Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-15 / 139. szám, szerda

A gazdasági fejlődés hatékony meggyorsítására kell törekedni JAROMÍR ŽÁK FELSZÓLALÁSA A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÜLÉSÉN A népgazdaság fejlesztésében tavaly elért eredményeink a 7. öté­ves tervidőszakhoz és 1986-hoz vi­szonyítva további előrelépést jelen­tenek. A népgazdaság döntő ágaza­taiban teljesítettük a kitűzött felada­tokat, a mennyiségi mutatókat illető­en. A tervezettnek megfelelően sike­rült növelnünk a személyi és a társa­dalmi fogyasztást. A gazdasági fej­lődés pozitívumai ellenére látnunk kell, hogy továbbra sem sikerült elérni a szükséges fordulatot az in- tenzifikálás és a gazdaság haté­konyságának növelése érdekében. Ez megnyilvánult abban, hogy a nemzeti jövedelem nem a terve­zett ütemben növekedett. A terv által előirányzott három százalék helyett csak 2,2 százalékos növekedést ér­tünk el, ami ötmilliárd korona kiesést jelent. Az intenzifikálásban és a haté­konyság növelésében a nem kielé­gítő feladatteljesítés mindenekelőtt a nyereségképzésben, illetve a költ­ségek csökkentésének mértékében nyilvánul meg. Tavaly a vállalatok nyeresége 151,6 milliárd korona volt, ami kétmilliárddal kevesebb a tervezettnél. Ennek az volt az oka, hogy a tervezettnél nagyobbak vol­tak a költségek, kedvezőtlenül ala­kultak az anyagköltségek. Az 1987 évi gazdálkodás ered­ményeit illetően nemcsak a terv nem teljesítése okoz aggodalmat, hanem mindenekelőtt az, hogy lassul a ha­tékonyság növekedésének üteme, ami megnyilvánul a nyereségképzés dinamikájában is. Az előző ötéves tervidőszakban a nyereség évente átlag 10 százalékkal növekedett, 1986-ban 7,8, tavaly pedig csak 4,8 százalékkal. A nyereségképzést ille­tően nagyok az eltérések az egyes tárcák között. A szövetségi reszor­tok általában teljesítették a nyere­ségképzés tervét, de a volt Szövet­ségi Általános Gépipari Minisztérium több mint 2 milliárd koronával ma­radt el. A CSSZK kormánya által irányított szervezetek lemaradása 2,1 milliárd korona, az SZSZK kor­mánya által irányított szervezeteké 0,3 milliárd korona. Komoly problémák merülnek fel a források hatékony és gazdaságos felhasználásában. Ez különösen a beruházásokban, a készletek ala­kulásában, s a tudomány és a tech­nika fejlődésében nyilvánul meg. Tavaly csaknem 165 milliárd koronát fordítottunk beruházásokra, vagyis 3,8 százalékkal többet, mint 1986- ban. A beruházásoknak csupán 32 százalékát fordítottuk korszerűsítés­re és felújításra. Az elavult és nem hatékony kapacitások nem megfele­lő ütemű felszámolása és a területi tervezési szervek következetlensé­ge a beruházások jóváhagyása so­rán fokozza a feszültséget a munka­erő-gazdálkodásban, és egyúttal egyik oka annak is, hogy az új ter­melési kapacitásokban nem tartják meg a tervezett mutatókat. Ez beru­házásaink extenzív irányzatát tanú­sítja. Számos intézkedés ellenére nem javult a kívánt mértékben a készlet- gazdálkodás. 1987 végén a készle­tek értéke 565,2 milliárd korona volt, ami 2,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az iparban és az építő­iparban a készletek tervezett volu- menjének túllépése fokozza a válla­latok fizetésképtelenségét, amely az év végén csaknem 48 milliárd koro­na volt. Nem sikerült fordulatot elérnünk a tudomány és technika területén, amelynek fejlesztésére tavaly 21,5 milliárd koronát fordítottunk. To­vábbra is fogyatékosságok merül­nek fel a tudományos-műszaki fejlő­dés eredményeinek alkalmazásá­ban, nem használjuk ki a nemzetkö­zi együttműködés lehetőségeit, las­sú a termékszerkezet felújításának üteme, a termékek műszaki-gazda- sági mutatói nem felelnek meg a vi­lágpiac mai követelményeinek. Ezek a problémák a termelés rugalmat­lanságával és a minőségi gondokkal együtt csökkentik termékeink konku­renciaképességét, nemcsak a fejlett tőkés országok piacain, hanem egy­re inkább a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben is. A termelés, a beruházások s a külkereskedelem hatékonyságá­nak növelését, és ezzel kapcsolat­ban a tudományos-műszaki fejlesz­tés meggyorsítását, a minőséggel, a készletgazdálkodással kapcsola­tos fogyatékosságok megoldását összekapcsoljuk a gazdasági me­chanizmus átalakításával, az önálló elszámolás és az önfinanszírozás következetes érvényesítésével. Ez azonban nem jelenti, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása elha­lasztható a következő ötéves tervi­dőszak kezdetére. A gazdasági fej­lődés hatékony meggyorsítására kell törekedni, határozottabban kikü­szöbölni a fogyatékosságokat az irá­nyítómunkában, a tervfeladatok tel­jesítésében, következetesebben ki­használva a tartalékokat. Megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani a szövetségi kormánynak a beruhá­zásokkal kapcsolatos intézkedései­re. Elsősorban arról van szó, hogy a 8. ötéves tervidőszakban 45 milli­árd koronával kell csökkenteni az új beruházások értékét, és a kormány múlt heti döntése értelmében felül kell bírálni a megkezdett építkezé­sek és a 8. ötéves tervben szereplő valamennyi új építkezés hatékony­ságát. Következetesen ellenőrizni kell a készletek csökkentésével kap­csolatos kormányhatározat teljesíté­sét is. A hatékonyság növelésére vonat­kozó tervfeladatok nem teljesítése következtében a költségvetési gaz­dálkodást az egész év folyamán fe­szültség kísérte a költségvetési kia­dások és bevételek között. Míg a szövetség zárszámadása 2 milli­árd 490 millió korona többletet mutat ki, a CSSZK zárszámadása 1 milli­árd 904 millió korona hiányt, az SZSZK zárszámadása pedig 1 milli­árd 170 millió korona hiányt. A CSSZSZK kormánya javasolja, a Szövetségi Gyűlés fogadja el azt a javaslatot, hogy a szövetség zár­számadásának többletét fordítsák a két köztársaságnak nyújtott rend­kívüli dotációkra. Ez lehetővé teszi, hogy mind a szövetségi mind a két köztársasági zárszámadás kiegyen­súlyozott legyen. A költségvetés bevételi és kiadási tételeinek részletesebb elemzése azt mutatja, hogy egyes területeken jelentős az eltérés a tervtől. A forgal­mi adó a tervezettnél 6 milliárd koro­nával alacsonyabb volt, amit első­sorban az okozott, hogy nem teljesí­tettük az áruszállítások tervét. Mivel a piaci ellátásban az idén is problé­mák merülnek fel, a kormány konk­rét intézkedéseket hozott, hogy több áru kerüljön a piacra a hazai terme­lőktől és behozatalból is. A piaci helyzet összefügg termelésünk ru­galmatlanságával is, gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet az innovációnak, egyes termelők ezen csak az árak emelését értik anélkül, hogy javítanák a termékek minő­ségét. A gazdálkodó szervezetek pénz­ügyi hozzájárulása az állami költ­ségvetéshez 116,7 milliárd korona volt. A források képzéséhez a legje­lentősebben az ipar járult hozzá, méghozzá 77,7 milliárd koronával. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum hozzájárulása 1986-hoz viszonyítva 1,6 milliárd koronával csökkent. A nemzeti bizottságok költségve­tési bevétele tavaly 138,5 milliárd korona volt, ami 6,3 milliárd koroná­val több volt a tervezettnél. Kiadása­ik elérték a 137 milliárd koronát, ami 4,7 milliárd koronával több a terve­zettnél. A költségvetésből csaknem 192 milliárd koronát fordítottunk a társa­dalmi fogyasztásra. Ez 7,4 milliárd koronával több, mint 1986-ban, a növekedésben szerepet játszottak a szociális intézkedések, valamint az oktatásügyben, egészség­ügyben, kultúrában és szociális biz­tosításban végrehajtott fizetésmó­dosítások. A szociális biztosításra 88,5 milliárd koronát fordítottunk. Többet költöttünk az egészségügyi ellátásra, az oktatásügyre. A kultú­rára 5,7 milliárd koronát fordítottunk. A lakásépítés és lakásgazdálkodás költségei elérték a 28 milliárd koro­nát, ami 1,9 milliárd koronás lemara­dást jelent, mivel nem teljesítették a feladatokat a komplex lakásépí­tésben. összesen 79 628 lakás épült fel, ami a tervezettnél 5621- gyel kevesebb. A tavalyi eredmények értékelése keretében szólni kell a szervezetek -gazdálkodásának eredményeiről is. Az 1981 központilag irányított szer­vezetnek 68,6 százaléka teljesítette a terv döntő mutatóit, ami csak lé­nyegtelen javulást mutat 1986-hoz viszonyítva. A szervezetek 27 szá­zalékában romlott a gazdálkodás. A veszteséges gazdálkodó szerve­zetek száma nem változott lényege­sen, 1986-ban számuk 201 volt. 1987-ben 193. A legtöbb vesztesé­ges vállalat a Fűtőanyag- és Energiagazdálkodási Minisztérium­hoz tartozik. Az idei eredmények azt mutatják, hogy bizonyos javulás ellenére to­vábbra is kedvezőtlenül alakul az állami terv minőségi feladatainak tel­jesítése. A költségek túllépése miatt a gazdálkodó szervezetek nem tel­jesítik a nyereségképzés tervét. Ez negatívan befolyásolja az állami költségvetésbe való befizetéseket, és feszültséget okoz a költségvetési gazdálkodásban. A termékszerkezet nem felel meg a tervnek, nem telje­sítjük a nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét. Továbbra is problémák merülnek fel a készlet- gazdálkodásban. Az állami zárszá­madás megvitatásával kapcsolatban a kormány jóváhagyta a gazdasá­gossági program kibővítését. A központi szervek átszervezésé­vel összefüggésben tovább csökken a szolgálati gépkocsik száma. 1989 végéig 30 százalékkal csökkennek a csehszlovák külképviseleti hivata­lok és kereskedelmi kirendeltségek fenntartási költségei. Betiltották az új oktatási létesítmények építésének megkezdését (az oktatási tárcán kí­vül), és felülbírálják egyes ágazatok­ban az irányító szervek dolgozóinak nyújtott anyagi előnyök jogosultsá­gát. Döntés született a központi szervek apparátusának csökkenté­séről. A központi államigazgatási szervek dolgozóinak száma 30 szá­zalékkal csökken: a szövetségi köz­ponti sérvek dolgozóinak száma 2470-nel, a CSSZK központi szervei dolgozóinak száma 1446-tal, az SZSZK-ban pedig 1063-mal. A nem termelési szférában a gazdaságos­ság növeléséhez járul hozzá a költ­ségvetési és a dotált szervezetek­ben tervezett kísérlet. Előkészületek folynak a városi nemzeti bizottságok és a központi községek nemzeti bi­zottságai költségvetési gazdálkodá­sában - bevételeik növelésére azzal a céllal, hogy növekedjék önállósá­guk, bővüljön jogkörük és felelős­ségük. Előkészületek folynak az állami költségvetésbe való befizetésekre és a jövedelmi adóra vonatkozó tör­vény módosítására, valamint a me­zőgazdasági adóról szóló új törvény kidolgozására. Nagy figyelmet szen­telünk annak, hogy az állami válla­latról szóló új törvény értelmében ki kell alakítani a szervezetek pénzügyi gazdálkodásának új rendszerét. Ar­ra törekszünk, hogy ez a rendszer a lehető leghatékonyabb, de ugyan­akkor egyszerű legyen. Az új gazda­sági mechanizmus bevezetése szempontjából nagy jelentősége lesz az 1989. és 1990 évi költség­vetés-tervezet kidolgozásának, összhangban kell állnia a pénzügyi egyensúly megszilárdítására vonat­kozó kormányhatározatokkal. Törvényesség és demokrácia- Megvádoltak, hogy törvénysértően jártam el - panaszolja ügyész ismerősöm, amikor a járás gazdálkodó szervezeteinek fegyelméről, tevékenységük törvényességéről kérdezem. Értet­lenségemet látva elmondja feljelentésének történetét is. - A szo­kásos ellenőrzést végeztem az egyik járási vállalatnál, s az üzemi jogtanácsostól az ellenőrzés alapvető szabályait tartalmazó ren­deletet kértem. Mit mondjak? Még csak nem is hallott róla. Ami viszont még ennél is többet nyomott a latban, nem is tartották meg az ellenőrzésnek a rendeletben lefektetett elemi szabályait. Ezekről a hiányosságokról említést tettem írásbeli beszámolóm­ban. Ezt követte az a bizonyos feljelentés, melyben azzal vádol­tak, hogy egy már rég hatályon kívül helyezett jogszabályt, illetve megtartását követeltem rajtuk. Az elmondott esetből mindketten más következtetést vontunk le. Ügyész ismerősöm azt, hogy a szocialista törvényesség megtartása ilyen - a hatályos jogszabályokat nem ismerő - jog­tanácsosok működése mellett rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Engem viszont az hökkentett meg, hogy a számtalan ellenőrző szerv közül az ügyész volt az első, aki a vállalat vezetésén számon kérte a belső ellenőrzésre vonatkozó jogi rendelkezések ismeretét. Anélkül, hogy mentegetni akarnám az üzemi jogtaná­csos tudatlanságát, meg kell mondanom, nem is csodálkozom, hogy nem ismert egy olyan rendeletet, melynek megtartását elöljárói és a felettes irányító szervek nem várták el tőle. Aligha véletlen az, hogy az ügyész által megkövetelt rendelet tartal­mazza az Alkotmány által megállapított bűncselekmény bejelen­tési kötelezettség részletes szabályozását! Nem véletlen persze az sem, hogy éppen ennek a kötelezettségüknek teljesítését mulasztják el a leggyakrabban a vállalati ellenőrök, a szocialista szervezetek vezetői. A bűnüldöző szervek a felderített gazdasági bűncselekményeknek csupán öt százalékát vizsgálják ki a szo­cialista szervezetek kezdeményezéséből. A fennmaradó 95 szá­zalék a bűnüldöző szervek,illetve az állampolgárok, a szocialista szervezetek dolgozói kezdeményezése alapján váltak ismertté. S akkor még nem beszéltünk a lappangó bűnözés terjedelméről, a titokban maradt bűncselekmények feltételezhető számáról. Ennek a kedvezőtlen jelenségnek okait sokan abban látják, hogy a belső ellenőrzés, a vezető beosztású dolgozóknak, sőt az irányító szervek dolgozóinak is inkább érdekük a bűncselekmé­nyek leplezése, mint a szennyes kiteregetése, a fogyatékossá­gok feltárása. A vállalatok vezetői nemegyszer szélesebb jogkört követelnek maguknak, mint ami a törvény szerint megilletné őket. Jogot formálnak arra, hogy eldöntsék, teljesítheti-e a válla­lati ellenőr törvényes bejelentési kötelezettségét, s azt is, hogy mit szabad a vállalaton belül bűncselekménynek tekinteni. Óha­tatlanul felmerül a kérdés, hogyan lehet változtatni mindezen, hogyan érhető el a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem további szilárdítása? Erre a kérdésre megtalálható a válasz a Babinský és a Bielik féle ügyek körülményeiben is. Ma már köztudott, hogy úgy az „árvái király“, mint a hurbanovói Július Bielik hosszú évekig tartó törvénysértő tevékenységét az üzemi demokrácia, illetve egyáltalán a szocialista demokrácia szabályainak megsértése is lehetővé tette. Mindkét kiskirály az általa irányított vállalatnál korlátlan hatalommal rendelkezett, kialakították a „ne szólj szám,...“ légkörét. Az ellenük irányuló panaszoknak a föléren­delt szervek nem adtak igazat, a panaszosoknak nem nyújtottak védelmet. Tanulság? Kétségtelenül az, hogy a szocialista törvényesség nem biztosítható csupán a saját eszközeivel. A jogtudomány képviselői is egyre gyakrabban figyelmeztetnek a szocialista törvényesség szilárdításának és a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének, az állampolgárok jogbiztonsága fokozásának összefüggéseire. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az állampol­gároktól csak akkor várható el a szocialista jogrend feltétlen tisztelete, bátor és meggyőződéses követése, ha megbízható garanciái vannak a jogbiztonságnak, a szocialista törvényesség érvényre juttatásának, s ha az államhatalmi és igazgatási szer­vek a törvényt céljával összhangban következetesen alkalmaz­zák. FEKETE MARIAN Mi a Postfax? Újfajta szolgáltatás a hazai távközlésben Valamiről értesíteni valakit, aki az ország valamely más pontján tartóz­kodik, manapság már igazán nem ütközik nehézségbe. Telefonálunk, telexet vagy sürgönyt küldünk, az információ továbbítása percek, leg­feljebb órák kérdése. Mit tehetünk azonban, ha egy fontos okmányt, rajzot, fényképet, térképet, vagy táblázatot szeretnénk gyorsan elküldeni a tőlünk távol tar­tózkodó rokonnak, ismerősnek, munkatársnak, esetleg egy több száz kilométernyire levő intéz­ménynek? Veszünk egy borítékot, megcí­mezzük, beletesszük a küldeményt, postára adjuk, és szerencsés eset­ben egy-két napon belül kézbe ve­heti a címzett. Ám van már ennek gyorsabb módja is. Postfax elnevezéssel ugyanis ez év június 1-től újfajta hírközvetító rendszert bocsátott a lakosság ren­delkezésére a hazai posta. Segítsé­gével ugyancsak percek, órák lefor­gása alatt lehet eljuttatni bizonyos okmány, rajz, fénykép stb. másolatát az országban szinte bárhonnan bár­hová. A Postfax-szolgáltatás csak 22 nagyobb városunk egy-egy pos­tahivatalában vehető igénybe köz­vetlenül, de például szöveg továb­bítására a telefonállomással rendel­kező lakásokban, vagy valamennyi postahivatalban is rendelkezésünk­re áll. Csak a 22 központ valamelyi­két kell telefonon, távírón, telefax segítségével, Prágában esetleg csőpostán értesíteni, hogy kinek, milyen címre, milyen szöveget és ki kíván Postfax-szal továbbítani. A feladó határozza meg, hogy a kül­deményt közönséges, gyors (maxi­mum 6 órán belüli kézbesítés) postai küldeményként juttassák-e el a cím­zetthez, vagy az személyesen veszi át a Postfax-állomáson. A telefax­állomással rendelkező címzettek a feladványt egy órán belül meg­kapják. Az új szolgáltatásról - amely ez év végén valószínűleg nemzetközi jelleget ölt - részletesebb felvilágo­sítást a Postfax-állomásokon nyújta­nak a posta dolgozói. BARANYAI LAJOS ÚJ SZÚ 4 1988. VI. 15. KOMMENTÁLJUK

Next

/
Thumbnails
Contents