Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-16 / 166. szám, szombat

A műszaki előrelépés kényszer is AUTOMATIZÁLÁS A PRAGA GYÁRBAN A gyártási folyamatok automatizálásának alap­elemeivel, a manipulátorokkal, robotokkal, a szá­mítógépes vezérlőrendszerekkel, automatizált rak­tárakkal, sőt a rugalmas gyártórendszerekkel is találkozhatunk már gépipari vállalataink egy részé­ben, de ezeknek az elemeknek a felhasználásával - összekapcsolásával - történő teljes automatizá­ciós tömeges elterjedésére valószínűleg az ezred­forduló utánig kell várni. Épül azonban hazánkban egyszerre három helyen is a teljesen automatizált üzemrészleg, mégpedig Bratislavában a Ne­hézgépipari művek 1-es számú üzemében, Brnó- ban a Zetor traktorgyárban, és Prágában a Praga vállalatnál. Felújításra szorul Vysočany városrészben, Prága egyik igazi munkásnegyedében, nem is nagyon tűnik fel a Praga emblé­mája a gyárkapu felett, a környező vállalatok nevei és „címerei“ között, elég csak azt figyelembe venni, hogy szemben és mellette például a ČKD mamutvállalat csarnokai láthatók néhány villamosmegállónyi útszakaszon, s valahogy éppen a Praga gyár az, amely a többiek között leginkább öregnek és elavult­nak hat, legalábbis a főbejárat felől nézve. Ezt az érzést egyébként megerősíti a gyárudvaron tett séta is, úgyhogy teljesen érthetőnek tű­nik, miért éppen itt lesz majd a fővá­ros - s ha jó ütemben haladnak, akkor az egész ország - első telje­sen automatizált gépgyártó üzeme. Az említett - és enyhén szólva kívülről nézve már elöregedett - kör­nyezet egyébként nem téveszti meg azokat, akik a gyár termékeinek ál­landó megrendelői: a közlekedési járművek gyártóit. Olyan sebesség- váltók kerülnek ki innét, amelyek a kiváló minőségi osztályba tartoz­nak és külföldön is öregbítik gép­gyártásunk, újabban bizony öregbí­tésre is szoruló hírnevét. Áttétel­szekrényeiket a Liaz, az Avia teher­autókba, a Karosa autóbuszokba építik be, s exportálják Magyaror­szágra és Kubába is - noha az igényeket nem tudják teljes mérték­ben kielégíteni. Éppen ez az utóbbi tény - meg az, hogy az egész fővárosban, de különösen errefelé az ipari negyed­ben nehezen lehet állást kereső fémmunkásokhoz jutni - az oka an­nak, hogy belefogtak az olyan nem éppen irigylésre méltó vállalkozás­ba, mint az első teljesen automati­zált üzemek egyikének megépítése hazánkban. A terv tulajdonképpen az 1980-85 között lezajlott modernizá­lásra épül, amelyet most már az automatizálás első szakaszának ne­veznek. Ekkor modernizálták a se­bességváltók kamráinak megmun­kálását, anyagvizsgálatait, és a felü­leti kezelését. Ekkor épült fel az új automatizált raktár is a megmunkáló és a szerelőcsarnok között, amely azonban még /iem működik mivel- Jindrich Plíhal műszaki igazgató- helyettes szerint - nem készült még el az irányítórendszere, de ha mű­ködne is akkor sem lenne haszna amíg a két csarnok, amelyet össze­köt, nem lesz korszerűsítve. Megízható program Fontos feltétele a gyártás auto­matizálásának a megbízható távla­tokat mutató gyártási program, mert igaz ugyan, hogy ma még az utolsó darabot is elviszik a megrendelők a késztermékek raktárából, de az automatizálás hosszú folyamat, és mire befejezik, akkorra esetleg már a termék elavulhat és nem kell sen­kinek. Ezért a gyártási program, illet­ve az ebbe tartozó típusok fokozato­san átalakulnak. Új koncepció alap­ján 14 fokozatú szinkronizált sebes­ségváltót terveztek a Liazokhoz, az új Karosa csuklós autóbuszokba au­tomata, és a kisebb városi autóbu­szokba 8 fokozatú mechanikus se­bességváltót. Modernizálták az Avi- ák 5 fokozatú sebességváltóit is, s most készítik a termékfelújítási program következő pontját - a P 20- as 20 fokozatú sebességváltót- a Bratislavai Autógyárban gyártan­dó középméretű teherautók szá­mára. Ezeknek az új típusoknak a soro­zatgyártása 1990 és 1993 között indul majd be, s a piackutatások alapján még az ezredforduló után is olyan biztos programot jelentenek majd, amelyre nyugodtan alapozni lehet egy automata üzem beindí­tását. A gyártás mennyiségének növe­kedési üteme egyenesen arányos lesz az automatizálással. Eddig 48 ezer sebességváltót készítettek évente, 1993-ban a munkaerőlét­szám növelése nélkül már 68 ezret kellene készíteniük. De ennek felté­teleit már az automatizálás most folyó II. szakasza teremti majd meg. Az idő és a hely szorításában A vállalat jövőbeni sorsa és ered­ményei tehát attól függenek, sikeres lesz-e a most folyó műszaki átalakí­tás. Nem volna helyénvaló megkér­dőjelezni ezt abban az esetben, ha a zöld réten, a helyszűke, a műszaki adottságok, meg a tervteljesítés ter­he nélkül épülhetne fel az új üzem, nem pedig az amúgy is zsúfolt gyár­udvaron kellene „sakkozni“ a ter­melés éppen áthelyezésre kénysze­rülő szakaszaival, és a nagy nehe­zen kiürített szabad helyekkel. Nincs nagyon idejük kísérletezgetni, mert a tervet az átépítés idején is teljesí­teni kell és helyük sincs erre, hiszen Jan Votavával a fejlesztési részleg vezetőjével végigjárva a gyár terüle­tét, nagyon vegyes képet mutatott a nagycsarnokok és a kis fabarak­kok - raktárak - úgy-ahogy rende­zett egyvelege, amely csak a zsú­foltság tekintetében mutatkozott egységesnek. Úgy próbálják megol­dani a helyzetet, hogy kiürítettek egy kisebb csarnokot, ahol először összehangolják az új berendezések egy önálló egységét, majd amikor ez beszerelésre kerül, akkor ide költöz­tetik a régi gépeket, hogy azért a gyártás folyjon. (Persze, még ez a bonyolult módszer sem ilyen egy­szerű, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi fogaskerékgyártás gépeinek majdnem egyharmada már új és az automatizált rendszer­ben is dolgozni tud majd - tehát ezek maradnak a helyükön.) A csar­nok már most is zsúfolt, s problémát okoz majd az automatizált anyag­szállító szalagok és programozott szállítókocsik közlekedése, mert ez azért eléggé helyigényes. Ezen kívül minden gép mellé kerül egy vagy két robot, esetleg manipulátor. Ha vala­mi mégis csúszást okozhat a határ­idők betartásában, az éppen ezek­nek összehangolása lehet majd. Minden attól függ, mennyire lesznek képesek a gyártók, a körülmények­hez igazítani őket. A tervek szerint egy-egy önálló szakasznak 2 hóna­pon belül kellene működnie, s az egésznek 1993 végéig. Eljött az ideje A műszaki jellegű feladatok meg­oldása azonban még nem jelent mindent. Át kell képezni a szakmun­kásokat, át kell alakítani a szakmun­kásképző oktatási programját, meg kell kezdeni az olyan új technika alkalmazásának oktatását, amelyből egyelőre még nem sok látszik. Az udvart és a csarnokokat járva Votava mérnök arról is beszélt, hogy meg kell valósítani még egy sor építészeti jellegű átalakítást is a csarnokokban, a környezetvédel­mi előírások betartásával, - amelyek egyébként az automata berende­zések működésének a feltételei is. Ez valóban ráfér már a nagymultú gyárra, hiszen a cipőnk állandóan beleragadt az udvar olajjal átitatott porába, sarába.- Nézzen körül - mondja a fej­lesztési részleg fiatal vezetője - nem kell udvariaskodnia, nyugodtan be­vallhatja, hogy nem nagy kedvvel jönne ide dolgozni, s nem így képzeli a világszínvonalú sebességváltó- szerkények gyártóját. A mi fiataljaink is így vannak vele. Lehet ugyan itt jól keresni, fontos is a munkánk és elismert, de ilyent Prágában máshol is találhat. Nekünk a modernizálás, az automatizálás létkérdés. A fogas­kerekek gyártása teljesen, a szekré­nyek szerelése részben automati­zálható, az eszközök is megvannak hozzá, s ha nem is könnyen, de hisszük, hogy sikerülni fog. Talán azt kellene mondanom inkább, hogy sikerülnie kell. Mindenesetre az automatizált gyártásra készülő vállalat nincs könnyű helyzetben. De itt a Prágá­ban már annyira megérett az idő a technológiai átalakításra, hogy szinte senki sem kérdezi: jó lesz-e ez' egyáltalán. Megköveteli ezt a megrendelők, a világpiac igénye, s a saját érdekük. SZÉNÁSI GYÖRGY A pelhrimovi Agrozet konszernvállalatnál befejezték az SP 9-080 típusú, háromdobos kaszálógép feljesztését, melyet három változat­ban - és elsősorban tőkés exportra - fognak gyártani. A tervek szerint a 210 cm-es fogásszélességgel üzemeltethető kaszálógépből 100 darab készül a negyedik negyedévben. A felvételen Ladislav Med, a gép kifejlesztője (balra) és Jaroslav Novák mérnök konstruk­tőr a prototípust ellenőrzi (Jaroslav Hejzlar - ČTK-felv.) A kezdeményezés és a felelősségvállalás Teljesítik az évzáró párttaggyülés határozatait A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) baromfifeldolgozó üzemben a pártalapszervezetnek 82 tagja van. Az évzáró párttaggyűlésen el­fogadott határozatokkal összhang­ban olyan színvonalra kell emelni a politikai irányító és agitációs tevé­kenységet, hogy az üzem 410 dol­gozója éves tervét, a 340 millió koro­na bruttó termelési értéket kitermel­je. Hatékony munkával és gazdasá­gosan, hogy a tervezett 23 millió korona nyereséget is elérjék. A napokban Horváth Tamással, a kereskedelmi osztály vezetőjével, pártelnökkel a célkitűzések valóra váltásának lehetőségeiről beszél­gettünk.- Féléves gazdasági mérlegünk is bizonyítja, hogy az évzáró párt­taggyűlés határozatait teljesítjük. Az év első három hónapja alatt négy hónap munkáját végeztük el, és a termelés üteme továbbra sem csökkent. Amíg az előző években havonta 180-200 tonna konzervet adtunk el, addig az idei év első öl hónapjában átlagosan 245 tonnát. A csúcs májusban volt, amikor 304 tonna konzervet értékesítettünk. A többi gazdasági mutató, köztük a nyereség képzésének az aránya szintén jó, megfelelő alapul szolgál éves terveink teljesítéséhez. Eddig jutottunk a számvetésben, mikor először csengett a telefon. Az egyik közép-szlovákiai testvérüze­mükből kértek fagyasztott tyúkokat. Egy telefon a belső vonalon, gyors számvetés a készletekről és a több­letmunka lehetőségéről, és máris mondta az ajánlatot. A kért mennyi­ség háromnegyedét szállítani tud­ják, ha a hiányzó részt fagyasztott csibecombbal és -mellel pótolhatják, hogy a kamion ne menjen részben üresen. Megegyeztek, akárcsak ne­gyedórával később az újabb, ugyan­csak távolabbi rendelővel. Az osz­tályvezető a kért mennyiséget és a szállítás időpontját mindkét eset­ben beírta a nyilvántartó füzetbe és azonnal közölte a fóraktárossal.-A többi - az áru, a kamion és a rakodás bebiztosítása - már az ő feladata. Az egyes részfeladato­kért a raktáros meghatározása sze­rint további személyek felelnek majd. Erről a munkáról már csak mint teljesített feladatról fogunk be­szélni a termelési értekezleten, a pártcsoport ülésén vagy a párt­taggyűlésen, ahol mindenki szemé­lyesen beszámol feladatainak telje­sítéséről. Jobban dolgozni és többet termelni ugyanis csak úgy lehet, ha kötelességeinek és megbízatásai­nak mindenki maradéktalanul eleget tesz. A személyes számvetéseknek tehát elsősorban ösztönző szerepük van. Ugyanakkor a jogos sikerél­ményre is lehetőséget adnak. Egy másik tanulsága is van az elhangzott telefonbeszélgetések­nek. Nevezetesen az, hogy a kezde­ményezéshez nem felülről jövő pa­rancs kell, hanem találékonyság és szervezési készség. A pártelnök to­vábbi szavai bizonyítják, hogy a du­naszerdahelyi baromfifeldolgozó üzemben a CSKP KB 9. ülésén elfogadott határozatokat és az átala­kítás alapelveit így értelmezik.- Üzemünk termékeit eddig két járásban adta el, elsősorban a Pot­raviny és a Jednota nagyraktárain keresztül. Ebben az évben saját kez­deményezéssel jelentős mértékben kibővítettük kereskedelmi kapcsola­tainkat. Olyan helyekre is szállítunk, amelyek eddig teljesen kiestek a ha­táskörünkből. Például ide, de oda, sőt még ilyen távolra is - mutatott rá az osztályvezető hazánk falitérké­pén egyes szlovákiai és morvaor­szági vidékekre. - Először az ottani testvérüzemekkel vettük fel a kap­csolatot. A továbbiakban azonban egyre több kereskedelmi szervezet­tel is szeretnénk kapcsolatba lépni, hogy termékeinket közvetlenül a na­gyobb üzletközpontokba is szállít­hassuk. Vagyis a hagyományos munkát, a termelést piacközpontúvá tesszük. Az üzleti szellemnek meg­felelően vevőinkkel állandó kapcso­latban állunk. Igényeiket igyekszünk kielégíteni. Sosem mondjuk, hogy nincs, hanem legfeljebb, hogy egy­két napon belül lesz. És úgy igyek­szünk, dolgozunk, hogy valóban le­gyen.- Hogyan segíti mindezt a párt- alapszervezet és mit várnak el célja­ik valóra váltásában a kommunis­táktól?- Az első helyen a tájékoztatást és a tájékozottságot említeném. Minden dolgozónak tudnia kell, hogy mit jelent az üzem és ezen belül az ő számára, ha termékeink nem áll­nak a raktárban vagy a hütőházban. Ugyanúgy meg kell értetni, hogy az átvevő partner érdekeit is néznünk kell. Ha az árura gyorsan van szük­sége, akkor nem várakoztathatjuk két-három napig csak azért, mert rendes műszakokkal addig tartana a kért mennyiség előállítása. Vagyis akkor kell dolgozni, amikor lehet, amikor kérik, igénylik az árut. Az ilyen és hasonló dolgokat először a pártcsoportokban, majd a termelé­si értekezleten is megvitatjuk. Az elvégzett munkát a feladat teljesíté­se után közösen értékeljük, hogy, amint már említettem, az anyagi elismerés mellett a sikerélményt is megadjuk. A pártalapszervezet évzáró tag­gyűlésén elfogadott és a járási, majd a kerületi pártkonferencia célkitűzé­seivel összhangban kibővített hatá­rozat 25 gazdaságpolitikai, 7 párt- alapszervezeti, 8 ideológiai, illetve tömegpolitikai jellegű feladatot tar­talmaz, további 9 feladat pedig a tö­megszervezetekkel kapcsolatos. A feladatok konkrétak és egy adott időponthoz kötött teljesítésükért ki­jelölt személyek felelnek. A termelés irányításával kapcsolatos feladatok egyike például pontosan meghatá­rozza a mesterek hatáskörét. Egy további pont az érdem szerinti mun­kabérezés elmélyítését tűzi célul, a kádermunkával kapcsolatos hatá­rozat megjelöli, hogy kit és milyen vezetői munkakörre kell felkészíteni.- Ez így helyes. Az általánosan megfogalmazott feladatok teljesíté­sét nehéz ellenőrizni, az esetleges mulasztást pedig senkitől sem kér­hetjük számon. Nem elég például, ha leszögezzük, hogy a kádermun­kára nagy gondot fordítunk. Azt is meg kell mondani, hogy a vezető beosztású dolgozó nyugdíjazása előtt két-három év alatt kit készít fel utódjául. Ha a kiválasztott egyén pártonkívüli, akkor az eszmei-politi- kai nevelésbe is be kell vonni. Nem véletlen, hogy az elmúlt oktatási év­ben a pártoktatásra 32 pártonkívüli járt, köztük 14 SZISZ-tag. Útmutató és tanulságos az is, amit a határozatok teljesítésének ellenőrzéséről mondott a pártelnök.- A munka jellegétől függően az adott feladat teljesítéséért felelős egyén a pártbizottság ülésén, a párt­csoport tanácskozásán, a párttag- gyűlésen vagy nyilvános gyűlésen számol be. Ezt az utóbbi formát elsősorban a párton kívüli vezető dolgozóknál alkalmazzuk. Alapel­vünk ugyanis, hogy munkájáról min­denki saját maga és a közösség előtt adjon számot. így a felmerülő problémákra és kérdésekre is ma­gyarázatot adhat, és ha tudja, kivéd­heti a munkájával kapcsolatos kriti­kai észrevételeket. A közvetlen esz­mecserénél jobban ugyanis semmi sem szolgálja a haladást. EGRI FERENC lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
Thumbnails
Contents