Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-24 / 147. szám, péntek

Legfontosabb a megelőzés és a nevelés Beszélgetés Miroslav Repiský ezredessel, a CSSZSZK Tűzvédelmi Szövetsége KB elnökével A hét végén ül össze a Tűzvédelmi Szövetség VII. kongresszusa. Ebből az alkalomból felkértük Miroslav Repiský ezredest, Csehszlo­vákia Tűzvédelmi Szövetsége Központi Bizottságának elnökét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. Mindenekelőtt afelől érdeklődtünk, milyen tevékenységet végzett a szövetség legutóbbi kongresszusa óta.-1983, a szövetség VI. kong­resszusa óta számos sikert értünk el, amiért a párt és állami szervektől, valamint a Nemzeti Front szerveitől és szervezeteitől több elismerésben részesültünk. Eredményes munkát fejtettünk ki a megelőzés terén, a ta­gok képzésében, a honvédelmi ne­velés és a polgári védelem feladatai­nak teljesítésében, az ifjúság köré­ben végzett munkában, a szövetség életének fejlesztésében, a politikai nevelőmunkában, külföldi kapcsola­taink fejlesztésében és nem utolsó­sorban a szövetség pénzeszközei­nek felhasználásában. Elért ered­ményeink kétségtelenül hozzájárul­tak a CSSZSZK Tűzvédelmi Szövet­sége társadalmi tekintélyének növe­léséhez. A tűzesetek csökkentésére kifej­tett törekvésünkben segítségünkre vannak a CSKP KB 7. és 9. ülésé­nek határozatai, valamint a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek aktivizálására vonatkozó irányelvek. Ez utóbbi feladatai közül már több megvalósítását megkezdtük, így például javítottuk a tagság tájékoz­tatását, ami jelentős lépés a szövet­ségen belül a demokrácia elmélyíté­sében. A két kongresszus közti időszak­ban tagságunk száma nem válto­zott, 674 ezer tagunk van. Szerve­zeteink a városokban a leggyengéb­bek. Míg vidéken a lakosság szerve­zettsége 20 százalékos, Prágában és Bratislavában csak 0,5 százalé­kos. Ennek egyik oka az, hogy az emberek nem érdeklődnek kellőkép­pen a közélet iránt és nem is terem­tik meg a feltételeket a városi szer­vezetek tevékenységéhez. • Milyen eredményeket értek el a megelőzésben és a lakosság ne­velésében?- A tűzesetek által okozott károk jelentik az egyik mércét az önkéntes és a hivatásos tűzoltók munkájának értékelésében. Annak ellenére, hogy a helyzet némileg javult, nem lehetünk elégedettek. Az utóbbi idő­ben, vagyis a VI. kongresszus óta a tüzek okozta kár 111 millióval kisebb volt, mint a VI. kongresszus előtti öt évben. A tűzoltók több mint 15 milliárd korona értéket mentettek meg a pusztulástól. Ennek ellenére a tüzhalált szenvedettek száma 650-ről 689-re nőtt, a súlyos égési sérüléseket szenvedetteké pedig 3300-ról 4207-re. Pedig a Tűzvédel­mi Szövetség tagjai évente több mint két és félmillió ellenőrzést vé­geztek a helyi és városi nemzeti bizottságok létesítményeiben. Meg kell állapítanunk, hogy az ellenőrök nagyobb figyelmet szen­teltek a fogyatékosságok feltárásá­nak, mint kiküszöbölésüknek. Nem használták ki az ellenőrzések ered­ményeit az állampolgárok nevelésé­ben, abban, hogy a tűzvédelmi sza­bályok megtartására ösztönözzék őket. Ezen a téren szorosabban együtt kell működni a nemzeti bizott­ságokkal, konkrétan a közrendvé­delmi bizottságaikkal. Az állampolgárok nevelésében nagy segítséget kaptunk a tömegtá­jékoztató eszközöktől. Külön meg kell említenünk szövetségünk folyó­iratait, köztük a Tűzoltót, amelyet szlovákiai központi bizottságunk ad ki. • Hogyan jellemezné szövetsé­gük életét?- Szervezeti felépítésünk döntő részét alkotják az alapszervezetek. Ezekben dől el feladataink teljesíté­se. Ezért a VI. kongresszus feladatul adta, hogy szövetségünk szervei maximális figyelmet fordítsanak munkájuk hatékonyságának növelé­sére. A legfelsőbb szervek tisztség- viselői megkülönböztetett figyelmet szenteltek az alapszervezeteknek. Továbbra is feladatunk marad azon­ban az alapszervezetek tisztségvi­selőinek jobb felkészítése és céltu­datosabb irányításuk. A járásokban több felmérést végeztünk, hogy megállapítsuk, milyenek az alap­szervezetek munkafeltételei. Ennek alapján aztán javaslatokat tettünk munkájuk javítására. Pozitívan érté­kelhetjük a formalizmus és a bürok­rácia kiküszöbölésére, az írásbeli jelentések számának korlátozására vonatkozó intézkedéseket. Konkré­tabbak és névre szólóak voltak a ha­tározatok és javult a munkamegosz­tás a tisztségviselők között. Annak ellenére, hogy ezeket a pozitív válto­zásokat általánosaknak tarthatjuk, vannak szervezetek, ahol még min­dig fogyatékosságok merülnek fel a határozatok teljesítésének ellenőr­zésében. A politikai nevelő-munka eredmé­nyeként megnyerjük tagjainkat a CSKP politikájának aktív támoga­tására, szocialista hazafiságuk és internacionalizmusuk elmélyítésére. Ezzel kapcsolatban be kell ismer­nünk, hogy nem sikerült megfelelő kapcsolatokat kialakítanunk szövet­ségünk cseh és szlovák tagsága között. Ennek mindenekelőtt gazda­sági okai vannak. Ennek ellenére pozitívan kell értékelnünk, hogy szö­vetségünk tevékenységében szilárd helye van a politikai nevelőmunká­nak, amely hozzájárul sikereink elé­réséhez. • Milyen a tűzoltók műszaki ellá­tottsága, és hogyan sikerül együtt­működniük a nemzeti bizottsá­gokkal?- önkéntes tűzoltóegységeink felkészültsége a tüzek eloltására szorosan összefügg műszaki felsze­reltségük helyzetével. Néhány fo­gyatékosság ellenére megállapíthat­juk, hogy önkéntes tűzoltótestülete- ink felszereltsége kielégítő. Tovább­ra is nagy gondot okoz azonban, hogy hiányoznak a területek a gya­korlati kiképzéshez, a tűzoltó sport gyakorlásához. Az utóbbi tíz év alatt lényegesen javult az önkéntes testületek anyagi­műszaki ellátottsága. Több gépjár­művük és motoros fecskendőjük van. Kidolgoztuk az önkéntes egye­sületek felszereltségének minta- jegyzékét és fokozatosan, a gazda­sági lehetőségeknek megfelelően mindenütt eszerint bővítik a felsze­relést. Egyes egyesületeknek még mindig régebbi felszerelése van, en­nek karbantartása megkülönbözte­tett figyelmet igényel. A VI. kongresszus óta tovább mé­lyítettük együttműködésünket a nemzeti bizottságokkal és a Nem­zeti Front többi szervezetével. Teljes mértékben élni akarunk a tűzvéde­lem új, törvényes módosítása nyúj­totta lehetőségekkel és a nemzeti bizottságokkal együttműködve javí­tani kívánjuk ellenőrző munkánkat. • Mit várnak a kongresszustól?- A CSSZSZK Tűzvédelmi Szö­vetségének VII. kongresszusa érté­keli a szövetség hozzájárulását a CSKP XVII. kongresszusa határo­zatainak megvalósításához, a vá­lasztási programok valóraváltásá- hoz, külön kiemelve az ifjúság köré­ben végzett munkát. Bízok abban, hogy a kongresszus vitája tárgyila­gos lesz, feltárja a még előforduló hibákat és fogyatékosságokat. Ezek kiküszöbölése bizonyára elősegíti munkánk további tökéletesítését. Ilyen szempontból módosítjuk szö­vetségünk alapszabályzatát és ha­tározzuk meg tevékenységünk fő irányvonalát a VII. kongresszus utá­ni időszakra. Fokozni akarjuk ön­kéntes társadalmi szervezetünk részvételét gazdaságunk védelmé­ben, miközben arra ösztönözzük tagjainkat, hogy aktívan vegyenek részt a gazdasági mechanizmus átalakításában, a demokratikus centralizmus elmélyítésében és bő­vítésében NÉMETH JÁNOS KOMMENTÁLJUK Ne váljon csupán termelési mozgalommá „Engem ösztönöz, hogy jó kollektívában dolgozom. Kollégáim megértőek és segítőkészek, és én is szívesen teszek az ő érde­kükben. Segítek például annak, aki építkezik. Egy ízben idősebb, megbetegedett kollégánk tűzifáját is felvágtuk. Es az is jó, hogy egymás között mindent őszintén megbeszélünk.“ - mondta az Augusztus 29. Cipőgyár nemesócsai (Zemianska Olča) üzemé­ben a szabászrészleg egyik dolgozója. Ugyanitt kollégája arról beszélt, hogy a közös rendezvények, összejövetelek milyen mértékben erősítik a kollektív szellemet, örül annak, hogy a kirándulásokra a családtagokat is magukkal viszik. Az ipari szövetkezetek komáromi (Komárno) bőrdiszműáru üzemében az egyik varrónő felmondott. Az új munkahelyén többet keresett, mégis visszament a régi kollektívába. Elmondta, hogy a minőséget és a teljesítményeket illetően egymással szemben szigorúak, de a kollektíva ennek ellenére összetart. A közösségen belül nincsenek érdekcsoportok, nem veszeked­nek egymással, és senki sem neheztel, haragszik a másikra, mert az ok nélkül vagy személyes érdekektől vezérelve megbántotta. Színházba, moziba járnak, sőt még a kiállításokat is közösen nézik meg. Ha kolléganőjük festeti a lakását, aligha marad el a segítség, a közösen végzett nagytakarítás. Az új munkahelyen mindez hiányzott. Az érsekújvári (Nové Zámky) Remesloslužba ipari szövetkezet tardoskeddi (Tvrdošovce) asztalosmühelyében is szóba kerültek az emberi kapcsolatok. Elmondták, hogy milyen bensőséges hangulatban, de ugyanakkor egyszerűen, cukrászsütemény, frissítő és feketekávé mellett emlékeznek meg kollégáik életju­bileumairól. Kirándulásaikra, vagy a közhasznú munkák alkal­mával - például amikor az üzemi üdülő építkezésénél segítettek - nyugdíjas kollégáikat is magukkal viszik. Elsősorban az együttlét érdekében, hiszen az ilyen alkalmakkor a közös vacsora sem marad el. A baráti és megértő légkör jó munkaered­ményeik lényeges feltétele. Ugyanezt a gondolatot emelték ki a losonci (Lučenec) Mier Bútorüzem kárpitos részlegén, a szabász- és varróműhelyben dolgozók. Az ottani kollektíva tagjai folyamatosan teljesítik munkafeladataikat. Ennek hátteréről beszélgetve a munkahelyi jó légkört és közérzetet a megkérdezettek mindegyike megemlí­tette. Egymástól távol eső munkahelyeken dolgozók mondták szinte kivétel nélkül ugyanazt. A meglátogatott kollektívákra munkaeredményeik hívták fel a figyelmet, és az is jellemző, hogy az említett helyeken a dolgozók szocialista munkabrigádba tömörülnek. A brigád ösztönző erejének a termelési sikerekben nagy a szerepe. Mindez azért lényeges, bogy tudjuk, a nemesócsai cipőgyár, a komáromi bőrdiszműáru üzem, a tardoskeddi asztalosműhely, vagy a losonci bútorüzem szocialista munkabrigádjainak tagjai is elsősorban a termelés hatékonyabbá tételére, a minőségre és a munkafeladatok teljesítésére összpontosítják figyelmüket. Bármikor jogosan eldicsekedhetnek túlteljesített tervmutatókkal, kitüntetésekkel és számos nagyszerű tettel, amelyek felelős­ségérzetüket, munkafegyelmüket és helytállásukat bizonyítják. Mindezen túlmenően azonban még más is elmondható a javukra. Ha a brigádjukról kérdezik őket, nemcsak számokat, adatokat tudnak felsorakoztatni, hanem sok olyan tettet is, amelyek azt bizonyítják, hogy náluk a túlórázás és a különmü- szakok mellett a közösséget alkotó egyén - az ember - is a figyelem középpontjában áll. A szocialista munkabrigád tevé­kenysége nem vált csupán termelési mozgalommá. Ez olyan pozitívum, amire valamennyi közösségben, címért versenyző kollektívában és szocialista munkabrigádban ügyelni kellene. Mert úgy igaz, hogy azon a munkahelyen, ahol jó a légkör, az emberek megértik és megbecsülik egymást, ott a munkakedv is nagyobb, a termelési eredmények pedig jobbak és kiegyensúlyozottabbak. EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ A mohi (Mochovce) atomerőmű építői az első, 440 megawatt teljesítmé­nyű blokk egyes részeinek összeszerelése során keletkezett lemaradás pótlására törekednek. Még ebben az évben el kell készülnie a vízveze- ték-hálózatnak és az elektromos vezetékek hálózatának is. A képen Alois Petráé (baloldalt) és Jozef Maskut látható az egyik reaktor alapozásának rajzával. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) A heredaganatok A here daganatai az emberi szervezetben keletkező összes daganatoknak kb. 1 százalékát képezik. A rákos daganatok következtében elhunyt betegek körében a heredaganatok gyakorisága a negyedik helyen áll. Az utóbbi években ezek a daganatok egyre nagyobb szám­ban fordulnak elő, elsősorban a fehér bőrű férfiak körében. Az egészségügyi statisztikák a legmagasabb előfordulási számot - tíz megbetegedés százezer lakos­ra - Svájcban, a legalacsonyabbat - 0,2 eset százezer lakosra - Szenegálban mutatták ki. Hazánkban százezer emberre évente három heredaganatos megbetegedés jut. A betegség a negyedik életévig, valamint a 25-49 éves kor között a leggyakoribb. A betegség kiváltó okait egyelőre pontosan nem is­merjük. Létezik azonban egész sor különböző tényező, belső és külső hatások, melyek jelenléte összefüggésbe hozható a heredaganatok gyakoribb előfordulásával. Az öröklődés hatását bizonyítja, hogy a deredaganatos férfi fiútestvéreinél kb. hatszor nagyobb a megbetegedés esélye, mint a többi embernél. Az afrikai négereknél a heredaganat nagyon ritka jelenség, s ez az alacsony előfordulási szám nem változik az éghajlati körülmények megváltoztatásakor (átköltözés) sem. Gyakrabban fejlő­dik ki daganat a herezacskón kívül (hasüregben) elhe­lyezkedő herében is. Megfigyelték, hogy a heredagana­tokban szenvedők 4-11 százalékának ilyen hasüregben elhelyezkedő heréje volt. Ennél a fejlődési rendellenes­ségnél a heredaganat veszélye a páciens életkorával egyenes arányban nő, s ezért megelőzésképpen minden herezacskón kívül elhelyezkedő herét ajánlatos mielőbb műtéti úton eltávolítani. A heredaganatok leggyakrabban a csírasejtekből in­dulnak ki. Szövettani szempontból különböző csoportok­ra oszthatók, klinikai megjelenésük azonban azonos. A szövettani összetételük fontos a betegség prognózisá­nak, az áttételek mennyiségének, valamint a gyógyítás lehetőségének szempontjából. Közös vonásuk az, hogy könnyen hozzáférhető szervben fejlődnek ki, aránylag gyorsan nőnek, áttételeket képeznek a heréhez tartozó nyirokcsomókban, előfordulásuk bizonyos életkorhoz kötődik. A betegség leggyakoribb tünete a here fájdalommen­tes megnagyobbodása, ami 65-95 százalékban fordul elő. Egyes betegek a herében keletkező enyhe nyomás­ra, feszítésre panaszkodnak. Gyakran csökken a nemi vágy, esetleg meddőség keletkezik. A jobb herében gyakrabban fordul elő daganat, ami azzal magyarázható, hogy a magzati fejlődés folyamán a here ezen az oldalon akad el gyakrabban a herezacskó irányába való vándor­lása közben. A rosszindulatú daganatok a nyirokcsomó­kon kívül még a tüdőben és májban is kialakítanak áttételeket. A helyes diagnózist a beteg klinikai kivizsgá­lása, ultrahangvizsgálat, számítógépes tomográfia, vala­mint a nyirokcsomók kivizsgálása alapján határozzák meg. A végleges kórisme a daganat szövettani leletével azonos. A heredaganatok gyógyításának módja a betegség stádiumától, valamint a daganat típusától függ. Az alap­vető sebészeti beavatkozáson kívül (a daganattól elvál­tozott here műtéti eltávolítása a hozzá tartozó nyirokcso­mókkal együtt) sugárkezelést és sejtosztódást gátló gyógyszereket alkalmaznak. A heredaganatok gyógyítá­sában az utóbbi 10-20 évben óriási eredményeket értek el. összefügg ez a gyógyszerkutatás gyors fejlődésével is, mégpedig a sejtosztódást gátló készítmények hatás­fokának növelésével. A heredaganatok éppen ezekre a gyógyszerekre nagyon érzékenyek, s amennyiben 2-3 fajtájukat egyszerre alkalmazzák, úgy csökken azok nem kívánt mellékhatása és fokozódik daganatirtó képessé­gük. A sugárkezelés a heredaganatok csak egy bizonyos csoportjánál eredményes. A heredaganatok tanulmányozásával világszerte na­gyon sok kutatócsoport foglalkozik, ezeknek köszönhe­tően a gyógyítás eredményei egyre jobbak. Tény az, hogy a rákos daganatok közül a legsikeresebben a here­daganatok gyógyíthatók. Ha a betegséget idejekorán felismerik, a teljes kigyógyulás valószínűsége csaknem száz százalék. Dr. JAN KASL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents