Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-09 / 134. szám, csütörtök
Zenei varázslatok Jegy Nem mindennapi egyéniség, Arnold Schönberg egykori tanítványa, Alban Berg, Oskar Kokoschka, Rachmanyinov, Horowitz és Arnold Schönberg személyes jóbarátja, Arturo Toscanini pártfogoltja, a tizenhat éves kora óta koncertező cseh származású, amerikai zongoravirtuóz, Rudolf Serkin is fellépett a Prágai Tavaszon. A zonqoramuzsika immár nyolcvanöt éves nesztora Beethoven késői opuszait tűzte repertoárjára, a zeneköltő három utolsó, 1820-22 között fogant e-dúr, asz- dúr és C-moll szonátáját, melyek a Missa Solemnis komponálása idején láttak napvilágot. Serkin szonátaestje ritka zenei varázslatot nyújtott. Nem kis fesztiváleseménynek számított, a Prágai Tavaszon ezúttal negyedik alkalommal vendégsze- replö, az elmúlt két évtizedbben túlnyomórészt az NSZK-ban működő olasz dirigens, Aldo Ceccatofellépése, akinek fényes karmesteri pályáját olyan csillogó zenekarok fémjelzik, mint a New York-i Filharmonikusok, az izraeli Philharmonic Orchestra, a milánói La Scala, a bécsi Opera, a hamburgi Állami Opera és a londoni Covent Garden zenekarai. A népszerű karmester nagy körültekintéssel szerkesztett műsora eredeti koncepciót tükrözött - Beethoven Pasztorál-szimfóniáját, továbbá Richard Wagner Niebelung gyűrűjét szólaltatta meg a Cseh Filharmónia közreműködésével. Ceccato ismét tanúbizonyságát adta, hogy kiváló értője a zenekarnak, kiváló érzője Beethoven és Wagner zenei világának. Irányítását mind a hangverseny első részében elhangzott Beethoven szimfónia, mind a koncert második felében halzetek a Prágai Tavaszról lőtt Wagner-mű esetében magával sodró vonzerő, ihlet és műgond jellemezte. Ha két évvel ezelőtt a zenei tavasz hangversenykrónikája a kiemelkedő hangszeres szólóestek között említette Antonio Meneses csellóművész vendégszereplését, fellépését az idén is a nagybetűs fesztiválesemények közé kell sorolnunk. A fiatal brazil művész hangversenyén ezúttal is megtelt a Dvo- fák-terem. Az 1992. évi Csajkovsz- kij-verseny győztesének műsorán, Bach c-dúr szvitje, Schubert ’Ar- peggione' szonátája, majd a koncert 2. részében Britten c-dúr és Brahms E-moll szonátája szerepelt. Előadásmódja ez alkalommal is felsőfokú jelzőket érdemelt. A virtuóz technikával és mérhetetlen kifejezésbeli gazdagsággal előadott Bach-mű, az elegáns Brahms- és Britten-tolmá- csolás igazi nagy előadót kívánt. „Az olasz opera királya“ - ezzel a címmel illették az olasz zenekritikusok 1988 januárjában Renato Bruson baritonistát, Verdi I due Fos- cari című operájának milánói bemutatóját követően. Az operavilág élcsapatába tartozó énekes vendég- szereplését megelőző várakozást így érthető módon csak tovább fokozta a megtisztelő cím odaítélése. A sokoldalú művészt, aki az utóbbi időkben teendőit dalénekléssel és operarendezéssel is tetézi, a közönség óriási ovációval fogadta. Bruson világhírű operákból válogatva - Gluck: Paridé ed Elena, Mozart: Don Giovanni, Donizetti: Kegyencnő, Verdi: Don Carlos - állította össze igényes műsorát. Renato Bruson érett művészete, bámulatos hangterjedelme, tiszta stílusa nagy tapsra késztette a közönséget. A művésznek a Smetana Színház zenekara biztosított mindvégig remek kíséretet, Oleg Caetani, a rendkívül tehetséges fiatal olasz dirigens érzékeny irányításával. A torinói születésű Ajmone-Mar- son a második fesztiválhét előestéjén Ravel La Valse című alkotásával szuggesztív erejű karmesterként mutatkozott be. A Csehszlovák Rádió zenekara makulátlan megvalósítója volt a dirigens törekvéseinek, közös erőfeszítésüket fergeteges siker jutalmazta. A Ravel-produkció mellett az est további csemegéjét Bizet korai, tizenhét évesen alkotott első, c-dúr szimfóniája jelentette, melynek kéziratára csupán a szerző halálát követő nyolcvan évvel később bukkantak rá, a párizsi konzervatórium könyvtárában. 1935-ben a világhírű Felix Weingartner irányításával jutott el, azóta is nagy sikert aratva, a hangversenytermekbe. A koncert első részének szólistája Frank Fernández kubai zongoraművész volt, aki Csajkovszkij b-moll zongorára és zenekarra írt koncertjét bravúrosan szólaltatta meg. A fesztiválkrónika második fejezetét egy nagyszerű hegedűművész és egy kiváló kamarazenekar közös koncertje zárja. Gidon Kremer világhírű rigai hegedűművész, David Ojsztrah egykori tanítványa már az első percekben lenyűgözte hallgatóságát és bensőséges kapcsolatot teremtett az őt kísérő zenekarral. Mozart a-dúr hegedűre és zenekarra írt koncertjét tolmácsolta oly ihletetten és szikrázóan, hogy a Dvorák-terem közönsége nem véletlenül marasztalta a lebilincselő személyiségű művészt. TARICS ADRIENN Priestley Váratlan vendég című drámája a Thália Színpadon ilyen volt az érettségi?- Nehéz - mondták a diákok.- Hasonló a tavalyihoz - állították a vizsgáztató tanárok. A múlt és az azt megelőző héten érettségizett diákok tizenkét évig új tantervek alapján, új tankönyvekből tanultak. Módosult a számonkérés módszere is: ez évben új érettségi vizsgaszabályzat lépett életbe. A Galántai (Galanta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban az iránt érdeklődtem, vajon az új oktatási program beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, s az idén átfogóbb látókörű, felkészültebb fiatal generáció hagyta-e el az iskolát? A tanárok nehezen tudtak erre egyértelműen választ adni. Horváth István magyar szakos tanár a következőket mondta:- Mi tagadás, valamennyien bíztunk abban, hogy az új oktatási programmal magasabb tudásszintet érünk el. Felmutathatunk ugyan részeredményeket, de emellett sok alapvető hiányosságról is beszélnünk kell. A magyar irodalom oktatásában az új módszer szerint előbb a művészeti korok, szellemiségét tárgyaltuk, majd a művészetek egyes ágában (képzőművészet, építészet) megismerkedünk a korstílusok általános jegyeivel. Mivelhogy a diák már ismeri a művészi kifejezési formák közti összefüggéseket és különbségeket, a kor szellemiségét, az írók munkásságának elemzéséhez eljutva közelebb kerülnek azok megértéséhez. A feleletekből kiderült, a maturandus tudott beszélni az egyes művészeti ágak sajátosságairól, felsorolta a stílusjegyeket is, de ugyanezeket nem tudta felfedezni a számára ismeretlen alkotásokban. A tanterv kevés időt ír elő műelemzésre: pedig az elmélet csakis gyakorlással válhat hasznos ismeretekké, csakis a gyakorlat biztosíthatja a jártosságot. Ennek hiánya jellemzi a diák nyelvtudását is: ismeri a mondatszerkesztés és elemzés általános szabályait, de a gyakorlatban kevésbé tudja alkalmazni a szabályokat, és hibákat követ el alapvető grammatikai műveletekben. Egyetlen példát említek: szótagoláskor nem a gyakorlás során kialakult rutinnal végzi a műveletet, hanem szabályokon kezdi törni a fejét. A vizsgán a maturandus nyelvtani ismereteit a tanár az irodalmi anyag számonkérésekor le tudja mérni. Egyik gyakorlati feladat volt az időmértékes vers verstani elemzése. Az érettségiző nem tudta bejelölni a verslábakat, mert hibásan szótagolt. Be kell vallanunk, hogy a növendékeknek nincs alapos, részletekig terjedő tárgyi tudásuk. Ennélfogva például diákjaimmal, akik a Ko- menský Egyetem Bölcsészettudományi kara magyar nyelv- és irodalom tanszakának hallgatói szeretnének lenni, külön is foglalkoztam, mert ismerve a felvételi követelményeit, megalapozottabb tudásra kell felkészíteni a felvételizőt. Ugyanezt biztosítani tudnánk a tananyag rendszeres felelevenítésével, ismétlésével. Az egyes nyelvtani anyagrészek oktatásában nem a kívánatos sikert hozza meg a spirális módszer. Pukkai László történelemtanárral arról beszélgettünk, hogy a diák a négy év alatt tanultakat alkotó módon is tudná alkalmazni, ha a kapott információk rögzülnének, raktározódnának benne. A történelem szakos tanár szerint az ügyeskedők, azok, akik mondanivalójukat szeretik bő lére engedni, örülhetnek igazán a tananyagot globálisan tárgyaló fejezeteknek. Az idei szóbeli érettségin a diáknak olyan témakörről kellett beszélnie - lehetőleg párbeszédet folytatnia a tanárral mely témakörre a vizsgaanyagon kívül más tantárgyakban szerzett ismeretekből is meríthetett. A rátermett diák például egy-egy művészeti kor képviselőinek alkotói szándékát magyarázva kiindulhatott a történelmi valóságból. Csakhogy, miként Pukkai László hangsúlyozta, ezeket az összefüggéseket a diák akkor fedezhetné fel leginkább, ha az iroda- lom- és a történelemórákon szinkronba kerülne egy-egy kor történelmi vonatkozásainak tárgyalása. Az új szabályzat módosította az érettségi vizsga írásbeli részét is. A témákat a tantárgybizottságok és a tanárok dolgozták ki.-Több munkát jelentett számunkra, ugyanakkor, a diák érdekében hasznosnak tartom - vélekedett Horváth István. - Több helyi jellegű kritérium is befolyásolta a témaválasztást. Közülük csak néhányat említek: például eleget foglalkoztunk-e annak idején a témával kapcsolatos anyagrésszel, hogyan viszonyult hozzá az osztály stb. Ennélfogva az egyik feladat sem érheti váratlanul a diákot. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban az idén első ízben a magyar és a szlovák nyelven kívül matematikából is tettek írásbeli vizsgát az utolsóévesek. A galántai gimnázium 63 végzős diákja közül az írásbeli eredményei alapján senkinek sem kellett matematikából felelnie a szóbelin. A tanárok munkáját is Ha az erkölcsre való szüntelen hivatkozás, az elkövetett bűnöknek az angol jogrend kereteiben való feltárása megváltoztatná a kapitalistákat, rég megdőlt volna a kapitalizmus. Tudjuk, hogy mindshhez kevés lenne akár egy hadseregnyi, John Boyton Priestley-hez hasonló mentalitású író. Éppen ezért tűnik a mai világhelyzet ismeretében mindaz naiv öregurak szájából hallható politizálásnak, amit igencsak kioktató stílusban, a jellemek szigorú kontúrokkal történt megrajzolásával, és szinte pamfletszerűen megfogalmazva, egyes alakjainak szájába adott. Erőteljesebb dramaturgiai húzásokkal a Váratlan vendég feszült, az egyes alakok jól álcázott lelkivilágának a megromlott családi viszonyoknak pontos ábrázolásával figyelmet keltő mű lenne. Amolyan „igényesen szórakoztató" dráma. A kassai (Košice) Thália Színpad Komáromban (Komárno) látott előadásának feszültsége csökken, amidicsérő, lényegében kitűnő eredményt Mészáros József matematikatanár és Suchopa János igazgatóhelyettes, matematikatanár- mindketten más-más szempontokat figyelembe véve - eltérően értékelte. Mészáros József szerint a tanár négy év alatt megismeri a diákok képességeit, csak írásbeli felelettel is fel tudja mérni tudásszintjüket. Az elvárt eredmények és a valós, az írásbeli eredményei között nem voltak nagy eltérések. Bizonyítja ezt az is, hogy matematikából valamennyien megvédték félévi érdemejegyü- ket. Az igazgatóhelyettes a szóbeli vizsga mellett szólt, mert a maturandus a sikeres írásbeli után nem olyan intenzitással tanulja a matematikát, mint a vizsgatantárgyakat, noha szüksége lenne rá a felvételi vizsgán. A diákok viszont, Anda Ida, Szabó Tünde, Vankó Szilvia, és Perleczky Zsolt, örültek, hogy matematikából nem kellett szóbeli vizsgát tenniük. Tünde véleménye, hogy a példák megoldásából mérhető az elméleti tudás is. Sőt, szóbelin mellé lehet beszélni, a tanár is segíthet, de az írásbelin a példák levezetésével, apró tévedésen elcsúszhatnak, tehát az írásbeli nehezebb. Ök sokat tanultak matematikából. Zsolt azt mondta el, hogy jól felkészült a szóbelire, mégis nagyon izgult. Amikor tapasztalta, hogy a vizsgáztató tanár segít, közbeszól, kérdez, kiegészít, rávezet az összefüggésekre, elmúlt a félelme. Azóta mindenki megnyugodott, noha a nehezebb, a sorsdöntő vizsgára - a továbbtanulni szándékozók esetében - csak ezután kerül sor. Ida és Szilvia azért keseregtek, hogy ha már a szaktan- tárgyakból is kötelezően vizsgázniuk kellett, miért nem választhattak olyan tantárgyat, amelyen a felvételin és későbbi tanulmányaik során is szükségük lesz.-Az érettségi előtt szorongtunk, féltünk - mondta Tünde és most azt mondjuk, semmi volt az egész. Nem igaz! Félévenként, bizonyítványosztáskor arra szoktam gondolni, hogy mi marad meg bennem. Most látom az összefüggéseket, átismételve a négy év anyagát összeállt az egész. A Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium vezetősége az említett nem kívánatos jelenségek ellenére is bízik abban, hogy az arány azok között a diákok között, akik a felsőoktatási intézményekbe jelentkeztek és akiket majd felvesznek, nem romlik az előző évekhez viszonyítva. Sőt. TALLÓSI BÉLA Az előadás egyik jelenete kor - szinte a közönségnek címezve - a tőkések mentalitását ecseteli egy-egy magábaszállt családtag. Az egyetlen helyszín és a szüntelenül színen tartózkodó, illetve a legváratlanabb pillanatokban megjelenő rendőrfelügyelő feszültséggel töltötte meg ezt a végeredményben hosszúra nyújtott előadást. Horváth Lajos rendező ügyelt arra, hogy egységes előadást teremtsen, amelyet a néző érdeklődéssel figyelhet. Lehet, hogy nem vagyok eléggé fogékony a verbalitást ennyire meghatározónak tekintő színpadi játékstílus iránt, azt azonban el kell ismernem, hogy a különleges beleélő és beleérző képességet kívánó szerepekben minden színész elfogadható módon játszott. Jó volt látni, hogy az angol társalgási drámák modorában fogalmazott, lélektani megalapozottságú, társadalmi ihletettségű krimi írói alapossággal megkomponált alakjait milyen igyekezettel formálják meg a fiatalok. Aligha tekinthető belema- gyarázásnak, hogyha csapatmunkáról beszélek. Ennek eredményeként olyan elődást láthat a Thália Színpad nézője, amely bizonyos tekintetben megnyugtatónak is tekinthető. Megnyugtatónak két okból: többségükben fiatal színészekkel, egy saját alkotói világtól feltehetőleg idegen drámát fegyelmezetten színpadra állító rendező irányításával, képesek felnőni az effajta feladatokhoz. Horváth Lajos pedig jó adag önfegyelemmel dolgozhatott, ha a kifinomult, mélylélektanilag indokolható játék felé igyekezett vezetni a színészeket. Hogy ez nem minden esetben volt egyenesvonalú, s éppen ezért, nem hozott azonos szinten megvalósuló eredményt, az az egyes színészek alkatából, felkészültségéből adódott. Mindenesetre figyelmet érdemlő beugrásként tartható számon Bartollás Katalin játéka Dorothy szerepében. Bár egyelőre az ösztönösen feltörő tisztasága és naiva-alkata határozza meg a játékát, bizonyos szituációkban már pontosan eljátszott érzelmi állapotokat is produkált. Feltétlenül óvni kellene a neves hazai és külföldi pályatársak modorosságainak átvételétől, amit egy-egy mozdulat, természetellenes kéztartás sejtetett. Ugyanakkor határozottsággal el kellene kerülni a „beskatulyázást". Ezért több és az eddigi gyakorlattól különböző módon, másfajta feladatokat is kellene adni a Thália Színpad fiatal tagjainak. Ha „férfiasítva" is, de ugyanez mondható el Mokos Attiláról, aki katonai szolgálatát letöltve, visszatért a társulathoz. Horváth Lajos bízik ebben a fiatal színészben. Bizonyítja ezt, hogy Čapek Anyájában játszott egyik fiúszerep után, ismét ebbe a kategóriába sorolható szerepet osztott rá. Bár a két szerep értékeit nem lehet összehasonlítani, Mokos ebben a játékban sokkal érettebb alakítást nyújtott. Más jellegű kérdések vetődnek fel Dudás Péter Gerald Croftjával kapcsolatban. Már az elején nyilvánvaló tipizálás korlátait később nem tudta ledönteni. így a jövendő férjjelölt az előadás végkifejletére inkáb nyegle ficsúrrá lett, mintsem a „jogos“ jussára - a hozománnyal együtt járó Birling- lányra - jogot formáló, kisstílű szélhámosságra is hajlamos arisztokratává. Dudás szerepformálásainak egyik jellegzetessége: olykor a kelleténél több kockázatot vállalva törekszik az eredetiségre. Máskor meg az intellektuális megközelítés helyett az ösztönösen megérzett dolgokhoz ragaszkodik. Mindenesetre Dudás Péter egyike a legtöbbet kísérletező fiatal színészeknek. Egy-egy új szerepértelmezésért hajlandó lemondani a kézenfekvő siker-sablonokról. Ebben a szerepben azonban mintha egy harmadik dolog történt volna: az eszköztelenség színtelenséggé változott. A tapasztaltabb színészek közül Pólós Árpád az alkatához közel álló szerepekben nyújt kiválót. Merev megközelítésben azt is bizonygathatnám, hogy Coole felügyelő nem neki való szerep. Ilyen szereposztási tévedést nem merek feltételezni Horváth Lajosról. Akkor hát mi történt, ha ez a szigorú angol úr, akinek imázsához a rejtélyesség is hozzátartozik, úgy kiabált a színpadon, mint egy „zupás" őrmester? A Scotland Yard-nál aligha alkalmaznának ilyen modorú felügyelőt. Ráadásul a befejezés nagy poénja még azt a feltételezést is megsemmisíti, amely szerint ez egy ál... De ezt a krimi esetében már nem szabad elmesélni. Lengyel Ferenc Arthur Brilingje és Gombos Ilona Sybilje két egyenrangú, pontosan értelmezett, mértéktartó eszközökkel megformált jellem. Amikor színpadon voltak, olyan érzése támadt az embernek, hogy az eléggé labilis légkörű angol nagytőkés családba is biztonság költözik. Legalábbis a burzsoázia bűnöket takargató biztonsága, amivel mindvégig erkölcsi szakadékok fölött egyensúlyoz. Jogok és előjogok védőbástyái mögül tárgyalnak a „Felügyelővel" és gyermekeikkel, mígnem önmaguk takargatott bűneit is be kell ismerniük. Leglábbis ezt sugallja a bűnügyi játék erőteljes befejezése, amelynek íve - Hajnal Mihály jelmezeiben és díszletei között - csupán egyetlen illúzióromboló pillanatra törik meg. Akkor fedezzük fel a századforduló angol nagypolgári lakásában a negyvenes évek tárgyi formáit idéző telefont. Olyan ez a negatív tárgyi effektus, mint a fölöslegesnek tűnő moralizáló kiszólások a kétségtelen izgalmakat hozó krimiben. DUSZA ISTVÁN (Bodnár Géza felvétele) A krimi mint moralitás
