Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-24 / 147. szám, péntek

(Folytatás az 1. oldalról) ben hozott döntések végrehajtására kell összpontosítani, a pártszervek- és szervezetek konkrét feltételei között kell megszervezni a CSKP XVII. kongresszusa stratégiai irányvonalának megvalósítását, amely irányvonaltól nem távolodunk el. Ez az irányvonal hosszú távra meghatározza a pártmunkát. Minden párt- szervezetre nézve érvényes, a vállalatoknál és a lakóhelyeken, minden járásban és kerületben s természetesen a párt központi bizottságára nézve is. Mindenütt abból kell kiindulnunk, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia sorsa elsősorban a gazdasági mechanizmus komplex átalakításától és a társadalom élete minden szférájának demokratizálásától függ. Erre kell irányulnia a párt, politikai szervező, ideológiai, káder- és ellenőrző-tevékenységének.

Az átalakítást és a demokratizálást a jelenlegi szakaszban a szocializmus fejlesztése feltételének tekintjük - mondotta Miloš Jakeš. Ennek megvalósítása során természetesen tiszteletben kell tartani az egyes országok konkrét feltételeit. Nagy figyelemmel kísérjük a szocialista országokban, főleg a Szovjetunióban zajló eseményeket, s a szovjet tapasztalatok nagyon értékesek és ösztönzőek számunkra. Feltételeink tekintetbe vételével felhasználjuk a testvéri országok jó tapasztalatait, s igyekszünk hozzájárulni a kollektív megismeréshez. Egyidejűleg levonjuk a tanulságokat egyes negatív következményekből, amelyek a reformfolyamatokat a szocialista országokban kísérik, s igyekezünk elkerülni őket.

Miloš Jakeš behatóan foglalkozott a szociális és gazdasági fejlődés eredményeivel, valamint a 8. ötéves terv céljai különböző népgazdasági ágazatokban való elérésével. Főleg azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyek megoldására a pártszerveknek és -szervezeteknek figyelmet kell fordítaniuk. Habár az utóbbi időben egyes pozitív vonások mutatkoztak a népgazdaság fejlődésében, az egész helyzettel nem lehetünk elégedettek. Elégtelen a haladás üteme a meghatározó irányban, amely a gazdaság inten- zifikálása a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hatékony felhasználása alapján. Ennek oka nemcsak a jelenlegi irányítási rendszerben keresendő, amely nagy mértékben az extenzív fejlődés feltételeinek felel meg, hanem a szubjektív fogyatékosságokban, főleg az irányító szervek és dolgozók tevékenységében. Pedig a gazdaságban teremtjük meg az emberi szükségletek kielégítése szintje további lényeges emelésének anyagi feltételeit.

Ebben az időszakban fontos intézkedések végrehajtását kezdtük meg, amelyek a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításával függenek össze-mondotta Miloš Jakeš. Ezután tájékoztatott a központi szervek átalakításának menetéről, dolgozóik létszámának csökkentéséről és a gazdasági reform törvényhozási eszközökkel való alátámasztásáról. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás rendkívüli feladata a termelés műszaki kapacitásainak új szervezeti elrendezése és állami vállalatok létrehozása az új törvény alapján. Ennek első szakasza július elsejével kezdődik. A vállalati szféra új megszervezésének következetesen a társadalmi szükségletekből kell kiindulnia. Az állami vállalatok megalapítása, önállóságuk és felelősségük növelése, az önigazgatási szervek és igazgatók megválasztása új igényeket támaszt a pártszervek és -szervezetek tevékenységével szemben. A vállalati szféra átalakításának megfelelően kell módosítani a párt szervezeti felépítését az új állami vállalatoknál, és gondoskodni kell vezető szerepének következetes érvényesítéséről. Az új feladatok megkövetelik, hogy ne csak teljes mértékben felhasználjuk az eddigi bevált demokratikus politikai rendszer minden lehetőségét - azokat a formákat és eszközöket, amelyek a szocializmus építésének folyamatában alakultak ki - hanem egyúttal keressük és érvényesítsük a szocialista demokrácia kiszélesítésének további útjait. Egészen új lépés e téren a demokratikus elvek gazdasági területre való kiterjesztése - szögezte le Miloš Jakeš. Hangsúlyozta, hogy energikusabban kell átültetni az életbe a Nemzeti Front aktivizálására vonatkozó javaslatokat, amelyeket a CSKP KB Elnöksége, valamint a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának együttes ülése hagyott jóvá. A demokratizálás folyamatát tovább kell mélyíteni a Nemzeti Front szerveiben és szervezeteiben.

Fontos szerepük van a közélet aktivizálásában a nemzeti bizottságoknak, amelyek egybekapcsolják az államhatalmat és a népi önigazgatást - emelte ki Miloš Jakeš. Rámutatott arra, hogy a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács

Szilárd egységben a párthatározatok teljesítéséért

a napokban hagyja jóvá a nemzeti bizottságokról szóló törvény módosítását, amely megnöveli jogkörüket, felelősségüket és önállóságukat.

A megkezdett irányvonal, a megoldandó feladatok és problémák a párt ideológiai munkájának világos és egyértelmű irányát adják meg; meg kell világítani az átalakítás értelmét és céjait, és át kell őket ültetni az életbe. Egyidejűleg közösen létre kell hoznia a változások légkörét a társadalomban és a gazdaságban, harcot kell vívni az emberek gondolkodásáért s a meghirdetett tervek és célok megvalósításáért. Hatékonyan elő kell segítenie, hogy mozgásba lendüljenek a társadalom összes erői, szabaddá váljon a dolgozók alkotó kezdeményezésének és aktivizálásának minden erőforrása. Az átalakítás, a demokratizálási folyamatok sikerének egyik elengedhetetlen feltétele politikánk nyíltsága. A széles körű tájékoztatás elveinek érvényesítése az egész párt elsőrendű feladata. Rendkívül fontos szerep hárul e téren a sajtóra, a rádióra és a televízióra, amelyet a párt, a Nemzeti Front és a szocialista állam politikája, ideológiai munkája fontos eszközének, hatékony szervező erőnek tekintünk.

A társadalom életének minden területén előttünk álló feladatok rendkívül fontosak és halaszthatatlanok. Teljesítésük nem lesz egyszerű. Megkövetelik, hogy egész társadalmunk mozgásba lendüljön - mondotta Miloš Jakeš.

A pártszerveknek és -szervezeteknek tevékenységükből határozottabban kell kiküszöbölniük mindazt, ami stagnálást, passzivitást, adminisztratív módszereket szül. A kerületi és járási pártbizottságoknak arra kell ösztönözniük az alapszervezeteket, hogy egyesítsék az emberek erőit és képességeit. Példát kell mutatniuk a pártszervezeteknek a nyílt politikában, az emberek körében végzett munkában, az emberek közötti jelenlétben, a párton belüli és a szocialista demokrácia fejlesztésében. A pártszerveknek és -szervezeteknek az emberek közreműködésével nagyobb következetességgel kell megoldaniuk a kérdéseket, tanácskozniuk kell velük, fel kell használniuk tapasztalataikat és ötleteiket. A demokratizálási folyamat elválaszthatatlan a felelősségnek, a rendnek és a fegyelemnek a társadalomban és magában a pártban való megszilárdításától - hangsúlyozta Miloš Jakeš.

Céljaink elérésének alapvető feltétele a béke megszilárdítása - szögezte le a továbbiakban Miloš Jakeš. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett bizonyos kedvező fordulat az új politikai gondolkodásnak, a nemzetközi helyzet kulcskérdéseihez való olyan új viszonynak az eredménye, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja alakított ki. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség vitathatatlanul hozzájárni a nemzetközi politikai élet pozitív változásaihoz. Közösségünk a béke és biztonság szavatolásának minden népet szolgáló egységes programjára támaszkodik. Ami Csehszlovákiát illeti - mondotta Miloš Jakeš rendkívüli figyelmet fordítunk a szomszédos államokhoz való viszonyra és a közép-európai biztonság megszilárdításának kérdéseire. Konkrét hozzájárulásunk az európai biztonság megszilárdításához az a javaslat is, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség érintkezési vonalán bizalmi, együttműködési és jószomszédsági övezet jöjjön létre. Meghatározó feladatnak tekintjük a nukleáris háború elhárítását, a lázas fegyverkezés megfékezését és a leszerelésre való áttérést - jelentette ki Miloš Jakeš.

Délután az ülés vitával folytatódott, amelyet a feladatok megoldására való eltökéltség jellemzett. A felszólalók nagyra értékelték Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára beszámolójának tárgyilagos és tartalmas voltát, a jelenlegi időszakban végzett pártmunka fő irányaival kapcsolatos világos állásfoglalásokat.

Elsőként a vitában Petr Peterek, az ostravai városi pártbizottság vezető titkára szólalt fel. Ismertette az ostravai pártalapszervezetek helyzetét. Kiemelte: eltökélten törekszenek a CSKP KB 9. ülése határozatainak megvalósítására a helyi feltételek között. Növekszik a nyilvánosság érdeklődése a párt politikája iránt, s egyre nagyobb követelményeket támasztanak a tájékoztatás következetességét és gyorsaságát illetően.

Michal Parada, a prešovi járási pártbizottság vezető titkára a társadalmi és gazdasági átalakítás jelenlegi szakaszában végzett pártmunka formáival és módszereivel foglalkozott. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a párt ellenőrző szerepe jobb betöltésének fontosságát. Egyúttal kiemelte, hogy jobb munkát kell végezni a jóváhagyott határozatokkal, s lebontásukból ki kell küszöbölni a sablonszerűséget a párt különböző szervezeti szintjein.

Pavel Pilný, a brnói városi pártbizottság vezető titkára arról tájékoztatott, milyen tapasztalatokat szereztek a brnói pártszervezetek a CSKP KB 7. és a 9. ülésén elfogadott határozatok végrehajtása terén. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy mindeddig nem mindenki látja az átalakítást a feladatok felelős teljesítésében, a rend és a fegyelem elmélyítésében. Beválnak a pártmunka olyan módszerei és formái, mint az egy-egy témakörrel foglalkozó ülések, a beszámoltatás, az adminisztrációigény csökkentése és a szakbizottságok tevékenységének célszerű egybehangolása.

Miloslav Urban, a prágai VI. városkerületi pártbizottság vezető titkára ismertette a párt vezető szerepének érvényesítése terén a városkerületben szerzett tapasztalatokat, s közölte, hogy ezt a szerepet úgy érvényesítik, hogy nem helyettesítik a gazdasági szerveket, s nem veszik át felelősségüket a feladatok teljesítéséért. Szólt azon tizennyolc munkahelyi közösség pozitív eredményeiről, amelyek a pártlapaszervezetekkel az élen a városkerületben csatlakoztak a prágai felhíváshoz. Felajánlásaiknak több mint a fele gyártási és technológiai innovációkkal kapcsolatos.

Ján Široký, a bratislavai VI. városkerületi pártbizottság vezető titkára kiemelte, hogy növelni kell a pártalapszervezetek akcióképességét és önállóságát, mivel még mindig elég gyakran rutinszerűen - végzik a feladatok teljesítését. Figyelmeztetett arra, hogy egyes alapszervezetek tisztségviselői nem készültek fel a pártmunka átalakításával összefüggő problémák megoldására. A példamutatás a leghatékonyabb módja annak, ahogyan a járási és városkerületi pártbizottságok e téren a pártalapszervezeteket segíthetik.

Jaroslav Indra, az Ústí nad Labem-i járási pártbizottság vezető titkára megállapította: a beszámoltatás módszere és a párt ellenőrző szerepének megszilárdítása bevált a nemzeti bizottságoknál dolgozó kommunisták tevékenységének megvitatása során. A járási pártbizottság ezt a módszert a környezet alakításáért és védelméért vállalt felelősségről tartandó ülésének előkészítése során is alkalmazza. Egyúttal kiemelte a járási pártkonferencián megtárgyalt anyagok - amelyeket a járási lapok előzetesen nyilvánosságra hoztak - kapcsán tartott nyilvános vita idején előterjesztett javaslatok és észrevételek jelentőségét.

Vít Kalous, a Rychnov nad Knéžnou-i járási pártbizottság vezető titkára felszólalásában kiemelte, hogy a járási pártbizottság nagy erőfeszítéseket tesz a pártalapszervezetek akcióképességének és önállóságának növelésére. Nagy súlyt helyez arra, hogy minden alapszervezet alkotóbban és konkrétabban járuljon hozzá az átalakításhoz.

Jaromír Valent, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság titkára arról beszélt, hogyan hajtják végre a járásban a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatait, amelyek a párttagok teljes egyetértésére találtak. Az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek és a járási pártkonferenciának a hangvétele a múlthoz képest lényegesen bírálóbb volt, mégpedig zömmel a tagság soraiból hangzott a bírálat. A felszólalásokban súlyt helyeztek a konkrét munkahelyi problémák megoldására.

Jan Kreidl, a plzeňi városi pártbizottság vezető titkára a nyilvános pártgyűléseket a párt által a nép körében végzett munka hatékonysága próbakövének nevezte. A városi pártbizottság figyelmet fordít a munkahelyi közösségek nézeteire, valamint a pártalapszervezetektól kapott javaslatok és észrevételek intézésére. Foglalkozott a gazdasági vezetőkkel szembeni pártellenőrzési jog következetes érvényesítésével, főleg azon gazdasági dolgozók viszonylatában, akik Plzeií- ben a szolgáltatásokért, a lakásviszonyokért, az ellátásért és a közlekedésért felelnek.

Ján Selecký, a zvoleni járási pártbizottság vezető titkára azokat a tapasztalatokat ismertette, amelyeket a járási párt- bizottság a pártszervek és -szervezetek határozatvégrehajtó képességének növelése terén szerzett. Kiemelte a kommunisták munkában és életben tanúsított személyes példamutatásának fontosságát, s annak szükségességét, hogy pártvonalon következetesen felelősségre vonják azokat, akik megszegik a pártalapszabályzatot.

Václav Smitka, a české Budéjovice-i járási pártbizottság vezető titkára annak fontosságára mutatott rá, hogy megszilárduljon a párt akcióegysége a társadalom és a gazdasági mechanizmus átalakítása terén. A kommunistáknak aktívabban fel kell lépniük a passzív várakozással szemben. Ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyeket a járás pártszervezetei

A pápa Ausztriában

(ČSTK) - Tegnap ötnapos hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett II. János Pál pápa. Találkozik Kurt Waldheim köz- társasági elnökkel és ellátogat öt városba: Eisenstadtba, Salzburgba, Enns Lorchba, Gurkba és Innsbruckba.

a CSKP KB 7. és 9. ülése határozatainak végrehajtása terén szereztek.

Jaroslav Klícha, a Csehszlovák Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke arról beszélt, hogyan viszonyulnak a hadsereg pártszervezetei a komplex átalakításhoz. Hangsúlyozta, hogy a jóváhagyott intézkedések célja az irányítótevékenység javítása a hadseregben, az ideológiai munka átalakítása, a hadsereg és a nép egységének elmélyítése, valamint a Varsói Szerződés más hadseregeivel való harci szövetség megszilárdítása. Elítélte a pacifizmus megnyilvánulásait, amelyek a nemzetközi helyzet felületes megítéléséből erednek.

Ondrej Šaling, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára a pártmunka átalakításának jelentőségével foglalkozott. Megállapította, hogy új módszereket és formákat kell érvényesíteni a pártszervek és -szervezetek tevékenységében, s továbbra is fel kell használni a múltban beváltakat. Kiemelte, hogy a kerületi pártbizottság nagy figyelmet fordít arra, hogy minden párttag aktívan bekapcsolódjon, a CSKP KB 7. és

9. ülése határozatainak végrehajtásába.

Ladislav Matoušú, a prágai IX. városkerületi pártbizottság vezető titkára nagyra értékelte az ipari üzemek pártalapszer- vezetei és munkahelyi közösségei konkrét ötleteinek hozzájárulását a városkerületi pártszervezet tevékenységéhez. Figyelmeztetett azonban arra, hogy egyes pártalapszervezetek csak lassan szabadulnak meg a korábbi és ma már nem megfelelő munkaformáktól. Példaként megemlítette a prágai ČKD-t, amely hosszú ideje és rendszeresen készül fel az állami vállalatról szóló törvény elvei alapján történő gazdálkodásra.

Ottó Líška, a kelet-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára kidomborította a párt akció- és eszmei egysége megszilárdításának jelentőségét a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatai alapján tevékenységében végrehajtandó változtatások kapcsán. Kijelentette, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni a pártszervek és -szervezetek munkáját, növelni kell a párttal és a társadalommal szembeni felelősségüket. A pártnak a fiatal nemzedék körében végzett munkájáról is szólt.

Az ülés ma folytatódik.

Jókívánságok

(ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Do Muoinak, a Vietnemi Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának abból az alkalomból, hogy a VSZK Nemzet- gyűlése most folyó ülésén a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökévé választották meg.

Igényes feladatok a nemzeti bizottságok előtt

(Folytatás az 1. oldalról) niuk a széles tömegek kezdeményezését, ami egyik feltétele a szocialista demokrácia kibontakozásának. Miroslav Smatana a nemzeti bizottságok tekintélyének növelését szorgalmazva rámutatott, hogy olyan hatékony gazdasági szabályozókat kell rájuk bízni, amelyek által fokozott hatást gyakorolhatnának a hatáskörükbe eső területen működő vállalatokra, szövetkezetekre és más szervezetekre. így kellene elérni, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenysége összhangban legyen a területek átfogó fejlesztésének követelményeivel, illetve az egyes munkahelyi kollektívák érdekeivel. Gabriel Laclav a környezetvédelemmel kapcsolatban figyelmeztetett arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek ezen a téren szorosabban együtt kell működniük a nemzeti bizottságokkal. Példaként említette a Hu- mennéi járást, ahol kidolgozták az egyes városok környezetvédelmi programjait. Laczkó László felszólalásában megállapította, hogy a nemzeti bizottságok gyakorlatilag az egyes települések vagy területi egységek egész életéért felelősek. Következetesen szem előtt kell tartaniuk a társadalmi érdekeket, döntéshozatalukból kiküszöbölni

a szubjektivizmust. Hogy milyen károkat okoz a helytelen gyakorlat, azt a földvédelemről szóló törvény megszegésének eseteivel, a környezet- véd-. lem fogyatékosságaival szemléltette.

Jozef Kováčik a nemzeti bizottságoknak a honvédelmi neveléssel kapcsolatos feladatait ismertette. Hangoztatta, hogy ezen a téren az eredményes munkát több helyen az irányító- és szervezőmunka fogyatékosságai, a nem megfelelő anyagi-műszaki feltételek hátráltatják. Jozef Trepáč képviselői tapasztalataiból kiindulva figyelmeztetett, hogy nem lehetünk elégedettek a szolgáltatások rugalmasságával és minőségével sem. Bírálta, hogy a nemzeti bizottságok kisüzemei még sokszor előnyben részesítik a közületek megrendeléseit a lakosokéval szemben. Bírálta, hogy kevés a kisüzem, és a nemzeti bizottságok nem adtak elegendő engedélyt magánszemélyeknek szolgáltató tevékenység végzésére.

Az SZNT a vita után határozatot fogadott el, amely összegzi a nemzeti bizottságok legfontosabb feladatait a következő időszakra.

A napirendnek megfelelően a képviselők ezután megvitatták az SZSZK szerveinek a társadalombiztosítással kapcsolatos jogköréről szóló törvény javaslatát, amelyet Éva Tökölyová egészség- és szociális ügyi miniszter terjesztett elő. Ján Bruncko, a bizottságok előadójaként leszögezte, hogy az új törvény bővíti a dolgozók részvételét a társadalombiztosítással kapcsolatos döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Közelebb hozza az államigazgatási gyakorlatot az állampolgárokhoz, és csökkenti a nemzeti bizottságok adminisztratív munkáját. Ľudmila Harmaniaková rámutatott, hogy az új törvény megteremti a feltételeket az állam szociálpolitikájának megvalósításához. Fábry István többek között azzal foglalkozott, hogy a nemzeti bizottságoknak mindenütt megértéssel és rugalmasan kell intézniük az idősek, betegek és más rászorulók ellátásának kérdéseit. A vita után az SZNT a törvényjavaslatot jóváhagyta.

A nemzeti bizottságokról szóló törvény módosításának és kiegészítésének javaslatát Štefan Lazar belügyi és környezetvédelmi miniszter terjesztette elő. Rámutatott, hogy a módosítást a gazdasági mechanizmus átalakítása teszi szükségessé.

Rudolf Schuster bizottsági előadó elmondta, hogy a képviselők támogatják

a változtatásokat, főleg a nemzeti bizottságok ellenőrzési jogkörének bővítését és az adminisztráció csökkentését. Egyetértenek abban, hogy az átalakítással kapcsolatos demokratizálási folyamat megköveteli a választott szervek szerepének megerősítését, s a demokratikus elveknek a nemzeti bizottságok tevékenységében való következetes érvényesítését. Ján Borik és Karol Tonka felszólalása után elfogadták a nemzeti bizottságokról szóló törvény kiegészítésének és módosításának javaslatát.

A belkereskedelmi törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot Nagy Kázmér kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjesztette elő. Rámutatott, hogy a módosítás értelmében bővül a kereskedelmi tevékenység végzésének lehetősége, ami a kereskedelmi szervezetek monopolhelyzetének megszüntetéséhez vezet. A javaslat érinti a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium szerepét és feladatait, valamint a kereskedelmi szervezetek és a nemzeti bizottságok kapcsolatait. Valamennyi módosítás közvetlenül összefügg a gazdasági mechanizmus átalakításával. Silvester Minarovič a bizottságok nevében támogatta a javaslatot. Ezután a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a belkereskedelmi törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot.

A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta az alkotmányjogi bizottság javaslatát hivatásos bírók leváltására, illetve kinevezésére, majd jóváhagyólag tudomásul vette az SZNT Elnökségének a legutóbbi ülés óta végzett tevékenységéről előterjesztett jelentést.

Ezzel a Szlovák Nemzeti Tanács 10. ülése véget ért.

A tanácskozás után összeült a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, és kihirdette a három jóváhagyott törvényt, majd befejezettnek nyilvánította az SZNT tavaszi ülésszakát. -r-