Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-04 / 155. szám, hétfő

Az SZKP 19. országos konferenciájának határozata A politikai rendszer reformjának gyakorlati megvalósításáról Az SZKP 19. országos konferenciája egyebek között jóváhagyta a politikai rendszer reformjának gyakorlati megvalósítását célzó néhány halaszthatatlan intézkedésről szóló határozatot, amely így hangzik: A 19. országos pártkonferencia széles körben megvitatta és jóvá­hagyta az átalakítás elmélyítéséről, a politikai rendszer reformjáról, a párt és a társadalom további de­mokratizálásáról szóló határozato­kat. Ezek történelmi jelentőséggel bírnak országunk sorsa szempontjá­ból, az átalakítás elválaszthatatlan részét alkotják és egyben jelentős mértékben hozzájárulnak az átalakí­tás meggyorsításához, a társadalom számára lehetővé teszik, hogy figye­lemmel kövesse a forradalmi meg­újulás útját, s erősítse a párt mint politikai élcsapat szerepét. A jóváhagyott döntések megvaló­sítása halaszthatatlan és az ügy je­lentőségére való tekintettel határo­zottan kell hozzáfogni. A konferencia szükségesnek tartja: 1. A pártszervezetekben az idén választási kampányt kell folytatni és eközben a konferenciának a politikai rendszer reformjára és a pártélet demokratizálására vonatkozó hatá­rozataiból kell kiindulni. Az év végéig át kell szervezni a pártapparátust, a párt és a taná­csok közötti funkciók elosztásával kapcsolatos döntéssel összhangban végre kell hajtani felépítésében a szükséges változásokat. Az SZKP KB-nak javasolni kell, hogy ennek érdekében tegye meg a szükséges gyakorlati lépéseket. 2. A konferencia síkraszáll azért, hogy megvitatásra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa következő ülé­se elé terjesszék a tanácsok átalakí­tásáról szóló törvény tervezetét, a Szovjetunió alkotmányában szük­séges változások és kiegészítések javaslatát, valamint azt a javaslatot, hogy 1989 áprilisában bonyolítsák le a népi képviselők megválasztását és kongresszusát, amelyen létrejönné­nek az új államhatalmi szervek. A köztársasági és helyi tanácsok­ba történő választások és a köztár­sasági, kerületi, területi, városi, járá­si és falusi tanácsi szerveknek a vá­lasztások eredményei alapján törté­nő létrehozását 1989 őszén kell megvalósítani. A konferencia teljesítette a várakozásokat Az SZKP vezetői tájékoztatták az újságírókat (ČSTK) - A szovjet pártkonferencia munkájáról és határozatairól Moszkvában a péntek esti órákban sajtóértekezletet tartottak. Georgij Razumovszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, a KB titkára bevezetőben leszögezte, a konferencia teljesítette a várakozásokat és történelmi jelentőségű eseménnyé vált a párt, az egész szovjet társadalom szá­mára. A konferencia legfőbb politikai ered­ménye, hogy megbízatást adott a szovjet társadalom életének minden területére kiterjedő átalakítás irányvonalának folyta­tására - mondotta Razumovszkij, majd a továbbiakban nagyra értékelte, hogy a küldöttek nagyfokú felelősségről tettek tanúbizonyságot a vita, valamint a határo­zatok előkészítése és jóváhagyása során. A konferencián a demokratizmus meg­nyilvánulása volt a bírálat és az önbírálat. Anatolij Lukjanov, az SZKP KB titká­ra a sajtóértekezleten elmondta, a konfe­rencia titkársága naponta 400-500 levelet kapott a szovjet állampolgároktól Ezenkí­vül a központi bizottságon csaknem 400 embert fogadtak, akik kizárólag azért jöt­tek Moszkvába, hogy elmondják vélemé­nyüket és konkrét javaslataikat. Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titká­ra Moszkvában a munkás- és demokrati­kus sajtó azon képviselőivel találkozott, akik az országos pártkonferenciáról tudó­sítottak. A találkozón a nem szocialista államok kommunista, forradalmi demok­ratikus, szocialista, szociáldemokrata, A szovjet kommunisták tanácskozásának nemzetközi visszhangjából ÚJ SZÚ 1988. VII. 4. (ČSTK) - Az SZKP pénteken befeje­ződött 19. országos konferenciája a nem­zetközi sajtó, vezető államférfiak figyel­mének az előterében áll. A magyarorszá­gi lapok a tanácskozást olyan esemény­ként értékelik, amely nyomán a szovjet közélet a demokratizálás magasabb foká­ra jut el. A Népszabadság azt írja, az utolsó pillanatig élénk, nyílt vita folyt. A lengyel lapok is azt emelik ki, hogy a konferenciára a nép és a forradalom iránti lenini felelősség szelleme volt a jel­lemző. A Rzeczpospolita véleménye szerint a konferencia eldöntötte: folytatni kell a szovjet társadalom demokratizálá­sát, mélyreható reformokat kell végrehaj­tani a politikai rendszerben, ami az átala­kítás visszafordíthatatlanságának a leg­főbb garanciája. A brit újságok rendkívül sikeresnek minősítették a konferenciát és értékelé­sük nem nélkülözi a drámai kifejezéseket. A The Independent első oldalas vastag­betűs címében azt írta, a konferencia Gorbacsov győzelmét jelentette. A francia lapok közül a Le Figaro például azt emeli ki, ma világszerte ala­pos tanulmányozásnak vetik alá Mihail Gorbacsov beszédeit és a konferencián elhangzott felszólalásokat A konferenci­án folytatott élénk vita a szocialista plura­lizmus tanúbizonysága - írja a párizsi lap. Üdvözlő távirat (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége táv­iratban üdvözölte Ronald Reagant, az Egyesült Államok elnökét az or­szág nemzeti ünnepe, a Független­ség Napja alkalmából. A testület békét és sikereket kívánt az ameri­kai népnek és megállapította: a szovjet emberek mélységesen meg vannak győződve a két ország közti kapcsolatok további javításá­nak és fejlesztésének szükségessé­géről, mivel ez megfelel nemcsak a két nép, hanem más népek vágyai­nak és alapvető érdekeinek is. A távirat leszögezi, a washingtoni és a moszkvai csúcstalálkozón elért je­lentős eredmények bizonyítják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok - tekintet nélkül a kölcsönös eltérésekre - hozzájárul a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz. USA - Szovjetunió Kölcsönös ellenőrzések (ČSTK) - A San Francisco köze­lében lévő Travis amerikai légitá­maszpontra szombaton megérke­zett a szovjet felügyelők 80 tagú csoportja. A decemberben kötött szovjet-amerikai rakétaszerződés­sel összhangban jogosultak a szer­ződés teljesítésének ellenőrzésére. További szovjet csoportok az USA keleti részében hajtanak végre ins­pekciókat, de egyelőre még nem közölték, mikor érkeznek az Egye­sült Államokba. Az amerikai ellenőrök első cso­portja Roland Lajoinie dandártá­bornok vezetésével pénteken érke­zett Moszkvába. Hun Sen fogadta az ENSZ-főtitkár megbízottját (ČSTK) - Az SPK kambodzsai hírügynökség közölte, Hun Sen kor­mányfő, külügyminiszter, pénteken fogadta Raffuddin Ahmadot, az ENSZ-főtitkár délkelet-ázsiai huma­nitárius kérdésekben illetékes sze­mélyes megbízottját. Ez volt az első eset, hogy a világszervezet képvise­lője hivatalos látogatást tett a Kam­bodzsai Népi Köztársaságban. Hi­szen mint ismeretes, az ENSZ az úgynevezett Demokratikus Kam­bodzsa emigráns kormányát ismeri el. Ahmad előterjesztette Hun Sen- nek az ENSZ javaslatát a kambo­dzsai kérdés megoldására. Hun Sen hangsúlyozta, a rendezésnek ki kell zárnia a polpotista emberirtó rezsim helyreállításának lehetőségét. Kife­jezte meggyőződését, a világszer­vezetnek támogatnia kellene a négy kambodzsai fél találkozóját. Amíg a felek között nem születik megálla­podás, semmilyen idegen ország, sem egy nemzetközi konferencia nem oldhatja meg a kambodzsai problémát. Ami a Thaiföldön élő kambodzsai menekülteket illeti, biztosítani kell, hogy kinyilváníthassák hazatérési szándékukat. Hun Sen ezzel össze­függésben felszólította a világszer­vezetet, támogassa a kambodzsai -thai prábeszéd felvételét a mene­kültek problémáiról. Az ENSZ-főtitkár megbízottja megelégedéssel szólt a találkozó eredményeiről, mondván, lehetősé­ge nyílt a Kambodzsai Népi Köztár­saság véleményének megismerésé­re a kambodzsai probléma megöl­Nicaraguai kormánynyilatkozat Shultz befejezte közép-amerikai körútját (ČSTK) - A nicaraguai kormány szombaton Managuában közzétett nyilatkozatban ítélte el George Shultz amerikai külügyminiszter ki­jelentését, amelyben megerősítette, Washington továbbra is támogatni szándékozik a nicaraguai fegyveres ellenzéket, továbbá kioktatta a nica­raguai népet a demokráciáról. A kor­mánynyilatkozat Shultz kijelentését úgy értékeli, mint az Egyesült Álla­mok további közép-amerikai agresz- szív akcióinak előjátékát. A dokumentum felhívja a figyel­met arra, hogy a térség problémái­nak fő oka az itteni országok bel- ügyeibe való beavatkozás amerikai politikája. Az Egyesült Államok eljá­rása ellentétes a civilizált országok közti kapcsolatok normáival, s ezt az eljárást a világ közvéleménye már sokszor elítélte. A nyilatkozat hang­súlyozza, az Egyesült Államoknak eleget kell tennie a hágai nemzetkö­zi bíróság döntésének, miszerint be kell szüntetnie a nicaraguai ellenfor­radalmárok mindennemű támoga­tását. George Shultz pénteken befejez­te közép-amerikai körútját, melynek során ellátogatott Guatemalába, Salvadorba, Hondurasba, és Costa- ricába. Jellemző, hogy Nicaraguába nem látogatott el, de minden egyes országban találkozott az ellenforra­dalmárok képviselőivel. Tárgyalásai elsősorban az anyagi támogatás le­hetőségeit érintették. EGK- Magyarország Parafálták a megállapodást (ČSTK) - Brüsszelben pénteken para­fálták a Közös Piac és a Magyar Népköz- társaság első kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását. Esze­rint az EGK és Magyarország kölcsönö­sen a legnagyobb kedvezmény elve alap­ján folytat kereskedelmet, a felek megha­tározzák az árucsere-forgalom feltételeit és a gazdasági együttműködés szféráit. Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizottságának tagja szerint a megállapo­dás ,,új politikai jelzés“ a KGST és az EGK országai közti együttműködésre és hozzájárulás a kelet-nyugati enyhü­léshez. Willy de Clercq újságírók előtt továbbá közölte, hogy a Közös Piac tárgyalásokat folytat Csehszlovákiával és Romániával is egy hasonló megállapodás megkötéséről és tervezik a tárgyalásokat az NDK-val. Az utóbbi időben megtörtént a kapcsolat- felvétel Bulgáriával, Lengyelországgal, Vietnammal és Kubával. dására és más kérdésekre vonatko­zóan. xxx Kambodzsa elutasította Noro­dom Szihanuk herceg javaslatát, hogy nemzetközi békefenntartó egy­ségeket küldjenek Kambodzsába. Hun Sen sajtóértekezleten úgy véle­kedett, ez a javaslat próbálkozás arra, hogy egy ország fegyveres erőit más országok fegyveres erői­vel váltsák fel. Kambodzsa viszont egyetért azzal, hogy nemzetközi bi­zottság felügyelje, a vietnami önkén­tesek kivonulását, a kambodzsai fe­lek esetleges megállapodásának teljesítését és a szabad általános választások megrendezését - jelen­tette ki Hun Sen. Cordovez Iszlamabadban (ČSTK) - Diego Cordovez, az ENSZ- főtitkár különmegbízottja szombaton Isz­lamabadban tárgyalt Jakub Khan pakisz­táni külügyminiszterrel az Afganisztánról szóló genfi megállapodások megvalósítá­sáról. Hírügynökségi jelentések szerint a pakisztáni fél készséget tanúsított arra, hogy az ENSZ-diplomatáknak sokoldalú segítséget nyújtson a megállapodások teljesítésének ellenőrzéséhez. Az ENSZ-főtitkár megbízottja találko­zott Ziaul Hakk államfővel is, akivel ugyancsak az afgán kérdés különböző vonatkozásairól tárgyalt. Cordovez tegnap ellátogatott a pakisz­táni-afgán határvidékre. Robbanás Habarovszkban (ČSTK) - Június 29-én este Haba­rovszk közelében a légelhárítás egyik objektumában robbanás történt - közölte szombaton az Izvesztyija napilap. Külön­bizottságot hoztak létre a szerencsétlen­ség következményeinek felszámolására. Szergej Ahromejev marsall, vezérkari főnök a lap moszkvai tudósítójának az eseménnyel kapcsolatban elmondta: ,,Habarovszktól nyolc kilométerre délre történt a robbanás. Halálos áldozatok nin­csenek, de vannak sebesültek. Az embe­reket főleg a légnyomás következtében betört ablakok üvegszilánkjai sebesítették meg. Más komolyabb károk nem kelet­keztek." Amerikai hadihajó lelőtt egy iráni utasszállítót (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök beismerte, hogy az egyik amerikai hadihajó tegnap reggel a Hormozi-szoros felett lelőtt egy iráni utasszállító repülőgé­pet. A 290 utas és a 8 főnyi személyzet életét vesztette. Az elnök óriási tragédiá­nak nevezte az esetet és együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit. Közölte, a Pentagon megkezdi az ügy kivizsgálását. Az elnök szavai szerint a Vincennes hadihajó tévedésből lőtte le a repülőgé­pet. Kezdetben az amerikai fél tagadta, hogy köze lenne a katasztrófához, csak egy F 14-es iráni vadászbombázó lelövé- sét ismerte el. Az amerikai CBS tévétársaság hely­színi riportjában arra mutatott rá, hogy nemcsak a pártkonferencián folyt vita a Szovjetuniót érintő legfontosabb kérdé­sekről, hanem az utcákon is, egyszerű emberek csoportokat kialakítva folytattak véleménycserét. Ez megerősíti Mihail Gorbacsov szavait arról, hogy a jövőben minden szovjet embernek kell döntenie. Hans-Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter rádióinterjújában an­nak a véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunióban kialakult vitaszellem elősegíti az európai biztonsági és együtt­működési konferencián megkezdett folya­mat elmélyítését, s ösztönzi az európai helyzet javítását célzó erőfeszítéseket. Úgy gondolom, hogy nekünk az NSZK- ban, továbbá az Európai Közösségben, szövetségi rendszerünkön belül is ele­meznünk kell, hogy alakult a helyzet azt követően, hogy Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára lett. Genscher megállapította, a Szovjet­unió tettekkel erősítette meg szavait a külpolitikában. Úgy gondolom, hogy a Szovjetunió belpolitikájának liberalizálá­sa is megfelel a Nyugat érdekeinek, mivel így a Szovjetunió számunkra érthetőbbé, kiszámíthatóbbá és a békés Európa épí­tése során konstruktívabb partnerré válhat. Grósz Károly a magyar - román viszonyról (ČSTK) - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke nyilatkozott a Magyar Hírlap­nak. A kormány napilapjában szom­baton jelent meg a beszélgetés. A magyar vezető megismételte az ország elvi álláspontját a magyar -román kapcsolatok ügyében, mely­nek lényege: Románia politikájának tiszteletben tartása és azoknak az eredményeknek az értékelése, amelyet az ország fejlődésében az utóbbi időszakban ért el. Magyaror­szág már nem egyszer kifejtette né­zetét, hogy a Romániában élő ma­gyar kisebbségnek aktívan be kell kapcsolódnia a szocialista építő­munkába. Magyarország békében és barátságban akar élni a szom­szédos Romániával, nem fontolgatja a határok felülvizsgálatát, mivel ezek a határok a második világhá­ború után jöttek létre, történelmi ténynek tekintendők és ezen Ma­gyarország semmit sem akar változ­tatni. Több ízben kértük azonban - mondotta Grósz Károly Romá­nia segítse elő, hogy a területén élő magyarok kapcsolatokat tarthassa­nak fenn Magyarországon élő roko­naikkal, a Magyar Népköztársaság­gal, hogy gazdagíthassák kulturális értékeiket és megőrizhessék törté­nelmi és kulturális örökségüket az elkövetkező nemzedékek számára. A Magyarországon mostanában megfigyelhető reagálások abból in­dulnak ki, hogy nem áll rendelkezés­re teljes információ a falvak felszá­molását érintő román tervekről. Ma­gyarországon, mint minden demok­ratikus országban, az állampolgá­roknak joguk van kifejezésre juttatni meggyőződésüket és véleményü­ket. A kormány nem érdekelt abban, hogy megakadályozza az állampol­gárokat nézeteik kifejtésében, de feltétlenül meg kell akadályozni azt, hogy ezek az akciók nemkívánatos, beláthatatlan következményekkel járjanak. A magyar-román viszony megoldása kimondottan a két or­szág ügye, s megoldását a többi szocialista ország azzal segítheti elő, ha folytatja a lenini elveknek megfelelő, következetes nemzetisé­gi politikáját. Ezzel összefüggésben Grósz Károly utalt Csehszlovákiára, ahol sok pozitív példa van a nem­zetiségi politika megvalósítására. Ami a felgyülemlett problémák megoldásának lehetőségét és az esetleges legfelső szintű tárgyaláso­kat illeti, Grósz Károly úgy véleke­dett, a közvetlen párbeszéd és a személyes megbeszélések politi­kai szükségszerűség és erkölcsi kö­telesség. Elmondta, kész Romániá­ba látogatni, eleget tenni annak a meghívásnak, melyet mint minisz­terelnök kapott. A párt főtitkárává történt megválasztása a meghívá­son nem változtat. Fontos lenne azonban, ha az út előtt találkozná­nak a KB titkárai és a külügyminisz­terek, hogy előkészítsék a látoga­tást. Nyilatkozata végén Grósz Károly reménytkeltő elemnek nevezte az utóbbi napok eseményeiben Nico- lae Ceauseccu beszédének azt a részét, melyben kijelentette, a ro­mán vezetés meg akarja oldani a nézetkülönbségeket és együttmű­ködésre törekszik a két ország kö­zött. A magyar fél nézete szerint ez az az alap, amelyen folytatni lehet és kell a jelenlegi nézeteltérések megoldását célzó erőfeszítéseket. labourista és más pártjai által kiadott napilapok és folyóiratok több mint száz tudósítója vett részt. Dobrinyin elsősorban azt emelte ki, hogy a lenini stílusban megtartott konfe­rencia olyan határkő, amely megteremti az átalakítás új szakaszának alapjait, s le­hetővé teszi a minőségi változásokat az átalakítás minden irányában, mindenek­előtt politikai téren. Stílusát, formáját és tartalmát tekintve a konferencia az ilyen pártfórummal szemben támasztott lenini követelmények megújítását jelentette, mondotta Dobri­nyin hozzáfűzve, hogy a tanácskozás túl­lépte az eddigi gyakorlat kereteit. A konfe­rencia a demokrácia nagy leckéje volt, annak példája, hogyan kell civilizált mó­don vitázni, türelmesen meghallgatni a másik érveit. A tanácskozás legfőbb eredménye az, hogy a párton belüli és az össznépi vita tárgyát képező valamennyi elvi kérdésben programjellegü politikai ál­lásfoglalást dolgozott ki - hangsúlyozta Dobrinyin. Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára a szocialista országok kommunista és munkáspártjai sajtószerveinek a kon­ferenciáról tudósító munkatársait fogadta. Ezen a beszélgetésen is az országos pártkonferencia eredményeiről, a Szov­jetunió bel- és külpolitikájának további alakulásáról, a párt lenini jellegének a helyreállításáról, a politikai rendszer átalakításáról és a radikális gazdasági reformról volt szó.

Next

/
Thumbnails
Contents