Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-19 / 168. szám, kedd

Ľubomír Štrougal és Nyikolaj Rizskov közös levele a plzeňi Škoda és a szverdlovszki Uralmas dolgozóinak (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksé­ge tegnapi ülésén foglalkozott az­zal, hogy milyen ösztönzést adott pártunk tevékenysége számára a Szovjetunió Kommunista Párt­jának 19. országos értekezlete. Feladatul adta az illetékeseknek, hogy a szovjet pártkonferencia eredményeit dolgozzák fel a CSKP KB 7. és 9. ülésén hozott határozatokkal összhangban. A továbbiakban az elnökség megvitatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági mecha­nizmusa komplex átalakításának elveit. A CSKP XVII. kongresszu­sa feladatul adta a mezőgazda­ságnak és az élelmiszeriparnak, hogy tartósan nagyfokú gazdasá­gosság révén s jó minőség eléré­sével törekedjen az ésszerű közé­lelmezésre, s tovább növelje az élelmiszer-önellátás mértékét. E célok eléréséhez kedvező felté­teleket teremt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági me­chanizmusának átalakítására vo­natkozó javaslat, amely a cseh­szlovákiai gazdasági mechaniz­mus komplex átalakításának irányelveiből, valamint az állami vállalatról és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényből indul ki, s kellően figyelembe veszi a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés objektív sajátossá­gait. A javaslat a vállalatok önálló­ságának növelésére s a tudomá­nyos-műszaki ismeretek érvénye­sítésében s a szocialista vállalko­zó szellem fejlesztésében való ér­dekeltségükre irányul. Erősíti a vállalatoknak a gazdálkodási eredményekért vállalt felelőssé­gét, a dolgozók anyagi érdekelt­ségével összhangban. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar a jelenlegi időszakban a csehszlovák társadalmi összter­mék mintegy ötödét adja. Az élet- színvonal egyik alapvető összete­vőjének számító élelmiszer-ter­melés jelentősége hatással van az ezen népgazdasági ágazat által a társadalom szociális és gazda­sági fejlesztése terén betöltött szerepre. Ezt alátámasztja az, hogy a mezőgazdaság és az élel­miszeripar termékei a kiskeres­kedelmi forgalomba kerülő árák mintegy felét teszik ki. Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a belpiac folya­matos élelmiszer-ellátása pozití­van hat a népgazdaság stabilizá­lódására. Ezt követően a testület jóváha­CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNIS­TA PÁRTJÁNAK küldöttsége teg­nap Václav Václavíkkal, a CSKP KB tagjával, az észak-morvaországi ke­rületi pártbizottság vezető titkárával az élen Quitóba utazott, hogy részt vegyen az Ecuadori Kommunista Párt XI. kongresszusán. A prágai repülőtéren a delegációt Radoslav Klein, a CSKP KB osztályvezető- helyettese búcsúztatta. VLASTIMIL EHRENBERGER, fűtőanyag- és energiaipari miniszter tegnap Prágában fogadta Jurij Kup- rijanovot a Nyedrának, az Általános Szovjet Szénipari Könyvkiadónak, a világ legnagyobb bányászati könyvkiadójának igazgatóját. A ta­lálkozón áttekintették a tudomá- nyos-múszaki publikációk kiadása terén kifejtett együttműködés elmé­lyítésének kérdéseit. MICHEL ROCARD francia kor­mányfő tegnap egynapos látogatást tett Bonnban, melynek során Helmut Kohl kancellárral a kölcsönös együttműködés elmélyítéséről foly­tatott tárgyalást. AMERIKAI SZAKÉRTŐK két csoportja érkezett vasárnap az NDK-ba a szovjet-amerikai rakéta- szerződés végrehajtásának ellenőr- zésére. KANADA ÉS IRÁN úgy döntött, helyreállítják a diplomáciai kapcso­latokat - közölte a kanadai külügyi szóvivő. AZ NDK TERÜLETÉN július 24. és 30. között kerül sor a szovjet hadseregcsoport és az NDK Nem­zeti Néphadserege egységeinek kö­zös hadgyakorlatára - jelentette be tegnap az ADN hírügynökség. HAVANNÁBAN tegnap összeült a kubai parlament. Az ülésen részt vesz Fidel Castro, az ország legfel­ső vezetője. Heves harcok Bejrút környékén (ČSTK) - A Bejrúttól északra levő Kubáját faluban tegnap folytatódtak a heves harcok - jelentette a helyi rádió. A szombatról vasárnapra ki­robbanó új konfliktus is bizonyítja, milyen feszült a helyzet az ország­ban a közelgő elnökválasztások előtt. Hogy valójában milyen okból ke­Irán elfogadta a BT 598. számú határozatát (ČSTK) - Irán tegnap közölte: elfogadja a Biztonsági Tanács 598- as számú határozatát, amely a már csaknem nyolc éve tartó iraki-iráni háború azonnali befejezésére szólít fel. Az ÍRNA hírügynökség szerint a Javier Pérez de Cuellarnak, a vi­lágszervezet főtitkárának küldött üzenetben többek között ez állt: Irán a „biztonság és az igazságosság érdekében“ fogadta el a határo­zatot. A görög kormány ellenzi az atomfegyvereket (ČSTK) - A görög kormány nem változtatott álláspontján, s kitart azon döntése mellett, hogy az or­szág területén nem lehet újabb nuk­leáris fegyvereket telepíteni - jelen­tette ki tegnap az athéni kabinet szóvivője. így adott választ azokra a megalapozatlan sajtóhíresztelé­sekre, hogy a görögországi területe­ken levő amerikai támaszpontokra telepített rakéták egy részét új, nuk­leáris töltettel ellátott fegyverekkel cserélik fel. A szóvivő kijelentette, hogy bizonyos mennyiségű nukleá­ris töltetet már felszámoltak, s Athén arra törekszik, hogy minden nukleá­ris eszközt eltávolítsanak az ország­ból. Az év végéig a Nike-Hercules típusú rakétákat elszállítják, a Hawk , légvédelmi rakétákat pedig sosem akarták nukleáris robbanófejjel fel­szerelni. rült sor az összetűzésekre, ame­lyekben eddig nyolcán vesztették életüket és harmincan sebesültek meg, még nem világos. A tájékozta­tások szerint valószínűleg szemé­lyes ellenségeskedések váltották ki a muzulmán Dzsaafarklán és a falu keresztény lakossága közötti há­borút. Vasárnap este óta a szíriai egy­ségek közvetítésével többször is tűzszünetet kötöttek, de a helyzet továbbra is feszült és áttekinthe­tetlen. Bejrút északi, keresztény negye­dében tegnap felrobbant egy sze­mélyautóban elrejtett bomba. A gép­kocsi vezetője életét vesztette - kö­zölte a bejrúti rendőrség. Grósz Károly fogadta Giovanni Spadolinit (ČSTK) - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök tegnap Budapesten fogadta Gio­vanni Spadolinit, az olasz szenátus elnökét, aki péntek óta hivatalos lá­togatáson tartózkodik Magyaror­szágon. * Az olasz politikus találkozott Szű­rös Mátyással, az MSZMP KB titká­rával, a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott zá­ródokumentumokkal összefüggés­ben a felek nagy figyelmet fordítot­tak a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének lehe­tőségeire. Mihail Gorbacsov leg­újabb, a vadászbombázók számá­nak kölcsönös csökkentéséről szóló javaslatával kapcsolatban Spadolini elmondta: Az F 16-os repülőgép olaszországi telepítésének kérdését a Varsói Szerződés és a NATO közötti leszerelési folyamat kereté­ben kell vizsgálni. gyólag tudomásul vette a szövet­ségi kormány június 30-i határo­zatát, amellyel a kormány jóvá­hagyta az 1989. január 1-jén élet­belépő felvásárlási árakat és a mezőgazdaságra vonatkozó más gazdasági szabályozókat, s jóváhagyta a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum gaz­dasági mechanizmusának szabá­lyait. (Az ezzel kapcsolatos doku­mentumot nyilvánosságra hoz­zák.) Megvitatta a mezőgazdaság irányításának átalakítására tett ja­vaslatot - a kétszintes irányítás elfogadott elvének és a mezőgaz­dasági termelés sajátosságainak tiszteletben tartása mellett. Fela­datul adta a szövetségi, a cseh és a szlovák kormányban dolgozó kommunistáknak, hogy vitassák meg ezt a javaslatot, úgy, hogy 1989. janár 1-jével életbe lép­hessen. Az elnökség Jaroslav Jeník elv­társat, a CSKP Kelet-csehországi Kerületi Bizottságának eddigi tit­kárát választotta a CSKP KB pro­paganda- és agitációs osztályá­nak vezetőjévé. Az elnökség néhány más bél­és nemzetközi politikai kérdést is megvitatott. (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök és Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke közös levelében fejezte ki jókívánságait a plzeňi Ško­da és a szverdlovszki Uralmas kö­zötti együttműködés 30. évfordulója alkalmából az említett vállalatoknak. A levélben egyebek között ez áll: Az elmúlt 30 év folyamán a kez­deti kereskedelmi kapcsolatok szé­les körű és sokoldalú termelési s tu­dományos-műszaki együttműkö­déssé váltak. Mindkét vállalat az elsők közé tartozik, amelyek támo­gatják a két testvéri ország közti gazdasági integrációs folyamatot, és az együttműködést a termelés inten- zifikálásának s a nemzeti vagyon gyarapításának hatékony eszközé­vé teszik. Kollektíváik elfogadták és aktívan támogatják az átalakítást, a mélyreható gazdasági reformot s a szocialista társadalom megújítá­sának irányvonalát, amelyek a két testvéri kommunista párt vezetésé­vel valósulnak meg. A kölcsönösen előnyös együttmű­ködés terén jelentős esemény volt a škoda-Uralmas közös csehszlo­vák-szovjet vállalat - amely henger- művi berendezéseket fog tervezni és előállítani - létrejötte - emelte ki a levélben Ľubomír Štrougal és Nyi­kolaj Rizskov. Tevékenységükben megnyilvánulnak a két ország által a társadalmi élet minden területén való szorosabb baráti együttműkö­désre, a mélyebb megismerésre s az egymáshoz való közeledésre, valamint a tapasztalatoknak a szo­cialista társadalom további fejlődése céljából történő kétoldalú felhaszná­lására tett erőfeszítések. Végezetül mindketten sok sikert kívántak a škoda és az Uralmas munkásai­nak, műszaki szakembereinek, párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteinek, dologozókollektíva- tanácsainak, valamint a Csehszlo­vák -Szovjet Baráti Szövetség ško­da vállalatnál, illetve a Szovjet -Csehszlovák Baráti Társaság Ural- masnál működő szervezetének Csehszlovákia és a Szovjetunió né­pei közti barátság és sokoldalú együttműködés megszilárdítását célzó munkájukhoz s közéleti tevé­kenységükhöz. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének állásfoglalása Hegyi Karabah Azerbajdzsán része AZ ÜLÉST ANDREJ GROMIKO NYITOTTA MEG • AZERBAJDZSÁN, ÖRMÉNYORSZÁG ÉS KARABAH KÉPVISELŐI KIFEJTETTÉK ÁLLÁSPONTJUKAT • BESZÉDET MONDOTT MIHAIL GORBACSOV (ČSTK) - A Kremlben tegnap összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, hogy meg­vitassa a Hegyi Karabahban kiala­kult helyzetet. Az ülést Andrej Gro­miko, a testület elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet parlament elnöksége az idén már­ciusban már foglalkozott ezzel a kér­déssel. Akkor intézkedéseket hagy­tak jóvá az autonóm terület helyze­tének stabilizálására. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a kormány intéz­kedések komplexumát dolgozta ki Karabah gazdasági és kulturális fej­lesztésére. Andrej Gromiko kijelentette, mindezek ellenére az autonóm terü­leten szélsőségesen feszült maradt a helyzet. Ülést tartott az örmény legfelsőbb tanács és egyetértett Ka­rabah Örményországhoz való csato­lásával, míg az azerbajdzsán parla­ment ezt a megoldást elfogadhatat­lannak minősítette. A helyzet mély­reható elemzést követel, az igaz­ságos megoldást a Szovjetunió al­kotmányának keretében kell keresni - jelentette ki Andrej Gromiko. Ezután Örményország, Azerbaj­dzsán és a Karabah-hegyvidék kép­viselői szólaltak fel. Grant Voszkonyan, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke úgy vélekedett, Ka­rabah körül kritikus és feszült hely­zet alakult ki. Megállapította, a sok- nemzetiségű szovjet állam kialaku­lásának kezdeti szakaszát jellemző dinamizmus lelassult a nemzetiségi politika lenini elveitől való elállás következtében. Emlékeztetett a Ka­rabah-hegyvidék területi tanácsának döntésére, hogy az autonóm terület szakadjon el Azerbajdzsántól és csatlakozzon Örményországhoz. Voszkonyan ezzel összefüggésben megerősítette, hogy Örményország­nak nincsenek területi követelései és úgy vélekedett, itt a népek alkot­mány által biztosított önrendelkezési jogának érvényesítéséről van szó. Szulejman Tatlijev, az azerbaj­dzsán parlament elnökségének elnö­ke kijelentette, a köztársaság párt-, állami és társadalmi szervei intéz­kedéseket tesznek a karabahi hely­zet normalizálására, de ezek nem mindig hatékonyak. Ennek az az oka, hogy az autonóm terület telje­sen kikerült az azerbajdzsán hivata­lok ellenőrzése alól. A jelenlegi kara­bahi helyzetre jellemző, hogy a reá­lis hatalom az államellenes elemek kezébe kerül. Tatlijev kijelentette, Karabah elszakítása Azerbajdzsán­tól sem politikai, sem gazdasági, sem jogi szempontból nem indokolt. Genrih Pogoszjan, az Azer­bajdzsán KP karabahi területi bizott­ságának első titkára visszanyúlt a történelembe és azt állította, Kara- bahot régóta örmények lakják és a terület része hazájuknak. Elsősor­ban az azerbajdzsán központi hiva­talok káderpolitikáját bírálta. Úgy vé­lekedett, az örmények és az azer­bajdzsánok jó kapcsolataiban nagy rés keletkezett. Véleménye szerint a terület fejlesztésére jóváhagyott központi program nem kielégítő Ka­rabah örmény lakossága számára, mivel nem elégedhet meg az anyagi előnyökkel nemzeti, kulturális és szellemi fejlődése rovására. Felszólalt a vitában Vlagyimir Orlov, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió vezető testületeinek határozata Karabahról minden felté­telt megteremtett az ottani problé­mák konstruktív megoldására. A te­rület azonban a nyomás, az alkot­mányellenesség útját választotta, ami ellentétben áll az átalakítás szelle­mével és betűjével. Vlagyimir Orlov szerint Karabahban próbálkozás tör­tént a demokratikus jogokkal való visszaélésre antidemokratikus célok érdekében. Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja az Ukrán KP KB első titkára az Örményországban és Ka­rabahban uralkodó káosz okozta sú­lyos anyagi károkról beszélt. Zakas Kamaligyenov, a kazah parlament elnökségének elnöke úgy véleke­dett, különösen nyugtalanító, hogy az okok alapos elemzése és a két nép nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása helyett az egész kérdést a mindennapi élet problémáira igye­keznek korlátozni és szítják a szen­vedélyeket. Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a moszk­vai pártbizottság első titkára úgy vélekedett, az a legfontosabb, hogy szigorúan ellenőrizzék az ország ve­zetése által jóváhagyott elvi jelentő­ségű határozatok megvalósítását. Pavel Gilasvili, a grúz parlament elnökségének elnöke megállapítot­ta, a karabahi események Grúziát is érintették, mivel ott is jelentős szá­mú örmény lakosság van. Leszö­gezte, a nemzetiségi kérdést meg kell oldani, míg a nacionalizmus el­len harcolni kell. A kompromisszum­keresés szükségességére mutatott rá felszólalásában Jefrem Szoko­lov, a Belorusz KP KB első titkára, Nyikolaj Bászov akadémikus, Ra­fik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára, s a kialakult helyzet valós okainak alapos elemzésére szólított fel Viktor Ambarcumjan, az ör­mény tudományos akadémia elnö­ke. Raszul Gamzatov dagesztáni költő a Karabah körüli eseményeket „szellemi Csernobilnak“ nevezte. Rövid szünet után az első felszó­laló Abdulrahman Vezirov, az Azerbajdzsán KP KB első titkára volt. Kijelentette, a Karabah körüli problémát az átalakítással szemben nyíltan ellenséges erók idézték elő. Ugyanakkor beismerte, hogy Kara- bahhal szemben a nemzetiségi poli­tikában a múltban nagy hiányossá­gok és hibák történtek, s ezek hely­rehozására sokéves szorgalmas munkára lesz szükség. Azerbaj­dzsán és Örményország vezetői ma már aktív mindennapi kapcsolatban állnak és közös lépéseket tesznek. Szűrén Arntyunyan, az örmény KP KB első titkára kijelentette, a köztársaságban veszélyes helyzet alakult ki, az átalakítás ellen harcoló uszító erők visszaélnek az emberek nemzeti érzelmeivel és felelőtlen tet­tekre ösztönzik őket. A kompromisz- szumok keresésére szólított fel és többek között javasolta, hogy Kara- bahot ideiglenesen központi irányí­tás alá helyezzék. Felszólalt a vitában Iraklij Abasi- dze ismert grúz költő, Anatolij Lo­gunov akadémikus, a moszkvai ál­lami egyetem rektora, Szergej Am- gbarcumjan, a jereváni egyetem rektora, Vardgesz Petroszjan ör­mény dramaturg, Vitautasz Asztra- uszkasz, a litván parlament elnöke. Szót kért a vitában Jevgenyij Pri­makov akadémikus, Sztyepan Sa- lajev, a Szovjet Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsá­nak elnöke, Nyikolaj Zlobin építő­mester, Valentyina Tyereskova, a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Elnöksé­gének elnöke, Mirza Ibragimov azerbajdzsán író, Alekszandr Gita- lov brigádvezetó s Arnold Riujtel, az észt parlament elnökségének el­nöke. Felszólalt Alekszandr Szuharev, a Szovjetunió főügyésze. Jogi szempontból elemezte a Hegyi Ka­rabahban és Örményországban el­fogadott döntést, hogy az autonóm területet csatolják Örményország­hoz. Ezeket a döntéseket alkot­mányelleneseknek minősítette. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy Ör­ményországban a helyi hatóságok nem lépnek fel kellő határozottsággal a törvényellenes akciókkal szem­ben. Ezután szólalt fel Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. Hang­súlyozta, a karabahi helyzet nagy politikai jelentőségű kérdés, olyan probléma, amely az egész országot érinti. Felhívta a figyelmet arra, min­denkinek érdeke, hogy ezt a kérdést nyugodtan oldják meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége tegnap meg­erősítette: Hegyi Karabah Azerbaj­dzsán része. Egyben intézkedéseket fogalmazott meg, melyeknek bizto­sítaniuk kell a reális autonómiát, va­lamint az SZKP KB és a kormány által jóváhagyott komplex program feltétlen teljesítését. Örményország, Azerbajdzsán és Hegyi Karabah vezető képviselői beszámolóinak meghallgatása és alapos megvitatása után ezt a dön­tést a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége egyhangúlag fo­gadta el. 1988. VT* Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents