Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-09 / 134. szám, csütörtök

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Fokozódó személyes felelősséggel Napjaink egyik legalapvetőbb kö­vetelménye, hogy az államigazgatás biztosítsa az állampolgárok szük­ségleteinek a lehetőségekhez mér­ten legjobb minőségű kielégítését. A másik oldalon azonban az állam­polgároknak is befolyásolniuk kell kezdeményezésükkel az államigaz­gatás felépítésének minden szintjét. Az államigazgatás és az állampol­gárok szoros kölcsönhatásának el­mélyítéséről van tehát szó. Az alapvető cél - a szociális­gazdasági fejlesztés gyorsításának - elérése érdekében az eddiginél sokkal erőteljesebben és szélesebb terjedelemben kell ösztönözni az ál­ampolgárok kezdeményező tevé­kenységét az államigazgatással szemben. Végül is a kezdeménye­zés jellemző vonása az igazgatás­nak. Az államigazgatás egész szer­kezete, rendszere, tevékenységé- i iek módszerei és formái úgy vannak megalkotva, hogy lehetővé teszik az állandó kezdeményező tevékenysé­get, és a kezdeményezés maximu­mának kihasználását. így van ez például a jogalkotó tevékenységgel kapcsolatos feladatok teljesítése so­rán (jogszabályok előkészítése a törvényhozó szervek számára, melyek során közvetlen vagy közve­tett formában nyilvánul meg az ál­lampolgárok részvétele). A kezdeményezés az államigaz­gatásban nem korlátozódik csupán a megállapított feladatok teljesítésé­re; irányulhat további feladatok meg­határozására, esetleg arra, hogy az adott feladatok hatékonyabb mód­szerekkel legyenek teljesítve. Az államigazgatás minőségileg új küldetéséből napjainkban egyértel­műen következik az, hogy az igaz­gatási feladatok teljesítését nem le­het egységes módszerrel biztosíta­ni. Az egész államigazgatásban ér­vényesített alapvető módszereken kívül, az igazgatás minden egyes ágazatának ki kell alakítania saját módszereit. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a hatalom megoszthatatlansá- gának elvére való tekintettel az igaz­gatás módszereit nem vizsgálhatjuk csupán az államigazgatás szemszö­géből. Az állami mechanizmus - s ennek keretében a politikai me­chanizmus - által alkalmazott mód­szerek alkotóelemeként kell értel­meznünk az államigazgatás mód­szereit. Ezzel kapcsolatban termé­szetesen említést kell tennünk azok­ról a jellegzetes körülményekről, melyek közt a szocialista állam igaz­gatása érvényesíti módszereit. A jognak, jogrendnek pótolhatat­lan szerep jut a társadalom irányítá­sában. A jelenlegi időszakban annak ellenére is, hogy különféle nézetek jelentkeznek a jog küldetéséről, nö­vekszik a jog szerepe. Ezenkívül az államigazgatásban, s különösen a népgazdaság igazgatásában kü­lönféle jogon kívüli ösztönzők (pél­dául gazdasági, erkölcsi, társadalmi) is érvényesülnek. A szociális gazdasági fejlesztés gyorsításának a XVII. pártkongresz- szuson kitűzött stratégiája megkö­veteli, hogy a kitűzött célokhoz alkal­mazkodjon az államigazgatás. Az extenzív fejlesztés időszakában az államigazgatás központi szervei le­becsülték az irányítás gazdasági módszereit. A szocialista népgazda­ság fejlesztésének gyakorlata és ta­pasztalatai nemcsak nálunk, de más szocialista országokban is bebizo­nyították, hogy az adminisztratív módszerek túlbecsülése a szocialis­ta termelés hatékonyságának csök­kentéséhez vezet, s ugyanakkor ko­moly nehézségeket okozhat a nép­gazdaság további fejlesztésében. A gazdasági módszerek követke­zetes megvalósítása nagyobb teret nyit az állampolgároknak a köz­ügyek irányítása és igazgatása terü­letén jelentkező kezdeményezése számára, s ugyanakkor meggyorsít­ja és magasabb színvonalra emeli az állampolgárokkal szembeni ál­lamigazgatás színvonalát. Az államigazgatás alapvető mód­szere közé tartozik a meggyőzés. Ennek a módszernek pótolhatatlan szerepe lesz a múlt negatív jelensé­geinek kiküszöbölésében, és főleg az emberek újszerű gondolkodásá­nak alakításában. A meggyőzés módszerét érvé­nyesíteni kell úgy a szervezetekkel, mint az állampolgárokkal szemben is. Ez a módszer kihasználja az erkölcsi és a társadalmi ráhatás ösz­tönzését, jogi norma képezi az alap­ját, de nem tartalmazza a közvetlen kényszer formáit. Elsősorban azokra hat, akiknek valamit teljesíteniük kell, de a többiekre is, akikre a jog­szabályok nem rónak közvetlenül jogi kötelezettségeket. A meggyőzés módszerének tehát nemcsak az egyes konkrét feladatok teljesítése során van jelentősége, hanem a szocialista demokrácia kibonta­koztatásában is. Azok a bonyolult és forradalmi folyamatok, melyeknek jelenleg tanúi lehetünk, megkövete­lik, hogy elgondolkodjunk a szocia­lista államigazgatás olyan új mód­szereinek érvényesítéséről is, me­lyeket mindeddig nem volt szüksé­ges alkalmazni. Dr. PETER ŠKULTÉTY, docens Felkészültünk az új feladatok megvalósítására Kezdeményező fiatal képviselők A Szocialista Ifjúsági Szövetség Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bi­zottsága mellett 1971-től működik az ifjú képviselők aktívája. Igaz ugyan, hogy az aktíva összetétele választási időszakonként változik, de munkamódszerei, eredményei egyre jobbak. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága szlovákiai vi­szonylatban a legjobbak egyikeként értékeli ezt a testületet. Amikor az 1986. évi választások után a SZISZ járási bizottsága és a Tőketerebesi Járási Nemzeti Bi­zottság Tanácsa jóváhagyta a fiatal képviselők aktívájának összetételét és fő feladatait, aláhúzták azt a tényt, hogy a testület elsősorban összekötőkapocsként fog dolgozni az illetékes nemzeti bizottság és a SZISZ-alapszervezetek között. A feladatok megoldása során mind nagyobb mértékben érvénye­sítjük az előző években szerzett ta­pasztalatokat, újabb és újabb mun­kaformákat próbálunk ki. A fiatal képviselők aktívájának 21 tagú ve­zetősége negyedévenként vidé­ken tartja üléseit a helyi fiatal képvi­selők aktíváinak részvételével. Az együttes üléseken elfogadott hatá­rozatok, programjavaslatok nem maradnak csak papíron. Legutóbb például az aktíva vezetőségének hét tagja Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), Bolyban (Boľ) és Nagykaposon (Veľké Kapušany) el­lenőrizte a közösen elfogadott hatá-^ rozatok teljesítését. Elmondhatjuk, hogy mind a három helyen javult az ifjú képviselők munkája, elégedettek a választók és a SZISZ szervezetek is. Bodrogszerdahelyen megtartot­ták a faluban élő fiatalok összejöve­telét, 270 fiú és leány közösen meg­határozta, hogyan járulnak hozzá ebben az évben a Nemzeti Front választási programjának teljesítésé­hez. Védnökséget vállaltak a falu­ban lévő parkok, valamint a mozi és a művelődési ház . környéke fölött. Fény derült arra is, hogy sem a kép­viselők, sem pedig a hnb apparátusa nem talált megértésre a mezőgaz­dasági üzem, az Agrokomplex veze­tőségénél a választási program kö­zös erővel történő megvalósítását illetően. Bolyban viszont eredményes a hnb és az efsz együttműködése. Közösen döntenek a feladatok meg­valósításáról, támogatják a képvise­lők javaslatait. így közösen építenek játszóteret, közlekedési parkot. Ba­csó Pál, a hnb fiatal elnöke elége­detten szólt a faluban élő fiatalok szorgalmáról, magatartásáról. Nagykaposon még nem dolgozik az ifjú képviselők aktívája úgy, ahogy azt 1987-ben elhatározták. Nem is a képviselők a ludasak eb­ben, hanem inkább a városi SZISZ szervezet, amely édesig a vezetőségi tagok passzív munkája miatt csupán papíron létezett. A városi pártbizott­ság is foglalkozott ezzel a kérdéssel és a vezetőségi tagok lecserélése után már tapasztalhatók az első vál­tozások. Klika Gabriella, az ifjú kép­viselők aktívája elnökének vezeté­sével már a tavaszi nagytakarításnál beigazolódott, hogy a fiatalok tettre készek. A polgári bizottságokkal szorosan együttműködve egy hét alatt a város lakossága közel 70 ezer órát dolgozott az életkörülmé­nyek javítása érdekében. Az említett ellenőrzés része volt az ifjú képviselők járási aktívaérte­kezlete előkészítésének. Ezen az értekezleten közel 200 ifjú képviselő értékelte a választási időszak első felében elért eredményeket. A vitá­ban felszólaló ifjú képviselők három fontos témát elemeztek: a fiatalok nevelését, a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesítésót, a fia­talok sportolását. Nagy hangsúlyt kaptak a CSKP KB 7. ülésének határozataiból eredő feladatok. Többen is kiemelték, hogy az ifjú képviselőknek is meg kell változtatniuk a munkamódszereiket, hogy azok megfeleljenek a kor köve­telményeinek. Szorosabb kapcsola­tot kell teremteniük az emberekkel, elbeszélgetni, tanácskozni a válasz­tókkal, reagálni nézeteikre, részt venni problémáik megoldásában. A tanácskozáson meghatározták a legfontosabb feladatokat erre az évre és egyúttal úgy döntöttek, hogy tovább kell javítani a SZISZ szerve­zetek és az ifjú képviselők együtt­működését. Az egész rendezvény tanúsította; a tőketerebesi járás ifjú képviselői készen állnak, hogy kez- deményezően megvalósítsák a CSKP XVII. kongresszusának programját. HOROSZ ÁRPÁQ a Tőketerebesi Jnb munkatársa A Spišská Nová Ves-i Vasércbá­nyák rozsnyói (Rožňava) üze­mének fejleszté­se terén jelentős szerepet tölt be a gépipari terme­lés, amely az üzem termelésé­nek 30 százalé­kát teszi ki. A bá­nyavállalat dol­gozói 1992-ig 115 elektromág­neses szepará­tor Szovjetunió­ba való exportját vállalták. Ezen berendezések összeszereléséhez szükséges tekercse­ket a rozsnyói üzemben készítik. A képen: Karol Takáč munka közben. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) A közép-szlovákiai nemzeti bi­zottságok munkáját a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresz- szusa, valamint az 1986-os kerületi pártkonferencia határozataiból le­bontott feladatok következetes telje­sítése jellemzi. E határozatok szelle­mében minden téren aktivizálódott a nemzeti bizottságok szerveinek, képviselőinek és dolgozóinak szer­vező, tömegpolitikai és eszmei ne­velő tevékenysége. Ugyanakkor a saját határozataink teljesítésének elősegítésére kidolgoztuk és alkal­mazni kezdtük az ellenőrzés hatéko­nyabb módszereit is. Ennek köszön­hetően egyre sikeresebb a polgári bizottságok és a képviselők munká­jának koordinálására, valamint az átfogó politikai szervezőtevékeny­ségre fordított igyekezetünk. A nyolcadik ötéves tervidőszak első két esztendejében a nemzeti bizottságok által irányított termelő­üzemek, építőipari szervezetek és szolgáltató ágazatok dolgozói kerü- letszerte teljesítették a korábbiakhoz képest jócskán nagyobbodott fela­datokat. A komplex lakásépítési program keretében például 19 583 új lakást adtak át, ami több a terve­zettnél. Idén, jövőre és 1990-ben azonban sokkal nagyobbak ennél a lakásépítőkkel szembeni elvárá­sok, hiszen a kapacitások eddigi leterheltsége miatt a tervidőszak második felére kellett beütemezni a feladatok túlnyomó részét. Tavaly és tavalyelőtt sajnos lelassult az egyéni, valamint az önsegélyes szö­vetkezeti lakásépítés üteme. így összesen 510 család a reméltnél később költözhet be új otthonába. További gondunk, hogy a központi­lag irányított építőipari vállalatok a komplex lakásépítés költségkere­tének kimerítése ellenére mintegy 23 millió koronával lemaradtak a já­rulékos beruházások munkálatainál. Adósságuk mértékét ugyan némileg ellensúlyozhatta a helyi építőipari üzem dolgozóinak a tervezettnél na­gyobb feladatvállalása, de még így sem sikerült mindenütt befejezni az elmúlt két évre ígért oly fontos járu­lékos beruházások egy részét. A lakossági szolgáltatások fej­lesztésében 1986-ban és 1987-ben csak a legszükségesebb beruházá­sokra volt elég a nemzeti bizottsá­gok pénze, mert különösen nagy összegeket igényelt a környezetvé­delem érdekében már korábban megkezdett építkezések folytatása. Mindenekelőtt a kerület több vidé­kén növekvő ivóvíz-ellátási gondok operatív megoldásáért kellett sok munkát elvégeznünk. Az egyre újabb kiadós források felkutatása mellett megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a turčeki víztározó gyor­sabb építésére, hiszen éppen ettől a nélkülözhetetlen létesítménytől várjuk nemcsak a Žiar nad Hronom-i, de a Prievidzai, a Zvoleni és rész­ben a Banská Bystrica-i járás több nagyobb lélekszámú településén is az ivóvíz-ellátási gondok végleges megszűnését. Közép-Szlovákia komplex gazda­sági és szociális fejlesztése során a nemzeti bizottságok igyekezeté­nek jelentős része a kerület elmara­dottabb vidékeinek fellendítésére irányult. Tavaly már az SZSZK kor­mánya is megtárgyalta a Cadcai, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás eddiginél sokkal gyorsabb ütemű fejlesztésének ügyét, majd rendele­tet hozott a más vidékekkel szembe­ni gazdasági és szociális lemaradá­sok mielőbbi kiegyenlítésére. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen a felsorolt három járás ipari, vala­mint mezőgazdasági vállalatainak nagyobb áldozatvállalása is, mert csak a közös erőfeszítések hozhat­ják meg a kellő eredményeket. Kerületünkben az ipari termelés komoly koncentráltsága sajnos elke­rülhetetlenül megmutatkozik a kör­nyezetszennyezés növekedésében is. Éppen ezért több újabb javaslat­tal fordultunk az SZSZK kormányá­hoz a Prievidzai, Žiar nad Hronom-i, és Dolný Kubín-i járás, valamint Ru­žomberok város légterének, erdei­nek, vizeinek hatékonyabb védelme céljából. Javaslataink mindegyikét elfogadta a kormány és rendeletek­kel kötelezte a környezetet fokozot­tan károsító termelővállalatokat, va­lamint a környezetvédelmi beruhá­zásokért felelős szervek és intézmé­nyek vezetőit a halaszthatatlan in­tézkedések végrehajtásának meg­gyorsítására. Mivel azonban az újabb tisztító vagy szűrőberendezé­sek felszerelése, üzembe helyezé­se, a tervezett ökológiai építkezések kivitelezése a gazdasági helyzet és a műszaki feltételek közös függvé­nye, előreláthatólag csak 1995-ben mutatkozik majd meg a mostani be­ruházások első nagyobb ered­ménye. A kereskedelemben és az ide­genforgalom fejlesztésében újabb kapacitásbővítésekről és a kiegészí­tő szolgáltatások választékának bő­vítéséről adhatunk számot. A leglá­togatottabb üdülőkörzetekben javul­tak a sportolás és szórakozás lehe­tőségei, jobb lett a szállodák, mote­lek, turistaházak és kempingek fel­szereltsége. Mindenben sajnos még így sem érjük el a külföldi fejlett idegenforgalmi központok színvona­lát. Főleg a hazai és külföldi vendé­gek által egyaránt igényelt komplex szolgáltatások megszervezésében, illetve végzésében mutatkoznak ko­moly tartalékok. A legutóbbi időszakban elégedet­lenséget és jogos bírálatot váltott ki a Közép-szlovákiai kerület tömeg- közlekedési helyzete. A városi jára­tok sűrítését és vonalainak bővítését nehezíti a meglévő, illetve az évente vásárolható új autóbuszok aránylag kis száma, a pótalkatrészek gyakori hiánya és az üzemanyagok szűkös keretei. Banská Bystricában troli- buszjáratok beindításával akarjuk megoldani a tömegközlekedés évről évre súlyosbodó gondjait. Az ehhez szükséges szélesebb utak építése, a felsővezetékek és a transzformá­tor-berendezések szerelése már a befejezéshez közeledik, de az ere­deti határidőt komolyan veszélyez­teti az a nem várt körülmény, hogy a járműveket gyártó vállalat nem igazolta vissza a trolibuszok leszállí­tására idejében elküldött megrende­lésünket. A nemzeti bizottságok gazdálko­dásában, nem termelő ágazataiban, költségvetési és dotált szervezetei­ben az idei év második felében kí­sérletképpen megkezdjük az új gaz­dasági mechanizmus feltételeinek kipróbálását. Már készül a tervezés­re, finanszírozásra és szervezésre vonatkozó komplex intézkedések tervezete és folyik a kísérletezésre legmegfelelőbb szervezetek kiválo­gatása. Ezen kívül az SZSZK kor­mányának jóváhagyásra 95 állami vállalat megalakításának javaslatát terjesztettük elő. A nemzeti bizottsá­gok által irányított üzemek közül idén július elsejével 52, egy éven belül pedig további 43 alakul át álla­mi vállalattá. Addig persze még ok­vetlenül megoldást kell találnunk az olyan lényeges problémákra, mint amilyen például a lakáskezelő és karbantartó szervezetek ráfizetéses tevékenysége, a közlekedési válla­latok veszteséges gazdálkodása, valamint többek között a Közép­szlovákiai Vízgazdálkodási és Csa­tornázási Művek további dotálásá­nak kérdése. Mivel az átalakítással kapcsolatos feladatokra a nemzeti bizottságokban is természetesen úgy tekintünk, hogy az állami válla­latok megalakítása társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése meggyorsításának legbonyolultabb, de alapvetően fontos első lépése. Dolgozóinktól, képviselőinktől és a polgári bizottságok tagjaitól egy­aránt elvárjuk az eddiginél nagyobb személyes felelősségvállalást a mindennapi munkában. PAVOL BOLVANSKÝ, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke Gondolatok az államigazgatás hatékonyságának növeléséről

Next

/
Thumbnails
Contents