Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-26 / 174. szám, kedd

Vállalkozó fiatalok Az Ifjúsági Szolgáltató Vállalat illetékes vezetőit már többször felkerestem, de nem jártam szerencsével. Éppen átszervezést, változást vártak, nem tudták, mit hoz a jövő, s így nem szívesen beszéltek munkájukról. Eredetileg tevékenységüknek csupán egy része érdekelt volna - az, hogy munkát közvetítenek a diákoknak. Amikor a legutóbb látogattam meg dr. Jozef Kokoška igazgatót, immár nem változás előtti, hanem átalakulás utáni állapottal, figyelemre méltó kezdeményezésekkel ismerkedhettem meg.- Az utóbbi négy év valóban sok változást hozott számunkra - mond­ja dr. Jozef Kokoška, a SZISZ Szlo­vákiai KB vállalatának igazgatója.- A múltban, 1985-ig a SZISZ-nek Ifjúsági Szolgáltató Vállalatai voltak, amelyek ugyanúgy, mint július 1-től mi is, gazdasági létesítményként működtek, tehát vállalkozhattak is. Szolgáltatásaikkal elsősorban a SZISZ-t kellett segíteniük. Egyes- főként csehországi - vállalatok azonban mind gyakrabban kezdtek olyan tevékenységbe, s hoztak létre olyan részlegeket, melyeknek sem­mi közük nem volt a SZISZ tevékeny­ségéhez. Ezért a vállalatok, mint vállalkozásra jogosult önálló jogi személyek megszűntek, s létrejöttek a SZISZ létesítményeinek kezelősé- gei, amelyek teljes mértékben az apparátus részévé váltak. Ennek kétségtelenül megvoltak az előnyei, de negatív jelenségeket is eredmé­nyezett. A kezelőség nem vállalkoz­hatott, így megszűnt a szabad kapa­citásaink felhasználásának lehető­sége, megszűnt a SZISZ szervei és szervezetei számára végzett mun­kák, szolgáltatások elszámolása és nem utolsósorban a dolgozók anya­gi érdekeltsége is. Ez veszteségeket hozott, s rendkívül növelte a dotáci­ók iránti igényeket.- Vagyis, ha jól értem a kezelő­ség tevékenységében nem érvénye­sültek a gazdaságosság szem­pontjai?- így is lehet mondani. Ám jobban megérti, ha két példát említek. Van­nak modern fénymásoló és hagyo­mányos sokszorosító berendezése­ink. A vállalat az elvégzett munkáért számlát küld a megrendelőnek, a kezelőség költségeit azonban nem a számla, hanem a dotáció fedezte, így a megrendelőt nem korlátozta semmiféle keret, nem kényszerítette semmi gazdaságosságra - mindegy volt számára, hogy 500 darab meg­hívót az eredeti példány fénymásol- tatásával állíttatja-e elő vagy sokkal olcsóbban, a kis sokszorosító be­rendezésen. Most visszatérünk a korábbi gyakorlathoz, számlázni fogunk minden egyes munkát, szol­gáltatást a SZISZ szerveinek, szer­vezeteinek. Más. Vannak létesítményeink, melyekben különféle tanfolyamokat s más rendezvényeket lehet meg­tartani. Ezek elszállásolást, étkezte­tést biztosítanak a résztvevőknek. Már, ha vannak. Mert ugye, ezek a szállodaszerű létesítmények nin­csenek az egész év folyamán teljes mértékben kihasználva. Ám eddig, ha az egész létesítmény üres volt is, az alkalmazottak akkor sem adhat­tak el senkinek egy ebédet, s nem is szállásolhattak el senkit az üres szo­bákban, mert vállalkozásra, gazda­sági tevékenységre nem voltak jo­gosultak. Az ilyen jövedelem-kiesé­seket, az üzemeltetésre fordított költségeket csak dotációval lehetett pótolni. Nem csoda hát, hogy az elmúlt évben majd 11 milliós veszte­séggel működtünk. A jövő évben ezt 3 millióra akarjuk csökkenteni.- Egy év alatt 8 millió koronával csökkenteni a veszteséget? Reális elképzelés ez?- A feltételek adottak. A politikai­nevelési létesítmények vállalkozási jogot kapnak, hogy megtanulják el­tartani magukat. Vendéglőként mű­ködhetnek, s ha a szobák nincsenek elfoglalva valamilyen SZISZ rendez­vénnyel, szállodaként is. Szolgálta­tásaikat bővíthetik, s így bevételei­ket növelhetik sportszerek kölcsön­zésével, termek bérbeadásával, s más, a jogszabályok által megen­gedett módon történő vállalkozás­sal. A vállalkozókedvet, az önköltsé­gek csökkentését, a nyereségessé­get fogja ösztönözni az új bérrend­szer is, amelyet a jövő év elején vezetünk be. Vannak más részlegeink is, me­lyeknél kezdetben legalább azt akarjuk elérni, hogy keresni kezdje­nek magukra. Itt van például a T-klub (a fiatalok tudományos-műsza­ki tevékenységének szlovákiai klub­ja). Valóban csúcstechnológiával rendelkezik, s tevékenységének gazdaságilag értékesíthető eredmé­nye is lehet. A klub tagjainak és aktivistáinak részvételével készült nemrég például egy kiadvány a szá­mítógépekről, amely előzetes szá­mítások szerint 500 ezer korona hasznot hozhat. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy minden egyes rész­legünknek, s az egész vállalatnak legfontosabb feladata a SZISZ szük­ségleteinek kielégítése.- Abból, amit eddig elmondott nyilvánvaló, hogy az átalakítás ugyancsak erőteljesen érinti tevé­kenységüket. Vonatkozik ez a fiata­loknak való munkaközvetítésre is?- Ez egy külön fejezet, s egy külön részleg foglalkozik vele. Az eredeti elképzelést az átalakítás nem nagyon érintette. Továbbra is az a célkitűzés, hogy a fiatalokat bevonjuk a népgazdaság megsegí­tésébe, főként az olyan tevékenysé­gekbe, melyeket az állami vállalatok nem tudnak ellátni teljes mértékben, Ilyen például az ablak- és kirakat­mosás, takarítás, költöztetés, teher­szállítás, gépírás, fordítás és tolmá­csolás. Változások azért itt is van­nak. Eredetileg csak a közép- és főiskolásoknak adhattunk ki munkát, s csak szocialista szervezetek meg­rendelése alapján. Most a SZISZ valamennyi tagjának, tehát a mun­kaviszonyban levő SZISZ tagoknak is közvetíthetünk munkát, s a szo­cialista szervezeteken kívül a lakos­ság is igénybe veheti szolgáltatása­inkat.- Ki tudják elégíteni a fiatalok igé­nyeit, tudnak munkát nyújtani azok­nak, akik önökhöz fordulnak?- Sajnos nem. A munkára jelent­kező fiatalokat nyilvántartásba vesz- szük, de nem tudunk azonnal mind­egyiknek munkát biztosítani. Ez részben a megrendelésektől függ, másrészt a meghatározott bérkeret­től, amely tavaly pl. egymillió korona volt. Gyakorlatilag csak annyi meg­rendelést, közvetítendő munkát vál­lalhatunk el, amennyit a bérkeretből fedezni tudunk.- Ezt nem egészen értem, önök vállalkoznak, a kiadásaikat, béreket a bevételeikből fizetik, ami a munka- közvetítésnél azt kellene, hogy je­lentse, minél több a megrendelő, annál több fiatalt tudnak foglalkoz­tatni, s annál nagyobb a nyeresé­gük, minél több fiatalnak közvetíte­nek munkát.- Nem így van. Meghatározott bérkeretünk van, amelyet nem lép­hetünk túl. Igyekezni fogunk bővíteni ezt a keretet, hiszen jóval nagyobb mértékben tudnánk munkát közvetí­teni. Sok a megvalósításra váró el­képzelésünk is. Szeretnénk például bevezetni a gyermekgondozói szol­gálatot, segíteni ezzel a fiatal szülő­ket. Vagy - kezdeményezni szeret­nénk a divat területén is. A fiatal divattervezők számos ötletükkel el­jutnak a kiállításokra, versenyekre, ám ötleteik ipari megvalósítására nem kerül sor. Most vizsgáljuk an­nak lehetőségét, hogy ezeket az ötleteket hogyan tudnánk megvaló­sítani legalább kis, 10-20 darabszá­mú sorozatokban. A gyártásba itt is bevonhatnánk a SZISZ tagokat, akik otthon megvarrhatnák a - más SZISZ tagok által tervezett - divatos ruhákat.- Ezek csupán az önök elképze­lései vagy támogatást is kapnak megvalósításukhoz?- A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága nagyon hatékonyan tá­mogatja elképzeléseinket. Lényegé­ben ennek köszönhetjük, hogy ismét vállalkozásra hivatott szervezetté váltunk. FEKETE MARIAN MUNKAFEGYELEMRŐL, MINŐSÉGRŐL A zvoleni Magasépítő Vállalat 04- es üzeme kommunistáinak legutóbbi párttaggyűlésén két alapvető napi­rendi pont szerepelt: az igazgató tájékoztatója a tervteljesítésről és az elmúlt évi pártoktatás értékelése, to­vábbá ismertették a tagokkal a kö­vetkező pártoktatási év különböző alakulatainak témáit és besorolásu­kat. Végezetül jóváhagyták az alap­szervezet és a pártbizottság máso­dik félévi munkatervét. Štefan Balejík igazgató beszámo­lója viszonylag tömör volt, de konk­rét és tárgyilagos. „Az elsó félévben teljesítettük a lakásépítési tervet. A tervezett 307 lakást átadtuk, bár, mint ismeretes, állandó jellegű prob­lémáink adódnak a különféle építő­anyag hiányából - főleg a cement­ből. Nincs a lakásokhoz polisztirén. Az első félévben már háromszor kellett megszakítanunk a polisztirén miatt a munkát. A Nitrai Plastikában kikönyörögtünk valamennyit, s pár napig van miből dolgoznunk. Az anyaghiány és a különféle kompo­nensek miatt továbbra is kénytele­nek leszünk meghosszabbított mű­szakokban, sót szombat-vasárnap is dolgozni. A terv törvény számunk­ra, nem akarunk lemaradással lépni a második félévbe.“ Balejík elvtárs ezután egy másik állandó problémát érintett: „Tovább­ra is mindenütt késik a tervdoku­mentáció és a hiányzó vizeselemek is gondot okoznak. A paradoxon abban van, hogy az Acélszerkeze­tek Gyára ugyanúgy, mint a Nitrai Plastika - teljesíti a tervet. Hogyan lehetséges, hogy akik a lakásépítés tervét készítik a számunkra, nem tudatosítják, ahány új lakást kell fel­építeni, ugyanannyi vizeselemet kell szállítaniuk a partnereinknek? Ebből viszont nincs elegendő. így aztán futkosunk, hajszolunk, könyörgünk. Meddig még?" Kár, hogy a gyűlésen nem voltak jelen azok, akik az építők számára a terveket készítik. Alapos elma­rasztalást (és jogosan) könyvelhet­tek volna el a rossz minőségű mun­kájukért. Az építkezéseken megke­seríti az emberek életét, indokolatla­nul megfosztja őket a szabadnapok­tól, és fölösleges hajrát idéz elő- a minőség rovására. Elismeréssel kell nyugtáznunk a 04-es üzem kommunistáinak azon igyekezetét, hogy ilyen körülmények között is maradéktalanul készek teljesíteni az ez évi tervet. Egyébként a zvoleni üzem már hosszú évek óta a Bans­ká Bystrica-i Magasépítő Vállalat legjobb üzemei közé tartozik. Itt ismeretlen az a szó, hogy „lehetet­len“. Elöl járnak a brigádrendszerű javadalmazás alkalmazásában- a 723 dolgozó közül a fele dolgozik e szerint a bevált módszer szerint. A pártoktatás lefolyásával, ered­ményeivel és hiányosságaival fog­lalkozó tájékoztatás sem nyúlt hosz- szúra. Elmondták, mely körök és a hallgatók közül kik voltak a legaktí­vabbak, hol vannak még gyenge pontok. A vita tárgyilagos volt. František Ernst nagyon találóan jellemezte a tervteljesítés és a minőség problé­máit: „A kivitelezők sok gondot okoznak, az biztos. Csakhogy sok esetben mi magunk is megkeserítjük az életünket. Nem volna szabad mindig csak a fizetést nézni, alapo­sabban szemügyre kellene venni a munkánkat is. Miért kell például az egyik munkacsoportnak ráfizetnie az előző kollektíva rossz munkájára? Ha a művezető vagy a csoportveze­tő a felelős, neki kellene megéreznie a zsebén. Egyelőre azonban nem így van. Sok mindent elnézünk, sok minden felett szemet hunyunk. Ez pedig hiba.“ A felszólalásokban a CSKP KB 9. ülésének gondolatai tükröződtek - mindig becsületesen, nyíltan tár­gyalni, nem megbújni mások háta mögött. A jutalmazásban véget kell vetni az egyenlósdinek. Az üzemben már konkrét intézkedések történnek ez irányban. Erről Balejík elvtárs szólt: „Konkrét elképzelésünk van az emberek jobb, igazságosabb ju­talmazására. Nem kap jutalmat az átlagon aluli dolgozó. A legjobbak pedig anyagilag is érezzék, hogy megéri jól dolgozni, és mindig minő­ségi munkát végezni. Ugyanúgy a legjobb mesterek és előmunkások is kapjanak sokkal többet, mint az átlagos kollégáik. A 04-es üzem kommunistáinak taggyűlésén szó volt a munkafegye­lemről, minőségről, gazdaságosság­ról, a kommunisták becsületes helyt­állásáról, példamutatásáról a mun­kában. BÁTORI JÁNOS A Kelet-csehországi kerület elsó alapfokú didaktikai számítógépes osztá­lya a tavalyi tanévben nyílt meg a Hradec Králové-í Berzuő utcai alapiskolában. A 10 darab PMD 85 típusú és két Ondra típusú számító­gépből, két nagy tévéképernyőből, magnetofonokból és monitorokból álló, 300 ezer koronás felszerelés költségeihez hozzájárult az iskolát patronáló üzem, a helyi Fotochema is. Felvételünkön az ötödikesek ismerkednek a PMD 85-ös számítógéppel. (Petr Matička felvétele - ČTK) Kevesebb szívinfarktus lesz az ezredfordulón? FONTOS TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZLET Az érelmeszesedést rendszerint az időskor velejárójának tekintjük. Arról, hogy ez mennyire nem igaz, a napokban tárgyaltak Kassán (Ko­šice) az arterioszklerózissal foglal­kozó 7. országos szimpózium részt­vevői. A Csehszlovák Kardiológiai Szövetség az ország legfiatalabb ku­tatóintézetének a munkatársaira bíz­ta ennek a kiemelkedő tudományos rendezvénynek a megszervezését. A Kassai Šafárik Egyetem Orvostu­dományi Kara mellett mindössze há­rom éve működik az Orvostudomá­nyi Kutatóintézet, de az intézet ve­zetője, Jozef Kollár docens, a tudo­mányok kandidátusa, már az első ilyen szimpózium megszervezésé­ben is részt vett a megboldogult Reiniš professzor és más neves ku­tatók, kardiológusok mellett. A kassai orvosi kar új előadóter­mei méltó környezetet teremtettek a tanácskozáshoz, amelyen 50 elő­adás hangzott el és további 23 kuta­tó posztereken mutatta be munkája eredményeit. Első ízben vettek részt a szimpóziumon külföldi résztvevők - a világhírű Moszkvai Kardiológiai Intézet három fiatal munkatársa és dr. N. N. Korabelscsikova, az Ung­vári Állami Egyetem belgyógyász professzora. Természetesen, egyetlen rendez­vénytől nem várhatjuk el, hogy meg­oldja az érelmeszesedés és az érel­meszesedéssel összefüggő beteg­ségek (szívinfarktus, agyvérzés stb.) problémáját. Az erek degeneratív el­változásának biológiai és molekulá­ris okairól már nagyon sok részletet ismerünk, de ezek még nem álltak össze jól érthető, teljes képpé. Az intézet igazgatója és e sorok írója ezekről a kutatásokról tartottak elő­adást. Az érelmeszesedés gyakori­sága, következményeinek klinikai képe azonban jól ismert és ismertek azok az ún. rizikófaktorok is, ame­lyek az érelmeszesedést meggyor­sítják. Ma már az elhízás, dohány­zás, mozgáshiány és a stresszhatá­sok károsságáról mindenki tud, de még mindig kevesen tesznek ellene valamit. A kassai tanácskozás legfonto­sabb újdonsága az volt, hogy azon a kutatókon és a kardiológusokon kívül részt vettek a gyerekgyógyá­szok is. Rámutattak, hogy az erek károsodása már nagyon fiatal kor­ban elkezdődik, de ebben a korban a leghatásosabb és legkönnyebb a védekezés is. Később, a szerve­zetünk ellen évtizedek során elköve­tett „bűnöket“ már nagyon nehéz jóvátenni. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy az orvosok megelőző és gyógyító munkája, a felvilágosítás, csak akkor lehet eredményes, ha a cél érdekében az egész társada­lom bekapcsolódik a táplálkozási szokások és az életmód megváltoz­tatásába. A társadalmunkban és gazdasági életünkben jelenleg vég­bemenő pozitív változások remélhe­tőleg megkönnyítik majd ezt a nagy munkát. Számolnunk kell azzal is, hogy az érelmeszesedés okozta megbetegedések és halálesetek száma csak néhány év múlva kezd el csökkenni, hiszen hosszú éveken át lappangva fejlődő kóros elválto­zások ellen kell harcolnunk. A fiatal kassai kutatóintézet mun­katársai nemcsak a szimpózium szervezésében végeztek kiváló munkát, hanem 15 előadás és posz­ter keretében beszámoltak saját eredményeikről is. A már említette­ken kívül Rodzobuďková Viera mér­nök, Stopek Dušan doktor, Petrášo- vá Darina és Koprovíč Judit arattak méltó sikert. Munkáik semmilyen szempontból nem maradt el fővárosi kollégáik előadásaival összehason­lítva. Ez azért is komoly eredmény, mert a fiatal kutatóintézet - az egye­tem és az orvosi kar vezetésének minden igyekezete ellenére - még mindig súlyos gondokkal küzd. Mű­szereik egy része elavult és hiányos, az intézet személyzeti állománya sem teljes. A nehézségek, a gyak­ran fölösleges bürokrácia és a fiatal értelmiségiekhez méltatlan fizetések ellenére az intézet kutatógárdája ha­talmas lelkesedéssel és akaraterő­vel dolgozik kitűzött feladatai meg­valósításán. Szovjet kollégáik rit­ka ajándékkal járultak hozzá igyeke­zetükhöz - elhozták kétéves próba­időre legújabb műszerüket, az infra­vörös lézerrel működő, vérlemez- összecsapódást vizsgáló berende­zést, amely érzékenyebb a nyuga­ton gyártott és csak devizáért kap­ható hasonló készülékeknél. Most már csak rajtuk áll, hogy éljenek a lehetőséggel és olyan eredménye­ket mutassanak fel, amelyek egy­részt megállják helyüket világvi­szonylatban is, másrészt hozzájárul­nak ahhoz, hogy a felnövő generá­cióban kisebb legyen a szívinfarktu­sok okozta korai halálesetek szá­ma. Dr. RÁCZ OLIVÉR, kandidátus

Next

/
Thumbnails
Contents