Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-17 / 141. szám, péntek
A Szlovák Béketanács 6. ülése A békemozgalom időszerű feladatai (Munkatársunktól) - Tegnap Bratislavában tartotta 6. ülését a Szlovák Béketanács. Jelen volt Josef Krejčí, a Csehszlovák Békebizottság elnöke, a békebizottság szlovákiai tagjai, a kerületi és járási békebizottságok elnökei, valamint a Nemzeti Front képviselői. A Béketanács értékelte az 1986 óta kifejtett tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos beszámolót dr. Juraj Cúth professzor, a Szlovák Béketanács elnöke terjesztette elő. Megállapította: a tanács legfontosabb feladatának tartja a Szovjetunió békeprogramjának és Csehszlovákia békepolitikájának magyarázását, a széles tömegek megnyerését béketörekvéseink támogatására. Megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy sajátos lehetőségeivel élve hozzájáruljon a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsításához. Azt, hogy ezen a téren is eredményes tevékenységet fejt ki, tanúsítja a békekollektívák számának növekedése. 1986-ban 547 ilyen kollektíva dolgozott Szlovákiában, idén az év elején már 765. Példaként említhetjük meg a Kassai (Košice) Nehézgépgyár Vincent Tegda vezette Béke- védők Szocialista Munkabrigádját, amely kötelezettségvállalást tett, hogy a béke szó minden hangjára egy-egy konkrét feladatot teljesít a szocializmus javára, és kezdeményezése követésére hívta fel a többi békekollektívát. Felhívásukhoz számos munkahely csatlakozott. A Béketanács szorosan együttműködik a Nemzeti Front szervezeteivel, rendezvényeinek nagy részét a társadalmi szervezetekkel együtt szervezi. A következő időszak feladataival foglalkozva Juraj Cúth legfontosabbnak annak elérését tartotta, hogy a széles tömegek tudatosítsák a békeharcban való cselekvő részvétel fontosságát, és aktív építömunkával fejezzék ki békeakaratukat. Josef Krejčí, a békemozgalom időszerű feladatairól szólt, s méltatta a legutóbbi szovjet-amerikai csúcstalálkozó jelentőségét. -rTudományos ülésszak a Sarló mozgalomról Mához szóló múltidézés (Munkatársunktól) - Tegnap Rozsnyón (Rožňava) tudományos ülésszak kezdődött a Sarló mozgalom megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson megjelent Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Ján Gallo, a rozsnyói járási pártbizottság vezető titkára, a Sarló mozgalom több alapító tagja, valamint irodalmi, kulturális életünk számos neves képviselője. Ott volt Boros Jenő, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusának konzulja is. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára megnyitójában méltatta a tanácskozás művelődéspolitikai jelentőségét, majd felolvasta a betegség miatt a tanácskozásról távol maradó Balogh Edgárnak az ülésszak résztvevőihez intézett meleg hangú levelét. Ezt követően Ján Gallo köszöntötte a jelenlevőket. Hangsúlyozta, hogy fiataljaink eszmei és erkölcsi nevelésében az eddiginél jobban kell építenünk haladó hagyományainkra. Az első előadást Viliam Plevza akadémiVéget ért az Arany Prága (Munkatársunktól) - Ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget tegnap az Arar.y Púga nemzetközi tévéfesztivál. A drámai filmek kategóriájában a szovjet Pavel Csuhraj így emlékezzetek rám című alkotása, a zenés filmek kategóriájában pedig a belga Jacques Servaes tévéoperája, a Pluto napja kapta a fődíjat. Az Intervízió díját František Filip munkájának, A hős-nek ítélték oda, a zenés filmek közül pedig a Maja Pliszeckajáról készült Borisz Ga/anfyer-alkotást tüntették ki. A hazai és a külföldi újságírók díját a spanyol Ruy Guerra alkotása, a Gábriel Garda Márquez novellája nyomán forgatott A szépséges galambászlány kapta. A színészi alakítás díját Horváth Sándornak, a Gyorsított eljárás című magyar tévéfilm főszereplőjének ítélte oda a nemzetközi zsűri. (sz. g. I.) Szovjet - amerikai tévéhíd (ČSTK) - A szovjet televízió tegnap egyenes adásban közvetítette a szovjet-amerikai tévéhíd újabb adását. A vitában szovjet részről Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese és Jevgenyij Primakov akadémikus vett részt, amerikai részről pedig Jim Wright, a képviselőház elnöke, valamint Richard Logar republikánus szenátor. Az amerikai képviselők elsősorban a küszöbönálló 19. országos pártértekezlet előkészületeiről érdeklődtek. Nagy érdeklődést váltott ki Jim Wright javaslata, hogy a katonai kiadások 10 százalékát fordítsák a fejlődő országok segélyezésére. kus, az SZLKP KB Marxizmus-Leniniz- mus Intézetének igazgatója tartotta. Kiemelte a nagy októberi szocialista forradalom jelentőségét a haladó gondolkodású szlovák, cseh és szlovákiai magyar értelmiség tudatának és eszmevilágának formálódásában. Részletesen elemezte a Sarló mozgalom kialakulásának társadalmi összefüggéseit, s a sarlósoknak a davistákhoz fűződő kapcsolatait, majd a baloldali gondolkodású szlovákiai magyar és szlovák értelmiségiek közös harcáról s közéleti szerepléséről beszélt. Sándor László, a budapesti Gorkij Intézet nyugalmazott igazgatója, a Sarló egyik alapító tagja a hatvan évvel ezelőtti eseményeket idézte föl, a továbbiakban pedig a mozgalom fejlődését, útkeresését és szellemi kisugárzását elemezte. Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, lapunk főszerkesztője a Sarló utóéletéről tartott előadásában olyan összefüggésekre, történelmi tényekre hívta fel a figyelmet, amelyeknek alaposabb tanulmányozása, eszmetörténeti vizsgálata gazdagíthatja azonosságtudatunkat, s nemzetiségi kulturális életünk, valam.nt publicisztikánk számára számos fontos tanulsággal szolgálhat. A tudományos ülésszak ma újabb előadásokkal folytatódik, majd a vitával ér véget. -y-f Rakétatámadások Kabul ellen (ČSTK) - Kabul lakónegyedei szerdán este ismét az afgán szélsőségesek rakétatámadásainak voltak kitéve. Heten, köztük nők és gyerekek életüket vesztették, számos épület megrongálódott. Kandahar tartományban továbbra is feszült a helyzet. A pakisztáni határ mentén Spinbuldak város környékén folytatódik a fegyveres ellenzék által megszállt falvak felszabadítása. New Yorkban tegnap bejelentették, nemzetközi bizottságot hoztak létre az Afganisztánban lévő szovjet hadifoglyok megmentésére. A bizottság nyilatkozatot tett közzé, melyben rámutat, hogy a szovjet hadifoglyok kiszabadítása érdekében a Fehér Házzal, az ENSZ-szel, a Vörös Kereszttel, Pakisztánnal és az afgán ellenforradalmárok vezetőivel kívánja felvenni a kapcsolatot. Összeült a szejm (ČSTK) - Varsóban tegnap megkezdődött a lengyel szejm kétnapos ülése. A résztvevők az alkotmány módosításáról, a nemzeti tanácsokról és a helyi önigazgatásról szóló törvény felújításáról döntenek. Az ülésen áttekintik a lengyel mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a közrend helyzetéről szóló kormányjelentést. A PAP hírügynökség szerint az ülés napirendjén káderpolitikai kérdések is szerepelnek. Az örmény parlament döntése (ČSTK) - Jerevánban szerdán összeült az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepeltek az oktatási reformmal, a munkáskáderek felkészítésével, valamint a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával kapcsolatos kérdések. Részletesen foglalkoztak továbbá a Hegyi Karabah területi tanácsa rendkívüli ülésének döntéséivel. Ezzel kapcsolatban határozatot fogadtak el, melyben támogatásukról biztosították a Karabah Hegyvidék tanácsának azt a kérelmét, hogy az autonóm területet csatolják az örmény SZSZK-hoz. Az örmény parlament egyúttal kérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének jóváhagyását a csatlakozáshoz. Az ülésen állandó bizottságot hoztak létre, amely a nemzetiségek közti viszonnyal és az internacionalista neveléssel hivatott foglalkozni. Pekingi nyilatkozat a szovjet - kínai viszonyról (ČSTK) - A szovjet-kínai külügyminiszteri szintű látogatások jelentősen hozzájárulnának a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. Ehhez azonban „megfelelő légkört" kell kialakítani - jelentette ki tegnap újságírók előtt a kínai külügyminisztérium szóvivője. Kína úgynevezett akadályokra hivatkozva - elsősorban a kambodzsai kérdésről van szó - továbbra is elutasítja a szovjet-kínai csúcstalálkozó megtartásának gondolatát. Mint ismeretes, a két ország viszonyának normalizálásáról szóló tárgyalások 1982 őszén kezdődtek. Jelenleg Moszkvában folyik a politikai konzultációk 12. fordulója. Miloš Jakeš interjúja a l’Humaniténak Nyílt eszmecsere (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára interjút adott a l'Humanitének, a Francia Kommunista Párt központi napilapjának. Ezzel kapcsolatban tegnap Prágában Zdenék Horenínek, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Rudé právo fő- szerkesztőjének jelenlétében fogadta Roland Leroy-t, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a l’Humani- té igazgatóját. A baráti légkörben lezajlott találkozón Miloš Jakeš szólt a gazdasági mechanizmusnak és a társadalom életének átalakításáról s azokról a feladatokról, amelyek a kommunistákra és a többi dolgozóra ennek során hárulnak. Kiemelte, hogy a társadalmunkban jelenleg végbemenő változások alapja a szocialista demokrácia elmélyítése. Ezzel összefüggésben méltatta a problémák megoldásáról folytatott nyílt eszmecsere jelentőségét, s hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a feltételeket a dolgozók aktivitásának jobb érvényesüléséhez. Roland Leroy tolmácsolta Jakeš elvtársnak Georges Marchais-nek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának szívélyes üdvözletét, és köszönetét mondott az interjúért. Tájékoztatta Miloš Jakešt a francia kommunistákra a jelenlegi politikai helyzetben háruló feladatokról. Miloš Jakeš és Roland Leroy egyetértettek abban, hogy a két párt tevékenysége bővítésének szükséges feltétele a világbéke megszilárdítása, s a háborús konfliktusok veszélyének elhárítása. Kifejezték, hogy elégedettséggel tölti el őket a folytatódó szovjet-amerikai párbeszéd és a nemzetközi feszültség fokozatos enyhülésének folyamata. Nagy horderejű szociálpolitikai törvények (Folytatás az 1. oldalról) tésére. A Népi Kamara bizottságaiban a képviselők a közvetlen kapcsolatok tapasztalataival foglalkoztak. Rámutattak, hogy ezek a kapcsolatok nem helyettesíthetik az árucserét, a külkereskedelmet. A vállalatok a törvénymódosítás szerint akkor igényelhetik a külkereskedelmi tevékenység folytatásának jogát, ha eleget tesznek a törvényben meghatározott feltételeknek. A vitában felszólaló Jirí Juchelka képviselő a külkereskedelmi tevékenység állami irányításának és ellenőrzésének kérdéseivel, Ludék Kapitola képviselő pedig a szocialista vállalkozás értelmezésével és a hazai, valamint a külföldi vállalatok közti szerződéses kapcsolatok kérdéskörével foglalkozott. A két kamara képviselői ezután egyhangúlag jóváhagyták a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó kormányjavaslatot. A délelőtti szünet után Miloslav Boďa szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter emelkedett szólásra, s megindokolta a szociális biztosításról szóló törvény kormányjavaslatát, A Nemzetek Kamarája bizottságainak előadója, Éva Silvanová képviselő jelentésében elmondotta: a képviselők nagyra értékelik, hogy a nyugdíjbiztosításban kifejezést nyert az érdemek elve. Ugyancsak fontos a nyugdíj összegének meghatározásához szükséges átlagkereset kiszámításának változása, mert az eddigi kiszámítási mód - főként a nők számára - kedvezőtlen volt. Dobromila Vávrová képviselő, a Népi Kamara bizottságainak előadója jelentésében a törvényjavaslat iránt megnyilváuló rendkívüli érdeklődés tanulságairól szólt. A vitában felszólaló képviselők - Josef Krilt, Michal Rusnák, František Bra- benec, és Bohumil Servus - méltatták a törvényjavaslat politikai jelentőségét, foglalkoztak a törvénytervezet körüli vita tanulságaival, s ismertették a szakszervezeteknek ezzel a fontos jogszabállyal kapcsolatos állásfoglalását. A két kamara képviselői egyhangúlag jóváhagyták a kormány törvényjavaslatát. Ezt követően Miloslav Bod’a előterjesztette a kormánynak a betegbiztosítási rendszer megváltoztatására irányuló törvényjavaslatát. A javaslat elfogadását a két kamara állandó bizottságainak előadói - Marie Freiová és Dana Hornáčková képviselők - is támogatták. Rámutattak, hogy a törvényjavaslat fontos lépés az alkalmazottak és az efsz-tagok eddig eltérő beteg- biztosítási rendszere egyesítésének útján, s hogy megfelel társadalmunk jelenlegi gazdasági és szociális fejlettségi fokának. A javaslatot a két kamara képviselői egyhangúlag jóváhagyták Ezzel a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának a 10. együttes ülése véget ért. xxx Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével tegnap Prágában közvetlenül a kamarák együttes ülésének befejezése után összeült a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 45. cikkelyének 3. bekezdése értelmében kihirdette azokat a törvényeket, amelyeket a Szövetségi Gyűlés kamarái az elmúlt napokban 10. együttes ülésükön hagytak jóvá. SOMOGYI MÁTYÁS Miloslav Bod’a b (Folytatás az 1. oldalról) haladónak tekinthető, ez nem jelenti azt, hogy egyes elvein nem kellene módosítani az új feltételek szerint. Szociális téren ugyanis olyan problémák gyülemlettek fel, amelyek fontossága és időszerűsége gazdaságunk átalakításának feltételei között megnőtt. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa nagyszabású szociális programot hagyott jóvá, amely ezen időszerű problémák megoldására irányul. Nemcsak az e célra fordított pénzeszközök terjedelmét kell megnövelni, hanem minőségileg új elemeket is érvényesíteni kell a szociális ellátás rendszerében. Az első szakaszban már tavaly intézkedéseket hajtottunk végre, megnöveltük a több mint egymillió kisgyermekes családnak, valamint 450 ezer nyugdíjasnak és járulékosnak nyújtott társadalmi segítséget. A második szakaszt a most előterjesztett törvényjavaslat képezi, amely egyúttal az ötéves tervidőszak végére megteremti a jogi feltételeket a harmadik szakasz intézkedéseinek a végrehajtásához, amikor bevezetjük a már megszabott nyugdíjak és járadékok állandó emelésének rendszerét. Arról, hogy a nyugdíjak és járadékok kérdésére rendkívüli figyelmet fordítunk, az a tény is tanúskodik, hogy a második szakaszban a kijelölt pénzeszközök meghatározó részét emelésükre fordítjuk. A harmadik szakaszban e célra további 2,2 milliárd koronát irányozunk elő. Ez azt jelenti, hogy mindhárom szakaszban a folyósított nyugdíjak és járadékok emelésére a nyugdíj- és járadékellátás módosítására kijelölt pénzeszközöknek csaknem 90 százalékát fordítjuk. Ezt annak ellenére megtesszük, hogy a gazdasági szféra a 8. ötéves tervidőszakban mindeddig nem teljesíti a nemzeti jövedelem képzésének feladatát. A tapasztalatunk az, hogy nem kívánatos következmények nélkül nem lehet többet elosztani, mint amennyit valóban megteremtettünk. Ezért mozgósítani kell az embereket az erőforrások képzésére. A nemzeti jövedelem képzésének és a munka társadalmi termelékenységének, a teljesítőképességnek a fokozása szempontjából ma meghatározó jelentőségű az emberek aktivizálása. A gazdasági mechanizmus átalakítása közvetlenül összefügg a dolgozók nagyfokú aktivitásával és kezdeményezésével. Érdekünk, hogy az új szociális intézkedések is jobb munkaés gazdálkodási eredmények elérésére ösztönözzék a dolgozókat. Az előterjesztett törvényjavaslat átveszi és fenntartja azokat a nyugdíj- és járadékellátási elveket, amelyek a szocializmus építése folyamán fokozatosan kifejlődtek és beváltak nálunk. Ezek közé tartozik a nyugdíj- és járadékellátási rendszer egységes és általános volta, a kedvező nyugdíjkorhatár, a dolgozók három kategóriára való felosztása a munka veszélyessége és megerőltető volta szerint, a szociális szempontoknak a szociális juttatások feltételeiben és összegében való érvényesítése, valamint a dolgozók részvétele a szociális ellátási szervek munkájában. Egyúttal a törvénytervezet jelentős eszközévé válik a gazdasági átalakításnak, mert nagyobb mértékben érvényesíti a javadalmazás elért szintjét a nyugdíjakban és a járadékokban. Ez egyúttal megfelel a Munka Törvénykönyve módosítása elveinek, amelyek a nyilvános vita során támogatásra találtak. A törvény egyúttal felszámolja az eddig érvényes szociális ellátási rendelkezések fokozatosan létrejött nemkívánatos következményeit. Mégpedig elsősorban két irányban. Az egyik: a nyugdíjak és járadékok szintje ma a keresetekhez képest aránytalanul alacsony, másrészt pedig a folyósított nyugdíjak és járadékok összege elmarad a bérek növekedése mögött. A jelenlegi nyugdíj- és járadékellátás erősen nivellizáló tényezője azon kereset beszámításának módja, amelynek alapján a nyugdíj vagy a járadék összegét megállapítják. A legnagyobb kereset, amelynek alapján nyugdíjat vagy járadékot lehet kiszabni, 3000 korona. Amikor ezt a kiszámítási módot több mint 30 évvel ezelőtt megállapították, a dolgozók alig 10 százalékának a keresete haladta meg a 2000 koronát. Tekintettel a bérszint emelkedésére, ez ma már több mint 80 százalékukat érinti. Egyre több dolgozó nyugdíjának vagy járadékának kiszámítása során keresetük jelentős részét egyáltalán nem számítják be. Ez a legérzékenyebben a kiválóan képzett munkásokat, a tudomány és a technika terén és a kiemelt foglalkozásokban dolgozókat, igényes munkakört ellátókat sújtja. Ezért azt javasoljuk, hogy az a maximális bér, amelynek alapján a nyugdíjat vagy a járadékot kiszámítják, az eddigi 3000-ről 4067 koronára emelkedjen, hogy a munkában szerzett érdemek igazságosabban tükröződjenek a nyugdíjak és a járadékok összegében. A tervezet tovább enyhít egyes korlátozásokat, elsősorban a kiemelt foglalkozásokban tevékenykedő munkások javára, tovább emeli a nyugdíjak, a járadékok és más szociális juttatások legalacsonyabb összegének szintjét, elmélyíti a rokkantakról való gondoskodást, s tovább javítja az eddigi rendszert, csökkentve adminisztrációigényét. Fontos intézkedés azon feltétel megszüntetése, hogy a munkaviszonynak a nyugdíj- és járadékigény napjáig kell tartania, továbbá az, hogy kereseti szempontból a legelőnyösebb öt évet lehet kiválasztani a munkaviszonyban töltött utolsó tíz év közül a nyugdíj vagy a járadék kiszámításához. A javasolt módosítás azt jelenti, hogy emelkedik a legtöbb olyan nyugdíj és rokkantsági járadék összege, amelynek folyósítását október elseje után kezdik meg. Egyúttal az, hogy a nyugdíj vagy a járadék összege nagyobb mértékben függ a munkából származó bevételektől, elmélyíti a szociálpolitika gazdaságunk átalakításában betöltött szerepét. A nyugdíjak és járadékok emelésének második szakasza olyan lényeges nyűg- díj- és járadékellátási intézkedés, amelynek fő célja a különöző időszakokban megállapított nyugdíjak és járadékok összege közötti különbség csökkentése. Az évek folyamán ezek a különbségek megnövekedtek a közben végrehajtott számos intézkedés ellenére. Azzal, hogy elsősorban a nyugdíjak és járadékok minimális összegét emelték, a nyugdíj- és járadékellátásban az egyenlősdi kezdett érvényesülni. A második szakasz még nem old meg minden problémát, erre csak a 8. ötéves tervidőszak végén kerül sor. De lényegesen enyhíti az említett negatív jelenségeket, mégpedig az adott gazdasági lehetőségeknek megfelelően. A nyugdíjak és a rokkantsági járadékok 40-től 140 koronáig terjedő összeggel történő emelése szociális szempontból is indokolt. Az előterjesztett törvényjavaslat az egész társadalom erőforrásaiból finanszírozott állami szociálpolitika szerves részeként a szociális gondozásról is intézkedik. Mindenekelőtt növeli a juttatásokat, és javítja az azon személyeknek nyújtott szolgáltatásokat, akik kedvezőtlen életkörülmények közé kerültek, és ezeket a társadalom segítsége nélkül nem képesek leküzdeni. ÚJ SZÚ 2 1988. VI. 17.
