Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-03 / 129. szám, péntek
Szovjet-amerikai közős nyilatkozat (Folytatás a 3. oldalról) Mindkét vezető megerősítette: támogatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, s megegyeztek abban, hogy erőfeszítéseket tesznek annak további megerősítésére. Ismét nagyra értékelték az atomsorompó-egyez- mény kérdéseiről tartott rendszeres konzultációikat, s egyetértettek abban, hogy szükség van folytatásukra. A főtitkár és az elnök elégedetten szólt a nukleáris veszélyt csökkentő központok közötti újabb tájékoztatási csatorna megnyitásáról, amelyet az 1987. szeptember 15-i szovjet-amerikai megállapodásnak megfelelően hoztak létre Moszkvában, illetve Washingtonban. Egyetértettek abban, hogy ezeknek a központoknak fontos szerepük lehet a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadófegyvereinek csökkentéséről kötendő megállapodás keretében is. A vezetők áttekintették a vegyi fegyverek hatékony ellenőrzéséről és teljes betiltásáról kötendő átfogó konzultációk, és a vegyi fegyverek birtoklására alkalmas összes országot magában foglaló megállapodás előkészítésére hivatott, sokoldalú és kétoldalú szovjetamerikai konzultációk állását. Aggodalmuknak adtak hangot a vegyi fegyverek terjedésének és alkalmazásának mindinkább növekvő problémája miatt. A vezetők, ezt halaszthatatlan kérdésnek minősítve, megerősítették ama erőfeszítések fontosságát, amelyek a vegyi fegyverek betiltásának példa nélküli feladatára, és egy hatékony egyezmény megkötésére irányulnak. A tárgyalásokon eddig elért haladást, és azokat a bonyolult problémákat kidomborítva, amelyek a vegyi fegyverek globális betiltására, illetve a kettős rendeltetésű vegyi anyagok vegyi fegyverként történő felhasználásának tilalmára vonatkozó hatékony ellenőrzéssel függenek össze, a vezetők hangsúlyozták a hatékony ellenőrzés kérdésének megoldását biztosító konkrét intézkedések jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy az egyezményben részt vevők biztonsága ne károsodjék. Ezzel kapcsolatban utasításokat adtak az adott küldöttségeknek. Mindkét fél egyetértett abban, hogy rendkívüli jelentőségű dolog az összes ország nagy nyitottsága mint a bizalomerősítés és a hatékony megállapodások szilárd megalapozásához vezető egyik út. A vezetők hangsúlyozták a sokoldalú alapon megvalósítandó egyeztetés fontosságát is, azzal a céllal, hogy biztosítsák a vegyi fegyverrel rendelkező és ennek előállítására képes minden állam részvételét az egyezményben. Mindkét fél határozottan elítélte a vegyi fegyverek veszélyes elterjedését, és azoknak az 1925-ös genfi egyezményt sértő, jogtalan bevetését. Kiemelték e probléma mind technikai, mind pedig politikai rendezésének jelentőségét, és megerősítették, hogy pártolják a feltételezett jogsértések nemzetközi kivizsgálását. A két ország vezetői elismeréssel szóltak azokról a kezdeti erőfeszítésekről, amelyek a vegyi fegyverek gyártásában felhasznált vegyszerek exportjának ellenőrzésére irányulnak, s felszólították az ilyen fegyverek gyártására képes összes államot: vezessenek be szigorú exportellenőrzést azzal a céllal, hogy meggátolják a vegyi fegyverek elterjedését. A két ország vezetői hangsúlyozták, hogy lehetséges az európai stabilitás és biztonság általános erősítése. Ezzel összefüggésben üdvözölték a fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetről folytatandó új tárgyalások mandátumának kidolgozásában az adott időpontig elért haladást, s reményüket fejezték ki, hogy az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bécsi utótalálkozó mielőbb és kiegyensúlyozott eredménynyel zárul le. A főtitkár és az elnök kiemelték azt is, hogy az európai bizalomerősítő és biztonsági kérdésekkel, valamint leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezlet okmányában megfogalmazott intézkedések hiánytalan megvalósítása jelentős mértékben növelheti a nyíltságot és megszilárdíthatja a kölcsönös bizalmat. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folytatott tárgyalások helyzetét is. A két államférfi hangsúlyozta, hogy híve az európai biztonsági és együttmúködési értekezlet keretében kibontakozó folyamat továbbfejlesztésének. A Szovjetunió és az Egyesült Államok folytatni fogja együttműködését a többi 33 részt vevő országgal annak érdekében, hogy sikeresen végződjék a bécsi utótalálkozó, jelentős eredményeket hozzon a helsinki záróokmányban és a madridi záró- dokumentumban megfogalmazott minden fő irányban. A két vezető megállapodott abban, hogy szakértői szinten kétoldalú konzultációkon vitatja meg a ballisztikusrakéta-technológia elterjedésének problémáit. Hangsúlyozták az ENSZ-közgyúlés most folyó 3. rendkívüli leszerelési ülésszakának jelentőségét. II. A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta az emberjogi és humanitárius kérdéseket. A két vezető áttekintette a bővülő és mind konkrétabbá váló szovjet-amerikai párbeszédet ezen a téren, és egyetértett abban, hogy ezt a párbeszédet minden szinten folytatni kell a kibontakozó valós haladás érdekében. Kiemelték, hogy ennek a párbeszédnek ki kell terjednie a személyiség jogainak, szabadságának és méltóságának teljes szavatolására, az emberek közötti kapcsolatok és érintkezés fejlesztésére, a szellemi, kulturális, történelmi és más értékek aktív cseréjére, a két ország közötti nagyobb kölcsönös megértésre és tiszteletre. Ebből a célból Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta annak lehetősegét, hogy fórumot hoz létre, amelynek keretében rendszeresen találkoznak mindkét társadalom különböző rétegeinek képviselői. A két politikus elégedetten nyugtázta a már megtett lépéseket, amelyek a két ország törvényhozó szervei közötti információcsere megszervezését és az érintkezés kialakítását, valamint a jogászok, orvosok, és más- az emberi jogok szavatolásában érintett- szakmák képviselőinek, továbbá a társadalmi szervezetek képviselőinek eszmecseréjét célozták. III. A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta a regionális kérdések széles körét, egyebek között a Közel-Kelet, az iraki-iráni háború, Afrika déli része, Afrika szarva, Közép-Amerika, Kambodzsa, a Koreai-félsziget kérdéseit és más problémákat. Elégedettségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy 1988 áprilisában Genfben megállapodást írtak alá az afgán rendezésről. Habár a Genfben tartott megbeszélések következményeként komoly nézetkülönbségek merültek fel mind a regionális feszültség okainak, mind pedig a feloldás eszközeinek értékelésében, a két vezető egyetértett abban, hogy ezek az eltérések nem akadályozhatják a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti építő együttműködést. A két ország vezetői újólag megerősítették azt a szándékukat, hogy minden szinten folytatják a szovjet-amerikai megbeszéléseket, amelyek célja segítséget nyújtani a regionális konfliktusok résztvevőinek a függetlenségüket, szabadságukat és biztonságukat szilárdító békés megoldások felkutatásához. Hangsúlyozták: fontos megszilárdítani az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi intézményeknek a regionális konfliktusok rendezéséhez való hozzájárulási képességét. IV. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke áttekintette az 1987 decemberi washingtoni találkozója óta elért haladást a kétoldalú kapcsolatok, cserék és együttműködés bővítésének területén. Megállapították, hogy a két ország kölcsönösen előnyös cseréi mind nagyobb szerepet játszanak, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a megértés javításának, valamint a szovjet-amerikai viszony stabilitásának biztosításában. Kifejezték szándékukat, hogy intenzívebbé kívánják tenni ezeket a kapcsolatokat. Kölcsönösen elégedettséggel szóltak arról, hogy a genfi, a reykjavíki és washingtoni csúcstalálkozón felmerült kérdések többségében konkrét megállapodásokat sikerült elérni. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan üdvözölte ama kétoldalú kapcsolatlétesítéseket, amelyek újabb lehetőségeket teremtenek a gyümölcsöző együttműködésre a következő területeken: közlekedéstudomány és -technológia, a tengeri kutatás és mentés, a Csendes-óceán északi részén a Behring-tengeren az egységes rádiónavigációs rendszer létrehozása, valamint a hadászati együttműködés. A szovjet és az amerikai vezető üdvözölte azt, hogy a közelmúltban emlékeztetőt írtak alá a polgári célú nukleáris reaktorok biztonsága terén megvalósítandó együttműködésről. Ez az együttműködés az atomenergia békés célú felhasználását szolgáló kétoldalú egyezmény keretei között valósul meg. A szerződés hatályának meghosszabbításáról diplomáciai jegyzékváltás is történt. Elégedettségüknek adtak hangot amiatt, hogy a lakás- és egyéb építkezések terén megvalósuló együttműködésről rendelkező szerződés értelmében memrég jegyzőkönyvet írtak alá, amely a zord éghajlatú és kedvezőtlen geológiai adottságú térségekben folyó építkezések területén megvalósítandó együttműködést írja elő. A felek áttekintették azokat a tárgyalásokat, amelyeken a tengerhajózással, az Észa- ki-Jeges-tenger és a Csendes-óceán térségeiben húzódó tengeri határok kijelölésével, a Csukcs- és a Behring-tengerekre telepített tudományos kutató központokkal, a Behring- és a Csukcs-tenger szennyeződése elleni küzdelem kérdéseivel foglalkoznak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői üdvözölték azt, hogy kétoldalú párbeszéd kezdődött a kábítószerek törvényellenes nemzetközi forgalma elleni harc kérdéseiről. Elégedettségüket fejezték ki a világóceán felhasználásának jogi vonzataival, a légi és tengeri közlekedés biztonságának szavatolásával, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó jogi kérdésekkel foglalkozó konzultációk kapcsán. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy az általános egyezmény keretein belül bővülnek a kétoldalú kapcsolatok, a cserék és az együttműködés a tudomány, az oktatás, a kultúra és a sport területén. Üdvözölték az 1989-1991-es évekre érvényes együttműködési és csereprogram aláírását és kijelentették, hogy a jövőben is folytatják, tovább bővítik az ilyen cseréket. A mostani program érvényességének idején a felek figyelembe véve a kölcsönös érdekeltséget és a pénzügyi-műszaki feltételeket, tovább tárgyalnak az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban létesítendő kulturális-tájékoztató központok megnyitásáról, azzal a céllal, hogy erről a két kormány nevében egyezményt írhassanak alá. Elégedettségüket fejezték ki amiatt, hogy a párbeszédük kezdete óta eltelt időben észrevehetően erősödtek a kapcsolatok az emberek között, a társadalmi jellegű cserék a kétoldalú kapcsolatok egyik legdinamikusabban fejlődő jelenségévé váltak. Megerősítették eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább bővítik ezeket a cseréket az egymás megértésének erősítését szolgáló eszközként, s üdvözölték az ifjúsági csere bővítésére vonatkozó terveket. Ezzel összefüggésben kifejezték készségüket arra, hogy a gyakorlat szempontjából tekintik át a középiskolai tanulók cseréjének fejlesztésére vonatkozó gondolatot. Az alkotó értelmiség képviselői részvételének újabb lehetőségére példaként említették azokat a közös szovjet-amerikai kezdeményezéseket, amelyek az utóbbi időben a színházi élet területén jelentkeznek. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapította, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti sportkapcsolatok aktívan fejlődnek, egyebek között a két ország nemzeti olimpiai bizottságai között. Ezzel kapcsolatban támogatásukról biztosították a nemzetközi olimpiai mozgalmat, amely lehetőségeket nyújtva a sportversenyekre, elősegíti a népek közötti együttműködést és megértést. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy a környezetvédelemmel, orvostudománnyal és az egészségvédelemmel, a mesterséges szív kifejlesztésére irányuló tudományos kutatásokkal, a mezőgazdasággal, a világóceán kutatásával foglalkozó kétoldalú egyezmények keretein belül eredményesen fejlődik a két ország együttműködése. Kifejezték azon törekvésüket, hogy ezeken a területeken tovább folytatják a kölcsönösen előnyös együttműködést. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elégedetten szólt arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és az Euratom szakértői hozzáfogtak egy nemzetközi kísérleti atomreaktor koncepcionális tervének kidolgozásához. Aláhúzták annak a lépésnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, hogy a termonukleáris szintézis energiájára alapozva olcsó, környezetkímélő és lényegében kimeríthetetlen energiaforrást hozzanak létre az emberiség javára. A főtitkár és az elnök üdvözölte azt a megállapodást, amelyet a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország képviselői értek el az emberiességi célokat szolgáló COSPAS-SARSAT világméretű műholdas kutató- és mentőrendszer jövőbeni kiépítéséről. A szovjet és az amerikai vezető megerősítette, hogy fokozzák az Egészségügyi Világ- szervezetnek (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) nyújtott támogatásukat a gyermekhalálozások csökkentése céljából, a leghatékonyabb módszereket felhasználva a gyermekek megmentése érdekében. Felszólították a többi országot és az egész nemzetközi közösséget, hogy fokozzák erőfeszítéseiket e célok eléréséért. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői hangoztatták, hogy elégedettek az éghajlati viszonyok világméretű változásának és a környezetvédelemnek területein a washingtoni találkozó óta kibontakozott együttműködéssel. Ez egyebek között kiterjed olyan kölcsönös érdekű kérdésekre, mint amilyen az ökológiai biztonság megóvása, az atmoszféra ózonrétegének védelme, a világméretű felmelegedés lehetséges folyamata. Hangsúlyozták azt is, hogy célszerű aktivizálni a két ország űreszközeiben rejlő különleges lehetőségek kihasználását, ezekkel megoldani a környezet és a szárazföld, a világóceán és a földi légkör ökológiai állapotának átfogó megfigyelését. Rámutattak, hogy a jövőben is szükség van a két- és többoldalú együttműködés fejlesztésének folytatására ezen a fontos területen. Elismerve a két ország változatlan űrkutatási elkötelezettségét és számot vetve az 1987-es űrkutatási és a világűr békés célú felhasználásáról 1987-ben kötött együttműködési szerződés megvalósításának eredményeivel, mindkét vezető úgy döntött, hogy új kezdeményezéseket terjeszt elő a világűr békés meghódításának területén megvalósuló együttműködés bővítése céljából Egyebek között kölcsönösen lehetővé teszik, hogy tudományos felszerelést helyezzenek el egymás űrberendezésein és kicseréljék azoknak a független nemzeti kutatásoknak az eredményeit, amelyeket a két ország a naprendszer tanulmányozására hivatott pilóta nélküli űrrepülések terén folytat. Ezt azzal a céllal teszik, hogy feltárják a későbbi szovjet-amerikai együttműködés távlatait az ilyen repülések megvalósításában. Megállapodtak az űrkutatási adatok cseréjének bővítésében is, valamint tudósok cseréjének növelésében, azzal a céllal, hogy fokozzák a két ország űrkutatási expedícióinak tudományos hasznosítását. A lehetséges kétoldalú és nemzetközi együttműködés területeként jelölték meg tudományos expedíciók Holdra és Marsra való küldését. Figyelembe véve az Északi-sarkvidék különleges ökológiai, demográfiai és más sajátosságait, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette, hogy támogatja az északisarki kétoldalú és regionális kapcsolatok, illetve együttműködés szélesítését. Utaltak arra, hogy egy sor kétoldalú megállapodás keretében aktivizálják a tudományos és környezet- védelmi együttműködést, továbbá aktivizálják a térségben érdekelt államoknak az Északisarki Nemzetközi Bizottság keretein belül megvalósuló együttműködését. Támogatásukról biztosították a Szovjet-Észak és Alaszka őslakosai közötti kapcsolatok szélesítését. Kiemelték a többoldalú Antarktisz-szerzó- dés pozitív szerepét és hangsúlyozták a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok között itt megvalósuló tudományos-környezetvédelmi együttműködés jelentőségét. Ismételten megerősítették, hogy határozottan támogatják a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítését, s ezzel összefüggésben kiemelték az elmúlt időszakban ezen a téren történtek jelentőségét. Újólag azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy a kereskedelmi szempontból életképes vegyesvállalatok - amelyek megfelelnek mindkét ország törvényeinek és előírásainak - meghatározott szerepet játszhatnak a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésében. Jóváhagyták a szovjetamerikai kereskedelmi vegyesbizottság ez év áprilisában tartott ülésszakának eredményeit, s megelégedésüket fejezték ki, hogy a bizottság keretében ágazati munkacsoportokat szerveztek a kölcsönösen előnyös kereskedelemfejlesztés kedvezőbb feltételeinek megteremtésére. Kiemelték a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének elősegítéséről 1974-ben kötött hosszú távú megállapodáshoz csatolt - a bizottság ülésszakán kidolgozott - módosító nyilatkozat és jegyzőkönyv jelentőségét, és egyetértettek abban, hogy a bizottságnak a jövőben is elő kell segítenie a haladást, továbbfejlesztve az elért eredményeket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a kölcsönösen előnyös együttműködés, kedvező példájaként hozták fel az Aeroflot és a Pan American együttműködésének a szovjet-amerikai kormányközi légiközlekedési megállapodás alapján megvalósított bővítését. Megerősítették azt a már meglevő megállapodást, hogy a gyakorlatilag lehetséges határidőre megnyitják a Szovjetunió és az Egyesült Államok fókonzulátusait New Yorkban, illetve Kijevben. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli képviseleteinek és azok munkatársainak a másik ország területén való tartózkodásához kötelezően szükséges és biztonságos körülmények szavatolásával összefüggő kérdéseket. Megállapodtak abban, hogy a kölcsönösség elve alapján építően meg kell vizsgálni az e téren felmerült problémákat. V. A főtitkár és az elnök - elismerve a külügyminiszterek személyes részvételének fontosságát a kapcsolatok fejlesztésében a következő hónapokban - utasítást adott Eduard Sevardnadze és George Shultz külügyminiszternek, hogy szükség szerint tartson találkozókat, s számoljon be nekik a további gyakorlati előrelépés biztosításának lehetőségeiről a kérdések egész körében. Folytatódnak és intenzívebbé válnak a szakértői szintű érintkezések is.
