Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-04 / 130. szám, szombat
Helyes elöntés volt Egy bútorgyár a komplex gazdasági kísérletben A 8. 'ötéves tervidőszak második évében a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat jó eredményeket ért el. Gyors ütemben fejlődött, és valamennyi lényeges mutató esetében jelentős növekedést könyveltünk el. Ezáltal jó feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy az idén januártól a bútorgyár beléphessen a komplex gazdasági kísérletbe. Ezzel összefüggésben meg kell jegyeznünk, hogy vállalatunk a megrendelő fizetésképtelensége miatt nem teljesítette a nem szocialista országokba .irányuló kivitel tervét. A külkereskedelmi vállalat azonban csak az év utolsó napjaiban jelezte, hogy az áruszállítás nem zavartalan. Ez a tény ismét arról győzött meg bennünket, hogy a termelők és külkereskedők a gyakorlatban nem egyenrangú partnerek, ezért a kivitel új, progresszív formáit kell keresnünk. A komplex gazdasági kísérlet komoly feladatokat ró a bútorgyárra. Már a kísérletre való felkészülés időszakában tudatosítottuk, hogy az elvárásoknak csak akkor tehetünk eleget, ha alaposan felmérjük lehetőségeinket és lehetőleg maradéktalanul kihasználjuk. Ebből a tényből kiindulva dolgoztuk ki az intenzifiká- ciós programot, s ugyancsak ebből a szempontból elemeztük a feltaláló és újítómozgalom, valamint a szocialista munkaverseny eddigi eredményeit és jövőbeni feladatait. Tervfeladataink teljesítése során természetesen nemcsak a feltaláló és újítómozgalomnak, valamint a munkaversenynek van jelentősége, hanem a szakszervezet és a pártalapszer- vezet aktív munkájának is. Tehát a tavalyi év a komplex gazdasági kísérletre való felkészülés jegyében telt el. Nagyon lényeges feladatot tűztünk ki: tevékenységünk minden területén önállóan, s teljes felelősséget vállalva kell keresnünk, és meg is kell találnunk azokat az akár nem hagyományos munkaformákat és -módszereket, amelyek hatásosabbak és hatékonyabbak a korábbiaknál. Amennyiben ezt a feladatot sikerrel teljesítjük, az önelszámolás, a gazdasági szabályozók, a normatív tervezés fogalma valódi tartalmat nyer vállalatunknál. Természetesen ezeknek a feladatoknak a teljesítésével egyidejűleg a minőség javításával is behatóan foglalkoztunk. Elemeztük a termékek minőségének alakulását az 1981-87-es években, s a helyzet javítása érdekében különböző intézkedéseket foganatosítottunk. Az eredmények nem maradtak el. Jelentősen csökkent a reklamációk száma; míg 1986-ban termékeinknek 8,4 százalékával szemben akadt kifogásolnivaló, az idén az első negyedévben ez az arány 5,9 százalékra csökkent. Az év végéig 4 százalékos részarányt szeretnénk elérni. Ez az eredmény azért is nagyon lényeges, mert azzal, hogy beléptünk a komplex gazdasági kísérletbe, feladataink is igényesebbek lettek. A kísérlet megvalósításából kifolyólag az az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy megteremtsük a termelés intenzifikálásának feltételeit. Korszerűsítenünk kell a vállalat elöregedett műszaki és technológiai berendezéseit, különös tekintettel a termékek minőségének javítására. Ezenfelül a gyár fejlesztését saját eszközökből kell finanszírozni. Miként tudjuk teljesíteni ezeket a feladatokat? Az eddigi tapasztalatok meglehetősen különbözők. Az első negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva 20 millió koronával nőtt az árutermelés, s a nyereségből is jóval többet könyvelhettünk el, mint tavaly. Jelentősen csökkent az anyag-, a fűtőanyag- és az energiafogyasztás. A számszerűsített eredmények tehát jók. Meglehetősen sok gondot okoz azonban, hogy a kísérlet feltételei nem egészen világosak számunkra. Annak idején, amikor bekapcsolódtunk a kísérletbe, a felsőbb szervek azt ígérték, a vállalat kollektíváját megfelelő mértékben érdekeltté teszik abban, hogy a saját fejlődéséért nagyobb felelősséget vállaljon és szilárduljon önállósága. Az eredményeink azt mutatják, hogy meg tudjuk állni helyünket. Számunkra azonban meglehetősen lehangoló, hogy a fejlesztésre és a dolgozók ösztönzésére fordítható pénzeszközöket - az említett ígéret ellenére - utólagos elvonások formájában az állami költségvetésbe kell befizetni. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a vállalati terv dolgozóink jutalmazására és anyagi ösztönzésére kevesebb pénzeszközt biztosít, mint 1987-ben. A vállalat vezetősége meglehetősen nehéz feladat előtt áll akkor, amikor azt kell megmagyarázni a dolgozókollekti- vának, hogy a becsületes, felelősségteljes munkával megteremtett pénzeszközöket azok között a szervezetek között kell elosztani, amelyek hasonló körülmények között nem tudták megállni a helyüket. Úgy tűnik, a külkereskedelmi vállalatok sem készültek fel eléggé azokra a változásokra, amelyeket a komplex gazdasági kísérlet hozott. A külkereskedelem nem szívesen köt a kísérletben résztvevő vállalatokkal beszerzésre vonatkozó, vagy közvetlenül gazdasági szerződést. Jóllehet, nagyon igyekeztünk, eddig mégsem sikerült egyetlenegy külkereskedelmi vállalattal sem kötni ilyen szerződést. Az elmúlt öt hónap nagyon rövid idő ahhoz, hogy vállalatunknál a komplex gazdasági kísérletet értékeljük. Az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a dolgozókollektíva döntése helyes volt, s idáig mindannyian becsületesen megálltuk helyünket. Dr. PETER STANOVSKÝ a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat igazgatótanácsosa A HÍRNÉV KÖTELEZ A szolgáltatások fejlesztése évek óta fontos politikai, társadalmi és gazdasági feladat, lényeges szerepet játszik a közhangulat alakításában, s ez nagy felelősséget ró a szolgáltatóipari vállalatokra. A probléma időszerűségét bizonyítja, hogy a szövetségi kormány is foglalkozott a szolgáltatások alacsony színvonalával, s márciusban Bratislavában aktívaértekezletet tartottak, ahol kiemelték, hogy az. átalakítás a szolgáltatások terén is lehetővé teszi a munka hatékonyságának növelését. A nőszövetség ugyancsak március közepén aktívaértekezleten értékelte ,,A társadalomnak - a családnak - önmagunknak" elnevezésű kétéves mozgalom eredményeit. Az értékelés folyamán bizony több bírálat, mint dicséret illette a szolgáltatásokat a felszólalók részéről. Mindezeket azért mondtam el, mivel az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Szolgáltatóipari Vállalatnál dolgozom mint fűtő. Az egészben az esett rosszul, hogy az említett felszólalásokban, illetve a közölt írásokban mégcsak nem is próbáltak olyan vállalatot említeni, amely igyekszik eleget tenni a kívánalmaknak, sőt olyan következtetést vontak le (idézet az Új Szó 84 számából): „A vállalatok az önelszámolás és önfinanszírozás elveinek érvényesítése érdekében a számukra legegyszerűbb utakat keresik, a nem rentábilis szolgáltatásokat felszámolják, csak azokat folytatják, melyek nyereséget hoznak". Hogy ez az állítás nem illik az érsekújvári vállalatra, azt bizonyítja, hogy a vállalat 178 helyen 39-féle szolgáltatást nyújt a lakosságnak, s bizony még jó akarattal sem lehet azt mondani, hogy minden szolgáltatás nyereséges. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vállalat a munka hatékonyságának növelésével nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az általa nyújtott szolgáltatás rentábilis legyen, vagy legalább ne legyen veszteséges. Sikerüket bizonyítja, hogy 1986-ban a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemeinek versenyében elnyerték a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és az SZKT vörös vándorzászlaját, valamint a CSSZSZK kormányának elismerő oklevelét. Az évi tervet másfél milliós korona nyereséggel zárták, míg az 1987-es esztendőt 3,5 millió nyereséggel. Az eredmények elérésében főleg az emberi, munkahelyi tényezők játszottak szerepet és természetesen a brigádmozgalom. A vállalatnál húsz kolÚj autóipari diagnosztikai berendezés gyártását készíti elő a tábori Jiskra vállalat. A JT-290-es típusú berendezés 16 művelet ellenőrzésére képes. A JT-181-D a dízelmotorok üzemanyag-ellátó rendszerét úgy ellenőrzi, hogy azt nem kell szétszerelni.’A felvételen Jan Petera mérnök (balról) és Jindhch Rozsypal mérnök a JT-290-es működését ellenőrzi. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Jektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért és három már meg- ’ ikapta a címet. Hogy munkatársaim szív- vel-lélekkel azon vannak, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtsanak, arra talán elég egy markáns példa: a vegytisztító és mosodai részleg dolgozói havonta mintegy 140 ezer darab ruhaneműt mosnak, illetve tisztítanak ki és egész évben csupán 12 reklamáció fordult elő. A vállalat vezetőinek dicséretére legyen mondva, hogy nem riadnak vissza a merészebb ötletek megvalósításától sem. Ilyen meggondolásból vezették be az ágyneműkölcsönzést, az otthon kimosott ágy- és fehérnemű vasalását, sót a szőnyegek otthoni tisztítását. Vannak nem mindennapos szolgáltatások is, mint a diabetikus süteményeket készítő és árusító cukrászda, a rétestészta gyártása és árusítása, színesfényképek és filmek készítése, a virágkötészeti bolt, s a video- szolgálat, mely kazettára rögzíti a házasságkötési és egyéb ünnepélyeket. Természetesen van olyan szolgáltatás is, mely bizony nem sokat hoz a konyhára, sőt veszteséges. Ilyenkor a vállalat vezetői az illetékes helyi nemzeti bizottsággal közösen keresik az okokat, és sokszor elég a személycsere ahhoz/hogy a szolgáltatás legalább önfenntartó legyen, de semmi esetre sem nyúlnak a felszámolásához. Egyszerre két alapvető követelménynek igyekeznek eleget tenni: egyrészt biztosítani a vállalat nyereségét, korszerű, gyors és panaszmentes szolgáltatást nyújtva, másrészt a fogyasztóhoz, illetve a lakossághoz közelebb vinni a szolgáltatást, hogy minél több időt takarítsanak meg számukra. Itt érdemes megjegyezni, hogy az új városi lakónegyedekben szolgáltatóházakat nyitnak, a meglévőket pedig korszerűsítik. Az elért eredmények önmagukért beszélnek, a vezetők helyes útra tértek akkor, amikor az alkalmazottakat érdekeltté tették a szolgáltatások magas szintű elvégzésében, ismertetve velük az előttük álló és megoldásra váró feladatokat. Nem hiszem, hogy a vállalat 752 dolgozójából valaki is akadna, aki ne lenne tisztában azzal, hogy a vezetőség milyen elvárásokkal van iránta, hiszen mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a jó hírnév kötelez. NAGY ANDRÁS, az Érsekújvári Járási Szolgáltatóipari Vállalat fűtője Évi 600 ezer korona takarítható meg, és nyolc munkás helyettesíthető a Ždá- nicei Csavargyár új eljárása révén, a hidegformázó szerszámok titánnitrid- del való bevonásával. Az így kezelt szerszámok élettartama háromszorosára, négyszeresére nő. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Jubileum előtt Előzetes a 60. Poznani Nemzetközi Vásárról A gyökerek 1921-be nyúlnak vissza. A lengyel kereskedők kezdeményezéseként ekkor nyitotta meg először kapuit a Poznani Nemzetközi Vásár. Az elmúlt több mint hatvan év alatt a rendezvény arculata alaposan megváltozott, egy valami azonban napjainkig változatlan maradt: a vásár, amely a kereskedelmi kapcsolatok felvételére és bővítésére mindig is jó lehetőséget adott, az ipar képviselői és a kereskedők nagy érdeklődése kíséri. Az ötödik poznani vásáron például Dánia, Franciaország, Irán, Olaszország, Japán, Magyarország, Németország, Ausztria, Svédország, Svájc, Törökország, az USA és Nagy-Britannia mellett Csehszlovákia is ott volt a kiállítók között. Az évek során egyre több ország vett részt a rendezvényen, így az nemzetközi méretekben is egyre jelentősebbé vált. Poznan Európa legismertebb vásárvárosai közé sorakozott fel. Mi jellemzi majd hazánk bemutatóját a poznani vásáron? A fejlődés fő irányaival összhangban kiállítóink az elektronikára, a robotizációra, a biotechnológiára, az új anyagokra és technológiákra helyezik a súlyt. A vásáron 21 külkereskedelmi vállalatunk vesz részt, közülük nyolc közszükségleti cikkeket kínál majd. Jelentős dátum a vásár történetében 1938. A két világháború közötti időszakban, ebben az esztendőben az immár 18. alkalommal megrendezett vásár a ,,leg“-ek vására lett. A korábbi évekhez viszonyítva ekkor jött el a rendezvényre a legtöbb kiállító, s egyben a legtöbb látogató. A kiállítási terület is ekkor volt a legnagyobb - 56 ezer négyzetméter. S itt a történet csaknem tíz évre megszakad. A következő, a huszadik poznani vásár a második világháború után 1949-ben nyitja meg kapuit. A kép szomorú és biztató is egyben: egy porba hullott ország gazdaságának újjáépítése és a nemzetközi gazdasági életbe való - egyelőre még lassú ütemű - visz- szatérése. Tehát az újjászervezés és -építés időszaka következik, megváltozik a vásár alapszabályzata és szervezése is, s a rendezvény 1955-től Lengyelország és a résztvevők fejlődésének, fejlesztésének szerves részévé válik. Az idei esztendő jelentős évforduló a Poznani Nemzetközi Vásár történetében. Június 12-én immár 60. alkalommal nyitja meg kapuit, s nyolc napon át fogadja a látogatókat. Eddig 42 ország 4200 kiállítója jelentette be részvételét. A poznani vásár ezúttal különösen a KGST-tagországok számára lesz nagyjelentőségű. Napjainkban, amikor a legtöbb tagország az intenzív fejlesztés útjára lépett, az együttműködés eddigi formái már nem a legmegfelelőbbek. Ez a vásár is jó alkalmat ad arra, hogy a tagországok új formákat keressenek és találjanak, s közösen oldják meg a tudományos-műszaki fejlesztés feladatait. Hazánk számára ugyancsak jubileumi lesz az idei vásár, hiszen kiállítóink 55. alkalommal utaznak Poznanba. A részvétel jelentőségét az a tény is növeli, hogy országaink kölcsönösen egymás második legnagyobb kereskedelmi partnerei. Ebben az évben az árucsere-forgalom értéke várhatóan túllépi a há- rommilliárd rubelt, vagyis 10 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. A kereskedelem szempontjából a legdinamikusabban fejlődő ágazat a gépipar, amely hazánk Lengyel- országba irányuló kivitelében megközelítőleg 75 százalékot, lengyel partnereink exportjában pedig 78 százalékot ért el. Már ez a rövid jellemzés is arra utal, hogy a két ország együttműködése széles körű, bár ebben a vonatkozásban mindkét fél részéről még vannak kihasználatlan tartalékok. Kiállítóink közül megemlíthetjük például a KOVO külkereskedelmi vállalaf&t,. amely többek között laboratóriumi műszereket, ipari automa- tizációs berendezéseket mutat be. A MARTIMEX elsősorban ipari robotokat állít ki, a STROJIMPORT pedig megmunkáló gépeket és különféle szerszámok bő választékát kínálja majd. A STROJEXPORT légtechnikai berendezéseket, különböző típusú vagonokat, építőipari és bányagépeket szállít Lengyel- országba. Kínálatát ebből a szempontból állította össze. A PRAGOIN- VEST kompresszorokat, dízelaggregátorokat, félvezetőket visz a vásárra. Ezek a termékek ugyancsak jelentős helyet foglalnak el Lengyel- országba irányuló kivitelünkben. Az INTERSIGMA különböző típusú szivattyúkat és sokféle szerelvényt kínál, a PETRIMEX pedig a műanyagok széles skáláját mutatja be. A CSEHSZLOVÁK KERÁMIA és a GLASSEXPORT ezúttal nem a világhírű cseh porcelánt és üveget kínálja, hanem laboratóriumi és műszaki üveget, építőipari kerámiát, valamint hőálló üveget ajánl az érdeklődők figyelmébe. Háztartási elektromos fogyasztók és új típusú gáztűzhelyek kínálják majd magukat a MERKURIA bemutatóján, s komoly érdeklődésre tarthatnak számot az OMNIA külkereskedelmi vállalat kiállításán a Tamat automata mosógépek, a Tesla Color és Oravan színes televíziók, a Tesla autórádiók. A PRAGOEXPORT ötletes játékai, sífelszerelései bizonyára szintén felhívják magukra a figyelmet. Az INTERCOOP túlnyomórészt az ipari szövetkezetek kínálatát, s benne divatos készruhák gazdag kollekcióját viszi a vásárra. E korántsem teljes felsorolásból nyilvánvaló, hogy az idén is gazdag lesz Csehszlovákia bemutatója a Poznani Nemzetközi Vásáron. Azt, hogy vállalataink számára milyen eredménnyel zárul ez a rendezvény, a kiállításra szára termékek skálája legfeljebb csak sejtetheti. Végülis nagyrészt szakembereinken múlik, hogy a vásáron szerzett tapasztalatokat és ötleteket miként hasznosítják majd saját szakterületükön. KOVÁCS EDIT
