Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-24 / 147. szám, péntek
Miloš Jakeš nyilatkozata a l’Humaniténak Mint már közöltük, A demokrácia a reform magva címmel a l’Huma- nité, a Francia Kommunista Párt lapja kedden interjút közölt Miloš Jakešsal, a CSKP KB főtitkárával. • Csehszlovákiában megkezdődött a reform folyamata. On többször is elmondta, hogy gazdasági, szociális és politikai reformokról van szó. Pon- tositaná-e tartalmukat?- Még nem aknáztuk ki teljes mértékben a szocializmus előnyeit és lehetőségeit. Ezért látunk most hozzá a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet valamennyi területe átalakításához. Ezek a reformok abból a szükségességből erednek, hogy meg kell gyorsítani a szocializmus fejlődését, gazdaságilag hatékonyabbá, társadalmilag korszerűbbé és harmonikusabbá, igazságosabbá, erősebbé és vonzóbbá kell tennünk. A reformok a szocialista demokrácia elmélyítésére irányulnak. Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek korlátozzák a gazdaságirányítás köz- pontosítását, a vállalatok széles jogkörökkel fognak rendelkezni munkájuk módszereinek megválasztása és a nyereség elosztására vonatkozó döntés során. Ugyanakkor hozzálátunk a vállalati irányítás demokratizálásához, mégpedig a dolgozókollektívák tanácsainak segítségével, amelyekben az adott vállalat gazdálkodására és fejlesztésére vonatkozó kérdéseket fogják megvitatni. A dolgozókollektíva számára lehetővé válik, hogy megválassza az igazgatót és más vezetőket. Idén július elsejétől a vállalatoknak több mint az egyharmada az új törvények szerint fog dolgozni, 1989. július 1-jétól pedig valamennyi vállalat. 1989. január 1- jei hatállyal végbemegy a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak átalakítása. Mint látják, most a gazdasági reformnak tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget. Egyben változásokat hajtunk végre politikai rendszerünkben is, amelynek alapja a Nemzeti Front. Szeretnénk erősíteni és kiszélesíteni egyes összetevőinek szerepét. Módosítani kívánjuk a választási rendszert és az állam alkotmányát is. A gyakorlatban vezetjük be az emberek széles körű részvételének a nyílt politikáját. Hangsúlyt fektetünk a nyilvános tájékoztatásra is, amely nélkül elképzelhetetlen a társadalom életének demokratizálása. Az átalakítás és a demokratizálás megköveteli a pártmunka tartalmának, stílusának és módszereinek a megváltoztatását is, valamint a belső pártdemokrácia megszilárdítását. Szükség van a bírálat és az önbírálat fejlesztésére, a párt egységének, akcióképességének erősítésére, a párt és a nép szoros szövetségére. A reformoknak hozzá kell járulniuk a gondolkodásmód megváltoztatásához, a régi beidegződések elleni harchoz, a javadalmazás terén tapasztalható egyen- lósdi felszámolásához, s a magasabb bér és a munkaeredmények közötti arányok javításához. Bonyolult folyamatról van szó. A lakosság nagy érdeklődéssel figyeli mindazt, ami a Szovjetunióban történik, s azt igényli, hogy hasonlóan járjunk el. Még túl korai, hogy részletesen értékeljük a mi reformjaink eredményeit, de már most meg szeretném erősíteni, hogy szélesebb demokratikus tér jön létre az emberek aktivitásának érvényesítése számára. És ebben országunk minden alkotó erejének megvan a helye. • Hogyan értékeli azoknak a döntéseknek a megvalósítását, amelyeket azt követően hoztak, hogy önt a CSKP KB főtitkárává választották? Léteznek-e valamilyen fékek?- A CSKP KB tavaly decemberi ülése, amelyen engem főtitkárrá választottak, nem csak káderkérdéseket oldott meg. Legfőbb feladata az volt, hogy értékelje a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítését és kidolgozza a társadalom átalakításának programját. Mit állapíthatunk meg ma? A kommunisták, az összes állampolgár érdeklődése a közügyek iránt fokozódott. Háttérbe szorul a közöny és a passzivitás, a párt és a társadalom mozgásba lendül, bár még mindig szembe kell nézni a regi gyakorlattal. Az állampolgárok a párt vezetésétől és a központi szervektől a problémák energikus megoldását sürgetik. Természetesen léteznek fékek. Mindannyian a kor gyermekei vagyunk. Az új nem jön el automatikusan. A társadalom egy részénél meg nem értésbe ütközik. Bizonyos szokások, hagyományok, gondolkodásmódok továbbra is érvényesülnek. Hájasai vannak az emberek állás- foglalására és cselekedeteire, olyannyira, hogy fékké válnak. Nem mindenki képes felismerni a stagnálás veszélyét, nem mindenki tudja gyorsan megváltoztatni gondolkodásmódját. Van, akinek ez tovább tart, s van, aki erre egyáltalán nem képes. Legfontosabb feladatunk a túlhaladott hozzáállások felszámolása, s az, hogy a lakosság többségét az átalakítás aktív támogatásához megnyerjük. Ez megköveteli, hogy ebben a küzdelemben személyes példamutatással a kommunisták járjanak elöl. Az átalakítást a párt érettsége és akcióképessége próbájának tartjuk. Mint már mondottam, a jelenlegi változások magva a szocialista demokrácia fejlesztése és elmélyítése. • A reformok Csehszlovákia időszerű feladatai között prioritást élveznek. Ugyancsak az első helyen szerepelnek a Szovjetunióban, ahol az olyan szavak, mint a „peresztrojka“ és a „glasznoszty“ a szótár megszokott kifejezéseivé váltak. Létezik-e kapcsolat a két tapasztalat között?- Létezik. Az átalakítást, ahogy azt az SZKP és a szovjet nép kezdte megvalósítani, a szocializmus további fejlődése objektív feltételének tartjuk. A Szovjetunió Kommunista Pártja az úttörő szerepét játssza, a Szovjetunióban végbemenő változások hozzájárulnak az országunkban zajló átalakítás meggyorsításához. Nagy figyelemmel kísérjük az SZKP 19. országos konferenciájának előkészületeit. A Csehszlovákiában kialakult feltételek - a gazdasági, politikai, szociális, kulturális realitás - természetesen különböznek a szovjet feltételektől. Elmondtam már, hogy a történelmi fejlődés során nálunk például olyan politikai rendszer alakult ki, ame'ynek alapja a CSSZSZK Nemzeti Frontja. Ebben különbözünk a Szovjetuniótól. Mások a hagyományaink, gazdaságunk szerkezeti felépítése stb. De akárcsak szovjet elvtársaink, mi is a szocializmus megújítására törekszünk, humanista elveink szellemében jobb feltételeket kívánunk teremteni az ember személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. Erről a témáról beszélgettünk Mihail Szergejevics Gorbacsovval. Véleményünk megegyezett abban, hogy feladataink és utunk, amelyre léptünk, hasonlóak. • Az 1968-as események óta húsz év telt el. Tudjuk, hogy a Varsói Szerződés egységeinek bevonulásával kapcsolatos álláspontjaink különböznek. Mindkét fél továbbra is kitart eddigi pozíciói mellett. A Time című amerikai folyóiratnak nemrég adott nyilatkozatában a CSKP Központi Bizottságának januári üléséről és a CSKP 1968 áprilisi Akcióprogramjáról beszélt. Annak ellenére, hogy húsz év telt el, van- e hasonlóság az akkor felvetett kérdések, és a csehszlovák társadalom előtt ma, az átalakítás megvalósítása során felmerülő kérdések között?-A CSKP Központi Bizottsága 1968 januári ülésének teljes mértékben megvolt a létjogosultsága. A kor alapvető problémáira kereste a választ és az Akcióprogramban is számos helyes álláspont fogalmazódott meg. A fejlődés azonban más irányt vett. Ma a problémák más síkon jelentkeznek, és más szemszögből kell rájuk tekintenünk, mint 1968-ban, de a hasonlóság megvan a felgyülemlett problémák megoldásának szándékában, s abban, hogy a reformok a társadalom és a belső pártélet demokratizálására, az önigazgatásra, a titkos szavazásra stb. irányulnak. Az 1968 januári ülés céljai, s azok a célok, amelyeket ma tűzünk ki, hasonlóak. Különböznek az eszközök, amelyeket akkor alkalmaztak, és amelyeket ma érvényesítünk. Az 1968-as eseményekből eredő leglényegesebb tanulság: ha a szocializmust meg akarjuk szilárdítani, a pártnak nem szabad elveszítenie az ellenőrzést a helyzet alakulása felett. • A Szovjetunió és az Egyesült Államok bekapcsolódott a leszerelési tárgyalások folyamatába. Milyen szerepet kíván játszani e téren Csehszlovákia?- Nagyra értékeljük a szovjet-amerikai tárgyalások során elért haladást, a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést történelmi határkőnek tartjuk. Az ehhez vezető utat az új gondolkodásmód nyitotta meg, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország érvényesít a nemzetközi kapcsolatokban. Megelégedéssel tölt el bennünket a csehszlovák területen elhelyezett nukleáris fegyverek kivonása. Hisszük, hogy siken hoznak a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentéséről folyó szovjet-amerikai tárgyalások, továbbá az atomfegyver-kísérletek korlátozásáról, a vegyi fegyverek gyártásának tilalmáról és felszámolásáról, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről, valamint a regionális konfliktusok politikai rendezéséhez vezető utak kereséséről szóló tárgyalások. Pártunk és szocialista államunk teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak a béke és a biztonság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Aktívan veszünk részt a szocialista közösség törekvéseiben, amelyek az európai és az egyetemes bizalom és együttműködés erősítését, a lázas fegyverkezés megszüntetését célozzák. Érthető, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatokra és az európai biztonság megszilárdításával összefüggő kérdésekre. A Német Szocialista Egységpárttal és a Német Szociáldemokrata Párttal közösen javaslatot terjesztettünk elő nukleáris és vegyi fegyverektől mentes közép-európai övezet létrehozására. Erre épül az a csehszlovák kezdeményezés, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán fokozatosan jöjjön létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezete. Ezzel kívánunk hozzájárulni a nemzetközi párbeszéd és az összeurópai folyamat fejlesztéséhez, közös európai házunk biztonságának megszilárdításához. Meggyőződésünk: lényegesen el lehet mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat, a kulturális együttműködést, közösen oldhatjuk meg az ökológiai problémákat, fokozhatjuk az emberek közötti kontaktusokat, korlátozhatjuk a hadseregek és a hadi- technika koncentrációját úgy, hogy erősödjék a bizalom és mindkét oldalon megszűnjön a fenyegetettség érzése. Csehszlovákia, akárcsak Franciaország és a világ összes többi állama és nemzete, az egyenjogú, komoly partneri kapcsolatok megteremtését igényli. • Csehszlovákja fejlett ipari ország. Milyen következményei lehetnek a megkezdett reformoknak a KGST-n belüli, valamint a tőkés országokkal, főleg a Franciaországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokra?- A nemzetközi munkamegosztás, főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, Csehszlovákia számára lét- fontosságú. Ez a gazdasági reform egyik célja. A nálunk végbemenő folyamatokhoz hasonló folyamatok zajlanak le más szocialista országok népgazdaságában is. Ez megteremti a feltételeket a KGST keretében megvalósuló együttműködés minőségileg új szintjének eléréséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy a lehetőségeket e téren távolról sem merítettük ki. A KGST-n belüli együttműködés és a KGST tevékenysége mechanizmusának átalakításán munkálkodunk, beleértve a deviza-, a valuta- és árkérdéseket is, s előkészületben van a nemzetközi munkamegosztás 2005-ig szóló koncepciója. E téren jelentős döntéseket kellene elfogadnia a KGST 44. ülésszakának, amely július elején zajlik le Prágában. Az állami szintű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés mellett szélesebb körben kell kihasználni az együttműködés olyan új formáit, mint a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok és közös vállalatok és szervezetek létesítése. Bár a szocialista országokkal folytatott együttműködés számunkra továbbra is a legfontosabb, szeretnénk jelentősen bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő országokkal is. Csupán egyetlen feltételünk van: az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek és egyenjogúnak kell lennie. Fontos lépésnek tartjuk a KGST és az EGK közötti hivatalos kapcsolatok felvételét. Ami Franciaországot illeti, kereskedelmi forgalmunk tavaly elérte a 2648 millió francia frankot, ami a tőkés országok viszonylatában a csehszlovák külkereskedelmi forgalom 5,5 százaléka. Ez nem felel meg országaink lehetőségeinek. Hiszen Csehszlovákia Franciaország külkereskedelmi forgalmából csupán 0,14 százalékkal részesedik. Bővítenünk kellene a kapcsolatok hagyományos formáit és ugyancsak szükség lenne az együttműködés olyan korszerű formáinak a kiszélesítésére, mint például a harmadik piacokon való együttműködés vagy közös tőkéjű vállalatok létesítése. A francia dolgozók számára ez érdekes munkaalkalmakat teremthetne. A gazdasági együttműködés mellett hasznos lenne elmélyíteni kapcsolatainkat a tudomány és a technika, a kultúra, az oktatásügy, a turizmus terén és más területeken. Nem látom okát annak, miért ne építhetnénk a népeink közötti hagyományos barátságra, és miért ne kísérelhetnénk meg egy ilyen széles körű program megvalósítását. Végezetül szeretnék a francia kommunistáknak a dolgozók jogaiért és a világ- békéért vívott küzdelmükhöz sok sikert és a francia népnek boldog, békés életet kívánni. Az „ezüstérmes“ pár: Josef Kopej és Jifi Zabi lka Vastaps - egy évben egyszer a Frýdek-Místek-i Zdenék Hložanka, aki eddig mintegy félmillió köbméter rönköt darabolt fel, azonban még nálánál is többet az országos döntő legidősebb résztvevője, az 58 éves Josef Kővár, aki Bystrice pod Hostý- nemből érkezett. O a Dél-morvaor- szági Faipari Művekben már több mint 33 éve dolgozik keretfűrészen. Miroslav Koláčekkal immár hosszú évek óta összeszokott párost alkotnak.- Nagyon nehéz az esélyesekre tippelni - mondta Josef Morísek, aki a Nyugat-csehországi Faipari Műveknek a Kiváló Munkáért állami kitüntetéssel is büszkélkedhető dolgozója. - Aki itt van az mind-mind tapasztalt favágó. Hogy ki lesz a leg- iobb éppen most, azt csak a verseny végén tudjuk meg. Különben nekünk, résztvevőknek .tetszik, ez a verseny, hiszen lehetőségünk nyílik arra, hogy tudásunkat, ügyességünket összemérjük. Én eddig valamennyi országos döntőben ott voltam, és elmondhatom, hogy egy dolog azért bánt bennünket, mégha nekünk az elsődleges feladatunk az is, hogy a lehető legtöbb rönköt daraboljuk fel. Ami bánt pedig, az az a szomorü tény, hogy Szlovákia, de Cseh- és Morvaország erdei is eléggé megritkultak. Az erdőknek, azok védelmének és felújításának sokKal több gondot kellene szentelni... Lám, nemcsak az erdészeket, a favágókat is izgatja az erdők sorsa. Érdekes, hogy ebben a ritkaság- számba menő versenyben eddig a legsikeresebbek az észak-csehországi Jirkov és a Liptovský Hrádok párosai voltak. Mindkét üzem képviseletében a versenyzők eddig négynégy győzelmet arattak. Ezúttal a Frýdek-Místek-i Zdenék Hložanka, Josef Špok kettős győzött a volaryi Josef Kopej és Jifí Zabilka előtt. Ók Az ötlet a Nyugat-csehországi Faipari Művekben született meg. A vállalat vezetői döntöttek úgy, hogy évente meg kellene rendezni a keretfűrószen dolgozó kéttagú „csapatok“ versenyét. így nálunk - a Kynžvarti üzemben - találkoztak először a fafeldolgozó vállalatokból azok, akik keretfűrészeken dolgoznak. Akkor a trhanovi üzem párosa győzött és így a nyugat-csehorszá- giak ötletét hazai siker koronázta. Ezúttal egy hónappal ezelőtt került sorra ez az immár hagyományos verseny a felső Garam menti Gaš- parovban. Az ottani fűrésztelep a Banská Bystrica-i Smrečina vállalat létesítménye, amelynek egyébként összesen 11 fűrésztelepén évente mintegy 420 ezer köbméter rönköt darabolnak fel. így érthető, hogy fűtötte a siker vágya a hazaiakat, akik a nemrégiben kapták meg a szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa vándorzászlaját az elmúlt évi eredményeikért. Ezúttal 13 páros érkezett a Közép-Szlovákiában megrendezett versenyre, akiknek teljesítményét hattagú zsűri bírálta el, élén Jaromir Štrumffal, az Észak-cseh- országi Faipari Művek Česká Lípa-i üzemének főmérnökével. A tapasztalt szakember még a verseny előtt nyilatkozta: „Ez a verseny egyúttal jutalom is, az egyes vállalatok legjobb párosai számára. A keretfűrészek kezelői bemutatják mire képesek. A verseny elsődleges célja, hogy a lehető leghatékonyabban és a legjobban dolgozzuk fel a fát - természetesen bizonyos meghatározott idő alatt és pontos szabályok szerint. Hogy a famunkások mire képesek, majd megláthatják...“ Megláttuk, öt méter hosszú er- deifenyó-rönköket szállított a láncos szállítószalag a raktártérből a fűrészekhez. Pillanatokon belül óriási hangzavar támadt, amikor a fűrészek dolgozni kezdtek. A zsűri értékelte a lefűrészelt felület minőségét, mérte az időt, s azt is figyelte, hogy munka közben a dolgozók nem véte- nek-e a biztonsági előírások ellen. A szabályok be nem tartásáért büntetőpontokkal sújtották a versenyző párosokat. A turnoviak kettőse kezdte a versenyt, s azonnal balszerencsésen: rosz- szul állították be a fűrészt, amely így nem vágott egyenes felületet, ezért büntetőpontokat kaptak, s az időt - egyébként 14 perc volt - is túllépték. Ez is megtörténik. A kassai (Košice) Píloimpregna kettőse - Horváth Géza és Milan Kaprenič, a Spišská Nová Ves-i üzemből - teljesítménye ellen minőségi kifogás nem merült fel, és a megadottnál is rövidebb idő alatt végeztek a feladattal. Már-már úgy tűnt, hogy a legjobbak között lesznek. Csakhogy az igazán tapasztalt összeszokott kettősök csak ezután következtek. Például a dél-cséhországiakat képviselték, míg az észak-csehországiak színeiben versenyző Petr Delsartés Pavel Hlaváček - a jeníkovi üzemből - lettek a harmadikok. Az eredményhirdetéskor a győzteseket vastaps köszöntötte. Ilyen jutalmat legfeljebb évente egyszer kapnak. Megérdemelték. BÁTORI JÁNOS A győztesek: Zdenék Hložanka és Josef Špok (Anton Duša felvételei)
