KAN azokban a pillanatokban, amikor már eldőlt a szervezet sorsa. És aztán eltűntek. Egyesek külföldi támogatóikhoz távoztak, mások egyszerűen eltűntek, továbbiak pedig az ún. charta-dokumentum révén arra törekednek, hogy a külföldről kapott eszközök egy része az ő zsebükbe kerüljön. Katonaságuk azonban rég feloszlott, nincs kinek parancsolniuk. xxx Végezetül fel kell tenni a kérdést: ismerték a KAN valódi céljait? Egyes jelentések tájékoztatták erről az egész pártvezetőséget. Alexander Dubčekot is. A CSKP KB információs alakulata Ján Kašpar vezetésével augusztus 12-én jelentést terjesztett a párt elnöksége elé. A jelentés nemcsak a KAN céljait, hanem ezek megvalósításának módját, Sviták és a külföldi szervezetek kapcsolatait, a járási pártbizottságok aggodalmait is ismertette. Ezek ellenére, nem hoztak határozatot. Csak augusztus 21-e után mondták ki határozottan „ebből elég, egy lépést sem tovább". A szervezet, amely „nyíltan kijelentette, hogy legfontosabb célja 1948 februárjának megtorlása és azt sem hallgatta el, hogy burzsoá demokratikus rendszer megalakítására törekszik, s keményen fel akar lépni a kommunisták és a szocializmus becsületes építői ellen" végérvényesen elveszett a történelem süllyesztőjében. JAROSLAV KOJZAR A gyorsuló idő követelménye Olyannyira időszerű téma, hogy hovatovább a tömegtájékoztató eszközök mindennapi dolga termelőtevékenységünk és minden más munkánk hatékonyságával foglalkozni - egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a minőségi mutatókra. Nem új követelmény ez. Pártunk és államunk legfelsőbb szervei már évek óta sürgetik az előbbre haladást e téren, nyomatékosabban a XVII. pártkongresszus óta, valamint utána a pártunk központi bizottsági ülésein, átfogóbban a CSKP KB 7. és 9. ülésén hozott határozatok alapján. Okai köztudomásúak, mégsem tekinthetjük csak pártéleti jelentőségű belső ügynek, még kevésbé puszta informatív tényeknek, hiszen hatása kiterjed társadalmunk egészére, úgyszólván minden dolgozó életét - életvitelét alakítja ma, holnap és holnapután. Ezért magától értetődő követelmény a tudományosműszaki fejlesztés, az ésszerűsítési és újítómozgalom, a technológiai korszerűsítés termelési hasznosításának meggyorsítása vagy a termékszerkezetváltás mindenütt, ahol szükséges és lehetséges. Miként ezt pártunk XVII. kongresszusának határoza tai, nem utolsósorban szociális és gazdasági fejlődésünk meggyorsításának stratégiája legfőbb követelményekként állították társadalmunk elé a 8. ötéves tervidőszak még hátralevő szakaszára, nem kevésbé az utána következő évekre is. Mindez bonyolult gazdasági és termelési folyamatok véghezvitele, rengeteg összetevőből álló feladatok megoldása elé állít bennünket. Természetesen már az eddigiek során is értünk el számottevő eredményeket, hiszen például a Szövetségi Statisztikai Hivatal a népgazdaságunk tavalyi fejlődéséről és az 1987. évi állami terv teljesítéséről szóló jelentésében megállapította, hogy népgazdaságunk ugyan tovább fejlődött, az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés növelésében a feladatokat teljesítettük, s a tervezettnek megfelelően nőtt a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása, valamint a CSKP XVII. kongresszusa határozataival összhangban számos fontos szociális intézkedésre is sor került, de mindemellett a kiskereskedelmi árak és a létfenntartási költségek szintje lényegében nem változott, nem szólva a kereskedelmi forgalomba került termékek műszaki színvonalának stagnálásáról és választékának sablonosságáról. Minderről persze az elmúlt hónapokban tartott pártkonferenciák megállapításai s az ott elhangzott bírálatok áttekintöbb képet s átfogóbb helyzetelemzéseket adtak. Azok, valamint a különböző központi dokumentumok közlése szerint azonban nemcsak az olyan nagyüzemek és vállalatok értek el kimagasló minőségi színvonalú termelést, mint a Slov- naft, a Kelet-szlovákiai Vasmű vagy a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár, hanem a közép- vagy kisebb üzemek sora is. Közülük említésre méltó például a tőketerebesi (Trebi- šov) Vagongyár, ahol a gyártmányok 85,1 százalékát sorolhatták a kiváló minőségi kategóriába. De a mezőgazdasági üzemek közül is példaként említhetjük többek között a Nyitra-lvánkai (Nitra-lvánka) Virágzás Efsz eredményes minőségi termelését is, amely szövetkezetben egyebek közt a tejtermelésben értek el szép sikereket, mivel az év elején még a tejnek csak 78 százalékát, azóta azonban már az összes tejet az első minőségi osztályban vették át tőlük. A minőség, minden munka minőségének javítása tehát társadalmi érdek és a gyorsuló idő követelménye, de mindannyiunk egyéni javát szolgáló törekvés is egyszerre. Ahol azonban e téren figyelemreméltó vagy kiemelkedő teljesítményeket nyújtanak, sehol se feledkezzenek meg erkölcsi megbecsülésükről és anyagi jutalmazásukról. Talán sosem volt annyira időszerű e tekintetben is hangsúlyozni a párt vezető szerepét, politikai-szevező és ellenőrző tevékenységének fontosságát, mint most és a következő időszakban. A pártszerveknek és -szervezeteknek erre kell összpontosítaniuk képességeik javát és befolyásuk súlyát, mégpedig az emberi munka minden területére kihatóan - tehát az anyagi termelés, a fizikai munka és a szellemi alkotó tevékenység valamennyi szférájában egyaránt. MIKUS SÁNDOR Kéndioxid-leválasztő berendezés szerelése folyik a tušimicei hőerőmű egyik 200 megawattos blokkján. Óránként 1 200 000 köbméter égésterméket kéntelenít, és így az erőműből a jelenleginél harmadával kevesebb kéndioxid kerül a levegőbe. A felvételen Miloslav Chomát a füstelvezető csatornát hegeszti. (Libor Zavoral felvétele - ČTK)
