Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-22 / 145. szám, szerda
Célunk nem a büntetés, hanem a megelőzés Beszélgetés a Nyitrai (Nitra) Járási Ügyészség tapasztalatairól A Nyitrai járás lakosságának számát, illetve ipari és mezőgazdasági termelését tekintve a Nyugat-szlovákiai kerület legjelentősebb járásai közé tartozik. Több mint 210 ezren élnek itt, közülük 157 729-en büntetőjogilag felelősek. A bűnözés alakulását jellemezve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben állandósult, egyes kategóriákban némileg csökkent az esetek száma Tavaly 1408 személy ellen indítottak eljárást. A bűnözés hátteréről, az ügyészség munkájáról és legfontosabb feladatairól beszélgettünk dr. Eugen Kontoš járási ügyésszel.- A gazdasági bűncselekmények alkotják a törvényszegések legnagyobb csoportját. Az előző évhez viszonyítva számuk 22,3 százalékkal növekedett, főképp a legegyszerűbb forma, a lopás terjedt el nem kívánatos mértékben. A rejtett bűnözés is nyugtalanít bennünket, körülbelül a háromszorosát teszi ki az összes felderített bűncselekménynek. Vannak ugyan ismereteink, fel- tételezéseink előfordulásukról, de leleplezésük igen bonyolult. Tudjuk, hogy a spekuláció, a meg nem engedett vállalkozás, a fogyasztók megkárosítása, az árfegyelem megsértése, a nyilvántartottnál, illetve a feltártnál jóval gyakoribb. Ebből arra is következtetünk, hogy az irányítás, a tervezés és az ellenőrzés terén nincs minden rendben. Sajnos, az ellenőrző szervek, s főképp a belső ellenőrzés nem végzi úgy a dolgát, ahogy kellene. A külső ellenőrzés nem győzi a munkát és sokszor nagyon körülményes, hogy a vállalatokon belüli törvénysértéseket felkutassa. Illusztrálásként elég megjegyeznem, hogy tavaly csupán egyetlen bűncselekményt jelentettek a belső ellenőrök. Amint mondottam, viszonylag a lopások leleplezése a legegyszerűbb. Az elmúlt évben 255 ilyen esettel foglalkoztunk. Persze, nemcsak a legegyszerűbb módon, lopással károsítják meg a társadalmi tulajdont, ennél sokkal összetettebb, újabb, s ezáltal nehezebben feltárható esetek is előfordulnak. ■ Felsorolna néhány példát?- A nyitrai Plastika vállalatnál Kamii Kečkéš töltötte be a munkavédelmi előadó tisztjét. Az egyik üzemi baleset kártalanításáról szóló iratban meghamisította az elszenvedett kár értékét. A kártérítés értékelésekor 72 325 koronával nagyobb összeget mutatott ki. Hogy hogyan történhetett ez meg? Egyszerű a magyarázat. A munkavédelmi előadó egyben a Szlovák Állami Biztosító munkatársa volt, tehát nem volt ki ellenőrizze az általa kiállított iratokat. A járási székhelyen lévő Prior áruházban már évek óta nagy leltárhiányok fordultak elő, nem szenteltek figyelmet keletkezésük okainak felderítésére. Az ún. kálót (veszteségi normát) automatikusan kihasználták a hiány pótlására, s ezzel letudták az ügyet. Tavaly aztán úgy alakult a helyzet, hogy ez sem volt elég a hiányzó összeg pótlására. Nem is lehetett, mert amint kiderült, 1986 folyamán a cipő részlegről az ott dolgozók 16 ezer korona értékű árut tulajdonítottak el. Több elárusító ellen indítottunk büntető eljárást. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogyan végezték valójában a leltározást. Azok az osztályok, ahol épp az ellenőrző leltár folyt, más részlegekről „kölcsönöztek" árut, hogy látszólag meglegyen a megfelelő mennyiség. De hát ebben az esetben is érvényes volt a mondás: „addig jár a korsó a kútra...“ Nyugtalanítanak bennünket azok az üzemi balesetek, melyeket végül is bűncselekményeknek kell minősítenünk, mivel alkohol hatása alatt következtek be. Tavaly például hét eset közül hatban játszott főszerepet az alkohol. Az okot nemcsak a károsultak felelőtlen, meggondolatlan hozzáállásában látjuk, hanem a vezetők kötelességmulasztásában is. ■ Ha már az alkohol került szóba, milyen a szerepe a bűncselekmények elkövetésében?- Röviden: jelentős. Az összes bűncselekmény 27,7 százalékát alkohol hatása alatt követik el a tettesek. Néhány adatot említek meg a járási statisztikából: a tizenöt évnél idősebb lakosok 11,9 liter töményszeszt, 10,2 liter bort és 140 liter sört fogyasztottak az elmúlt évben, vagyis 18 711 hektoliter szesz, 16 259 hektoliter bor és 221 381 hektoliter sör a járás lakosainak évi fogyasztása. Már ez a tény is befolyásolja a bűnözés mértékét. Vannak például bűncselekmények, melyeknél még az említett aránynál is nagyobb szerepe van az alkoholnak. A hivatalos személy megsértése 87 esetének 91,6 százalékánál mutattunk ki alkoholos befolyásoltságot, a garázdaságok 87 százalékát, a súlyos testi sértések 64,2 százalékát követték el ittas állapotban. A rablások 38,4 százalékánál is szerepe van az alkoholnak, ám ezeknél hol a tettes, hol pedig a sértett fogyasztott többet a kelleténél. Megdöbbentő a fiatalok alkohol- fogyasztása. Sajnos, a statisztika az italfogyasztás növekedését mutatja. A fiatalkorú bűnelkövetők (15-18 évesek) 25,4, a fiatalok (24 éves korig) 31,3 százaléka ittas állapotban követte el bűncselekményét. Ha ezt összevetjük a felnőttek adataival, megállapíthatjuk, hogy csupán 2,7 százalékkal maradnak el az idősebbektől. Mindezzel szemben csupán elenyésző számú büntetést róttak ki az ellenőrző szervek azokra, akik a fiataloknak alkoholt adtak. ■ Mit tehetnek önök a fiatalok érdekében, hogy csökkenjen az általuk elkövetett bűncselekmények száma?- Az örvendetesnek nem nevezhető helyzet ellenére az elmúlt évben történt némi javulás: a 15 éven aluliak ötvenöttel kevesebb egyébként idősebbeknél büntethető cselekményt követtek el, 22-en loptak, négyen raboltak, tizenketten zsaroltak. A bíróságnak tizenegy javaslatot nyújtottunk be, négy fiatal esetében óvó nevelést, kettőnél intézeti elhelyezést javasoltunk, öten intést kaptak. Ügyészségünk kidolgozta azokat az eljárásokat, melyeknek célja a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése. Évente aktívaértekezletet hívunk össze, melyen részt vesznek a fiatalokkal foglalkozó vezetők, pedagógusok, nevelők és más szakemberek. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk azoknak az alapiskoláknak, szaktanintézeteknek, amelyeknek tanulói megsértik a törvényt. Arra is figyelmeztetjük a vezetőket, hogy ellenük indítunk büntető eljárást, ha szándékosan megfeledkeznek bejelentési kötelezettségükről. De a szülők ellen is szigorúbban szándékozunk fellépni: legtöbbjük nem is tudatosítja, hogy a nevelés elhanyagolása miatt tért le gyermekük az egyenes útról. Felelősségérzetüket sok esetben nekünk kell felébreszteni. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi csak büntetni akarunk, sokkal inkább a megelőzésnek kell előtérbe kerülnie. A szép szó erejével akarunk hatni a gyermekekre, a fiatalokra. Sokszor egy őszinte beszélgetés többet ér, mint számtalan, a hallgatóság számára unalmas előadás. ■ A gazdasági bűncselekményekről már beszélgetésünk elején szóltunk. A társadalmi tulajdon fokozott védelme a jövőben is meghatározó feladat lesz nemcsak a bűnüldöző szerveknek, hanem valameny- nyi felelős gazdasági vezetőnek, ön hogyan látja ezt a kérdést?- Tevékenységünk kiterjed a szocialista vagyon védelmére és annak ellenőrzésére, hogy a vezetők hogyan tesznek eleget ellenőrző kötelezettségüknek, hisz a törvényességi felügyelet szintén hatáskörünkbe tartozik. 1987-ben tíz vállalatnál, illetve szövetkezetben végeztünk felmérést. A mojmírovcei földművesszövetkezet vezetője nem tartotta szükségesnek bejelenteni a bűncselekményt, amikor megállapította, hogy az egyik beosztottja jogosítvány nélkül, ittas állapotban vezetett. Hasonló esetet lepleztünk le a pogrányi (Pohranice) efsz-ben is. A Nyitrai Malom- és Sütőipari Vállalat vezetője is csupán fegyelmileg büntette meg azt a gépkocsivezetőt, aki Hurbanovóból Nyitrára feleslegesen tette meg az utat. Ezekben az esetekben természetesen mi a vezetőket vontuk felelősségre. A járási székhely műszaki szolgáltató vállalatának igazgatója szintén ráfizetett önkényes döntésére. Egy korábbi ellenőrzésnél megállapítottuk, hogy beosztottja 2517 korona kárt okozott a vállalatnak. Az igazgató elhatározta, hogy nem fizetteti meg a kárt, mivel az egyik legjobb dolgozóról volt szó. (gy cselekedett, s végül is neki magának kellett a dolgozó által okozott kárt megtérítenie. Viszonylag hatásos módszernek tartom, hogy a gazdasági bűnesetek tárgyalásait a vétkes munkahelyén tartjuk meg. Tavaly tizenkét ilyen tárgyalás volt a járásban, de mondanom sem kell, nem mindenütt örültek ennek a gazdasági vezetők. A tárgyalások utáni beszélgetéseken alkalom nyílik arra, hogy egyes kérdéseket jobban megvilágítsunk a dolgozók előtt, növekedjen jogtudatuk, az irányító dolgozókat pedig arra figyelmeztetjük, hogy a közös védelem, a gazdasági bűncselekmények megakadályozása legalább olyan fontos feladatuk, mint a jó munkaeredmények elérése. DEÁK TERÉZ Szorosabb kapcsolat az emberekkel Sárosfa (Blatná na Ostrove) a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás legkisebb települései közé tartozik. Lakosainak száma mindössze 830. Nemrégen meghívást kaptam a pártalapszervezet gyűlésére. így alkalmam nyílt elbeszélgetni Szabó Ilonával, az alapszervezet elnökével a falu életéről.- Nem is tudom, hogy hol kezdjem - mondja a pártelnök. - Mindenesetre, ha szétnéz az utcákon, az alapiskola környékén vagy a Z akcióban létrehozott parkunk táján, akkor láthatja, hogy itt többségében szorgalmas, dolgos emberek élnek. Az, hogy helyben munkalehetőség igencsak kevés akad, arról már az itt élők nem tehetnek. A falu lakosai a járási székhelyre vagy a távolabb fekvő fővárosba, Bratisla- vába járnak dolgozni. Az állami gazdaság ugyanis kevés embernek biztosít megélhetést. A pártalapszervezetnek 12 tagja van, de 40 regisztrált kommunista él a faluban. Ez előnyös a falu számára, hiszen rájuk mindig számíthatunk. Egy ilyen kis faluról nem sokat mondhat az ember. Én 1985 novembere óta töltöm be ezt a tisztséget. Azóta a kor követelményeivel összhangban tettünk néhány lépést a korszerűbb életfeltételek megteremtéséért. A faluban van központi vízvezeték-hálózat, amely a lakosság segítségével épült ki, a tömegszervezetek összefogásának köszönhető a gyönyörű művelődési ház felépítése is. Nagy gondot fordítunk a környezet tisztán tartására, ehhez a faluban működő társadalmi szervezetek is hozzájárulnak. Hosz- szabb stagnálás után, 1986-ban sikerült az ifjúsági szervezetünk munkáját is fellendíteni. Azt is el kell mondanom, hogy minden támogatást megkapnak a pártalapszerve- zettől és a hnb-től. Egyre inkább tudatosítjuk, hogy sokat tenni nemcsak a fiatalokért, hanem elsősorban a fiatalokkal kell. A járási pártkonferencia - melyen küldöttként vettem részt - nagy hangsúlyt helyezett az ifjúság kérdésére. A faluban jól működik a nőszövetség helyi szervezete, a tűzoltó- valamint a sportszervezet is. A pártalapszervezet a helyi alapiskola és a nemzeti bizottság kommunistáit tömöríti. Tagjai között több nyugdíjas is van. Munkánk tehát az összetételtől függően is sokrétű, tevékenységünk pedig úgy érzem, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő. Az utóbbi időben a falu lakosai több bizalommal fordulnak a párt- alapszervezethez. Gondjaikat nyíltabban elmondják. Hosszú idő óta rossz az autóbusz-összeköttetés a járási székhely felé. Jelenleg ezt a problémát kell az illetékesekkel megoldanunk. En hiszek abban, hogy az embereket szép szóval meg lehet győzni, ha a céljainkat, terveinket közösen is megbeszéljük, és ha a példamutatásban mi, kommunisták járunk elöl. SZITÁS GABRIELLA Lyukacsos anyagok infiltrációját végző félautomata berendezést helyeztek üzembe a Topolčanyi Elektrokarbon erősáramú elektrotechnikai vállalatnál a Szlovák Tudományos Akadémia Gépek Anyagaival és Mechanikájával foglalkozó Bratislavai Intézete új grafit- és kerámia technológiák és -gyártmányok terén tevékenykedő, nemrég megnyitott tudományos-termelési társulásának és az említett vállalatnak a dolgozói. A berendezés segítségével olyan anyagokat állítanak elő, amelyeket eddig devizáén vásároltunk. A képen: Augustín Schweighofer mérnök, kandidátus, az intézet vezető tudományos munkatársa (baloldalt) és Marian Okša műszaki szakember a berendezés konstrukciós részeit próbálja kí. (Peter šimončík felvétele - ČSTK) Néhány jó példa nem elég! Hol tart a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a hazai építőiparban A munkaszervezésnek e korszerű formáját idestova két évtizede próbálják meghonosítani Szlovákia építőiparának vezetői. Ez irányú igyekezetük azonban nem mondható igazán eredményesnek. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a legtöbb építőipari vállaltnál még ma is legfeljebb beszédtéma, jobb esetben a kimutatásokban létezik, nem fordítanak rá kellő figyelmet. Alkalmazása helyett a vezető dolgozók - igaz, nem egészen alaptalanul - az építőipar sajátos helyzetére, a sok más iparágtól való függőségére, az építkezések tervdokumentációiban és a beruházási munkák előkészítésében tapasztalható hiányosságokra, a szállítói-megrendelői kapcsolatok elégtelenségére, az akadozó anyagellátásra, az építőipari gépek elöregedésére, hiányára stb. hivatkozva inkább kibúvókat keresnek, hogy megindokolhassák, miért nem alkalmazhatsz építőipar jelenlegi feltételei mellett. Az effajta magyarázkodás részben talán elfogadható, hiszen az önelszámolási rendszerben dolgozó kollektívák valóban csakis akkor érhetnek el jó eredményeket, ha munkájukat nem hátráltatják az említett hiányosságok. A kifogásokat felsorakoztató, elutasító hozzáállás mégis helytelen, hiszen a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást éppen a felsorolt „objektív“ akadályok eltávolításával kell elkezdeni. Igaz, ez aligha lehetséges elszigetelten, egy-egy vállalaton vagy termelésigazdasági egységen belül, de ha az építőipari tárca minden vállalata a másikra várna, nem is történhetne előrelépés ezen a téren. Szerencsére ez nem így van. Szlovákiában is egyre több az olyan építőipari vállalat, amelyek dolgozói nem a felettes szervektől várják a megoldást. Követendő példaként szolgál többek között a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat, amelynek a Ján Lupták vezette munkacsoportja már 1981-tól végzi teendőit a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alapelvei szerint. A főként bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kereskedelmi létesítményeket építő 14-16 tagú kollektíva ily módon például tíz hónap leforgása alatt épít fel egy 120 férőhelyes óvodai és 38 férőhelyes bölcsődei komplexumot (kitűnő minőségben), amelyet hagyományos munkaszervezés esetén 14-16 hónapon belül készít el 22-23 építőipari dolgozó. Hasonló jó eredményekkel dicsekedhetnek a Prešovi, a Žilinai, a Bratislavai és a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat egyes munkacsoportjai is, amelyek az építkezések tervezett idejének 50-70 százaléka alatt készülnek el munkájukkal. Az 1987-es év végén Szlovákiában 1056 munkacsoport 39 752 tagja dolgozott önelszámolási rendszerben. Az elmúlt időszakban az SZSZK építőipara ennek ellenére 180 millió korona fekbért és különféle pótdíjakat fizetett félévenként a beruházóknak az átadott építmények hibái, illetve a határidő-csúszások miatt. Az építőiparnak tehát nem csupán az egyre erősödő társadalmi bírálat miatt, hanem saját érdekében is fontos, hogy javulást érjen el a minőség és a határidő megtartása terén. Valamennyi dolgozójának tudomásul kell vennie, hogy a jövőben lényegesen megváltozik a kivitelezők helyzete: már nem a beruházók fognak az építőipar diktálta feltételekhez alkalmazkodni, hanem fordítva, az építőknek kell kielégíteni a beruházók igényeit, mert csak azok az építőipari vállalatok lesznek képesek az önfinanszírozásra, amelyek megfelelnek majd a beruházók elvárásainak, vagyis gyors és jó minőségű munkát végeznek. Az említett példák is bizonyítják, hogy a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás ezt a célt szolgálja. A jó példa azonban önmagában nem elég. Az építőipari dolgozók munkaaktivitásának növeléséhez, hatékonyabb, jobb minőségű munkájukhoz többre van szükség. Jó munkaszervezésre, zökkenő- mentes anyagellátásra, korszerű technikára és nem utolsósorban megfelelő anyagi ösztönzésre, amely ma még a jól működő, önelszámolási rendszerben dolgozó kollektívák esetében sem megfelelő. E munkacsoportok dolgozói a teljesítménynormáknak megfelelően, az általuk végzett munka mennyisége és minősége szerint kapják bérüket. A költségmegtakarításból is jár nekik némi részesedés, de például az építés határidejének lerövidítésében kevésbé érdekeltek anyagilag. Márpedig tekintettel a megkezdett építkezések nagy számára, nem csupán az építők, hanem az építőipar, sőt a népgazdaság szempontjából is előnyös lenne, ha bizonyos anyagi ösztönzők hatására országszerte meggyorsulna az építkezési munkák üteme. A múlt év júliusától az építőiparban szigorúbb előírások szerint minősítik a munkát és a létesítményeket. Eközben az építőiparral szemben támasztott követelmények a termelékenység és a jövedelem növelésére is irányulnak. Amint azt Dušan Mikiének, az SZSZK építőipari minisztere mondotta a reszort gazdasági, politikai, szakszervezeti és ifjúsági vezetőinek év eleji aktívaértekezletén, a jövőben érvényesülni kívánó vállalatoknak először saját házuk táján kell rendet teremteniük. A rendcsinálást főleg a normák, a költségvetés, a számlázás és főleg belső pénzügyi viszonyaik rendezésével kell kezdeni, de a miniszter külön figyelmeztetett a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének elodázhatat- lanságára is. BARANYAI LAJOS
