Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-17 / 141. szám, péntek

Mezőgazdasági szövetkezeti törvény

(Folytatás a 6. oldalról) közök kezelésének módjáról szóló rendelkezést,.

d) a szerződésben meghatározott kötelességek megszegésének következményei^ és a kooperációs társulásról szóló szerződés megszűnése esetére a kötelezettségek rendezésének módját.

(2) Az eszközök és tevékenységek társításának nem szabad a nemkívánatos monopolhelyzet kialakulásához vezetnie; ha erre sor kerülne, a szerződés érvénytelenné válik.

(3) A kooperációs társulásról szóló szerződés megszűnik

a) ha a társulás elérte a kitűzött célt,

vagy ennek a célnak az elérése lehetetlenné vált,

b) a szerződésben meghatározott idő elteltével,

c) a résztvevő szervezetek megegyezésével,

d) egyéb olyan okokból, amelyek a szerződésben rögzítve voltak.

HETEDIK RÉSZ

A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége

78 . §

(1)A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége (továbbá csak „Szövetség") a Nemzeti Front önkéntes társadalmi szervezete, amely a szövetkezetek gazdasági, szociális és társadalmi küldetésének, tagjaik politikai, társadalmi és munkaaktivitásának biztosítása, illetve az

élet- és munkafeltételeikről való gondoskodás érdekében fejti ki tevékenységét.

(2) A szövetkezet, melynek taggyűlése a Szövetségbe való belépés mellett döntött, a Szövetség alapszervezetévé válik. A szövetkezet szervei egyúttal az alapszervezet szervei is.

(3) Az illetékes központi szervek megvitatják a Szövetséggel azoknak az általános érvényű jogi előírásoknak az előkészített javaslatait, amelyek a szövetkezetek gazdaságpolitikájának alapvető kérdéseit, a szövetkezeti tagok jogait, kötelességeit és munkakapcsolatait, továbbá a tagokról való szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodást érintik.

NYOLCADIK RÉSZ

Közös, átmeneti és zárórendelkezések

79 . §

A földterületek társítása

(1) A tagok a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz társítják mindazokat a földterületeket (beleértve az erdőket és vízfelületeket), amelyek a szövetkezetbe való belépésükkor a tulajdonukat képezik, továbbá azokat a területeket, amelyekre később, a tagság idején tesznek szert.

(2) A földek társítására vonatkozó kötelesség a tagság létrejöttének napjával lép érvénybe. Amennyiben a munkafeltételekről szóló megegyezésben próbaidőben állapodtak meg, úgy a társításra csak annak elteltével kerül sor, feltéve, hogy a próbaidőben nem szüntették meg a tagságot.

(3) Közös szövetkezeti gazdálkodás céljából nem társítják

a) azokat a földeket, amelyek a tag belépésekor már amúgy is a szövetkezet használatában voltak, vagy amelyekre a tag később tesz szert, de azok már a szövetkezet vagy más szocialista mezőgazdasági szervezet használatában vannak,

b) a lakóházakkal és gazdasági épületekkel beépített területet az udvarrésszel együtt, melyeket a szövetkezet nem vett át, továbbá a belterületen lévő kerteket, melyeknek a területe nem haladja meg a 0,10 hektárt. Az alapszabályzat kimondhatja, hogy bizonyos feltételek között az ennél nagyobb kerteket sem kötelező társítani.

(1) Amennyiben ez a törvény meghatározza a tagsági és munkakapcsolatokban érvényesülő jogügyletek kötelező formáját, a jogügylet érvénytelen, ha ezt a formát nem tartják meg.

(2) Az idegenek vagy az állampolgársággal nem rendelkező személyek csak azután válhatnak a szövetkezet tagjává, ha engedélyt kaptak arra, hogy állandó jelleggel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tartózkodjanak.

(3) Az idegenek és az állampolgárság nélküli személyek tagsága a szövetkezetben (ha másként került sor a tagság befejezésére) megszűnik

a) azzal a nappal, amikor az itt-tartózko- dási jogról szóló engedély megvonása értelmében véget ér a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén való tartózkodásuk,

b) azon a napon, amikor érvénybe lép az illető személynek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről való kiutasítására hozott határozat.

81. §

Átmeneti rendelkezések

Amennyiben a továbbiakban nincs meghatározva másként, akkor az 1988. július 1. előtt keltezett jogi kapcsolatokra szintén ennek a törvénynek a rendelkezései vonatkoznak, azonban ezeknek a jogi kapcsolatoknak a létrejöttét, valamint a belőlük eredő, az 1988. július 1. előtt keletkezett jogokat az eddig érvényes előírások alapján bírálják el.

(2) Az ezen törvény hatálybalépése előtt megkezdett békéltető eljárásokat a korábbi jogi előírások értelmében folytatják le.

(3) A szövetkezetek alapszabályzata, munkarendje és szervezési, illetve tanácskozási munkarendje az új alapszabályzat elfogadásával, de. legkésőbb 1989. március 31-én érvényét veszíti.

(4) Azok a szövetkezetek, amelyek az eddigi előírások szerint közös mezőgazdasági vállalatot alakítottak vagy kooperációs társulási szerződést kötöttek, módosítják szerződéseiket és gondoskodnak arról, hogy a közös vállalat szervei legkésőbb 1989. március 31-én megfeleljenek ezen új törvény rendelkezéseinek.

(5) Ennek a törvénynek az értelmében

1988. december 31-ig a kerületi mező- gazdasági igazgatóságokat kell a gazdasági irányítás szervének tekinteni.

(6) Addig az időpontig, amíg megalakulnak a döntőbizottságok, feladatkörüket az elöljáróság látja el.

82. §

(1) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendelettel fogja szabályozni a szövetkezeíek és közös vállalatok pénzügyi gazdálkodását.

(2) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetséggel, a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel történt megállapodás után, általános érvényű jogi előírásokkal szabályozza

a) a szövetkezetekben és közös vállalatokban a javadalmazás alapelveit valamint a jutalmakra és munkadíjakra szánt pénzeszközök felhasználásának szabályait,

b) némely mezőgazdasági termékek szövetkezeti tagoknak, esetleg dolgozóknak történő eladása alapelveit.

83. §

Hatálytalanító rendelkezések

(1) Hatályon kívül kerül:

1.az 1975/122 Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről, az 1984/111 Tt. számú törvényben megfogalmazva;

2. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1975/137 Tt. számú rendelete, amely közre adta az egységes földműves-szövetkezetek mintaalapszabályzatát és meghatározta a szövetkezetek alapszabályzata kidolgozásának és jóváhagyásának módját, azok módosítását és kiegészítését;

3. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1975/138 Tt. számú rendeletének II. és III. része, amely pontosítja a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1975/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

4. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/159 Tt. számú hirdetménye az együttműködésről a mezőgazdaságban, és az együttműködés formáiról, amely az 1983/100 és az 1986/25 Tt. számú hirdetményekben volt megfogalmazva;

5. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/160 Tt számú hirdetménye a békéltető tárgyalásokról az egységes földműves-szövetkezetekben;

6. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 668/13/75 számú irányelvei az egységes földműves-szövetkezetek állami mező- gazdasági szervezetté való átalakulásáról - 1976/24 Tt;

7. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 015- 681/1976 számú határozata, amely közölte az egységes földműves-szövetkezetek szervezési, tanácskozási és munkarendjének mintáját 1977/18 Tt;

(2) 1989. január 1-vel lesznek hatálytalanítva:

1. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1985/140 Tt. számú rendelkezése az egységes földműves- szövetkezetek finanszírozásának és pénzügyi gazdálkodásának alapelveiről;

2. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1979/137 Tt. számú hirdetménye, amellyel végrehajtották a mezőgazdasági szövetkezetekről, az egységes földműves-szövetkezeti tagok szabadságáról és anyagi felelősségéről hozott törvény egyes rendelkezéseit;

3. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és a Csehszlovák Állami Bank elnökének az 1985/120 Tt. számú hirdetménye az állóeszközök újratermelésének finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatokban;

4. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1985/121 Tt. számú hirdetménye a tudományos-mű- szaki fejlesztéssel kapcsolatos, nem beruházási jellegű kiadások finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatokban;

5. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/24 Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról;

6. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/26 Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek és közös mezőgazda- sági vállalatok tartalékalapjáról;

7. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 041 - 2003/85 számú irányelvei a forgóeszközök finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatokban; 1986/1 Tt;

8. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 183/13/73 számú határozata az elvégzett munka javadalmazásának szabályozásáról és a természetbeni juttatások szabályozásáról az egységes földmúves-szö- vetkezetekben; 1974/8 Tt;

9. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 1422/81 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetek tagjainak a jelentős munka- és életjubileumok alkalmából nyújtott jutalmakról 1982/20 Tt.;

10 a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 625/1983 számú határozata az üzemi étkeztetésről az egységes földműves- szövetkezetekben 1983/29 Tt.;

11. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01 - 1721/85 számú határozata az alkalmazottak és a tagok javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben - 1986/5 Tt.;

12. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 1722/85 számú határozata a műszakigazdasági tisztséget betöltő tagok és alkalmazottak javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben 1986/5 Tt.;

13. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 1687/85 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetekben a munka díjazására használt eszközök szabályozásáról 1986/5 Tt.;

14. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 1968/85 számú határozata a béreszközök szabályozásáról a közös mezőgazda- sági vállalatokban és a meliorációs szövetkezetekben - 1986/5 Tt.;

15. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01- 2115/85 számú határozata a vezető tisztségviselőknek és egyes vezető szakembereknek az egységes földműves-szövetkezetekben nyújtható egészévi jutalomról 1986/5 Tt.;

84 §

Ez a törvény 1988. július 1-jén lép hatályba.

Labdarúgó Európa-bajnokság

A dánok után az angolok is elbúcsúztak

Ma este megismerjük az első két elődöntőst

Kevesen gondolták volna, hogy már a 2. forduló után éppen Anglia és Dánia válogatottjának nem lesz semmi reménye a továbbjutásra. Két meccs - két vereség, 1:4-es, illetve 2:5-ös gólarány. Az abszolút sereghajtónak tartott írek viszont ott lehetnek az elődöntőben, szerdán este nagyon közel álltak hozzá. Tehát még hat csapat pályázik a négy közé jutásra. Ma megismerjük az A- csoport két továbbjutóját, holnap a másik kettőt. Esélylatolgatás hefyett más helyen közöljük a táblázatokat és a hátralevő mecqseket.

Az angol válogatott kiesése óriási szenzáció. Hogy ez minek tulajdonítható? Egyértelmű válasz nincs. Ahány szakember, annyi vélemény. Néhány alapvető dolgot azonban látnunk kell. Elsősorban is azt, hogy mivel a szigetországiaknak volt egy átlagon felüli játékmesterük (Robson), feladták saját stílusukat és európai felfogásban igyekeztek futballozni. Ám Robsonnak nem ment a játék, így jellegtelen, szürke labdarúgást produkáltak. Robson alig-alig hozta helyzetbe a csatárokat. Hogy Lineker mégis gólhelyzetekbe került? Azt képességeinek köszönheti, nagyszerű érzékkel ugrott ki a védők közül. Kis szerencsével az írek ellen akár mesterhármast is elérhetett volna. Megemlíthetnénk a két kapufát Hollandia ellen 0:0-ás meccsállásnál... De hát tulajdonképpen nem a feltételes módok döntenek egy meccsen. Az ellenfelek is felhozhatnak nem is egy ,,ha“ szócskát. Az viszont tény; az angolok kevésbé voltak robbanékonyak, erőteljesek, nem diktáltak különösebb iramot sem, mintha küzdőképességük is halványabb lett volna. A fáradtság jelei? Nem kizárt. Az angolok játsszák a világon a legtöbb mérkőzést évente. A 21-es

mezőnyű bajnokság, Liga Kupa, Angol Kupa...

És mi a helyzet a dánokkal? (Mindkét csapat esetében csak saját szemszögükből nézzük szereplésüket.) Az utóbbi Európa-bajnokság, illetve világbajnokság óta négy, illetve két évet öregedtek a játékosok. Már Piontek edző is belátta: fel kellett volna frissíteni a csapatot. Kiégett együttes benyomását keltette. Most is jól tartották, passzolgatták a labdát a középpályán, de gyors ritmusváltásra és ellen- támadásra már nem futotta erejükből. Lassúak voltak, a nem éppen fiatal kulcs- játékosok formája sem tűnt megfelelőnek.

olyan kevés gólhelyzetet tudtak teremteni. Az NSZK ellen talán egyet sem. Ráadásul csődöt mondott a védelmük, taktikailag is fegyelmezetlenek voltak. Egyszóval: öreguras futball. Hol van már a sokat emlegetett „dán dinamit"? Lehet, hogy másképpen alakul Laudrupék sorsa a csoportban, ha 1:1 -es mérkózésállásnál a spanyolok nem lőnek gólt óriási lesállásból. A külföldi lapok azt írták (láthattuk a tv-ben is), hogy ez olyan lesállás volt, amely még a Déli-sarkróMs látszott... A bírák nem vették észre. Ök külön kategóriát képeznek az Európa-bajnokságon. Róluk és a továbbjutó csapatokról a csoportmérkőzések után szólunk. (T. V.)

A MAI MŰSOR

20.15 (München): NSZK - Spanyolország, játékvezető: Vautrot (francia), 20.15 (Köln): Olaszország - Dánia, játékvezető: Gallér (svájci).

A mindig haragosnak tűnő Elkjaer-Larsen játékából hiányzott a megszokott tűz, a lendület, a lankadatlan harcikedv, Laud- rup pedig csak helyenként villogott. Mindkettőjükön nyomot hagyott a hosszadalmas sérülés. Ennek tudható be, hoqv

Írország - Szovjetunió 1:1 (1:0)

A két csapat az Európai-bajnokság második döntetlen eredményét érte el. Írország válogatottja a mérkőzés nagy részében jobb együttes benyomását keltette, de a szbornaja küzdőképességének köszönve a hajrában egyenlített. A szovjet csapatból hiányzott a sérült Besszonov és két sárga lap miatt Litovcsenko. Loba- novszkij edző védencei - akárcsak a hollandok ellen - lassítani igyekeztek a játékot, hogy kellő pillanatban hosszú pasz- szokkal indítsák a szélsőket. A 19. percben Houghton becsapta a szovjet védelmet, lapos lövését azonban Daszajev kiütötte. Húsz perccel később Whelan kapáslövésével szemben azonban tehetetlennek bizonyult. Szünet után is az írek irányították a játékot. Whelan, majd Aldridge szerezhetett volna gólt. Amikor már mindenki elkönyvelte az 1:0-ás ír győzelmet, a 75. percben Belanov átadása után Protaszov egyenlített.

A hannoveri találkozót 45 000 néző előtt a spanyol Aladren vezette. ÍRORSZÁG: Bonner - Morris, McCarthy, Moran, Hughton - Houghton, Sheedy, Whelan, Galvin - Aldridge, Stapleton (Cascarino). SZOVJETUNIÓ: Daszajev ' (Csanov) - Szulakvelidze (Gocmanov), Hityijatullin, Kuznyecov, Gyemjanyen- ko - Alejnyikov, Zavarov, Mihajlicsen- ko, Rácz - Belanov, Protaszov.

A B-csoport állása:

1.-2. Írország 2 1 1 0 2:1 3

Szovjetunió 2 1 1 0 2:1 3

3. Hollandia 2 1 0 1 3:2 2

4 Anglia 2 0 0 2 1:4 0

A hátralevő meccsek: Anglia - Szovjetunió, Írország - Hollandia.

Az A-csoport állása:

1. NSZK 2 1 1 0 3:1 3

2. Olaszország 2 1 1 0 2:1 3

3. Spanyolország 2 1 0 1 3:3 2

4 Dánia 2 0 0 2 2:5 0

A hátralevő meccsek: NSZK - Spanyolország, Olaszország - Dánia.

A csoportokban egyforma pontszám esetén a következő kritériumok döntenek: 1. gólkülönbség, 2. több adott gól, 3. kölcsönös mérkőzés,_4. sorsolás.

★ Két vélemény az Írország - Szovjetunió mérkőzésről - Jackie Charlton, az ír válogatott edzője: „Balszerencsés egyenlítő gólt kaptunk, ennek ellenére

elégedett vagyok védenceim teljesítményével. Whelan gyönyörű gólt rúgott, s további helyzeteink voltak. Galvin és Daszajev kapus párharca után a bírónak tizenegyest kellett volna ítélnie. A hollandok ellen lélektani előnyben leszünk“. Jurij Morozov, a szovjet csapat másodedzője: „Biztonságra törekedtünk, s pontos indításokkal kerülni ellentámadásba. Taktikánk nem járt sikerrel, egyes labdarúgók csak hatvan százalékos teljesítményt nyújtottak. Az írek többnyire győztesen kerültek ki a párharcokból, nemcsak a levegőben, hanem a földön is“.

★ Amint láthattuk az ír-szovjet mecs- csen, Daszajev kapus térdsérülést szenvedett, s ez annyira súlyosnak bizonyult, hogy a következő mérkőzésen nem léphet pályára. A szovjet küldöttség vezetői ezért a szabályok értelmében a FIFA-hoz fordultak, hogy engedélyezne a harmadik kapus meghívását.

★ Szomorúak a dánok. Az Olaszország elleni meccs után csomagolnak és hazautaznak. Az utolsó mérkőzésükön igyekeznek javítani mérlegükön. Lerby, az ismert középpályás mondta: „Már az Eb előtt tudtuk, hogy helytelen az idősebb játékosokból álló csapatra építeni. Ez meg is látszott teljesítményünkön“. Sepp Piontek edző véleménye: „Minden játékos kötelessége, hogy az utolsó találkozón a legjobb teljesítményt nyújtsa és jobb benyomást keltsünk, mint az előző két mérkőzésen“. Elkjaer-Larsen sérült és valószínűleg nem lép pályára. (č)