Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-17 / 141. szám, péntek

Mezőgazdasági szövetkezeti törvény Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés 1988. június 15-én A mezőgazdasági szövetkezetek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista gazdasági rend­szerének elválaszthatatlan részét képezik. Alapvető feladatuk a társadalmi szükségletek kielégítése a nép élelmezésében. A gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításá­nak stratégiája a mezőgazdasági szövetkezeteknél is megköveteli a munkatermelékenység növekedési di­namikájának, az egész újratermelési folyamat haté­konyságának alapvető növelését a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek intenzívebb kihaszná­lásával, a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ban való részvétel elmélyítésével, valamint a szövet­kezeti földművesek tapasztalatainak és alkotó erői­nek cselekvő érvényesítésével. Az egységes földműves-szövetkezetek Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának, a szocialista társada­lom és az állam vezető erejének politikájával össz­hangban valósítják meg gazdasági és társadalmi feladataikat. A CSKP-nak az egységes földműves- szövetkezetekben és közös vállalatokban működő alapszervezetei a dolgozókollektívák politikai mag- vát alkotják, egységesítik a szövetkezeti szervek és a kollektívák, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek törekvéseit az össztársadalmi szük­ségletek kielégítésére. Érvényesítik a pártellenőrzés jogát a szövetkezeti szervek vonatkozásában és gondoskodnak Csehsziovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról. A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szerveze­tek, mindenekelőtt az egységes-földműves szövet­kezetekben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge, a közös vállalatokban a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom, továbbá a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség saját szabályzataikkal összhangban részt vesz­nek a szövetkezeti kollektívák és a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztésében, a gazdasági és szociális tevékenység eredményeiért való felelőssé­gük növelésében, valamint a fiatal generáció érde­keinek és a fiatalok nevelésének biztosításában. A mezőgazdasági szövetkezeti tevékenység első­sorban az önkéntesség, az egyenlőség és a szövet­kezeti demokrácia alapelveire, beleértve a szocialis­ta önigazgatási, továbbá a tagok, az egységes föld­műves-szövetkezetek és az egész társadalom érde­keinek egységes érvényesítésére, a tervszerűségre és a szocialista társadalmi tulajdon védelmére épül. Annak érdekében, hogy kedvező feltételeket te­remtsünk az említett feladatok teljesítéséhez és cé­lok eléréséhez, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogad­ta el: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések ÚJ SZÚ 1988. VI. 17. 1§ Az egységes földműves-szövetkezet (1) Az egységes földműves-szövetke- zet (a továbbiakban csak „szövetkezet“) szocialista szervezet. A szövetkezet a ta­gok önkéntes egyesülése a mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari, valamint egyéb te­vékenység végzésére; vállalkozói tevé­kenységét a gazdasági és szociális fej­lesztés állami tervével összhangban való­sítja meg (a továbbiakban csak „állami terv"), a teljes önelszámolás és a szövet­kezeti demokrácia alapelveihez igazodva. (2) A szövetkezet egyúttal társadalmi szervezet, amely hozzájárul a szocialista társadalmi kapcsolatok fejlesztéséhez, és tevékenységével elősegíti tagjai szociális és kulturális igényeinek kielégítését. (3) A szövetkezet a tulajdonában lévő vagyonnal gazdálkodik (a szövetkezeti kollektíva tulajdona), vagy olyan vagyon­tárgyakkal, amelyek szövetkezeti vagy egyéb társadalmi használatban vannak. A szövetkezet jogosult és köteles ezt a vagyont gyarapítani, minőségileg fej­leszteni, teljes mértékben, célszerűen és gazdaságosan kihasználni, felhasználni és védelmezni a lehető legjobb gazdasági eredmények elérése, a szocialista tár­sadalom igényeinek maradéktalan kielé­gítése érdekében. Azok a vagyonjogok, melyekre a szövetkezet szert tesz, szin­tén a szövetkezet vagyonát képezik. (4) A szövetkezeti kollektíva saját ügyeit a taggyűlés és a választott szervek által intézi, az általános érvényű jogi előírásokkal és a szövetkezet alapsza­bályzatával összhangban. (5) A szövetkezet felelósgazdálkodásá- nak eredményeiért, amelyektől közvetle­nül függnek a szövetkezeti kollektíva és az egyes tagok bevételei. (6) A szövetkezet jogi személy; a jogi kapcsolatokban önállóan jár el és teljes egészében felelős ezekért a kapcsolato­kért. 2-§ A szövetkezet feladatai A szövetkezet mindenekelőtt: a) az állami terv céljaival és feladatai­val összhangban elsősorban a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztéséről gondoskodik, b) védi és teljes mértékben kihasználja a földalapot, valamint a további termelő- eszközöket és forrásokat a szocialista társadalom növekvő szükségleteinek és követelményeinek kielégítésére, c) a tudományos-műszaki haladás eredményeinek, valamint a haladó mun­kaszervezési és irányítási módszerek és formák érvényesítésével növeli a terme­lés intenzitását és hatékonyságát, d) támogatja a tagok munkakezdemé­nyezését a szövetkezet feladatainak telje­sítésében, és a szövetkezeti demokrácia alapelveinek megfelelően megteremti a tagoknak az irányításban való részvéte­lének feltételeit, e) elősegíti a tagok politikai és szak­mai fejlődését, f) a társadalom érdekeivel és szükség­leteivel összhangban a tagok - beleértve a nyugdíjasokat és a csökkent munkaké­pességű szövetkezeti tagokat is - gazda­sági, szociális és társadalmi szükségletei­nek kielégítésére, aktív tevékenységük és érdeklődésük fejlesztésére törekszik, le­hetőségeinek megfelelően. 3- § A szövetkezetek együttműködése Az egyenlőség és a gazdasági elő­nyösség alapelveiből, valamint a mező­gazdasági szövetkezeti tevékenység egyéb alapelveiból kiindulva (66-77- es §), a szövetkezetek egymás között és más szocialista szervezetekkel célszerű együttműködésre léphetnek annak érde­kében, hogy jobb feltételeket alakítsanak ki feladataik teljesítéséhez. Az együttmű­ködés keretében közös vállalatokat és kooperációs társulásokat hozhatnak létre. 4-§ A szövetkezet és a közös vállalat viszonya az államhoz (1) Az állam a gazdasági-szervezési funkciójával összhangban, mindenekelőtt az általánosan kötelező jogi előírásokkal teremti meg a feltételeket a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági, szociális és társadalmi fejlődéséhez. (2) A szövetkezet és a közös vállalat közvetlenül veszi át az állami tervből eredő feladatokat, főleg gazdasági nor- mativumok, névre szóló feladatok, kere­tek és hozzájárulások formájában, az ál­lami terv azt is meghatározza, hogy ezek közül melyek kötelezőek. (3) A szövetkezet és a közös vállalat tevékenységét és területi hatáskörét csak a törvény által meghatározott feltételek mellett és meghatározott módon lehet korlátozni vagy abba beavatkozni. (4) A gazdasági irányító szerveknek az általános érvényű jogi előírásokkal ellentétben álló beavatkozásaival szem­ben a szövetkezet és a közös vállalat a gazdasági döntőbíróságtól kérhet vé­delmet a törvény által előírt feltételek mellett (Gazdasági Törvénykönyv, 121 /1962 Tt. számú törvény a gazdasági döntőbíróságról a későbbi előírások értel­mében, 2. a §). (5) Az a gazdasági irányító szerv, amely a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okozott, köteles azt megtéríte­ni. Az anyagi kár megtérítésének feltéte­leit és terjedelmét, valamint azokat az eseteket, amikor kártérítésre nem kerül sor, a Gazdasági Törvénykönyv fentebb említett törvénye szabályozza. (6) Ha a szövetkezet vagy a közös vállalat okoz kárt tevékenységével az ál­lamnak vagy más jogi személynek, szin­tén a törvény által megszabott feltételek mellett és terjedelemben köteles azt meg­téríteni. (7) A szövetkezet és a közös vállalat a szocialista tervszerűség és gazdasági versengés alapelvei szerint úgy fejleszti tevékenységét, hogy a szocialista jogrend által nyújtott valamennyi lehetőség ki­használásával sikeresen teljesíthesse fel­adatát. Ezzel összefüggésben arányos gazdasági kockázatot vállalnak. (8) A szövetkezet és a közös vállalat a társadalmi érdekekkel szemben nem helyezheti előtérbe a saját érdekeit, főleg nem használhatja ki gazdasági helyzetét mások rovására, illetve egyébként sem cselekedhet a társadalmi érdekekkel el­lentétben. 5-§ Az állam ellenőrző tevékenysége A szövetkezetben és a közös vállalat­ban csak azok a szervek folytathatnak ellenőrző tevékenységet, amelyek ellen­őrzési funkcióját törvény szabályozza. Az ellenőrzéseknek hozzá kell járulniuk a szövetkezet és a közös vállalat gazda­sági, szociális és társadalmi tevékenysé­ge effektivitásának növekedéséhez. Az állami szervek ezt a tevékenységet szük­ség szerint a szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságai­nak bevonásával végzik. 6-§ Az információk rendszere és az évi mérleg (1) A szövetkezet és a közös vállalat az általános érvényű jogi előírások értel­mében köteles szociális és gazdasági információkat, valamint a tervezéshez és az állami költségvetés kidolgozásához szükséges információkat feldolgozni, nyil­vántartani és továbbítani (a továbbiakban csak „információk“). (2) A szövetkezettől és a közös válla­lattól csak az általánosan kötelező jogi előírások által meghatározott terjedelem­ben és formában lehet megkövetelni az információk előterjesztését. (3) A szövetkezet és a közös vállalat köteles az előírásoknak megfelelő köny­velési nyilvántartást vezetni, évi könyve­lési mérleget készíteni és azt bemutatni az illetékes állami szerveknek. 7§ Arak (1) A szövetkezet és a közös vállalat az árakra vonatkozó előírásokkal össz­hangban megállapított, vagy megegye­zéssel meghatározott áron, esetleg meg­felelő térítés ellenében értékesíti termé­keit, végez bizonyos munkákat, vagy nyújt szolgáltatást. (2) A szövetkezet és a közös vállalat köteles megtartani az állami árképzés szabályait. Ha a szövetkezet és a közös vállalat az árakra vonatkozó előírások megszegésével jogtalanul szerzett összeget nem téríti vissza haladéktalanul a megkárosított átvevőnek, az összeget átutalják az állami költségvetésbe. Az árfegyelem megsértéséért a szövetkeze- tet és a közös vállalatot az általános érvényű jogi előírások szerint büntetik. 8-§ Együttműködés a nemzeti bizottságokkal, és a Nemzeti Front választási programjai (1) A szövetkezet és a közös vállalat a gazdasági, szociális és társadalmi tevé­kenység keretében együttműködik az ille­tékes nemzeti bizottsággal, és a törvény által meghatározott módon és feltételek között hozzájárul az adott nemzeti bizott­ság területi körzetének komplex gazdasá­gi és szociális fejlődéséhez. Tevékenysé­gében a szövetkezet és a közös vállalat köteles megtartani a nemzeti bizottság­nak a saját hatáskörében hozott határo­zatait. Az illetékes nemzeti bizottságok úgyszintén véleményt mondanak a szö­vetkezet és a közös vállalat fejlődéséről, valamint azok gazdasági és szociális te­vékenysége tárgyának alapvető változá­sairól. (2) A szövetkezet és a közös vállalat részt vállal a Nemzeti Front választási programjának kidolgozásából és végre­hajtásából. 9-§ A környezet alakítása és védelme, és a természeti források ésszerű kihasználása (1) A szövetkezet és a közös vállalat köteles úgy szervezni a gazdasági és szociális tevékenységét, hogy a lehető leghatékonyabban óvja a környezetet a káros hatásoktól, amelyek a tevékeny­ségét kísérik, főleg ne veszélyeztesse a lakosok egészségét. A környezet védel­mét szolgáló intézkedéseket tesznek, s megvalósításukat maguk is finanszí­rozzák. (2) A szövetkezet és a közös vállalat felelős a természeti források ésszerű ki­használásáért és védelméért. (3) A szövetkezet és a közös vállalat köteles gazdaságosan és célszerűen ki­használni gazdasági tevékenységének melléktermékeit, vagy kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy mások gazdasá­gosan hasznosíthassák ezeket a mellék- termékeket. Ennek érdekében kötelesek ezeket a termékeket nyilvántartani, véde­ni és a környezetet nem veszélyeztető módon kihasználni. (4) A környezet védelmére és alakítá­sára vonatkozó intézkedések megvalósí­tásában és a természetes források racio­nális kihasználásában a szövetkezet és a közös vállalat együttműködik az illeté­kes nemzeti bizottsággal. 10. § A szövetkezetek konferenciái és kongresszusai (1)A szövetkezetek gazdasági, szo­ciális és társadalmi tevékenységének megtárgyalása céljából összehívják a szövetkezetek országos kongresszusait és konferenciáit. (2) A szövetkezetek országos kong­resszusát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának ja­vaslata alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, rend­szerint ötévenként egyszer. (3) A szövetkezetek konferenciáit az illetékes állami szerv és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének illetékes szerve hívja össze. MÁSODIK RÉSZ A szövetkezet keletkezése, gazdálkodása és megszűnése 11.§ A szövetkezet keletkezése (1) A szövetkezet létrejöttéhez az ille­tékes gazdasági irányító szerv előzetes jóváhagyására, valamint a) az alakuló közgyűlés alapításra vo­natkozó határozatára, b) a szövetkezet alapszabályzatának elfogadására, c) a szövetkezeti szervek megválasz­tására van szükség. (2) A szövetkezet akkor válik jogi sze­méllyé és attól a naptól vállalhat kötele­zettségeket, amikor bejegyzik a vállalatok nyilvántartási jegyzékébe. (3) A szövetkezetnek a vállalatok jegyzékébe történő beírására a szövetke­zet tesz javaslatot; a javaslathoz csatolni kell a szövetkezet alapszabályzatát, az illetékes gazdasági szerv előzetes jóvá­hagyását és az alakuló gyűlés alapításá­ról szóló határozatát. 12. § A szövetkezet alapaszabályzata A szövetkezeten belüli alapvető elő­írás a szövetkezet alapszabályzata (tovább csak alapszabályzat“), amelyet a szövetkezet ezzel a törvénnyel és a to­vábbi általános érvényű jogi előírásokkal összhangban dolgoz ki. Az alapszabály­zatnak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet elnevezését, mely­ben kifejezetten fel kell tüntetni, hogy egységes földműves-szövetkezetről van szó, és a szövetkezet székhelyét, b) a szövetkezet gazdasági és társa­dalmi tevékenységének tárgyát, c) a tagok jogait és kötelességeit, d) a nyugdíjas szövetkezeti tagokról való gondoskodás módját, valamint azt, hogy milyen feltételeket biztosítanak a csökkent munkaképességű tagok társa­dalmi és munkahelyi érvényesüléséhez, e) a belső szervezeti felépítést, a ve­zetés és igazgatás módját, f) a fegyelmi eljárás szerveinek és jog­körének meghatározását. 13. § A szövetkezet gazdasági tevékenységének tárgya (1)A szövetkezet mindenekelőtt me­zőgazdasági termelést köteles folytatni, s annak továbbfejlesztése érdekében ésszerűen és effektíven gazdálkodni a mezőgazdasági földterületen, az erdő­sített területeken, a vízfelületeken és az általa használt halastavakon. (2) A szövetkezet tevékenysége kiter­jedhet a) a mezőgazdasági és erdei alap­anyagok feldolgozására és a belőlük ké­szült élelmiszerek gyártására, b) különféle tevékenységek végzésére és a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer- ipari termelés szükségleteit szolgáló ter­mékek gyártására; amennyiben a külön­leges előírások szerint ehhez a tevékeny­séghez hozzájárulás szükséges, akkor csak ennek alapján, c) a lakosságnak nyújtott szolgáltatá­sokra és különféle munkálatokra, d) a szövetkezetben előállított áru ér­tékesítésére. (3) A szövetkezet gazdasági tevé­kenységének tárgyát - az illetékes gaz­dasági szerv előzetes jóváhagyása alap­ján - egyéb tevékenységek is képezhetik, ha azok végzése nem a mezőgazdasági földalap ésszerű kihasználásának és a szövetkezet mezőgazdasági termelésé­nek rovására történik. 14 § Külkereskedelmi tevékenység (1) A szövetkezet a gazdasági tevé­kenységében kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt, mindenekelőtt a szocialista nemzetközi integráció keretén belül. (2) A szövetkezet a törvény által meg­szabott feltételek mellett külkereskedelmi tevékenységet folytathat, mégpedig rend­szerint önálló devizagazdálkodás alapján. A törvény által meghatározott feltételek mellett jogában áll közvetlen kapcsolato­kat létesíteni és fenntartani a szocialista gazdasági integrációba bekapcsolódó or­szágok szervezeteivel. 15. § A devizaalap (1) A szövetkezetnek jogában áll devi­zaalapot létesíteni. Ehhez a szövetkezet a deviza-normatívumok szerint tesz szert pénzeszközökre a külföldön értékesített áruért befolyt összegből, a kooperációs szállítások szaldójából és a szabadalmak eladásából, valamint a juttatott deviza- eszközök megtakarításából, esetleg a de­vizában kapott hozzájárulásokból és köl­csönökből. (2) A devizaalap a szövetkezet gazda­sági tevékenységének fejlesztését, a be­hozatali igények fedezését, a deviza-kö­telezettségek kiegyenlítését, valamint a bank által nyújtott hitelek törlesztését szolgálja, amennyiben a devizaalap bevé­teleiről van szó. (3) A szövetkezettől nem lehet elvonni a devizaalapon felhalmozott eszközöket; ezek felhasználásáról a szövetkezet dönt az általános érvényű jogi előírások sze­rint. A devizaalap maradványértékét kor­látozás nélkül át lehet vinni a következő naptári évekre. 16. § A szövetkezet gazdálkodása (1) A szövetkezet saját gazdasági ter­ve szerint gazdálkodik; ennek biztosítania kell az állami tervből eredő kötelező fel­adatok teljesítését, amelynek megkötött gazdasági szerződésekből kell kiindulnia, és amely kötelező a szövetkezetre nézve. (2) A szövetkezet termelési eredmé­nyeit és bevételeit elsősorban az állam­mal szembeni kötelezettségeinek teljesí­tésére, saját bővített újratermelésének megalapozására, valamint tagjai, esetleg alkalmazottai személyi szükségleteinek kielégítésére használja fel. (3) Jövedelméből a szövetkezet főleg az állammal szembeni kötelezettségeit teljesíti (befizetések és adók). A befizeté­sek és adók átutalása után fennmaradó nyereséget a szövetkezet belátása sze­rint használja fel, nem lehet tőle elvonni; elsősorban a bővített újratermelést és a tudományos-technikai haladást kell fi­nanszíroznia. Köteles továbbá létrehozni a fejlesztési alapot, valamint a szociális és kulturális alapot; szükség szerint to­vábbi alapokat is létrehozhat. (4) Az alapeszközök leírásából szár­mazó érték teljes egészében a szövetke­zetnél marad és felhasználásáról a szö­vetkezet dönt. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents