Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-09 / 134. szám, csütörtök
A rendkívüli leszerelési ülésszak általános vitája NADZSIBULLAH AFGÁN VEZETŐ BESZÉDE • A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÜLDÖTTSÉGVEZETŐINEK TALÁLKOZÓJA • SEVARDNADZE MEGBESZÉLÉSEI CSIEN CSI-CSENNEL ÉS GENSCHERREL DJ SZÚ 1988. VI. 9. (ÖSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszakán kedden szólalt fel Nadzsibullah afgán államfő. Értékelte a moszkvai csúcstalálkozó eredményeit, kijelentette, a szovjet-amerikai legfelsőbb szintű találkozó újabb lépés volt a bizalom légkörének javítása felé. Az a tény, hogy a két nagyhatalom közti kapcsolatok rendszeressé válnak, hozzájárul az egész világ helyzetének javításához. Nadzsibullah hangsúlyozta: további leszerelési intézkedésekre van szükség, ezektől függ más világméretű problémák megoldása is. Az Afganisztán körüli helyzet rendezésére vonatkozó genfi megállapodások aláírása bizonyítja, hogy békés politikai eszközökkel el iehet érni a különböző problémák és konfliktusok rendezését. Az elnök megerősítette, Afganisztánnak szilárd elhatározása, hogy teljesíti ezeket a megállapodásokat. Végezetül reményét fejezte ki, a rendkívüli ülésszak hozzájárul ahhoz, hogy 2000-ig létrejöjjön az atomfegyverek nélküli világ. Nadzsibullah New Yorkban sajtóértekezletet is tartott. Elmondta, eddig már 34 ezer szovjet katonát vontak ki Afganisztánból, vagyis a korlátozott katonai kontingens több mint egynegyedét. Az afgán államfő azonban rámutatott arra, hiba lenne, ha a genfi megállapodások teljesítését csak a szovjet kontingens kivonásának üteme szempontjából ítélnék meg. A megállapodásokból eredő valamennyi kötelezettség megtartására van szükség, tehát a kormányellenes csoportoknak szánt fegyverszállítmányok beszüntetésére is, ezt a kötelezettségüket azonban a pakisztáni hatóságok nem teljesítik. Nadzsibullah ezzel összefüggésben megállapította, hogy a genfi megállapodások rendszeres megsértése esetén az afgán fél esetleg mérlegelni fogja a szovjet csapatok távozása időrendjének átértékelését. Ugyancsak kedden szólalt fel a vitában Jósé Sarney brazil, és Virgilio Bar- co Vargas kolumbiai államfő, továbbá Etiópia, Barbados és Nagy-Britannia képviselője. Geoffrey Howe brit külügyminiszter szintén foglalkozott a moszkvai csúcstalálkozóval. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vegyi fegyvereknek az egész világra kiterjedő teljes és ellenőrzött betiltására van szükség. Nyomban ezután ,.realizmusra" szólított fel és úgy vélekedett, az atomfegyverek nélküli világnak az ezredfordulóig való létrehozása megvalósíthatatlan. Ezt a szovjet kezdeményezést azonban támogatja a rendkíSchlüter kicselezi a parlamentet (ČSTK) - Poul Schlüter dán miniszterelnök Koppenhágában tegnap kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely a parlament tilalma ellenére lehetővé teszi, hogy a dán kikötők a jövőben is fogadhassanak nukleáris fegyvereket szállító hajókat. A miniszterelnök programnyilatkozata értelmében a NATO-szövet- ségeseket dán felségvizekre érkezésükkor tájékoztatják a szóban forgó tilalomról, nem firtatják azonban a hajók rakományának jellegét. A kormány mostani döntésével elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kedvében szeretne járni. Annak idején mindketten élesen tiltakoztak a dán parlament határozata ellen. Az amerikai külügyminisztérium nem titkolt megelégedését fejezte ki a dán kormány döntésével kapcsolatban. Dukakis a demokraták elnökjelöltje (ČSTK) - Michael Dukakis mas- sachusettsi kormányzó került ki győztesen a Kaliforniában, New Jer- sey-ben, Montanában és Új-Mexi- kóban kedden megtartott utolsó előválasztásokból. Dukakis összesen 2081 demokrata küldött támogatását szerezte meg és ezzel az elnökjelöltséget is biztosította magának. A novemberben esedékes elnökválasztásokon Dukakis ellenfele George Bush lesz. A CBS televíziós társaság szerint Michael Dukakis mind a négy szövetségi államban jóval több szavazatot kapott, mint riválisa, Jesse Jackson színes bőrű lelkész. vüli ENSZ-ülésszak küldötteinek jelentős része. A világszervezet székhelyén kedden találkoztak a rendkívüli ülésszak munkájában részt vevő 14 szocialista ország küldöttségeinek vezetői. Hazánkat Bo- huslav Chňoupek külügyminiszter képviselte. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a moszkvai csúcs eredményeinek köszönhetően a rendkívüli ülésszak új, kedvezőbb feltételek között dolgozik. A résztvevőket Eduard Sevardnadze külügyminiszter tájékoztatta részletesen Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásainak eredményeiről. A szocialista országok küldöttségvezetői nagyra értékelték az elért eredményeket és a folytatódó szovjet-amerikai párbeszédet, amely magában foglalja a világpolitika elvi problémáit és a nemzetközi kapcsolatok egészséges alapon való átépítésének stabil tényezőjévé válik. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ székhelyén találkozott Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. Véleménycserét folytattak a rendkívüli ENSZ-ülésszakról és megállapították: a Szovjetunió és Kína álláspontja közeli az alapvető leszerelési kérdésben, így mindenekelőtt a nukleáris és hagyományos fegyverek korlátozásának és a világűr militarizálása elhárításának kérdésben A miniszterek megvitatták az afganisztáni és a kambodzsai rendezés problémáit és kifejezték meggyőződésüket, hogy a regionális konfliktusokat politikai eszközökkel kell megoldani. Megállapították, számos területen dinamikusan fejlődnek a szovjet-kínai kapcsolatok és a két ország a baráti szomszédi viszony további fejlesztésére törekszik. A szovjet diplomácia vezetője megbeszéléseket folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellárral, külügyminiszterrel is. A tárgyszerű és konstruktív megbeszélések során Sevardnadze tájékoztatta Genschert a moszkvai csúcstalálkozó eredményeiről. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a moszkvai csúcs pozitív hatást gyakorol a legfelsőbb szintű szov- jet-nyugatnémet kapcsolatokra is. Tudatosítva, hogy a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet korlátozása mind a Szovjetuniót, mind az NSZK-t közvetlenül érinti, ezt a kérdést a miniszterek részletesen megvitatták. Leszögezték; a jelen időszakban a legsürgetőbb feladat, hogy a bécsi utótalálkozón megállapodás szülessen az erre vonatkozó jövőbeni tárgyalások mandátumáról. Szorgalmazták a vegyi fegyverek betiltásáról szóló szerződés mielőbbi kidolgozását és részletes véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, Helmut Kohl kancellár hivatalos szovjetunióbeli látogatásának előkészítésével összefüggésben. Az SZKP KB PB ülése A dolgozók helyeslik a párt irányvonalát (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága keddi ülésén megvitatta a 19. országos pártkonferencia előkészítésével és megrendezésével összefüggő kérdéseket. Rámutatott arra, hogy a pártszervezetekben és a dolgozókollektívákban aktív vita folyik az SZKP KB téziseiről, a kommunisták és a többi dolgozó helyesli a párt irányvonalát az átalakításra, támogatja a központi bizottságnak a tézisekben kifejtett platformiát. Számos javaslat hangzik el, melyek célja az SZKP szerepének növelése, a párt- és társadalmi élet további demokratizálása és a glasznoszty bővítése. A politikai bizottság feladatul adta a pártbizottságoknak és az SZKP KB osztályainak a különböző helyekről érkezett javaslatok összesítését. Ezeket a javaslatokat figyelembe kell venni a konferencia programjának és határozatainak kidolgozása során. A politikai bizottság teljes mértékben helyeselte Mihail Gorbacsov tevékenységét Ronald Reagan amerikai elnök hivatalos látogatása idején, s úgyszintén egyetértett a legfelsőbb szintű szovjetamerikai tárgyalások eredményeivel. Megállapította,hogy a moszkvai csúcstalálkozó a nemzetközi élet jelentős eseménye volt. Legfőbb eredménye a két állam közti politikai párbeszéd elmélyítése. A politikai bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a moszkvai tárgyalások bővítették a szovjet-amerikai kapcsolatok globális légköre javításának lehetőségeit és hozzájárultak a kedvező politikai légkör kialakításához a nemzetközi kapcsolatokban. Ulánbátorban a Jakeš-látogatásról (ČSTK) - A Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB megtárgyalta és teljes mértékben jóváhagyta Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Dzsambin Batmönh legfelsőbb mongol vezető tárgyalásainak eredményeit. Ezzel kapcsolatban határozatot fogadtak el, amely a két párt és ország sokoldalú együttműködésének további bővítése, valamint a szocialista országok együttműködésének szilárdítása szempontjából rendkívül jelentősnek minősíti a megbeszélések eredményeit. Megelégedéssel nyugtázza, hogy az együttműködés formáinak tökéletesítése, a hatékonyság növelése érdekében mindkét fél az erőfeszítések nagyobb mozgósítása mellett foglalt állást. Szovjet hetilap az eltűnt katonák felkutatásáról (ČSTK) - A Moszkovszkije No- vosztyi című szovjet hetilap az Afganisztánban eltűnt szovjet katonák problémájával foglalkozik. A lap leszögezi: a kérdés megoldását nem lehet halogatni. Ismeretes, a probléma Ronald Reagan moszkvai látogatása alkalmával is szóba került. Pakisztán moszkvai nagykövete arról biztosította a szovjet közvéleményt, hogy kormánya mindent megtesz, a 311 eltűnt katona felkutatásáért. Ezeket a katonákat egyébként Afganisztán területéről a fegyveres ellenzéki csoportok hurcolták Pakisztánba. A TASZSZ tudósítójának nyilatkozva a pakisztáni külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy hasonló együttműködésre a múltban is sor került. A pakisztáni fél a Vöröskereszt, valamint önkéntes társaságok és más szervezetek közvetítésével igyekszik felderíteni a szovjet állampolgárok hollétét. A VILÁG HALADÓ KÖZVÉLEMÉNYE TILTAKOZIK Két kommunista vezető pere Ankarában (ČSTK) - Ankarában tegnap megkezdődött Haydar Kütlunak, a Török Kommunista Párt KB főtitkárának, valamint Nihat Sarginnak, a Török Munkáspárt főtitkárának bírósági pere. Mint ismeretes, mindketten 1980 óta éltek külföldi száműzetésben. Tavaly novemberben, rögtön hazatérésük után azonban letartóztatták őket. A két baloldali pártvezetőt illegális tevékenységgel, valamint „Törökország nemzeti egysége elleni összeesküvéssel“ vádolják. Az ügyész mindkét esetben 66 év és hat hónap szabadságvesztést követel. A két párt képviselői a bírósági eljárással kapcsolatban Brüsszelben sajtótájékoztatót tartottak, melyen élesen tiltakoztak Kütlu és Sar- gin fogva tartása ellen. Nyilatkozatuk rámutat, hogy a török kormány a két vádlottat kizárólag azért akarja elítélni, mivel erőfeszítéseket tesznek egy bizonyos társadalmi rend megteremtésére. A Le Drapeau Rouge belga kommunista napilap szerint az eljárás Európa szerte nagy felháborodást keltett. Ezt bizonyítja az Európa Parlament határozata is, mely követeli a két politikus azonnali szabadon bocsátását. A büntető törvénykönyv 141. és 142. cikkelye értelmében Törökországban tilos a „kommunista tevékenység“. A Török Kommunista Párt megalakulása, tehát 1922 óta illegalitásban működik. A Török Munkáspártot, melyet a baloldali értelmiség és szakszervezeti aktivisták 1961-ben hoztak létre, 1980-ban tiltották be. A két párt tavaly októberi egyesülését követően jött létre az Egyesült Török Kommunista Párt. Csehszlovákia és a régiók Rokon törekvések H azánk kis országnak számít a világ államainak közösségében. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy a nemzetközi kérdésekben szerényen meghúzódunk, s passzívan figyeljük, mi is történik a világpolitikában. Ellenkezőleg! Egy ország hozzájárulását az egyetemes problémák megoldásához nem a méretei határozzák meg, különösen akkor nem, ha olyan exponált térségben fekszik, mint Európa, s annak is a közepe. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszakán kedden elhangzott felszólalásában utalt rá, hogy a szovjet-amerikai rakétaszerződés megkötését, ratifikálását Csehszlovákia is elősegítette, akárcsak annak megvalósítása során is segítségére van a két nagyhatalomnak. Azzal például, hogy beleegyezett az egyedülálló ellenőrző intézkedésekbe, amelyek - mint ismeretes - a szerződés megszületésének folyamatában igen kényes kérdésnek számítottak. Vagy azzal, hogy még a ratifikálás előtt kivonták Csehszlovákiából a megnövelt ható- távolságú szovjet harcászati-had- műveleti rakétákat. Ezzel fontos, ha nem a legfontosabb térségben - Európában - csökkent, csökkenni fog a két nagyhatalom katonai szembenállásának szintje. Régiónkra vonatkozóan azonban egész sor más kezdeményezést is tettünk, amelyek .kiegészítik a szovjet-amerikai párbeszéd napirendjén szereplő leszerelési törekvéseket, s azokat a javaslatokat is, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai közösen terjesztenek elő az átfogó biztonsági rendszer megteremtésére. Közismert az NDK-val együtt tett indítványunk a közép-európai atom-, illetve vegyifegyver-mentes övezet létrehozására, de az utóbbi időben arról a - Jakeš-javaslat néven ismertté vált - kezdeményezésünkről esik a legtöbb szó, miszerint a két katonai tömb, a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán - tehát ott, ahol a legsűrűbb a „fegyvererdő“, s ezért a konfrontáció veszélye is a legnagyobb - hozzuk létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. Mint azt Bohuslav Chňoupek már említett beszédében jelezte, Csehszlovákia a közeljövőben e javaslat konkrét részleteit tartalmazó dokumentumot terjeszt elő, amely egyebek között „fegyverektől megritkított“ zóna kialakítására fog vonatkozni. Természetes, hogy elsősorban az a térség foglalkoztat bennünket, amelyben élünk, s ahol - sajnos - katonai-politikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius problémák egész hegye tornyosul. Ezt a hegyet igyekszünk elhordani, szorgalmas, apró, de kitartó munkával, s együttműködésre ösztönözni partnereinket is. Ám ilyen „hegyek" a világon másutt is vannak, s az, hogy elfogyjanak, egyetemes érdek, tehát a mi érdekünk is. Ezért kísérjük figyelemmel, miként alakul a helyzet a regionális válsággócokban. A múlt heti moszkvai csúcsértekezleten is nagy figyelmet szenteltek e feszültséggócoknak, amelyek elmérgesedése negatívan hat a nagyhatalmak viszonyára is, és ellenkezőleg: rendezésük erősítheti közöttük a bizalmat, javíthatja a tárgyalások légkörét, s közvetve jobb esélyt adhat a nagyobb horderejű döntések megszületésének. De hogyan járulhat hozzá mindehhez Csehszlovákia? Legalábbis úgy, hogy a nemzetközi fórumokon, a kétoldalú tárgyalásokon támogatja a regionális problémák igazságos, békés rendezését, de úgy is, hogy fokozza együttműködését az egyes veszélyzónákban levő államokkal. Az utóbbi hetek szolgáltattak néhány példát arra, hogy a csehszlovák külpolitika látóköréből nem marad ki Latin-Amerika, a Közel-Kelet vagy éppenséggel Ázsia. Ide sorolhatjuk Ľubomír Štrougal brazíliai útját, az Alois Indra vezette csehszlovák parlamenti delegáció tunéziai és marokkói látogatását (az észak-afrikai arab királyságban most járt először ilyen magas szintű csehszlovák küldöttség), vagy például azt, hogy június elsejével felvettük a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel. Főleg azonban Miloš Jakeš ázsiai körútját kell megemlítenünk. Ha egyáltalán lehet rangsorolni, akkor Európa után Ázsia az a térség, ahol a válsággócok megoldása a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. Még a felsorolásuk sem könnyű, nemhogy rendezésük, hiszen szerteágazó, a történelemben, a gazdasági fejlettségben, különböző politikai, vallási, nemzetiségi érdekekben, vélt és valós sérelmekben gyökerező problémákról van szó. A Közel- és Közép-Kelettől kezdve Afganisztánon, az indiai szubkontinen- sen, Kambodzsán keresztül egészen a Távol-Keletig, a Csendesóceánig terjed a lista. Van, ahol a fegyvereké a főszerep, de van már példa is - ázsiai példa! - megoldásuk módjára: Afganisztán. Ezen az úton haladva számos ország megszabadulhatna az állandó feszültségtől. Pártunk főtitkára Kínát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és Mongóliát látogatta meg az elmúlt napokban, s a kétoldalú együttműködés ösztönzése mellett a nemzetközi, főleg az ázsiai problémák is a tárgyalási „menühöz“ tartoztak. És még az sem zavarta meg az „ebéd“ hangulatát például Peking- ben, hogy olyan „ételt“ is „felszolgáltak“, amelyet nem egyformán szeretünk. Igen, Kambodzsa ügyében eltérőek a nézeteink Kínával, de lényeges körülmény, hogy mindkét fél a kompromisszumok útját tartja járhatónak. Ugyanez érvényes a Koreai-félszigeten kialakult helyzetre, amely egyáltalán nem felel meg a világban jelenleg kibontakozó tendenciáknak. Az állandó feszültség enyhítésére tett phenjani javaslatokat természetesen támogatjuk, akárcsak a két országrész olyan politikai párbeszédét, amely békés úton vezetne el Korea egyesítéséhez. Ami Mongóliát illeti, figyelemre méltó az az ulánbátori kezdeményezés, hogy Ázsia és a csendes-óceáni térség államai közötti kapcsolatokban teremtsenek meg egy olyan mechanizmust, amely kizárná az erő alkalmazását. Ez is azt jelzi, hogy Ázsiában úgyszintén keresik az égető problémák megoldásának módjait, azt, hogy a térség államai- nagyságuktól és társadalmi rendszerüktől függetlenül - miként egyesíthetik erőfeszítéseiket a háborús veszély csökkentése, a kölcsönös bizalom és megértés erősítése, az egyenjogú együttműködés elmélyítése érdekében. 0*7 ámunkra is ismerősen O^. hangzanak ezek a törekvések. És éppen azért, mert a regionális problémák megoldása terén a miénkkel rokon erőfeszítésekről beszélhetünk, értékes minden- a pekingihez, a phenjanihoz vagy az ulánbátorihoz hasonló - találkozó. És nemcsak támogatjuk egymás javaslatait, hanem tanulunk is egymástól, a tapasztalatcsere mindenképp ötletekkel, tanulságokkal szolgál PAPUCSEK GERGELY ZSÁK A FOLTJÁT? (ČSTK) - Bouches-de-Rhone megyében a jobboldali Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és a Szövetség a Francia Demokráciáért (UDF) helyi vezetősége úgy döntött, a francia parlamenti választások második fordulójában együttműködik a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttal. Megfigyelők véleménye szerint ez a fejlemény bizonyos mértékig határkő a francia politikai életben. Azt erősíti meg, hogy még az UDF „liberálisai“ is hajlandók szövetkezni az újfasisztákkal, ha pozícióikat veszélyben érzik. A francia „hagyományos“ jobboldal ismét megmutatta, hogy nem képes átlépni saját árnyékát. Ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy ez a megyei szintű együttműködés saját híveinek táborában is ellenérzést válthat ki, ezért a jobboldali politikusok igyekeznek csökkenteni jelentőségét. Charles Pasqua, volt belügyminiszter azt hangoztatta, csak „helyi" megállapodásról van szó, mások pedig azt igyekeznek elhitetni, hogy az egész ügy „kivétel".
