Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-17 / 141. szám, péntek
Mezőgazdasági szövetkezeti törvény (Folytatás a 3. oldalról) 17. § A szövetkezeti gazdálkodás különleges rendszere (1)Azt a szövetkezetet, amely nem képes önállóan gazdálkodni, az illetékes gazdasági irányító szerv pénzügyi támogatásban részesítheti, s ennek felhasználását a gazdálkodás különleges rendszerének bevezetéséhez kötheti. (2) A különleges rendszer szerinti gazdálkodás főleg a meghatározott időre kidolgozott konszolidációs program érvényesítésében és teljesítésének ellenőrzésében nyilvánul meg. (3) A konszolidációs program különböző gazdasági, technikai, szervezési, pénzügyi és káderintézkedések, továbbá a javadalmazásban érvényesített és egyéb olyan intézkedések összessége, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a szövetkezet ismét képes legyen önállóan teljesíteni gazdasági funkcióját. 18 § A szövetkezet megszűnése (1) A taggyűlés határozatot hozhat a szövetkezet megszűnéséről ameny- nyiben a) a szövetkezet tartósan elveszíti földalapját, b) nem képes önálló gazdálkodásra. A szövetkezet a vállalatok jegyzékéből való törlés napján szűnik meg. (2) A szövetkezet megszűnhet egyesüléssel és felosztással is. (3) Az a szövetkezet, amely átveszi a megszűnt szövetkezet vagyonát és kötelességeit, köteles értesíteni valamennyi olyan jogi személyt a szövetkezet megszűnéséről és vagyonának, illetve kötelességeinek átszállásáról, akiket ez érint; felszámolás esetén ez annak a kötelessége, aki a szövetkezetet felszámolja. 19. § A szövetkezet felszámolása (1) A szövetkezetnek a 18. § 1. bekezdése értelmében történő megszűnése esetén felszámolják a szövetkezetet. (2) A felszámolást végző szervezetet a taggyűlés hagyja jóvá. (3) A szövetkezet javaslatot terjeszt elő a vállalatok jegyzékébe való bejegyzésre arról, hogy a szövetkezet felszámolás alatt van, s kit bíztak meg a felszámolásával. (4) A 3. bekezdés szerinti bejegyzés napján a taggyűlés kivételével valameny- nyi szövetkezeti szerv funkciója megszűnik. 20. § (1) A likvidátornak jogában áll, hogy a felszámolással kapcsolatos ügyekben a szövetkezet nevében járjon el. (2) A likvidátor a szövetkezet felszámolásának kezdetéről haladéktalanul értesíti valamennyi érintett szervezetet, szervet és egyéb személyt. (3) A szövetkezet a felszámolás kezdetéül megjelölt nappal könyvelési mérleget készít és átadja azt a likvidátornak. 21.§ (1) A likvidátor a kinevezésétől számított egy hónapon belül kidolgozza és a taggyűlés elé terjeszti a felszámolással kapcsolatos elképzeléseket, mellékelve a felszámolás tervét és költségvetését, valamint a gazdasági eszközökről a felszámolás kezdetének napjával készült rendkívüli inventárt. (2) A likvidátor a felszámolás folyamán főleg a) egy folyószámlán és egy pénzintézménynél helyezi el a pénzeszközöket, b) lezárja a szövetkezet folyamatban lévő ügyleteit, c) a lehető legelőnyösebben értékesíti a szövetkezet vagyonát, vagy egyébként jár el azzal, összhangban az általánosan kötelező jogi előírásokkal, d) a földalappal és egyéb mezőgazda- sági vagyonnal kapcsolatban javaslatot tesz az illetékes gazdasági szerveknél a termelés biztosítására, e) a felszámolás hozadékából kiegyenlíti az államnak a'befizetésekkel és adókkal kapcsolatos követeléseit, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak követeléseit, illetve a további követeléseket, f) negyedéves és évvégi mérleggel alátámasztott negyedévi és évvégi jelentést terjeszt a taggyűlés elé a felszámolás folyamatáról. 22. § (1) A likvidátor a felszámolás befejezésének napjával könyvelési zárlatot készít és terjeszt jóváhagyás céljából a taggyűlés elé, a felszámolás folyamatáról szóló végleges jelentéssel együtt. (2) A zárszámadásnak a taggyűlés által történt jóváhagyását követően a likvidátor a) a szövetkezet valamennyi tartozásának kiegyenlítése és a tagsági részesedések megtérítése után, a felszámolás esetleges maradványértékét átutalja a talaj termékenységének növelésére létrehozott, illetékes központi alapba, b) gondoskodik az írásos dokumentumok és könyvelési bizonylatok biztonságos elhelyezéséről, c) javaslatot tesz a szövetkezetnek a vállalatok jegyzékéből való törlésére. 23. § Egyesülés (1) Az új szövetkezetben egyesülő szövetkezetek a vállalatok jegyzékéből történt törlésük napján szűnnek meg. Hasonlóképpen szűnnek meg azok a szövetkezetek, amelyek már létező szövetkezethez csatlakoznak. (2) Az új szövetkezet, illetve az a már létező szövetkezet, amelyhez más szövetkezetek csatlakoznak, átveszik a megszűnt szövetkezetek vagyonát és kötelességeit; a megszűnt szövetkezetek tagjai az egyesült szövetkezet tagjaivá válnak. 24. § A felosztás (1) A felosztásra kerülő szövetkezet taggyűlése meghatározza, hogy miként kerülnek felosztásra a vagyontárgyai és kötelességei, és az egyes tagok jogos érdekeit figyelembe véve arra is javaslatot tesz, hogy az egyes tagok melyik szövetkezetekbe lépnek át. (2) A felosztott szövetkezet azon a napon szűnik meg, s vagyona és kötelességei akkor szállnak át az új szövetkezetre, amikor azt bejegyzik a vállalatok jegyzékébe, mégpedig a felosztott szövetkezet taggyűlése által meghatározott terjedelemben Ezen a napon a felosztott szövetkezet tagjai az új szövetkezetek tagjaivá válnak. HARMADIK RÉSZ A szövetkezet irányítása és szervezése 25. § A taggyűlés (1)A szövetkezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, amelyen a tagok érvényesítik a szövetkezet ügyeinek irányításával és igazgatásával, valamint tevékenységének ellenőrzésével összefüggő jogaikat. (2) A taggyűlés szükség szerint ülésezik, de legalább félévenként egyszer, illetve - ha a szövetkezetben megválasztották a képviselők testületét - évente egyszer. (3) A taggyűlést össze kell hívni, ha azt a szövetkezet tagságának legalább egyharmada, vagy az ellenőrző és revíziós bizottság, illetve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerve - amennyiben a szövetkezet tagja ennek a szervezetnek - kéri. (4) A taggyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet szerveinek és azok egyes tagjainak megválasztása, esetleg visszahívása, kivéve a küldöttek testületét, b) a szövetkezet alapszabályzatának, módosításainak és kiegészítésének jóváhagyása, c) azoknak a jelentéseknek a megtárgyalása és jóváhagyása, melyeket az elöljáróság, illetve az ellenőrző és revíziós bizottság terjeszt elő saját munkájának és a szövetkezet tevékenységének eredményeiről, d) a szövetkezet munkarendjének, szervezési, választási és ügyintézési rendtartásának elfogadása, módosítása és kiegészítése, e) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerre való áttérésének elfogadása, f) a szövetkezet további fejlődésével kapcsolatos ötéves és éves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása, g) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés, h) a zárszámadás jóváhagyása, i) a szövetkezet földalapjáról való alapvető döntések meghozatala, j) a szövetkezet megszűnéséről való döntés, k) a szövetkezetet és annak tevékenységét érintő további fontos kérdésekben való döntés, amennyiben ezt a törvény, a szövetkezet alapszabályzata megszabja, vagy ha a taggyűlés bizonyos kérdésekben fenntartja magának a döntés )ogát. (5) Az alapszabályzat kimondhatja, hogy taggyűlések helyett részlegenkénti taggyűléseket fognak tartani. 26. § A szövetkezet választott szervei (1) A szövetkezet választott szervei a) a küldöttek testülete, b) az elöljáróság, c) az elnök, d) az ellenőrző és revíziós bizottság, e) a döntőbizottság, f) a szociális bizottság, g) a munka- és egészségvédelmi bizottság. (2) A szövetkezet választott szervei megválasztásának módjáról a taggyűlés dönt. Rendszerint titkos szavazással történik a választás. (3) A szövetkezet választott szerveit öt évre választják. 27. § A szövetkezet választott szerveinek összetétele és határozatképessége (1) A küldöttek testületébe legalább ötször annyi tagot kell megválasztani, mint az elöljáróság tagjainak a száma. Az elöljáróságnak 7-29, a bizottságoknak 3-11 tagja van. (2) A szövetkezet egyes választott szervei tagjainak konkrét számát az alap- szabályzat határozza meg. (3) A taggyűlés és a választott szervek akkor határozatképesek, ha a tagjaiknak több mint a fele jelen van; a határozat ; érvényességéhez a jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges. (4) A taggyűlés egyórai várakozás után érvényes határozatot hozhat, ha a tagoknak legalább az egyharmada jelen van; a határozatképességre és a szövetkezet megszűnéséről szóló határozat érvényességére a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. 28. § A küldöttek testülete (1)Az alapszabályzat határozza meg, lesz-e a szövetkezetben küldöttek testülete, amely a taggyűlés jogaival rendelkezik; kivételt képez a) a szövetkezeti szervek megválasztása, esetleg visszahívása, b) az alapszabályzat, a szövetkezet munkarendjének, választási és ügyintézési rendtartásának jóváhagyása, c) az éves zárszámadások jóváhagyása, d) a szövetkezet megszűnéséről történő döntés, e) a szövetkezet fejlődésével kapcsolatos ötéves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása, f) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés, g) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerének elfogadása, (2) A küldöttek testülete szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavon- ként egyszer, kivéve azt a negyedévet, amikor a taggyűlés tanácskozik. 29. § Az elöljáróság (1) Az elöljáróság biztosítja és ellenőrzi a taggyűlés (küldöttek testülete) határozatainak teljesítését, s rendszeresen tájékoztatja a taggyűlést (küldöttek testületét) saját munkájáról és a szövetkezet tevékenységéről. (2) Az elöljáróság dönt a szövetkezetet érintő valamennyi kérdésben, ha ezt a jogát nem bízták a taggyűlésre vagy a szövetkezet más választott szerveire. (3) Az elöljáróság készíti elő és hívja össze a taggyűlést és a küldöttek testületét. (4) Az elöljáróság szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Az ellenőrző és revíziós bizottság javaslatára feltétlenül össze keli hívni abban az esetben, ha a bizottság felhívása nem vezetett az észlelt hiányosságok kiküszöböléséhez. 30. § Az elnök (1) A szövetkezet elnöke a) vezeti az elöljáróság üléseit és gondoskodik a határozatok teljesítéséről, b) szervezi és irányítja a szövetkezet tevékenységét, c) a szövetkezetet érintő valamennyi kérdésben a szövetkezet nevében járhat el, (a Gazdasági Törvénykönyv 2. §), d) tevékenységéről a taggyűlésnek (küldöttek testületének) és az elöljáróságnak tartozik számadással. (2) Távollétében az elnököt a taggyűlés (a küldöttek testülete) által megválasztott alelnök helyettesíti. 31. § Az ellenőrző és revíziós bizottság (1)Az ellenőrző és revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet valamennyi gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységét, s megtárgyalja a tagok és a dolgozók panaszait. Tevékenységét az állam és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének ellenőrzési szerveivel szoros együttműködésben fejti ki; független a szövetkezet szerveitől, kizárólag a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles elvégezni a szövetkezet gazdasági, társadalmi és szociális tevékenységének, valamint gazdasági mérlegének éves revízióját; az eredményekről a taggyűlésnek számol be. (3) A szövetkezet illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét felhívja az észlelt fogyatékosságokra, és szorgalmazza azok kiküszöbölését. (4) Az ellenőrző és revíziós bizottság elnökét a taggyűlés (a küldöttek testülete) választja meg, s tisztsége gyakorlására felmenthetik a szövetkezetben végzett egyéb munka alól; jogában áll résztvenni az elöljáróság tanácskozásain. (5) A szövetkezet valamennyi tagja és dolgozója a szövetkezetet és annak tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizottsághoz fordulhat. Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, ha szükséges, szorgalmazni az ügy rendezését, s a kivizsgálás eredményeiről legkésőbb egy hónapon belül értesíteni a kivizsgálást indítványozó tagot, illetve dolgozót. 32. § A döntőbizottság (1) A döntőbizottság tárgyalásokat folytat és döntéseket hoz a) a szövetkezet és a tagok közötti olyan vitás kérdésekben, amelyek a munkaviszonyból, illetve a tagsággal összefüggő egyéb kapcsolatokból erednek, b) a tagoknak a kiszabott fegyelmi intézkedés hatálytalanítására tett javaslataival kapcsolatban, c)a szövetkezeti tag bűncselekménye, vétsége vagy kihágása által okozott kár megtérítésével kapcsolatos vitás kérdésekben, amennyiben még nem indult meg a kártérítési eljárás, illetve más szerv még nem döntött a kártérítésről, d) a szövetkezet és a dolgozók közötti vitás kérdésekben a munkaviszonyból származó igényeket illetően, beleértve a b) és c) bekezdésben feltüntetett vitás kérdéseket, ha ezt a dolgozó kérte vagy ezzel egyetértett. (2) A döntőbizottság nem tárgyalja meg a tagság és a munkaviszony keletkezésével és befejezésével kapcsolatos vitás kérdéseket és az ezekből következő igényeket, továbbá az olyan vitás kérdéseket sem, amelyeknek érintett felei az elnök, az alelnök, az elöljáróság tagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság, illetve a döntőbizottság. (3) A döntőbizottság csak akkor tárgyalja meg a vitás kérdést, ha ezt tőle a tagsági vagy a munkaviszony fennállása idején igényelték, s ha a vitás kérdés megtárgyalását nem bízzák a jogszabályok más szervekre. 33. § A funkciók összeegyeztethetetlensége Az ellenőrző és revíziós bizottságnak, valamint a döntőbizottságnak nem lehetnek tagjai más választott szövetkezeti szervek tagjai - a küldöttek testületét kivéve sem a hozzájuk közel álló személyek (lásd a Polgári Törvénykönyv 116. §-át), sem pedig a szövetkezet üzemgazdásza. 34. § A szociális bizottság A szociális bizottság főleg a) javaslatokat terjeszt elő az illetékes nemzeti bizottságnak a nyugdíjbiztosítási eljáráshoz arra, hogy mennyi ledolgozott munkaidőt számítsanak be, illetve hogyan számítsák be a különleges előírások értelmében azokat a naptári éveket, melyekben a szövetkezet tagja nem dolgozta le a meghatározott számú munkanapot, b) véleményezi azokat a táppénzre, szolgáltatásokra és fürdői gyógykezelésre vonatkozó kérvényeket, melyekről a nemzeti bizottságok szociálisügyi szervei vagy a köztársaság nyugdíjbiztosítási szervei döntenek, c) segít kialakítani a csökkent munka- képességű tagok tartós és széleskörű érvényesülésének feltételeit, s közreműködik a munkára való beosztásuknál, d) dönt a betegség idején juttatott segélyekről, az anyákat és gyermekeiket támogató segélyekről; a szociális bizottság meghatalmazhatja a bizottság elnökét és titkárát, hogy olyan esetekben, amikor törvényes igény keletkezik a juttatásokra, és megítélésük, illetve nagyságuk feltételei vitathatatlanok és kétséget kizáróak, maguk döntsenek a juttatás megítélésében. ' 35. § A munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság A munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság, mint a munkabiztonság és egészségvédelem társadalmi ellenőrzésének alapvető szövetkezeti láncszeme, főleg a) szervezi a tagok, esetleg a dolgozók nevelését a munkabiztonsági, egészségvédelmi és munkahelyi higiéniai alapelvek következetes megtartására és színvonalának emelésére, b) ellenőrzi, hogy megteremtik-e folyamatosan a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások megtartásának feltételeit, ismertetik-e kellőképpen a tagokkal, esetleg a dolgozókkal az érvényes munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat, továbbá következetesen járnak-e el a védőöltözetek és védőeszközök használatánál, s miként tartják meg a nők és a fiatalkorúak foglalkoztatására, az éjszakai munkára és a túlórákra vonatkozó előírásokat, c) ellenőrzi, hogy a munkahelyi feltételek, a gépek, berendezések és meghatározott munkafolyamatok megfelelnek-e a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásoknak, d) figyelemmel kíséri, hogy teljesítik-e azokat az intézkedéseket, melyekre a munkabiztonsági és egészségvédelmi felügyelőség állami szervei, az állami egészségügyi igazgatóság, illetve a munkabiztonság és egészségvédelem társadalmi ellenőrzéséért felelős szervek tettek javaslatot, e) bekapcsolódik a munkabalesetek, foglalkozási ártalmak és üzemi balesetek okainak kivizsgálásába és értékelésébe, felhívja a figyelmet az észlelt hibákra és szorgalmazza azok kiküszöbölését, s javaslatokat terjeszt elő a biztonságosabb és egészségesebb munkafeltételek megteremtésére, illetve a balesetek eredményesebb megelőzésére, f) segít a szövetkezet más szerveinek és a szervezeti alapegységek vezetőinek a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokból eredő kötelességeik teljesítésében. 36. § Egyéb bizottságok (1) A taggyűlés (a küldöttek testülete) és az elöljáróság szükség esetén egyéb bizottságokat hozhat létre, mégpedig állandó vagy átmeneti jelleggel. (2) Ezeknek a bizottságoknak a tagjait az őket létrehozó szerv választja meg, vagy nevezi ki és hívja vissza. 37. § A szövetkezet szervezete (1) A szövetkezet szervezeti egységekre osztását az alapszabályzat határozza meg. (2) A szövetkezet szervezésének részleteit a szövetkezet szervezési házirendje tartalmazza. 38. § A szervezeti egység dolgozókollektívája (1) A szervezeti egység dolgozókollektíváját (a továbbiakban csak „kollektíva“) azok a szövetkezeti tagok alkotják, akiket tartós munkavégzésre ebbe az egységbe osztottak be. (2) A kollektíva megtárgyalja a szervezeti egység tevékenységének gazdasági, szociális és társadalmi összefüggéseit, s ezen kérdésekben jogosult javaslatokat terjeszteni az elöljáróság elé; a kérdésekben az elöljáróságnak halogatás nélkül döntenie kell, s döntéséről köteles tájékoztatni a kollektívát. (3) A kollektíva megválasztja (visszahívja) képviselőit a küldöttek testületébe, az alapszabályzat által meghatározott számban. A küldöttek testületének tagjai rendszeresen tájékoztatják a kollektívát a testület tevékenységéről és döntéseiről. A kollektíva szintén javaslatot tesz a szövetkezet egyéb szerveinek jelöltjeire, és saját szervezeti egysége vezetőjének kinevezésére (tovább csak „vezető“). (4) A kollektíva szükség szerint, de legalább háromhavonként egyszer ülésezik; a tanácskozáson jelen kell lennie a szövetkezet elnökének, vagy az elöljáróság más megbízott tagjának. A kollektívát a vezetője hívja össze, aki a tanácskozást is vezeti. (5) A kollektíva határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van. A határozat elfogadott, ha a jelenlévő tagoknak több mint a kétharmada megszavazta. 39. § A szövetkezet választási és tanácskozási házirendje A szövetkezet választott szerveinek és további bizottságainak megválasztási módját, összetételét, hatáskörét és tanácskozási házirendjét, valamint a kollektívák és részlegenkénti taggyűlések tanácskozási házirendjét, a jegyzőkönyvek hitelesítésének módját a szövetkezet választási és tanácskozási házirendje határozza meg. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1988. VI. 17.
