Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-20 / 143. szám, hétfő

Nem ismerek elveszett labdát Beszélgetés Helena Sukovával • Négy esztendeje vagy a világ élvonalában, sok rangos tornán in­dulsz. Milyen az évi programod?- A tenisztornákon való részvé­telnek megvannak a szabályai. Min­den esztendő augusztusában el kell küldeni a Nemzetközi Tenisz Szö­vetségnek, milyen tornákon akarok indulni a következő idényben. Ahhoz azonban, hogy valaki az ún. Grand Slamhez tartozó, legjelentősebb se­regszemléken (Wimbledon, Párizs, Flushing Meadow, Melbourne) sze­repelhessen, legalább tíz, előre meghatározott tornán kell rajtolnia. A program tehát a következő: de­cember végén kezdődik Ausztrália nemzetközi bajnoksága, ennek be­fejeztével két-három hetet itthon töl­tök. Edzéssel. Február második fe^ lében és márciusban az amerikai tornák sorozata következik. Utána két-három hétre újra hazajövök, majd Tokió és a nyugat-európai via­dalok vannak soron. A további prog­ram - május: Roland Garros, június és július: Wimbledon, csehszlovák A futás is hozzátartozik az edzé­sekhez bajnokság, augusztus: kanadai és amerikai verseny, szeptember: Flu­shing Meadow, olimpiai játékok. Az idény utolsó versenyére, a Mesterek Tornájára az USA-ban kerül sor. • Mennyit és hogyan kell edzeni ahhoz, hogy tartani tudd ezt a szin­tet, illetve előbbre lépj a világrang­listán?- A tornákon elég sok mérkőzést játszok, egyesben és párosban is. HÚSZ NYÁRI OLIMPIA (1936 - BERLIN) Jesse Owens négy aranyérme Berlinnek 20 évig kellett várnia az olimpia tényleges megrendezésére, mert az 1916-os nyári játékok az első világháború miatt elmaradtak. Amikor megindultak a XI. olimpia előkészületei, Németországban már horogkeresz­tes zászlók lobogtak, életbeléptek a hírhedt nürnbergi zsidótörvények. Több országban mutatkozott bojkotthangulat, a NOB azonban ennek ellenére sem változtatta meg döntését. A német kormány képviselője a NOB 1933-as bécsi kongresszusán kijelentette: tiszteletben tartják az olimpiai szabályokat, sőt a német származású zsidó üldözöttek részére is lehetővé teszik az olimpiai részvételt. Micsoda színjáték! Olyan sportolók indulását is elnézték - nem egy esetben szorgalmazták akiket nem sokkal később még a villamosról is letiltottak, majd a náci haláltáborokban elpusztítottak. 1. CSAK EGY MONDAT. Ahogy az várható volt, az 1933-ban uralomra került Hitler a náci propaganda cél­jaira használta fel az olimpiát. Ezért aztán teljes állami támogatással, óri­ási költségekkel épültek a stadionok, létesítmények és az olimpiai falu. A hírhedt Göbbels kijelentette: „Szí­vesen mérjük össze tudásunkat a vi­lág sportolóival, megmutatva nekik, hogy mire képes a német faj...! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozata értelmében Hitler meg­nyitó beszéde mindössze egy mon­datból állhatott és páholyában csak a német sportolókat fogadhatta. A megnyitón minden úgy ment vég­be, ahogy az olimpiai szabályzat előírja. A kulisszák mögül azonban már előbukkant a rideg valóság: SS- csapatok vonultak fel napjában többször a stadion előtt, a versenyek közben katonai repülőgépek kering­tek a levegőben. Ez a nem odavaló hangulat és a stadion rendjén ural­kodó egyenruhás osztagok félreért­hetetlenül kifejezték: a rendezők a háborús célok, a fasizmus szolgá­latába állították az olimpiát. SOVINISZTA KÖZÖNSÉG. Fur­csán viselkedett a nézőtereket zsú­folásig megtöltő közönség is. Csak akkor volt elemében, ha ,,Heil“-lel üdvözölhette a német győzelmeket. Sovinizmusán sokszor nem bírt ural­kodni, tüntetett a külföldi sportolók ellen, lenézte az alacsonyabb ren­dűnek tartott színes, főleg néger versenyzőket. Micsoda iróniája a sorsnak, hogy a fasiszta célokra felhasznált olimpia legkiemelkedőbb sportolója éppen egy néger atléta, a 23 éves, négyszeres aranyérmes Jesse Owens volt. 2. A CSODAATLÉTA. Jesse Owens neve egyenlő a gyorsaság fogalmával. 1935 májusában Ann Arbor városkából fantasztikus hír rö­pült világgá: Owens 90 perc alatt hat világrekordot állított fel! Ilyesmire nincs példa a sporttörténelemben! 813 cm-es távolugró eredményét pontosan negyedszázadig nem tud­ták túlszárnyalni. Owens elszegényedett, sokgyer­mekes néger családból származik. Csak kilenc éves korában került is­kolába és Rilley edző rögtön felfi­gyelt a macska ügyességű gyerekre. „Ilyen tehetsége még nem volt Amerikának“ - mondotta. Ezért na­ponta foglalkozott vele és a kis Owens délelőtt az iskolapadban ült, délután sportolt, este pedig cipőt tisztított a szállodai vendégeknek. Olyan nagyszerű mozgáskészséggel rendelkezett, hogy a fehér gyerekek is beleegyeztek: egy néger fiú le­gyen az iskolai atléta-, kosárlabda-, baseball- és futballcsapat (amerikai foci, rögbi) kapitánya: Owens nem­csak futásban (15 éves korában 10,5-öt futott 100 m-en), távolugrás­ban, hanem magasugrásban (leg­jobbja 198 cm volt) és súlylökésben is kitűnt. Amikor befejezte középis­kolai tanulmányait, több egyetem versengett érte. Mert az USA-ban a sport jó reklám a felsőoktatási intézményeknek. Owens az Ohiói Egyetemre került és sportpályafutá­sa bámulatosan ívelt fölfelé. Nem csoda hát, hogy a berlini olimpia legnagyobb esélyesei közé tartozott és nem is okozott csaló­dást. Szuverénül győzött a 100 és 200 méteren, 806 cm-rel nyerte a tá­volugrást és tagja volt a 4x100 méteren győztes amerikai váltónak. Négy rajt - négy győzelem és két világcsúcs: 100 m 10,3 mp, 200 m 20,7 mp. LOVAKKAL VERSENYZETT. Owens az olimpia után búcsút mon­dott az amatőr versenyzésnek és az egyetemnek. Szerződése értelmé­ben az USA különböző városaiban lovak, kutyák és kenguruk (!) ellen versenyzett. Rövidebb távokon le­győzhetetlen volt. Amerika viszont vereséget szenvedett. Nem tudott megfelelő munkahelyet biztosítani egy ilyen kiváló sportolónak. Owens nem nagyon lelkesedett a „kutya­életért“, de valahogy el kellett tarta­nia családját. Később riporter, illetve rádiókommentátor lett és csak Ken­nedy elnök idején kapott élete végé­ig járó nyugdíjat. Mint minden idők legismertebb amerikai sportolója, aki a harmincas évek közepén ne­gyedszázaddal előzte meg korának sportfejlődését. 3. CSÍK A JAPÁNOK ELŐTT. A berlini olimpia a fasizmus árnyé­kában is nagyszerű eredményeket hozott. A finn atlétika valószínűleg már kiheverte azt a pótolhatatlannak látszó veszteséget, amely Nurmi visszavonulásával érte, mert újra finn futó, Höcken győzött 5000 m-en (14:22,2). Iso-Holo nyerte a 3000 m- es akadályt és minden idők legizgal­masabb 10 000 m-es versenyében három finn végzett az élen. Néger versenyző lett a 400, a 800 és a magasugrás bajnoka. Ezen az olimpián jutottak túl a magasugrók a kétméteres határon (C. John 203 cm), hármasugrásban ajapánToyo- mo érte el elsőnek a bűvös 16 mé­tert. A női versenyek során az ame­rikai Stockles, a fiús mozgású far­merlány 11,5 mp-es világcsúccsal szerzett aranyérmet 100 méteren. Két évtizeddel később, az 1956-os olimpián ugyanilyen idővel győzött az ausztrál Guthbert... Az úszás nagy vesztesei a japá­nok lettek, elmaradt a Los Angeles-i sikersorozatuk. A hírneves, de lát­hatólag túledzett férfiúszóikat várat­lan vereségek érték. Nagy meglepe­tésnek számított, hogy a 100 m-es gyorsúszást a magyar Csík Ferenc nyerte 57,6 mp-cel (Csík volt Hajós Alfréd óta az egyetlen európai úszó, aki a 100 gyorson győzött az olimpi­án. Azóta sem nyert kontinensünk úszója aranyérmet ezen a távon, kivéve a moszkvai olimpiát, ahol nem indultak a tengerentúliak). So­kan véletlennek tartották Csík győ­zelmét; az olimpiai bajnok azonban Budapesten is legyőzte a távol-kele- tieket. A női számokban a hollland lányok szinte elsöpörték az amerikai egyeduralmat. A nagyszerű fiziku­mú, 17 éves Mastenbrock egymaga három arany- és egy ezüstérmet szerzett. 4. NÉPES CSATAPOK. Az 50 or­szág 3980 sportolója között 183 csehszlovák volt. Ilyen népes cseh­szlovák küldöttség még nem indult olimpián. A mérleg 3 arany- és 5 ezüstérem. Aranyérmesek: Hudec (torna, gyűrű), Syrovátka-Brzák (ke­nu kettes 1000 m), Motl-Brzák (ke­nu kettes 10 000 m). Húsz sportág képviseletében 200 főnyi magyar csapat utazott Berlin­be. A nemzetek nem hivatalos pont­versenyében a harmadik helyen végzett és 15 érmet szerzett (10 -1-4). Olimpiai bajnokok: Zombori, Kárpáti (birkózás), Elek Ilona (ví­vás), kardcsapat, Kabos (kard egyé­ni), Csík (100 m gyorsúszás), Csák Ibolya (magasugrás), vízilabdacsa­pat, Harangi (ökölvívás), Lőrincz (kö­töttfogású birkózás). A berlini olimpia „békekomédia“ után három évvel a fasizmus tűzbe- vérbe borította a világot. Kitört a má­sodik világháború és ezzel 12 eszten­dős megszakítás következett be az olimpiák sorozatában. TOMI VINCE • Szerinted törvényszerű volt, hogy ezt a sportot választottad?- Erre nem tudok egyértelműen válaszolni. Nálunk ugyanis a moz­gás, a sportolás a mai napig életünk velejárója. Szüleim elsősorban arra ügyeltek, hogy öcsémmel együtt kedvünkre mozoghassunk. Tehát nem akarták, hogy mindenáron teni­szező legyek. 0 Hány éves voltál, amikor bele­kóstoltál a fehér sportba?- Három. Szüleimmel rendszere­sen jártam a teniszpályára. Tetszett a játék és miután azt édesanyám is észrevette, fokozatosan megismer­tetett a tenisz alapjaival. • Nem titkolt vágyad, a világ első számú játékosa akarsz lenni. Miben kell javulnod?- Mindenben. Technikában, takti­kában és erőnlétben. Nem elhanya­golható a pszichikai felkészülés sem. A világ éljátékosai között any- nyira minimális a tudásbeli különb­ség, hogy nagyon sok mérkőzés azon dől el, ki bírja jobban ide­gekkel. • Mire gondolsz meccs közben?- Igyekszem mindig a játékra összpontosítani. Elvem: a rosszul sikerült ütéseket minél gyorsabban elfelejteni; nem rágódom azon, miért hibáztam és bízom abban, hogy a legközelebbi labdamenet jobb lesz. Szerintem nincs elveszett lab­da. Amíg a meccs tart, minden hely­zetből lehet fordítani. Ehhez arra van szükség, hogy higgyünk a győ­zelemben. • A tenisz ismét olimpiai sportág. Hogyan fogadtad a hírt?- Örültem. Részt venni az olimpián, minden sportoló vágya. Az élvonal­ból csaknem mindenki ott lesz Szö­ulban. Ami engem illet, egyesben és párosban is rajthoz állok. Párosban Hana Novotnával. • Hogyan viseled el a sikert, illet­ve a kudarcot?- Jó érzés, ha megnyerek egy- egy mérkőzést vagy tornát. Szeretek győzni. De nem szabad, hogy az ember fejébe szálljon a dicsőség. Ha elbíznám magam, megrekednék a fejlődésben. A kudarcot tudomásul kell venni, igyekszem gyorsan elfe­lejteni, lehetőleg azzal a gondolattal, a legközelebbi mérkőzésen győzök. Mindig keresem a kudarc okát és levonom belőle a tanulságot. • A tenisz manapság ún. divatos sportág. A szülők egy része mindent megtesz, hogy gyerekéből jó játékos legyen...- Nagy hibát követnek el azok, akik csemetéiket bármire kényszerí­tik. A gyereknek elsősorban szeret­nie kell azt, amit csinál. Ahhoz, hogy valaki eredményes legyen a tenisz­ben, a tehetségen túlmenően erős akaratra, céltudatosságra és renge­teg edzésre van szükség. Ezt pedig csak úgy lehet csinálni éveken ke­resztül, ha szeretjük sportágunkat. Aki kezdettől fogva csak a pénzt nézi, semmire se viszi. • Az emberi tulajdonságok közül melyeket tartod a legfontosab­baknak?- A becsületességet, a tisztessé­get, az igazmondást. Nem állhatom az irigységet. 0 Olga Sommerová, az ismert filmrendezőnő nemrég egy tizenhat perces rövidfilmet készített rólad „Szeretek győzni“ címmel. Hogyan tetszik az ősszel bemutatásra kerülő film?- Olgát korábban nem ismertem személyesen, a filmezés során azonban jól megértettük egymást. Azt hiszem, sikerült bemutatnia, mi minden áll egy-egy jó eredmény, győzelem mögött, milyen is a teni­szező élete. • Legközelebbi terveid?- A wimbledoni torna előtt állok, tehát most erre összpontosítok. Ta­valy egyesben bejutottam a negyed­döntőbe, most jobb eredményt aka­rok elérni. Párosban pedig Kohde- Kilschsel megvédeni tavalyi elsősé­günket. Aztán jöhet az olimpia... KUBÁŇNÉ GERI ÉVA A Sparta Praha 23 éves rokonszenves és sze­rény teniszezőnője mögött már gazdag sportmúlt áll. Első hazai sikerét 1979-ben érte el, amikor a 14 évesek korosztályában kétszer nyert országos baj­nokságot. Ekkor lett a csehszlovák válogatott tag­ja. 1980-ban sikeresen mutatkozott be a nemzetkö­zi ifjúsági versenyeken, egy esztendővel később már győzött Mexikóban, az USA-ban és Ausztráliá­ban. 1983-től a felnőttek között versenyez, a várt eredmény itt sem maradt el: 1985 óta állandóan a világranglista első tíz teniszezőnője között van, napjainkban a hetedik helyen. Eddigi legnagyobb sikerének az ausztrál nemzetközi bajnokság döntő­jében való részvételét tartja (1984), döntős Flu­shing Meadow-ban is 1986-ban. Párosban Kohde- Kilsch a partnere, tavaly Wimbledonban győztek. Helena tagja volt a Szövetségi Kupát 1985-ben elnyerő csehszlovák válogatottnak. Érdemes sportmester. Édesanyja, Véra Suková is világhírű teniszezőnő volt, 1962-ben Wimbledonban döntőt játszott. Édesapja, Cyril Suk, a Csehszlovák Tenisz Szövetség elnöke. Két esztendővel fiatalabb öccse is túl van már az első nemzetközi teniszsikereken. 0 Tehát ő volt az első edződ?- Igen. Több mint tíz év alatt, amíg a pályafutásomat irányította, rengeteget tanultam tőle. Sajnos, 1982-ben meghalt. Tanácsainak ma is hasznát veszem. Amikor itthon vagyok, délelőtt és délután máfél-két órát gyakorolok, utána hatvan perces erőnléti edzés következik (futás, különböző erősítő gyakorlatok). Az edzéseken kívül fontos a rehabilitáció és az ésszerű, speciális étrend. 0 Az elmondottak alapján elég kevés a szabadidőd. Mivel töltőd?- Szeretek olvasni, zenét hallgat­ni; Karéi Gott dalait kedvelem. Ki- kapcsolódást jelent számomra az autóvezetés és igyekszem időt találni arra is, hogy olykor eljussak moziba. Felfrissítenek a prágai séták is. • összeegyeztethető az élsport, a tenisz és a magánélet?- Ha az ember okosan osztja be idejét. • Mi az amit nem szeretsz a te­niszben?-Az utazást. Sokan éppen ezt irigylik. Mi azonban az egyes váro­sokban a repülőteret, a teniszpályá­kat és a szállodákat ismerjük. Vá­rosnézésre nincs idő. 0 Milyen sportágakat kedvelsz?- Szeretem a labdarúgást, az asztaliteniszt és a jégkorongot. 0 Mit tartasz a legfontosabbnak az életben?- Egyértelműen az egészséget. Továbbá a kiegyensúlyozottságot, a jó értelemben vett elégedettséget. Ami a pénzt illeti, kellemes dolog, ha a teljesítményt anyagilag is elisme­rik, de nem a pénz játszik főszerepet az életemben. Helena Suková tréning közben (Archívumi felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents