Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-22 / 145. szám, szerda

Célunk nem a büntetés, hanem a megelőzés Beszélgetés a Nyitrai (Nitra) Járási Ügyészség tapasztalatairól A Nyitrai járás lakosságának számát, illetve ipari és mezőgazdasági termelését tekintve a Nyugat-szlovákiai kerület legjelentősebb járásai közé tartozik. Több mint 210 ezren élnek itt, közülük 157 729-en büntetőjogilag felelősek. A bűnözés alakulását jellemezve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben állandósult, egyes kategóriákban némileg csökkent az esetek száma Tavaly 1408 személy ellen indítottak eljárást. A bűnözés hátteréről, az ügyészség munkájáról és legfontosabb feladatairól beszélgettünk dr. Eugen Kontoš járási ügyésszel.- A gazdasági bűncselekmények alkotják a törvényszegések legna­gyobb csoportját. Az előző évhez viszonyítva számuk 22,3 százalék­kal növekedett, főképp a legegysze­rűbb forma, a lopás terjedt el nem kívánatos mértékben. A rejtett bűnö­zés is nyugtalanít bennünket, körül­belül a háromszorosát teszi ki az összes felderített bűncselekmény­nek. Vannak ugyan ismereteink, fel- tételezéseink előfordulásukról, de leleplezésük igen bonyolult. Tudjuk, hogy a spekuláció, a meg nem en­gedett vállalkozás, a fogyasztók megkárosítása, az árfegyelem meg­sértése, a nyilvántartottnál, illetve a feltártnál jóval gyakoribb. Ebből arra is következtetünk, hogy az irá­nyítás, a tervezés és az ellenőrzés terén nincs minden rendben. Saj­nos, az ellenőrző szervek, s főképp a belső ellenőrzés nem végzi úgy a dolgát, ahogy kellene. A külső ellenőrzés nem győzi a munkát és sokszor nagyon körülményes, hogy a vállalatokon belüli törvénysértése­ket felkutassa. Illusztrálásként elég megjegyeznem, hogy tavaly csupán egyetlen bűncselekményt jelentettek a belső ellenőrök. Amint mondottam, viszonylag a lopások leleplezése a legegysze­rűbb. Az elmúlt évben 255 ilyen esettel foglalkoztunk. Persze, nem­csak a legegyszerűbb módon, lo­pással károsítják meg a társadalmi tulajdont, ennél sokkal összetettebb, újabb, s ezáltal nehezebben feltár­ható esetek is előfordulnak. ■ Felsorolna néhány példát?- A nyitrai Plastika vállalatnál Ka­mii Kečkéš töltötte be a munkavé­delmi előadó tisztjét. Az egyik üzemi baleset kártalanításáról szóló irat­ban meghamisította az elszenvedett kár értékét. A kártérítés értékelése­kor 72 325 koronával nagyobb összeget mutatott ki. Hogy hogyan történhetett ez meg? Egyszerű a magyarázat. A munkavédelmi elő­adó egyben a Szlovák Állami Bizto­sító munkatársa volt, tehát nem volt ki ellenőrizze az általa kiállított ira­tokat. A járási székhelyen lévő Prior áruházban már évek óta nagy leltár­hiányok fordultak elő, nem szentel­tek figyelmet keletkezésük okainak felderítésére. Az ún. kálót (veszte­ségi normát) automatikusan kihasz­nálták a hiány pótlására, s ezzel letudták az ügyet. Tavaly aztán úgy alakult a helyzet, hogy ez sem volt elég a hiányzó összeg pótlására. Nem is lehetett, mert amint kiderült, 1986 folyamán a cipő részlegről az ott dolgozók 16 ezer korona értékű árut tulajdonítottak el. Több elárusító ellen indítottunk büntető eljárást. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogyan végezték valójában a leltározást. Azok az osztályok, ahol épp az ellenőrző leltár folyt, más részlegekről „kölcsönöztek" árut, hogy látszólag meglegyen a megfelelő mennyiség. De hát eb­ben az esetben is érvényes volt a mondás: „addig jár a korsó a kútra...“ Nyugtalanítanak bennünket azok az üzemi balesetek, melyeket végül is bűncselekményeknek kell minősí­tenünk, mivel alkohol hatása alatt következtek be. Tavaly például hét eset közül hatban játszott főszerepet az alkohol. Az okot nemcsak a káro­sultak felelőtlen, meggondolatlan hozzáállásában látjuk, hanem a ve­zetők kötelességmulasztásában is. ■ Ha már az alkohol került szóba, milyen a szerepe a bűncselekmé­nyek elkövetésében?- Röviden: jelentős. Az összes bűncselekmény 27,7 százalékát al­kohol hatása alatt követik el a tette­sek. Néhány adatot említek meg a járási statisztikából: a tizenöt évnél idősebb lakosok 11,9 liter tömény­szeszt, 10,2 liter bort és 140 liter sört fogyasztottak az elmúlt évben, va­gyis 18 711 hektoliter szesz, 16 259 hektoliter bor és 221 381 hektoliter sör a járás lakosainak évi fogyasztá­sa. Már ez a tény is befolyásolja a bűnözés mértékét. Vannak például bűncselekmények, melyeknél még az említett aránynál is nagyobb sze­repe van az alkoholnak. A hivatalos személy megsértése 87 esetének 91,6 százalékánál mutattunk ki alko­holos befolyásoltságot, a garázda­ságok 87 százalékát, a súlyos testi sértések 64,2 százalékát követték el ittas állapotban. A rablások 38,4 százalékánál is szerepe van az al­koholnak, ám ezeknél hol a tettes, hol pedig a sértett fogyasztott többet a kelleténél. Megdöbbentő a fiatalok alkohol- fogyasztása. Sajnos, a statisztika az italfogyasztás növekedését mutatja. A fiatalkorú bűnelkövetők (15-18 évesek) 25,4, a fiatalok (24 éves korig) 31,3 százaléka ittas állapot­ban követte el bűncselekményét. Ha ezt összevetjük a felnőttek adatai­val, megállapíthatjuk, hogy csupán 2,7 százalékkal maradnak el az idő­sebbektől. Mindezzel szemben csu­pán elenyésző számú büntetést rót­tak ki az ellenőrző szervek azokra, akik a fiataloknak alkoholt adtak. ■ Mit tehetnek önök a fiatalok érdekében, hogy csökkenjen az ál­taluk elkövetett bűncselekmények száma?- Az örvendetesnek nem nevez­hető helyzet ellenére az elmúlt év­ben történt némi javulás: a 15 éven aluliak ötvenöttel kevesebb egyéb­ként idősebbeknél büntethető cse­lekményt követtek el, 22-en loptak, négyen raboltak, tizenketten zsarol­tak. A bíróságnak tizenegy javasla­tot nyújtottunk be, négy fiatal eseté­ben óvó nevelést, kettőnél intézeti elhelyezést javasoltunk, öten intést kaptak. Ügyészségünk kidolgozta azokat az eljárásokat, melyeknek célja a fi­atalkorúak bűnözésének megelőzé­se. Évente aktívaértekezletet hívunk össze, melyen részt vesznek a fiata­lokkal foglalkozó vezetők, pedagó­gusok, nevelők és más szakem­berek. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk azoknak az alapiskolák­nak, szaktanintézeteknek, amelyek­nek tanulói megsértik a törvényt. Arra is figyelmeztetjük a vezetőket, hogy ellenük indítunk büntető eljá­rást, ha szándékosan megfeledkez­nek bejelentési kötelezettségükről. De a szülők ellen is szigorúbban szándékozunk fellépni: legtöbbjük nem is tudatosítja, hogy a nevelés elhanyagolása miatt tért le gyerme­kük az egyenes útról. Felelősségér­zetüket sok esetben nekünk kell fel­ébreszteni. De ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy mi csak büntetni akarunk, sokkal inkább a megelő­zésnek kell előtérbe kerülnie. A szép szó erejével akarunk hatni a gyer­mekekre, a fiatalokra. Sokszor egy őszinte beszélgetés többet ér, mint számtalan, a hallgatóság számára unalmas előadás. ■ A gazdasági bűncselekmé­nyekről már beszélgetésünk elején szóltunk. A társadalmi tulajdon foko­zott védelme a jövőben is meghatá­rozó feladat lesz nemcsak a bűnül­döző szerveknek, hanem valameny- nyi felelős gazdasági vezetőnek, ön hogyan látja ezt a kérdést?- Tevékenységünk kiterjed a szo­cialista vagyon védelmére és annak ellenőrzésére, hogy a vezetők ho­gyan tesznek eleget ellenőrző köte­lezettségüknek, hisz a törvényessé­gi felügyelet szintén hatáskörünkbe tartozik. 1987-ben tíz vállalatnál, il­letve szövetkezetben végeztünk fel­mérést. A mojmírovcei földműves­szövetkezet vezetője nem tartotta szükségesnek bejelenteni a bűncse­lekményt, amikor megállapította, hogy az egyik beosztottja jogosít­vány nélkül, ittas állapotban veze­tett. Hasonló esetet lepleztünk le a pogrányi (Pohranice) efsz-ben is. A Nyitrai Malom- és Sütőipari Válla­lat vezetője is csupán fegyelmileg büntette meg azt a gépkocsivezetőt, aki Hurbanovóból Nyitrára felesle­gesen tette meg az utat. Ezekben az esetekben természetesen mi a ve­zetőket vontuk felelősségre. A járási székhely műszaki szolgáltató válla­latának igazgatója szintén ráfizetett önkényes döntésére. Egy korábbi ellenőrzésnél megállapítottuk, hogy beosztottja 2517 korona kárt okozott a vállalatnak. Az igazgató elhatároz­ta, hogy nem fizetteti meg a kárt, mivel az egyik legjobb dolgozóról volt szó. (gy cselekedett, s végül is neki magának kellett a dolgozó által okozott kárt megtérítenie. Viszonylag hatásos módszernek tartom, hogy a gazdasági bűnesetek tárgyalásait a vétkes munkahelyén tartjuk meg. Tavaly tizenkét ilyen tárgyalás volt a járásban, de monda­nom sem kell, nem mindenütt örül­tek ennek a gazdasági vezetők. A tárgyalások utáni beszélgetése­ken alkalom nyílik arra, hogy egyes kérdéseket jobban megvilágítsunk a dolgozók előtt, növekedjen jogtu­datuk, az irányító dolgozókat pedig arra figyelmeztetjük, hogy a közös védelem, a gazdasági bűncselek­mények megakadályozása legalább olyan fontos feladatuk, mint a jó munkaeredmények elérése. DEÁK TERÉZ Szorosabb kapcsolat az emberekkel Sárosfa (Blatná na Ostrove) a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás legkisebb települései közé tartozik. Lakosainak száma mind­össze 830. Nemrégen meghívást kaptam a pártalapszervezet gyűlésére. így alkalmam nyílt elbeszélgetni Szabó Ilonával, az alapszervezet elnöké­vel a falu életéről.- Nem is tudom, hogy hol kezd­jem - mondja a pártelnök. - Min­denesetre, ha szétnéz az utcákon, az alapiskola környékén vagy a Z akcióban létrehozott parkunk táján, akkor láthatja, hogy itt többsé­gében szorgalmas, dolgos emberek élnek. Az, hogy helyben munkalehe­tőség igencsak kevés akad, arról már az itt élők nem tehetnek. A falu lakosai a járási székhelyre vagy a távolabb fekvő fővárosba, Bratisla- vába járnak dolgozni. Az állami gaz­daság ugyanis kevés embernek biz­tosít megélhetést. A pártalapszervezetnek 12 tagja van, de 40 regisztrált kommunista él a faluban. Ez előnyös a falu számá­ra, hiszen rájuk mindig számítha­tunk. Egy ilyen kis faluról nem sokat mondhat az ember. Én 1985 novem­bere óta töltöm be ezt a tisztséget. Azóta a kor követelményeivel össz­hangban tettünk néhány lépést a korszerűbb életfeltételek megte­remtéséért. A faluban van központi vízvezeték-hálózat, amely a lakos­ság segítségével épült ki, a tömeg­szervezetek összefogásának kö­szönhető a gyönyörű művelődési ház felépítése is. Nagy gondot fordí­tunk a környezet tisztán tartására, ehhez a faluban működő társadalmi szervezetek is hozzájárulnak. Hosz- szabb stagnálás után, 1986-ban si­került az ifjúsági szervezetünk mun­káját is fellendíteni. Azt is el kell mondanom, hogy minden támoga­tást megkapnak a pártalapszerve- zettől és a hnb-től. Egyre inkább tudatosítjuk, hogy sokat tenni nem­csak a fiatalokért, hanem elsősor­ban a fiatalokkal kell. A járási párt­konferencia - melyen küldöttként vettem részt - nagy hangsúlyt he­lyezett az ifjúság kérdésére. A falu­ban jól működik a nőszövetség helyi szervezete, a tűzoltó- valamint a sportszervezet is. A pártalapszervezet a helyi alap­iskola és a nemzeti bizottság kom­munistáit tömöríti. Tagjai között több nyugdíjas is van. Munkánk tehát az összetételtől függően is sokrétű, te­vékenységünk pedig úgy érzem, hogy a helyi viszonyoknak meg­felelő. Az utóbbi időben a falu lakosai több bizalommal fordulnak a párt- alapszervezethez. Gondjaikat nyíl­tabban elmondják. Hosszú idő óta rossz az autóbusz-összeköttetés a járási székhely felé. Jelenleg ezt a problémát kell az illetékesekkel megoldanunk. En hiszek abban, hogy az embe­reket szép szóval meg lehet győzni, ha a céljainkat, terveinket közösen is megbeszéljük, és ha a példamuta­tásban mi, kommunisták járunk elöl. SZITÁS GABRIELLA Lyukacsos anyagok infiltrációját végző félautomata berendezést helyez­tek üzembe a Topolčanyi Elektrokarbon erősáramú elektrotechnikai vállalatnál a Szlovák Tudományos Akadémia Gépek Anyagaival és Mechanikájával foglalkozó Bratislavai Intézete új grafit- és kerámia technológiák és -gyártmányok terén tevékenykedő, nemrég megnyitott tudományos-termelési társulásának és az említett vállalatnak a dolgozói. A berendezés segítségével olyan anyagokat állítanak elő, amelyeket eddig devizáén vásároltunk. A képen: Augustín Schweighofer mérnök, kandidátus, az intézet vezető tudományos munkatársa (baloldalt) és Marian Okša műszaki szakember a berendezés konstrukciós részeit próbálja kí. (Peter šimončík felvétele - ČSTK) Néhány jó példa nem elég! Hol tart a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a hazai építőiparban A munkaszervezésnek e korszerű formáját idestova két évtizede pró­bálják meghonosítani Szlovákia épí­tőiparának vezetői. Ez irányú igye­kezetük azonban nem mondható igazán eredményesnek. A brigád­rendszerű munkaszervezés és java­dalmazás a legtöbb építőipari vál­laltnál még ma is legfeljebb beszéd­téma, jobb esetben a kimutatások­ban létezik, nem fordítanak rá kellő figyelmet. Alkalmazása helyett a vezető dol­gozók - igaz, nem egészen alapta­lanul - az építőipar sajátos helyzeté­re, a sok más iparágtól való függő­ségére, az építkezések tervdoku­mentációiban és a beruházási mun­kák előkészítésében tapasztalható hiányosságokra, a szállítói-megren­delői kapcsolatok elégtelenségére, az akadozó anyagellátásra, az épí­tőipari gépek elöregedésére, hiá­nyára stb. hivatkozva inkább kibúvó­kat keresnek, hogy megindokolhas­sák, miért nem alkalmazhatsz épí­tőipar jelenlegi feltételei mellett. Az effajta magyarázkodás részben ta­lán elfogadható, hiszen az önelszá­molási rendszerben dolgozó kollek­tívák valóban csakis akkor érhetnek el jó eredményeket, ha munkájukat nem hátráltatják az említett hiányos­ságok. A kifogásokat felsorakoztató, elutasító hozzáállás mégis helyte­len, hiszen a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást ép­pen a felsorolt „objektív“ akadályok eltávolításával kell elkezdeni. Igaz, ez aligha lehetséges elszigetelten, egy-egy vállalaton vagy termelési­gazdasági egységen belül, de ha az építőipari tárca minden vállalata a másikra várna, nem is történhetne előrelépés ezen a téren. Szerencsére ez nem így van. Szlovákiában is egyre több az olyan építőipari vállalat, amelyek dolgozói nem a felettes szervektől várják a megoldást. Követendő példaként szolgál töb­bek között a Banská Bystrica-i Ma­gasépítő Vállalat, amelynek a Ján Lupták vezette munkacsoportja már 1981-tól végzi teendőit a brigád­rendszerű munkaszervezés és java­dalmazás alapelvei szerint. A főként bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kereskedelmi létesítményeket építő 14-16 tagú kollektíva ily módon pél­dául tíz hónap leforgása alatt épít fel egy 120 férőhelyes óvodai és 38 férőhelyes bölcsődei komplexumot (kitűnő minőségben), amelyet ha­gyományos munkaszervezés ese­tén 14-16 hónapon belül készít el 22-23 építőipari dolgozó. Hasonló jó eredményekkel dicsekedhetnek a Prešovi, a Žilinai, a Bratislavai és a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat egyes munkacsoportjai is, amelyek az építkezések tervezett idejének 50-70 százaléka alatt készülnek el munkájukkal. Az 1987-es év végén Szlovákiában 1056 munkacsoport 39 752 tagja dolgozott önelszámolá­si rendszerben. Az elmúlt időszakban az SZSZK építőipara ennek ellenére 180 millió korona fekbért és különféle pótdíja­kat fizetett félévenként a beruházók­nak az átadott építmények hibái, illetve a határidő-csúszások miatt. Az építőiparnak tehát nem csupán az egyre erősödő társadalmi bírálat miatt, hanem saját érdekében is fon­tos, hogy javulást érjen el a minőség és a határidő megtartása terén. Va­lamennyi dolgozójának tudomásul kell vennie, hogy a jövőben lényege­sen megváltozik a kivitelezők hely­zete: már nem a beruházók fognak az építőipar diktálta feltételekhez al­kalmazkodni, hanem fordítva, az építőknek kell kielégíteni a beruhá­zók igényeit, mert csak azok az építőipari vállalatok lesznek képe­sek az önfinanszírozásra, amelyek megfelelnek majd a beruházók elvá­rásainak, vagyis gyors és jó minősé­gű munkát végeznek. Az említett példák is bizonyítják, hogy a brigádrendszerü munkaszer­vezés és javadalmazás ezt a célt szolgálja. A jó példa azonban önma­gában nem elég. Az építőipari dol­gozók munkaaktivitásának növelé­séhez, hatékonyabb, jobb minőségű munkájukhoz többre van szükség. Jó munkaszervezésre, zökkenő- mentes anyagellátásra, korszerű technikára és nem utolsósorban megfelelő anyagi ösztönzésre, amely ma még a jól működő, önel­számolási rendszerben dolgozó kol­lektívák esetében sem megfelelő. E munkacsoportok dolgozói a telje­sítménynormáknak megfelelően, az általuk végzett munka mennyisége és minősége szerint kapják bérüket. A költségmegtakarításból is jár nekik némi részesedés, de például az épí­tés határidejének lerövidítésében kevésbé érdekeltek anyagilag. Már­pedig tekintettel a megkezdett épít­kezések nagy számára, nem csupán az építők, hanem az építőipar, sőt a népgazdaság szempontjából is előnyös lenne, ha bizonyos anyagi ösztönzők hatására országszerte meggyorsulna az építkezési munkák üteme. A múlt év júliusától az építőipar­ban szigorúbb előírások szerint mi­nősítik a munkát és a létesítménye­ket. Eközben az építőiparral szem­ben támasztott követelmények a ter­melékenység és a jövedelem növe­lésére is irányulnak. Amint azt Du­šan Mikiének, az SZSZK építőipari minisztere mondotta a reszort gaz­dasági, politikai, szakszervezeti és ifjúsági vezetőinek év eleji aktívaér­tekezletén, a jövőben érvényesülni kívánó vállalatoknak először saját házuk táján kell rendet teremteniük. A rendcsinálást főleg a normák, a költségvetés, a számlázás és főleg belső pénzügyi viszonyaik rendezé­sével kell kezdeni, de a miniszter külön figyelmeztetett a brigádrend­szerű munkaszervezés és javadal­mazás bevezetésének elodázhatat- lanságára is. BARANYAI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents