Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-26 / 174. szám, kedd

Levelezőink írják Tűztámadás sziréna nélkül A tűzvédelemnek fontos szerepe van értékeink megőrzésében. Szá­mos szomorú példa bizonyítja, hogy hanyagságból, gondatlanságból ke­letkezett tűz milliós értékek pusztu­lását idézheti elő, s olykor emberéle­tet is követel. Érthető tehát, hogy társadalmunk rendkívüli figyelmet szentel a tűzmegelőzésnek, illetve a tűz lokalizálásának. A vállalatoknál hivatásos tűzoltók állnak készenlétben az esetleges tűz megfékezésére, ám mellettük igen fontos szerepet töltenek be az önkéntes tűzoltók. Mindkét testület Amfo ’88 Az amatőr fényképészek járási kiállítá­sát már XXII. alkalommal rendezte meg a Lévai (Levice) Járási Művelődési Köz­pont. A július elején megnyitott tárlat a-Barátság Művelődési Ház első emele­tén kapott helyet. A februári győzelem 40. évfordulója jegyében rendezett kiállítás betekintést ad a járás amatőr fotósainak munkájába, s alkalmat nyújt alkotásainak összehasonlítására az előző években ké­szültekkel. A kiállítóteremben 12 fotós több mint ötven alkotása látható. A fényképek több­sége a természetet ábrázolja, de sok az ember hétköznapi életét mutatja be. Pa­vol Graus több felvételen a Léván áthala­dó Béke-kerékpárversenyt örökítette meg. Az alkotásokat értékelő bizottság az első díjat Ivan Kováénak, a másodikat Ladislav Kepencaynak, a harmadikat pe­dig Zoller Gábornak ítélte oda. Szabó Márta Negyvenéves óvoda Nem mindennapos esemény résztve­vői voltak Vámosladány (Mýtne Ludany) lakosai, különösen az óvodások, szüleik és nagyszüleik. A helyi művelődési ház­ban az óvoda létesítésének 40. évforduló­jára emlékeztek. Az összejövetel szinte családias légkörét az adta, hogy a 40 évvel ezelőtti óvodások már nagyszülők, s unokáikkal együtt ünnepelhettek. A rö­vid megnyitó után az óvodásoké volt a színpad. Az általuk bemutatott csaknem kétórás kulturális műsort Laczkószky Zita igazgatónő, Jana Kováčová, Balázs Mar­git és Eva Potančoková óvónők állították össze. A krónikát lapozva megtudtuk, hogy az óvoda 1948. szeptember elsején nyílt meg az akkori iskola épületében. Kezdetben 41 három-hat év közötti gye­rek látogatta. A későbbiek során a papiak, majd az egykori kovácsműhely helyére költözött át. Az ötvenes években a körül­mények nem voltak könnyűek, vezetékes vízről, központi fűtésről még csak álmod­tak. Abban az időben a szövetkezet vállalt védnökséget fölöttük, s tőlük kaptak min­den segítséget. Az 1972-73-as tanévet az óvodások újabb, korszerűbb épület­ben, egy családi házban kezdték. Itt már volt villanyfűtés, meleg és hideg víz. Az épület azonban nem elégítette ki az igé­nyeket. A község lakosai elhatározták, hogy Z akcióban újat építenek. A 60 gyermeket befogadó óvoda egyik osztá­lyát 1982. januárjában adták át, a másikban 1983. december elsején kezdődött az oktatás. A gyerekek szívesen járnak óvodába, hiszen sok játék és segédeszköz áll a rendelkezésükre. A korszerű, tágas ter­mekben gondtalanul, boldogan töltik nap­jaikat. Tóth Ilona akcióképességének növelése szem­pontjából rendkívül fontosak a rend­szeres gyakorlatok, valamint a kü­lönféle versenyek. Ezek az akciók jól szolgálják a fizikai felkészülés mel­lett a technika kezelésének gyakor­lását is. A gyúlékony anyagokat feldolgo­zó üzemek még fokozottabb figyel­met szentelnek a tűzvédelemnek. A zvolení Bučina Fafeldolgozó Vál­lalat ipolynyéki (Vinica) üzeme ren­dezésében került sor a vállalat kere­tében működő üzemek önkéntes tűzoltóinak nagyszabású verse­nyére. Mindenki lelkiismeretesen készült a versenyre és végezte az előírt gyakorlatokat. Az akadályfal leküz­dése okozott legtöbb gondot, a ge­rendán való áthaladás már jól sike­rült, akárcsak a tömlőcsatlakoztatás. A versenyzőknek igyekezniük kel­lett, hiszen a feladatok hibátlan telje- síte mellett az időre is ügyeltek. A verseny második része a tűztáma­dás volt, mely komoly csapatmunkát igényelt. A nyolctagú csapatok ver­senyében a hazaiak bizonyultak a legjobbnak, s a férfiak egyéni ver­senyét is hazai versenyző, Bodzsár Tibor nyerte. Böjtös János Sajógömörben (Gemer) a Jednota fo­gyasztási szövetkezet tavaly újjászerve­zett vezetősége egy év alatt dicséretes munkát végzett. Az ellenőrző bizottság élére a hnb fiatal képviselője Vojtasko József került, aki fiatalos tenni akarással és lelkesedéssel látott munkához. Az eredmény már az első évben megmutat­kozott. A szlovákiai országos munkaver­senyben a benevezett 3325 ellenőrző bizottság közül az elismerésre méltó 25. helyet szerezték meg. Első lépésük a mintegy 270 tagot nyil­vántartó tagság munkatervének és aktivi­zálásának előkészítése, megvalósítása volt. Ennek alapján neveztek be a szocialista munkaversenybe. Már régóta esedékes volt a községben egy második üzlet meg­nyitása is. Persze, ez nem ment könnyen. Fűre lépni... Most, nyár idején, a napsütés szinte vonzza az embereket ki a szabadba. Lakótelepeink park­jaiban is naponta reggeltől késő estig élénk a forgalom. Mindez rendben is lenne, ha közterüle­teinken, parkjainkban nem hagy­nák figyelmen kívül - már ahol van ilyen - a „Fűre lépni tilos!" táblákat. Sajnos ezt a természe­tes követelményt még sokan megszegik. A lakótömbök közötti zöldellő pázsiton keresztül-kasul közlekednek, csakhogy egy-két méterrel lerövidítsék útjukat. So­kan vállalják inkább, hogy eső után nyakig sárosán érjenek át a csúszós utacskán. Lám, mennyire furcsák va­gyunk! Ahol nincs járda, ott hiá­nyoljuk, ahol viszont a rendelke­zésünkre áll, inkább gyalogsa­kat taposunk a fűbe. Mindannyi­unk érdeke (lenne) a környezet­védelem. Vagy nem? Kanizsa István Korszerű autószerviz áll az idei nyári idénytől Felsőszeliben (Horné Saliby) a motorosok rendelkezésére, ahol a leg­fontosabb szolgáltatásokat - gumiabroncs­csere, fény, futómű és motor beállítása, alváz karbantartása, stb. - vehetik igény­be. Az autószen/íz nem messze van a de- áki (Diakovce) termálfürdőtől, így a hazai és külföldi turisták is igénybe vehetik. A felvételen Puskely György autósze­relő. Milan Aľakša felvétele Számítástechnikai kabinettel bővült a pieáťanyi Ivan Krasko Kisszínpad Junior Centruma. A napokban átadott központban 11 PMD 85-ös és egy ATARI személyi számítógép áll a fiatal érdeklődök rendelkezésére. Milan Kupka felvételén szünidőzö kisiskolások ismerkednek a Basic-G programnyelwel. Zora Petrášová Számos építkezési és egyéb akadályt kellett leküzdeniük, míg végre sor került az új üzlet megnyitására. Ennek munkála­taiban, valamint a régi vendéglő és kisüz- let lebontásában a tagság közel ezer órát dolgozott társadalmi munkában. Az új üzletben példás rend, tisztaság és gyors kiszolgálás várja a vásárlókat. Ezekben a hetekben a környékének csinosításán dolgoznak. Eltakarították a törmeléket, rendbe szedték az udvart, virágot ültettek. A főbejárat előtt új kerítést, kaput és esztétikus kis térséget létesítenek. Az ellenőrző bizottság nagy gondot fordított az üzletek és vendéglátó üzem ellenőrzésére is. Az évi forgalmi tervet mindkét üzlet 100 százalékon felül teljesí­tette. Jó az együttműködés a helyi művelő­dési házzal is, hiszen a gyűléseiket ott tartották és közösen szervezték a község lányai és asszonyai részére a varrótanfo- lyamot. Nagy gondot fordítanak az áruel­látás javítására. Elismerik, hogy előfordul­nak jogos panaszok a lakosság részéről, de ennek oka sokszor abban rejlik, hogy az üzletvezetők a megrendelt árunak csak egy hányadát kapják meg és sok­szor egy-két hetes késéssel. Megtörténik, hogy nem friss kenyeret hoznak, s ilyen­kor megnő a feszültség az eladók és a vásárlók között. A jövőben ezeknek a fogyatékosságoknak a megszüntetése lesz egyik fő feladatuk. Rendszeresen ellenőrzik az üzletek pontos nyitva tartását, az áru higiénikus raktározását, kezelését. Gömöri Kovács István Összefogásban az erő A minap ünnepelte községünk, Vágfü- zes (Vŕbová nad Váhom) megalapításá­nak 20. évfordulóját. Az eltelt húsz év alatt községünk sokat fejlődött. A falu első vezetősége Skulec Lászlóval az élen és az efsz tagjai Szénási Ferdinánd elnök irányításával eredményesen dolgoztak. Többek között családi házak, gáz- és központi vízvezeték, élelmiszerüzlet, ra­vatalozó, sportpálya lelátóval, óvoda, efsz irodaház épült, bővült az úthálózat, és hangosanbeszéló-hálózat létesült. Az új képviseló-testület Vasi József irányításá­val mindent megtesz azért, hogy a falu épüljön, szépüljön. Az évforduló tiszteletére a Nemzeti Front helyi tömegszervezetei háromna­pos rendezvénysorozatot készítettek. A SZISZ helyi szervezete bált és a sport- szervezettel karöltve honvédelmi sportna­pot, a vadász-szövetség agyaggalamb- lövészetet rendezett. A kertbarátok szö­vetsége a helyi efsz irodaépületének nagytermében zöldség-, gyümölcs- és vi­rágkiállítást rendezett, melyet a nőszövet­ség helyi szervezetének kézimunkái tet­tek még színvonalasabbá. Az évforduló tiszteletére került sor az épülő művelődési-szolgáltatási központ ünnepélyes alapkőletételére. Az épületet öt év múlva, a falu megalapításának 25. évfordulójára szeretnék átadni, de ez csak akkor válik valóra, ha a falu lakossá­ga és vezetői egyaránt szívügyüknek te­kintik a község további fejlődését. Ruhás Teréz ről, illetve a társadalombiztosítási Törvényben végrehajtott további módosításokról szóló 108/1984. Tt. sz. törvényt. Ez elvben kizárja, hogy október 1-e után - úgy mint ed­dig - mindenki automatikusan meg­kapja az ún. kompenzációs emelést, a 60 koronát (az árszínvonal emel­kedését kompenzálták ezekkel a 30 koronákkal annak idején). Ezzel szemben az új Társada­lombiztosítási Törvény 163. §-a megállapítja, hogy az öregségi (rok­kantsági) nyugdíj, melyre 1988. ok­tóber 1-e után, de legkésőbb 1990. december 31 -ig keletkezik jogigény, nem lehet alacsonyabb, mint ha a korábban hatályos jogszabályok alapján számították volna ki. Ez ér­vényes abban az esetben is, ha az öregségi (rokkantsági) nyugdíjat csupán azért számítják ki, hogy meg tudják határozni a részleges rok­kantsági, az özvegyi nyugdíj vagy az árvaellátás összegét. Az idézett rendelkezés főként azokat érinti, akiknek átlagkeresete nem éri el a 2 ezer koronát. Szá­mukra ugyanis az új törvény nem hoz a jelenlegi szabályozással szemben kedvezőbb változást, s ha nem kapnák meg ezt a 60 korona összegű kompenzációs emelést, a nyugdíjuk alacsonyabb lenne, mint a jelenleg hatályos rendelkezések alapján kiszámított nyugdíj. Kedvező változások K. B.: 1982-ben ismertek el részleges rokkantnak. A határozatban feltüntették, hogy a 60. életévem betöltése után milyen összegű nyugdíjat fogok kapni. A 60. életévemet ez év májusában töltöttem be. A nemzeti bizottságon azt tanácsolták, hogy dolgozzak tovább, s csak október 1-e után kérvényezzem a nyugdíjamat, s akkor a nyugdíjam kétszáz koronával magasabb lesz, s ezen felül még 3,5 százalékot számítanak hozzá a nyugdíj jamhoz ha a 60. életévem betöltése után fél évet rádolgozok. Tanácsukat megfo­gadtam, a munkáltatóm rendészként fog­lalkoztat. Azt szeretném megtudni, hogy a törvény módosítása rám is vonatkozik-e, tekintve, hogy 1982-ben már kiszámí­tották a nyugdíjamat, s hogy a nemzeti bizottságon kapott tájékoztatás megfe­lel-e a valóságnak. Az új Társadalombiztosítási Törvény természetesen önre is vonatkozni fog. A nemzeti bizottságon kapott tájékoztatás (mely szerint 200 koronával lesz maga­sabb a nyugdíja, ha az öregségi nyugdíj kérvényezésével még vár október 1-ig) helyességét nem áll módunkban ellen­őrizni, mivel nem ismerjük az öregségi nyugdíja kiszámításához szükséges ada­tokat. Lehetségesnek tartjuk azonban, hogy az új szabályozás kedvezőbb lesz önnek is. Az új törvény szerint annak a személy­nek öregségi nyugdíját, aki például rész­leges rokkantsági nyugdíjat élvezett, nem lehet alacsonyabb havi átlagkeresetből kiszámítani, mint amelyből a korábbi (ön­nél a rokkantsági, majd ebből a részleges rokkantsági) nyugdíját kiszámították. Ugyanakkor, ha ez a havi átlagkereset a korábbi rendelkezések szerint lett kiszá­mítva (redukálva, csökkentve), a csökke­nés mértékét újra megállapítják az új törvény 12. § (6) bekezdése szerint (lásd az új törvény 13. §-át). Az idézett rendel­kezésnek a jelentősége a következő: fel­tételezzük, hogy a részleges rokkantsági nyugdíja kiszámításakor 3 ezer koronás tényleges havi átlagkeresetből indultak ki. A jelenlegi érvényes rendelkezések sze­rint ezt oly módon redukálták, hogy 2 ezer koronáig a teljes összeget számították be, s a 2 ezer koronát meghaladó összegből egyharmadot (a redukált havi átlagkere­set tehát 2334 korona). Az új szabályok (lásd az új törvény 12. § (6). bek.) szerint azonban a 3 ezer korona összegű tényle­ges havi átlagkeresetből 2500 koronát számítanak be korlátozás nélkül, s a ma­radék 500 koronából egyharmadot (ez együtt 2667 korona). Itt tennénk említést arról, hogy tudomásunk szerint a végre­hajtási jogszabályok renelkezései alapján a részleges rokkantási nyugdíjat is beszá­mítják majd a dolgozók tényleges kerese­tébe (ez eddig csupán kérvényezésre történhetett meg). Az öregségi nyugdíja az új törvény 164. § (1) bekezdése szerint nem lehet alacsonyabb, mint a jelenleg hatályos jogszabályok alapján megállapított nyug­díj. A törvény rendelkezik azonban arról is, hogy az előző válaszokban említett emelések ilyen esetben nem járnak. (m-n.) Eredményes egy év Megalapozatlan híresztelés Cs. F.: Az új Társadalombiztosí­tási Törvény 146. §-a szerint a régi nyugdíjasok a nyugdíjazás éve sze­rint 40-140 korona emelést kapnak. Egyes hírek szerint ebből az eme­lésből előbb levonják a már koráb­ban megadott 30 + 30 (azaz 60 ko­rona) emelést, s így a legutolsó emelés 60 koronával lenne keve­sebb. Az „egyes híreknek" semmiféle megbízható alapja sincs. Az 1979- ben illetve 1982-ben az áremelése­ket kompenzáló kiegyenlítő nyugdíj- emelések (30 + 30 korona) nem csökkentik és nem befolyásolják az új Társadalombiztosítási Törvény 146. §-ában megállapított 40-140 korona összegű emeléseket. A tör­vény 155. §-a szerint például „az e törvény szerint járó emelés, vala­mint a korábbi jogszabályok szerint járó emelések akkor is járnak“, ha a nyugdíj ezekkel az emelésekkel együtt meghaladja az 1988. október 1 -e előtt érvényes rendelkezésekkel meghatározott maximumokat. Valószínűnek tartjuk, hogy az új Társadalombiztosítási Törvény 154. § (1) bekezdését értette félre az, aki ezt a „hírt“ szárnyra bocsáj- totta („Az e törvény szerint járó emelést, valamint a korábbi jogsza­bályok szerint járó emeléseket összevonják azzal a nyugdíjjal, melyhez az emelések járnak, s a to­vábbiakban a nyugdíj és az emelé­sek egészet képeznek; a nyugdíjjal való összevonással megszűnik a jog­igény ezekre az emelésekre.“). Az idézett rendelkezésben emlí­tett „összevonás“ kedvezőbb hely­zetet teremt egyes jogosultak szá­mára, s talán hozzájárul az admi­nisztráció-igényesség csökkentésé­hez is. Mindeddig ugyanis nyilván­tartották a nyugdíj alapösszegét, s a hozzá járó 30 + 30 korona össze­gű emeléseket is, s ha az így nyil­vántartott öregségi nyugdíjból szá­mították ki az özvegyi nyugdíjat, esetleg árvaellátást, csupán a nyug­díjat vették figyelembe, az emelés összegét már nem (az özvegyi nyugdíj pl. a dolgozó öregségi nyug­díjának 60 százaléka). Október 1-től ezek az emelések az öregségi vagy rokkantsági nyug­díj részévé válnak (ugyanúgy, mint az új törvény szerint járó emelések), s ennek eredménye, hogy az emelé­sek összegét is figyelembe veszik majd az özvegyi nyugdíjak, árvaellá­tások kiszámításánál. Az új Társadalombiztosítási Tör­vény 146. § (1) bekezdése alapján járó 40-140 koronás emelést azon­ban befolyásolhatja bizonyos érte­lemben az, ha valakinek nyugdíját 1000 koronára emelték, mint kizáró­lagos megélhetési forrást (esetleg 1700 koronára, ha megélhetésével más személy is rá van utalva erre a nyugdíjra). Az új törvény 157. §-a szerint „az olyan nyugdíjak eseté­ben, melyeket már emeltek kizá­rólagos jövedelmi forrásként, a 146-156 §-ok szerinti emelések az emelés előtti összeghez járnak“. Ez a rendelkezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha például 700 koroná­ról emelték valakinek az öregségi nyugdíját 1000 koronára (mint kizá­rólagos megélhetési forrást), to­vábbra is ezt az ezer koronát fogja kapni, s mivel a legfeljebb 140 koro­nás emelés járna neki, október 1-től 1100 (960 + 140 = 1100) korona összegű nyugdíj jár neki. Nyugdíjemelés Cs. F.: Eddig azok, akik nyugdíj­ba mentek, megkapták a 30 + 30 korona nyugdíjemelést. Azt szeret­ném tudni, hogy ezt a 60 koronát megkapják-e azok is, akik október 1-e után mennek nyugdíjba? Elsősorban figyelembe kell venni az új Társadalombiztosítási Törvény 178. §-át, amely október 1-tól hatá­lyon kívül helyezi többek közt a Szö­vetségi Gyűlés Elnökségének a nyugdíjak emeléséről szóló 76/1979. Tt. sz. törvényerejű rende­letét, a Szövetségi Gyűlés Elnöksé­gének a nyugdíjak emeléséről és a Társadalombiztosítási Törvény néhány módosításáról szóló 7/1982. Tt. sz. törvényerejű rendeletét, s az egyes alacsony nyugdíjak emelésé­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents