Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-17 / 141. szám, péntek

Mezőgazdasági szövetkezeti törvény

(Folytatás az 5. oldalról)

56. §

Kinevezés és visszahívás

(1) A vezető dolgozókat az elöljáróság nevezi ki és hívja vissza tisztségükből. A megállapodásban szereplő munka fajtája, esetleg a munkahely azon a napon változik meg, amikor a tagnak kézbesítik az elöljáróság döntését a kinevezésről, illetve a döntésben megjelölt napon.

(2) A funkcióból történő visszahívással nem szűnik meg a szövetkezeti tagság; az elöljáróság a taggal megállapodik a képességeinek, szakképesítésének és a szövetkezet lehetőségeinek is megfelelő új munkakör betöltéséről.

57. §

A vezetők kötelességei

A vezetők kötelesek főleg

a) irányítani és ellenőrizni a munkát, s rendszeresen értékelni a tagoknak a munkához és a kollektívához, illetve annak eredményeihez fűződő viszonyát,

b) a munka termelékenységének növekedése érdekében a lehető legjobban szervezni a munkát és ügyelni arra, hogy a termelés a gazdasági és technikai feltételekkel összhangban, megfeleljen a technikai és gazdasági fejlődés követelményeinek,

c) kedvező munkafeltételeket teremteni, s gondoskodni a munkabiztonságról és egészségvédelemről,

d) megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a tagok szélesebb körben bekapcsolódhassanak a szövetkezet tevékenységének fejlesztésébe, irányításába és ellenőrzésébe; kedvező feltételeket kell teremteniük mindenekelőtt a szocialista munkaverseny, a feltalálók és újítók mozgalmának fejlesztéséhez, valamint az alkotó kezdeményezés és a tapasztalatok, továbbá a tagok észrevételeinek és javaslatainak kihasználásához,

e) kedvező feltételeket teremteni a tagok ideológiai és szakmai színvonalának emeléséhez, kulturális és szociális igényeik kielégítéséhez,

f) gondoskodniuk kell a szövetkezeten belüli előírások megtartásáról, munkafegyelemre kell ösztönözniük a tagokat, értékelni a kezdeményezésüket és szorgalmukat, s következtetéseket levonni a tagsági kötelességek megszegéséből,

g) szervezni a tagok munkakezdeményezésének fejlesztését, összehívni és vezetni a kollektívák tanácskozásait.

58. §

A szövetkezeti fegyelem

(1) A szövetkezet tagjai kötelesek megtartani a szövetkezeti fegyelmet.

(2) A szövetkezeti fegyelem alatt ennek a törvénynek a megtartását, továbbá az alapszabályzatnak, a szövetkezet szervei által hozott határozatoknak, a felettesek utasításainak, valamint a tagságból eredő kötelességekkel kapcsolatos, általános érvényű jogi előírásoknak a megtartását értjük.

59. §

Fegyelmi büntetések

(1) A fegyelmi büntetéseket a szövetkezet elnöke szabja ki.

(2) A szövetkezet elnökét, alelnökét, az elöljáróság, az ellenőrző és revíziós bizottság, valamint a döntőbizottság tagjait a taggyűlés (küldöttek testülete) részesítheti fegyelmi büntetésben.

(3) Az alapszabályzat szabja meg, hogy a vezetők milyen fegyelmi büntetéseket alkalmazhatnak; a munkadíj csökkentésével kapcsolatos fegyelmi büntetéseket a vezetők csak 500 koronáig terjedő összegben alkalmazhatnak.

(4) Fegyelmi büntetést csak attól a naptól számított két hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a szövetkezeti fegyelem megsértéséről, de legkésőbb a szövetkezeti fegyelem megsértésének napjától számított egy éven belül. Viszont ha a fegyelmi büntetést a taggyűlés szabja ki, akkor a két hónap helyett öthónapos határidő érvényes. Amennyiben a fegyelmi büntetés kiszabásához rendelkezésre álló időben a szövetkezeti fegyelem megsértése más szervek vizsgálatának tárgyává válik, a fegyelmi büntetés két hónapon belül azt követően is kiszabható, hogy a szövetkezet tudomást szerez ennek a vizsgálatnak az eredményéről.

ÖTÖDIK RÉSZ

A szövetkezeti használati jog

60. §

A társított földterületek

(1) A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társított földterületekhez, valamint a gazdasági-technikai talajrendezéskor ezen területek helyett használatra átengedett területekhez (továbbá csak „társított földterületek“) a szövetkezetnek szövetkezeti használati joga fűződik

(2) A szövetkezeti használati jog díjmentes és időben nem korlátozott; feljogosítja a szövetkezetet arra, hogy a társított földterületeket a jó gazda gondosságával valamennyi feladatának teljesítésére kihasználja.

(3) A szövetkezet főleg

a) módosításokat végezhet a társított területeken a mezőgazdasági termelés megalapozása vagy növelése érdekében,

b) megváltoztathatja a társított földterületeket, és belátása szerint gazdálkodhat vele.

c) a társított földterületeken a szövetkezet a tevékenységéhez szükséges gazdasági létesítményeket építhet, beleértve a lakóházakat is.

(4) A társított földterületeken található valamennyi növényzet a szövetkezet tulajdonát képezi.

(5) A szövetkezetnek jogában áll védelmet kérni a szövetkezeti használati jogába történő jogtalan beavatkozások ellen; ez a joga az idő múlásával nem évül el.

61. §

A társított földterületek átengedése

(1) Indokolt esetekben a szövetkezet a taggyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján írásos szerződésben átengedheti használatra

a) a társított földterületeket más mező- gazdasági szervezetnek vagy közös vállalatnak,

b) a társított erdőket az erdőgazdasági szervezeteknek,

c) a társított halastavakat az állami halgazdaság szervezeteinek, esetleg a horgászszövetségnek,

d) azokat a társított földterületeket, amelyeken kis vízierőmüvek vannak vagy lesznek a jövőben, szocialista szervezeteknek vagy egyéneknek.

(2) Az 1. bekezdésben említett társított földterületek szocialista szervezetek általi kihasználására a 60. § 2-5. bekezdésének rendelkezése érvényes.

62. §

Az átengedett társított földterületek visszaadása

(1) A társított földterületek átengedéséről kötött szerződés a folyó év december

31-én bejelentett felmondással bontható fel, egyéves felmondási határidővel, amennyiben a szerződés nem tartalmaz más feltételeket.

(2) Az a földterület, amelyen a használat ideje alatt állandó létesítményt építettek, annak a szervezetnek a használatában marad, amely a létesítményt felépítette, hacsak a szövetkezet és a szervezet nem egyezik meg másként.

63. §

A társított földterületek átmeneti használata

(1) A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan társított földterületeket a szövetkezet a taggyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján írásos szerződéssel átmeneti használatba adhatja a következő sorrendben;

a) a szövetkezet tagjainak vagy dolgozóinak mezőgazdasági jellegű kihasználásra,

b) állami vagy szövetkezeti szervezetnek mezőgazdasági, kivételes esetben nem mezőgazdasági jellegű használásra,

c) társadalmi szervezeteknek mező- gazdasági célokra,

d) más állampolgároknak mezőgazdasági jellegű kihasználásra.

(2) A szövetkezet tagjainak és dolgozóinak, illetve más állampolgároknak nem lehet ideiglenes használatra átengedni a társított erdőket, vízfelületeket és halastavakat.

(3) A mezőgazdasági művelés céljára átmeneti használatba adott terület bérlője csak a szövetkezet előzetes beleegyezésével eszközölhet módosításokat, vagy építhet átmeneti jellegű létesítményeket, a mezőgazdasági termelés jellegének megfelelően. A szövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül az illetékes intézmények nem adhatnak ki területi rendelkezést, építési engedélyt, illetve olyan nyilatkozatot, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása ellen nincs kifogásuk (az 50/1976 Tt. számú törvény a területi tervezésről és az építkezési rendszabályokról; 39. §,

57. § 2. bekezdése, 66. §).

(4) A földterület átmeneti használatra

történő átengedéséről szóló megállapodásban a felek megállapodhatnak az arányos térítésben is, valamint az ideiglenes használat végén esedékes vagyonjogi kérdések rendezésének módjában.

(5) A társított terület átmeneti használati joga a megállapodásban rögzített határidő elteltével megszűnik. Amennyiben ezt az időpontot nem jelölték meg, úgy a használati jog akkor ér véget, amikor az átmeneti használatra történő átengedés már teljesítette vagy teljesíthette volna eredeti célját. A használati jog megszüntethető a folyó év december 31 -ig bejelentett, hathónapos felmondási határidőhöz kötött felmondással, amennyiben az általános érvényű jogi előírásokból vagy a felek megállapodásából nem következik más.

(6) A szövetkezet visszalép a szerződéstől, ha a bérlő a megállapodástól eltérően használja a földterületet.

(7) A használati jog megszűnésének napjáig a használónak kötelessége a területet visszaállítani eredeti állapotába, amennyiben a földterület ideiglenes használatba adásáról szóló szerződésben vagy később a felek nem egyeztek meg másként; közben gondoskodni kell arról, hogy ne kerüljön sor indokolatlan gazdasági veszteségekre.

64. §

A szövetkezeti használati jog megszűnése

(1) A szövetkezet használati joga a társított terület szocialista társadalmi tulajdonba jutásával megszűnik.

(2) A társított földterület tulajdonjogának átadásáról szóló szerződéshez

a szövetkezet beleegyezése szükséges; kivételt képez, amikor az állam vagy a szövetkezet javára történő adományozásról van szó, tekintettel arra, hogy a szövetkezetnek egyébként is szövetkezeti használati joga fűződik a területhez.

(3) A szövetkezet a járási nemzeti bizottság hozzájárulásával lemondhat a társított terület tulajdonosának javára azoknak a földterületeknek a szövetkezeti használati jogáról, amelyek a különleges előírások (az 50/1976 Tt. számú törvény) értelmében beépítésre vannak kijelölve; feltéve persze, hogy ezek a területek céljuknál és nagyságuknál fogva személyi használati jog tárgyát képezhetik (a Polgári Törvénykönyv 199., és 200. §, valamint a 490. § 2. bekezdése). Ilyen formában a szövetkezet csak egy terület vonatkozásában mondhat le a szövetkezeti használati jogáról. A társtulajdonosok javára a szövetkezet csak egy szövetkezeti használatban lévő földterületről mondhat le.

(4) A szövetkezeti használati jognak a 3. bekezdés szerinti megszűnését a szövetkezet köteles jelenteni a földméréstani és térképészeti intézetnek.

65. §

Az épületek átruházása

(1) Azokat a gazdasági épületeket vagy egyéb létesítményeket, amelyekre már nincs szüksége, a szövetkezet átruházhatja a tagjára, aki ezeket szövetkezeti tulajdonba adta, vagy a beépített földterület tulajdonosára. A gazdasági épület átruházásával a szövetkezet részéről megszűnik a beépített területhez fűződő szövetkezeti használati jog.

(2) Ha a gazdasági épületet a szövetkezet költségén felújították, az új tulajdonos az épület állagának megfelelően köteles a szövetkezetnek megtéríteni a ráfordítás arányos részét. Amennyiben a szövetkezeti tulajdonba adott gazdasági épületért annak idején a szövetkezet fizetett a tagnak, akkor az új tulajdonos ezt az összeget köteles visszafizetni.

66. §

Háztáji gazdálkodás

(1) A szövetkezet saját tagjainak, mindenekelőtt a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozóknak egy tagra számítva maximálisan 0,25 hektár háztájit utalhat ki a szántóterületen (beleértve a speciális növényeket is); a hegyi és negyaljai körzetekben 0,50 hektárt lehet kiutalni összesen, de ebből maximum 0,25 ha lehet a szántóföld (beleértve a speciális növényeket is). A háztáji területébe be kell számítani a nem társított kertek területét.

(2) A háztáji kiutalása azonban nem mehet a nagyüzemileg müveit területek rovására. Erdő vagy halastó nem képezheti a háztáji részét.

(3) A háztáji kiutalásának konkrét feltételeit, a kiutalható terület nagyságát, a mezőgazdasági termékek tagoknak és szövetkezeti dolgozóknak történő eladásának módját és feltételeit, esetleg a tagok és dolgozók által a háztájiban tartható állatok számát és faját az alapszabályzat úgy határozza meg, hogy a háztáji gazdálkodás és állattartás ne legyen a tagsági és munkahelyi kötelezettségek teljesítésének rovására.

HATODIK RÉSZ

A szövetkezeti együttműködés alapvető formái

67. §

Szerződés a szövetkezeti együttműködésről

(1)A szövetkezetek egymás közötti kölcsönös együttműködését, és a szövetkezetek más szocialista szervezetekkel folytatott együttműködését (3. §) a szövetkezeti együttműködésről szóló szerződések alapján (továbbá csak „szerződések") szervezik.

(2) Azok a szervezetek, amelyek szerződést kötöttek, felelősek az együttműködési szerződésen alapuló tevékenységért, mégpedig a betéteik és részesedéseik nagyságának megfelelő arányban. A gazdasági eredményből a részesedések és betétek nagyságának megfelelően, és attól függően részesednek, hogy milyen arányban járultak hozzá az eredmény eléréséhez.

(3) A szerződés akkor lép hatályba, ha a teljes tartalmat tekintve, megegyezés születik. A szerződést írásban kell megkötni.

(4) A szerződés módosításához valamennyi résztvevő szervezet hozzájárulására szükség van; erre a hozzájárulásra akkor is szükség van, ha a szerződés valamely résztvevője történetesen vissza akar lépni az együttműködéstől.

(5) A szövetkezet általi szerződéskötéshez szükséges a taggyűlés (a küldöttek testületének) jóváhagyása.

68. §

A közös vállalat

Szerződés a közös vállalat megalakításáról

(1) A közös vállalat megalakításáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell

a) a résztvevő szervezetek megnevezését és székhelyét,

b) a közös vállalat megnevezését és székhelyét,

c) a közös vállalat tevékenységének tárgyát és belső szervezeti felépítését,

d) a résztvevő szervezetek jogait és kötelességeit,

e) a résztvevő szervezetek tagsági részesedésének (hozzájárulásának) formáját és arányát,

f) a tevékenységgel kapcsolatos költségek megtérítésének, a nyereség vagy egyéb gazdasági eredmény elosztásának, esetleg a közös vállalat veszteségének megtérítési módját,

g) a kötelezettségek teljesítésének módját a közös vállalat megszűnése vagy a résztvevő szervezetek valamelyikének a szerződéstől való visszalépése esetén.

(2) A közös vállalat megalakulására és gazdálkodására a 11. § 2. és 3. bekezdésének, továbbá a 14-16. §, valamint részben az 55. § 2. bekezdésének rendelkezései érvényesek.

69. §

A közös vállalat jogi személy, a jogi kapcsolatokban a saját neve alatt szerepel és felelős ezen kapcsolatok alakulásáért.

70. §

A közös vállalat szervei

A közös vállalat szervei a következők

a) vezetőség

b) elnöke

c) ellenőrző és revíziós bizottság

71. §

A vezetőség

(1)A közös vállalat vezetőségének tagjai a résztvevő szervezetek képviselői, a vállalat elnöke és a közös vállalat kollektívájának képviselői.

(2) Néhány résztvevő szervezet a szerződésben megállapodhat abban, hogy érdekeiket a vezetőségben egy személy fogja képviselni. Ebben az esetben a vezetőségben ez a képviselő annyi szavazattal rendelkezik, ahány résztvevő szervezetet képvisel.

72. §

A vezetőség hatásköre

(1) A közös vállalat vezetősége

a) titkos szavazással választja meg és menti fel tisztsége alól a közös vállalat elnökét, valamint a résztvevő szervezetek képviselői közül a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága tagjainak kétharmadát

b) jóváhagyja a közös vállalat ötéves és éves gazdasági terveit, illetve a vállalat fejlesztési koncepcióját,

c) jóváhagyja az évi zárszámadást, valamint a közös vállalat és a résztvevő szervezetek vagyoni kapcsolatainak rendezését,

d) jóváhagyja a vezetőség és az ellenőrző és revíziós bizottság tárgyalási rendjét, valamint a közös vállalat munkarendjét,

e) felhatalmazza az elnököt a kollektív szerződés megkötésére.

(2) A közös vállalat vezetősége akkor határozatképes, ha a tagjainak legkevesebb kétharmada jelen van; az 1. bekezdés értelmében a határozat akkor érvényes, ha a jelenlévők háromötöde megszavazta, más esetekben a jelenlévők többségének szavazata szükséges, hacsak a szerződésben nem egyeztek meg másként.

73. §

A közös vállalat dolgozókollektívája

(1) A közös vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók alkotják, akik rendes munkaviszonyban - kivételesen mellékállásban - tevékenykednek a vállalatnál.

(2) A vezetőség és az ellenőrző és revíziós bizottság tagjainak egyharmadát a közös vállalat dolgozókollektívájának képviselői közül kell megválasztani. Őket a közös vállalat dolgozókollektívája titkos szavazással választja meg saját soraiból. A kollektíva tagjainak választmányi megbízatása a közös vállalat szerveiben öt év, feltéve, hogy a szerződésben nem tüntetnek fel rövidebb időt.

(3) A dolgozókollektívában alkalmazott szavazásra a 38. § 5. bekezdésének megfelelően alkalmazott rendelkezése érvényes.

74. §

Az elnök

(1) A közös vállalat élén az elnök áll, aki irányítja a vállalat tevékenységét, felel érte, valamint az eredményeiért a vezetőségnek.

(2) Az elnök, mint a vállalat hivatalos szerve, a közös vállalattal kapcsolatos ügyekben önállóan intézkedik.

(3) Az elnök irányítja a vezetőség üléseit és gondoskodik a határozatok teljesítéséről. Tevékenységéről rendszeresen köteles tájékoztatni a közös vállalat kollektív szerveit.

(4) Távollétében az elnököt az alelnök helyettesíti, akit a vezetőség a közös vállalat dolgozói közül választ meg.

75. §

Az ellenőrző és revíziós bizottság

(1) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága ellenőrzi a vállalat mindennemű gazdasági és szociális tevékenységét. Megtárgyalja és intézi a közös vállalat dolgozóinak panaszait.

(2) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottság a vezetőségnek tartozik felelősséggel tevékenységéért, melynek rendszeresen beszámol munkájáról.

(3) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága köteles ellenőrizni a közös vállalat gazdasági és szociális tevékenységét, valamint a zárszámadást.

(4) Az ellenőrző és revíziós bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja és szervezi. Az elnököt a bizottság tagjai választják meg saját körükből, ötéves időtartamra. A bizottság elnökének jogában áll részt venni a közös vállalat vezetőségének ülésén.

76. §

A közös vállalat dolgozói rendes munkaviszonyban vagy mellékmunkaviszonyban végzett munkáról szóló megállapodás alapján dolgoznak a vállalatnál.

77. §

A kooperációs társulás

(1) A kooperációs társulásról szóló szerződésnek, melynek alapján társítják az eszközöket, esetleg a résztvevő szervezetek tevékenységét, tartalmaznia kell

a) a résztvevő szervezetek megnevezését és székhelyét,

b) a társulás célját, és tevékenységét, amely a társulás tárgyát alkotja, s azt, hogy a megjelölt tevékenységet milyen formában végzi a társulás,

c) a résztvevő szervezetek jogait és kötelességeit, részesedésük (hozzájárulásuk) mértékét, amellyel hozzájárulnak a meghatározott tevékenység költségeinek fedezéséhez, esetleg a társított eszdjs;

(Folytatás a 7. oldalon) 1988. Vi