Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-04 / 130. szám, szombat

A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián Minőség és hatékonyság a figyelem középpontjában Útmutató irányelvek három és félezer pártalapszervezet számára A járási konferenciák után további nagyjelentőségű dokumentumot kaptak munkájukhoz a pártszervek és -szervezetek. A kerületi pártkon­ferenciákon előterjesztett beszámo­lók szélesebb összefüggésekben elemezték az eredményeket, ame­lyeket a kerületben a CSKP XVII. kongresszusa és a CSKP KB azóta megtartott ülései határozatainak va­lóra váltásában értek el. Ugyanezt mondhatjuk a vitafel­szólalások tanulságairól és az elfo­gadott határozatokról is. Ezek is ke­rületi méretű tapasztalatokat össze­geznek, és a bennük foglalt felada­tok a kerület pártszervei, valamint három és félezer pártalapszervezete számára az elkövetkező évekre út­mutató munkaprogramként szol­gálnak. A pártmunka tartalma, stílusa és módszerei A párt a társadalmi-gazdasági átalakítás kezdeményezője, cselek­vő részese és vezetője. A feladat nagyságához és jelentőségéhez mérten kell átalakítani a pártmunka tartalmát, stílusát és módszereit a CSKP KB 7. és 9. ülésén elfoga­dott határozatok értelmében. A ke­rületi pártbizottság beszámolója e feladatkörrel részletesen foglalko­zott, és a pártalapszervezetek ilyen vonatkozásokban a határozatokban is bőven találnak konkrét feladato­kat. Legfontosabb, hogy valamennyi pártszerv és -szervezet következe­tesen felmérje munkájának haté­konyságát, mégpedig szerves egy­ségben a gazdasági eredmények­kel, amelyek fémjelzói e tevékeny­ségnek. Sokszor hangoztatott igény, hogy a pártmunka figyelmének közép­pontjában a dolgozókollektívák állja­nak. Mindenütt és mindig vegyék figyelembe a dolgozók nézeteit és javaslatait. Gondosan mérlegeljék a bírálatokat, és ügyeljenek a hatá­rozatok következetes teljesítésére. Az aktivitás fokozásában sokat segít a személyes felelősség elmélyítése. A feladatok legyenek konkrétak, tel­jesítésüket rendszeresen értékeljék. Nem újszerűek e követelmények, mégis szólni kellett róluk. Ezt több tény és adat is bizonyítja. Például az, hogy az évzáró taggyűlések ha­tározatait az alapszervezetek har­madában át kellett dolgozni, mert nem voltak eléggé konkrétak. Ahol ilyen hiányosságok vannak a párt­munkában, ott a gazdasági feladato­kat is nehezebben teljesítik. A két év alatt a kerület gazdasági szerveze­teinek harmada a 8. ötéves tervidő­szak feladatainak a teljesítésében adós maradt. A beszámoló nem maradt a té­nyek puszta megállapításánál, ha­nem a teendőket is megjelölte. A kommunisták hatvan százaléka közvetlenül a termelésben dolgozik. A példamutatásnak és a feladatok elsődleges vállalásának tehát óriási a jelentősége és ösztönző ereje. Az eddigieknél bátrabban és követke­zetesebben kell számon kérni a pártfeladatok teljesítését. Ha szük­séges, a pártbüntetéseket és a ká­dercseréket sem szabad halogatni. Ilyen összefüggésekben a pártmun­ka újszerűségét a számadás mód­szere, vagyis a rendszeres beszá­moltatás, a kádermunkában a több jelölt közül való választás lehetősé­ge és a pályázatok kiírása jelenti. Ideológiai és tömegpolitikai munka A beszámoló kiemelt helyen és terjedelemben elemezte az ideoló­giai és a tömegpolitikai munkát. A szocialista demokrácia elmélyíté­se különösen a gazdasági propa­ganda- és politikai agitációs tevé­kenységben igényel újszerű hozzá­állást. A figyelem középpontjában az intenzív gazdaságfejlesztés kérdé­sei álljanak, mivel a gazdaságpoliti­kai pártmunka eredményességének elsődleges mércéje a hatékonyság és a minőség. A hatást közvetlenül a dolgozó­kollektívákban kell kifejteni. A kez­deményezés keretében olyan dol­gokra összpontosítsák a figyelmet, amelyek a munka hatékonyságát növelik és a minőséget javítják. Ez sem alaptalan igény, mivel a szocia­lista munkabrigádok jelentős részé­nek vállalásai még mindig nem kap­csolódnak az SZKT felhívásához, és a kerület dolgozóinak mindössze 12 százaléka alkalmazza a brigádrend­szerű munkaszervezést és javadal­mazást. Amint ismeretes, az új oktatási évben már az átalakított oktatási rendszer elver érvényesülnek. Na­gyobb hangsúlyt kap az időszerűség és az elmélet közvetlen kapcsolata a gyakorlattal. Az alapszervezetek az eddigieknél ugyancsak nagyobb önállóságot kapnak az oktatás tar­talmi és a helyi feltételeknek leg­megfelelőbb szervezési formák ki­alakításában, és megnövekszik fele­lősségük a fiatal kommunisták okta­tásában és nevelésében. A kerület­ben tevékenykedő és jól felkészült húszezer pártoktató és propagan­dista irányításával az újszerű elvárá­sok teljesítésére idejében fel kell készülni. Gazdaságpolitikai tevékenység Adatok és százalékarányok bizo­nyítják, hogy a kerület ipari és mező­gazdasági üzemeinek, valamint szolgáltató vállalatainak jelentős há­nyada a tervidőszak feladatainak a teljesítésében 1986-ban és 1987- ben is kisebb-nagyobb mértékben adós maradt. Az ipari üzemek a mó­dosított termelési értéket 97,8 szá­zalékra teljesítették. Hiányosságok voltak az árutermelésben és a nye­reség képzésében is. A tervezettnél kisebb a termékfelújítás aránya, a munkatermelékenység és a leg­újabb tudományos-műszaki ismere­tek alkalmazásának mértéke sem kielégítő. Lényegében ugyanez mondható el a mezőgazdasági termelésről. A 7. ötéves tervidőszakhoz képest a bruttó mezőgazdasági termelés csak két százalékkal nőtt, és több részeredmény jelentős mértékben marad el a tervezettől. A fő figyel­met a gabonatermesztésre és a tö­megtakarmányok termesztésére kell fordítani. A kerület több járásában gondot okoz a cukorrépa alacsony hozama. Nyugtalanító a szarvashar- ha-állomány csökkenése, és a tej­hozamok sem kielégítőek. Nem ke­rülheti el a figyelmet, hogy az előző tervidőszakhoz viszonyítva az elmúlt két évben csökkent a termelés haté­konysága, a tiszta nyereség pedig 12 százalékkal lett kisebb. Ahogy a beszámoló is leszögez­te, mindebben objektív, de jelentős mértékben szubjektív okok is közre játszottak. A szervezetekben tevé­kenykedő kommunisták feladata ez utóbbi okok megállapítása és meg­szüntetése. Nem a gazdasági veze­tők felelősségének és munkájának átvállalásával, hanem a politikai irá­nyítás hatékonyan alkalmazott for­máival és módszereivel. Ez utóbbi gondolat lényegének megértéséhez a hosszas elméleti részletezés helyett többet monda­nak a kerületi pártkonferencia gaz­dag vitájából kiragadott gondolatok. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elekt- rosvitben az utóbbi két évben több gazdasági mutatóban jelentős javu­lást értek el. A pártcsoportok tagjai­nak és a gazdasági vezetőknek a termeléssel kapcsolatosan konkrét feladatokat adnak. Ezek teljesítésé­ről a pártcsoport ülésén és a párt- gyűlésen számolnak be. így pontos képet kapnak az egyének felké­szültségéről és képességeiről munkafeladataik ellátására. Ezek a tapasztalatok meghatározóak a kádermunkában. A járási pártbi­zottság ügyel arra, hogy a gazdasá­gi eredmények kapcsán a járás va­lamennyi alapszervezetében az em­berek, elsősorban a kommunisták egyéni érdemeit is értékeljék. A párt­taggyűlést többek között ez külön­bözteti meg a termelési értekez­lettől. Hasonló a felmérések jellege a Lévai (Levice) járásban is. A párt- ellenőrzés mindig a termelés leg­problematikusabb részét veszi na­gyítólencse alá, és az eredmények­kel összhangban az emberek-kom- munisták szerepét is értékelik. Ha a meghatározott időn belül nem áll be javulás, kádercseréket alkalmaz­nak. Mindezen túlmenően a Komá­romi (Komárno) járásban a szubjek­tív jellegű hiányosságok megszünte­tésében a jó példát mutató kollektí­vák és egyének sikereinek népsze­rűsítésére és erkölcsi elismerésére is gondolnak. A Tatra Bánovce nad Bebravou üzemében is az ember és annak munkája áll a tömegpolitikai munka középpontjában. A pártszervezet még az üzem új igazgatójának meg­választását is a kezdeményezés fo­kozására használta ki. Az igazgatói posztra jelölt egyének a dolgozók- kal-választóikkal folytatott beszélge­téseiken elsősorban arról vitatkoz­nak, hogy milyen lehetőségeit látják a termelés fejlesztésének és az eredmények javításának. Hasonló céllal akarják kihasználni az önigaz­gatás szerveinek a megválasztását. E felszólalások és a kerületi ta­nácskozás közös tanulsága, hogy a gazdaságpolitikai pártmunkában a politikai irányítás eszközeivel és közvetlenül az emberre kell hatni. EGRI FERENC Régészek vették birtokukba a strékovi várromot. A mukálatok jelenleg az egykori lovagteremben folynak. Az ásatások célja az 500 éves, számtalanszor átalakított vár egyes átépítési szaka­szainak nyomonkövetése. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) A prágai felhívás új elemei Három év telt el azóta, hogy 1985. áprilisában a CSKP prágai bizottsága által szervezett politikai- gazdasági aktíván megszületett a tudomány és technika vívmányai­nak gyorsabb gyakorlati alkalmazá­sát, a hatékony energia- és anyag­takarékosságot, a munkafolyamatok korszerűsítését célzó prágai felhívás néven közismertté vált kezdemé­nyezés. A prágai vállalatok és üze­mek felhívása hamarosan túljutott a főváros határain, s a következő években jelentős mértékben hozzá­járult a munkahelyek korszerűsíté­séhez, az erőforrások és tartalékok hatékonyabb kiaknázásához, s nem utolsósorban az adminisztratív ap­parátus létszámának csökkentésé­hez. A mozgalom elősegítette válla­latainknál a tudomány és a műszaki fejlesztés vívmányainak gyorsabb ütemű alkalmazását. Ugyanakkor a felhívás tapasztalatai azt is igazol­ták, hogy az emberek kezdeménye­zőkészségének kibontakoztatása nem tűri a formalizmust. A hangsúlyt a felajánlások számának gépies emelése helyett az emberekkel való munkára, a kitűzött célok elérésére kell helyezni. A prágai felhívással kapcsolatos új szempontokról nyilatkozott a na­pokban Bretislav Benda, a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Tár­saság elnöke. Rámutatott, hogy idő­szerű a felajánlások értékelési mód­szereinek megváltoztatása, főként a sok papírmunkát kell kiiktatni. Ké­nyelmesebb az eredményekről szó­ló jelentéseket olvasni, mint az em­berek közé menni, akik esetleg a hiányosságok miatt panaszkodná­nak. A felajánlások számának han­goztatása helyett az lenne helyén­való, ha a felhívás eredményeit a valós teljesítményekkel, a nyere­séggel mérnénk. A társaság elnöke szerint a felhí­vás fő célkitűzése változatlanul idő­szerű. A CSKP KB 5. ülésének hatá­rozata szerint 1990-ig kétezer auto­matizált mérnöki munkahelyet kell létesíteni. Csak Prágában eddig már hatvan ilyen munkahely van, s az idén legalább további százat hoznak létre. Ugyancsak időszerű feladat az irodai munka automatizálása. Mű­szaki értelmiségünk sokat segíthet az importált közszükségleti cikkek szakszerű kiválasztásában is. Ezen a téren beváltak a kereskedelmi­műszaki csoportok, amelyek a meg­vételre ajánlott műszaki termékek megvásárlásáról együttesen dön­tenek. A konkrét célok mellett a fő kér­dés továbbra is a gazdasági mecha­nizmus átalakításához szükséges új munkamódszerek bevezetése, ami a prágai felhívást magukévá tevő vállalatoknál újabb lehetőségeket je­lent a korszerű gazdasági szemlélet érvényesítése terén. (sm) LEVELEK KÖZT TALLÓZVA Tudósítások, vélemények, beszámolók, észre­vételek. Egy hónap alatt több száz érkezik szer­kesztőségünkbe. Zömüket feldolgoztuk, és la­punkban közöltük, a panaszos hangvételűeket kivizsgáltuk, vagy felülvizsgálás céljából továb­bítottuk az illetékeseknek, de szép számmal kaptunk olyan leveleket is, amelyeket adatforrás­ként, riporttémaként szeretnénk munkánkban fel­használni. Az alábbiakban olyan levelekből válo­gattunk, melyeket nem tudtunk felhasználni a lapban, viszont jellegüknél, mondanivalójuknál fogva nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Szép beszámolót küldött a negyedi (Neded) nyugdíjasok életéről Kéri János. írásával csak az volt a baj, hogy olvasónk - nyilván sietségében - a második oldalt tette csak borítékba, másolat­tal. S bár néhány héttel később megérkezett az első oldal is, a cikket már nem közölhettük, mert addigra elvesztette időszerűségét. Levelezőink gyakran mellékelnek tudósítá­saikhoz fényképet is. Melyeket - ha jók - szíve­sen használunk fel. Feltéve, ha a kép nem színes. A színes felvételeket ugyanis nyomda- technikai okok miatt nem tudjuk közölni. Ezért jelent meg például Vitéz Lászlóné tudósítása kép nélkül, de nyomdatechnikai okokra hivatkozva nem fogadjuk el az apróhirdetésbe szánt színes portréképeket sem. Bár ma még korai a terménybetakarításról beszélni, egy kosúti (Košúty) olvasónk azon mél­tatlankodik, hogy ma az emberek pazarolnak, s nem becsülik meg kellőképpen a termést, amely a földeken megterem. Olvasónk nemegy­szer tapasztalta, hogy a még böngészésre alkal­mas paprikát, paradicsomot, vöröshagymát, sár­garépát vagy petrezselymet a mezőgazdászok leszántották. Ahelyett, hogy a betakarításban kihasználnák a nem mezőgazdaságban dolgozók segítségét, akik kapva kapnak az ilyen alkalmi munkán. Vagy netán ilyen gazdagok lennénk? Jakab Ildikó komáromi (Komárno) olvasónk vásárlási bosszúságairól számolt be. Levelében azt az esetet írta le, amikor tíz, frissnek vélt tojásból kilencet el kellett dobnia. A tizedikből készült reggelire már nem volt gusztusa. Egy magát megnevezni nem akaró érsekújvári (Nové Zámky) olvasónk kissé megkésve reagál egy, még tavaly nyáron megjelent tudósításra. Véleménye szerint a cikk írója helytelenül nevezi új terméknek a sóskiflit, melyet már nagyapáink, dédapáink idejében is ismertek és kedveltek. ,,Egy elkeseredett anya Somorjáról (Šamo- rín)“ azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünk­höz, hogy közöljük levelét, amelyben egy szakor­vost bírál. A panaszt komolynak ítéltük meg, így a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jnb népi ellenőreit kértük fel kivizsgálására. A válaszlevél­ből viszont az derült ki, hogy a panasz alaptalan, s a váróteremben található panaszkönyben is csak dicséret olvasható az orvos és a nővér munkájával kapcsolatban. Még a múlt hónapban kaptuk azt a tanácskérő levelet, melyben a vajáni (Vojany) kertbarátok kérdezik: Miért nem lehet használni a közutakon a hazai, magyar, német vagy japán gyártmányú mezőgazdasági kistraktorokat, melyekhez az Ag- rozet révén lehet hozzájutni? Mivel nevet, címet nem tüntettek fel levelükben, így csak most, a levélszemlében nyílt alkalmunk a válaszadásra. A komáromi közlekedésrendészeti dolgozóktól megtudtuk: az alacsony haladási sebességű kis­traktorokat csak azokon az útszakaszokon vehe­tik a tulajdonosok igénybe, melyekre az illetékes szervek, tehát a közlekedésrendészek a kérvé­nyezőnek engedélyezik. Fuvarozható tehát a zöldség vagy a gyümölcs a piacra és a felvá­sárlóhoz, de csak az engedélyben feltüntetett útvonalon. „Egy aggódó nagymama“ jeligés levélben azt kérdezi olvasónk, hogy mit tegyen, hová, kihez forduljon, unokája nagyon sovány és nem akar enni. Megértjük olvasónk aggodalmát, de orvosi tanácsot nem adhatunk. Ezért, forduljanak or­voshoz. Nem telik el úgy a hét, hogy olvasóink levél­ben, vagy telefonon ne kérdeznék: miért nem lehet Új Szót kapni? Legutóbb Klein Elemér kassai (Košice) olvasónk bosszankodott azon, a hírlapárusok mindössze két-három darabot kapnak. E témával kapcsolatban hadd hívjam fel már itt az olvasók figyelmét arra a beszélgetésre, amely keretén belül a lapkiadó vállalat igazgatója fog válaszolni az Új Szó hasábjain az ilyen jellegű kérdésekre. Érkeznek szerkesztőségünkbe olyan levelek is, melyben az olvasók bírálják munkánkat, hi­bákra, pontatlanságokra hívják fel figyelmünket. A jogos kritikát szívesen vesszük, hisz munkán­kat segíti. Ilyen volt például a Galántai (Galanta) Járási Mezőgazdasági Igazatóság igazgatójának levele is, amelyben a Jól haladnak a tavaszi munkák című, május 10-én megjelent kis írásra reagál. ,,A cikk írója szerint rosszul haladunk a tavaszi munkákkal, ha a kukoricát a tervezett terület egyharmadán vetettük csak el. Viszont valójában már több mint egy hete végeztünk a vetéssel. A cikkben ezen kívül több pontatlan­ság is található. Levelezőiknek, tudósítóiknak szívesen adunk alapanyagot írásaikhoz, viszont elvárjuk, hogy az általunk közöltek hibátlanul jelenjenek meg az újságban“ - írja az igazgató május 13-án kelt levelében. Tanúlságosnak tart­juk Tomáskin Ágota ipolykéri (Kiarov) olvasónk észrevételeit is, aki néhány helységnév helytelen használatára és nyomdahibára hívja fel figyel­münket. A Napirenden a településfejlesztés című írásban (május 11-én jelent meg) olvasónk sze­rint kissé sértő a nagykürtösiekre (Veľký Krtíš) nézve, hogy Kékkőt (Modrý Kameň) járási szék­hely részeként említjük. -gyor 1988.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents