Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-03 / 129. szám, péntek

Szovjet-amerikai közös nyilatkozat

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai találkozójának eredményeiről

ÚJ SZÚ

1988. VI. 3

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Moszkvában lezajlott tárgyalásainak eredményeiről a következő szovjet-amerikai közös nyilatkozatot adták ki:

Az 1985 novemberében Genfben tartott csúcstalálkozón elfogadott, majd az 1987 decemberében Washingtonban tartott csúcstalálkozón megerősített megállapodásnak megfelelően Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1988. május 29. és június 2. között találkozót tartott Moszkvában.

A megbeszéléseken részt vettek:

Szovjet részről - Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Dmitrij Jazov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Alekszandr Bessz- mertnih, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese és Jurij Dubinyin, a Szovjetunió egyesült államokbeli nagykövete,

amerikai részről - George Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Frank Carlucci,az Egyesült Államok hadügyminisztere, Howard Baker, a Fehér Ház apparátusának vezetője, Colin Powell, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója, Paul Nitze, az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének fegyverzet- ellenőrzési kérdésekben illetékes különleges tanácsadója, különleges megbízatású nagykövet, Edward Rowny, az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének fegyverzet- ellenőrzési kérdésekben illetékes különleges tanácsadója, Jack Matlock, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövete és Rozanne Ridgway, az amerikai külügyminisztérium európai és kanadai ügyekben illetékes államtitkára.

A főtitkár és az elnök úgy tekintenek a legfelsőbb szintű moszkvai találkozóra, mint fontos lépésre az eredményes és szilárdabb szovjet-amerikai kapcsolatok felé vezető úton. Átfogó és beható tárgyalásaik felölelték az 1985 novemberében Genfben tartott első találkozójukon elfogadott napirend összes kérdését. Ez magában foglalja a fegyverzet korlátozásával és csökkentésével, az emberi jogi és humanitárius kérdésekkel, a regionális konfliktusok rendezésével és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő problémakört. Fontos kérdésekben maradtak fenn komoly nézeteltérések, a két ország között kialakult nyílt párbeszéd továbbra is döntő jelentőségű ezeknek a nézeteltéréseknek a leküzdése szempontjából.

A megbeszélések építő szelleműek voltak, tág lehetőségeket nyújtottak a nyílt vélemény- cserére. Ennek eredményeként a felek eljutottak egymás álláspontjának jobb megismeréséig. Mindkét vezető üdvözölte a haladást, amelyet a szovjet-amerikai kapcsolatok különböző területein legutóbbi, washingtoni találkozójuk óta annak ellenére értek el, hogy a megvitatott problémák nehezek és bonyolultak. Elégedetten állapították meg, hogy konkrét megállapodások egész sora jött létre. Ezek kifejezik azt az eltökélt szándékot, hogy az elkövetkezendő hónapokban fokozzák az erőfeszítéseket azokon a területeken, ahol a munka még nem fejeződött be. Nagyra értékelték az alkotó és beható erőfeszítéseket, amelyeket a két fél képviselői kifejtettek az elmúlt hónapokban a még fennálló nézeteltérések tisztázására.

A szovjet-amerikai kapcsolatok állapotát elemezve a főtitkár és az elnök hangsúlyozták genfi, reykjavíki, washingtoni és moszkvai találkozóik történelmi jelentőségét. Ezek a találkozók lefektették a stabilitás megszilárdításával és a konfliktusveszély csökkentésével kapcsolatos problémák reális megközelítésének alapját. Újfent ünnepélyesen megerősítették azt a meggyőződésüket, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehet győztese és ilyet sohasem szabad kirobbantani. Megerősítették eltökéltségüket, hogy megakadályoznak minden háborút - legyen az nukleáris vagy hagyományos - a .Szovjetunió és az Egyesült Államok között, valamint azt, hogy elutasítják a katonai fölény megszerzésére irányuló összes törekvést.

Mindkét vezető meggyőződése, hogy az általuk kezdett politikai párbeszéd szélesítése mindinkább a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó és kölcsönös aggodalmat kiváltó kérdések megoldásának hatékony eszközévé válik. Nem becsülik alá azokat a reális különbségeket, amelyek a történelemben, a hagyományokban és az ideológiában a jövőben is jellemezni fogják a szovjet-amerikai kapcsolatokat. De úgy tartják, hogy a párbeszéd folytatódni fog, mivel az a realizmuson alapszik és a kézzel fogható eredmények elérésére összpontosul. A párbeszéd nemcsak a ma, hanem a holnap, sőt a küszöbönálló évszázad problémáinak megoldásához is konkrét alapul szolgálhat. A főtitkár és az elnök meggyőződése szerint ez a folyamat elősegítheti a stabilabb, szilárdabb és biztonságosabb világ megteremtését is.

I.

A főtitkár és az elnök, kifejezve a két országnak a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés terén elért haladás fejlesztésére irányuló eltökéltséget, a kérdések széles körében meghatározták a feladatokat és következő lépéseket. Ez vezérli mindkét ország kormányának erőfeszítéseit a következő hónapok közös és a más országokkal folytatott munkájukban, az igazságos ellenőrzésnek alávetett, a nemzetközi biztonságot és stabilitást erősítő egyezmények kialakításának területén. A főtitkár és az elnök jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását előíró, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között született egyezményeket ratifikáló okmányokat kicserélték. A két vezető üdvözölte ama történelmi szerződés életbelépését, amely először semmisíti meg a szovjet és amerikai nukleáris fegyverek egész osztályát, és amely a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés újabb mintája. Mindkét vezető eltökélt szándéka biztosítani a szerződés összes pontjának és értelmezésének végrehajtását, s úgy tekint az e téren kifejtett közös munkára, mint a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés területén megvalósítandó jövőbeni erőfeszítések példájára.

Megállapították, hogy a hadászati támadófegyverzet csökkentését és korlátozását előíró szerződés közös szövegtervezetét kidolgozták. E folyamat eredményeként a felek a közös szövegtervezetben meg tudták határozni az egyetértés széles és fontos területeit, valamint részletesen kifejtették álláspontjukat azokkal a* kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben nem áll fenn egyetértés. Bár e szerződés aláírására való elkészítése jelentős további munkát igényel, a közös szövegtervezetben több kulcsfontosságú kitételt rögzítettek, s ezek egyeztetettnek tekinthetők a szerződés előkészítését és ratifikálását szolgáló munka körülményei között.

Tekintettel a hadászati támadófegyverekről rendelkező és kidolgozás alatt álló szerződésre, a felek megbeszéléseket folytattak a rakétarendszerekről szóló (ABM) szerződésre vonatkozó, külön egyezmény kidolgozása céljából, amely a Washingtonban 1987. december 10-én megtartott csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat megfogalmazásain alapszik. Megállapították, hogy haladás történt a közös szövegtervezethez csatolandó jegyzőkönyv előkészítésében is. A jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeket érintve, a felek megállapodtak abban, hogy a nukleáris kockázatot csökkentő központokat felhasználják a vonatkozó információk cseréjére.

A vezetők felhatalmazták képviselőiket arra, hogy a tárgyalásokon készítsék elő a kü- lönegyezmény szövegtervezetét és folytassák a csatolandó jegyzőkönyvvel kapcsolatos munkát.

A HTF csökkentésének előírására szánt szerződés közös tervezetében a felső szintek meghatározásáról korábban született megállapodások tükröződnek. Ezek szerint a hordozóeszközök száma nem lépheti túl az 1600 egységet, a tölteteké pedig a 6000 egységet. A szerződéstervezet azt a megállapodást is tükrözi, amely az alsó szintek meghatározásáról szól. Ez az interkontinentális ballisztikus és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákon elhelyezett töltetek összmennyisé- gét 4900 egységben, a 154 darab nehézrakétán elhelyezettek számát pedig 1540 egységben írja elő.

A szerződéstervezetben rögzítették a felek megállapodását arról is, hogy az összes szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták számának csökkentése eredményeként a rakéták számát a mostani szint mintegy felére csökkentik, s ezt a szintet nem lépik túl.

A tárgyalások eredményeként elért egyetértés alapján a szerződés további kidolgozásakor abból indulnak ki, hogy a telepített interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták meglevő típusai beszámítási szabályainak megfelelően, a robbanótölteteknél azt a mennyiséget veszik számításba, amelyet az 1987. december 10-én elfogadott közös nyilatkozatban jelölték meg, valamint azt a további egyeztetést igénylő robbanótöltetmennyiséget, amelyet minden egyes új típusú ballisztikus rakéta után fognak számolni. Ezenkívül a felek egyeztették a bombázók fegyverzetének beszámítási szabályait, amelyek értelmében a kizárólag szabadesésű atombombákkal és a rövid hatótávolságú csapásmérő rakétákkal felszerelt nehézbombázókat egy hordozóegységnek számolják az 1600 egységben meghatározott maximális szint tekintetében, és egy harci töltetnek

a 6000 egységes maximális szint tekintetében. A küldöttségek előkészítették az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv, az átalakításról és a megsemmisítésről szóló jegyzőkönyv, továbbá a szerződés elválaszthatatlan részét képező és adatokat tartalmazó megállapodás emlékeztetőjének közös szövegtervezetét is. Ezek a dokumentumok a KHR - HHR-szerző- dés ellenőrzésének pontjait fejlesztik tovább, a szükséges mértékben bővítve és tökéletesítve ezeket a HTF csökkentéséről szóló szerződés mind magasabb követelményeinek figyelembevételével. A HTF csökkentésének ellenőrzésére vonatkozó intézkedések minimálisan a következőket fogják tartalmazni:

a) Adatcsere, beleértve a HTF-szerződés által korlátozott fegyverrendszerek számáról és elhelyezéséről szóló nyilatkozatokat és a megfelelő értesítéseket, a gyártás, a végleges összeszerelés, a tárolás, a kísérletek, a javítás, a kiképzés, a telepítés, az átalakítás és a megsemmisítés helyszíneinek megjelölésével. A felek ezeket a nyilatkozatokat kicserélik a szerződés aláírásáig és rendszeresen megújítják azokat.

b) Helyszíni megfigyelés a kiindulási adatok ellenőrzése céljából, hogy megállapítsák ezen nyilatkozatok pontosságát.

c) A megállapított szintek eléréséhez szükséges hadászati fegyverrendszerek felszámolásának helyszíni megfigyelése.

d) A legfontosabb termelőobjektumok körzetének és átmenő pontjainak állandó jellegű helyszíni ellenőrzése abból a célból, hogy meg lehessen állapítani a korlátozás alá eső fegyverek előállításának mennyiségét.

e) Rövid előzetes bejelentésindejű helyszíni ellenőrzések:

I. az egyeztetett határszintek csökkentéséig tartó folyamat során bejelentett elhelyezési körzetekben,

II. azokban az elhelyezési körzetekben, ahol az egyeztetett határszintek meghatározása után megmaradnak a szerződés által felsorolt eszközök,

III. azokban az elhelyezési körzetekben, ahol ilyen eszközöket (korábban bejelentett objektumokat) telepítettek.

f) Az egyeztetett folyamatoknak megfelelő rövid előzetes bejelentési idejű helyszíni ellenőrzés azokon a helyeken, ahol az egyik fél véleménye szerint a hadászati támadófegyverek álcázott telepítése, gyártása, tárolása vagy javítása folyhat.

g) A nemzeti műszaki eszközök segítségével történő ellenőrzés zavarását szolgáló álcázás és másfajta tevékenység betiltása, valamint olyan kitételek, amelyek magukban foglalnák a telemetrikus információk kódolásának tiltását, s amelyek biztosítanák azt, hogy hozzáférhető legyen a rakéták repülésének idején a légkörbe juttatott összes telemetrikus információ.

h) A telepített ballisztikus rakéták összes konkrét típusán lévő robbanótöltetek mennyiségének ellenőrzését biztosító eljárásokat, egyebek között a helyszíni ellenőrzéseket.

i) Olyan tevékenység nemzeti ellenőrző eszközökkel folytatott megfigyelésének bővítését, amely a hadászati támadófegyverzet csökkentésével és korlátozásával kapcsolatos. Ez magában foglalja majd a szerződés révén korlátozott eszközök szabad ég alatt való felsorakoztatását a rakétabázisokon, a bombázók támaszpontjain és a tengeralattjárók állomásozási pontjain, az ellenőrzést végző fél által kiválasztott helyeken és időpontokban.

A felek megkezdték az adatok cseréjét hadászati erőikről is.

A hadászati támadófegyverzetről folyó vitában a jelen moszkvai találkozón sikerült jelentősen növelni az egyetértést egyebek között a légi telepítésű manőverező robotrepülőgépek kérdéseiben és a mozgatható indítóállású interkontinentális ballisztikus rakétákkal kapcsolatos ellenőrzési problémák megoldására és - lehetőség szerint - egyeztetésére irányuló erőfeszítésekben. Az újabb területeken kialakított egyetértést a felek által kicserélt dokumentumokban pontosították. Ezeket az eredményeket a genfi tárgyalóküldöttségek rögzítik a hadászati támadófegyverzetről szóló szerződés közös szövegtervezetében.

A felek ugyancsak megvitatták a nukleáris harci töltettel ellátott, nagy hatótávolságú, tengeri telepítésű manőverező robotrepülő- gépek telepítéskorlátozásának kérdését.

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan annak a közös meggyőződésnek adott hangot, hogy az elvégzett nagy munka megteremti a hadászati támadófegyverzet csökkentéséről és korlátozásáról rendelkező szerződés megkötésének alapjait, amely szerződés hozzájárul nemcsak a szovjet és az amerikai nép, hanem az egész emberiség hadászati stabilitásának erősítéséhez és biztonságának szilárdításához.

Ezen alapvető fontosságú egyetértéstől vezérelve, az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy minden energiájával, a lehető legnagyobb céltudatossággal további erőfeszítéseket tesz e téren.

A két ország küldöttségeinek azt a megbízatást adják, hogy ez év július 12-re térjenek vissza Genfbe. Elvi egyetértést alakítottak ki abban, hogy amint sikerül megoldani a megmaradt problémákat, a szerződést és az azzal kapcsolatos dokumentumokat egyeztetik, késedelem nélkül aláírják azokat.

A moszkvai csúcstalálkozón a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt, az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták indításainak bejelentéséről rendelkező megállapodás új gyakorlati lépés, amely tükrözi azt, hogy a felek csökkenteni kívánják az atomháború egyebek között téves értelmezés, hibás számítás vagy véletlen folytán való kirobbanásának veszélyét.

A két ország vezetői megerősítették mindkét fél ama kötelezettség-vállalását, hogy egyazon fórumon mindenre kiterjedő, szakaszos tárgyalásokat folytatnak majd a nukleáris kísérletek problémáival kapcsolatos kérdésekről. E tárgyalásokon a felek első lépésként egyeztetik az ellenőrzés hatékony intézkedéseit, amelyek lehetővé teszik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról 1974-ben kötött szovjet-amerikai szerződés, és a békés célú, föld alatti nukleáris robbantásokat korlátozó, 1976-os szerződés ratifikálását, valamint a nukleáris kísérletek újabb köztes korlátozásainak egyeztetését, egészen a végső célig: a nukleáris kísérletek teljes beszüntetéséig, ami részét képezi a hatékony leszerelési folyamatnak. Ez a folyamat- mások mellett - elsődleges célként a nukleáris fegyverzet csökkentését, s végeredményben annak megsemmisítését szolgálná. E tárgyalások első feladatának - a nukleáris fegyverek föld alatti kísérleti robbantásait korlátozó 1974-es szovjet-amerikai szerződés ellenőrzéséhez szükséges hatékony intézkedésről szóló megállapodás létrejöttének- megvalósítása érdekében a felek megállapodtak abban, hogy egymás kísérleti telepein közös kísérletet dolgoznak ki és valósítanak meg.

Ezzel összefüggésben a felek megelégedéssel nyugtázták a közös ellenőrzési kísérletről szóló megállapodás aláírását, a kísérletet szolgáló jelentős előkészítő munkát, és a tárgyszerű együttműködést, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy a felek nagyszámú képviselője jelenleg a másik fél kísérleti telepén dolgozik. Megállapították azt is, hogy jelentős haladás történt a békés célú nukleáris robbantásokról szóló szerződéshez csatolandó új jegyzőkönyv kidolgozásában és felhívást intéznek a nukleáris fegyverek föld alatti kísérleti robbantásait korlátozó szerződés hatékony ellenőrzéséről kezdett építő jellegű tárgyalások folytatására.

Kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy az eddig elért haladás szilárd alapot teremt a további előrelépéshez a nukleáris kísérletekkel összefüggő kérdések területén, a két vezető megbízta a tárgyalásokon részt vevő képviselőit, hogy mielőbb fejezzék be a békés célú föld alatti atomrobbantásokról rendelkező megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv kidolgozását. Ugyancsak megbízást adtak arra, hogy a közös ellenőrzési kísérletek lehető legrövidebb időn belüli végrehajtása és azok eredményeinek mielőbbi kiértékelése után fejezzék be a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv kidolgozását. Megerősítették azt az értelmezést, hogy a föld alatti atomfegyver-kísérletek ellenőrzési intézkedéseit elfogadhatóságuk mértékében alkalmazni fogják a nukleáris kísérletek további korlátozását szolgáló megállapodásokban, amelyeket a későbbiekben dolgozhatnak ki. Kifejezték azt a közös szándékukat is, hogy amint befejeződik a föld alatti atomfegyver-kísérletek és a békés célú föld alatti atomrobbantások betiltásáról szóló megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyvek kidolgozása, törekedni fognak az 1974-es és 1976-os megállapodások ratifikálására, s folytatják a tárgyalásokat, ahogy ezt a washingtoni csúcstalálkozón elfogadott közös közleményben is egyeztették.

Mindkét vezető megjegyezte, hogy az idén lesz 20 éves az atomsorompó-egyezmény, amely az egyik legfontosabb nemzetközi megállapodás a fegyverzetellenőrzés területén, s amelynek 130 résztvevője van. Ismét kinyilvánították azt a meggyőződésüket, hogy az atomsorompó-egyezményhez való általános csatlakozás a nemzetközi béke és biztonság nagy jelentőségű ügye. Kifejezték reményüket, hogy mindazok az országok, amelyek nem résztvevői az egyezménynek, csatlakoznak ahhoz, vagy lényegében azonos értékű nemzetközi jogi kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak a nukleáris fegyverek kifejlesztésétől és megakadályozzák az atomfegyverek terjesztését. Ez növeli az előrelépés lehetőségét a nukleáris fegyverzet csökkentése terén és csökkenti az atomháború kitörésének veszélyét.

(Folytatás a 4. oldalon)