Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-28 / 176. szám, csütörtök

s ♦> W/Ä^assM^ *-*&'* v . v'.«áMM^Ä'<■ <&•* w 'í. <*.** 4 -'ím;«v- * -, < ,• -a % - ■ *. . ' -$ $|p i ' í ^?)^W4 ■< * 0šm§ >* <> gpl| W>i& lilll t'W'" "' - -,?> - &? ,yľ>. &£& HT\ tv/vp^Tľ f-y it 4 i I w« i < i ľ<»i > i»i iŕ: i • t - f a 1 t--~~g«i í • i • i i- '\ 111 ľ 11 p -1 [wi 11 r r*'/-! 11- fT-T-lá 1 W,'^f vf ^ ^ *\- :**<• -"J Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Tágabb teret a fiataloknak A SZISZ segít az új gondolkodásmód elsajátításában Hazánk mezőgazdaságában - az egységes földműves-szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban - 220 ezer fiatal dolgozik. Most, a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának folyamatában szükség van valamennyiük szívére és eszére, kezdeményező és alkotó munkájá­ra. A gyorsítás igénye - ez egészen természetes - a fiatalokat mozgósít­ja elsősorban. Az irányítás különböző szintjét képviselő szervezetekben, a tudo­mányos intézményekben, a kísérleti állomásokon, a termelő vállalatoknál dolgozó fiatal agrárszakemberek fej­tik ki véleményüket, ajánlják fel se­gítségüket az átalakítás célkitűzése­inek megvalósítása érdekében. De a termelő munkában résztvevő fiatal dolgozók, gépjavítók és traktorosok, állattenyésztők és kertészeti dolgo­zók is hallatják hangjukat: részesei­vé akarnak válni az átalakítás folya­matának. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos minőségi követelmé­nyek a szakképzettség irányában fokozzák az igényeket. A megter­melt áru - a termények és a termé­kek - csak akkor válhat a vállalat számára kifizetődővé, ha magas mi­nőségi osztályt ér el, a lehető legala­csonyabb önköltséggel. Ha viszont az intenzitás fokozása az előrelépés feltétele, akkor a termelési folyama­tokban az ember, a szaktudás a ter­melőerők legfontosabb tényezőivé válnak. Következésképpen az agrár­értelmiség, a mezőgazdaságban dolgozó ifjú szakembergárda sem mondhatja el magáról, hogy befeje­zett tudással rendelkezik, mert a tu­domány és a társadalom fejlődése nem enged egy percnyi megállást sem. Ez fogalmazódott meg a CSKP XVII. kongresszusának ifjúságpoliti­kai dokumentumaiban és határoza­taiban éppúgy, mint az ifjúsági szö­vetségünk legutóbbi kongresszusá­nak határozataiban. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talok 30 százaléka tagja a SZISZ- nek. Az SZSZK egységes földmű­ves-szövetkezeteiben közel 500, ál­lami gazdaságaiban pedig mintegy 125 alapszervezetbe tömörülve te­vékenykednek ezek a fiatalok. E mezőgazdasági üzemekben mű­ködő SZISZ-szervezetek legfonto­sabb feladata a párt gazdaságpoliti­kai tervei megvalósításának támo­gatása. Ennek egyik formája a szo­cialista brigádmozgalom. A mező- gazdasági nagyüzemekben és az élelmiszer-ipari üzemekben több mint 750 ifjúsági szocialista brigád dolgozik, az ifjúsági komplex éssze­rűsítő brigádok száma pedig 45. A SZISZ feladata, hogy a gazda­sági vezetéssel, az üzemi pártbizott­ságokkal, az SZFSZ helyi szerveze­teivel és a szakszervezetekkel együttműködve kezdeményezően vegyen részt a termelés korszerűsí­tésében, a hatékonyság növelésé­ben, a belső tartalékok feltárásában, a munkaszervezés javításában, az anyag- és energiatakarékosságban. Persze, szervezési szempontból továbbgondolásra késztető az a helyzet, hogy egy-egy faluban vagy központi községben két SZISZ-alapszervezet is tevékenyke­dik. A mezőgazdasági üzem szerve­zetének feladata a termeléssel, a fa­lusié pedig a Nemzeti Front válasz­tási programjának megvalósításával kapcsolatos. Bonyolult így az irányí­tás, felaprózódnak a lehetőségek, s megosztottá válhatnak a törekvé­sek. Ezen - ha mód lesz rá - változ­tatni kellene, hogy jobb anyagi lehe­tőségek alakulhassanak ki a klubte­vékenységhez, a szabadidő tartal­masabb eltöltéséhez, a SZISZ-mun- ka vonzóbbá tételéhez. Ami a SZISZ KB legidőszerűbb teendőit, feladatait illeti: az átalakí­tás lényegét kell megértetnünk tag­ságunkkal - s rajtuk keresztül a töb­bi fiatallal. Vagyis az új gondolko­dásmód elsajátításával kívánunk a fiataloknak hasznos segítséget nyújtani. Ez nagyon nehéz, bonyo­lult feladat, hiszen a mi munkastílu­sunkat is sok tekintetben befolyásol­ják a régi, megcsontosodott formák, szokások. Vannak olyan akcióink, amelyek jó keretei jelentenek a kibontako­záshoz. Például az 1987-ben rende­zett országos ifjúsági találkozó Vse- tínben, ahol kétszáz mezőgazda­ságban dolgozó értelmiségi fiatal kapott közvetlen tájékoztatást a párt új célkitűzéseiről, majd a Prágában rendezett eszmecsere az élelmi­szeripar fiatal dolgozóival. Szlovákiai viszonylatban a tudo­mányos munka területén, a biotech­nológia szakaszán vállalt a SZISZ KB irányító szerepet, ami nagyon pozitív visszhangot váltott ki a fiatal szakemberek körében. Meglepően sokan, több mint hetvenen jelezték szándékukat fiatal agrármérnökök és biológusok, vegyészek és geneti­kusok, hogy szervezetten, általunk irányítva kívánnak tudományos szinten bekapcsolódni ebbe az új, érdekes és igényes munkába. Lehetőségeink tere kitágult. Pél­dául évente 200-250 fiatal szakem­bert küldhetünk - különféle profesz- sziók szerint - külföldi tanulmányút­ra. Jelenleg a hazánk határain kívül rendezett mezőgazdasági kiállítá­sok, szimpozionok, tanulmányutak jöhetnek elsősorban számításba, de tervezünk többhónapos csereakció­kat is a fiatal szakemberek számára. A közelmúltban írták alá a nemzet­közi csereegyezményt ezzel kap­csolatban a SZISZ és a Komszomol között, hasonló egyezmények - cse­reakciók - megkötése van folyamat­ban a többi szocialista országokkal valamint a legfejlettebb tőkés orszá­gokkal is. Új ismeretek szerzése, a legkorszerúDb technika és techno­lógia alkalmazása nélkül nem jutha­tunk előbbre. Az átalakítás egye­nesen megköveteli a mezőgazda­ságban dolgozók szakmai tudásának szüntelen növelését. A szellemi érté­kek fokozatosan, s egyre határozot­tabban beépítődnek a mezőgazda­ság végtermékeinek értékébe, mivel ezek eredményezik az oly nagyon sürgetett és várt minőséget. Hogy a fiatalok friss lendülete, szándéka és elképzelése tág teret kapjon - erre van most szükség a termelés minden területén, az irá­nyítás minden szakaszán. Az ezred­forduló időszakában ők lesznek a meghatározó tényező, az ő kezük­ben lesz az irányítás. Tudásukhoz, felkészültségükhöz mért feladatok­kal kell tehát már ma megbízni őket, s akkor a gazdasági mechanizmus átalakításának sikere nem maradhat el. TÁNCZOS TIBOR, a SZISZ Szlovákiai KB mezőgazdasági osztályának vezetője HASZNOS VERSENY Nők a tej minőségének javításáért A mezőgazdasági dolgozók egyik fontos célja a tej minőségének állan­dó javítása. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítése jelentős erőfe­szítéseket követel meg nemcsak a gazdasági vezetőktől, hanem a dolgozókollektíváktól és a társa­dalmi szervezetektől is. A Szlovákiai Nószövetség a Célunk a minőség verseny meghirdetésével is hozzá­járult a mezőgazdasági dolgozók ezirányú törekvéséhez. A verseny negyedik évfolyamá­nak lebonyolításában a szövetség szorosan együttműködött a tejipar vezérigazgatóságával valamint a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségével és a mezőgazdasági dol­gozók szakszervezeti szövetségé­vel. Az idei verseny értékelésében már a tej felvásárlásának új, igényes kritériumaiból indultak ki. Meg kell említeni a nószövetség járási bizott­ságainak céltudatos szervező mun­káját, de azt a segítséget is, amelyet a verseny lebonyolításában a feldol­gozó üzemek és a közegészségügyi szakemberek nyújtottak. Évről évre nő a verseny iránti érdeklődés. Míg az első évfolyam- Da 29 járás nevezett be, a negye­dikbe már 35. Több járásban - így a Bratislava-vidékiben, a Galántai- ban (Galanta) Lévaiban (Levice), Ér­sekújváriban (Nové Zámky), Loson­ciban (Lučenec), Nagykürtösiben (Veľký Krtíš), Zvoleniben, Žilinaiban, Bardejoviban, Prešoviban - az összes mezőgazdasági vállalat be­kapcsolódott az erőpróbába. A nő­szövetség járási bizottságai több já­rásban megrendezték a mezőgaz­dasági dolgozók járási aktíváit, a fe­jőnők és a tejgyárak dolgozóinak találkozóit. Fokozták a versenyszel­lemet a fejőnőkkel rendezett beszél­getések, a járások legjobb dolgozói­nak megjutalmazása és a cseh­országi járások élenjáró üzemeivel rendezett tapasztalatcserék. Amint a járási bizottságok megál­lapították, a verseny hozzájárult ah­hoz is, hogy javuljanak a mezőgaz­daságban dolgozó nők munkafelté­telei. Az előző időszakhoz viszonyít­va több új szociális létesítmény épült, a régebbieket felújították, szi­gorúbban ellenőrizték a tisztaságot, a dolgozók munkaruháit és cipőit. Nagyobb hangsúlyt helyeztek az ag- rolaboratóriumok kiépítésére, ame­lyeknek fontos szerepük van a válla­latoknál a belső ellenőrzésben. Szlovákiában tavaly a tejüzemek által felvásárolt tej 74,7 százalékát az első, 22,6 százalékát a második és 1,2 százalékát a harmadik minő­ségi osztályba sorolták. Az első osz­tályú tej legmagasabb arányát a nyitrai (Nitra), érsekújvári, topolča- nyi, zvoleni, prievidzai, Spišská No­vá Ves-i, bardejovi és Kassa (Koši­ce) vidéki járásokban érték el. A versenyben a kerületek három­három legjobb mezőgazdasági üze­mét jutalmazták meg. Tízezer koro­nát kapott a Veľké Zálužie-i, a cero- vói és a Nižné Repáše-i, nyolcezret a sládečkovcei, a detvai és a smiža- nyi, hétezret pedig a hosťovcei, a li- tavai és a kluknavai szövetkezet. A legrosszabb természeti feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közül három öt-ötezer koro­nát nyert. Ezenkívül járásonként ju­talomban részesültek a legjobb eredményeket elérő fejőkollektívák, így például a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásból az udvarnoki (Dvorníky), a Galántaiból a zsigárdi (Žiharec), a Komáromiból (Komár­no) a gyulamajori (Dulovce) a Nagy­kürtösiből az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), a Kassa-vidékiből a perényi szövetkezet. Tekintettel arra, hogy a közeljövő­ben a termelési-gazdasági egysé­gek és vállalatok szerkezeti struktú­rájában lényeges változások men­nek végbe, a versenyt az eddigi for­mában már nem tudja megrendezni a nőszövetség. Annyit azonban meg kell állapítanunk, hogy az eddigi négy évfolyama hasznos volt, hi­szen elősegítette mezőgazdasá­gunk egyik fontos feladatának eléré­sét - a tej és a tejtermékek minősé­gének javítását. HELENA ŽILOVÁ, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának munkatársa ÚJ automata berendezést fejlesztettek ki a Nové Mesto nad Váhom-i Mechanizálási és Automatizálási Kutatóintézet szakem­berei a gyújtógyertya elektródatávolságának beszabályozására és a szigetelótest villamos átütési próbájának végzésére. A per­cenként 80 gyújtógyertya ellenőrzésére alkalmas berendezés a gyújtógyertyák egyetlen hazai gyártója, a tábori Jiskra vállalat számára készült. A felvételen Jana Pagáčová az automata beren­dezés szerelését végzi (Peter šimončík felvétele - ČSTK) A fejlesztés és a korszerűsítés útján Városunkban tavaly a választási program megvalósításában nem csekély sikereket értünk el az élet minden területén. A teljes felsorolás igénye nélkül közülük a legjelentő­sebbekre szeretném felhívni a fi­gyelmet. Például arra, hogy lakosa­ink csaknem másfél millió órát dol­goztak társadalmi munkában a járá­si székhely fejlesztésén és szépíté­sén s ezzel túlteljesítették a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára vállalt kollektív és egyéni felajánlásaikat. A Z akció beruházási részében az összesen tizenhét millió korona értékű létesít­mények építkezéséhez nem kis mértékben járultak hozzá a hajó­gyár, a Járási Építőipari Vállalat, a Hydrostav, a Priemko és más üzemek dolgozói. Ez egyebek között vonatkozik a halottasház és az új temető, továbbá az asztalitenisz já­tékterem, a Határőrség utcai alapis­kola tornaterme és az autóbuszpá­lyaudvar építésére. Nem kis dolog az sem, hogy 331 lakást adtunk át rendeltetésének a komplex lakásépítés keretében és felépült 21 családi ház. Persze, meg kell mondanunk, hogy ezzel még távolról sem felelünk meg a szük­ségleteknek. Elég megemlítenem, hogy jelenleg mintegy 1300 lakás­igénylést tartunk nyilván. Ezért is tekintjük olyan fontos feladatnak azt, hogy a lakosság és a polgári bizott­ságok széles körű bevonásával az eddiginél eredményesebben folytas­suk - a további építkezés mellett- a kihasználatlan lakások feltérké­pezését és nemkülönben elvárjuk a Járási Lakásgazdálkodási Válla­lattól a lakásalap gyorsabb korsze­rűsítését is. A lakáshelyzet enyhíté­sét szolgálja továbbá, hogy éves átlagban 130 lakáscserére kerül sor. Fontos lakossági igénynek tet­tünk eleget azzal is, hogy az elmúlt esztendőben elkészült az egészség- ügyi központ és a gyógyszertár, to­vábbá a könyvtár és klubépület a Ki­kötői lakótelepen. S ugyanitt, váro­sunk felszabadításának évfordulója tiszteletére modern áruházat is átadtunk rendeltetésének. Gondo­lunk Komárom (Komárno) történelmi magvának komplex tatarozására és gyalogos övezet létesítésére is. En­nek a szándékunknak megvalósítá­sát igyekszünk majd összehangolni azzal, hogy itt kulturáltabb üzleteket hozunk létre a helybeliek és ezzel egyidejűleg a turistaforgalom kere­tében városunkba látogatók igényei­nek megfelelően. Az örsújfalusi (Nová Stráž) városrészben az épülő Milex üzem számára elkészült már a közmüvek hálózata és folytatjuk- negyven magánlakásba - a gáz­vezeték építését. Szót kell ejtenem a lakossági szolgáltatásokról is. Bővítésükre tö­rekszünk. így például a Priemko be­vezette a villámhárítók javítását és szerelését, vízvezeték-szerelői és asztalosi munka végzését, a Bőr- díszműáru-készítő Ipari Szövetke­zet pedig üzemeltetni kezdte színes fotoszervizét. Számolunk az új mo­soda és ruhatisztító közeli átadásá­val is. Arról viszont továbbra is a bí­rálat hangján kell szólnunk, hogy városunkban a gépkocsik javítása terén - főleg az alkatrészhiány miatt - rossz a helyzet. S ugyanez vonat­kozik a villamos fogyasztók javításá­ra is. Igen fontos feladatnak tekintjük, hogy még az idén elkészüljön a Ki­kötői lakótelepen az új óvoda és bölcsőde s a Vág lakótelepen az igényelt ütemben folytatódjék az óvoda építése. Városunkban igen sok, számszerint hétezer a nyugdí­jas. A róluk való gondoskodás kere­tében (tavaly többek között az arra rászorulóknak kétmillió háromszáz- ezer korona szociális segélyt jutta­tunk) rövidesen négyre kívánjuk nö­velni, az órsújfalusi klub átadásával, nyugdíjas klubjaink számát. A további városfejlesztési elkép­zelésekről csak távirati stílusban ősszegezóen azt mondhatom, hogy a Z akció beruházási részében az ötéves tervidőszak végéig összesen legalább 60 millió korona értékű lé­tesítménnyel akarjuk jobbítani lako­saink életkörülményeit. Figyelmünk előterében a vízvezetékhálózat fej­lesztése, általában a további közmű­vesítés, környezetvédelmi beruhá­zások, az egészségügyi, iskolai, közlekedési és sportlétesítmények építése áll. De terveinkben szerepel a város kereskedelmi hálózatának korszerűsítése, egyrészt a boltok re­konstrukciójával, másrészt a város- központban az Élelmiszerház építé­sének elindításával. S természete­sen a lakossági szolgáltatásokban is az eddiginél jobban kívánunk meg­felelni az igényeknek a vnb kisüze­mei és az egyéni munkavállalás közvetítésével egyaránt. Ez főképp az építészeti, a ruha- és lábbelijaví­tó, az asztalosi stb. szolgáltatásokra vonatkozik. A lakások tatarozására szándékainknak megfelelően éven­te mintegy 550 ezer koronát fordít­hatunk és évente fél hektárral kíván­juk bővíteni a város zöldfelületét, parkjait. Különféle intenzifikáló in­tézkedésekkel, de ökológiai beruhá­zásokkal is gondosabban ügyelni fo­gunk a felszín alatti és a felszíni vizek szennyeződés elleni védel­mére. Az ilyen és az ehhez hasonló számos további feladat teljesítése érdekében városunk feltételeire le­bontottuk a CSKP KB 9. ülésének, továbbá a járási és a városi pártkon­ferenciának határozatait. A vnb munkájának ezt az irányelvét június végén hagyta jóvá a városi nemzeti bizottság plénumülése. Hisszük, hogy a lakosság részvételével foko­zatosan megvalósítjuk. Dr. BENDE ISTVÁN, a Komáromi Vnb alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents