Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-15 / 139. szám, szerda
A gazdasági fejlődés hatékony meggyorsítására kell törekedni JAROMÍR ŽÁK FELSZÓLALÁSA A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÜLÉSÉN A népgazdaság fejlesztésében tavaly elért eredményeink a 7. ötéves tervidőszakhoz és 1986-hoz viszonyítva további előrelépést jelentenek. A népgazdaság döntő ágazataiban teljesítettük a kitűzött feladatokat, a mennyiségi mutatókat illetően. A tervezettnek megfelelően sikerült növelnünk a személyi és a társadalmi fogyasztást. A gazdasági fejlődés pozitívumai ellenére látnunk kell, hogy továbbra sem sikerült elérni a szükséges fordulatot az in- tenzifikálás és a gazdaság hatékonyságának növelése érdekében. Ez megnyilvánult abban, hogy a nemzeti jövedelem nem a tervezett ütemben növekedett. A terv által előirányzott három százalék helyett csak 2,2 százalékos növekedést értünk el, ami ötmilliárd korona kiesést jelent. Az intenzifikálásban és a hatékonyság növelésében a nem kielégítő feladatteljesítés mindenekelőtt a nyereségképzésben, illetve a költségek csökkentésének mértékében nyilvánul meg. Tavaly a vállalatok nyeresége 151,6 milliárd korona volt, ami kétmilliárddal kevesebb a tervezettnél. Ennek az volt az oka, hogy a tervezettnél nagyobbak voltak a költségek, kedvezőtlenül alakultak az anyagköltségek. Az 1987 évi gazdálkodás eredményeit illetően nemcsak a terv nem teljesítése okoz aggodalmat, hanem mindenekelőtt az, hogy lassul a hatékonyság növekedésének üteme, ami megnyilvánul a nyereségképzés dinamikájában is. Az előző ötéves tervidőszakban a nyereség évente átlag 10 százalékkal növekedett, 1986-ban 7,8, tavaly pedig csak 4,8 százalékkal. A nyereségképzést illetően nagyok az eltérések az egyes tárcák között. A szövetségi reszortok általában teljesítették a nyereségképzés tervét, de a volt Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium több mint 2 milliárd koronával maradt el. A CSSZK kormánya által irányított szervezetek lemaradása 2,1 milliárd korona, az SZSZK kormánya által irányított szervezeteké 0,3 milliárd korona. Komoly problémák merülnek fel a források hatékony és gazdaságos felhasználásában. Ez különösen a beruházásokban, a készletek alakulásában, s a tudomány és a technika fejlődésében nyilvánul meg. Tavaly csaknem 165 milliárd koronát fordítottunk beruházásokra, vagyis 3,8 százalékkal többet, mint 1986- ban. A beruházásoknak csupán 32 százalékát fordítottuk korszerűsítésre és felújításra. Az elavult és nem hatékony kapacitások nem megfelelő ütemű felszámolása és a területi tervezési szervek következetlensége a beruházások jóváhagyása során fokozza a feszültséget a munkaerő-gazdálkodásban, és egyúttal egyik oka annak is, hogy az új termelési kapacitásokban nem tartják meg a tervezett mutatókat. Ez beruházásaink extenzív irányzatát tanúsítja. Számos intézkedés ellenére nem javult a kívánt mértékben a készlet- gazdálkodás. 1987 végén a készletek értéke 565,2 milliárd korona volt, ami 2,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az iparban és az építőiparban a készletek tervezett volu- menjének túllépése fokozza a vállalatok fizetésképtelenségét, amely az év végén csaknem 48 milliárd korona volt. Nem sikerült fordulatot elérnünk a tudomány és technika területén, amelynek fejlesztésére tavaly 21,5 milliárd koronát fordítottunk. Továbbra is fogyatékosságok merülnek fel a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazásában, nem használjuk ki a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, lassú a termékszerkezet felújításának üteme, a termékek műszaki-gazda- sági mutatói nem felelnek meg a világpiac mai követelményeinek. Ezek a problémák a termelés rugalmatlanságával és a minőségi gondokkal együtt csökkentik termékeink konkurenciaképességét, nemcsak a fejlett tőkés országok piacain, hanem egyre inkább a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben is. A termelés, a beruházások s a külkereskedelem hatékonyságának növelését, és ezzel kapcsolatban a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását, a minőséggel, a készletgazdálkodással kapcsolatos fogyatékosságok megoldását összekapcsoljuk a gazdasági mechanizmus átalakításával, az önálló elszámolás és az önfinanszírozás következetes érvényesítésével. Ez azonban nem jelenti, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása elhalasztható a következő ötéves tervidőszak kezdetére. A gazdasági fejlődés hatékony meggyorsítására kell törekedni, határozottabban kiküszöbölni a fogyatékosságokat az irányítómunkában, a tervfeladatok teljesítésében, következetesebben kihasználva a tartalékokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szövetségi kormánynak a beruházásokkal kapcsolatos intézkedéseire. Elsősorban arról van szó, hogy a 8. ötéves tervidőszakban 45 milliárd koronával kell csökkenteni az új beruházások értékét, és a kormány múlt heti döntése értelmében felül kell bírálni a megkezdett építkezések és a 8. ötéves tervben szereplő valamennyi új építkezés hatékonyságát. Következetesen ellenőrizni kell a készletek csökkentésével kapcsolatos kormányhatározat teljesítését is. A hatékonyság növelésére vonatkozó tervfeladatok nem teljesítése következtében a költségvetési gazdálkodást az egész év folyamán feszültség kísérte a költségvetési kiadások és bevételek között. Míg a szövetség zárszámadása 2 milliárd 490 millió korona többletet mutat ki, a CSSZK zárszámadása 1 milliárd 904 millió korona hiányt, az SZSZK zárszámadása pedig 1 milliárd 170 millió korona hiányt. A CSSZSZK kormánya javasolja, a Szövetségi Gyűlés fogadja el azt a javaslatot, hogy a szövetség zárszámadásának többletét fordítsák a két köztársaságnak nyújtott rendkívüli dotációkra. Ez lehetővé teszi, hogy mind a szövetségi mind a két köztársasági zárszámadás kiegyensúlyozott legyen. A költségvetés bevételi és kiadási tételeinek részletesebb elemzése azt mutatja, hogy egyes területeken jelentős az eltérés a tervtől. A forgalmi adó a tervezettnél 6 milliárd koronával alacsonyabb volt, amit elsősorban az okozott, hogy nem teljesítettük az áruszállítások tervét. Mivel a piaci ellátásban az idén is problémák merülnek fel, a kormány konkrét intézkedéseket hozott, hogy több áru kerüljön a piacra a hazai termelőktől és behozatalból is. A piaci helyzet összefügg termelésünk rugalmatlanságával is, gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet az innovációnak, egyes termelők ezen csak az árak emelését értik anélkül, hogy javítanák a termékek minőségét. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi hozzájárulása az állami költségvetéshez 116,7 milliárd korona volt. A források képzéséhez a legjelentősebben az ipar járult hozzá, méghozzá 77,7 milliárd koronával. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum hozzájárulása 1986-hoz viszonyítva 1,6 milliárd koronával csökkent. A nemzeti bizottságok költségvetési bevétele tavaly 138,5 milliárd korona volt, ami 6,3 milliárd koronával több volt a tervezettnél. Kiadásaik elérték a 137 milliárd koronát, ami 4,7 milliárd koronával több a tervezettnél. A költségvetésből csaknem 192 milliárd koronát fordítottunk a társadalmi fogyasztásra. Ez 7,4 milliárd koronával több, mint 1986-ban, a növekedésben szerepet játszottak a szociális intézkedések, valamint az oktatásügyben, egészségügyben, kultúrában és szociális biztosításban végrehajtott fizetésmódosítások. A szociális biztosításra 88,5 milliárd koronát fordítottunk. Többet költöttünk az egészségügyi ellátásra, az oktatásügyre. A kultúrára 5,7 milliárd koronát fordítottunk. A lakásépítés és lakásgazdálkodás költségei elérték a 28 milliárd koronát, ami 1,9 milliárd koronás lemaradást jelent, mivel nem teljesítették a feladatokat a komplex lakásépítésben. összesen 79 628 lakás épült fel, ami a tervezettnél 5621- gyel kevesebb. A tavalyi eredmények értékelése keretében szólni kell a szervezetek -gazdálkodásának eredményeiről is. Az 1981 központilag irányított szervezetnek 68,6 százaléka teljesítette a terv döntő mutatóit, ami csak lényegtelen javulást mutat 1986-hoz viszonyítva. A szervezetek 27 százalékában romlott a gazdálkodás. A veszteséges gazdálkodó szervezetek száma nem változott lényegesen, 1986-ban számuk 201 volt. 1987-ben 193. A legtöbb veszteséges vállalat a Fűtőanyag- és Energiagazdálkodási Minisztériumhoz tartozik. Az idei eredmények azt mutatják, hogy bizonyos javulás ellenére továbbra is kedvezőtlenül alakul az állami terv minőségi feladatainak teljesítése. A költségek túllépése miatt a gazdálkodó szervezetek nem teljesítik a nyereségképzés tervét. Ez negatívan befolyásolja az állami költségvetésbe való befizetéseket, és feszültséget okoz a költségvetési gazdálkodásban. A termékszerkezet nem felel meg a tervnek, nem teljesítjük a nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét. Továbbra is problémák merülnek fel a készlet- gazdálkodásban. Az állami zárszámadás megvitatásával kapcsolatban a kormány jóváhagyta a gazdaságossági program kibővítését. A központi szervek átszervezésével összefüggésben tovább csökken a szolgálati gépkocsik száma. 1989 végéig 30 százalékkal csökkennek a csehszlovák külképviseleti hivatalok és kereskedelmi kirendeltségek fenntartási költségei. Betiltották az új oktatási létesítmények építésének megkezdését (az oktatási tárcán kívül), és felülbírálják egyes ágazatokban az irányító szervek dolgozóinak nyújtott anyagi előnyök jogosultságát. Döntés született a központi szervek apparátusának csökkentéséről. A központi államigazgatási szervek dolgozóinak száma 30 százalékkal csökken: a szövetségi központi sérvek dolgozóinak száma 2470-nel, a CSSZK központi szervei dolgozóinak száma 1446-tal, az SZSZK-ban pedig 1063-mal. A nem termelési szférában a gazdaságosság növeléséhez járul hozzá a költségvetési és a dotált szervezetekben tervezett kísérlet. Előkészületek folynak a városi nemzeti bizottságok és a központi községek nemzeti bizottságai költségvetési gazdálkodásában - bevételeik növelésére azzal a céllal, hogy növekedjék önállóságuk, bővüljön jogkörük és felelősségük. Előkészületek folynak az állami költségvetésbe való befizetésekre és a jövedelmi adóra vonatkozó törvény módosítására, valamint a mezőgazdasági adóról szóló új törvény kidolgozására. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy az állami vállalatról szóló új törvény értelmében ki kell alakítani a szervezetek pénzügyi gazdálkodásának új rendszerét. Arra törekszünk, hogy ez a rendszer a lehető leghatékonyabb, de ugyanakkor egyszerű legyen. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése szempontjából nagy jelentősége lesz az 1989. és 1990 évi költségvetés-tervezet kidolgozásának, összhangban kell állnia a pénzügyi egyensúly megszilárdítására vonatkozó kormányhatározatokkal. Törvényesség és demokrácia- Megvádoltak, hogy törvénysértően jártam el - panaszolja ügyész ismerősöm, amikor a járás gazdálkodó szervezeteinek fegyelméről, tevékenységük törvényességéről kérdezem. Értetlenségemet látva elmondja feljelentésének történetét is. - A szokásos ellenőrzést végeztem az egyik járási vállalatnál, s az üzemi jogtanácsostól az ellenőrzés alapvető szabályait tartalmazó rendeletet kértem. Mit mondjak? Még csak nem is hallott róla. Ami viszont még ennél is többet nyomott a latban, nem is tartották meg az ellenőrzésnek a rendeletben lefektetett elemi szabályait. Ezekről a hiányosságokról említést tettem írásbeli beszámolómban. Ezt követte az a bizonyos feljelentés, melyben azzal vádoltak, hogy egy már rég hatályon kívül helyezett jogszabályt, illetve megtartását követeltem rajtuk. Az elmondott esetből mindketten más következtetést vontunk le. Ügyész ismerősöm azt, hogy a szocialista törvényesség megtartása ilyen - a hatályos jogszabályokat nem ismerő - jogtanácsosok működése mellett rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Engem viszont az hökkentett meg, hogy a számtalan ellenőrző szerv közül az ügyész volt az első, aki a vállalat vezetésén számon kérte a belső ellenőrzésre vonatkozó jogi rendelkezések ismeretét. Anélkül, hogy mentegetni akarnám az üzemi jogtanácsos tudatlanságát, meg kell mondanom, nem is csodálkozom, hogy nem ismert egy olyan rendeletet, melynek megtartását elöljárói és a felettes irányító szervek nem várták el tőle. Aligha véletlen az, hogy az ügyész által megkövetelt rendelet tartalmazza az Alkotmány által megállapított bűncselekmény bejelentési kötelezettség részletes szabályozását! Nem véletlen persze az sem, hogy éppen ennek a kötelezettségüknek teljesítését mulasztják el a leggyakrabban a vállalati ellenőrök, a szocialista szervezetek vezetői. A bűnüldöző szervek a felderített gazdasági bűncselekményeknek csupán öt százalékát vizsgálják ki a szocialista szervezetek kezdeményezéséből. A fennmaradó 95 százalék a bűnüldöző szervek,illetve az állampolgárok, a szocialista szervezetek dolgozói kezdeményezése alapján váltak ismertté. S akkor még nem beszéltünk a lappangó bűnözés terjedelméről, a titokban maradt bűncselekmények feltételezhető számáról. Ennek a kedvezőtlen jelenségnek okait sokan abban látják, hogy a belső ellenőrzés, a vezető beosztású dolgozóknak, sőt az irányító szervek dolgozóinak is inkább érdekük a bűncselekmények leplezése, mint a szennyes kiteregetése, a fogyatékosságok feltárása. A vállalatok vezetői nemegyszer szélesebb jogkört követelnek maguknak, mint ami a törvény szerint megilletné őket. Jogot formálnak arra, hogy eldöntsék, teljesítheti-e a vállalati ellenőr törvényes bejelentési kötelezettségét, s azt is, hogy mit szabad a vállalaton belül bűncselekménynek tekinteni. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyan lehet változtatni mindezen, hogyan érhető el a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem további szilárdítása? Erre a kérdésre megtalálható a válasz a Babinský és a Bielik féle ügyek körülményeiben is. Ma már köztudott, hogy úgy az „árvái király“, mint a hurbanovói Július Bielik hosszú évekig tartó törvénysértő tevékenységét az üzemi demokrácia, illetve egyáltalán a szocialista demokrácia szabályainak megsértése is lehetővé tette. Mindkét kiskirály az általa irányított vállalatnál korlátlan hatalommal rendelkezett, kialakították a „ne szólj szám,...“ légkörét. Az ellenük irányuló panaszoknak a fölérendelt szervek nem adtak igazat, a panaszosoknak nem nyújtottak védelmet. Tanulság? Kétségtelenül az, hogy a szocialista törvényesség nem biztosítható csupán a saját eszközeivel. A jogtudomány képviselői is egyre gyakrabban figyelmeztetnek a szocialista törvényesség szilárdításának és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, az állampolgárok jogbiztonsága fokozásának összefüggéseire. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az állampolgároktól csak akkor várható el a szocialista jogrend feltétlen tisztelete, bátor és meggyőződéses követése, ha megbízható garanciái vannak a jogbiztonságnak, a szocialista törvényesség érvényre juttatásának, s ha az államhatalmi és igazgatási szervek a törvényt céljával összhangban következetesen alkalmazzák. FEKETE MARIAN Mi a Postfax? Újfajta szolgáltatás a hazai távközlésben Valamiről értesíteni valakit, aki az ország valamely más pontján tartózkodik, manapság már igazán nem ütközik nehézségbe. Telefonálunk, telexet vagy sürgönyt küldünk, az információ továbbítása percek, legfeljebb órák kérdése. Mit tehetünk azonban, ha egy fontos okmányt, rajzot, fényképet, térképet, vagy táblázatot szeretnénk gyorsan elküldeni a tőlünk távol tartózkodó rokonnak, ismerősnek, munkatársnak, esetleg egy több száz kilométernyire levő intézménynek? Veszünk egy borítékot, megcímezzük, beletesszük a küldeményt, postára adjuk, és szerencsés esetben egy-két napon belül kézbe veheti a címzett. Ám van már ennek gyorsabb módja is. Postfax elnevezéssel ugyanis ez év június 1-től újfajta hírközvetító rendszert bocsátott a lakosság rendelkezésére a hazai posta. Segítségével ugyancsak percek, órák leforgása alatt lehet eljuttatni bizonyos okmány, rajz, fénykép stb. másolatát az országban szinte bárhonnan bárhová. A Postfax-szolgáltatás csak 22 nagyobb városunk egy-egy postahivatalában vehető igénybe közvetlenül, de például szöveg továbbítására a telefonállomással rendelkező lakásokban, vagy valamennyi postahivatalban is rendelkezésünkre áll. Csak a 22 központ valamelyikét kell telefonon, távírón, telefax segítségével, Prágában esetleg csőpostán értesíteni, hogy kinek, milyen címre, milyen szöveget és ki kíván Postfax-szal továbbítani. A feladó határozza meg, hogy a küldeményt közönséges, gyors (maximum 6 órán belüli kézbesítés) postai küldeményként juttassák-e el a címzetthez, vagy az személyesen veszi át a Postfax-állomáson. A telefaxállomással rendelkező címzettek a feladványt egy órán belül megkapják. Az új szolgáltatásról - amely ez év végén valószínűleg nemzetközi jelleget ölt - részletesebb felvilágosítást a Postfax-állomásokon nyújtanak a posta dolgozói. BARANYAI LAJOS ÚJ SZÚ 4 1988. VI. 15. KOMMENTÁLJUK
